Környezeti szempontból fenntartható közös agrárpolitika

Környezeti fenntarthatóság a közös agrárpolitikában

A közös agrárpolitika (KAP) három egyértelmű környezetvédelmi célt tűzött ki, amelyek az európai zöld megállapodásban és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában is visszaköszönnek:

• az éghajlatváltozás elleni küzdelmet;
• a természeti erőforrások védelmét;
• a biológiai sokféleség növelését.

A KAP hozzájárul e célok mindegyikéhez, többek között az ökológiai gazdálkodás támogatása, valamint az olyan bemeneti anyagokkal való felelős gazdálkodás támogatása révén, mint a növényvédő szerek és a műtrágyák.

A közös agrárpolitika arra törekszik, hogy a környezetvédelmi célokat a mezőgazdasági termelők, a vidéki közösségek és az EU egésze számára társadalmilag és gazdaságilag fenntartható módon érje el.

Környezetvédelmi intézkedések a közös agrárpolitikában

A környezetbarát gazdálkodást és a környezetvédelmi szabályok betartását ösztönző intézkedések központi szerepet játszanak a közös agrárpolitikában:

• a feltételességi előírások a pénzügyi támogatásokat (közvetlen kifizetéseket) a környezet védelmére, valamint az emberek, a növények és az állatok egészségére vonatkozó uniós szabályok betartásához kötik;
• az ökorendszerek támogatásban részesítik azokat a gazdálkodókat, akiknek termelési módszerei segítik az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok elérését;
• a vidékfejlesztési beavatkozások támogatják az éghajlatváltozással kapcsolatos agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat, a fenntartható erdőgazdálkodást, a beruházásokat, az együttműködést, a tudástranszfert és az éghajlat-politikához hozzájáruló egyéb gazdálkodási tevékenységeket, valamint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást és a biológiai sokféleséget.

A KAP a 2023–27-es időszakban

A 2023–27-es időszakra szóló közös agrárpolitika 2023. január 1-jén lépett hatályba. Segítségével közelebb kerülünk ahhoz, hogy zöld és fenntartható mezőgazdasági rendszert építsünk ki az EU-ban. Elemei:

• egy egyszerűbb, rugalmasabb és célzottabb megközelítésmód;
• szigorúbb környezetvédelmi feltételek és előírások, melyeket teljesíteniük kell a mezőgazdasági termelőknek;
• még több önkéntes környezetvédelmi intézkedés, amelyeket a mezőgazdasági termelők ökorendszerek és a vidékfejlesztési politika keretében valósíthatnak meg.

Kapcsolódó információk

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem

A közös agrárpolitika rendkívül fontos eszköz ahhoz, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem során ki tudjuk aknázni a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket. Becslések szerint a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló KAP-források 25%-a – mintegy 104 milliárd euró – szolgált klímavédelmi intézkedéseket, köztük a következőket:

• az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése az állattartás és -tenyésztés fejlesztésének ösztönzése, valamint trágyatárolásra és -kezelésre irányuló beruházások révén;
• a szénmegkötés- és tárolás növelése többek között talajvédelmi és erdő-helyreállítási célú intézkedések, illetve beruházások útján;
• a mezőgazdasági termelők segítése abban, hogy alkalmazkodni tudjanak az éghajlatváltozás okozta nehézségekhez – ennek eszközét az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliensebb gazdálkodási módszerek, a beruházások, valamint az új módszerek és technológiák alkalmazásával kapcsolatos tanácsadás jelentik.

Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően 1990 és 2021 között 28,9%-kal csökkent a mezőgazdasági eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátás anélkül, hogy visszaesett volna a termelés. A 2023–27-es időszakra szóló KAP még erőteljesebben támogatja az éghajlatváltozás mérséklését, és ezáltal hozzájárul az európai zöld megállapodásban foglalt azon éghajlat-politikai cél megvalósításához, hogy 2050-re nullára csökkenjen az EU nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása.

További információk

Küzdelem az éghajlatváltozás ellen

A természeti erőforrások védelme

A mezőgazdaság számára elengedhetetlen természeti erőforrások védelme érdekében a KAP:

• óvja a mezőgazdaságban használt víz mennyiségét és minőségét – ezt a célt szolgálja a védelmi sávok kialakítása a vízfolyások mentén, a környezetkímélő gazdálkodási módszerek és a hatékonyabb öntözőrendszerek kiépítésének támogatása, valamint a szabályok hatékonyabb érvényesítése a nitrátérzékeny övezetekben;
• kötelező előírásokat vezet be a minimálisan megkövetelt talajborítást illetően, és további eljárások alkalmazását ösztönzi a talajerózió korlátozása és a szervesanyag-tartalom megőrzése érdekében;
• védi a levegő minőségét azáltal, hogy ösztönzi az ammóniakibocsátás csökkentését, korlátozásokat vezet be a maradékanyagok égetésére vonatkozóan, és megakadályozza a növényvédő szerekkel történő permetezést szeles időben.

A vidékfejlesztési beavatkozásokon keresztül a közös agrárpolitika az uniós erdőstratégia megvalósítását is előmozdítja azzal, hogy Európa-szerte támogatja az erdők megóvását, helyreállítását és telepítését, valamint a fenntartható erdőgazdálkodást.

A mezőgazdaság és az erdészet számára elengedhetetlen természeti erőforrások védelme révén a KAP a zöld megállapodásban meghatározott azon cél megvalósításához is hozzájárul, hogy Unió-szerte megszüntessük a szennyezést.

További információk

A természeti erőforrások védelme

A biológiai sokféleség növelése

A mezőgazdasági területek ökoszisztémáinak megőrzése érdekében a KAP illeszkedik az uniós természetvédelmi irányelvekhez, és előmozdítja az európai zöld megállapodás részét képező aktualizált bizottsági biodiverzitási stratégiában meghatározott célok megvalósítását.

A KAP többféle módon törekszik arra, hogy védelmezze a biológiai sokféleséget:

• a feltételességi szabályok alapján mind a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvnek, mind a tájképi elemek megóvását és a növényvédő szerek használatának csökkentését célzó intézkedéseknek meg kell felelni;
• a tájképi elemek és több, parlagon hagyott földterület kialakítása és megóvása elősegíti a biodiverzitást a beporzás megkönnyítése és az élőhelyek védelme révén, az ökorendszerek és az éghajlatváltozással kapcsolatos agrár-környezetvédelmi beavatkozások pedig támogathatják a biodiverzitást előmozdító további gyakorlatokat;
• az ökorendszereken és/vagy a vidékfejlesztésen keresztül támogatja az ökológiai gazdálkodást;
• a vidékfejlesztési beavatkozások ösztönzik a biodiverzitás megőrzésére és növelésére irányuló intézkedéseket, például pénzforrások biztosítását a nagy természeti értéket képviselő gazdálkodási rendszerek, a vadon élő állatok és növények számára kedvező természetgazdálkodási tervek, valamint az agroökológiai gyakorlatok támogatása céljából.

További információk

A biodiverzitás növelése
A Közös Kutatóközpont jelentése: A tájképi elemek osztályozása és számszerűsítése
A Közös Kutatóközpont jelentése: tájképi elemek az uniós tagállamokban

Az alacsony erőforrás-igényű gazdálkodás ösztönzése

Unió-szerte széles körben elterjedt a növényvédő szerek, a műtrágyák és az antibiotikumok használata, melyek az élelmiszerek és más, a társadalom számára kulcsfontosságú termékek előállításában hivatottak segíteni a mezőgazdaságot. Ezek túlzott és nem megfelelő alkalmazása azonban káros hatást gyakorolhat a környezetre, valamint a növények, az állatok és az emberek egészségére.

A közös agrárpolitika ösztönözni kívánja az ágazati szereplőket, hogy ezeket az anyagokat kisebb mértékben és felelősségteljesen használják. Ennek érdekében:

• előmozdítja a biogazdálkodást;
• segíti a mezőgazdasági termelőket abban, hogy a növényvédő szereket és a műtrágyákat felelősen használják, és környezetbarát gazdálkodási eljárásokat, alternatív módszereket és új technológiákat alkalmazzanak;
• állategészségügyi és állatjóléti szempontból előnyös beruházások és szaktanácsadás révén csökkenti az antibiotikumok iránti szükségletet.

További információk

Alacsony erőforrás-igényű gazdálkodás

A környezetvédelmi intézkedések kiértékelése

Az Európai Bizottság folyamatosan felméri, mennyire eredményes a közös agrárpolitika a környezetvédelmi célok elérése tekintetében:

• a közös monitoring- és értékelési keret révén összegyűjtött átfogó mutatók a környezeti adatok széles körét tartalmazzák;
• 28 kiegészítő agrár-környezetvédelmi mutató azt követi nyomon, hogyan épülnek be a környezetvédelmi szempontok a közös agrárpolitikába;
• a közös monitoring- és értékelési kereten belül független szakértők környezeti fenntarthatóságról szóló értékeléseket és külső tanulmányokat készítenek a Bizottságnak.

A Bizottság által összegyűjtött adatok átfogó információkkal szolgálnak arról, hogy:

• milyen állapotban van a vidéki környezet az EU-ban, és hogyan alakult a vidéki környezet állapota az idők során;
• milyen hatást gyakorol az agrárgazdálkodás az éghajlatra, a természeti erőforrásokra és a biológiai sokféleségre;
• hogyan zajlik Unió-szerte a közös agrárpolitika környezetvédelmi intézkedéseinek végrehajtása;
• mennyire sikeresek a környezetvédelmi intézkedések a célok elérését tekintve, és milyen hatásaik vannak a kitűzött célokon túlmenően.

A közös agrárpolitika környezetvédelmi intézkedéseinek kiértékelése során számításba veszik a szakpolitikai intézkedések, a gazdálkodási módszerekben bekövetkező változások és a környezet állapotának javulása közötti bonyolult összefüggéseket, valamint számos más tényezőt, így pl. az időjárási eseményeket, a piaci trendek hatását és az uniós országok és régiók környezeti állapota közötti különbségeket.

A tudás és az innováció szerepe

A tudás, a kutatás és az innováció ösztönzőleg hat a környezeti szempontból fenntartható mezőgazdasági termelésre az EU-ban:

• a kutatás és az innováció új környezetbarát eljárásokat és technológiákat bocsát a mezőgazdaság rendelkezésére;
• a mezőgazdasági tanácsadó rendszer információkkal látja el a mezőgazdasági termelőket arról, hogyan lehet az új kutatási eredmények, módszerek és technológiák felhasználásával biztosítani a környezetbarát gazdálkodást;
• a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség (EIP-AGRI) olyan innovatív ötletek létrejöttét támogatja, amelyek lendületet adnak az EU-ban a fenntartható gazdálkodás és erdészet térnyerésének;
• az iMAP projekt célja, hogy tudományos bizonyítékokkal szolgáljon a gazdálkodási módszerek környezetre és éghajlatra gyakorolt hatásairól, így segítve a KAP stratégiai tervekben a környezettel és az éghajlattal kapcsolatban kitűzött célok végrehajtását, nyomon követését és kiértékelését.

További információk

A mezőgazdaság korszerűsítése