Mit jelent valójában, hogy egy termék „regionális”, előfordulhat-e, hogy csak úgynevezett „zöldmosás” történik a szupermarketben?
A regionális élelmiszerek új trendet jelentenek a szupermarketben Európa-szerte. A németországi fogyasztók 77 százaléka tartja fontosnak, hogy az élelmiszer a régióból származzon. Ez a Szövetségi Élelmiszer- és Mezőgazdasági Minisztérium táplálkozási jelentéséhez készült felmérés eredménye volt. Ennek megfelelően a termékek regionális eredete láthatóan fontosabb, mint a „bio” vagy „fair trade” besorolás.
A szupermarketek regionális termékeket hirdetnek
A kiskereskedők válaszoltak az igényekre. Az elmúlt években szinte minden nagy áruházlánc indított reklámkampányt a regionalitásról. „Fenomenálisan regionális” – ez a szlogen például az egyik hálózatnál. A „Régió legjobbjai” kampányban pedig a cég „legmagasabb minőséget”, „legnagyobb frissességet” és „rövid szállítási útvonalakat” ígér. A hitelességet növelik a portréfotók a gazdákról, akik termékeiket a fényképezőgép felé tartják.
A termékek regionális eredetét jelző címkék éppoly sokfélék, mint amennyire különbözőek. Csak az a közös bennük, hogy nem védettek, és gyakran a reklámstratégiák eredményei.
A regionális nem feltétlenül ökológiai
A bonni Szövetségi Táplálkozási Központ (BZfE) azt javasolja, hogy az éghajlatot megóvni kívánó fogyasztók regionális termékeket vásároljanak: „Ha a régióból vásárol élelmiszert, akkor rövid szállítási útvonalaknak köszönhetően hozzájárul a közlekedés által okozott káros üvegházhatású gázok csökkentéséhez.”
Tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy az élelmiszerek ökológiai egyensúlya szempontjából nem a regionális tényező a legfontosabb szempont. Egy példa: az itt termesztett paradicsom tavasszal fűtött üvegházakban nagyobb CO2-lábnyomot hagyhat maga után, mint a Spanyolországból importált áru, ahol a nem szükséges a fűtés.
Árnyaltabb a regionális kép
Friss, környezetbarát és tisztességes munkakörülmények – ha a regionalitás kerül szóba, akkor elsősorban a pozitív szempontokra gondolunk. Hanna Schramm-Klein reklámpszichológus elmagyarázta, hogy a szupermarketek miért használják olyan látványosan a „regionális” címkét.
Ezzel az úgynevezett „haloeffektust” alkalmaznák: „Ez egy pszichológiai jelenség, amelyben egy termék vagy márka egy jellemzőjének észlelése olyan erősen befolyásolja a termék vagy márka általános megítélését, hogy az értékítélet rögtön pozitív lesz.” A fogyasztók azt feltételezik, hogy a regionális termékek más szempontból is „jók”.
A vásárlóknak azonban alaposabban meg kell nézniük, amit vesznek: például megtörténhet, hogy a termék valójában az ország egy másik régiójából származik – számolt be riportjában a német ZDF televízió.
A fogyasztóvédők uniós szabályozást szorgalmaznak
A regionálisan előállított termék megjelölés önkéntes kezdeményezésen alapul. Nincs jogi szabályozás arra vonatkozóan, hogy egy terméknek milyen kritériumoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy regionális eredetűnek minősüljön.
A fogyasztóvédelmi szervezetek, például a Foodwatch, ezért uniós szabályozást szorgalmaznak a „regionális” kifejezésre.
Fotó: Pixabay