Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) (2007–2013)

A versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) a lisszaboni stratégiával összhangban támogatja az Európai Unión (EU) belüli, versenyképességet és innovációs képességet célzó intézkedéseket a 2007-2013 közötti időszakban. Kiemelt hangsúlyt kap az információs technológiák, környezetbarát technológiák és megújuló energiaforrások alkalmazása.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata (2006. október 24.) a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról [lásd a módosító jogszabály(oka)t].

ÖSSZEFOGLALÓ

A versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) összefüggő keretrendszert biztosít a versenyképesség * és az innovációs * kapacitás fokozásához az Európai Unióban (EU). A keretprogram által támogatott intézkedések a tudásalapú társadalom haladását, valamint a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen alapuló fenntartható fejlődést segítik elő.

A keretprogramnak egyaránt részét képezik az egyedi közösségi támogatási programok, az új intézkedések, valamint az egyéb programokkal alkotott szinergiák. Így a program összhangban van a megújult lisszaboni stratégia célkitűzéseivel, hiszen támogatja az egyszerűbb, ismertebb és célirányosabb közösségi intézkedéseket.

Egyedi programok

A CIP figyelembe veszi a benne foglalt célkitűzések sokféleségét, és ezt érzékeltetni is kívánja, ezért három egyedi alprogramból épül fel. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) érdekei és az ökoinnováció olyan átfogó prioritások, amelyek a keretprogram egészében jelen vannak.

  • A vállalkozási és innovációs program a vállalkozó szellemet, az ipari versenyképességet és az innovációt előmozdító intézkedéseket foglalja magában. Ez a program kifejezetten a kkv-kra * irányul: a kiváló technológiai hátterű, nagy növekedési potenciállal rendelkező „gazella” vállalkozásoktól egészen a mikro- és családi vállalkozásokig, amelyek az európai vállalkozások jelentős többségét képviselik. A program az indulási és növekedési fázisban lévő kkv-k számára megkönnyíti a finanszírozási és befektetési lehetőségekhez jutást. Ezenkívül lehetővé teszi, hogy a vállalatok információkhoz és tanácsokhoz jussanak a belső piac működésével és az általa nyújtott lehetőségekkel kapcsolatban, és tájékozódjanak az őket érintő közösségi jogszabályokról, valamint a jövőbeli jogszabályokról, amelyekre így alacsonyabb költséggel készülhetnek fel. Ebben nagy szerepet játszik az európai vállalkozói hálózat (DE) (EN) (FR). A program egyébként a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét is előirányozza, hogy ezáltal kedvezőbb szabályozási és adminisztratív környezetet teremtsen a vállalatok és az innováció számára. Támogatja emellett az ökoinnovációt * is, hiszen ösztönzi a környezetbarát technológiákban rejlő lehetőségek teljes körű kihasználását.
  • Az ikt-politika támogatásának programja az információs és kommunikációs technológiák (ikt) átvételét és üzemeltetését mozdítja elő; ezek a technológiák a tudásalapú gazdaság egyik pillérét jelentik. Az információs és kommunikációs technológiák magán- és állami szférában történő bevezetése ugyanis ösztönző hatással van az európai innovációs teljesítményre és versenyképességre. A program az „európai digitális menetrend” részét képezi, és integrálja a korábban az eTEN, eContent és Modinis programok keretében támogatott eszközöket is.
  • Az „Intelligens energia – Európa” program (EN) a fenntartható energiával kapcsolatos célkitűzések gyorsabb megvalósulását segíti elő. Támogatja például az energiahatékonyság javítását, az új és megújuló energiaforrások alkalmazását, az ilyen energiaforrások szélesebb körű piaci bevezetését, a többrétű energia- és üzemanyag-használatot, a megújuló energiák nagyobb arányú felhasználását (az Európai Unió által kitűzött cél 2010-ig a megújulóenergia-felhasználás 12%-ra való emelése a bruttó belső energiafogyasztásban), valamint a végső energiafogyasztás csökkentését. Mindezek keretében a program kiemelt figyelmet szentel a közlekedési ágazatnak. A program a 2006. december 31-én lejáró „Intelligens energia – Európa” (2003–2006) program folyamatosságát is biztosítja.

Végrehajtás

A CIP végrehajtása számos eszközt igényel (pénzügyi eszközök, projektek, hálózatok, elemzési tevékenységek stb.), amelyek minden egyedi programnál alkalmazhatók. Ez a különböző programoknál egységesen használható közös „eszköztár” egyszerűbbé teszi a felhasználók számára a keretprogram működését. A CIP nem csupán a már kitapasztalt, kipróbált intézkedésekre épít, hanem új eszközöket is bevezet.

A vállalkozások támogatására több közösségi pénzügyi eszközt is felhasználnak. A gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz, a GIF például egyrészt a kkv-k kezdeti (alapítás előtti, induló) szakaszban történő beruházásait, másrészt – a CIP egyik újdonságaként – a bővülés időszakában az úgynevezett „follow-on” beruházásokat is támogatja. A kkv-garanciakeret pedig a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutását könnyíti meg hitelfelvétel (kölcsön vagy lízing), mikrohitel, illetve saját tőke vagy kvázi-sajáttőke formájában. Ebben a mechanizmusban új eszközként szerepel a bankhitel-portfóliók értékpapírosítása, amely a kkv-k számára kiegészítő hitelfinanszírozást mozgósít.

A CIP hozzájárul a vállalkozások és az innováció érdekében nyújtott támogató szolgáltatások javításához és fejlesztéséhez. E szolgáltatások keretében a vállalkozások információkhoz juthatnak a közösségi politikákra, jogszabályokra és programokra vonatkozóan, különös tekintettel a belső piacra és a kutatási keretprogramokra. Ezenkívül az innováció-, technológia- és tudástranszfer tekintetében is információval látják el a vállalkozásokat. A szolgáltatások részét képezi továbbá a vállalkozásoktól érkező visszacsatolás, amely a hatásvizsgálatok és politikák kidolgozását segíti elő.

Az eddigiek mellett egy újabb módszerrel is segítik a nemzeti és regionális programok együttműködését a vállalati innováció terén, mégpedig olyan kiegészítő eszközökkel, amelyek révén a vállalkozások ötletet meríthetnek más európai régiók ötleteiből, szakértelméből és piaci lehetőségeiből.

A keretprogram az első kereskedelmi célú alkalmazást megelőző kísérleti projekteket is támogatja. E projektek olyan innovatív vagy ökoinnovatív technikák vagy termékek piaci bevezetésének és tényleges gazdasági felhasználásának előmozdítását célozzák, amelyek technikai alkalmasságát már bizonyították, ám még nem hozták őket nagy tételben kereskedelmi forgalomba. Az ilyen projektek köz- és magánszféra közötti partnerség keretében valósulnak meg.

Az Intelligens Energiával Foglalkozó Végrehajtó Hivatal feladata az „Intelligens energia – Európa”, illetve a „Vállalkozás és innováció” programok keretében megvalósuló intézkedések végrehajtása.

A tudás és az ötletek áramlásának megkönnyítése érdekében a közösségi politikák stratégiai fejlesztését a nyitott koordinációs módszer alapján kell végezni; ehhez új, ikerintézményi együttműködések is szükségesek, amelyek keretében a tagállamok és a régiók javukra fordíthatják a példákon keresztül bemutatott legjobb gyakorlatokat.

Más közösségi politikákkal való összhang

A CIP más nagyszabású közösségi kezdeményezésekhez is kapcsolódik. Az egyes programok különféle intézkedéseit párhuzamosan hajtják végre, és ezek kölcsönösen kiegészítik egymást. A keretprogram így hozzájárul a közösségi célkitűzések valóra váltásához a kutatás, a kohézió, a környezetvédelem, az oktatás és a képzés területén.

A CIP ily módon megkönnyíti a finanszírozáshoz való hozzájutást azon vállalkozások számára, amelyek tevékenysége az innovációra, kutatásra és fejlesztésre összpontosul. Abban is segítséget nyújt számukra, hogy részt vehessenek a hetedik kutatási és technológiai fejlesztési keretprogramban (hetedik keretprogram).

Költségvetés

A keretprogram összesen hétéves időszakot ölel fel, amely 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tart. Költségvetése a program teljes időtartamára 3,621 milliárd EUR-t tesz ki.

Az indikatív felosztás alapján a teljes költségvetés 60%-át, vagyis 2,170 milliárd EUR-t fordítanak a vállalkozási és innovációs program támogatására. Az összeg egyötöd részét, azaz 430 millió EUR-t az ökoinnováció előmozdítására szánnak. A teljes költségvetés fennmaradó 20–20%-ával (azaz egyenként 730 millió EUR összeggel) az ikt-politika támogatásának programját, illetve az „Intelligens energia – Európa” programot támogatják.

A különféle eszközök által egyaránt támogatható költségek párhuzamos finanszírozása azonban nem megengedett.

Nyomon követés és értékelés

A Bizottság gondoskodik a keretprogram és annak alprogramjai végrehajtásának rendszeres nyomon követéséről. A Bizottság a támogatott tevékenységekről minden évben jelentést készít, amelyben a tevékenységek pénzügyi végrehajtásának, az elért eredményeknek, és amennyiben lehetséges, a tevékenységek hatásának mutatói szerepelnek.

A keretprogramról és alprogramjairól időközi és végleges értékelés készül. Az értékelés során megvizsgálják a keretprogram és alprogramjai jelentőségét, koherenciáját és szinergiáit, hatékonyságát, az erőforrások gazdaságos felhasználást, a fenntarthatóságot stb. A végleges értékelés ezenkívül azt vizsgálja, hogy a keretprogram egészében és annak egyes alprogramjai milyen mértékben érték el célkitűzéseiket.

Háttér

A lisszaboni folyamat azt kívánja elérni, hogy Európa a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon. Ezért nem meglepő, hogy a versenyképesség az EU egyik legfontosabb politikai kérdéskörévé vált. A versenyképesség növelésére irányuló különböző közösségi programok nagyobb összhangja érdekében, illetve a megújult lisszaboni stratégia céljainak szellemében az Európai Bizottság egy versenyképességi és innovációs keretprogram létrehozását javasolja.

A jogszabályban használt kulcsfogalmak

  • Kis- és középvállalkozások (kkv-k): azok a vállalkozások, amelyek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves árbevétele legfeljebb 50 millió EUR, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió EUR (2003/361/EK ajánlás).
  • Versenyképesség: a vállalkozások azon képessége, hogy alkalmazkodjanak a változáshoz, kihasználják innovációs potenciáljukat, illetve kiváló minőségű termékeket fejlesszenek.
  • Innováció: a termékek és szolgáltatások kínálatának megújítása és bővítése, új tervezési, gyártási, ellátási és forgalmazási módszerek meghonosítása, változások bevezetése a gazdálkodás, a munkaszervezés, valamint a munkakörülmények és a munkavállalói kompetenciák területén.
  • Ökoinnováció: az innováció bármely olyan formája, amelynek célja a környezettudatos fenntartható fejlődés előmozdítása a környezeti hatás csökkentésével, vagy a természeti erőforrások – különösen az energia – hatékonyabb és felelősségteljesebb felhasználása útján.

Hivatkozások

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

1639/2006/EK határozat

2006.11.26.

HL L 310., 2006.11.9.

Módosító jogszabály(ok)

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

670/2012/EU rendelet

2012.8.1.

HL L 204., 2012.7.31.

Az 1639/2006/EK határozat későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes keretbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat [COM(2011) 834 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].Együttdöntési eljárás (2011/0394/COD)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A versenyképességi és innovációs keretprogram értékelései [COM(2013) 2 final – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

See also

Utolsó frissítés: 01.02.2013

Top