EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.5.18.

JOIN(2022) 23 final

KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az EU külső energiaügyi szerepvállalása a változó világban

{SWD(2022) 152 final}

1.Bevezetés

Az Európai Unió és a világ az éghajlatváltozás és az egyre súlyosbodó energiaválság jelentette egzisztenciális fenyegetéssel néz szembe. Ha nem gyorsítjuk fel az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelmet, a Párizsban elfogadott célok elérhetetlenné válnak, és ezzel együtt elúszik annak lehetősége is, hogy elkerüljük a kiterjedt éghajlati válságot, amely világszerte pusztító következményekkel járna az emberekre és a környezetre nézve.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület a hatodik jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy 2030-ig 43 %-kal kell csökkenteni a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátását, hogy a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozására vonatkozó célt továbbra is tartani lehessen. Mivel az energiaágazat központi szerepet játszik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében, ezért az átállás középpontjában fog állni.

Ugyanakkor Oroszország az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan agresszív háborújával semmibe vette a nemzetközi szabályokat. Ez teljesen felforgatta az energia- és élelmiszerpiacokat, nagyobb áringadozást és bizonytalan energiaellátást idézve elő, ami nemcsak a közvetlen szomszédságára, hanem az egész világra hatással van. E téren olyan válaszra van szükség, amely az EU és partnerei rövid távú szükségleteit és az őket érintő hosszú távú következményeket egyaránt kezeli. Az EU teljes mértékben szolidaritást vállal Ukrajnával, és továbbra is támogatja energiarendszerét.

A zöld energiára való átállás az egyetlen módja annak, hogy világszerte egyszerre lehessen biztosítani a fenntartható, biztonságos és megfizethető energiát. Az Uniónak ezért eltökélt szándéka, hogy nem tér le erről az útról, és világszerte együttműködik partnereivel annak érdekében, hogy a partnerországokat éghajlati törekvéseik fokozására és a klímasemlegességhez vezető útjuk meghatározására ösztönözze, egyúttal pedig kölcsönösen előnyös, hosszú távú kapcsolatokat alakítson ki, különösen az energia területén.

Az EU célzott partnerségek keretében az egész világon folytatni és fokozni fogja szerepvállalását. Ez történhet pénzügyi támogatás, segítségnyújtás, technológiatranszfer és/vagy megerősített kereskedelmi kapcsolatok révén.

Európának is el kell indulnia ezen az úton. A 2009-es gázválság óta hozott diverzifikációs és belső energiabiztonsági intézkedések ellenére Európa még mindig túlságosan függ egy olyan szállítótól, aki kész az energiát fegyverként használni. E sebezhetőség leküzdése érdekében az Európai Bizottság 2022. március 8-án előterjesztette a REPowerEU közleményt, amely felvázolja az Oroszországból származó fosszilis energia behozatalának jóval 2030 előtt történő megszüntetésére vonatkozó tervet. Ehhez diverzifikálni kell az EU energiaellátását, fokozni kell az energiamegtakarítást és az energiahatékonyságot, valamint fel kell gyorsítani a zöld energiára való átállást.

Mindez válasszal szolgál a gyorsan változó világ jelentette, illetve az energiaágazat helyzetét érintő kihívásokra. Az elkövetkező években és évtizedekben új energiatermelési lehetőségek és ezzel együtt új kereskedelmi minták és közlekedési igények jelennek majd meg. A hagyományos energiahordozók kereskedelme fokozatosan csökkenni fog, ugyanakkor megkezdődik az olyan új energiahordozók nemzetközi kereskedelme, mint a hidrogén és az ammónia, továbbá növekedni fog az alacsony kibocsátású technológiák iránti kereslet. Új előírásokra és irányítási rendszerekre lesz szükség ahhoz, hogy a szabályokon alapuló megközelítés révén megbízhatóbb és kölcsönösen előnyös partnerségeket lehessen kialakítani.

Az Európai Uniónak készen kell állnia arra, hogy ebben az új, változó környezetben cselekedjen, illetve alakítsa e környezetet. Új lehetőségek nyílnak majd meg Európa előtt, hogy a zöld technológiák terén betöltött vezető szerepét kihasználva világszerte előmozdítsa az igazságosabb és fenntarthatóbb fejlődést, ugyanakkor új kihívások is várnak rá energiabiztonságát és ellátási láncainak rezilienciáját illetően, különösen az energetikai átállás szempontjából kulcsfontosságú kritikus nyersanyagok tekintetében.

A válság számos ország számára szintúgy lehetőséget kínál arra, hogy a karbonintenzív fejlődés terén az élre törjön, és élvezze egy zöldebb, egyenlőbb gazdaság előnyeit, amely emberek millióinak biztosít hozzáférést az energiához. Az EU a 7. fenntartható fejlődési céllal összhangban azon fog munkálkodni, hogy biztosítsa az igazságos és inkluzív energetikai átállást. Az Európai Bizottság és a főképviselő egymással partnerségben támogatni fogja azokat, akik a zöld átállás útjára lépnek, elősegítve a hosszú távú fenntartható beruházásokat, többek között a Global Gateway révén, amely az Európai Unió arra irányuló terve és értékeken alapuló javaslata, hogy világszerte jelentős beruházásokat hajtsanak végre az infrastruktúra-fejlesztés terén.

Mindezen szempontok alapján az Uniónak – több mint tíz évvel az előző stratégia elfogadása után – feltétlenül aktualizálnia kell külső energiaügyi stratégiáját, a Külügyek Tanácsának 2021. január 25-i következtetéseivel összhangban megerősítve a partnerekkel való együttműködését, valamint a klíma- és energiadiplomáciáját.

Ennek elérése érdekében az EU külső energiaügyi politikájának a célja a következő:

·az EU energiaellátásának diverzifikálása, valamint az energiamegtakarítás és -hatékonyság fokozása révén az uniós energiabiztonság, reziliencia és nyitott stratégiai autonómia megerősítése;

·a globális, zöld és igazságos energetikai átmenet felgyorsítása, hogy az EU és a világ számára fenntartható, biztonságos és megfizethető energiát lehessen biztosítani;

·Ukrajna és az orosz agresszió által közvetlenül vagy közvetve érintett egyéb országok támogatása;

·hosszú távú nemzetközi partnerségek kiépítése és az uniós tisztaenergia-ipar népszerűsítése szerte a világban.

2.Az EU REPowerEU tervhez kapcsolódó külső energiaügyi politikája

Az e stratégiával párhuzamosan közzétett, 2022. május 18-i REPowerEU tervben foglaltaknak megfelelően az európai energiarendszer növelni fogja hatékonyságát, és gyorsabb ütemben fog átállni a zöld energiaforrásokra, mint ahogyan azt az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete előtt várták. Jóllehet a zöld energiára való átállás az EU energiafüggetlenségre való törekvésének központi eleme, ahhoz, hogy az Unió elfordulhasson az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, azok egy részét más nemzetközi szállítóktól származó fosszilis tüzelőanyagokkal kell felváltania, lévén jelentősen lecsökkent az EU-n belüli olaj- és gáztermelés: gázfogyasztásunk 90 %-át, olajszükségletünk 97 %-át és szénszükségletünk 70 %-át importáljuk. Mivel az Unió gázkereslete a korábban vártnál gyorsabb ütemben fog csökkenni, illetve a meg nem térülő beruházások és eszközök kockázatának minimalizálása érdekében az EU olyan diverzifikációs stratégiákat fog előnyben részesíteni, amelyek a gázzal és a megújuló hidrogénnel kapcsolatos beruházásokat egyaránt magukban foglalják.

2.1.Az EU gázellátásának diverzifikálása

Jelenleg Oroszország Európa legnagyobb gázellátója 1 . A REPowerEU terv célja, hogy a lehető leghamarabb megszüntesse az orosz gáztól való függőségünket. E gázkereslet nagy részét megújuló energiaforrásokkal, karbonszegény energiaforrásokkal, energiahatékonysággal és energiamegtakarítással kívánja kiváltani. A fennmaradó földgázszükségletet a szállítók diverzifikációjával kívánja fedezni.

A következő években szükséges gázellátás biztosításához az Uniónak növelnie kell a nem orosz forrásokból származó gázimportját: főként cseppfolyósított földgázból (LNG) (+50 milliárd m3), de vezetékes gázból is (+10 milliárd m3 vagy több). Ezért az Unió útjára indította az uniós energiaügyi platformot, amelynek célja, hogy a REPowerEU-ról szóló bevezető közleményben foglaltaknak megfelelően a gáz és hidrogén közös beszerzésének megkönnyítése érdekében összevonja a keresletet, összehangolja az infrastruktúra használatát és tárgyalásokat folytasson a nemzetközi partnerekkel.

Ez az Európai Bizottság tavaly ősz óta végzett, arra irányuló munkájára épül, hogy együttműködést alakítson ki a cseppfolyósított földgázt és a vezetékes gázt szállító fő partnereinkkel. Ezen erőfeszítések eredményeként havi szinten rekordmennyiségű – 2022 áprilisában 12,5 milliárd m3, 2022. január és április között pedig 42 milliárd m3 – cseppfolyósított földgázt szállítottak. A platform integrálni fogja az uniós tagállamok folyamatban lévő diverzifikációs erőfeszítéseit, és nyitva áll majd Ukrajna, Moldova és Grúzia, valamint a Nyugat-Balkán előtt.

A diverzifikációs erőfeszítések elősegítése érdekében az Európai Bizottság és az Egyesült Államok megállapodtak abban 2 , hogy amerikai export, de egyúttal más nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködés keretében igyekeznek további (2022-ben legalább 15 milliárd m3 és legalább 2030-ig évente körülbelül 50 milliárd m3) cseppfolyósított földgázt szállítani az Unióba. A Bizottság Kanadával létrehozott egy külön munkacsoportot is az elkövetkező évek LNG- és hidrogénszállítási lehetőségeinek megvizsgálása céljából 3 .

Az EU még idén nyár előtt háromoldalú megállapodást kíván kötni Egyiptommal és Izraellel Európa cseppfolyósított földgázzal való ellátásáról. Japán és Korea már számos LNG-szállítmányt irányított át Európába, és tovább dolgoznak azon, hogy e lehetőséget a jövőben is ki lehessen használni. Katar készen áll arra, hogy megkönnyítse az ázsiai országokkal folytatott csereügyleteket. Ami a vezetékes gázt illeti, Norvégia már növelte az Európába irányuló szállításait, valamint Algéria és Azerbajdzsán is hajlandónak mutatkozik erre. Az EU az Algériával folytatott energiaügyi párbeszéd újraindítására fog törekedni, valamint a Déli Gázfolyosó stratégiai jelentőségére tekintettel fokozni fogja együttműködését Azerbajdzsánnal. Az Adria-gázvezeték kapacitásának növelése javítaná az EU és a nyugat-balkáni országok gázellátását.

A szubszaharai Afrika és különösen Nyugat-Afrika országai – például Nigéria (az EU 2021. évi behozatalának 15 %-át már most is ő szállítja), Szenegál és Angola a cseppfolyósított földgáz terén szintén kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek. Az átfogó közös cselekvési terv teljes körű és hatékony végrehajtása elősegítené annak a lehetőségnek a célzott mérlegelését, hogy az Irán Európa megbízható gázszolgáltatójává váljon.

Az EU annak biztosítására fog törekedni, hogy a meglévő és új gázszolgáltatóktól származó további gázszállításokhoz a metánszivárgás leküzdésére, valamint a lefúvatás és fáklyázás kezelésére irányuló célzott intézkedések társuljanak, ami további likviditást teremt a globális piacokon, ugyanakkor jelentős éghajlati előnyöket biztosít. Az EU ezért a metánkibocsátás csökkentése érdekében együtt fog működni a fosszilis tüzelőanyagot szállító partnereivel. A lefúvatás és fáklyázás miatt évente legalább 46 milliárd m3 földgáz vész el 4 azokban az országokban, amelyek ezt a földgázt az Unióba is szállíthatnák. Az ilyen metán (a földgáz fő összetevője) nagy részének fenntartható és gazdaságos módon való megkötésére már létezik technológia. Az EU készen áll arra, hogy technikai segítséget nyújtson partnereinek az ilyen kölcsönösen előnyös „Ön összegyűjti, mi megvesszük” rendszerek létrehozásához.

Az EU olyan partnerekkel is találkozókat fog tartani, mint az Európai Beruházási Bank (EBB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Világbank, hogy ösztönzőket hozzanak létre a veszendőbe ment fosszilis gázok – köztük a metán – gyors összegyűjtésére, és e veszteségek nemzetközi vevőknek értékesíthető, értelmes termékekké való összevonására.

Az uniós diverzifikációs erőfeszítésekre növekvő globális kereslet és magas LNG-árak mellett kerül sor. Ilyen intézkedések esetében figyelembe kell venni a globális partnerek érdekeit.

Az EU és a partnerországok energiaszerkezetének középtávú alakulására tekintettel az EU szélesebb körű energetikai partnerségeket fog előmozdítani, amelyek a meg nem térülő eszközök elkerülése és a zöld átállás biztosítása érdekében a gázzal kapcsolatos együttműködést a hidrogénnel, a megújuló gázokkal (köztük a biometánnal) és más zöld energiaforrásokkal kapcsolatos hosszú távú energetikai együttműködéssel ötvözik.

Az uniós energiapolitika célja továbbá a nyitott, rugalmas, likvid és jól működő globális LNG-piacok biztosítása, mind a főbb termelő országokkal (USA, Ausztrália, Katar, Nigéria, Egyiptom stb.), mind a főbb fogyasztó országokkal (Kína, Japán, Korea) együttműködve. A G7-ek, a G20-ak, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) és más nemzetközi fórumok lehetőséget biztosítanak erre.

Fő intézkedések:

·annak biztosítása, hogy az uniós energiaügyi platform és annak regionális platformjai mielőbb működőképessé váljanak;

·az USA-val és Kanadával tett közös nyilatkozatok teljes körű végrehajtása;

·tárgyalások folytatása a meglévő vagy új gázszolgáltatókkal a politikai kötelezettségvállalásokról az Európába irányuló gázszállítások növelése érdekében;

·„Ön összegyűjti, mi megvesszük” földgáz- és metánmegkötési és -kereskedelmi rendszerek létrehozása.

2.2.Az EU felkészítése a megújuló hidrogén kereskedelmére

A REPowerEU terv szerint 2030-ig – az „Irány az 55 %!” kezdeményezés keretében már tervbe vett 5,6 millió tonnán felül – további 15 millió tonna megújuló hidrogénnel mintegy 27 milliárd m3 importált orosz gázt lehet kiváltani. Ez 10 millió tonna importált hidrogént foglal magában.

A globális szél- és szoláris erőforrásokra tekintettel a megújuló hidrogén előállításával kapcsolatos kapacitás sokkal egyenletesebben oszlik el a világon, mint a kőolaj- és a földgázkészletek. Ez a piac azonban még nem fejlődött ki, és globálisan a megújulóenergia-termelés jelentős bővítésére és a víz rendelkezésre állására van szükség.

A 10 millió tonna hidrogén Unióba való behozatalának megkönnyítése érdekében az Európai Bizottság igyekszik hidrogénnel kapcsolatos partnerségeket kialakítani megbízható partnerországokkal, hogy a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok terén biztosítani tudja a nyitott és torzulásoktól mentes kereskedelmi és beruházási kapcsolatokat. Amint a körülmények lehetővé teszik, három fő hidrogénbehozatali folyosót kíván létrehozni az északi-tengeri régióból (Norvégia és az Egyesült Királyság), a dél-mediterrán térségből és Ukrajnából kiindulva.

Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA): A zöld hidrogén 1,5 USD/kg alatti áron történő előállításával kapcsolatos műszaki potenciál 2050-ig, EJ-ben.

A dél-mediterrán térség az a régió, amely a megújuló hidrogén előállítását illetően különösen nagy potenciállal rendelkezik. Annak érdekében, hogy a régiót és az Uniót illetően egyaránt mindenki számára előnyös lehetőségeket teremtsen, az Európai Bizottság azon munkálkodik, hogy az EU és a dél-mediterrán országok között létrejöjjön egy földközi-tengeri zöldhidrogén-partnerség. E munka során a földközi-tengeri térségre vonatkozó meglévő új programra és annak gazdaságélénkítési és beruházási tervére támaszkodik, és az az EU és Egyiptom közötti hidrogénpartnerséggel veszi kezdetét. Ez jelentené az első lépést az Európa, Afrika és a – hidrogén-előállításhoz szintén bőséges erőforrásokkal rendelkező – Öböl menti országok közötti szélesebb körű, megújuló hidrogénnel kapcsolatos együttműködés felé.

A helyi társadalmi, gazdasági és környezeti igényeket szem előtt tartó megvalósítás során az e területen folytatott együttműködés elősegítené a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia és a megújuló hidrogén helyi előállítását és fogyasztását, valamint a környezetbarát ipari értékláncok fejlesztését a partnerországokban. A hidrogénre vonatkozó uniós szabályozási keretnek egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania az importált és az Unión belül előállított hidrogén számára.

A szubszaharai Afrikán belül Dél-Afrikában és Namíbiában már halad a megújuló hidrogén ágazatának fejlesztése, és felkeltette az uniós ipar érdeklődését. A megújuló hidrogénnel kapcsolatos megerősített együttműködés az EU által az olyan országokkal folytatott kétoldalú együttműködéseknek is a részét képezi, mint Egyiptom és Marokkó, ahol az Európai Bizottság megkezdte az EU és Marokkó közötti zöld partnerség kialakítását.

Folyik a munka az Ukrajnával a megújuló gázok – köztük a hidrogén és a biometán – terén kialakítandó stratégiai partnerség tekintetében is azzal a céllal, hogy – amint a körülmények lehetővé teszik – azt jelentősen bővítsék.

Az EU készen áll arra, hogy a közvetlen szomszédságunkban a felülvizsgált transzeurópai energiahálózatokról szóló rendelet (TEN-E) révén támogassa a hálózatfejlesztést 5 . A TEN-E célkitűzéseihez jelentősen hozzájáruló, nem uniós országokkal közös projektek megkaphatják a közös érdekű projektek státuszát, azaz a villamosenergia-átvitel, a hidrogénszállítás, valamint a szén-dioxid-szállítási hálózatok és szén-dioxid-tároló létesítmények terén létrehozott, szigorú uniós biztonsági előírásoknak megfelelő közös projekteket jelölő címkét. Ezzel párhuzamosan beruházásokra lesz szükség az ezen áru szállításához szükséges szállítási kapacitás és logisztika biztosításához.

A kialakulóban lévő globális hidrogénpiacnak az infrastruktúrához való hozzáférés és a kereskedelem tekintetében közös szabályokon kell alapulnia, különösen a szabványokat, a tanúsítást és a helyes szabályozási gyakorlatot illetően. A hidrogénre vonatkozó uniós szabályozási keret a legfejlettebb a világon. E tapasztalatok alapján az Uniónak vezető szerepet kell vállalnia a globális, szabályokon alapuló és átlátható hidrogénpiac szilárd keretének kialakítására irányuló erőfeszítések terén. E folyamat során figyelembe kell venni a gáz- és olajpiacokon szerzett tapasztalatokat, hogy ezek az új energiahordozók szabadon áramolhassanak a határokon keresztül, ezáltal pedig fokozzák energiabiztonságunkat a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás során. A megújuló hidrogén globális piacának beindításához az Unió – a REPowerEU bevezető közleményben foglaltaknak megfelelően – fontolóra veszi egy globális európai hidrogénlétesítmény létrehozását.

Fő intézkedések:

·hidrogénpartnerségek kialakítása, különösen az EU szomszédságában és Afrikában, hogy 2030-ig lehetővé tegyék 10 millió tonna hidrogén behozatalát és megkönnyítsék a helyi hidrogénpiacok fejlődését;

·2022 végéig egy hidrogénről szóló együttműködési megállapodás aláírása Japánnal;

·az EU tapasztalata alapján egy szabályokon alapuló, átlátható globális hidrogénpiac előmozdítása; 

·a megújuló hidrogén első európai kereskedelmi csomópontjai létrehozásának kezdeményezése és a hidrogénnel kapcsolatos, euróban denominált ügyletekre vonatkozó referenciaérték kidolgozása;

·2022-ben megújuló gázokkal kapcsolatos stratégiai partnerség létrehozása Ukrajnával;

·egy globális európai hidrogénlétesítmény létrehozása.

2.3.A gáztól eltekintve az orosz energiaimporttól való függőség csökkentése

Oroszország napi 8 millió hordót szállít, és ezzel a világ legnagyobb olajexportőre. Az Ukrajna elleni orosz invázió ezért zavart és bizonytalanságot okozott a globális olajpiacon, és az árak időnként megközelítették a 150 USD/hordó rekordértéket.

Az Ukrajna elleni orosz invázió következtében valószínűleg továbbra is jellemző lesz a piaci volatilitás és a piac szűkössége, és ez nemcsak az Uniót, hanem a világ összes olajfogyasztóját érinti, különösen a legkiszolgáltatottabbakat. Az EU nemzetközi partnereivel együttműködve igyekszik biztosítani, hogy világszerte továbbra is elegendő mennyiségű olaj álljon rendelkezésre megfizethető áron. Az EU a G7-ek energiaügyi minisztereinek csoportjával együtt arra kéri az olajtermelő országokat, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a rendelkezésre álló szabad kapacitás teljes kihasználásával növelhető-e világpiacra történő szállítás.

Ezzel összefüggésben az átfogó közös cselekvési terv teljes körű és hatékony végrehajtása megkönnyítené a rendelkezésre álló iráni olajkészletek piacra jutását, ami enyhítené az ellátásra nehezedő nyomást és az áringadozást. Az e stratégiával párhuzamosan közzétett, az Öböl menti térséggel létrehozott stratégiai partnerségről szóló közlemény vázolja az EU által az Öböl-menti Együttműködési Tanács kőolajforrásokban gazdag országaival kialakított kapcsolatok megerősítésére irányuló uniós megközelítést.

Ugyanakkor az IEA tagjai egyhangúlag megállapodtak abban, hogy 120 millió hordó felszabadítása érdekében igénybe veszik a biztonsági készleteket, ami az IEA történetének legnagyobb készletfelszabadítása. Ez rávilágított, hogy a biztonsági készletek jelentős szerepet játszanak a sokkhatások enyhítésében. Bár a készletek felszabadítására vonatkozó döntések meghozatala tagállami hatáskörbe tartozik, az IEA kollektív folyamattal kapcsolatos tapasztalatai alapján hasznos lenne, ha az EU koordinációs szerepet vállalna, ha további felszabadításokra lenne szükség.

Az EU 2022 áprilisában, az ötödik szankciós csomag keretében úgy döntött, hogy leállítja az Oroszországból származó szén behozatalát. Ez azt jelenti, hogy a válság rövid távú kezeléséhez évente 44–56 millió tonna szenet kell pótolni, főként importból. Hosszabb távon az Unióban – a legtöbb országban 2030-ig – fokozatosan kivezetik a szenet. Az orosz szénre vonatkozó uniós embargó elfogadásával az árak az Unióban mintegy 15 %-kal – 325 EUR/tonnára – nőttek, de a szénellátás terén nem várhatóak nagyobb nehézségek, mivel április végén az árak visszatérnek az embargó előtti szintre.

Az atomerőművek tüzelőanyag-ellátásának diverzifikálása a munka egy fontos területe, mivel néhány uniós tagállam még mindig teljes mértékben orosz nukleáris tüzelőanyagtól függ. Az EU segíteni fogja a nukleáris létesítményeket abban, hogy felgyorsítsák az orosz tervezésű VVER reaktorokat 6 kiváltó alternatív tüzelőanyagok engedélyezési eljárását, és együttműködik a nemzetközi nukleáris szervezetekkel, például a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) alá tartozó Nukleáris Energia Ügynökséggel (NEA) az ellátásbiztonság terén való együttműködés kiépítése érdekében. Már folyik a munka Kanadához hasonló partnerekkel.

Fő intézkedések:

·együttműködés a G7-ekkel, a G20-akkal és más nemzetközi fórumokkal, valamint kétoldalú együttműködés az érintett országokkal a megfelelően ellátott és jól működő olajpiacok biztosítása érdekében;

·a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetével (OPEC) megkezdett párbeszéd folytatása annak érdekében, hogy az olajpiacon biztosítani lehessen a stabilitást és a megfizethetőséget;

·az olajpiacokra nehezedő nyomásra adott uniós válasz koordinálása, beleértve az olajkészleteknek az IEA közös fellépése keretében történő esetleges felszabadítását, illetve az ellátási zavarokra adott uniós válaszlépéseket is;

·az atomerőművek tüzelőanyag-ellátása diverzifikálásának felgyorsítása, többek között az EURATOM-mal együttműködésben 7 .

2.4.Az energiamegtakarítás és az energiahatékonyság előtérbe helyezése

Ahogy az EU eltávolodik az orosz energiaszállítástól, előtérbe fogja helyezni az energiamegtakarítást és az energiahatékonyságot, és rövid távon 5 %-kal kívánja csökkenteni az olaj- és gázkeresletet. Ez csökkenteni fogja az árakkal és kereslettel kapcsolatban a globális piacokra nehezedő nyomást. Az Unió nemzetközi partnerekkel is együtt fog működni annak érdekében, hogy az energiamegtakarítás és az energiahatékonyság globális prioritássá váljon. Az Unió – más fejlett gazdaságokkal együtt – különösen az energiafogyasztás csökkentésére fog összpontosítani, többek között az IEA „Playing My Part” (Én is tehetek érte) kampányára támaszkodva.

Az energiahatékonyság számos környezeti, társadalmi és gazdasági előnnyel jár. Az IEA nulla nettó kibocsátásos forgatókönyve szerint a világgazdaság 2030-ra 40 %-kal nő, de 7 %-kal kevesebb primerenergiát használ fel, és az erre vonatkozó megoldások technikailag már most is készen állnak, költséghatékonyak és minden ágazat számára elérhetőek. A legnagyobb megtakarítási potenciál a köz- és magánépületek fűtése és hűtése terén érhető el. További jelentős energiamegtakarítás érhető el a hatékonyabb folyamatok, a körforgásos gazdaságra való átállás és a közlekedés, valamint a – mind az otthonokban (például hőszivattyúk), mind az iparban használt – hatékonyabb készülékek révén.

Az EU olyan szabályozási, jogalkotási, szabványosítási és címkézési tapasztalatokat szerzett, amelyekre számos ország támaszkodhat. Az Unió nemzetközi szinten elő fogja mozdítani e normákat és gyakorlatokat, elismerve ugyanakkor partnerei sajátos körülményeit. Az állami és a magánszektorból származó nagy tőkeberuházások mozgósítása ugyancsak döntő fontosságú. A pénzügyi intézményekkel és a nemzetközi partnerekkel szoros együttműködésben megoszthatók és tovább bővíthetők az energiahatékonyság finanszírozásával kapcsolatos uniós bevált gyakorlatok.

A metánszivárgás megállításának esete rávilágít arra, hogy az energiamegtakarítási intézkedések negatív kibocsátáscsökkentési költségekkel járhatnak: az olaj-, gáz- és szénágazatból származó metánkibocsátás akár 70 %-a is megakadályozható a jelenlegi technológia segítségével, és ennek csaknem fele nyereségesen vagy költségmentesen 8 .

Az Európai Bizottság már elfogadott egy uniós metánstratégiát 9 és egy jogalkotási javaslatot a metánkibocsátás kezelése céljából, amely egyértelmű nemzetközi dimenzióval bír. Nemzetközi szinten az EU az Egyesült Államokkal közösen bevezette a globális metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalást 10 . A résztvevő országok kötelezettséget vállalnak arra, hogy 2030-ig a 2020-as szinthez képest legalább 30 %-kal csökkentik kollektív metánkibocsátásukat. Már több mint 110 ország csatlakozott e kötelezettségvállaláshoz, ami az emberi eredetű globális metánkibocsátás mintegy felét teszi ki.

Fő intézkedések:

·együttműködés a partnerekkel annak érdekében, hogy az energiahatékonyság és az energiamegtakarítás globális prioritássá váljon;

·az energiafogyasztás csökkentése érdekében a körforgásosabb gazdaságra való globális átállás támogatása;

·az energiahatékonysági és energiamegtakarítási beruházásokhoz szükséges finanszírozási eszközök rendelkezésre állásának elősegítése és az azokhoz való hozzáférés megkönnyítése;

·a globális metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalás és az uniós metánstratégia külső dimenziójának végrehajtása.

3.Az Ukrajna elleni orosz invázió által érintett partnerek támogatása

Az orosz katonai agresszió – valamennyi dimenziójában – riasztó mértékű, rendszerszintű dominóhatást idéz elő a világgazdaságban, amelyet a Covid19-világjárvány és az éghajlatváltozás már így is megvisel, és különösen drámai hatást gyakorol a fejlődő országokra.

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD) legutóbbi előrejelzései 11 szerint a világgazdaság GDP-növekedése egy teljes százalékponttal lesz alacsonyabb a vártnál az Ukrajna elleni orosz invázió miatt, ami súlyosan megzavarja a már amúgy is szűk élelmiszer-, energia- és pénzügyi piacokat 12 . A nyersanyagárak rekordmagasságot érnek el: a nyersolaj ára mintegy 60 %-kal emelkedett, a gáz és a műtrágya ára több mint kétszeresére nőtt, az élelmiszerárak pedig 34 %-kal magasabbak, mint tavaly ilyenkor.

Az ENSZ legutóbbi értékeléseiből az derül ki, hogy a már most is szegénységben élő 1,7 milliárd ember egyharmada várhatóan ki lesz téve az élelmiszer-, energia- és pénzügyi rendszerek zavarainak 13 . Ennek következtében számos fejlődő ország még inkább gazdasági hátrányba kerül, miközben a növekvő geopolitikai feszültségek és a fokozódó gazdasági bizonytalanság súlyosbítják a sebezhetőségüket.

Elismerve ezt a hatást, az Európai Unió minden létező eszközt igénybe fog venni annak érdekében, hogy továbbra is támogassa a fejlődő gazdaságokat – különösen Afrikában és az EU szomszédságában – annak érdekében, hogy kilábaljanak a Covid19-világjárványból, valamint inkluzív és fenntartható növekedést érjenek el, ugyanakkor kiépítsék a gazdaság rezilienciáját, ami elengedhetetlen e sokkhatások és az éghajlatváltozással kapcsolatos válság kezeléséhez. E munka középpontjában a 4. fejezetben vázolt, a globális igazságos és zöld energetikai átállás támogatására irányuló uniós erőfeszítések állnak. Az EU két- és többoldalú együttműködés keretében figyelemmel kíséri és kezeli az orosz agresszió partnerekre gyakorolt hatását, és egységes globális válaszlépésekre törekszik.

3.1.Ukrajna energiarendszerének átalakítása és együttműködés a közeli szomszédsággal

Az orosz katonai agresszió kezdete óta az uniós energiapolitika egyik központi eleme, hogy segítséget nyújtson Ukrajnának és a háború által közvetlenül érintett más nemzeteknek. Az EU munkája arra irányult, hogy Ukrajnában biztosított legyen a folyamatos energiaellátás és a nukleáris biztonság. A villamosenergia-hálózatok Ukrajnával és Moldovával való vészhelyzeti szinkronizálása jelentős lépést jelent az ellátásbiztonság biztosítása felé. A következő politikai prioritás az Unióval folytatott villamosenergia-kereskedelem lehetővé tétele, ami az értékesíthető kapacitás fokozatos növelésén alapul.

A kétirányú szállításra alkalmas infrastruktúrák már most is lehetővé teszik, hogy Szlovákiából és Magyarországról gázt szállítsanak Ukrajnába. A gáz, a cseppfolyósított földgáz és a hidrogén közös beszerzésére szolgáló uniós platform Ukrajna, Moldova, Grúzia és a Nyugat-Balkán előtti megnyitása szintén a támogatás egyértelmű jele. Az Ukrajnában megrongálódott energetikai berendezések helyreállításához a tagállamokból az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül speciális energetikai berendezéseket szállítanak Ukrajnába. Azokat az eszközöket, amelyek nem szállíthatók a tagállamokból, az Energiaközösség által létrehozott Ukrajnai Energiatámogatási Alapon keresztül szerzik be.

Az ukrán energiapiac jövőbeli teljes körű integrációjának lehetővé tétele érdekében az EU technikai támogatást nyújt a piaci reformok biztosításához. A reformok lehetővé teszik majd a megújuló energiaforrások jobb integrációját és az uniós éghajlat-politikai törekvésekhez való igazodást is. Ez a munka a társulási megállapodás és az EU–Ukrajna stratégiai partnerség keretében zajlik. Az Energiaközösség és az újonnan létrehozott, Ukrajnával foglalkozó energiaügyi munkacsoport fontos szerepet játszik ebben a munkában.

A nukleáris biztonság továbbra is kiemelt prioritást jelent, különösen azt követően, hogy Oroszország felelőtlenül viselkedett az ukrajnai nukleáris létesítményekben. Az EU teljes mértékben csatlakozik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azon törekvéséhez, hogy mindenkor biztosítsa az ukrán nukleáris létesítmények biztonságát. Az Unió mozgósítja a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszközt a sürgős szükségletek kezelése és a nukleáris biztonság helyreállítása érdekében, hogy az megfeleljen a nemzetközi jogi keretnek, és továbbra is támogatja az ukrán szabályozó hatóságot. Készen áll arra, hogy segítsen helyreállítani a szükséges nukleáris biztonsági kapacitást.

Ami a jövőt illeti, az EU az Ukrajna megsegítéséről és újjáépítéséről szóló közleményben határozta meg a hosszabb távú újjáépítési kerettel kapcsolatos megközelítését 14 . Az EU együtt fog működni Ukrajnával az ukrán energiarendszer „jobb újjáépítésére” irányuló REPowerUkraine kezdeményezés előkészítésén azzal a céllal, hogy dekarbonizálja az ukrán energiaágazatot, ezáltal biztosítsa Ukrajna energiafüggetlenségét. A hangsúlyt az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrásokra, a megújuló hidrogénre, a biometánra és az időtálló infrastruktúrára kell helyezni. Az EU pénzügyileg és technikailag egyaránt támogatni fogja ezt a folyamatot.

Ami a Nyugat-Balkánt illeti, az EU továbbra is támogatni fogja a régió zöld menetrendjét és energiafüggetlenségét, és előmozdítja azokat a reformokat, amelyek előrelendítik a régiót az Európa felé vezető úton. Az Energiaközösség az Európai Bizottság támogatásával azon munkálkodik, hogy meghatározza a 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai célokat. Ez a beruházásokat illetően megfelelő jelzéseket fog küldeni, és biztosítani fogja a szén kivezetése és általában véve az energetikai átállás iránti politikai elkötelezettséget. Az Energiaközösség által 2021 novemberében elfogadott kulcsfontosságú jogi aktusok végrehajtása lehetővé teszi a megújuló energiaforrások, a tárolás és a keresletoldali válasz jobb integrációját.

Az Unió javasolni fogja, hogy a Nyugat-Balkánt teljes mértékben integrálják az EU belső villamosenergia-piacába, hogy Délkelet-Európában lehetővé váljon a megújulóenergia-termelésre való átállás és az energiaellátás dekarbonizációja. A szén-dioxid-árazás fokozatos bevezetése hozzájárulhat az EU-val való összehangoláshoz.

Fő intézkedések:

·az ukrán energetikai infrastruktúra helyreállításának és újjáépítésének támogatása;

·a határkeresztező átviteli kapacitás növelése a villamosenergia-kereskedelem lehetővé tétele érdekében;

·a gáz Szlovák Köztársaságon, Magyarországon és Lengyelországon keresztül Ukrajnába, valamint Románián keresztül Moldovába és Ukrajnába való ellenirányú szállításának elősegítése (transzbalkáni vezeték);

·Ukrajna, Moldova, Grúzia és a nyugat-balkáni országok felkérése, hogy vegyenek részt az EU önkéntes gázbeszerzési rendszerében;

·a megújuló energiaforrások gyorsabb bevezetése, a zöld energiára való átállás biztosítása és az orosz gáztól való függőség csökkentésének elősegítése érdekében az Unión belüli reformok, valamint a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdasági és beruházási tervek és a keleti partnerség jelenlegi helyzethez igazított kiemelt energetikai kezdeményezéseinek felgyorsítása;

·az Energiaközösség keretének kihasználása az ambiciózus energia- és éghajlat-politikai célok és piaci reformok ösztönzése, valamint a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság előmozdítása érdekében;

·a REPowerUkraine kezdeményezés elindítása az energiaellátás biztosítása és az ukrán energiaágazat háború utáni újjáépítése érdekében.

4.A globális, zöld és igazságos energetikai átmenet irányítása és felgyorsítása

A zöld energiára való átállás döntő fontosságú a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozása, az egész világon a növekedés fellendítése, a lehetőségek biztosítása és az életkörülmények javítása, valamint az ár- és energiabiztonsági kockázatok mérséklése szempontjából. Az 1,5 °C-ra vonatkozó forgatókönyv követése a jelenlegi helyzet fenntartásához képest 2030-ig 2,3 %-kal nagyobb GDP-növekedést, valamint az energiaátalakításhoz kapcsolódóan 85 millió új munkahelyet jelentene 15 . 

Az EU elkötelezett a globális zöld átállás irányítása és felgyorsítása mellett, és támogatja nemzetközi partnereit e folyamatban. Ez magában foglalja a megújuló energia, az energiahatékonyság és az energiamegtakarítás, a körforgásos gazdaság, a zöld növekedés, a természeti erőforrások védelme, a kritikus fontosságú nyersanyagok, a tiszta technológiák és az időtálló infrastruktúra terén folytatott együttműködést is.

Az Európai Bizottság és az EU főképviselője az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjével és a Párizsi Megállapodással összhangban bevezette a Global Gateway új európai stratégiát azzal a céllal, hogy a digitális, energia- és közlekedési ágazaton belül fellendítse az intelligens, tiszta és biztonságos kapcsolatokat, valamint világszerte megerősítse az egészségügyi, oktatási és kutatási rendszereket. A Global Gateway stratégiát – beleértve a zöld energiára való átállás erőteljes ösztönzését is – az „Európa együtt” megközelítéssel valósítják meg, amely összefogja az Uniót és a tagállamokat, valamint azok pénzügyi és fejlesztési intézményeit – köztük az EBB-t és az EBRD-t – annak érdekében, hogy 2021 és 2027 között akár 300 milliárd EUR összegű beruházást mozgósítsanak.

Az EU az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásával is támogatja a globális zöld átállást. Az uniós fejlesztési támogatási keret 30 %-át az éghajlatváltozás kezelésére fordítják, többek között az energiaágazatban. Vitathatatlan, hogy az EU járul hozzá a legnagyobb mértékben a legfejlettebb országok azon globális kötelezettségvállalásához, hogy évente 100 milliárd USD-t biztosítanak az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához, és továbbra is arra fog ösztönözni más partnereket, hogy kövessék a példáját.

A siker érdekében a zöld átállásnak méltányosnak és társadalmilag igazságosnak kell lennie. Különösen a lassú fellendüléssel, a gazdasági zavarokkal és az Ukrajna elleni orosz agresszió globális következményeivel összefüggésben az átállás középpontjában az energiarendszerek átalakításával kapcsolatos szociális szempontoknak kell állniuk. Ez az EU egyik prioritása, valamint külső energiaügyi politikánk szerves részét képezi. Ez azt jelenti, hogy egyrészt csökkenteni kell a fosszilis tüzelőanyagok (különösen a szén) fokozatos kivezetésének társadalmi és gazdasági hatásait, másrészt pedig a zöld technológiák révén új lehetőségeket kell teremteni (4.1. fejezet), ugyanakkor foglalkozni kell az olyan kérdésekkel is, mint az energiához való hozzáférés, a fosszilis tüzelőanyagok támogatása, a készségfejlesztés és az átállás elosztási hatásai.

Bár nem a szén az egyetlen fosszilis tüzelőanyag, mégis ez a legszennyezőbb, és a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 40 %-áért felel. Éppen ezért ez áll az igazságos átmenetre irányuló – különösen a legnagyobb szénfogyasztó országokra összpontosító – uniós erőfeszítések középpontjában.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye részes feleinek 26. konferenciája (COP26) nyomán az EU – tagállamai közül Franciaországgal és Németországgal, valamint nemzetközi partnereivel, az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal együtt – 8,5 milliárd USD költségvetéssel igazságos átmenet partnerséget valósít meg Dél-Afrikával a gazdaság dekarbonizációjának felgyorsítása érdekében, különös hangsúlyt helyezve a szén kivezetésére és az ország társadalmi alkalmazkodási költségeinek minimalizálására. Az EU vizsgálja annak lehetőségét, hogy más partnerekkel, például Vietnámmal, Indonéziával és Indiával is igazságos átmenet partnerséget hozzon létre.

Kína kinyilvánította, hogy csökkenteni kívánja szénfüggőségét, és előrehaladást kíván elérni azon céljával kapcsolatban, hogy 2060-ra karbonsemlegessé váljon, és e törekvéseivel összhangban az EU és Kína közötti energiaügyi együttműködési platform (ECECP) és az évente megrendezésre kerülő EU és Kína közötti magas szintű energiaügyi párbeszéd a szén-dioxid-piacokra, az energiarendszerekre, a megújuló energiára, az energiahatékonyságra és az üzleti együttműködésre összpontosít. Az EU az Unió a Mediterrán Térségért regionális foglalkoztatási és munkaügyi platformja keretében munkaügyi és szociálpolitikai párbeszédet is kialakított Indiával, Kínával és a déli szomszédsággal. Az EU „a szénorientált régiók átalakításával foglalkozó platform” kezdeményezésén keresztül a nyugat-balkáni országokban és Ukrajnában a szén fokozatos kivezetéséhez is támogatást nyújt.

Fő intézkedések:

·a zöld energiára való globális átállás felgyorsítása a fenntartható beruházások és az összekapcsoltság Global Gateway keretében történő elősegítése révén;

·az igazságos átmenet és a szén fokozatos kivezetése terén az uniós partnerországokkal, köztük az Unióval szomszédos országokkal folytatott együttműködés;

·az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását célzó évi 100 milliárd USD összegű globális kötelezettségvállalás biztosítására irányuló munka és az uniós hozzájárulás felhasználása a zöld, igazságos átmenet támogatására;

·a Dél-Afrikával létrehozott, energetikai átállásra vonatozó közös partnerség végrehajtása, valamint annak megvizsgálása, hogy e modell alapján létrehozhatók-e más globális partnerségek is;

·a szénorientált régiók átalakításával kapcsolatos kezdeményezés végrehajtása Ukrajnában és a Nyugat-Balkánon;

·a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának megszüntetésére irányuló globális kezdeményezések összehangolása és végrehajtása, valamint a széntüzelésű erőművekre erősen támaszkodó országokkal ennek érdekében folytatott együttműködés;

·együttműködés az IEA-val, az IRENA-val és az ILO-val az igazságos és inkluzív átmenet globális előmozdítása érdekében.

4.1.A megújuló technológiák és az energiahatékonyság előmozdítása a partnerországokban

A szél- és napenergián alapuló villamos energia jelenleg a világ legtöbb régiójában a legolcsóbb energiaforrás. A globális felmelegedést 1,5 °C-ra korlátozó világban a megújuló energiaforrások 2050-re a globális energiatermelés 90 %-át tehet ki. A globális piacok becsült értéke 2050-re eléri majd a megújuló energiaforrások tekintetében a 24 billió EUR-t, az energiahatékonyság tekintetében pedig a 33 billió EUR-t 16 . Ez komoly lehetőséget jelent a világgazdaság számára.

A megújuló energia térnyerése meg fogja változtatni a globális energiarendszer dinamikáját. Míg a szénhidrogén-készletek néhány országban koncentrálódtak, addig minden nemzetnek megvan a lehetősége arra, hogy megújuló energiaforrásokat fejlesszen ki és részt vegyen az energiakereskedelemben. Napjainkban a világ népességének mintegy 80 %-a olyan országokban él, amelyek nettó energiaimportőrök. Ez hamarosan megváltozik.

Az Uniónak – amely a globális kibocsátások 9 %-át teszi ki – komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy világszerte ösztönözze a megújuló energiaforrások elterjedését és javítsa az energiahatékonyságot. A fotovoltaika bevezetésének felgyorsítása érdekében az Európai Bizottság e stratégiával együtt közzétesz egy európai napenergia-stratégiát 17 .

A megújuló energiaforrások hatékony bevezetéséhez és az energiahatékonyság növeléséhez szélesebb körű, rendszerszemléletű megközelítésre van szükség, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel és -fogyasztás egészét figyelembe veszi. A megújulóenergia-kapacitás létesítése akkor a leghatékonyabb, ha azt nyitott és rugalmas regionális piacokba integrálják. Az EU lépett először egy nagy integrált energiapiac létrehozása érdekében, és tapasztalataink segíthetnek nemzetközi partnereinknek az átállás felgyorsításában.

A Nyugat-Balkán, a keleti partnerség és a déli szomszédság számos országa fokozatosan növeli a térségében a megújuló energia használatát. Az Indiához és Marokkóhoz hasonló országok máris ambiciózus célokat tűztek ki maguk elé a megújuló energiaforrások alkalmazásával kapcsolatban, amelyeket az EU és India közötti, tiszta energiára és éghajlatra vonatkozó partnerség, valamint az EU és Marokkó közötti zöld partnerség keretében hajtanak végre és erősítenek meg. Hasonló munka folyik a Kínával fennálló partnerségünk keretében (többek között az uniós rendszeren alapuló kibocsátáskereskedelmi rendszerekkel kapcsolatban).

Az Afrikával folytatott méltányos és kölcsönös energetikai együttműködés fontos prioritást jelent, egyrészt a szubszaharai Afrikában jelenleg villamos energia nélkül élő 570 millió ember energiaellátásának biztosítása, másrészt a helyi szükségletek kielégítését követően a fenntartható energiarendszerekbe és a megújuló hidrogén kereskedelmébe irányuló beruházások támogatása szempontjából. Az Afrika–Európa zöld energiával kapcsolatos kezdeményezés célja, hogy 2030-ra legalább 50 GW, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelését támogassa, és legalább 100 millió ember számára biztosítsa a villamos energiához való hozzáférést. E cél eléréséhez kulcsfontosságú lesz a magánberuházások ösztönzése.

A Global Gateway kezdeményezés keretében EU a szubszaharai Afrika számára 2,4 milliárd EUR, Észak-Afrika számára pedig 1,08 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatást fog mozgósítani a megújuló energia, az energiahatékonyság, az igazságos átmenet és a helyi értékláncok környezetbaráttá tétele érdekében. Ezzel az Afrikai Unió zöld helyreállítási cselekvési tervét is támogatni fogja, amelynek célja, hogy 2030-ig legalább további 300 GW-tal növelje megújulóenergia-termelési kapacitását.

A megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása világszerte lehetőséget kínál a kereskedelmi kapcsolatok megerősítésére is. A megújuló energiaforrásokból otthon előállított energiával kapcsolatos potenciál fejlesztéséhez a világ legtöbb országában biztosítani kell az innovatív technológiákhoz, a tudáshoz és a tőkéhez való hozzáférést, és az EU zöld technológiai ágazata kedvező helyzetben van ahhoz, hogy partnerként részt vegyen ezekben az erőfeszítésekben. A világ szélenergiájának fele Európában gyártott turbinákból származik. Az uniós vállalatok vezető szerepet töltenek be a fotovoltaikus ágazat, a hidrogénipar és a hőszivattyúipar fontos szegmenseiben, és az Európai Akkumulátorszövetségnek köszönhetően felzárkóznak Ázsiához az akkumulátortechnológiák terén.

Ahhoz, hogy a zöld technológiai ágazat virágozhasson és tovább növekedhessen, biztosítani kell, hogy stabil szabályozási keretre, tisztességes versenyre, elegendő beruházásokra és az adózási szempontból egyenlő versenyfeltételekre támaszkodhasson – ez az EU és a helyi szereplők számára egyaránt fontos és előnyös. A külső energiaügyi politikának és az uniós ipar- és kereskedelempolitikának szorosan együttműködve a szabadkereskedelmi megállapodásokon és a végrehajtási intézkedéseken keresztül biztosítania kell iparunk számára a piacra jutást és kezelnie kell a kihívásokat.

A vállalkozások közötti kapcsolatok fejlesztése folyamatos figyelmet igényel: az EU–USA Energiatanács keretében – legutóbb a tengeri szélenergia témájában – szervezett üzleti hálózatépítési rendezvények követendő példát jelentenek. Ázsia-szerte (például a Koreai Köztársaságban és Tajvanon) külön munkacsoportokat hoztak létre annak érdekében, hogy új üzleti lehetőségeket kínáljanak az uniós zöld technológiai vállalatok számára.

A kockázatmentesítési és exporthitel-eszközök szintén kulcsfontosságúak ahhoz, hogy új piacokra lehessen belépni. A tiszta technológiákkal foglalkozó uniós vállalatok egyre inkább olyan külföldi vállalatokkal versenyeznek, amelyek kormányaiktól közvetlen pénzügyi támogatásban részesülnek. A Bizottság a zöld technológiával foglalkozó vállalatok javát szolgáló uniós exporthitel-stratégiát fog kidolgozni, hogy az uniós vállalkozások számára egyenlő feltételeket teremtsen a harmadik országok piacain. A Bizottság arra törekszik, hogy módosítsák az OECD szabályait, hogy további ösztönzőket lehessen biztosítani az éghajlatbarát technológiákhoz kapcsolódó exporthitel-támogatáshoz.

Fő intézkedések:

·a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság bevezetésének felgyorsítása világszerte, többek között a Nyugat-Balkánon, Afrikában, a földközi-tengeri térségben és az indiai–csendes-óceáni térségben;

·az Afrika–Európa zöld energiával kapcsolatos, kölcsönösen előnyös kezdeményezés végrehajtása;

·a zöld átállás támogatása Közép-Ázsiában a környezetvédelemmel/energiával/vízzel foglalkozó regionális „Európa együtt” kezdeményezésen keresztül;

·a megújuló energia bevezetésének fokozása a városokban és vidéki településeken, például az Innovációs küldetés városi átállással kapcsolatos küldetése keretében;

·a tiszta technológiák előmozdítása az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács keretében;

·uniós exporthitel-stratégia kidolgozása.

4.2.Kutatási és technológiai együttműködés

A világgazdaság teljes dekarbonizációjához szükséges technológiák közül sok még nem kiforrott vagy nem tud versenyezni a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló hő- és villamosenergia-termeléssel. A zöld energiával kapcsolatos innováció és a zöld energia bevezetésének felgyorsításához, valamint a költségek csökkentéséhez – különösen a megújuló energia és a hidrogén esetében – elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés. Az innovációvezérelt átállás további kulcsfontosságú kutatási területei közé tartozik az intelligens, kiberbiztonságos és rugalmas villamosenergia-hálózatok, a hosszú távú energiatárolás, a fenntartható nyersanyagok, a kisméretű moduláris reaktorok és a fenntartható tüzelőanyagok kifejlesztése az ipar és a közlekedés számára.

Mivel a megújuló energia és a hidrogén az energiamixben nem fogja tudni helyettesíteni az összes fosszilis tüzelőanyagot, szén-dioxid-eltávolításra ugyancsak szükség lesz, különösen azokban az ipari ágazatokban, ahol a villamosítás vagy a hidrogénalapú lehetőségek nem költséghatékonyak. Az EU együtt fog működni szomszédjaival és más országokkal annak érdekében, hogy a globális piacokra innovatív, fogyasztással nem járó energiahatékonysági megoldásokat, valamint olyan technológiákat vezessen be, mint a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás.

Az EU a kutatás és innováció globális megközelítésével összhangban továbbra is támogatni fogja a nemzetközi együttműködést és a többoldalú kezdeményezéseket 18 . A Bizottság a Horizont Európa, az EU kutatási és innovációs közfinanszírozási programja keretében forrásokat fog biztosítani a nemzetközi együttműködéshez. Az EU a zöld energiával kapcsolatos jövőbeli megoldások közös kidolgozása érdekében az olyan jelentős nemzetközi kezdeményezésekben való szerepvállalását is erősíteni fogja, mint az Innovációs küldetés és a tiszta energiával foglalkozó miniszteri találkozó.

Fő intézkedések:

·a szén-dioxid-megkötési és -tárolási technikák piaci érettségűvé fejlesztése, többek között Norvégiával együttműködve;

·a megújuló energiával kapcsolatos hosszú távú közös EU–AU kutatási és innovációs partnerség folytatása, és hatályának a megújuló hidrogénre való kiterjesztése.

4.3.A kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása

Jóllehet az EU eltökélt szándéka, hogy véget vessen az orosz energiától való függőségének, ugyanilyen eltökélt szándéka, hogy a jövőben kerülje az újabb függőségeket. A fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet csökkenésével a nyersanyagok, köztük a ritkaföldfémek és a fémek iránti megnövekedett kereslet az energetikai átállás során új ellátási kihívásokhoz vezethet. A „Critical Raw Materials in Technologies and Sectors” (A technológiák és ágazatok szempontjából kritikus fontosságú nyersanyagok) című előretekintő tanulmány szerint 2050-re jelentősen megnő az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaágazatban szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok iránti kereslet és azok költsége. Az EU ebben az ágazatban elsősorban a ritkaföldfémektől, a lítiumtól, a magnéziumtól, a nióbiumtól, a germániumtól, a borátoktól és a szkandiumtól függ, amelyek közül néhányat nem lehet az Unión belül beszerezni 19 . 

Az uniós vállalatoknak ahhoz, hogy tovább haladhassanak az energetikai átállás útján, a szűkös nyersanyagpiacokról kell beszerezniük ezeket az anyagokat, vagy hosszabb távon új ipari eljárásokkal kell helyettesíteniük azokat. Az EU e stratégiai területet érintő jövőbeli függőségének minimalizálását szolgáló lehetséges megoldások közé a következők tartoznak: a globális ellátási láncok további diverzifikálása, az energiahatékonysági intézkedések előnyben részesítése, az Unión belüli új bányászati és finomítási tevékenységekbe irányuló hosszú távú beruházások ösztönzése, valamint a körforgásossággal kapcsolatos erőfeszítések fokozása annak biztosítása érdekében, hogy az anyagok a lehető legtovább a gazdaságban maradjanak, és a hulladékot újrahasznosítsák.

A Bizottság intenzívebbé kívánja tenni a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátásra irányuló munkát, és jogalkotási javaslatot fog készíteni. E kezdeményezés célja az európai értéklánc megerősítése az ásványi erőforrások és az európai stratégiai érdekű nyersanyagprojektek azonosítása révén, a környezetvédelem magas szintjének biztosítása mellett. 20

Az EU már létrehozott fenntartható nyersanyag-értéklánccal foglalkozó partnerségeket Kanadával és Ukrajnával. Az ellátási láncok további diverzifikálása érdekében a Bizottság kereskedelmi megállapodások vagy egyetértési megállapodások keretében azon munkálkodik, hogy további, kölcsönösen előnyös, nyersanyag-értéklánccal foglalkozó partnerségeket hozzon létre Afrikában (pl. Namíbia), Latin-Amerikában és a Nyugat-Balkánon, valamint Ausztráliával.

A nemzetközi piacokról származó, jól diverzifikált ellátáshoz való hozzáférés kulcsfontosságú lesz – legalábbis középtávon – a reziliencia biztosításához. E tekintetben az uniós kereskedelempolitika kulcsszerepet játszik azáltal, hogy kereskedelmi megállapodások kidolgozása és végrehajtása révén biztosítja a készletekhez való nyílt hozzáférést, valamint elkerüli a piaci torzulásokat. Ebben központi szerepet játszanak az uniós szabadkereskedelmi megállapodások energiával és nyersanyagokkal foglalkozó fejezetei.

Fő intézkedések:

·nyersanyag-értéklánccal foglalkozó, kölcsönösen előnyös partnerségek létrehozása Ukrajnán és Kanadán kívül más országokkal is;

·a nyersanyag-értékláncok terén az EU–Norvégia Zöld Szövetség keretében Norvégiával folyatott együttműködés megerősítése;

·az uniós gazdaság- és kereskedelempolitikai eszközök használatának fokozása a nemzetközi piacokhoz való torzulástól mentes hozzáférés biztosítása érdekében;

·a globális erőforrás-hatékonyság és a körforgásos jelleg előmozdítása, különösen a terméktervezési intézkedések révén 21 ;

·együttműködés az OECD-hez, az IEA-hoz és az IRENA-hoz hasonló nemzetközi szervezetekkel az energetikai átállás során használt kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncaival kapcsolatban.

5.Az új globális energiarendszer alapjainak megteremtése

5.1.A meglévő szövetségek megerősítése, új partnerségek kiépítése

Az új globális energiarendszer nem csupán a fosszilis tüzelőanyagok megújuló energiaforrásokkal való felváltását jelenti, hanem alapjaiban és szerkezetileg is különbözni fog a jelenlegi rendszertől. Az együttműködés és a partnerségek kulcsfontosságúak lesznek a működése szempontjából. Mivel az EU valóra kívánja váltani a globális zöld átállást, az egész világot meg fogja szólítani és meg fogja hallgatni, valamint az egész világgal együtt fog működni.

IRENA: Az energiahordozók kereskedelmi értékének elmozdulásai, 2020–2050

Az EU továbbra is együtt fog működni az Egyesült Államokkal, amellyel az energiapolitika teljes spektrumában kellően összehangolta a prioritásokat. Az EU az EU–USA Energiatanács és a nemzetközi fórumok keretében arra törekszik, hogy pozitív változásokat érjen el a globális energiaágazaton belül. A Kanadával kialakított energiaügyi kapcsolatok – a már meglévő magas szintű energiaügyi párbeszédre támaszkodva – jelentősen felgyorsultak.

A keleti és a déli szomszédság egyaránt döntő jelentőséggel fog bírni az EU számára a továbbiakban is. Meg kell erősíteni és felül kell vizsgálni a keleti partnerség országaival kialakított energiaügyi kapcsolatokat, ugyanakkor a keleti partnerség 2021. decemberben megtartott 6. csúcstalálkozóján tett kötelezettségvállalások alapján továbbra is a fenntartható energiabiztonságra és a zöld energiára való átállásra kell összpontosítani. Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán, valamint az EU rezilienciája, energiabiztonsága és zöld átállása összekapcsolódik egymással, ezért központi prioritást képez. Folytatni kell az együttműködést Törökországgal a dekarbonizáció terén, hogy többek között a török beruházási platformon keresztül biztosítani lehessen a török jogi keret uniós vívmányokkal való összehangolását.

A déli szomszédságban az Unió a Mediterrán Térségért 2021 júniusában elfogadott miniszteri nyilatkozata alapján közös mediterrán energiapolitikát kell kidolgozni. Az EU a kelet- és dél-mediterrán térségben támogatni fogja az energetikai átállással kapcsolatos regionális együttműködést és a megújuló energiában rejlő potenciál felszabadítását. Az EU folytatni fogja a dekarbonizációval, többek között a metánkibocsátással kapcsolatos együttműködést a régió valamennyi fosszilistüzelőanyag-szállítójával, például Egyiptommal, Izraellel és Algériával.

Afrika az EU kulcsfontosságú partnere. Az együttműködési politikai célkitűzések mellett szorosabb kereskedelmi és beruházási együttműködés is várható az afrikai országokkal, mivel ezek az országok egyre inkább a zöldenergia-technológiák gyorsan növekvő piacává válnak. Az afrikai országok hozzájárulhatnak az EU energiabiztonságához is, jelenleg az olaj- és LNG-ellátás révén, a jövőben pedig a zöld hidrogén és a megújuló üzemanyagok, valamint a zöld energiára való átállás szempontjából kritikus fontosságú nyersanyagok révén.

Az EU továbbra is együtt fog működni olyan partnerekkel, mint Norvégia, Japán, Ausztrália, Chile, az Egyesült Királyság és mások az energetikai átállás és a kölcsönösen fontos prioritások terén. Az EU jelenleg egy szabadkereskedelmi megállapodásról tárgyal Ausztráliával. Mivel a zöld hidrogén egyik jelentős jövőbeli gyártója, az energiakapcsolatok erősítésének prioritást kell élveznie. Chile a jövőben várhatóan szintén a zöld hidrogén nagy gyártójává válik, és olyan kritikus fontosságú nyersanyagokat is szállít majd, mint a lítium.

Az EU és India közötti, tiszta energiára és éghajlatra vonatkozó partnerség keretében az Unió fokozni fogja az Indiával folytatott energetikai együttműködését, hogy támogassa a megújuló energiaforrások helyi bevezetésének felgyorsítását és az ipar gyors dekarbonizációját. Az EU támogatni fogja a tengeri szél- és napenergia, valamint ezek intelligens hálózatokon keresztüli integrációja terén folytatott közös tevékenységeket.

Az EU további együttműködést folytat Kínával a dekarbonizáció és a villamosenergia-piaci reform terén, valamint az energiarendszer hatékonyabbá és eredményesebbé tétele érdekében. Az együttműködés során a kibocsátáskereskedelmi rendszerekre, a villamosenergia-rendszerekre, a hálózatmodellezésre, az energiahatékonyság finanszírozására és az üzleti együttműködésre fognak összpontosítani.

Az Öböl menti térségről szóló közös közleményben 22 foglaltaknak megfelelően az EU szorosan együtt fog működni az Öböl menti országokkal a zöld energiára való átállás előmozdítása érdekében, a déli szomszédságban végrehajtott beruházásokat is beleértve. Az Öböl menti országokkal folytatott együttműködés jobb strukturálása érdekében a Bizottság azt javasolta, hogy a zöld átállás témájában tartsanak éves miniszteri találkozókat, amelyeket ehhez kapcsolódó magánkezdeményezések egészítenének ki.

Közép-Ázsia kulcsfontosságú, erőforrásokban gazdag régió. A régió nap-, szél- és vízenergiában rejlő potenciáljára építve az EU ösztönözni fogja Közép-Ázsia energiaágazati reformját és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállását, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatban a Kazahsztánhoz hasonló országokkal folytatott együttműködést.

5.2.Geopolitika és globális energiaszerkezet

Az Ukrajna elleni orosz invázió erőteljesen felhívja a figyelmet arra, hogy a világot komoly geopolitikai és gazdasági hatalmi rivalizálások jellemzik. Ha ezt nem sikerül egyensúlyban tartani, a nagyhatalmak közötti kapcsolatok egyre inkább konfrontatívvá és egyoldalúvá válhatnak, ami egymással versengő elképzelésekhez és stratégiákhoz vezethet.

A zöld energiára való globális átállás támogathatja az Uniót az arra irányuló tágabb geopolitikai célkitűzéseinek elérésében, hogy megerősítse rezilienciáját és nyitott stratégiai autonómiát. Az Európai Bizottság és a főképviselő az energiadiplomácia kül- és biztonságpolitikában betöltött szerepének megerősítésével fogja előmozdítani az uniós energiapolitikai célkitűzéseket. Ehhez meg kell erősíteni a globális energetikai átállás partnerországokra gyakorolt stratégiai hatásainak nyomon követésére szolgáló mechanizmusokat, valamint e hatások előrejelzését és értékelését.

A globális energetikai átállással kapcsolatos kihívások hatékony kezeléséhez a nemzetközi közösségen belül bizalomra és együttműködésre van szükség. Az EU az uniós célkitűzések és globális kötelezettségvállalások támogatása érdekében fokozni fogja multilaterális fellépését a szabályokon alapuló hatékony multilateralizmus elvei alapján, amelyeket az EU szabályokon alapuló multilateralizmushoz való hozzájárulásának erősítéséről szóló 2021. évi közös közleményben 23 határoztak meg. Az ENSZ-en, a G20-akon és a G7-eken belül megerősített partnerségekre, a nemzetközi finanszírozási intézményekkel pedig szorosabb együttműködésre van szükség.

A többoldalú energiaügyi szervezetek és fórumok, többek között az IRENA, az IEA, az Energiaközösség, a Nemzetközi Napenergia Szövetség, a tiszta energiával foglalkozó miniszteri találkozó és az Innovációs küldetés, a Polgármesterek Globális Klíma- és Energiaügyi Szövetsége, mind kulcsfontosságú szerepet töltenek be az energetikai átállás globális előmozdításában. Egyes szervezetek – például az Energia Charta – sürgősen mélyreható korszerűsítésre szorulnak, hogy összhangba kerüljenek a 2050-re kitűzött célokkal, és az EU tevékenyen foglalkozik ezzel a kérdéssel. Amennyiben nem kerül sor az Energia Charta Egyezmény megfelelő reformjára, az EU fontolóra veszi, hogy kilépjen az egyezményből.

Az EU továbbra is támogatni fogja a feltörekvő és fejlődő gazdaságok nemzetközi intézményeken belüli inkluzívabb képviseletét. Az EU az uniós tagállamokkal közösen az „Európa együtt” megközelítés alkalmazásával, az érintett szervezetek irányító testületeiben való fokozottabb részvétel révén egyre inkább elő fogja segíteni az irányítást és az inkluzív döntéselőkészítést. Az Uniónak azt is mérlegelnie kell, hogy milyen előnyökkel járna, ha az európai zöld megállapodás és e stratégia előmozdítása szempontjából kulcsfontosságúnak és stratégiai jelentőségűnek tartott energiaügyi fórumokon a kollektív jelenlétét teljes jogú tagságra cserélné.

Ezen túlmenően az EU a közös kihívások kezelése és a nemzetközi szintű együttműködés érdekében meg fogja erősíteni a multilaterális és regionális szervezeteken belüli együttműködést, és szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait az Unió a Mediterrán Térségért szervezettel, az Afrikai Unióval és annak ügynökségeivel, a Latin-amerikai Energia Szervezettel (OLADE), illetve a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN).

Fő intézkedések:

·a zöld átállás geopolitikai hatásainak rendszeres nyomon követése;

·a globális energetikai átállás szempontjából kulcsfontosságú nemzetközi energiaügyi fórumokon belüli uniós szerepvállalás felülvizsgálatának kezdeményezése;

·az energiadiplomácia uniós és tagállami külpolitikán belüli fokozása.

6.Következtetés

A globális energiapolitika szempontjából kritikus időket élünk. Az éghajlatváltozás, a geopolitikai változások, a technológiai fejlődés és a megnövekedett globális energiaigény olyan kihívásokkal teli és gyorsan változó környezetet teremt, amelyhez hozzá kell igazítani energiarendszereinket és kapcsolatainkat.

Ráadásul az Ukrajna elleni orosz invázió messzemenő következményekkel jár nemcsak az EU, hanem az egész világ energiabiztonságára nézve. Az orosz intézkedések példátlan áringadozást váltottak ki az energiapiacokon, és rávilágítottak a bizalmon és a közös hosszú távú célokon alapuló partnerségek szükségességére.

A zöld energiára való átállás az egyetlen módja annak, hogy világszerte biztosított legyen a fenntartható, biztonságos és megfizethető energia. Ahhoz, hogy ez az átállás sikeres legyen, társadalmilag igazságosnak és méltányosnak kell lennie, és senkit sem hagyhat hátra. Ez nemcsak a fosszilis tüzelőanyagok és az elavult gyakorlatok fokozatos kivezetését jelenti, hanem a zöld energia, az innovatív technológia, a jobb piacok és a körforgásos gazdaság fokozatos bevezetését is. Ehhez már most kezelni kell a lehetséges jövőbeli kockázatokat és függőségeket.

Az átállás lehetőséget kínál az EU és partnerei számára, hogy közösen egy új, fenntarthatóbb, egyenlőbb és együttműködőbb energiarendszert építsenek ki. Ez a közlemény az e cél elérésére irányuló uniós stratégiát határozza meg.

(1)

2021-ben az EU teljes gázfogyasztásának több mint 40 %-a Oroszországból származott: ez mintegy 155 milliárd köbmétert jelent, amelyből 15 milliárd köbmétert a cseppfolyósított földgáz (LNG) teszi ki.

(2)

  Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok együttes nyilatkozata az európai energiabiztonságról.

(3)

  Ursula von der Leyen elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök együttes nyilatkozata.

(4)

Az évi 46 milliárd m3 a Nemzetközi Energia Ügynökség alapbecslése, amely a bevált gyakorlatokra vonatkozó feltételezéseken alapul.

(5)

  A transzeurópai energiahálózatokról szóló rendelet.

(6)

A VVER orosz rövidítés, amely a „nyomottvizes energetikai reaktort” jelöli.

(7)

Az EURATOM módosított 2021–2022-es munkaprogramja új intézkedést fog tartalmazni, amely az EU ellátásbiztonságának oly módon történő növelésére irányul, hogy megvizsgálják az orosz tervezésű uniós és ukrán reaktorok számára Oroszországon kívülről beszerezhető alternatív tüzelőanyagokat.

(8)

 Az IEA becslése szerint „technikailag a globális olaj- és gázipari tevékenységekből származó jelenlegi metánkibocsátás mintegy háromnegyede elkerülhető. És ami még ennél is fontosabb, hogy jelenlegi metánkibocsátás mintegy 40 %-át nettó költség nélkül el lehetne kerülni”.

(9)

  A metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégia, COM(2020) 663.

(10)

  A globális metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalás.

(11)

  ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (2022), A kereskedelemről és a fejlesztésről szóló 2021. évi jelentés, márciusi frissített változat.

(12)

  Egyesült Nemzetek Szervezete – Global impact of war in Ukraine on food, energy and finance systems , 2022. április.

(13)

  Egyesült Nemzetek Szervezete – Globális válságkezelési csoport.

(14)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Ukrajna megsegítése és újjáépítése, COM(2022) 233.

(15)

  World Energy Transitions Outlook: 1.5°C Pathway.

(16)

  IRENA, Global energy transformation: a roadmap to 2050, 2019.

(17)

Európai napenergia-stratégia, COM(2022) 221.

(18)

  Közlemény a kutatás és az innováció globális megközelítéséről, COM(2021) 252 final.

(19)

  Critical Raw Materials in Technologies and Sectors foresight, 2020.

(20)

 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: REPowerEU terv, COM(2022) 230.

(21)

  A fenntartható termékek általánossá tételére vonatkozó uniós intézkedések áttekintése.

(22)

Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Stratégiai partnerség az Öböl menti országokkal, (JOIN/13/2/2022).

(23)

  Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EU szabályokon alapuló multilateralizmushoz való hozzájárulásának erősítéséről , JOIN/2021/3 final.