Éves jelentések a Charta alkalmazásáról

Előzmények

2010 óta az Európai Bizottság évente jelentést tesz közzé a Charta alkalmazásáról.  Az Alapjogi Charta alkalmazásának megerősítésére irányuló 2020. évi uniós stratégia alapján a Chartáról szóló jelentés minden évben más és más, az uniós jog által szabályozott stratégiai jelentőségű területre összpontosít. A jelentések áttekintést nyújtanak az adott szakpolitikai területen elért eredményekről és a kihívásokról.

A Chartáról szóló jelentések segítik az érdekelt feleket, például a tagállamokat, az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a civil társadalom képviselőit abban, hogy megvitassák az adott témát. 

A 2024. évi jelentés

A Chartáról szóló 2024. évi jelentés itt található

A Chartáról szóló 2024. évi jelentés az alapvető jogok Unió-szerte történő előmozdítására, védelmére és érvényesítésére irányuló uniós finanszírozással foglalkozik. 

A 2019–2024-es mandátumidőszakban a Bizottság nagyobb hangsúlyt fektetett az uniós értékek megerősítését és az alapvető jogok védelmét célzó finanszírozásra, többek között azáltal, hogy kezelte a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program jelentősen megnövelt költségvetését. A Bizottság létrehozott továbbá egy horizontális feljogosító feltételt a Charta eredményes alkalmazására annak érdekében, hogy a tagállamok az uniós forrásokat a Chartának megfelelően használják fel. 

A Chartáról szóló jelentés kiemeli, hogy az EU elkötelezett az alapvető jogok célzott és ágazatspecifikus finanszírozás révén történő előmozdítása és védelme mellett. Így például a Jogok és értékek programon keresztül célzott finanszírozásban részesültek olyan projektek és szervezetek, amelyek az uniós értékek és az alapvető jogok előmozdításán dolgoznak. Az alapvető jogok érvényre juttatását ágazati finanszírozási programokból – például a Jogérvényesülés programból, a Digitális Európa programból, az Erasmus+ programból és a Horizont Európa programból – nyújtott uniós források is támogatják. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz is hozzájárult az alapvető jogok szempontjából jelentőséggel bíró kezdeményezések finanszírozásához. A jelentés áttekintést nyújt a Charta eredményes alkalmazására vonatkozó horizontális feljogosító feltétel alkalmazásáról. 

A jelentés és melléklete megemlít néhány olyan, jó gyakorlatnak minősülő és uniós támogatásban részesülő projektet, amely az adott szakpolitikai területen hozzájárul a Charta alkalmazásához. 

A Chartáról szóló jelentés ismerteti továbbá azokat az intézkedéseket, amelyeket a tagállamok, a nemzetközi magán- és állami adományozók, az egyes országokban működő emberi jogi szervezetek, az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek és az ombudsmanok hoznak azért, hogy elősegítsék az alapvető jogok érvényesítését a finanszírozás terén. A jelentés rámutat, hogy több tagállam projekttámogatási programokat léptetett életbe az alapvető jogok érvényre juttatásának előmozdítására.

A jelentés megállapítja, hogy bár vannak még fejlesztendő területek, az EU és más adományozók is kidolgoztak olyan mechanizmusokat, melyek révén begyűjtik a kedvezményezettek visszajelzéseit a finanszírozási programjaik kialakításával és végrehajtásával kapcsolatban, és további erőfeszítéseket tesznek a tevékenységeik összehangolására. Külön említést érdemel, hogy az EU és más adományozók finanszírozási tevékenysége tükrözi a civil társadalmi tér szűkülésével kapcsolatos aggályokat, és a civil szervezetek továbbra is a finanszírozás elsődleges kedvezményezettjei.

A jelentés kiemeli annak fontosságát, hogy a potenciális kedvezményezettek megfelelő tájékoztatást kapjanak a finanszírozási lehetőségekről; hogy a pénzforrások regionális és helyi szinten eljussanak a kedvezményezettekhez, és hogy a finanszírozás csökkentése ne korlátozza a civil társadalom és az alapvető jogok előmozdításával foglalkozó szervek azon képességét, hogy hozzájáruljanak a nyílt, demokratikus vitához. 

A 2024. évi jelentés az EU összes hivatalos nyelvén itt található

A 2024. évi jelentés melléklete

Célzott konzultációk

A jelentéshez fontos adalékul szolgáltak a konzultációkból származó visszajelzések és más források, melyeket a Bizottság minőségi értékelésnek vetett alá. A tagállamok, a Chartával foglalkozó kapcsolattartási pontok, a nemzetközi köz- és magánadományozók, valamint a nemzeti emberi jogi intézmények európai hálózata (ENNHRI) és az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek európai hálózata (Equinet), illetve azok tagjai szolgáltattak információkat. A jelentés elkészítéséhez a Bizottság felhasználta továbbá egy, az Alapjogi Ügynökség civil társadalmi platformján lebonyolított, civil társadalmi szervezetekkel folytatott online konzultáció eredményeit, valamint más bizottsági jelentésekhez, például a jogállamisági jelentésekhez nyújtott hozzászólásokat.

2024. évi jelentés – Az Alapjogi Ügynökség összefoglalója az alapvető jogok előmozdítását segítő finanszírozásról szóló civil társadalmi konzultációról