(1)

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása, a munkahelyteremtés ösztönzése és a hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalások tiszteletben tartása érdekében az Uniónak korszerű, multimodális és nagy teljesítményű infrastruktúrára van szüksége a közlekedési, az energia- és a digitális ágazatban, hogy segítse összekötni és integrálni az Uniót és valamennyi szigetét és régióját, beleértve a távoli, legkülső, perem-, hegyvidéki és ritkán lakott régiókat is. Ezen összeköttetéseknek segíteniük kell a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgásának javítását. A transzeurópai hálózatoknak elő kell segíteniük a határokon átnyúló összeköttetéseket, ösztönözniük a nagyobb fokú gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, valamint hozzá kell járulniuk egy versenyképesebb és fenntarthatóbb szociális piacgazdasághoz és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.

(2)

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (a továbbiakban: a CEF) célja, hogy felgyorsítsa a transzeurópai hálózatok területén történő beruházásokat, és fokozza mind a köz-, mind a magánszférából származó finanszírozás hatását, növelve egyúttal a jogbiztonságot, és tiszteletben tartva a technológiai semlegesség elvét. A CEF-nek lehetővé kell tennie a közlekedési, az energia- és a digitális ágazat közötti szinergiák teljes mértékű kiaknázását, így javítva az uniós intézkedés hatékonyságát, és lehetővé téve a végrehajtási költségek minimálisra csökkentését.

(3)

A CEF-nek hozzá kell járulnia az éghajlatváltozással szembeni uniós fellépéshez is, valamint támogatnia kell a környezeti és társadalmi szempontból fenntartható projekteket, beleértve adott esetben az éghajlatváltozás mérséklését és az alkalmazkodást célzó intézkedéseket. Meg kell erősíteni különösen a CEF hozzájárulását az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodás (4) (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) céljainak és célkitűzéseinek, valamint a 2030-ig teljesítendő éghajlat- és energiapolitikai céloknak, továbbá a hosszú távú dekarbonizációs célkitűzésnek az eléréséhez.

(4)

A CEF-nek az alkalmazandó uniós és nemzeti joggal összhangban biztosítania kell a magas szintű átláthatóságot és a nyilvános konzultációt.

(5)

Tükrözve annak fontosságát, hogy az Unió a Párizsi Megállapodásnak és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtására tett kötelezettségvállalásaival összhangban fellépjen az éghajlatváltozással szemben, e rendelet célja, hogy hozzájáruljon az éghajlat-politikai intézkedések általános érvényesítéséhez és azon átfogó cél eléréséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások legalább 30 %-a támogasson éghajlat-politikai célkitűzéseket. Emellett e rendeletnek hozzá kell járulnia azon törekvéshez, hogy a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret alapján a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordított kiadások a 2024-es évben kitegyék az éves kiadások 7,5 %-át, 2026-ban és 2027-ben pedig az éves kiadások 10 %-át, figyelembe véve ugyanakkor az éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések között meglévő átfedéseket. Intézkedései révén a CEF-nek a teljes pénzügyi keretösszegének 60 %-át éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására kell fordítania, többek között a következő együtthatók alapján: i. 100 % a vasúti infrastruktúrával, a töltési infrastruktúrával, az alternatív és fenntartható tüzelőanyagokkal, a tiszta városi közlekedéssel, a villamosenergia-átvitellel, a villamosenergia-tárolással, az intelligens energiahálózatokkal, a CO2-szállítással és a megújuló energiával kapcsolatos kiadások esetében; ii. 40 % a belvízi utakkal és a multimodális közlekedéssel, valamint a gázinfrastruktúrával kapcsolatos kiadások esetében, feltéve, hogy ez lehetővé teszi a megújuló hidrogén vagy biometán felhasználásának növelését. Az éghajlat-politikai kiadásokra alkalmazott részletes nyomonkövetési együtthatóknak adott esetben összhangban kell lenniük az (EU) 2021/1060 rendelet (5) I. mellékletében meghatározott együtthatókkal. Releváns intézkedéseket fognak azonosítani a CEF előkészítése és végrehajtása során, és újra fogják értékelni azokat a releváns értékelések és felülvizsgálati eljárások összefüggésében. Annak elkerülése érdekében, hogy az infrastruktúra sérülékeny legyen a potenciális hosszú távú éghajlatváltozási hatásokkal szemben, és annak biztosítása érdekében, hogy a projekt gazdasági értékelése figyelembe vegye a projektből fakadó üvegházhatásúgáz-kibocsátások költségeit, a CEF által támogatott projekteket adott esetben éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatnak kell alávetni, összhangban azzal az útmutatással, amelyet a Bizottságnak kell kidolgoznia koherens módon az Unió más programjai számára kidolgozott útmutatással.

(6)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikke szerint az Unió valamennyi tevékenységének folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és a nők közötti egyenlőség előmozdítására. A CEF értékelése, előkészítése, végrehajtása és monitoringja során figyelembe kell venni és elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőséget, valamint a mindenkit megillető egyenlő jogokat és esélyegyenlőséget, továbbá e célkitűzések általános érvényesítését.

(7)

Az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) célkitűzéseinek teljesítése céljából hozott intézkedések támogatására szolgáló uniós források felhasználására vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében nyomon kell követni a kibocsátások vagy a levegőszennyező anyagok ezen irányelv alapján történő csökkentésével kapcsolatos kiadásokat.

(8)

A CEF egyik fontos célkitűzése fokozott szinergiát és komplementaritást biztosítani a közlekedési, az energia- és a digitális ágazat között. E célból a CEF-nek munkaprogramok elfogadásáról kell rendelkeznie, amelyek speciális beavatkozási területekkel foglalkoznának, így például az összekapcsolt és automatizált mobilitás vagy a fenntartható alternatív tüzelőanyagok tekintetében. A digitális kommunikáció lehetővé tétele integráns részét képezhetné egy közös érdekű projektnek az energia és a közlekedés területén. Ezenkívül a CEF-nek minden egyes szektoron belül lehetővé kell tennie, hogy egy másik szektorhoz tartozó szinergikus elemeket támogathatóknak lehessen tekinteni, amennyiben egy ilyen megközelítés növeli a beruházás társadalmi-gazdasági hasznát. Az ágazatok közötti szinergiákat az intézkedések kiválasztására vonatkozó odaítélési kritériumok révén, valamint megnövelt társfinanszírozás révén kell ösztönözni.

(9)

Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) megállapítja a transzeurópai közlekedési hálózatra (a továbbiakban: TEN-T) vonatkozó azon iránymutatásokat (a továbbiakban: TEN-T iránymutatások), amelyek azonosítják a TEN-T infrastruktúráját, meghatározzák az általa teljesítendő követelményeket, és rendelkeznek a TEN-T végrehajtásához szükséges intézkedésekről. Így különösen a TEN-T iránymutatások előirányozzák a törzshálózat 2030-ig történő kiépítését új infrastruktúra létrehozása, valamint a meglévő infrastruktúrának a hálózat folytonosságának biztosításához szükséges jelentős korszerűsítése és rehabilitációja révén.

(10)

A konnektivitás Unió-szerte történő biztosítása érdekében a közlekedési ágazatban a CEF által finanszírozott közös érdekű projektek kidolgozásához hozzájáruló intézkedéseknek valamennyi közlekedési mód komplementaritásán kell alapulniuk hatékony, összekapcsolt és multimodális hálózatok biztosítása érdekében. Ideértendők azon tagállamok közútjai is, ahol még mindig jelentős beruházásokra van szükség a TEN-T közúti törzshálózatuk kiépítéséhez.

(11)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet (8) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 193. cikkének (2) bekezdésével összhangban egy már megkezdett intézkedésre is odaítélhető vissza nem térítendő támogatás, feltéve, hogy a pályázó bizonyítani tudja, hogy a intézkedést a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt szükséges megkezdeni. A vissza nem térítendő támogatásra irányuló pályázat benyújtásának napja előtt felmerült költségek azonban nem jogosultak uniós finanszírozásra, kivéve kellően indokolt, kivételes esetekben. Bármely fennakadás elkerülése érdekében az uniós támogatásban, amely káros lehet az Unió érdekeire, lehetővé kell tenni a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret kezdetén egy korlátozott időtartamra, hogy a rendelet alapján támogatott, már megkezdett intézkedések tekintetében felmerült költségek elszámolhatónak minősüljenek 2021. január 1-jétől kezdve, még akkor is, ha azok a vissza nem térítendő támogatásra irányuló pályázat benyújtása előtt merültek fel.

(12)

A TEN-T iránymutatásokban megállapított célkitűzések elérése érdekében szükséges prioritásként támogatni a folyamatban lévő TEN-T projekteket, valamint a határokon átnyúló összeköttetéseket és a hiányzó összeköttetéseket, továbbá biztosítani adott esetben, hogy a támogatott intézkedések a teljesítmény és az interoperabilitás tekintetében összhangban legyenek az 1315/2013/EU rendelet alapján létrehozott, a folyosókra vonatkozó munkatervekkel és az átfogó hálózatfejlesztéssel.

(13)

Így különösen az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszernek (a továbbiakban: ERTMS) a törzshálózaton 2030-ig történő, az 1315/2013/EU rendeletben előírtak szerinti teljeskörű megvalósításához növelni kell az uniós szintű támogatást és ösztönözni kell a magánbefektetők részvételét.

(14)

Ezenkívül a TEN-T törzshálózat sikeres kiépítésének és a tényleges intermodalitás biztosításának fontos előfeltétele a repülőterek összeköttetése a TEN-T törzshálózattal. Ezért prioritásként kell kezelni az ilyen összeköttetések létrehozását, ahol azok hiányoznak.

(15)

A határokon átnyúló intézkedések végrehajtása nagy fokú integrációt igényel a tervezés és a végrehajtás tekintetében. Ezen integrációt alátámaszthatják a következő, nem prioritási sorrendben felsorolt példák: egyetlen projektre létrehozott vállalkozás, közös irányítási struktúra, közös vállalkozás, kétoldalú jogi keret, az 1315/2013/EU rendelet 47. cikke szerinti végrehajtási jogi aktuson alapuló keret vagy az együttműködés bármely egyéb formája. Ösztönözni kell az integrált irányítási struktúrák – beleértve a közös vállalkozások – létrehozását, többek között magasabb szintű társfinanszírozás révén.

(16)

A jelenleg fejlesztés alatt álló TEN-T megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedéseknek támogatniuk kell a közös érdekű projektek hatékonyabb végrehajtását a közlekedés területén.

(17)

A növekvő forgalomáramlás és a TEN-T fejlődésének figyelembevétele érdekében ki kell igazítani a törzshálózati folyosók nyomvonalát és előre azonosított szakaszait. A törzshálózati folyosók ilyen kiigazításai nem befolyásolhatják a törzshálózat 2030-ig történő kiépítését, azoknak javítaniuk kell a tagállamok területén a folyosók általi lefedettséget, valamint a folyosófejlesztés és a koordináció következetességének és hatékonyságának fenntartása érdekében arányosaknak kell lenniük. Ennél fogva a törzshálózati folyosók hossza legfeljebb 15 %-kal növelhető. A törzshálózati folyosók nyomvonalának kellő időben figyelembe kell vennie a törzshálózat megvalósítása felülvizsgálatának eredményeit az 1315/2013/EU rendeletben foglaltak szerint. A felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie a TEN-T-n található, elhagyott vagy lebontott, határokon átnyúló regionális vasúti összeköttetéseket, valamint az átfogó hálózatban bekövetkező egyéb változásokat és az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének hatását.

(18)

Szükséges előmozdítani a valamennyi közlekedési módba irányuló köz- és magánberuházásokat az intelligens, interoperábilis, fenntartható, multimodális, inkluzív, hozzáférhető, biztonságos és védett mobilitás Unió-szerte történő előmozdítása érdekében. Az „Európa mozgásban – A mindenkit megillető tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé való, társadalmilag igazságos átmenet programja” című, 2017. május 31-i közleményében a Bizottság bemutatta a kezdeményezések széles körét, amelyek a közlekedés biztonságosabbá tételére, az intelligens útdíjfizetés ösztönzésére, a CO2-kibocsátás, a légszennyezés és a forgalmi torlódások csökkentésére, az összekapcsolt és automatizált mobilitás előmozdítására, valamint a munkavállalók megfelelő körülményeinek és pihenőidejének biztosítására irányulnak. Ezen kezdeményezéseket uniós pénzügyi támogatásnak kell kísérnie, adott esetben a CEF révén.

(19)

A TEN-T iránymutatások az új technológiák és az innováció tekintetében előírják, hogy a TEN-T tegye lehetővé valamennyi közlekedési mód dekarbonizációját az energiahatékonyság és az alternatívtüzelőanyag-használat ösztönzése révén, tiszteletben tartva ugyanakkor a technológiai semlegesség elvét. A 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) az Unióban valamennyi közlekedési módot szolgáló alternatívtüzelőanyag-infrastruktúra megvalósítására irányuló közös intézkedési keretet hoz létre a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés lehető legnagyobb mértékű csökkentése, valamint a közlekedés környezeti és éghajlati hatásainak enyhítése érdekében. Ezen irányelv előírja a tagállamok számára azt is, hogy 2025. december 31-ig biztosítsák nyilvánosan hozzáférhető elektromos vagy egyéb töltőállomások rendelkezésre állását. Amint azt a Bizottság „Az alacsony kibocsátású mobilitás megteremtése – A Földet védelmező, a polgárait jogokkal felruházó, az iparágai és munkavállalói számára biztonságot nyújtó Európai Unió” című, 2017. november 8-i közleményében felvázolta, szükség van egy, az alacsony kibocsátású mobilitást előmozdító átfogó intézkedéscsomagra, beleértve a pénzügyi támogatást is, amennyiben a piaci feltételek nem nyújtanak kellő ösztönzést.

(20)

A „Fenntartható mobilitás Európában: biztonságos, összekapcsolt és tiszta közlekedés” című, 2018. május 17-i közleményével összefüggésben a Bizottság kiemelte, hogy az automatizált járművek és a fejlett összekapcsoltsági rendszerek biztonságosabbá, könnyebben megoszthatóvá és valamennyi polgár számára elérhetőbbé teszik a járműveket, köztük azok számára is, akik napjainkban el vannak zárva a mobilitási szolgáltatásoktól, mint például az időskorúak vagy a csökkent mozgásképességű személyek. Ezzel összefüggésben a Bizottság javaslatot tett egy közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos európai uniós stratégiai cselekvési tervre és a 2008/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) módosítására is.

(21)

A hálózat kevésbé fejlett részeit érintő közlekedési projektek kiépítésének javítása érdekében az (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) szabályozott Kohéziós Alapból allokációt kell átcsoportosítani a CEF-hez a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamokban megvalósuló közlekedési projektek finanszírozására. Egy kezdeti fázisban és az átcsoportosított keret 70 %-os határán belül a finanszírozásra jogosult projektek kiválasztásakor tiszteletben kell tartani a Kohéziós Alap szerinti nemzeti allokációkat. Az átcsoportosított keret fennmaradó 30 %-át versenyalapon kell allokálni a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamokban található, lehető legnagyobb számú projekt részére, prioritást biztosítva a határokon átnyúló összeköttetéseknek és a hiányzó összeköttetéseknek. A tagállamokat egyenlően kell kezelni, és a tartós földrajzi sérülékenységekből fakadó hátrányokat kellően figyelembe kell venni. A Bizottságnak támogatnia kell a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamokat a támogatható projektek megfelelő sorozatának kialakítására irányuló erőfeszítéseikben, különösen az érintett közigazgatások intézményi kapacitásának megerősítése révén.

(22)

Az Európai Tanács a 2020. július 21-i következtetéseiben megállapodott arról, hogy a 2021 – 2027-es többéves pénzügyi keret tágabb összefüggésében a CEF-ből (2018-as árakon) 1 384 000 000 EUR-t fel kell használni a kohéziós országok közötti, határokon átnyúló, jelentős hiányzó vasúti összeköttetések kiépítésére a belső piac működésének elősegítése érdekében, és hogy erre az összegre a Kohéziós Alapból a CEF-be történő átcsoportosítás társfinanszírozási szabályait kell alkalmazni.

(23)

„A katonai mobilitás javítása az Európai Unióban” című, 2017. november 10-i közös közleményt követően a katonai mobilitásra vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2018. március 28-i közös közlemény kiemelte, hogy a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó politika egyértelmű lehetőséget kínál a védelmi szükségletek és a TEN-T közötti szinergiák növelésére a katonai mobilitás Unió-szerte történő javításának átfogó céljával, figyelembe véve a földrajzi egyensúlyt és a potenciális előnyöket a polgári védelem számára is. A katonai mobilitásra vonatkozó cselekvési tervvel összhangban a Tanács 2018-ban megvizsgálta és jóváhagyta a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos katonai követelményeket, és 2019-ben a bizottsági szolgálatok azonosították a TEN-T azon részeit, amelyek kettős felhasználásra alkalmasak, beleértve a meglévő infrastruktúra szükséges korszerűsítéseit is. A kettős felhasználású projektekre irányuló uniós finanszírozást a CEF-en keresztül kell végrehajtani munkaprogramok alapján, figyelembe véve a katonai mobilitásra vonatkozó cselekvési tervvel összefüggésben megállapított, alkalmazandó követelményeket és a tagállamok által az említett tervvel összhangban azonosított, prioritást élvező projektek további indikatív jegyzékét.

(24)

A TEN-T iránymutatások elismerik, hogy az átfogó hálózat biztosítja az Unióban valamennyi sziget és régió hozzáférhetőségét és összeköttetését, beleértve a távoli és a legkülső régiókat is. Ezen túlmenően, a „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című, 2017. október 24-i közleményében a Bizottság rámutatott a legkülső régiók sajátos közlekedési, energia- és digitális igényeire, valamint annak szükségességére, hogy ezen igények kielégítésére megfelelő uniós finanszírozást biztosítsanak, többek között a CEF-en keresztül, legfeljebb 70 %-os társfinanszírozási arány alkalmazásával.

(25)

Figyelembe véve azon jelentős beruházási igényeket, amelyeket teljesíteni kell ahhoz, hogy haladás történjen a TEN-T törzshálózat 2030-ig történő kiépítése (a 2021–2027-es időszakra becsült összeg 350 milliárd EUR), a TEN-T átfogó hálózat 2050-ig történő kiépítése, valamint a dekarbonizációs, digitalizációs és városi beruházások terén (a 2021–2027 közötti időszakra becsült összeg 700 milliárd EUR), helyénvaló a lehető leghatékonyabb módon felhasználni a különböző uniós finanszírozási programokat és eszközöket, ezáltal maximalizálva az Unió által támogatott beruházások hozzáadott értékét. Ezt egy egyszerűsített beruházási eljárás révén lehetne elérni, fokozva a közlekedési projektek menetrendjének láthatóságát és a releváns uniós programok – nevezetesen a CEF, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap és az InvestEU program – közötti következetességet. Így különösen figyelembe kell venni adott esetben az (EU) 2021/1060 rendelet IV. mellékletében részletezett előfeltételeket.

(26)

A 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) azonosítja az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzések elérése érdekében végrehajtandó, a transzeurópai energia-infrastruktúrával kapcsolatos prioritásokat, azonosítja az e prioritások végrehajtásához szükséges közös érdekű projekteket, valamint intézkedéseket állapít meg az engedélyezés, az állami részvétel és a szabályozás tekintetében e projektek végrehajtásának felgyorsítása és/vagy megkönnyítése céljából, beleértve az ilyen projektek uniós pénzügyi támogatásra való jogosultságának kritériumait is. A közös érdekű projekteknek az említett rendelettel összhangban történő azonosítása továbbra is az „első az energiahatékonyság” elvet fogja követni azáltal, hogy a projekteket az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzésekkel teljes mértékben összhangban lévő, az energia iránti keresletre vonatkozó forgatókönyvek alapján értékelik.

(27)

Az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) hangsúlyozza egy olyan támogató keret létrehozásának szükségességét, amely magában foglalja az uniós források fokozottabb igénybevételét, kifejezetten hivatkozva a megújuló energia területén folytatott, határokon átnyúló együttműködés támogatását lehetővé tevő intézkedésekre.

(28)

A megújuló energia fejlesztésének elérése érdekében továbbra is prioritást élvez a hálózati infrastruktúra kiépítése, ugyanakkor a megújuló energia területén folytatott, határokon átnyúló együttműködés integrálása, valamint egy – a hálózat kiegyensúlyozását segítő tárolási és felhasználóoldali válaszintézkedési megoldásokat is tartalmazó – intelligens és hatékony energiarendszer kifejlesztése a „Tiszta energia minden európainak” csomag keretében elfogadott megközelítést tükrözi, amely közös felelősségként kezeli a megújuló energiával kapcsolatos, 2030-as ambiciózus cél elérését, valamint tükrözi a megváltozott szakpolitikai kontextust, ambiciózus hosszú távú dekarbonizációs célkitűzésekkel, méltányos és megfelelő átállást biztosítva.

(29)

Az Unió dekarbonizációs menetrendje szempontjából döntő fontosságúak azon innovatív infrastrukturális technológiák, amelyek lehetővé teszik az átállást az alacsony kibocsátású energia- és mobilitási rendszerekre, és amelyek javítják az ellátás biztonságát, miközben az Unió nagyobb fokú energiafüggetlenségére is törekednek. Így különösen az „Európa energiahálózatainak megerősítéséről” szóló, 2017. november 23-i közleményében a Bizottság hangsúlyozta, hogy mivel 2030-ra a megújuló energiának kell képeznie a villamosenergia-termelés felét, a villamos energia szerepe egyre inkább az lesz, hogy ösztönözze a mostanáig a fosszilis tüzelőanyagok által dominált ágazatok, így például a közlekedés, az ipar, a fűtés és a hűtés dekarbonizációját, és hogy ennek megfelelően a transzeurópai energia-infrastruktúrával kapcsolatos szakpolitikának a villamosenergia-hálózatok összekapcsolásával, a villamos energia tárolásával, az intelligens energiahálózatokkal foglalkozó projektekre és a gázinfrastruktúrába irányuló beruházásokra kell összpontosítania. Az Unió dekarbonizációs célkitűzéseinek, a belső piaci integrációnak és az ellátás biztonságának támogatása érdekében kellő figyelmet kell fordítani azokra a technológiákra és projektekre, amelyek hozzájárulnak az alacsony kibocsátású gazdaságra való átálláshoz, és elsőbbséget kell biztosítani számukra. A Bizottság arra fog törekedni, hogy növelje a CEF által támogatandó, a határokon átnyúló intelligens energiahálózatokra és az innovatív tárolásra, valamint a szén-dioxid-szállításra irányuló projektek számát.

(30)

A határokon átnyúló megújulóenergia-projekteknek lehetővé kell tenniük a megújuló energia költséghatékony elterjesztését az Unióban és az (EU) 2018/2001 irányelv 3. cikkében említett kötelező uniós cél elérését, amely szerint 2030-ra a megújuló energia részarányának el kell érnie a 32 %-ot, továbbá hozzá kell járulniuk a megújuló energiára vonatkozó innovatív technológiák stratégiai bevezetéséhez. A támogatható technológiák illusztratív példái közé tartoznak a szárazföldi vagy tengeri szélből, napenergiából, fenntartható biomasszából, óceánenergiából, geotermikus energiából vagy ezek kombinációjából származó megújulóenergia-termelés, a hálózathoz való csatlakozásuk és további elemek, így például a tároló vagy átalakító létesítmények. A támogatható intézkedések nem korlátozódnak a villamosenergia-ágazatra, valamint kiterjedhetnek egyéb energiahordozókra és az ágazat potenciális összekapcsolására például a fűtéssel és hűtéssel, a villamos energia gázzá alakításával, a tárolással vagy a szállítással. A technológiai fejlődéssel és fejlesztésekkel összefüggő rugalmasság biztosítása érdekében ez a felsorolás nem kimerítő jellegű. Az ilyen projektek nem teszik feltétlenül szükségessé a fizikai kapcsolatot az együttműködő tagállamok között. Az említett projektek sorra kerülhetnek csak egyetlen részt vevő tagállam területén is, feltéve, hogy teljesülnek az e rendelet mellékletének IV. részében foglalt általános kritériumok.

(31)

A megújuló energia terén történő határokon átnyúló együttműködésnek és a projektek piaci elterjedésének támogatása érdekében a Bizottságnak elő kell segítenie a határokon átnyúló megújulóenergia-projekteket. Az energiaágazatban – a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek megfelelő piaci elterjedésének hiányában – a határokon átnyúló megújulóenergia-projektekre szánt, fel nem használt költségvetést a transzeurópai energiahálózatok célkitűzéseinek elérésére, a 347/2013/EU rendeletben meghatározott közös érdekű projektekhez kapcsolódó intézkedésekre kell fordítani, mielőtt mérlegelnék az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (14) létrehozott uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmus lehetséges igénybevételét.

(32)

Szükséges az intelligens energiahálózatokkal kapcsolatos olyan projektek támogatása, amelyek integrálják a villamosenergia termelését, elosztását vagy fogyasztását valós idejű irányítási rendszer használatával, és befolyásolják a határokon átnyúló energiaáramlást. Az ilyen projektek számára a CEF-ből nyújtott támogatásnak tükröznie kell az intelligens energiahálózatoknak az energetikai átállásban betöltött központi szerepét is, és segítenie kell a finanszírozási hiányok megszüntetését, amelyek jelenleg akadályozzák az intelligens energiahálózati technológia széles körű megvalósításába irányuló beruházást.

(33)

Az uniós támogatással összefüggésben különös figyelmet kell fordítani a határokon átnyúló energia-összeköttetésekre, beleértve azokat, amelyek a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására vonatkozó, 2020-ra megvalósítandó 10 %-os és 2030-ra megvalósítandó 15 %-os, az (EU) 2018/1999 rendeletben megállapított célok eléréséhez szükségesek. A villamosenergia-rendszerösszekötők megvalósítása kulcsfontosságú a piacok integrálásához és az energiaizoláció megszüntetéséhez azáltal, hogy több megújuló energiát engednek be a rendszerbe, és ezáltal kihasználják az eltérő keresleti és megújulóenergia-ellátási portfóliójukból, valamint a tengeri szélerőmű-hálózatokból és az intelligens energiahálózatokból, továbbá valamennyi országnak egy likvid és versenyképes energiapiacba történő integrálásából származó előnyöket.

(34)

A digitális egységes piac elérése az alapjául szolgáló digitális konnektivitási infrastruktúrára támaszkodik. Az uniós ipar digitalizációja és az olyan ágazatok modernizációja, mint a közlekedés, az energia, az egészségügy és a közigazgatás, a megbízható, megfizethető, nagy és rendkívül nagy kapacitású hálózatokhoz való egyetemes hozzáférésen múlik. A digitális konnektivitás a gazdasági, társadalmi és területi szakadékok áthidalásának egyik legfontosabb tényezőjévé vált, támogatja a helyi gazdaságok modernizációját, és segíti a gazdasági tevékenységek diverzifikációját. A digitális konnektivitási infrastruktúra területén ki kell igazítani a CEF beavatkozási hatókörét oly módon, hogy az tükrözze az ilyen infrastruktúra növekvő jelentőségét a gazdaság és általában a társadalom szempontjából. Szükséges ezért meghatározni a digitális konnektivitási infrastruktúrával kapcsolatos azon közös érdekű projekteket, amelyekre szükség van az Unió digitális egységes piacra vonatkozó céljainak eléréséhez, és hatályon kívül helyezni a 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (15).

(35)

„Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című, 2016. szeptember 14-i közleményében (a továbbiakban: a gigabitalapú társadalomra vonatkozó stratégia) a Bizottság stratégiai célkitűzéseket határoz meg 2025-re a digitális konnektivitási infrastruktúrába való beruházások optimalizálása érdekében. Az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) célja többek között olyan szabályozási környezet megteremtése, amely ösztönzi a digitális konnektivitási hálózatokba történő magánberuházásokat. Világos azonban, hogy a hálózatkiépítések az Unió számos területén gazdaságilag továbbra is életképtelenek maradnak különféle tényezők – így például a távoli fekvés és a területi vagy földrajzi adottságok és az alacsony népsűrűség –, valamint különféle társadalmi-gazdasági tényezők miatt, és ezért ezek sürgősen szorosabb figyelmet igényelnek. A CEF-et ezért úgy kell kiigazítani, hogy hozzájáruljon a gigabitalapú társadalomra vonatkozó stratégiában meghatározott azon stratégiai célkitűzések eléréséhez, amelyek hozzá kívánnak járulni a vidéki és városi fejlesztések közötti egyensúlyhoz, továbbá, hogy kiegészítse a rendkívül nagy kapacitású hálózatok megvalósításához más programok, mindenekelőtt az ERFA, a Kohéziós Alap és az InvestEU program által nyújtott támogatást.

(36)

Jóllehet mindazon digitális konnektivitási hálózatok, amelyek az internethez kapcsolódnak, alapvetően transzeurópaiak, ami főként az általuk lehetővé tett alkalmazások és szolgáltatások működésének köszönhető, a CEF révén azon intézkedések támogatásának kell elsőbbséget biztosítani, amelyek várhatóan a legnagyobb hatást gyakorolják a digitális egységes piacra – többek között a gigabitalapú társadalomra vonatkozó stratégia célkitűzéseivel való összhangba hozatalukon keresztül –, valamint a gazdaság és a társadalom digitális átalakítására, figyelembe véve a feltárt piaci hiányosságokat és végrehajtási akadályokat is.

(37)

Az iskolák, az egyetemek, a könyvtárak, a helyi, regionális vagy nemzeti közigazgatások, a főbb közszolgáltatási intézmények, a kórházak és az egészségügyi központok, a közlekedési csomópontok és a digitálisan intenzív vállalkozások mind olyan szervezetek és helyszínek, amelyek hatással lehetnek fontos társadalmi-gazdasági fejleményekre az elhelyezkedésük szerinti területeken, beleértve a vidéki és ritkán lakott területeket is. Ezen társadalmi-gazdasági mozgatórugóknak élen kell járniuk a gigabites konnektivitás terén, hogy a háztartások, a vállalkozások és a helyi közösségek számára a legjobb szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz biztosítsanak hozzáférést az Unióban. A CEF-nek támogatnia kell a rendkívül nagy kapacitású hálózatokhoz – köztük az 5G rendszerekhez és egyéb, gigabites konnektivitás nyújtására képes, legkorszerűbb konnektivitáshoz – való hozzáférést e társadalmi-gazdasági mozgatórugók számára annak érdekében, hogy a területükön maximalizálja a gazdaság és a társadalom egészére gyakorolt pozitív hatásaikat, többek között a konnektivitás és a szolgáltatások iránti szélesebb körű felhasználói igény kialakításával.

(38)

Az internetkapcsolattal nem rendelkező területek az egész Unióban szűk keresztmetszeteket és a digitális egységes piac szempontjából kiaknázatlan potenciált képeznek. A legtöbb vidéki és távoli területen a jó minőségű internetkapcsolat – az áruszállítás és a szolgáltatásnyújtás költségeinek csökkentése révén és a távoli fekvést részben kompenzálva – alapvető szerepet játszhat a digitális szakadék, az elszigetelődés és az elnéptelenedés megelőzésében. A jó minőségű internetkapcsolat szükséges az új gazdasági lehetőségek – így például a precíziós mezőgazdasági termelés vagy a vidéki területeken a biogazdaság fejlesztése – szempontjából. A CEF-nek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az Unióban minden, akár vidéki, akár városi háztartás rendelkezzen vezetékes vagy vezeték nélküli, rendkívül nagy kapacitású konnektivitással, azon megvalósításokra fókuszálva, amelyek tekintetében a piac elégtelen működése figyelhető meg, ami alacsony intenzitású, vissza nem térítendő támogatásokkal orvosolható. Maximalizálni kell a CEF által támogatott intézkedések közötti szinergiákat, kellő figyelmet szentelve a társadalmi-gazdasági mozgatórugók koncentrációja szintjének egy adott területen, valamint a lefedettség biztosításához szükséges finanszírozás szintjének. Ezen kívül a CEF-nek a háztartások és területek átfogó lefedettségének elérését kell céloznia, mivel a hiányosságok későbbi kezelése egy már lefedett területen nem gazdaságos.

(39)

Ezenkívül a WiFi4EU kezdeményezés sikerére építve, a CEF-nek folytatnia kell az ingyenes, biztonságos és jó minőségű helyi vezeték nélküli konnektivitás biztosításának támogatását a helyi közélet központjaiban – beleértve a közfeladatot ellátó szervezeteket, így például a hatóságokat és a közszolgáltatókat –, valamint a köz számára hozzáférhető kültéri területeken is az Unió digitális jövőképének a helyi közösségekben történő előmozdítása érdekében.

(40)

A digitális infrastruktúra az innováció számára fontos ugródeszka. Hatásának maximalizálása érdekében a CEF-nek a digitális infrastruktúra finanszírozására kell összpontosítania. Az egyedi digitális szolgáltatásoknak és alkalmazásoknak – így például azoknak, amelyek különböző megosztott főkönyvi technológiákkal kapcsolatosak, vagy mesterséges intelligenciát alkalmaznak – ezért a CEF hatályán kívül kell maradniuk, és ehelyett adott esetben más eszközök, így például az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17) létrehozott Digitális Európa program keretében kell foglalkozni velük. Fontos a különböző programok közötti szinergiák maximalizálása is.

(41)

A tervezett következő generációs digitális szolgáltatások – így például a ’dolgok internetje’ szolgáltatások – és digitális alkalmazások, amelyek várhatóan több különböző ágazat és a társadalom egésze számára jelentős előnyöket hoznak, életképessége meg fogja kívánni az 5G rendszerekkel való hiánytalan, határokon átnyúló lefedettséget, különösen annak lehetővé tétele érdekében, hogy a felhasználók és a tárgyak útközben is összeköttetésben maradhassanak. Az 5G-nek az említett ágazatokban történő megvalósításával kapcsolatos költségmegosztási forgatókönyvek azonban egyelőre nem tisztázottak, és a kereskedelmi alkalmazás tekintetében feltételezett kockázatok egyes kulcsfontosságú területeken igen magasak. Az összekapcsolt mobilitás területén a közúti folyosók és a vasúti összeköttetések várhatóan kulcsfontosságú területek az új alkalmazások első fázisa számára, és ezért létfontosságú határokon átnyúló projekteket képeznek a CEF keretében történő finanszírozás szempontjából.

(42)

Szükség van az elektronikus kommunikációs gerinchálózatok megvalósítására – beleértve az európai területeket más kontinenseken található harmadik országokkal, vagy az európai szigeteket, legkülső régiókat vagy tengerentúli országokat és területeket többek között az uniós felségvizeken és a tagállamok kizárólagos gazdasági övezetein keresztül összekötő tenger alatti kábeleket is – az ilyen létfontosságú infrastruktúra számára a szükséges tartalékok biztosítása, az uniós digitális hálózatok kapacitásának és rezilienciájának növelése, valamint a területi kohézióhoz történő hozzájárulás érdekében. Az ilyen projektek azonban közfinanszírozás nélkül gyakran gazdaságilag nem életképesek. Emellett támogatást kell biztosítani az európai nagy teljesítményű számítástechnikai erőforrások kiegészítésére megfelelő terabájt-kapacitású összeköttetésekkel.

(43)

A digitális konnektivitási infrastruktúra területén a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedéseknek az adott projekt számára a legjobb rendelkezésre álló és a leginkább megfelelő technológiát kell megvalósítaniuk, amely a legoptimálisabb egyensúlyt kínálja az adatáramlási kapacitás, az átviteli biztonság, a hálózati reziliencia szempontjából legkorszerűbb technológiák és a költséghatékonyság között. Az ilyen megvalósításokat priorizálni kell munkaprogramok segítségével, figyelembe véve az e rendeletben meghatározott kritériumokat. A rendkívül nagy kapacitású hálózatok megvalósítása a társadalmi-gazdasági és a környezeti előnyök maximalizálása céljából passzív infrastruktúrát is magában foglalhat. Végül, az intézkedések priorizálásakor figyelembe kell venni az esetleges pozitív tovagyűrűző hatásokat is a konnektivitás tekintetében, például ha a megvalósított projekt javíthatja a jövőbeli megvalósítások gazdasági eredményességét, ami a korábban lefedetlenül maradt területek és lakosság további lefedettségéhez vezet.

(44)

Az Unió kifejlesztette saját helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási (PNT) technológiáját (Galileo és EGNOS programok), valamint saját Föld-megfigyelési és monitoring programját (Kopernikusz). A Galileo és az EGNOS programok és a Kopernikusz program fejlett szolgáltatásokat kínálnak, amelyek jelentős gazdasági előnyöket nyújtanak a köz- és magán felhasználók számára. Ezért a CEF által támogatott minden olyan közlekedési, energia-vagy digitális infrastruktúrának, amely felhasználja a PNT-technológiát vagy a Föld-megfigyelési szolgáltatásokat, műszakilag kompatibilisnek kell lennie az említett programokkal.

(45)

A jelenlegi program keretében 2017-ben indított első vegyes finanszírozási célú pályázati felhívás kedvező eredményei megerősítették az uniós vissza nem térítendő támogatásoknak az Európai Beruházási Banktól vagy nemzeti fejlesztési bankoktól vagy egyéb fejlesztési és állami pénzügyi intézményektől, valamint magánszférabeli pénzügyi intézményektől és magánszférabeli beruházóktól, köztük köz- és magánszféra partnerségektől származó finanszírozással való ötvözéshez történő felhasználásának relevanciáját és hozzáadott értékét. A vegyes finanszírozásnak hozzá kell járulnia a magánberuházások vonzásához és a teljes közszektorbeli hozzájárulás tőkeáttételi hatásának biztosításához, összhangban az InvestEU program céljaival. A CEF-nek ezért továbbra is támogatnia kell olyan intézkedéseket, amelyeket az uniós vissza nem térítendő támogatások és az egyéb finanszírozási források kombinációja finanszírozhat.

(46)

A közlekedési ágazatban a vegyes finanszírozási műveletekhez felhasznált összegek nem haladhatják meg a 2021 – 2027-es többéves pénzügyi keret 1(2) fejezetéből nyújtott összeg 10 %-át. Lehetővé kell tenni vegyes finanszírozási műveletek alkalmazását – példának okáért – intelligens, interoperábilis, fenntartható, inkluzív, hozzáférhető, biztonságos és védett mobilitáshoz kapcsolódó intézkedésekre.

(47)

A CEF szakpolitikai célkitűzéseivel az InvestEU program szakpolitikai keretébe tartozó pénzügyi eszközök és költségvetési garancia révén is foglalkozni kell. A CEF-intézkedéseket a beruházások arányos módon történő ösztönzésére kell felhasználni a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelése révén, elkerülve a magánfinanszírozással való duplikációt vagy annak kiszorítását, különösen olyan intézkedések esetén, amelyek gazdaságilag nem életképesek, de egyértelmű uniós hozzáadott értékkel bírnak.

(48)

Az innovációs ciklus integrált fejlődésének előmozdítása érdekében szükséges biztosítani a komplementaritást az uniós kutatási és innovációs keretprogramokkal összefüggésben kidolgozott innovációs megoldások és a CEF-ből származó támogatással megvalósított innovatív megoldások között. E célból az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) létrehozott Horizont Európa programmal való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy az Európai horizont stratégiai tervezési folyamata során sor kerüljön az uniós közlekedési, energia- és digitális ágazat kutatási és innovációs igényeinek azonosítására és megállapítására. Ezenfelül a Horizont Európával megvalósuló szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy a CEF támogassa az innovatív technológiák és megoldások széles körű bevezetését és megvalósítását a közlekedési, energia- és digitális infrastruktúra területén, különös tekintettel a Horizont Európából származókra. Továbbá a Horizont Európával megvalósuló szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy könnyebbé váljon a Horizont Európa és a CEF közötti információ- és adatcsere, például olyan, a Horizont Európából származó, piacra lépésre készen álló technológiák kiemelésével, amelyeket a CEF révén tovább lehet terjeszteni.

(49)

A CEF időtartamát a többéves pénzügyi keret időtartamához kell igazítani. E rendeletnek pénzügyi keretösszeget kell meghatároznia a 2021 – 2027-es időszak egészére vonatkozóan, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (19) 18. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget kell, hogy jelentse az Európai Parlament és a Tanács számára.

(50)

Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti azt a keretet, amelyen belül a nemzeti reformprioritásokat azonosítják és a végrehajtásukat monitoring alá vetik. A tagállamok ezen reformprioritások támogatására kidolgozzák saját többéves nemzeti beruházási stratégiáikat. Ezen stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell bemutatni a nemzeti és/vagy uniós finanszírozással támogatandó, prioritást élvező beruházási projektek felvázolása és koordinálása céljából. E stratégiáknak arra is kell szolgálniuk, hogy az uniós finanszírozást koherens módon használják fel, és releváns esetben maximalizálják a főként az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból, az európai beruházásstabilizáló funkcióból, az InvestEU programból és a CEF-ből kapott pénzügyi támogatás hozzáadott értékét. A pénzügyi támogatást – releváns esetben – az uniós és nemzeti energia- és klímatervekkel is összhangban lévő módon kell felhasználni.

(51)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak, közbeszerzés és közvetett végrehajtás útján történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok egy, az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(52)

Az e rendelet keretében elérhető finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az intézkedések egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. E választás során mérlegelni kell egyösszegű átalányok, százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említett a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazását.

(53)

Lehetővé kell tenni az Unióban letelepedett jogalanyok számára, hogy amennyire lehetséges, kölcsönös alapon részt vehessenek olyan harmadik országok egyenértékű programjaiban, amelyek részt vesznek a CEF-ben.

(54)

Azon harmadik országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, részt vehetnek az uniós programokban az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (20) (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) alapján létrehozott együttműködés keretében, amely megállapodás értelmében a programok végrehajtásának az e megállapodás alapján elfogadott határozaton kell alapulnia. Harmadik országok részvétele egyéb jogi eszközökön is alapulhat. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia, amely előírja harmadik országok számára, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljeskörű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(55)

A költségvetési rendelet meghatározza a támogatások odaítélésére vonatkozó szabályokat. A CEF által támogatott intézkedések sajátosságainak figyelembevétele, és a CEF által lefedett ágazatok közötti következetes végrehajtás biztosítása érdekében szükséges további indikációkat adni a jogosultsági és az odaítélési kritériumok tekintetében. A műveletek kiválasztása és a finanszírozásuk során csak az e rendeletben és a költségvetési rendeletben meghatározott feltételekre kell figyelemmel lenni. A költségvetési rendelet sérelme nélkül lehetővé kell tenni, hogy a munkaprogramok egyszerűsített eljárásokról rendelkezzenek.

(56)

A költségvetési rendelettel összhangban a kiválasztási és odaítélési kritériumokat a munkaprogramokban állapítják meg. A közlekedési ágazatban egy adott projekt minőségét és relevanciáját is értékelni kell, figyelembe véve a projektnek az európai konnektivitásra gyakorolt várható hatását, az akadálymentességi követelményeknek való megfelelését és a jövőben felmerülő karbantartási igényekre vonatkozó stratégiáját.

(57)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (21), valamint a 2988/95/EK, Euratom (22), a 2185/96/Euratom, EK (23) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (24) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok tekintetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(58)

A 2013/755/EU tanácsi határozat (26) alapján a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a CEF szabályaira és célkitűzéseire, valamint az azon tagállamra alkalmazandó esetleges megállapodásokra, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(59)

Az Uniónak törekednie kell a külső politikákra vonatkozó uniós programokkal való koherenciára és szinergiákra, beleértve a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című, 2018. február 6-i bizottsági közleménnyel összefüggésben tett kötelezettségvállalásokból fakadó előcsatlakozási támogatást is.

(60)

Amennyiben harmadik országok vagy harmadik országokban letelepedett jogalanyok részt vesznek a közös érdekű projektekhez vagy a határokon átnyúló megújulóenergia-projektekhez hozzájáruló intézkedésekben, csak abban az esetben áll rendelkezésre pénzügyi támogatás, ha az elengedhetetlen ezen projektek célkitűzéseinek eléréséhez. A határokon átnyúló megújulóenergia-projektek tekintetében az egy vagy több tagállam és egy harmadik ország közötti (többek között az Energiaközösségen belüli) együttműködésnek tiszteletben kell tartania az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott, az Unióval való fizikai kapcsolat szükségességére vonatkozó feltételeket.

(61)

A „Közbeszerzés Európában és Európa szolgálatában” című, 2017. október 3-i közleményében a Bizottság megállapítja, hogy az Unió a világ legnyitottabb közbeszerzési piaca, de más országok nem mindig viszonozzák ezt az uniós vállalkozások számára a saját közbeszerzési piacukra való hozzáférés biztosításával. A CEF kedvezményezettjeinek ezért teljes mértékben ki kell használniuk a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (27) által kínált stratégiai közbeszerzési lehetőségeket.

(62)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (28) (22) és (23) bekezdése alapján a CEF-et egyedi monitoring – így például az éghajlatváltozás nyomon követésére vonatkozó – követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben a CEF gyakorlati hatásainak értékeléséhez alapul szolgáló mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk. A Bizottságnak értékeléseket kell végeznie a finanszírozás eredményességének és hatékonyságának, valamint a CEF általános céljaira gyakorolt hatásának felmérése érdekében, és ezen értékeléseket közölnie kell az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával, és meg kell tennie a szükséges kiigazításokat.

(63)

Átlátható, elszámoltatható és megfelelő monitoring és jelentéstételi intézkedéseket – többek között mérhető mutatókat – kell végrehajtani a CEF által az e rendeletben meghatározott általános és egyedi célkitűzések megvalósítása terén elért haladás értékelése és az arról való jelentéstétel érdekében. Ezen intézkedéseknek biztosítaniuk kell azt is, hogy a CEF által elért eredmények elismerést nyerjenek. E teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy a CEF végrehajtásának monitoringjára vonatkozó adatok és az eredményei megfelelőek legyenek az elért haladás és a tapasztalt nehézségek alapos elemzéséhez, valamint hogy ezen adatokat és eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. A CEF számára releváns adatok összegyűjtése érdekében az uniós források címzettjei számára arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(64)

A CEF-et munkaprogramok útján kell végrehajtani. A Bizottságnak 2021. október 15-ig el kell fogadnia az első többéves munkaprogramokat, amelyeknek magukban kell foglalniuk a CEF első három évére vonatkozó pályázati felhívások ütemtervét, témáit és indikatív költségvetését, valamint a teljes programozási időszakot lefedő, várható keretet.

(65)

Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: a határokon átnyúló megújulóenergia-projektek egyes részeinek társfinanszírozására vonatkozó különös szabályok megállapítása; szükség esetén a kettős felhasználású infrastruktúrához kapcsolódó intézkedések bizonyos kategóriáira alkalmazandó infrastruktúra-követelmények és a kettős felhasználású infrastruktúrákhoz kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó értékelési eljárás meghatározása; a munkaprogramok elfogadása; és az uniós pénzügyi támogatás odaítélése. Ezen végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (29) megfelelően kell gyakorolni.

(66)

A CEF monitoringjához használt indikátoroknak, a közlekedési ágazat egyes egyedi célkitűzéseihez allokált költségvetési források indikatív százalékainak és a közlekedési törzshálózati folyosók meghatározásának szükség esetén történő kiigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet melléklete I., II. és III. részének módosításaira vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elveknek megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(67)

mivel e rendelet céljait – nevezetesen a transzeurópai hálózatok építését, fejlesztését, korszerűsítését és kiépítését a közlekedési, az energia- és a digitális ágazatban, valamint a megújuló energia területén folytatott határokon átnyúló együttműködés megkönnyítését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(68)

Az 1316/2013/EU (30) európai parlamenti és tanácsi rendeletet és a 283/2014/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni. Fenn kell tartani azonban az 1316/2013/EU rendelet 29. cikkének joghatásait, mely cikk a 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) mellékletét az árufuvarozási folyosók jegyzéke tekintetében módosítja.

(69)

Annak biztosítása céljából, hogy a releváns szakpolitikai területeken folyamatos maradjon a támogatás nyújtása, valamint hogy a végrehajtás a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától megkezdődhessen, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és azt visszaható hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni,