20.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/47

A.

mivel a Lisszaboni Szerződés az Unió döntéshozatalának demokratikus legitimációját erősíti,

B.

mivel a két intézmény a lehető legkiemeltebben kezeli az uniós jog hatékony átültetését és végrehajtását,

C.

mivel ez a keretmegállapodás nem érinti a Parlament, a Bizottság vagy az Unió bármely más intézményének vagy szervének hatásköreit és előjogait, hanem e hatáskörök lehető leghatékonyabb és legátláthatóbb gyakorlásának biztosítására törekszik,

D.

mivel ezt a keretmegállapodást a Szerződésekben foglalt intézményi kerettel összhangban kell értelmezni,

E.

mivel a Bizottság kellően figyelembe veszi a Szerződések által a Parlamentre és a Tanácsra ruházott szerepeket, különösen a 9. pontban meghatározott egyenlő bánásmód alapelvére vonatkozóan,

F.

mivel indokolt naprakésszé tenni a 2005 májusában elfogadott keretmegállapodást (2), amelynek helyébe a következő szöveg lép,

1.

Annak érdekében, hogy jobban tükrözzék a Parlament és a Bizottság közötti új „különleges partnerséget”, és hogy erősítsék a Bizottság politikai felelősségét és legitimitását, kiterjesszék az építő párbeszédet és tökéletesítsék az információáramlást a két intézmény között, valamint javítsák az eljárások és a tervezés során az együttműködést, a két intézmény a következő intézkedésekről állapodik meg.

Továbbá külön rendelkezésekről is megállapodnak:

2.

A Bizottság kijelölt elnöke az Európai Tanács általi jelölését követően a Parlamenthez benyújtja hivatali idejének időtartamára vonatkozó politikai iránymutatásait azzal a céllal, hogy a Parlamenttel informális eszmecserét tegyen lehetővé még a választásáról való szavazás előtt.

3.

A Parlament eljárási szabályzatának 106. cikkével összhangban a Parlament a Bizottság megválasztott elnökével az új Bizottság hozzájárulásával kapcsolatos eljárások megnyitása előtt kellő időben felveszi a kapcsolatot. A Parlament figyelembe veszi a megválasztott elnök által megfogalmazott észrevételeket.

A Bizottság kijelölt tagjai biztosítják az összes lényeges információhoz való teljes hozzáférést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 245. cikkében meghatározott függetlenség kötelezettségének megfelelően.

Az eljárásokat olyan módon kell meghatározni, hogy biztosítsák a kijelölt Bizottság egészének nyílt, pártatlan és következetes értékelését.

4.

A Bizottság testületi jellegéből fakadó kollektív felelősség elvének sérelme nélkül, a Bizottság minden egyes tagja politikai felelősséggel tartozik a feladatkörébe eső területen tett intézkedésekért.

A Bizottság elnöke teljes felelősséggel tartozik minden olyan összeférhetetlenségi eset megállapításáért, amely a Bizottság valamely tagját akadályozza feladatainak ellátásában.

A Bizottság elnöke ugyanígy felelős az ilyen helyzetekben tett minden további intézkedésért, és írásban haladéktalanul tájékoztatja a Parlament elnökét.

A Bizottság bármely tagjának választási kampányban való részvételét a biztosok magatartási kódexe szabályozza.

A Bizottság azon tagjainak, akik a választási kampányban aktívan részt vesznek mint az európai parlamenti választások jelöltjei, a választásokat megelőző utolsó ülés végétől fizetés nélküli választási szabadságra kell menniük.

A Bizottság elnöke a megfelelő időben értesíti a Parlamentet e szabadság engedélyezéséről, és megjelöli, hogy a Bizottság mely tagja veszi át a szabadságnak erre az időszakára a vonatkozó felelősségeket.

5.

Ha a Parlament arra kéri a Bizottság elnökét, hogy vonja meg a bizalmat valamelyik biztostól, a Bizottság elnöke komolyan fontolóra veszi, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (6) bekezdése értelmében felhívja-e az adott biztost a lemondásra. Az elnök vagy felhívja az adott biztost lemondásra, vagy a következő ülésen magyarázatot ad a Parlamentnek arra, hogy miért nem hajlandó erre.

6.

Ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 246. cikkének második bekezdése értelmében a Bizottság valamely tagja megbízatásának ideje alatt új tag kinevezése válik szükségessé, a Bizottság elnöke komolyan fontolóra veszi a Parlamenttel folytatott egyeztetés eredményét, mielőtt a Tanács határozatához beleegyezését adná.

A Parlament eljárásait a lehető leggyorsabban folytatja le annak érdekében, hogy a Bizottság elnöke komolyan fontolóra vehesse a Parlament véleményét, mielőtt az új tagot kinevezik.

Hasonlóképpen, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 246. cikke harmadik bekezdése értelmében, ha a Bizottság fennmaradó hivatali ideje rövid, a Bizottság elnöke komolyan fontolóra veszi a Parlament álláspontját.

7.

Ha a Bizottság elnöke a Bizottság hivatali ideje alatt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 248. cikkének megfelelően a feladatköröknek a Bizottság tagjai közötti újraelosztását tervezi, a Parlamentet kellő időben értesítenie kell, hogy le lehessen folytatni a változásokra vonatkozó megfelelő parlamenti konzultációkat. Az elnöknek a tárcák újraelosztásával kapcsolatos döntése azonnal hatályba léphet.

8.

Ha a Bizottság a biztosok magatartási kódexének az összeférhetetlenséggel vagy erkölcsi magatartással kapcsolatos felülvizsgálatát terjeszti elő, a Parlament véleményét fogja kérni.

9.

A Bizottság szavatolja, hogy alkalmazni fogja a Parlamentre és a Tanácsra az egyenlő bánásmód alapelvét, különösen, ami az üléseken való részvételt, valamint a hozzájárulások vagy egyéb információ rendelkezésre bocsátását illeti, főként a jogalkotási és költségvetési ügyekben.

10.

Hatáskörein belül a Bizottság a Parlament részvételének javítása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a közös kül- és biztonságpolitika terén lehetősége legyen a Parlament véleményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni.

11.

A Parlament és a Bizottság közötti „különleges partnerség” megvalósítása érdekében számos intézkedésre kerül sor az alábbiak szerint:

12.

A Bizottság minden tagja gondoskodik arról, hogy a közte és az illetékes parlamenti bizottság elnöke közötti információáramlás rendszeres és közvetlen legyen.

13.

A Bizottság a Parlament írásban történő tájékoztatását megelőzően semmilyen jogalkotási javaslatot, jelentős kezdeményezést vagy határozatot nem hoz nyilvánosságra.

A Bizottság munkaprogramja alapján a két intézmény közös megállapodásban előre meghatározza a kulcsfontosságú kezdeményezéseket, amelyeket a plenáris ülésen ismertetnek. Főszabály szerint a Bizottság ezeket a kezdeményezéseket először a plenáris ülésen ismerteti, és csak azt követően kerülnek a nyilvánosság elé.

Hasonlóképpen meghatározzák azokat a javaslatokat és kezdeményezéseket, amelyek kapcsán az Elnökök Értekezlete előtt, illetve megfelelő módon az illetékes parlamenti bizottság vagy annak elnöke tájékoztatása révén információ szolgáltatására kerül sor.

Ezeket a határozatokat a 11. pontban előirányzott, a két intézmény közötti rendszeres párbeszéd keretében kell meghozni, és rendszeresen naprakésszé kell tenni, kellően figyelembe véve az esetleges politikai fejleményeket.

14.

Ha a Bizottság olyan belső dokumentuma, amelyről a Parlamentet – e keretmegállapodásnak megfelelően – nem tájékoztatták, az intézményeken kívül terjesztésre kerül, a Parlament elnöke kérheti, hogy az érintett dokumentumot haladéktalanul továbbítsák a Parlamenthez, hogy azt bármely képviselőjéhez annak kívánságára eljuttathassa.

15.

A Bizottság az uniós jogszabályok – beleértve a nem kötelező erejű jogszabályokat (soft law) és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat – előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos munkája keretében a nemzeti szakértőkkel zajló találkozóiról teljes körű tájékoztatást nyújt, és biztosítja a dokumentációhoz való teljes körű hozzáférést. Amennyiben a Parlament kéri, a Bizottság a Parlament szakértőit is meghívhatja ezekre a találkozókra.

Az e tekintetben irányadó rendelkezések az I. mellékletben találhatók.

16.

A parlamenti állásfoglalás elfogadását követő három hónapon belül a Bizottság írásban tájékoztatást ad a Parlamentnek a Parlament állásfoglalásaiban hozzá intézett kérdések alapján tett intézkedésekről, beleértve azokat az eseteket, amelyekben nem tudott a Parlament álláspontjának megfelelően eljárni. Sürgős kérelem esetében ez az időszak lerövidíthető. Az időszak egy hónappal meghosszabbítható olyan esetben, amikor a kérelem mélyrehatóbb munkát igényel, és ez kellően indokolt. A Parlament gondoskodik arról, hogy ez az információ az intézményen belül széles körben elterjedjen.

A Parlament megpróbálja elkerülni az olyan szóbeli vagy írásbeli kérdések feltevését, amelyek esetében a Bizottság írásos kapcsolódó közleményben már értesítette álláspontjáról a Parlamentet.

A Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy jelentést tesz valamennyi, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke szerinti javaslat általa történő benyújtására irányuló kérelem (saját kezdeményezésű jogalkotási jelentés) konkrét nyomon követéséről, a vonatkozó állásfoglalás plenáris ülésen történő elfogadását követő három hónapon belül. A Bizottság legkésőbb egy év múlva jogalkotási javaslatot terjeszt elő, vagy a javaslatot belefoglalja a következő évi munkaprogramjába. Ha a Bizottság nem terjeszt elő javaslatot, ezt részletesen megindokolja a Parlamentnek.

A Bizottság kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy az állampolgári kezdeményezések alapján tett jogalkotási kezdeményezésre irányuló kérelmek esetében a Parlamenttel már a korai szakaszban szorosan együttműködik.

A mentesítési eljárás kapcsán a 31. pontban megállapított külön rendelkezéseket kell alkalmazni.

17.

Ha kezdeményezéseket, ajánlásokat vagy jogalkotási aktusokra irányuló kérelmeket terjesztenek elő az Európai Unió működéséről szóló szerződés 289. cikkének (4) bekezdése alapján, a Bizottság arra irányuló kérés esetén az illetékes parlamenti bizottság előtt tájékoztatja a Parlamentet az e javaslatokra vonatkozó álláspontjáról.

18.

A két intézmény megállapodik abban, hogy együttműködnek a nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartás terén.

A Parlament és a Bizottság együttműködik az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv végrehajtása során. Az együttműködés részét képezik a nemzeti parlamentek által benyújtott indoklással ellátott vélemények szükséges fordításához kapcsolódó eljárások.

Ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2. jegyzőkönyvének 7. cikkében említett szavazatküszöböt elérték, a Bizottság rendelkezésre bocsátja a nemzeti parlamentek által megküldött indokolt vélemények fordítását, valamint ezzel kapcsolatos saját álláspontját.

19.

A Bizottság tájékoztatja a Parlamentet azoknak a szakértői csoportjainak a listájáról, amelyeket azért hoztak létre, hogy segítsék a Bizottságot kezdeményezési jogának gyakorlásában. Ezt a listát rendszeresen naprakésszé kell tenni és nyilvánosságra kell hozni.

Ennek keretében a Bizottság az illetékes parlamenti bizottságot – elnökének külön és indokolt kérelmére – tájékoztatja az ilyen csoportok tevékenységéről és összetételéről.

20.

A két intézmény a megfelelő csatornákon keresztül építő párbeszédet folytat a fontos igazgatási ügyeket érintő kérdésekről, kivált azokról, amelyek közvetlenül kihatnak a Parlament saját igazgatására.

21.

A Parlament kikéri a Bizottság véleményét abban az esetben, ha eljárási szabályzatának a Bizottsággal fenntartott kapcsolatai vonatkozásában történő felülvizsgálatára tesz javaslatot.

22.

Amennyiben az e keretmegállapodás szerint továbbított bármely információ bizalmasan kezelendő, a II. mellékletben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

23.

A Parlamentet azonnal és teljes körűen tájékoztatni kell a nemzetközi megállapodások tárgyalásának és megkötésének minden szakaszáról, a tárgyalási irányelvek meghatározását is beleértve. A Bizottság úgy jár el, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke szerinti kötelezettségeinek teljes mértékben eleget tegyen, ugyanakkor tiszteletben tartja az egyes intézmények szerepét az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikkének (2) bekezdése szerint.

A Bizottság a III. mellékletben megállapított szabályokat alkalmazza.

24.

A 23. pontban említett tájékoztatást időben továbbítani kell a Parlamentnek, hogy adott esetben véleményt nyilváníthasson, és a Bizottság – amennyire lehet – figyelembe tudja venni a Parlament álláspontját. A tájékoztatást a Parlamenttel általában az illetékes parlamenti bizottságon keresztül, és adott esetben a plenáris ülésen kell közölni. Kellően indokolt esetekben ezt az információt több parlamenti bizottsággal is közölni kell.

A Parlament és a Bizottság a II. melléklet rendelkezéseinek megfelelően a Bizottságtól a Parlamenthez továbbítandó bizalmas információk vonatkozásában megállapítják a szükséges eljárásokat és garanciákat.

25.

Az intézmények elismerik, hogy eltérő intézményi szerepük miatt nemzetközi tárgyalások során a Bizottság képviseli az Európai Uniót, kivéve a közös kül- és biztonságpolitika területén, és egyéb, a Szerződésekben előírt esetekben.

Ha a Bizottság nemzetközi konferenciákon az Unió képviseletében jár el, a Parlament kérésére elősegíti, hogy az Európai Parlament képviselőinek küldöttsége megfigyelőként részt vehessen az uniós küldöttségekben, annak érdekében, hogy azonnal és teljes körűen tájékozódhassék a konferencia eseményeiről. Adott esetben a Bizottság vállalja, hogy rendszeresen tájékoztatja a Parlament küldöttségét a tárgyalások kimeneteléről.

Az Európai Parlament képviselői ezeken a tárgyalásokon nem vehetnek közvetlenül részt. A jogi, technikai és diplomáciai lehetőségektől függően a Bizottság megfigyelői jogállást biztosíthat nekik. Elutasítás esetén a Bizottság tájékoztatja az okokról a Parlamentet.

Ezen túlmenően a Bizottság megkönnyíti az Európai Parlament képviselőinek megfigyelőként való részvételét minden, a hatáskörébe tartozó, a tárgyalásokat megelőző illetve követő megbeszélésen.

26.

Ugyanilyen feltételek mellett a Bizottság rendszeresen tájékoztatja a Parlamentet az Uniót érintő, többoldalú nemzetközi megállapodásokkal létrehozott testületek üléseiről, és elősegíti az uniós küldöttségen belül az Európai Parlament képviselőinek megfigyelőként való részvételét, minden olyan esetben, amikor ezeket a testületeket arra kérik fel, hogy a Parlament egyetértését igénylő döntést hozzanak, vagy olyan döntést, amelynek végrehajtása jogi aktusok rendes jogalkotási eljárás keretében történő elfogadását teheti szükségessé.

27.

A Bizottság a nemzetközi konferenciákon részt vevő uniós küldöttségekhez tartozó parlamenti küldöttségnek biztosítja az uniós küldöttség valamennyi eszközének használatát ezen alkalmakkor, az intézmények közötti jó együttműködés általános elvének megfelelően, és figyelembe véve a rendelkezésre álló logisztikát.

A Parlament elnöke javaslatot küld a Bizottság elnökének arról, hogy a konferencia megkezdése előtt legalább 4 héttel vegyék be az uniós küldöttségbe a parlamenti küldöttséget, egyben megjelölve a parlamenti küldöttség vezetőjét és a részt vevő európai parlamenti képviselők számát. Kellően indokolt esetekben ezt a határidőt kivételesen le lehet rövidíteni.

A Parlament küldöttségéhez tartozó európai parlamenti képviselők és az őket segítő alkalmazottak száma a teljes uniós küldöttség létszámához arányosan igazodik.

28.

A Bizottság teljes körűen tájékoztatja a Parlamentet a bővítési tárgyalások előmeneteléről – különösen a bővítést érintő főbb szempontokról és fejleményekről –, hogy az megfelelő parlamenti eljárással idejében véleményt tudjon nyilvánítani.

29.

Ha a Parlament a 28. pontban említett ügyekben ajánlást fogad el eljárási szabályzata 90. cikkének (4) bekezdése szerint, és ha alapos okoknál fogva a Bizottság úgy határoz, hogy nem tud támogatni ilyen jellegű ajánlást, a Parlament plenáris ülésén vagy az illetékes parlamenti bizottság következő ülésén indokolja döntését.

30.

A Bizottság tájékoztatja a költségvetési hatóságot és megvizsgálja annak észrevételeit, mielőtt olyan pénzügyi kötelezettséget vállal adományozó konferenciákon, amelyek új pénzügyi terheket jelentenek és a költségvetési hatóság egyetértését követelik meg.

31.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikke által szabályozott éves mentesítéssel kapcsolatban a Bizottság – a Parlament eljárási szabályzatának VII. mellékletével összhangban – továbbít minden, a mentesítési eljárás tekintetében illetékes parlamenti bizottság elnöke által kért, a folyó évi költségvetés végrehajtásának felügyeletéhez szükséges információt.

Ha olyan korábbi évekkel kapcsolatban merülnek fel új szempontok, amelyekre a mentesítés már megtörtént, a Bizottság az ügyre vonatkozó minden szükséges tájékoztatást megad azzal a céllal, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldást lehessen találni.

32.

A szabályozó ügynökségek ügyvezető igazgatói posztjára pályázó jelölteknek részt kell venniük a parlamenti bizottságok előtti meghallgatásokon.

Ezenkívül az ügynökségekkel foglalkozó, 2009 márciusában létrehozott intézményközi munkacsoport egyeztetései keretében a Bizottság és a Parlament a decentralizált ügynökségeknek az Unió intézményrendszerén belüli szerepével és helyzetével kapcsolatban közös megközelítés kialakítását tűzik célul, amelyet ezen ügynökségek létrehozására, felépítésére és működésére vonatkozó közös iránymutatások kísérnek, a finanszírozás, a költségvetés, a felügyelet és az irányítás kérdéseivel együtt.

33.

A Bizottság kezdeményezést tesz az Unió éves és többéves programjának megalkotására annak érdekében, hogy intézményközi megállapodások szülessenek.

34.

A Bizottság minden évben bemutatja munkaprogramját.

35.

A két intézmény együttműködik a IV. mellékletben meghatározott menetrenddel összhangban.

A Bizottság figyelembe veszi a Parlament által kifejezett prioritásokat.

A Bizottság kellő részletességgel mutatja be a munkaprogramja egyes pontjaiban szereplő terveket.

36.

A Bizottság magyarázatot szolgáltat abban az esetben, ha nem tud előterjeszteni az adott évre vonatkozó munkaprogramjában szereplő egyes javaslatokat, vagy eltér a munkaprogramtól. A Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős alelnöke vállalja, hogy rendszeresen beszámol a Bizottsági Elnökök Értekezletének a folyó évi bizottsági munkaprogram politikai végrehajtásáról.

37.

A Bizottság részletesen megvizsgálja a Parlament által elfogadott jogalkotási javaslataihoz fűzött módosításokat annak érdekében, hogy azokat figyelembe vegye minden módosított javaslatban.

Amennyiben a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke értelmében a Parlament jogalkotási módosításairól kell véleményt mondania, a lehető legnagyobb figyelmet fordítja a második olvasat során elfogadott módosításokra; ha nyomós okból és a bizottsági testület által történő mérlegelést követően úgy dönt, hogy nem fogadja el vagy nem támogatja az ilyen módosításokat, döntését a Parlament előtt – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (7) bekezdése c) pontjának megfelelően – minden esetben a Parlament módosításaival kapcsolatban megfogalmazott véleményében indokolja.

38.

A tagállamok legalább egynegyede által, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 76. cikkével összhangban beadott kezdeményezés esetén a Parlament vállalja, hogy illetékes bizottságán belül mindaddig nem fogad el jelentést, amíg meg nem kapja a Bizottság véleményét a kezdeményezésről.

E kezdeményezésről a Bizottság az annak benyújtását követő 10 héten belül véleményt ad.

39.

A Bizottság kellő időben részletes indokolást ad bármely olyan javaslatának visszavonása előtt, amelyről a Parlament első olvasatban már kifejezte álláspontját.

A Bizottság az új Bizottság hivatali idejének kezdetén minden függőben lévő javaslatot felülvizsgál annak érdekében, hogy politikailag megerősítse vagy visszavonja azokat, megfelelően figyelembe véve a Parlament kinyilvánított véleményét.

40.

A különleges jogalkotási eljárások esetén, amelyek tekintetében a Parlamenttel konzultálni kell, beleértve egyéb, például az Európai Unió működéséről szóló szerződés 148. cikkében meghatározott eljárásokat, a Bizottság:

41.

A jogalkotás tervezésének javítása érdekében a Parlament vállalja, hogy:

42.

A Bizottság biztosítja, hogy hatásvizsgálatait saját hatáskörben, független vizsgálatot biztosító, átlátható eljárás alapján hajtja végre. A hatásvizsgálatokat kellő időben közzé kell tenni, több különböző forgatókönyvet figyelembe véve, köztük azt az esetet is, amikor nem történik semmilyen intézkedés, és e hatásvizsgálatokat főszabály szerint a nemzeti parlamenteknek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 1. és 2. jegyzőkönyve szerinti tájékoztatása szakaszában kell az illetékes parlamenti bizottságnak bemutatni.

43.

Azokon a területeken, ahol a Parlamentet szokásos módon bevonják a jogalkotási folyamatba, a Bizottság szükség esetén és kellően indokolt esetben alkalmaz nem kötelező erejű jogszabályokat (soft law), miután a Parlament lehetőséget kapott véleményének kifejtésére. A Bizottság részletes magyarázatot ad a Parlamentnek arra vonatkozóan, hogy véleményét milyen módon vették figyelembe a javaslat elfogadásakor.

44.

Az uniós jog átültetésének és alkalmazásának hatékonyabb ellenőrzése érdekében a Bizottságnak és a Parlamentnek arra kell törekedniük, hogy kötelezően írják elő megfelelési táblázatok készítését, valamint tűzzenek ki kötelező érvényű határidőt az átültetésre vonatkozóan, amely az irányelvek esetében általában nem haladja meg a kétéves időtartamot.

A Bizottság a felszólító levéltől kezdődően az uniós jog alkalmazására vonatkozó különjelentések és éves jelentés mellett összefoglaló információt bocsát a Parlament rendelkezésére valamennyi kötezettségszegési eljárásra vonatkozóan, beleértve esetenként a Parlament kérésére a kötelezettségszegési eljáráshoz kapcsolódó kérdéseket, tiszteletben tartva a titoktartási szabályokat, különösen az Európai Unió Bírósága által elismerteket.

45.

A Bizottság prioritásnak tekinti a Parlament plenáris ülésein vagy egyéb szerveinek ülésein felkérés esetén történő részvételét az azzal ütköző eseményekhez vagy meghívásokhoz képest.

A Bizottság főszabályként biztosítja, hogy a Parlament kérésére a plenáris üléseken jelen legyenek a biztosok a hatáskörükbe tartozó napirendi pontok tárgyalásakor. Ez vonatkozik az Elnökök Értekezlete által az előző plenáris ülés alatt elfogadott előzetes napirendtervezetekre is.

A Parlament főszabályként igyekszik az üléseken a Bizottság egyik tagjának hatáskörébe tartozó napirendi pontokat összegyűjteni.

46.

A Parlament kérésére rendszeresen kérdések óráját iktatnak be a Bizottság elnökével. A kérdések órája két részből fog állni: az első a képviselőcsoportok vezetőivel vagy azok képviselőivel, amely teljesen spontán módon zajlik; a másodikat egy előre – legkésőbb az adott ülés előtti csütörtökön – meghatározott adott politikai területnek szentelik, de előre elkészített kérdések nélkül.

Ezenkívül a kérdések órája jelenlegi rendszerének megreformálása érdekében, a Bizottság elnökéhez intézett kérdések órájának gyakorlatát követve olyan kérdések órája kerül bevezetésre, amelynek keretében a Bizottság tagjaihoz, közöttük a külügyekért felelős alelnökhöz/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez is kérdéseket lehet intézni. Ez a kérdések órája a Bizottság adott tagjainak tárcájáhz kapcsolódik.

47.

A Bizottság bármely tagját kérelmére meghallgatják.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 230. cikkének sérelme nélkül a két intézmény megállapodik a felszólalási idő intézmények közötti felosztására vonatkozó általános szabályokban.

A két intézmény megállapodik abban, hogy betartják a felszólalási idő előzetes felosztását.

48.

A Bizottság tagjának jelenlétét biztosítandó, a Parlament megtesz mindent annak érdekében, hogy ne térjen el a végleges napirendtervezettől.

Ha a Parlament módosítja végleges napirendtervezetét, vagy ha az ülésen belül megváltoztatja a napirenden szereplő pontok sorrendjét, erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság megtesz minden tőle telhetőt, hogy biztosítsa az illetékes biztos jelenlétét.

49.

A Bizottság legkésőbb az Elnökök Értekezletének az ülések végleges napirendtervezetéről határozó üléséig javasolhatja bizonyos pontok napirendre tűzését. A Parlament a lehető legmesszemenőbben figyelembe veszi az ilyen javaslatokat.

50.

A parlamenti bizottságok törekszenek napirendtervezetük és napirendjük betartására.

Ha egy parlamenti bizottság módosítja napirend-tervezetét vagy napirendjét, erről a Bizottságot haladéktalanul tájékoztatni kell. A parlamenti bizottságok törekednek különösen arra, hogy ésszerű határidőt tartsanak be a Bizottság tagjai ülésükön való jelenlétének lehetővé tétele tekintetében.

Ha a Bizottság tagjának jelenléte a parlamenti bizottsági ülésen nem kifejezetten szükséges, a Bizottság gondoskodik arról, hogy képviseletét az ügyben illetékes megfelelő rangú tisztviselő lássa el.

Annak érdekében, hogy a Bizottság megfelelő szintű képviseletet tudjon biztosítani, a parlamenti bizottságok törekednek arra, hogy összehangolják munkájukat, beleértve azt is, hogy elkerülik az azonos témáról zajló párhuzamos üléseket, és törekednek arra, hogy ne térjenek el a napirendtervezettől.

Ha egy bizottsági javaslattal foglalkozó parlamenti bizottsági ülésen magasrangú tisztviselő (főigazgató vagy igazgató) részvételét kérték, a Bizottság képviselője felszólalhat.

51.

A Bizottság megerősíti amelletti elkötelezettségét, hogy a lehető leghamarabb megvizsgálja a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz nem igazított jogalkotási aktusokat, annak felmérése érdekében, hogy ezeket a jogalkotási aktusokat hozzá kell-e igazítani az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke által bevezetett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendszeréhez.

Végső célként a jelenleg az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alá tartozó intézkedések természetének és tartalmának fokozatos vizsgálata révén meg kell valósítani a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási aktusok összefüggő, az új Szerződéssel teljes mértékben összhangban lévő rendszerét annak érdekében, hogy megfelelő időben hozzá lehessen igazítani azokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkében foglalt rendszerhez.

52.

Ezen keretmegállapodás rendelkezései kiegészítik a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodást (3), annak, valamint bármilyen későbbi felülvizsgálatának sérelme nélkül. A Parlament, a Bizottság és a Tanács közötti későbbi tárgyalások sérelme nélkül a két intézmény elkötelezi magát amellett, hogy alapvető változtatásokban állapodik meg, a jogalkotás minőségének javításáról szóló megállapodásnak a Lisszaboni Szerződés új rendelkezéseinek megfelelő kiigazításáról szóló jövőbeli tárgyalások előkészítéseként, figyelembe véve a jelenlegi gyakorlatot és ezt a keretmegállapodást.

Megállapodnak továbbá abban, hogy a jogalkotás minőségének javításával kapcsolatban a Parlament, a Bizottság és a Tanács közötti hatékony intézményközi együttműködés biztosítása érdekében politikai és technikai szinten meg kell erősíteni a fennálló intézményközi kapcsolati mechanizmusokat.

53.

A Bizottság az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkével összhangban elkötelezi magát amellett, hogy sürgősen kezdeményezi az Unió éves és többéves programjának megalkotását annak érdekében, hogy intézményközi megállapodások szülessenek.

A Bizottság munkaprogramjával járul hozzá az Unió éves és többéves programjának megalkotásához. Annak Bizottság általi elfogadását követően a Parlament, a Tanács és a Bizottság között háromoldalú párbeszéd kezdődik az Unió programjának megalkotására vonatkozó megállapodás elérése érdekében.

Ezzel összefüggésben amint a Parlament, a Tanács és a Bizottság közös megegyezésre jutott az Unió programja tekintetében, a két intézmény felülvizsgálja e keretmegállapodásnak a program kialakítására vonatkozó rendelkezéseit.

A Parlament és a Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkében előirányzottaknak megfelelően sürgősen kezdjen tárgyalásokat az Unió programjának kialakításáról.

54.

A két intézmény időszakonként elvégzi e keretmegállapodás és mellékletei gyakorlati végrehajtásának értékelését. A gyakorlati tapasztalatok alapján 2011 végéig felülvizsgálatra kerül sor.