1)

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet, GDPR) (1) 2. cikke (2) bekezdésének d) pontjával együttesen értelmezett 23. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az alkalmazandó az olyan nemzeti jogszabályra, mint az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/681 európai parlamenti és tanácsi irányelvet, (2) valamint a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelvet (3) és a tagállamok kikötőibe érkező vagy onnan induló hajókra vonatkozó nyilatkozattételi követelményekről és a 2002/6/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 2010/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (4) átültető loi du 25 décembre 2016 relative au traitement des données des passagers (az utasok adatainak kezeléséről szóló, 2016. december 25-i törvény)?

2)

A 2016/681 irányelv I. melléklete összeegyeztethető-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkével, valamint 52. cikkének (1) bekezdésével annyiban, amennyiben az ott felsorolt adatok – többek között a 2016/681 irányelv I. mellékletének 18. pontjában felsorolt adatok, amelyek meghaladják a 2004/82 irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében felsorolt adatokat – köre igen széles, és amennyiben összességükben különleges adatoknak minősülhetnek, ezáltal megsértve a „szigorúan szükséges” mérték korlátját?

3)

A 2016/681 irányelv I. mellékletének 12. és 18. pontja összeegyeztethető-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkével, valamint 52. cikkének (1) bekezdésével annyiban, amennyiben a „beleértve” és „beleértve” kifejezésekre figyelemmel az ott említett adatokra példálózó, nem pedig kimerítő jelleggel hivatkoznak, így a magánélet tiszteletben tartásához való jogba és a személyes adatok védelméhez való jogba történő beavatkozást tartalmazó szabályok nem felelnek meg a pontosság és az egyértelműség követelményeinek?

4)

A 2016/681 irányelv 3. cikkének 4. pontja és I. melléklete összeegyeztethető-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkével, valamint 52. cikkének (1) bekezdésével annyiban, amennyiben az utasadatok általános gyűjtésének, továbbításának és kezelésének e rendelkezések által kialakított rendszere bármely olyan személyre vonatkozik, aki az érintett közlekedési eszközt használja, anélkül hogy fennállna bármilyen objektív körülmény, amelynek alapján megállapítható lenne, hogy e személy veszélyt jelenthet a közbiztonságra?

5)

A 2016/681 irányelv Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkével, valamint 52. cikkének (1) bekezdésével együttesen értelmezett 6. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes a megtámadott törvényhez hasonló nemzeti jogszabály, amely a PNR adatok kezelésének céljaként elfogadja az érintett tevékenységek hírszerzési és biztonsági szervek általi figyelemmel kísérését, e célt ily módon integrálva a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzésébe, felderítésébe, nyomozásába és üldözésébe?

6)

A 2016/681 irányelv 6. cikke összeegyeztethető-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkével, valamint 52. cikkének (1) bekezdésével, annyiban, amennyiben az általa kialakított előzetes értékelés az adatbankokkal és az előre meghatározott kritériumokkal fennálló korreláció révén szisztematikusan és általánosan alkalmazandó az utasadatokra anélkül, hogy fennállna bármilyen objektív körülmény, amelynek alapján megállapítható lenne, hogy ezen utasok veszélyt jelenthetnek a közbiztonságra?

7)

A 2016/681 irányelv 12. cikkének (3) bekezdésében hivatkozott „hatáskörrel rendelkező más nemzeti hatóság” fogalmát lehet-e úgy értelmezni, hogy az a 2016. december 25-i törvény által létrehozott utas-adat információs egységre vonatkozik, amely így engedélyezheti egyedi ellenőrzésekkel összefüggésben a hozzáférést a PNR-adatokhoz a hat hónapos határidő lejártát követően?

8)

A 2016/681 irányelv Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkével, valamint 52. cikkének (1) bekezdésével együttesen értelmezett 12. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes a megtámadott törvényhez hasonló nemzeti jogszabály, amely általános ötéves adatmegőrzési időt ír elő, semmilyen különbséget nem téve attól függően, hogy az érintett utasok kapcsán az előzetes értékelés eredményeként megállapították-e a közbiztonsági kockázat fennállását vagy nem?

9)

10)

Amennyiben az előző előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre adott válaszok alapján a Cour constitutionnelle-nek (alkotmánybíróság, Belgium) azt kellene megállapítania, hogy a többek között a 2016/681 irányelvet átültető megtámadott törvény egy vagy több, az e kérdésekben hivatkozott rendelkezésekből következő kötelezettséget sért, akkor ideiglenesen fenntarthatja-e az utasok adatainak kezeléséről szóló, 2016. december 25-i törvény hatályát a jogbizonytalanság elkerülése céljából, illetve annak érdekében, hogy a korábban gyűjtött és megőrzött adatokat még fel lehessen használni a törvényben hivatkozott célokra?