EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2018.1.16.
COM(2018) 32 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
FMT:Bolda körforgásos gazdaságról szóló csomag végrehajtásáról:/FMT
FMT:Bolda vegyi anyagokkal, a termékkel és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok közötti kapcsolódási pontok kezelésének lehetőségei /FMT
(EGT-vonatkozású szöveg)
options to address the interface between chemical, product and waste legislation
{SWD(2018) 20 final}
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
a körforgásos gazdaságról szóló csomag végrehajtásáról:
a vegyi anyagokkal, a termékkel és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok közötti kapcsolódási pontok kezelésének lehetőségei
(EGT-vonatkozású szöveg)
1.Bevezetés
A Bizottság 2015. decemberében nagyratörő célokat megfogalmazó, új, a körforgásos gazdaságra vonatkozó csomagot fogadott el, amely abban fog segítséget nyújtani az uniós vállalkozásoknak és fogyasztóknak, hogy egy erősebb, fokozottabb mértékben körforgásos gazdaságra térjenek át, amelyben az erőforrások felhasználása fenntarthatóbb módon történik.
A javasolt intézkedések a nagyobb mértékű újrahasznosítás és újrafelhasználás révén hozzájárultak ahhoz, hogy záruljon a termékek életciklusának köre, továbbá a környezet és a gazdaság számára egyaránt előnyökkel szolgálnak. A cél az összes nyersanyag, termék és hulladék legteljesebb körű hasznosításával és felhasználásával az energiamegtakarítást és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését elősegíteni.
Az újrahasznosítást és az újrafelhasználást bizonyos vegyi anyagok jelenléte akadályozhatja. Egyes vegyi anyagok egyszerűen technikai akadályt jelenthetnek az újrahasznosítás terén. Bizonyos esetekben még egy ártalmatlan anyag is, amelynek például átható szaga van, megakadályozhatja egy újrahasznosított anyag felhasználását. Más vegyi anyagok veszélyesek az emberekre vagy a környezetre. Ezek közül egyre többet azonosítanak, és egyre több korlátozást vagy tilalmat alkalmaznak. Ezek a vegyi anyagok jelen lehetnek olyan termékekben, amelyeket a korlátozások alkalmazását megelőzően értékesítettek, és egyes ilyen termékek élettartama hosszú, így a tiltott vegyi anyagok időnként megtalálhatók az újrafeldolgozási áramokban is. Az ilyen anyagok felderítése, illetve eltávolítása költséges lehet, ami különösen a kis újrafeldolgozóknak jelent akadályokat. A közleményben e különböző típusú vegyi anyagokat „aggodalomra okot adó anyagoknak” nevezzük.
A közlemény és az azt kísérő szolgálati munkadokumentum a különböző jogalkotási területekért felelős szakértők közötti, több területet érintő együttműködés eredménye. 2017. április 12. és július 7. között célzott konzultációra is sor került az érdekelt felek széles körének bevonásával, több mint 100 szakértő részvételével.
A közlemény megvizsgálja a vegyi anyagokról, termékekről és hulladékról szóló jogszabályok útjában álló négy legnagyobb problémát, valamint azt, hogy ezek hogyan akadályozzák a körforgásos gazdaság fejlődését. Ennek alapján konkrét kulcsfontosságú kérdéseket vetünk fel arra vonatkozóan, hogy miként lehet ezeket a problémákat megoldani, és felvázoljuk azokat az intézkedéseket, amelyeket a Bizottság már most kezdeményezhet. A Bizottság szolgálatainak kísérő szolgálati munkadokumentuma részletesebb elemzést tartalmaz azokról a jogi és technikai kihívásokról, amelyeket meg kell vitatni, és erre megoldási lehetőségeket javasol.
2.Mire törekszünk?
A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv a következő kettős célkitűzést tartalmazta:
1)a másodlagos nyersanyagok újrahasznosításának és elterjedésének lehetővé tétele, a szükségtelen terhek csökkentése és azok határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy azokkal Unió-szerte könnyen lehessen kereskedni; valamint
2)az aggodalomra okot adó anyagok helyettesítése, vagy amennyiben nem lehetséges, mennyiségük csökkentése és nyomon követésük javítása.
E két – a hulladékgazdálkodási, illetve a vegyi anyagokra vonatkozó szakpolitikából eredő – célkitűzés gyakran egymással ellentétesnek tűnik, és felmerült velük kapcsolatban, hogy az egyik szakpolitikai terület akadályozza a másik célkitűzéseinek megvalósítását.
E közlemény célja annak elősegítése, hogy az Unióban széles körű vita alakuljon ki arról, hogy a vegyi anyagok, a termékek és a hulladékok szabályozásának kapcsolódási pontján azonosított főbb elemek hogyan kezelhetők kielégítő módon. A megoldásoknak figyelembe kell venniük, hogy ez egy olyan szakpolitikai terület, ahol specifikus – gyakran regionális, sőt helyi – körülmények fontos szerepet játszanak.
Olyan megoldásokat keresünk, amelyek támogatást kapnak az érdekelt felek széles körétől, és amelyeket a megfelelő szinten kell végrehajtani. Nincs minden kérdésben szükség uniós válaszra, amennyiben nemzeti vagy helyi szintű megoldásokkal jobb eredmények érhetők el.
3.Négy azonosított kérdés
A nyílt, versenyképes uniós piacon működő vállalkozások termékeiket olyan anyagokból állítják elő, amelyek megítélésük szerint a legjobban megfelelnek a szükségleteiknek. Ha a hulladékot abból a célból kezeik, hogy új anyagként ismét forgalomba kerüljön, ezek a hasznosított anyagok közvetlen versenybe kerülnek az elsődleges anyagokkal. Ennélfogva a hasznosított anyagok piaci versenyhelyzete akkor a legjobb, ha a teljesítmény és a minőség tekintetében a lehető legközelebb állnak az elsődleges anyaghoz. Ez lehetővé teszi a hasznosított anyagok felhasználási körének kiszélesítését.
Az olyan hasznosított anyagok, amelyek aggodalomra okot adó anyagot tartalmaznak, nem használhatók fel, mert az ronthatja anyagot tartalmazó termék megítélését. Ezen túlmenően egyes esetekben ezek az anyagok nem használhatók fel újra, például új, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok előállítása céljából.
Az ahhoz való hozzájárulás érdekében, hogy az Unió sikeres legyen az újrahasznosítás maximalizálásában és az elsődleges nyersanyagok felhasználásának minimálisra csökkentésében, alaposan megvizsgáltuk a hulladékgazdálkodásra, vegyi anyagokra és termékekre vonatkozó uniós szabályokat, és megállapítottuk, hogy az e szabályok közötti kapcsolódási pontok tekintetében négy fő kérdés vetődik fel.
3.1.Az aggodalomra okot adó anyagok jelenlétére vonatkozó információk nem érhetők el könnyen a hulladékot kezelő és a hulladékot feldolgozására előkészítő személyek számára
A hulladék gyakran olyan termékekből áll, amelyeket különböző időpontokban, különböző termékelőírásoknak megfelelően állítottak elő. A hulladékot kezelő vállalatok gyakran nem férnek hozzá az általuk kezelt áruk összetételére vonatkozó információkhoz, mivel az információ vagy nem létezik, vagy ha igen, akkor a hulladék keletkezésének idején nem áll rendelkezésre. Ezenkívül az anyagokat életciklusuk során véletlen szennyeződés is érheti.
|
Példa: A papíripar erőfeszítéseket tesz a termék biztonságosságának fenntartására és az újrahasznosítás megkönnyítésére. Amikor a papírt nyomtatott termékek előállítására használják, festéket és más anyagokat is hozzáadhatnak. A jelenlegi szabályok nem teszik lehetővé a papír-újrafeldolgozó üzemek számára, hogy elegendő információval rendelkezzenek az előző életciklusok során hozzáadott vegyi anyagokról. Ez korlátozza a papír újrahasznosítását és növeli a költségeket, mivel további ellenőrzéseket és vizsgálatokat kell végezni. A közelmúltban előfordultak olyan esetek, amikor élelmiszerekben festékmaradékot és ásványi olajakat találtak az újrahasznosított papírból és kartonból készült csomagolásból való kioldódás következtében.
Ezenkívül a tagállamok által az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival kapcsolatban végzett tanulmányok azt mutatják, hogy csak ritkán fordul elő, hogy az uniós jogszabályokban előírt információkat a hulladékkezelő létesítményekbe továbbítják vagy azok számára hozzáférhetővé teszik.
|
3.1.1.Célkitűzés
Biztosítanunk kell, hogy a termékekben található, aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó megfelelő információk az ellátási lánc valamennyi szereplője és végső soron a hulladékgazdálkodási üzemeltetők számára is rendelkezésre álljanak. Ez hozzájárul a nem toxikus anyagokat használó ciklusok előmozdításához, és javítja a vegyi anyagok kockázatkezelését a javítás, valamint az újrafelhasználás és a hulladék hasznosításának más folyamatai során.
1.
2.
3.
3.1.
3.1.1.
3.1.2.Tervezett intézkedések
E konzultáció mellett egy megvalósíthatósági tanulmány elindításával bővíteni fogjuk a vonatkozó ágazatokkal, valamint az olyan információs rendszerek, innovatív nyomonkövetési technológiák és stratégiák alkalmazásával kapcsolatos ismeretanyagot, amelyek lehetővé tehetik releváns információk áramlását az ellátási láncok mentén, egészen az újrafeldolgozó üzemekig. A tanulmány várhatóan 2019 végére készül el. Az egyéb tervezett tevékenységek közé tartozik a munkamódszerek fejlesztése annak biztosítása érdekében, hogy az importált árucikkek ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyeket nem engedélyeztek az adott árucikkek gyártásához az Unióban, valamint a CMR-anyagoknak a fogyasztói termékekben való korlátozására vonatkozó egyszerűsített eljárások.
|
Kérdések:
Milyen többletértéket jelentene egy olyan kötelező információs rendszer bevezetése az Unióban, amely tájékoztatást nyújt a hulladékgazdálkodók és a hasznosítást végző vállalkozások számára az aggodalomra okot adó anyagok jelenlétéről?
Hogyan kezeljük az Unióba importált árukat?
|
3.2.A hulladék olyan anyagokat tartalmazhat, amelyek már nem használhatók új termékekben
Folyamatosan új vegyi anyagok kerülnek forgalomba, miközben más vegyi anyagok használatát betiltják, amikor kiderül, hogy kockázatot jelentenek. E folyamatból következik, hogy a ma jogszerűen előállított termékek tartalmazhatnak olyan anyagokat, amelyeket később betiltanak. Ha egy termék hulladékká válik, majd hasznosításra kerül, a tiltott anyag még előfordulhat a hasznosított anyagban. Ezt nevezzük a „maradványanyagok” problémájának.
|
Példa: A maradványanyagokkal kapcsolatos problémáknak számos példája van. Például brómozott, bioakkumulatív és toxikus égésgátló anyagokat találtak újrahasznosított műanyagból készült termékekben, ideértve a játékokat és a konyhai eszközöket is. Egy másik esetben egyes, eredetileg a polivinilkloridhoz lágyítás céljából hozzáadott anyagok használata került szabályozás alá, ami azt jelenti, hogy az ezeket az anyagokat tartalmazó újrahasznosított polivinilklorid nem használható, illetve nem hozható forgalomba az Unióban.
|
3.2.1.Célkitűzés
A nem toxikus anyagokat használó ciklusok előmozdítása révén könnyebbé kell tenni az újrahasznosítást, és fokozni kell a másodlagos nyersanyagok felhasználását. Ezenkívül az esetleges vegyi korlátozások és a korlátozások alóli mentességek mérlegelése során nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőbeni újrafeldolgozásra és újrafelhasználásra gyakorolt hatásukra.
3.2.2.Tervezett intézkedések
A maradványanyagok problémája továbbra is akadályt jelent a körforgásos gazdaság számára, ezért lépéseket fogunk tenni az aggodalomra okot adó anyagokat tartalmazó hulladék újrahasznosíthatóságával kapcsolatos döntéseket támogató egyedi döntéshozatali módszer kidolgozása érdekében. Ez a módszertan figyelembe veszi az anyag újrahasznosításának általános költség-haszon arányát az ártalmatlanításához képest (beleértve az energetikai hasznosítással történő égetést is). Arra számítunk, hogy 2019 középére be tudjuk fejezni ezt a munkát.
Azt is látjuk, hogy iránymutatások kidolgozására van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az aggodalomra okot adó anyagoknak a hasznosított anyagokban való jelenlétével kapcsolatos kérdésekkel már az ilyen anyagok kockázatának kezelésére irányuló javaslatok kidolgozásának korai szakaszában foglalkozzunk.
Végezetül javasoljuk végrehajtási jogszabályok elfogadását annak érdekében, hogy hatékonyan ellenőrizni lehessen a hasznosított anyagok regisztrációja tekintetében a REACH-rendelet hatálya alóli, jelenleg érvényben lévő mentesség alkalmazását.
|
Kérdések:
Hogyan egyeztethető össze az, hogy a hulladék olyan forrás, amelyet újra kell hasznosítani, és ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy az aggodalomra okot adó anyagokat tartalmazó hulladék csak biztonságosan használható anyagok formájában kerüljön hasznosításra?
Megengedhető-e, hogy az újrahasznosított anyagok olyan vegyi anyagokat tartalmazzanak, amelyek használata elsődleges anyagokban már nem engedélyezett? Ha igen, milyen feltételekkel?
|
3.3.A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó uniós szabályok harmonizációja nem valósult meg teljes mértékben, ami bizonytalanná teszi, hogy a hulladék hogyan válik új anyaggá és termékké
Szabályaink, ítélkezési gyakorlatunk és sokéves tapasztalataink határozzák meg, hogy egy termék mikor nem tekinthető már terméknek, és mikor vált hulladékká. Ebben az esetben a hulladékra vonatkozó uniós jogszabályok alkalmazandók. Az emberi egészség és a környezet védelme érdekében a hulladékra vonatkozó uniós szabályok szigorúak. A körforgásos gazdaságban a hulladék csak átmenetileg kerül „hulladékfázisba”, a mivel a cél az, hogy ezeket az anyagokat visszanyerjük, és újra bevezessük a gazdaságba az elsődleges anyagok helyettesítése érdekében. Ennek érdekében az újrahasznosított anyagokat a legtöbb esetben már nem lehet hulladéknak minősíteni.
Ahhoz, hogy a hulladékok hulladékjellege megszűnjön, azoknak meg kell felelniük az ún. „hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó kritériumoknak”. Egyes hulladékáramok esetében a kritériumokat uniós vagy nemzeti szinten határozták meg. E szabályok alkalmazási köre és működésének egyértelműsége azonban hiányos. A hulladékáramok, a hasznosítási eljárások és a visszanyert anyagok összetettsége miatt egyes hulladékáramok egészére alkalmazandó, hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó kritériumokat nem könnyű megállapítani. Következésképpen a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó kritériumok hiányában számos visszanyert anyag van kereskedelmi forgalomban és használatban, tisztázatlan és átláthatatlan jogi körülmények között.
|
Példa: A célzott konzultáció során a fém- és a villamosenergia-ipar nehézségekről számolt be az olyan anyagok, mint a szénhamu, a rézsalak vagy a ferromolibdén-salak hulladék- vagy termékstátuszának eldöntése kapcsán. A tagállamok, és olykor még a különböző régiók is különböző kritériumokat alkalmaznak. Ez problémát okoz az ilyen anyagok határokon átnyúló szállítása során, és néha lehetetlenné teszi, hogy ezekből az anyagokból – amelyek közül néhány évi több millió tonna mennyiségben keletkezik – hasznos erőforrásokat nyerjenek ki.
A hulladékként vagy termékként felhasznált anyag státuszával kapcsolatos bizonytalanságok problémát jelentenek a hatóságok számára, amelyek gyakran nehézségekkel küzdenek annak meghatározása során, hogy a hulladékra vagy a termékre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. Ilyen helyzet áll elő például annak eldöntése esetében, hogy a di(2-etilhexil)-ftalátot (DEHP) tartalmazó újrahasznosított PVC továbbra is hulladéknak tekintendő, vagy termékként kell kezelni.
|
3.3.1.Célkitűzés
A hulladékok Unión belüli felhasználásának további megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó uniós szabályok összehangoltabb értelmezését és végrehajtását.
3.3.2.Tervezett intézkedések
A Bizottság elősegíti a meglévő vegyi és hulladékgazdálkodási szakértői hálózatok közötti szorosabb együttműködést, és online uniós adattárat hoz létre a hulladékstátusz megszűnésére, valamint a melléktermékekre vonatkozóan elfogadott összes nemzeti és uniós kritérium tekintetében. Emellett tanulmányt készít a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó rendelkezések végrehajtása és ellenőrzése terén kialakult tagállami gyakorlatok jobb megismerése céljából, amely iránymutatások lehetséges alapjául szolgálhat.
|
Kérdés:
Hogyan és milyen hulladékáramok esetében kellene a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó szabályok harmonizációját elősegíteni?
|
3.4.A hulladék és a vegyi anyagok kockázatának meghatározására vonatkozó szabályok nincsenek megfelelően összehangolva, és ez hatással van a másodlagos nyersanyagok elterjedésére
A veszélyes vegyi anyagok és termékek előállítását és felhasználását a munkavállalók, a polgárok és a környezet káros hatásokkal szembeni védelme érdekében elfogadott szigorú uniós szabályok szabályozzák. Ha egy vegyi anyagról megállapítást nyer, hogy veszélyes, akkor veszélyes anyagként kerül besorolásra, és az üzemeltetők számára egyértelmű kötelezettségeket írnak elő a biztonságos kezelésükre vonatkozóan.
A hulladékgazdálkodást az azonos célkitűzésekkel elfogadott uniós szabályok is hasonlóképpen szabályozzák annak érdekében, hogy a veszélyes hulladék kezelése a környezet vagy az emberi egészség károsítása nélkül történjen. A két szabályrendszer azonban nincs teljes mértékben egymáshoz igazítva. Előfordulnak olyan helyzetek, amikor egy veszélyes anyagot tartalmazó anyag veszélyesként vagy nem veszélyesként való besorolása attól függ, hogy az hulladéknak vagy terméknek minősül. Ez az eltérés azt jelenti, hogy nem feltételezhető, hogy a nem veszélyes hulladék hasznosításából eredően a gazdaságba bekerülő anyagok szükségszerűen nem veszélyes terméket eredményeznek.
A hulladék osztályozására vonatkozó szabályok végrehajtásának és érvényesítésének módja jelentős következményekkel jár a jövőbeli hulladékgazdálkodási döntésekre, így például a begyűjtés megvalósíthatóságára és gazdasági életképességére, az újrafeldolgozás módjára, illetve az újrafeldolgozás és az ártalmatlanítás közötti választásra. Az ilyen eltérések hatással lehetnek a másodlagos nyersanyagok felhasználására.
|
Példa: Az ólom a hulladék- vagy a termékstátuszától függően eltérő besorolást kap. Az építési és bontási tevékenységekből származó ólom nem veszélyes hulladékként szerepel az európai hulladékjegyzékben. Az ólom mint termék a vegyi anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó európai jogszabályok (CLP-rendelet) értelmében veszélyes anyagnak minősül, tekintettel a reprodukcióra gyakorolt káros hatásaira.
Egy másik példa a bizonyos adalékanyagokat tartalmazó, rugalmas PVC-hulladék esete, ahol a hulladékgazdálkodási üzemeltetők azt (helytelenül) nem veszélyes hulladékként sorolják be, bár az abból előállított visszanyert termék besorolása a CLP-rendelet értelmében veszélyes kémiai keverék.
|
3.4.1.Célkitűzés
Biztosítanunk kell a vegyi anyagok és a hulladékok osztályozására vonatkozó szabályok következetesebb alkalmazását.
3.4.2.Tervezett intézkedések
Útmutató dokumentumot teszünk közzé hulladék osztályozásáról annak érdekében, hogy segítséget nyújtsunk a hulladékgazdálkodási üzemeltetőknek és az illetékes hatóságoknak a hulladék jellemzésére és osztályozására vonatkozó közös megközelítés kialakításában. Ösztönözni fogjuk továbbá a legjobb gyakorlatok cseréjét az anyagoknak a HP 14 veszélyességi tulajdonság („környezetre veszélyes, ökotoxikus)” értékelésére szolgáló vizsgálati módszerekre vonatkozóan, annak érdekében, hogy ezeket a módszereket adott esetben harmonizálni lehessen.
|
Kérdés:
Szükség van-e a veszélyességi osztályozás szabályainak további összehangolására annak érdekében, hogy a hulladék a termékekkel azonos szabályok szerint minősüljön veszélyesnek?
|
4.Következtetések és a következő lépések
A fent vázolt négy kérdéskör komoly akadályt jelent a körforgásos gazdaság tekintetében. A rendelkezésre álló információk alapján egyértelmű, hogy a korlátozott erőforrások és ismeretek, valamint a különböző szereplők közötti helyi, nemzeti és uniós szintű koordináció jelent kihívást a gyakorlati alkalmazás terén.
Az elemzés jogi kihívásokra is rámutatott. Hosszabb távon a hulladékokra és vegyi anyagokra vonatkozó szakpolitikákat végrehajtó jogszabályok közötti teljes összhang elérésére kell törekednünk. Ez hozzá fog járulni annak célkitűzésnek az eléréséhez, hogy az anyagok biztonságosak, rendeltetésüknek megfelelőek, tartósak és újrahasznosíthatók legyenek, valamint alacsony környezeti hatással járjanak. A termékeket aggodalomra okot adó anyagok minimális felhasználásával kell tervezni, gyártani, forgalmazni és újrahasznosítani, olyan módon, amely megkönnyíti az újrafelhasználást, és maximalizálja az anyagok gazdasági és társadalmi hasznát az emberi egészség és a környezetvédelem magas szintjének fenntartása mellett.
A szolgálati munkadokumentumban szereplő szakpolitikai lehetőségek mind az azonnali, mind pedig a csak idővel megoldható kérdésekre kiterjednek. A dokumentum számos lehetőséget vázol fel minden kérdés tekintetében, és felhívja a figyelmet az ilyen anyagoknak a körforgáson alapuló felhasználásából származó hosszú távú előnyök, valamint az azokban előforduló anyagokkal kapcsolatos általános, hosszú távú egészségügyi és környezetvédelmi aggályok mérlegelésére.
Világosan ki kell jelölni az Unió körforgásos gazdasága felé vezető utat. Könnyen hozzáférhető eszközök állnak rendelkezésünkre, amelyek részben csökkenthetik a súrlódásokat, de Unió-szerte több tényre és információra van szükségünk annak feltérképezése érdekében, hogy miként lehet a legjobban kezelni a szélesebb körű kérdéseket.
Felkérjük az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Régiók Bizottságát és az érdekelt feleket, hogy vegyenek részt a vitában, és foglaljanak állást az azonosított kihívásokkal kapcsolatban, hogy meghatározhassuk a ténylegesen körforgásos gazdaság felé vezető utat.
Célunk, hogy a Bizottság mandátumának végén – 2019-ben – az ígért intézkedések már jó úton haladjanak, és megbízható tényanyagokon alapuljanak. A most induló új tanulmányok, valamint az a konzultáció, amelynek keretében az összes érdekelt felet felkérjük, hogy vegyen részt a munkában, döntő szerepet fog játszani e folyamat továbbvitelében.
