Tagállam

Ajánlások a harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítéséhez

Ajánlások a második árvízkockázat-kezelési tervek elkészítéséhez

Ausztria (AT)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Ausztriát különösen ösztönözni kell, hogy:

·Biztosítsa a harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási tervek időben történő elfogadását.

·Biztosítsa a folytonosságot, a hatékonyságot és a megfelelő finanszírozást a víz-keretirányelv céljainak időben történő eléréséhez szükséges intézkedések végrehajtása tekintetében. Kiemelt figyelmet kell fordítani a jelentős hidromorfológiai terhelés csökkentésére irányuló intézkedésekre.

·Mutasson elkötelezettséget és pragmatizmust a kémiai szennyezés kezelése terén, szakítva a pusztán ismeretek gyűjtését szolgáló intézkedésekkel.

·Biztosítsa a költségek megtérüléséről szóló 9. cikk megfelelő végrehajtását, beleértve a környezetvédelmi és erőforrásköltségek kiszámítását és internalizálását.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Ausztriát különösen ösztönözni kell, hogy:

·Dolgozzon ki mérhető célkitűzéseket az árvízkockázat-kezelési terv keretében, és rendelje hozzájuk a javasolt intézkedéseket, hogy értékelni tudja az elért előrehaladást.

·Fejtse ki, hogy miként választják ki és priorizálják a javasolt intézkedéseket, pl. hogyan súlyozzák a választást befolyásoló különböző tényezőket (beleértve a költség-haszon elemzést, a hatékonyságot és az éghajlatváltozást).

·Dolgozzon ki részletesebb módszertant a javasolt intézkedések általános költséghatékonyságának felmérésére, miközben több információt szolgáltat a költségekre és releváns finanszírozási forrásokra vonatkozóan.

·Biztosítson megfelelő kereszthivatkozásokat az árvízkockázat-kezelési tervek, az előzetes árvízkockázati értékelések/a potenciálisan jelentős árvízveszélynek kitett területek és az árvízveszély- és árvízkockázati térképek között, miközben biztosítja, hogy azok valamennyi érdekelt fél és a nyilvánosság számára hozzáférhető – többek között digitális – formátumban mindenkor rendelkezésre álljanak.

Belgium (BE)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Belgiumot különösen ösztönözni kell, hogy:

·Határozzon meg egyértelmű pénzügyi kötelezettségvállalásokat az intézkedési programok végrehajtásához.

·Finomhangolja a vízpolitikai keretirányelv céljainak elérését szolgáló stratégiáját, és fokozza a következő vízgyűjtő-gazdálkodási terveinek technikai megvalósíthatóságát azáltal, hogy szorosan együttműködik a mezőgazdasági termelői közösséggel és a KAP nemzeti szintű végrehajtásáért felelős hatóságokkal, valamint nagyobb szinergiákat biztosít a víz-keretirányelv céljai és a nemzeti szinten végrehajtott összes releváns politika és eszköz (pl. vidékfejlesztési program, KAP 1. pillére, nitrátirányelv stb.) között.

·Mutasson elkötelezettséget és pragmatizmust a kémiai szennyezés kezelése terén azáltal, hogy az anyagok tekintetében konkrétabb megközelítést dolgoz ki mind a felszíni vizek, mind pedig a felszín alatti vizek tekintetében, amelynek középpontjában az elsőbbségi anyagok, a folyóspecifikus és a felszín alatti vizekre jellemző szennyező anyagok állnak.

·Ahol releváns – és világosan kifejtett módszertan alapján – végezzen költség-haszon elemzést a javasolt intézkedésekre vonatkozóan, és ismertesse, hogy ez miként vezetett az érintett intézkedések kiválasztásához és rangsorolásához.

·Biztosítsa a költségek megtérüléséről szóló 9. cikk megfelelő végrehajtását, beleértve a környezetvédelmi és erőforrásköltségek kiszámítását és internalizálását.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Belgiumot különösen ösztönözni kell, hogy:

·Részletesebben ismertesse az éghajlatváltozásnak az árvizek előfordulására gyakorolt várható hatásait a rendelkezésre álló tanulmányok alapján.

·Adjon áttekintést az intézkedések költségeire és a várható finanszírozási forrásokra vonatkozóan.

·Építsen be az árvízkockázat-kezelési tervekbe költség-haszon elemzést (pl. az alkalmas intézkedések rangsorolása), és egyértelműen ismertesse az alkalmazott módszert.

·Biztosítsa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiájával való összhangot.

Bulgária (BG)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Bulgáriát különösen ösztönözni kell, hogy:

·Tovább erősítse a nemzetközi együttműködést azáltal, hogy harmonizáltabb megközelítéseket dolgoz ki a közös víztestek állapotának felmérésre, és jobban összehangolt értékeléseket és intézkedési programokat készít a víz-keretirányelv céljainak időben történő elérésének biztosítására.

·Fejlessze saját monitoring kapacitásait abból a célból, hogy csökkentse a szakvéleményektől való függőségét víztestei ökológiai állapotának/potenciáljának értékelése terén.

·A 4. cikk (7) bekezdésében foglalt mentességek alkalmazását a víz-keretirányelv által előírt valamennyi lépés alapos értékelésére alapozza, és átlátható módon jelezze – az összes vízgyűjtő kerülethez tartozó vízbázisnál – a víz-keretirányelv 4. cikk (7) bekezdése szerinti mentességek igénybevételének indokait.

·Biztosítsa – különösen a nagyvárosokban – a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv 5. cikkének való jobb megfelelőséget a szennyvizek érzékeny területekre történő kibocsátás céljából történő szigorúbb kezelésének követelményével kapcsolatban.

·Biztosítson a hiányosságokra vonatkozó átfogó értékelést a mezőgazdaságból származó nem pontszerű szennyezésterhelések (tápanyagok, mezőgazdasági vegyi anyagok, üledékek, szerves anyagok) tekintetében az összes vízgyűjtő kerületéhez tartozó vízbázis összes vize vonatkozásában, és azokat közvetlenül kapcsolja össze a javasolt mérséklési intézkedésekkel (a víz‑keretirányelv 11. cikke (3) bekezdésének h) pontja szerint). Ezek az intézkedések legyenek konkrétak, rendelkezzenek egyértelmű jogalappal és tartalmazzanak megfelelő nyomonkövetési és ellenőrzési rendszereket.

·Biztosítsa, hogy a vízpolitika egyértelműen különbséget tegyen a vízhiány és az aszály között, és hogy elfogadásra kerüljön egy aszálykezelési terv vagy egy vízkészlet-elosztási és -kezelési terv.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Bulgáriát különösen ösztönözni kell, hogy:

·Javítsa a célkitűzések és intézkedések kidolgozását azáltal, hogy egyértelműen jelzi a teljesítési és végrehajtási határidőket.

·Részletesebben ismertesse az éghajlatváltozásnak az árvizek előfordulására gyakorolt várható hatásait, és – elfogadását követően – biztosítsa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiájával való összhangot.

·Ahol releváns – és világosan kifejtett módszertan alapján – végezzen költség-haszon elemzést a javasolt intézkedésekre vonatkozóan, és ismertesse, hogy ez miként vezetett az érintett intézkedések kiválasztásához és rangsorolásához.

Ciprus – CY

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Ciprust különösen ösztönözni kell, hogy:

·Tovább javítsa az összes vízkategória (beleértve a területi vizeket) állapotának felmérésére irányuló kapacitásait abból a célból, hogy csökkentse az ismeretlen állapotú vizek arányát, és biztosítsa a jobb értékelést bármely elsőbbségi anyag jelenlétét illetően.

·Oly módon kövesse figyelemmel víztesteit, hogy kielégítő időbeli felbontást és területi lefedettséget tudjon biztosítani az összes besorolásához (lehetőleg robusztus csoportosítási/extrapolálási módszerekkel kombinálva).

·Fokozza a mérések végzését (különösen a mezőgazdaságban) a víztestek mennyiségi állapotának jobb meghatározása és a felszín alatti vizek – elsősorban a nem szabályozott saját célú vízkivételnek és a környezetvédelmi követelményekkel nem megfelelően összehangolt engedélyeknek köszönhető – túlzott mértékű kivételének csökkentése érdekében.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Ciprust különösen ösztönözni kell, hogy:

·Fejtse ki, hogy miként választják ki és priorizálják a javasolt intézkedéseket, pl. hogyan súlyozzák a választást befolyásoló különböző tényezőket (beleértve a költség-haszon elemzést, a hatékonyságot és az éghajlatváltozást).

·Határozzon meg egy kiindulási alapot, és határozza meg a releváns mutatókat a javasolt intézkedések végrehajtása terén elért előrehaladás értékeléséhez.

·Szisztematikusan mérlegelje a természeten alapuló megoldások megvalósításának lehetőségeit (ideértve a természetes vízmegtartást segítő intézkedéseket) – amikor csak lehetséges – a folyópartok és folyómedrek kotrásának és „szürke infrastruktúrával” való módosításának alternatívájaként.

Cseh Köztársaság (CZ)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján a Cseh Köztársaságot különösen ösztönözni kell, hogy:

·Biztosítson jobb monitoringot, különösen elegendő számú víztestet és az összes releváns minőségi elem megfelelő lefedettségét. Javítani kell a tavak operatív megfigyelését, és azt jobban össze kell kapcsolni a terhelések és hatások elemzésével. Ellenőrizni kell a hidromorfológiai minőségi elemeket valamennyi vízkategóriában.

·Javítsa az ökológiai állapot/potenciál értékelésének megbízhatóságát, és javítson különösen a hidromorfológiai minőségi elemek értékelési módjain, és kapcsolja össze a fizikai-kémiai határokat a folyókban található releváns biológiai minőségi elemekkel.

·Adjon jobb indokolást a 4. cikk (4) és (5) bekezdése szerinti mentességek igénybevételére; és tegyen egyértelmű különbséget ezek között. Ez különösen fontos, mivel jelentős számú víztest várhatóan csak 2027 után éri el a víz-keretirányelv célkitűzéseit, és a mentességeket széles körben alkalmazzák.

·Számszerűsítse a víz-keretirányelv célkitűzéseinek eléréséhez szükséges szennyezési terhelés csökkentését; a vízszennyezés mezőgazdasági eredetű forrásaihoz kapcsolódó mérséklő intézkedések medence egészét érintő hatása, valamint a nitrátirányelv és a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv alapján már megtett intézkedések ehhez való hozzájárulásának mértéke, továbbá a célkitűzések maradéktalan elérése érdekében végrehajtandó további intézkedések azonosítása.

·Biztosítsa a költségek megtérüléséről szóló 9. cikk megfelelő végrehajtását, beleértve a környezetvédelmi és erőforrásköltségek kiszámítását és internalizálását.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján a Cseh Köztársaságot különösen ösztönözni kell, hogy:    

·Dolgozzon ki mérhető célkitűzéseket az árvízkockázat-kezelési terv keretében, és rendelje hozzájuk a javasolt intézkedéseket, hogy értékelni tudja az elért előrehaladást.

·Adja meg a becsült költségeket az egyes intézkedések vonatkozásában és az összes intézkedés teljes költségvetését, megjelölve, hogy mind a beruházási, mind az operatív költségeket fedezi-e.

·Ismertesse az intézkedések priorizálására használt módszert, és adjon egyértelmű tájékoztatást az intézkedések költségeinek és hasznainak felmérésére alkalmazott módszert.

·Biztosítsa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiájával való összhangot

Németország (DE)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Németországot különösen ösztönözni kell, hogy:

·Javítsa az összes vízgyűjtőkerületet érintő trendfigyelést valamennyi releváns anyag tekintetében oly módon, hogy az kielégítő időbeli felbontást és területi lefedettséget tudjon biztosítani.

·Indokolja meg jobban a 4. cikk (4) és (5) bekezdése szerinti mentességek alkalmazását, különösen az aránytalan költségek igazolását.

·Végezzen a hiányosságokra vonatkozó átfogó értékelést a mezőgazdaságból származó nem pontszerű szennyezésterhelések tekintetében az összes vízgyűjtő kerületéhez tartozó vízbázis összes vize vonatkozásában, és azokat közvetlenül kapcsolja össze a mérséklési intézkedésekkel. Kiegészítő intézkedések szükségesek a mezőgazdasági terhelésből származó nitrátok által előidézett szennyezés megelőzésére.

·Vegye fontolóra aszálykezelési tervek kidolgozását azon területekre, ahol nagyobb a szárazság kockázata.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Németországot különösen ösztönözni kell, hogy:    

·Dolgozzon ki mérhető célkitűzéseket (időtáv, mutatók), és határozza meg az árvizek jelentős káros hatásainak kritériumait.

·Határozza meg részletesebben a tervekben szereplő intézkedéseket, beleértve annak leírását, hogy azok milyen mértékben járulnak hozzá a célkitűzésekhez, illetve azok finanszírozásának módját.

·Fejtse ki, hogy miként választják ki és priorizálják a javasolt intézkedéseket, pl. hogyan súlyozzák a választást befolyásoló különböző tényezőket (beleértve a költség-haszon elemzést, a hatékonyságot és az éghajlatváltozást).

·Biztosítsa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiájával való összhangot

Dánia (DK)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Dániát különösen ösztönözni kell, hogy:

·Pontosítsa a jelentős terhelések megoszlását a különböző ágazatok között annak érdekében, hogy azonosítani lehessen a megfelelő mérséklési intézkedéseket.

·Javítsa a felszíni vizek megfigyelését valamennyi releváns biológiai, fizikai-kémiai és hidromorfológiai minőségi elemre kiterjedően valamennyi vízkategóriában, és növelje a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok tekintetében megfigyelés alá vont víztestek arányát.

·Fejezze be az értékelési módszerek kidolgozását az összes biológiai minőségi elem vonatkozásában valamennyi vízkategóriában, beleértve azokat a módszereket, amelyek érzékenyek a folyókban található tápanyagokra, és vegyen fel hidromorfológiai minőségi elemeket az ökológiai állapot besorolásába.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Dániát különösen ösztönözni kell, hogy:    

·Szolgáltasson további és következetesebb információt az árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozásának folyamatára vonatkozóan, beleértve azt, hogy az előkészítő munka során milyen módon használták fel az előzetes árvízkockázati értékelést és az árvízveszély- és árvízkockázati térképeket. Biztosítsa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiájával való összhangot.

·Vegyen fontolóra egységesebb megközelítést a különféle árvízkockázat-kezelési tervek tekintetében, mivel azok jelenleg meglehetősen eltérő jellegűek (a stratégia és a részletesség szempontjából). Ennek érdekében fontolja meg a nagyobb mértékű információcserét a különféle közigazgatási egységek között.

·Adjon részletesebb tájékoztatást az intézkedések költségeire és finanszírozási forrásaira vonatkozóan, és amikor csak lehet, végezzen költség-haszon elemzést. Szolgáltasson további információt az intézkedések rangsorolására vonatkozóan, beleértve az alkalmazott kritériumokat. Szolgáltasson információt valamennyi árvízkockázat-kezelési tervben az intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére használt mechanizmusokra vonatkozóan.

Észtország (EE)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Észtországot különösen ösztönözni kell, hogy:

·Biztosítsa valamennyi felszíni víz esetében a referencia feltételek megállapítását az összes releváns minőségi elem tekintetében.

·Készítsen nyilvántartást a vegyi anyagok kibocsátásáról, bevezetéséről és veszteségéről.

·Fokozza valamennyi víztest állapotának felmérésére irányuló erőfeszítéseket, növelve ezzel az állapotfelmérések megbízhatóságát, és csökkentve az ismeretlen állapot arányát. A monitoringnak kielégítő időbeli felbontást és területi lefedettséget kell biztosítania (a terület élővilágában is).

·Indokolja meg jobban a mentességeket a 4. cikk (4) bekezdésének alkalmazására vonatkozó egyértelmű kritériumok kidolgozásával és alkalmazásával, és ezeket egyértelműen különböztesse meg a 4. cikk (5) bekezdése szerinti kritériumoktól és indokolásoktól.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Észtországot különösen ösztönözni kell, hogy:    

·Dolgozzon ki konkrét és mérhető célkitűzéseket az árvízkockázat-kezelési terv keretében, és ismertesse a célkitűzések megállapításának folyamatát.

·Szolgáltasson részletesebb információt arra vonatkozóan, hogy az intézkedések végrehajtása mennyibe kerülne az egyes mérési bizonytalanságoknál, továbbá adjon tájékoztatást az intézkedések menetrendjéről. Adja meg az előrehaladás mutatóit is. Ismertesse az árvízkockázat-kezelési tervekben a költség-haszon elemzésre használt módszereket, és mutassa be az eredményeket.

Görögország (EL)

A vízgyűjtő-gazdálkodási terveket nem jelentették be időben, és ezért azok nem szerepelnek a Bizottság értékelésében.

Az árvízkockázat-kezelési terveket nem jelentették be időben, és ezért azok nem szerepelnek a Bizottság értékelésében.

Spanyolország (ES)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Spanyolországot különösen ösztönözni kell, hogy:

·Biztosítsa, hogy a következő vízgyűjtő-gazdálkodási terveit időben fogadják el, betartva a nyilvános konzultációra vonatkozó követelményeket.

·Jobban igénybe vegye az áramlásmérőket annak biztosítása érdekében, hogy az összes vízkivétel mérése és nyilvántartásba vétele megtörténjen, és hogy az engedélyeket összehangolják a rendelkezésre álló erőforrásokkal, továbbá annak biztosítására, hogy a felhasználók a ténylegesen kivett mennyiségeket rendszeresen bejelentsék a vízgyűjtő területek hatóságainak, különösen azon vízgyűjtő kerületekben, amelyek jelentős vízkivételi terhelést jelentenek.

·Biztosítsa a költségek megtérüléséről szóló 9. cikk megfelelő végrehajtását, beleértve a környezetvédelmi és erőforrásköltségek kiszámítását és internalizálását.

·Biztosítsa, hogy a védett élőhelyek és fajok mennyiségi és minőségi szükségleteit meghatározzák, és azok alapján konkrét célkitűzéseket fogalmazzanak meg az egyes védett területekre, továbbá, hogy ellenőrzéseket és intézkedéseket határozzanak meg.

·Biztosítsa új aszálykezelési tervek elfogadását.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Spanyolországot különösen ösztönözni kell, hogy:    

·Sürgősen fogadja el a Kanári-szigetek vízgyűjtő-gazdálkodási terveit, és biztosítsa, hogy a következő vízgyűjtő-gazdálkodási terveket időben elfogadják.

·Jobban kifejtse és dokumentálja a célkitűzések priorizálásának folyamatát, pl. fejtse ki, hogy melyik intézmények és érdekeltek vettek abban részt, és hogy milyen érvek alapján döntöttek a különböző célkitűzések alacsony vagy magas prioritása mellett. Dolgozzon ki mérhető célkitűzéseket és mutatókat az intézkedések hatásaira, ezzel segítve az előrehaladás értékelésének folyamatát.

·Mutassa be az intézkedések értékelésének módszertanát a költségek és hasznok szempontjából, valamint ennek az elemzésnek az alkalmazását és eredményeit.

·Vegye figyelembe az éghajlatváltozást, beleértve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiájának szisztematikus figyelembevételét.

Finnország (FI)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Finnországot különösen ösztönözni kell, hogy:

·Biztosítsa a felszíni vizek jobb megfigyelését valamennyi releváns minőségi elemre kiterjedően, beleértve a biológiai, fizikai-kémiai és hidromorfológiai minőségi elemeket és a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokat a parti vizekben.

·Javítsa az összes vízgyűjtő kerületet érintő trendfigyelést valamennyi releváns anyag tekintetében oly módon, hogy az kielégítő időbeli felbontást és területi lefedettséget tudjon biztosítani.

·Biztosítsa a javasolt új módosítások alapos értékelését a víz-keretirányelv követelményeivel összhangban, figyelemmel arra az elvárásra, hogy a kiváló állapotról jó állapotúvá romolás ne váltsa ki a 4. cikk (7) bekezdése szerinti értékelést.

·Biztosítsa a költségek megtérüléséről szóló 9. cikk megfelelő végrehajtását, beleértve a környezetvédelmi és erőforrásköltségek kiszámítását és internalizálását.

·A helyi vagy részvízgyűjtők kiapadása, mint az éghajlatváltozás egyik hatása alapján vegye adott esetben újra fontolóra aszálykezelési tervek készítését.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Finnországot különösen ösztönözni kell, hogy:

·A célkitűzések teljesítésére egyértelmű határidőket határozzon meg az árvízkockázat-kezelési tervekben.

·Erősebb kapcsolatot alakítson ki a célkitűzések és az intézkedések között, valamint egyértelműen nyilatkozzon arról, hogy a tervezett intézkedések elegendők-e a célkitűzések teljesítéséhez.

·Biztosítsa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiájával való összhangot.

Franciaország (FR)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Franciaországot különösen ösztönözni kell, hogy:

·Indokolja meg jobban a 4. cikk (4) és (5) bekezdése szerinti mentességek alkalmazását, továbbá vizsgálja felül és frissítse az indokolásokat annak biztosítására, hogy az összes lehetséges intézkedés végrehajtásra kerüljön.

·Javítsa a tápanyagszennyezés kezelését, továbbá értékelje és jelentse az intézkedések várható hatását.

·Fokozza a hidromorfológiai intézkedések végrehajtására és jelentésére irányuló erőfeszítéseit a hidromorfológiai terhelések által érintett valamennyi víztest és valamennyi vízgyűjtő kerület tekintetében, továbbá fokozza a folyók folytonossága előtti akadályok megszüntetése érdekében tett nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésére irányuló erőfeszítéseit.

·Vegye fontolóra aszálykezelési tervek kidolgozását azon területekre, ahol nagyobb a szárazság kockázata.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Franciaországot különösen ösztönözni kell, hogy:

·Szolgáltasson részletesebb információkat az árvízkockázat-kezelési tervek elkészítését megelőző lépésekre vonatkozóan, beleértve az összefoglaló térképeket és szöveget a potenciálisan jelentős árvízveszélynek kitett területeket illetően, valamint arra való hivatkozásokat, hogy azok hol érhetők el. Biztosítsa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiájával való összhangot.

·Dolgozzon ki – a lehetséges mértékben – konkrét és mérhető elemekkel célkitűzéseket, és tartson fenn egyértelmű kapcsolatot a magasabb és alacsonyabb szintű célkitűzések között, valamint az intézkedések és célkitűzések között.

·Az árvízkockázat-kezelési tervekben adjon meg több információt az intézkedésekre vonatkozóan, beleértve a költségeket és finanszírozási forrásokat, a helyszínekre vonatkozó részletes adatokat és a rangsorolásra vonatkozó információkat, valamint az előrehaladás ellenőrzését.

Horvátország (HR)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Horvátországot különösen ösztönözni kell, hogy:

·Fokozza a munkát különösen az átmeneti és a parti tengervizekben lévő terhelések azonosítása terén.

·Dolgozzon ki megfelelő módszertant a jelentősen módosított víztestek kijelölésére. A jelentősen módosított víztestek kijelölésének meg kell felelnie a 4. cikk (3) bekezdésében foglalt valamennyi követelménynek, és ki kell dolgozni az ökológiai potenciál meghatározásának módszertanát.

·Biztosítsa a megfelelés szintjére vonatkozó valamennyi releváns információt és az agglomerációk megfelelése teljesítésének határidejét a 91/271/EGK irányelvvel összhangban: Biztosítsa a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv 5. cikkének való megfelelést is a szigorúbb kezelés tekintetében, különösen a nagyvárosokban.

·Vegyen fontolóra a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv és az ipari kibocsátásokról szóló irányelv követelményein túlmutató további intézkedéseket a pontszerű szennyezőforrásokkal kapcsolatban a vízpolitikai keretirányelv céljainak elérése érdekében, és fejezze be a nem pontszerű szennyezőforrások kulcsintézkedéseinek azonosítását.

·Biztosítsa, hogy érvényben legyenek vízkivétel-korlátozások, és hogy gyűjtsék és jelentsék a vízhasználatra, a vízkitermelésre és a trendekre vonatkozó adatokat; vegye fontolóra a természetes vízmegtartást segítő intézkedések alkalmazását a mezőgazdasági eredetű szennyezések vízminőséget érintő kockázatainak mérséklése érdekében, vegye fontolóra aszálykezelési terv(ek) elfogadását és folytassa a meglévő kontrollok felülvizsgálatát annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági gyakorlatok ne okozzanak hidromorfológiai terhelést és szükség esetén aktualizálja a kontrollokat.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Horvátországot különösen ösztönözni kell, hogy:    

·Nyújtson be konkrét és mérhető árvízkezelési célkitűzéseket, és az intézkedéseket rendelje egyértelműen a célkitűzésekhez. Jelezze, hogy milyen kiindulási alaphoz lehet mérni az előrehaladást.

·Fejtse ki, hogy miként választják ki és priorizálják a javasolt intézkedéseket, pl. hogyan súlyozzák a választást befolyásoló különböző tényezőket (beleértve a költség-haszon elemzést, a hatékonyságot és az éghajlatváltozást).

·Szolgáltasson további adatokat a nyilvános konzultációra irányuló megközelítésre és az érdekelt felek aktív bevonására vonatkozóan.

Magyarország (HU)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Magyarországot különösen ösztönözni kell, hogy:

·Fokozza a valamennyi víztest állapotának felmérésére irányuló erőfeszítéseket, növelve ezzel az állapotfelmérések megbízhatóságát, és csökkentve az ismeretlen állapot arányát. A monitoringnak kielégítő időbeli felbontást és területi lefedettséget kell biztosítania.

·Az összes elsőbbségi anyagot figyelembe kell venni – a megfelelő mátrixban – az állapot értékelése során. Eltérő mátrix használatát meg kell magyarázni.

·Kezelje a bizonytalanságokat a jelentősen módosított víztestek és mesterséges víztestek kijelölése terén jobb monitoring, a hidromorfológiai terhelésekre vonatkozó jobb adatok és a biológiai minőségi elemekre gyakorolt hatások jobb megértése révén. Biztosítsa, hogy a jelentősen módosított víztestek kijelölése megfeleljen a 4. cikk (3) bekezdésében foglalt valamennyi követelménynek.

·Biztosítsa, hogy a vízkivételek hatályos engedélyekhez, méréshez és korlátozáshoz kötöttek legyenek.

·Biztosítsa, hogy a vízpolitika egyértelműen különbséget tegyen a vízhiány és az aszály között, és hogy elfogadásra kerüljön egy aszálykezelési terv.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Magyarországot különösen ösztönözni kell, hogy:    

·Dolgozzon ki a mennyiségi célok, helyszínek és a teljesítés határideje tekintetében konkrétabb célkitűzéseket.

·Tegye egyértelműbbé a mérések számát, az árvízkockázat-kezelési terv intézkedései és az előzetes intézkedésként meghatározott egyéb intézkedések közötti kapcsolatot, valamint ezek rangsorolását.

·A következő árvízkockázat-kezelési tervbe vegyen fel költségbecslést valamennyi intézkedésre vonatkozóan.

·Biztosítsa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiájával való összhangot.

Írország (IE)

A vízgyűjtő-gazdálkodási terveket nem jelentették be időben, és ezért azok nem szerepelnek a Bizottság értékelésében.

Az árvízkockázat-kezelési terveket nem jelentették be időben, és ezért azok nem szerepelnek a Bizottság értékelésében.

Olaszország (IT)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Olaszországot különösen ösztönözni kell, hogy:

·Harmonizálja az eltérő regionális megközelítéseket, különösen a jelentős terhelések meghatározását illetően.

·Adjon érdemi információt az intézkedési programban szereplő intézkedések hatókörére és időzítésére vonatkozóan, hogy világossá váljon a célok elérésének módja. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek jelezzék az intézkedések szisztematikus rangsorolását.

·Biztosítsa, hogy az intézkedési program finanszírozási forrásait egyértelműbben ismertessék a harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben.

·Erősítse a mérést valamennyi vízkivétel esetében, és vizsgálja felül a vízkivételi engedélyeket nyilvántartó rendszereket. Biztosítsa, hogy lépéseket tegyenek az illegális vízkivétel megszűntetése érdekében, különösen a jelentős vízhiánnyal kapcsolatos problémákkal küzdő vízgyűjtő kerületekben.

·Kezelje a települési szennyvíz elvezetését, és biztosítsa, hogy a tervezett intézkedések elegendők legyenek a víz-keretirányelv (valamint a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv) céljainak elérése érdekében valamennyi vízgyűjtőkerületen.

·Biztosítsa a költségek megtérüléséről szóló 9. cikk megfelelő végrehajtását, beleértve a környezetvédelmi és erőforrásköltségek kiszámítását és internalizálását.

·Biztosítsa, hogy a szicíliai vízgyűjtőkerületre is elfogadjanak egy aszálykezelési tervet.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Olaszországot különösen ösztönözni kell, hogy:    

·Dolgozzon ki konkrét és mérhető célkitűzéseket az árvízkockázat-kezelési terv keretében, és alakítson ki kapcsolatot az intézkedések és célkitűzések között.

·Az árvízkockázat-kezelési tervben következetesen fejtse ki, hogy miként fogja elvégezni az intézkedések ellenőrzését, és szolgáltasson részletesebb adatokat az intézkedések finanszírozására vonatkozóan.

· Amennyiben lehetséges, terjessze ki a költség-haszon elemzés használatát az intézkedések kiválasztása és rangsorolása során.

·Biztosítsa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiájával való összhangot.

Litvánia (LT)

A vízgyűjtő-gazdálkodási terveket nem jelentették be időben, és ezért azok nem szerepelnek a Bizottság értékelésében.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Litvániát különösen ösztönözni kell, hogy:

·Tisztázza az árvízkockázat-kezelési terv jogállását. Biztosítsa, hogy az árvízkockázat-kezelési tervek, az előzetes árvízkockázati értékelések/a potenciálisan jelentős árvízveszélynek kitett területek és az árvízveszély- és árvízkockázati térképek adott esetben egymásra hivatkozzanak, és hogy azok valamennyi érdekelt fél és a nyilvánosság számára hozzáférhető formátumban mindenkor rendelkezésre álljon.

·Egyértelműen rendelje a javasolt intézkedéseket a célkitűzésekhez, hogy értékelni tudja az elért előrehaladást.

·Szenteljen helyet az árvízkockázat-kezelési tervben az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseknek, és hangolja azt össze az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiájával.

Luxemburg (LU)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Luxemburgot különösen ösztönözni kell, hogy:

·Javítsa a jelentősen módosított víztestek kijelölésére irányuló igényeket világos kritériumok kidolgozásával és alkalmazásával a jelentős káros hatások átlátható módon történő megállapításhoz. Kifinomultabb módszertant alkalmazzon az ökológiai potenciál meghatározásához.

·Biztosítsa a lehetséges új módosítások alapos értékelését a víz-keretirányelv követelményeivel összhangban.

·Vizsgálja felül és dolgozza ki a víz-keretirányelv céljainak elérését szolgáló stratégiáját, és fokozza a következő vízgyűjtő-gazdálkodási terveinek technikai megvalósíthatóságát együttműködve a mezőgazdasági termelői közösséggel és a KAP nemzeti szintű végrehajtásáért felelős hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy az összes releváns politika és eszköz (pl. vidékfejlesztési program, KAP 1. pillére, nitrátirányelv stb.) jelentősen hozzájáruljon a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekhez.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Luxemburgot különösen ösztönözni kell, hogy:

·A lehetséges mértékben dolgozzon ki olyan konkrét és mérhető célkitűzéseket, amelyek lehetővé teszik egyértelmű célok meghatározását, és a teljesítmény mérését; a célkitűzéseket rendelje az intézkedésekhez.

·Az árvízkockázat-kezelési tervben szerepeltesse az intézkedések költségbecsléseit, és határozza meg a finanszírozási forrásokat.

·Fejtse ki, hogy miként választják ki és priorizálják a javasolt intézkedéseket, pl. hogyan súlyozzák a választást befolyásoló különböző tényezőket (beleértve a költség-haszon elemzést, a hatékonyságot és az éghajlatváltozást) és biztosítsa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiájával való összhangot.

·Határozzon meg egyértelműbb menetrendet az intézkedések végrehajtására az árvízkockázat-kezelési tervben.

Lettország (LV)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Lettországot különösen ösztönözni kell, hogy:

·Azonosítsa a finanszírozási forrásokat a víz-keretirányelv céljai megvalósításának elősegítése érdekében.

·Fejezze be az értékelési módszerek kidolgozását az összes biológiai minőségi elem vonatkozásában. Ki kell dolgozni a hidromorfológiai minőségi elemek értékelésének módszereit az átmeneti és a parti tengervizek esetében.

·Biztosítsa azt, hogy a 4. cikk (7) bekezdésének esetleges jövőbeli alkalmazásakor alaposan értékeljék a lehetséges új módosításokat.

·Biztosítsa a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megfelelő összehangolását az árvízvédelmi irányelvvel és az árvízkockázat-kezelési tervekkel.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Lettországot különösen ösztönözni kell, hogy:    

·A lehetséges mértékben dolgozzon ki mérhető célkitűzéseket az árvízkockázat-kezelési terv keretében, és rendelje hozzájuk a javasolt intézkedéseket, hogy értékelni tudja az elért előrehaladást.

·Határozza meg az intézkedések finanszírozási forrásait.

·Mutasson be egy módszertant az intézkedések értékelésére adott esetben a költségek és hasznok szempontjából, alkalmazza azt, illetve ismertesse annak eredményeit.

·Fejtse ki a második ciklusban, hogy miként vette figyelembe az éghajlatváltozás hatásait, és biztosítsa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiájával való összhangot.

Málta – MT

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Máltát különösen ösztönözni kell, hogy:

·Biztosítsa a terhelések források közötti elosztását oly módon, hogy azonosítani lehessen a megfelelő intézkedéseket.

·Folytassa a felszín alatti vizek mennyiségi állapotát ellenőrző monitoringrendszerek kidolgozását.

·Biztosítsa, hogy a lehetséges új módosítások alapos értékelései összhangban legyenek a víz-keretirányelv követelményeivel.

·Kezelje jobban a vízhiánnyal és a túlzott mértékű kivétellel kapcsolatos problémákat.

·Biztosítsa a költségek megtérüléséről szóló 9. cikk megfelelő végrehajtását, beleértve a környezetvédelmi és erőforrásköltségek kiszámítását és internalizálását.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Máltát különösen ösztönözni kell, hogy:    

·A lehetséges mértékben dolgozzon ki mérhető célkitűzéseket az árvízkockázat-kezelési terv keretében, és kifejezetten rendelje hozzájuk a javasolt intézkedéseket, hogy értékelni tudja az elért előrehaladást, beleértve az intézkedések végrehajtásának ellenőrzését szolgáló mechanizmusokat és mutatókat.

·Szolgáltasson információt az összes árvízkockázat-csökkentő intézkedés becsült költségeire, az intézkedések rangsorolására és a rangsorolásoz használt módszerekre vonatkozóan.

Hollandia (NL)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Hollandiát különösen ösztönözni kell, hogy:

·Végezze el a meglévő mezőgazdasági intézkedések hatékonyságának értékelését, és határozza meg, hogy milyen kiegészítő intézkedésekre van még szükség a víz-keretirányelv céljainak megvalósításához.

·Biztosítsa, hogy a nem mezőgazdasági forrásokból származó vegyi szennyezés esetében az intézkedési program a terhelések megbízható értékelésén alapuljon.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Hollandiát különösen ösztönözni kell, hogy:    

·Határozzon meg – a lehető legkonkrétabb és legmérhetőbb módon – célkitűzéseket, és fejtse ki a folyamatot. Mutassa be az árvízkockázat-kezelési tervekben a más előzetes és folyamatban lévő holland árvízvédelmi programokkal és jogszabályokkal való kapcsolatokat.

·Szolgáltasson információt az intézkedések becsült költségeire vonatkozóan az árvízkockázat-kezelési tervekben, és jelezze, hogy az előrehaladás nyomon követése érdekében használ-e kiindulási alapot, vagy dolgozzon ki egy kiindulási alapot.

·Fejtse ki, hogy miként választják ki és priorizálják a javasolt intézkedéseket, pl. hogyan súlyozzák a választást befolyásoló különböző tényezőket (beleértve a költség-haszon elemzést, a hatékonyságot és az éghajlatváltozást) és biztosítsa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiájával való összhangot.

·Szolgáltasson egyértelmű információt a nyilvános részvétel megszervezésére és az érdekelt felek aktív bevonására vonatkozóan.

Lengyelország (PL)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Lengyelországot különösen ösztönözni kell, hogy:

·Erősítse a felszíni vizek megfigyelését valamennyi releváns minőségi elemre kiterjedően valamennyi vízkategóriában.

·Nyújtson be teljes körű elemzést az összes vízkategória ökológiai állapotára vonatkozóan, beleértve az összes releváns minőségi elem értékelését.

·Növelje a jelentősen módosított víztestek kijelölésére irányuló erőfeszítéseit az összes releváns vízkategória tekintetében.

·Biztosítsa, hogy a 4. cikk (7) bekezdésében foglalt mentességek alkalmazása a víz-keretirányelv által előírt valamennyi lépés alapos értékelésén alapuljon.

·Határozzon meg és hajtson végre ökológiai vízhozamokat.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Lengyelországot különösen ösztönözni kell, hogy:    

·Fejtse ki, hogy miként választják ki és priorizálják a javasolt intézkedéseket, pl. hogyan súlyozzák a választást befolyásoló különböző tényezőket (beleértve a költség-haszon elemzést, a hatékonyságot és az éghajlatváltozást).

·Vegye figyelembe az első ciklus véglegesített árvízveszély- és árvízkockázati feltérképezéséből levont következtetéseket a második ciklus előzetes árvízkockázati értékelésében, árvízveszély- és árvízkockázati térképében és árvízkockázat-kezelési tervének lépéseiben.

·Fejtse ki a második ciklusban, hogy miként vette figyelembe az éghajlatváltozás hatásait.

Portugália (PT)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Portugáliát különösen ösztönözni kell, hogy:

·Javítsa a felszíni víz megfigyelését valamennyi releváns minőségi elemre kiterjedően valamennyi vízkategóriában. Az operatív megfigyelésben szerepeljen minden jelentős terhelésnek kitett víztest, beleértve a parti tengervizeket.

·Erősítse tovább a 4. cikk (7) bekezdése alkalmazásának indokolását annak biztosításával, hogy minden egyes projektet a stratégiai szintű értékelések mellett víztest szinten is értékeljenek.

·Folytassa az engedélyek frissítését az összes vízkivétel és áramlásszabályozás tekintetében.

·Biztosítsa, hogy a szigeti vízgyűjtő kerületek több információt szolgáltassanak az elsődleges anyagokból származó terhelésekre és a (lehetséges) vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozóan a megfelelő intézkedések meghatározása érdekében.

·Biztosítsa, hogy a mészhéjú állatok védett területeire vonatkozó konkrét célok, beleértve a mikrobiológiai előírások irányértékeit, összhangban legyenek a mészhéjú állatok vizeinek minőségi követelményeiről szóló hatályon kívül helyezett irányelvvel.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Portugáliát különösen ösztönözni kell, hogy:    

·A lehetséges mértékben dolgozzon ki mérhető célkitűzéseket az árvízkockázat-kezelési terv keretében, és az intézkedéseket rendelje a célkitűzésekhez.

·Biztosítsa, hogy az árvízkockázat-kezelési tervek, a potenciálisan jelentős árvízveszélynek kitett területek és az árvízveszély- és árvízkockázati térképek adott esetben egymásra hivatkozzanak, és hogy azok valamennyi érdekelt fél és a nyilvánosság számára hozzáférhető – többek között digitális – formátumban mindenkor rendelkezésre álljanak.

·Konkrétabban azonosítsa az intézkedések finanszírozási forrásait. Ahol releváns, a költségek és haszon figyelembevételével válassza ki és priorizálja az intézkedéseket.

Románia (RO)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Romániát különösen ösztönözni kell, hogy:

·Folytassa a terhelések ágazatok közötti megosztására irányuló munkát.

·Erősítse a felszíni vizek megfigyelését valamennyi releváns minőségi elemre kiterjedően valamennyi vízkategóriában, beleértve a hidromorfológiai minőségi elemeket, továbbá javítsa a felszín alatti vizek mennyiségi és kémiai megfigyelését.

·Alapozza a 4. cikk (7) bekezdésében foglalt mentességek alkalmazását a víz-keretirányelv által előírt valamennyi lépés alapos értékelésére.

·Javítsa a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv szerinti követelmények végrehajtását a szennyvizek érzékeny területekre történő kibocsátás céljából történő szigorúbb kezelésének követelményével kapcsolatban, és biztosítsa, hogy a beruházások lehetővé tegyék a nagyvárosokból származó szennyvíz megfelelő kezelését.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Romániát különösen ösztönözni kell, hogy:    

·Alakítson ki erősebb kapcsolatot a célkitűzések és az intézkedések között, és jelezze, hogy a tervezett intézkedések – azok végrehajtása esetén – elegendők-e a célkitűzések eléréséhez.

·Nyújtson be költségbecslést az árvízkockázat-kezelési tervekben szereplő intézkedések finanszírozási forrásainak egyértelmű kifejtésével.

·Fejtse ki, hogy miként választják ki és priorizálják a javasolt intézkedéseket, pl. hogyan súlyozzák a választást befolyásoló különböző tényezőket (beleértve a költség-haszon elemzést, a hatékonyságot és az éghajlatváltozást) és biztosítsa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiájával való összhangot.

·Biztosítsa, hogy az árvízkockázat-kezelési tervek, a potenciálisan jelentős árvízveszélynek kitett területek és az árvízveszély- és árvízkockázati térképek adott esetben egymásra hivatkozzanak, és hogy azok valamennyi érdekelt fél és a nyilvánosság számára hozzáférhető – többek között digitális – formátumban mindenkor rendelkezésre álljanak.

Svédország (SE)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Svédországot különösen ösztönözni kell, hogy:

·Biztosítsa, hogy rendelkezésre álljanak környezetminőségi szabványok, és azok valamennyi vízgyűjtő-specifikus szennyező anyag tekintetében megfelelőek legyenek.

·Tegyen előrelépést a mentességek indokolása terén azáltal, hogy kiegészítő adatokkal és információkkal jobban alátámasztja a kapcsolódó értékeléseket és csökkenti a fennmaradó bizonytalanságok mértékét. Tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a következő ciklusra a lehető legnagyobb mértékben csökkentse a mentességek számát a víz-keretirányelv céljainak időben történő elérése érdekében.

·Vegye fontolóra adott esetben aszálykezelési tervek készítését, különösen a helyi aszály jelenségeket mutató vízgyűjtő kerületekben.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Svédországot különösen ösztönözni kell, hogy:    

·Szolgáltasson konkrét és mérhető információkat az árvízkockázat-kezelési tervekben az intézkedéseire vonatkozóan, beleértve a becsült költségeket és finanszírozást; szolgáltasson továbbá információt az intézkedések priorizálására és a rangsoroláshoz használt módszerekre vonatkozóan.

·Jelenítse meg jobban, hogy a második ciklusban miként vették figyelembe az éghajlatváltozás lehetséges hatásait, ideértve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiájával való összehangolást.

·Erősítse az árvízkockázat-kezelési tervek és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek közötti összhangot.

Szlovénia (SI)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Szlovéniát különösen ösztönözni kell, hogy:

·Tovább javítsa a felszíni víz megfigyelését valamennyi releváns minőségi elemre kiterjedően valamennyi vízkategóriában, és fejezze be az értékelési módszerek kidolgozását az összes biológiai minőségi elem vonatkozásában valamennyi vízkategóriában.

·Tegyen egyértelmű különbséget a jelentősen módosított víztestek kijelölése és a mentességek alkalmazása között. Alapozza a 4. cikk (7) bekezdésében foglalt mentességek alkalmazását a víz-keretirányelv által előírt valamennyi lépés alapos értékelésére.

·Biztosítsa a hidromorfológiai terhelések kezelésére irányuló intézkedések végrehajtását, szükség esetén az engedélyek/koncessziók felülvizsgálatával és a szükséges erőforrások elkülönítésével.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Szlovéniát különösen ösztönözni kell, hogy:    

·Jobban kifejtse és dokumentálja a célkitűzések kidolgozásának folyamatát. Dolgozzon ki konkrét és mérhető célkitűzéseket, hogy megvalósításuk megállapítható legyen;

·Mutassa be és fejtse ki az árvízkockázat-kezelési tervekben az intézkedések végrehajtásának kiindulási alapját, amelyet az előrehaladás nyomon követéséhez használnak.

·Biztosítsa, hogy az árvízkockázat-kezelési tervek, a potenciálisan jelentős árvízveszélynek kitett területek és az árvízveszély- és árvízkockázati térképek adott esetben egymásra hivatkozzanak, és hogy azok valamennyi érdekelt fél és a nyilvánosság számára hozzáférhető – többek között digitális – formátumban mindenkor rendelkezésre álljanak. Mutassa be az árvízkockázat-kezelési tervekben az érintettek árvízkockázat-kezelési terv készítésébe és a nyilvános konzultációba történő aktív bevonásának eredményeit.

·Biztosítsa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiájával való összhangot.

Szlovákia (SK)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Szlovákiát különösen ösztönözni kell, hogy:

·Állapítson meg referenciafeltételeket a minőségi elemek minden típusára, különösen a hidromorfológiai minőségi elemekre vonatkozóan, és javítsa a terhelések és hatások értékelését.

·Készítse el a nyomonkövetési keretet, amely szükséges a hatékony intézkedési programok megtervezéséhez.

·Kezelje a mennyiségi meghatározás határértéke alatti elsőbbségi anyagok méréseit a 2009/90/EK bizottsági irányelv 5. cikkében meghatározottak szerint.

·Alapozza a 4. cikk (7) bekezdésében foglalt mentességek alkalmazását a víz-keretirányelv által előírt valamennyi lépés alapos értékelésére.

·Biztosítsa, hogy a víz jó állapotát akadályozó anyagok tekintetében jelentett intézkedések elégségesek legyenek a víz-keretirányelv célkitűzéseinek eléréséhez. Hajtsa végre és egyértelműen jelentse az elsőbbségi veszélyes anyagokból származó kibocsátások megszüntetésére irányuló intézkedéseket.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Szlovákiát különösen ösztönözni kell, hogy:    

·Dolgozzon ki az árvízkockázat-kezelési tervvel kapcsolatos konkrét és mérhető célkitűzéseket, és rendelje azokat olyan intézkedésekhez, amelyek megmutatják, hogy miként fogja elérni az árvízkockázat-kezelési terv célkitűzéseit az intézkedések végrehajtása révén. Meg kell határozni egy kiindulási alapot.

·Az intézkedéseket egyértelműbben mutassa be az árvízkockázat-kezelési tervekben.

·Erősítse a nyilvános konzultáció és az érdekelt felek részvételének bemutatását az árvízkockázat-kezelési tervben.

Egyesült Királyság (UK)

A második vízgyűjtő-gazdálkodási terveiből leszűrhető megállapítások alapján Egyesült Királyságot különösen ösztönözni kell, hogy:

·Biztosítsa – a következő vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítésében – hogy megfelelő konzultációt folytassanak a nyilvánossággal, amely figyelembe veszi e dokumentumok célját és összetettségét.

·Kezelje a felszín alatti víztestek állapotának felmérésével kapcsolatban jelentett nagy fokú bizonytalanságokat és terheléseket, valamint a lehetséges intézkedések hatását.

·Javítsa tovább a 4. cikk (4) és (5) bekezdésével kapcsolatos mentességek alkalmazásának indokolását, és tegye azokat átláthatóbbá az összes vízgyűjtő-gazdálkodási tervben. Gondolja át, különösen a 4. cikk (5) bekezdése szerinti mentességek indokolására használt kritériumokat.

·Egyértelműen fejtse ki az összes vízgyűjtő-gazdálkodási terv tekintetében, hogy a lefedett terület és csökkentett szennyezésveszély szempontjából milyen mértékben fognak hozzájárulni az alapintézkedések vagy kiegészítő intézkedések a víz-keretirányelv célkitűzéseinek eléréséhez. Határozza meg az összes vízgyűjtő-gazdálkodási tervben azokat a finanszírozási forrásokat, amelyek elősegítik az intézkedések sikeres végrehajtását.

Az első árvízkockázat-kezelési terveiből leszűrhető megállapítások alapján Egyesült Királyságot különösen ösztönözni kell, hogy:

·A lehetséges mértékben dolgozzon ki mérhető célkitűzéseket az árvízkockázat-kezelési tervek keretében.

·Mutassa be az intézkedések értékelésének módszertanát a költségek és hasznok szempontjából, valamint ennek az elemzésnek az alkalmazását és eredményeit. Jobban dokumentálja az intézkedések rangsorolását, beleértve annak folyamatát.

·Az összes árvízkockázat-kezelési tervben szerepeltesse az intézkedések költségbecslését, és fejtse ki, hogy a finanszírozás hiánya hogyan befolyásolhatja az intézkedések végrehajtását.

·Biztosítsa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiájával való szisztematikus összhangot