Összefonódás bejelentésének visszavonása

(Ügyszám: M.10561 – CINTRA / ABERTIS / ITINERE / BIP & DRIVE)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 421/01)

2022. október 7-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: összefonódás-ellenőrzési rendelet) 4. cikke szerint bejelentést (2) kapott egy tervezett összefonódásról.

2022. október 26-án/-én a bejelentő felek tájékoztatták a Bizottságot, hogy visszavonják bejelentésüket.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2)  HL C 395, 2022. október 14., 12 o.

A Bizottság által a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (kodifikált szöveg) (1) 8. cikkének második albekezdésével összhangban nyújtott információk

Statisztika az (EU) 2015/1535 irányelv szerinti értesítési eljárás szerint 2021-ben bejelentett műszaki szabályokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2022/C 421/02)

---

(1)  HL L 241., 2015.9.17., 1. o. A továbbiakban: az irányelv.

(2)  Az irányelv 5. cikkének (2) bekezdése.

(3)  Az irányelv 6. cikkének (2) bekezdése.

(4)  Az EGT Vegyes Bizottságnak a II. mellékletet (Műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) és a XI. mellékletet (Elektronikus hírközlés, audiovizuális szolgáltatások és információs társadalom) módosító, 2019. március 29-i 75/2019. sz. határozata belefoglalja az EGT-megállapodásba a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelvet. Az e megállapodást aláíró EFTA-országok ezért észrevételeket tehetnek az Európai Unió tagállamai által bejelentett tervezetekre vonatkozóan. A műszaki szabályok terén történő információcseréről szóló informális megállapodás alapján Svájc is tehet ilyen észrevételeket.

(5)  Az irányelvben meghatározott értesítési eljárást Törökországra is kiterjesztették az országgal kötött társulási megállapodás (az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közti társulás létrehozásáról szóló megállapodás (HL P 217., 1964, 3687. o.), valamint az 1/95 és 2/97 EK–Törökország társulási tanácsi határozat) alapján.

(6)  Az irányelv 6. cikkének (3) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy (az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó műszakiszabály-tervezetek kivételével) tizenkét hónappal halasszák el a bejelentett tervezet elfogadását attól az időponttól kezdődően, amikor a Bizottság kézhez vette a közleményt, ha a Bizottság bejelenti azon szándékát, hogy ezen a területen irányelvet, rendeletet vagy határozatot kíván előterjeszteni vagy elfogadni.

(7)  Az irányelv 6. cikkének (4) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy tizenkét hónappal halasszák el a bejelentett tervezet elfogadását attól az időponttól kezdődően, amikor a Bizottság kézhez vette a közleményt, ha a Bizottság bejelenti, hogy véleménye szerint a tervezet olyan területre vonatkozik, amelyre kiterjed egy, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott irányelv, rendelet vagy határozat meghozatalára irányuló javaslat.

(8)  Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (lásd a 4. lábjegyzetet) a megállapodásban részes EFTA-országok számára előírja a műszakiszabály-tervezetek Bizottságnak történő bejelentését.

(9)  A műszaki szabályok területén folytatott információcseréről szóló informális megállapodás alapján (lásd a 4. lábjegyzetet) Svájc is értesíti a Bizottságot a műszakiszabály-tervezeteiről.

(10)  Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás értelmében a tervezetekre történő reagálás (lásd a 4. és 8. lábjegyzetet) csak az Európai Unió által tett észrevételek révén lehetséges. A Svájc által bejelentett tervezetekkel kapcsolatban is tehetők ilyen észrevételek az EU és

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A Horizont Európa és az ERFA-programok közötti szinergiákról

(2022/C 421/03)

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS

8

A SZINERGIÁK TÍPUSAI

9

1.

Kiválósági pecsét

9

2.

Átcsoportosítások az ERFA-ból a Horizont Európába

14

3.

Kumulatív finanszírozás

18

4.

Európai partnerségek

23

5.

Kombinált finanszírozás (partnerségalakítás)

32

6.

Upstream és downstream szinergiák

33

1. MELLÉKLET

36

2. MELLÉKLET

39

3. MELLÉKLET

41

BEVEZETÉS

A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó szabályozási keret, amely a megosztott irányítás alá tartozó kohéziós politikai alapokat és a közvetlen irányítás alá tartozó alapokat szabályozza, lehetővé teszi az uniós finanszírozás e két típusa közötti szinergiák megerősítését (1).

A vonatkozó mechanizmusok közé tartoznak a kiválósági pecsétek, az átcsoportosítások, a kumulatív finanszírozás (amely a Horizont Európa által társfinanszírozott és intézményesített európai partnerségek támogatására is felhasználható), valamint a partnerségalakítás támogatása. Ez az iránymutatásokat tartalmazó dokumentum ezekre a mechanizmusokra és „upstream/downstream szinergiákra” terjed ki.

E dokumentum célja, hogy felvázolja a kohéziós politikai programok irányító hatóságai, a Horizont Európa nemzeti kapcsolattartó pontjai és projektgazdái/pályázói rendelkezésére álló új lehetőségeket. A dokumentum célja továbbá az is, hogy megkönnyítse az előző bekezdésben említett vonatkozó mechanizmusok alkalmazását. Elsősorban a Horizont Európa és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (a továbbiakban: ERFA) programjai közötti szinergiákra összpontosít (2).

A szinergiák operatív dimenziója, ahol a 2021–2027-es időszakra vonatkozó jogszabályok tekintetében jelentős előrelépés történt, ugyanilyen fontos, és kiegészíti a stratégiai dimenziót. A kohéziós politikai programokban részt vevő tagállami hatóságok közötti szinergiákról és a Horizont Európa megvalósításáról szóló rendszeres eszmecsere segítene felhívni a figyelmet arra, hogy a tagállamokban a fennálló szinergiák milyen lehetőségeket kínálnak.

Uniós szintű stratégiai háttér

Az uniós politika egyik prioritása az innovatív, intelligens és fenntartható gazdasági átalakulás ösztönzése, valamint a kutatás és innováció (K+I) kiválóságának előmozdítása, ugyanakkor a tartós innovációs szakadék (a tagállamok magán- és állami szektorainak innovációs kapacitása közötti különbség) enyhítése és leküzdése. A Horizont Európa és az ERFA kulcsfontosságú uniós eszközök ahhoz, hogy a fent említett, egymással összefüggő célkitűzések terén eredményeket lehessen elérni.

A Horizont Európa – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 179. cikkével összhangban – a kutatás és innováció kiválóságának támogatására összpontosít. A kohéziós politika célja, hogy – az EUMSZ 174. cikkével összhangban – előmozdítsa és támogassa a tagállamok és régióik átfogó harmonikus fejlődését, különösen a regionális egyenlőtlenségek csökkentése révén. Az alábbi ábra a Horizont Európa és a kohéziós politika kutatást és innovációt támogató fő strukturális elemeit mutatja be.

A kohéziós politika és a Horizont Európa egymáshoz közelítése ezért az elmúlt években a Bizottság fontos prioritása volt, különösen a 2021–2027-es időszakra való felkészülés során. A cél az volt, hogy a két szakpolitika hatását – kiegészítő jelleg kialakítása révén – megerősítsék, különösen a kevésbé fejlett és a peremterületeken. Az integrált megközelítés előmozdítása és az e kulcsfontosságú uniós eszközök (valamint azok pillérei és szakpolitikai célkitűzései) közötti szinergiák megerősítése új, mindenki számára előnyös helyzeteket kínálhat. Lehetővé válhat például a fenntartható és intelligens regionális gazdasági fejlődés előmozdítása, miközben az EU innovációs ökoszisztémája javul és jobban tud reagálni a kulcsfontosságú társadalmi kihívásokra, valamint kulcsfontosságú stratégiai értékláncok alakulhatnak ki.

Ez a megközelítés új lehetőségeket teremt az innováció valamennyi régióban történő elősegítésére, valamint arra, hogy a kevésbé fejlett és peremterületek jobban integrálódhassanak az Európai Kutatási Térségbe (a továbbiakban: EKT) és az európai innovációs ökoszisztémába (EIE).

A kutatásra és innovációra vonatkozó új Európai Kutatási Térségről szóló bizottsági közlemény (3) az Európai Kutatási Térség létrehozásának fontos lépése volt. Az EKT célja, hogy kiválóságot építsen, a kutatók között határokon átnyúló együttműködést alakítson ki, a kulcsfontosságú stratégiai területeken megvalósítsa a kritikus tömeget, valamint lehetővé tegye a kutatók áthelyezését, és végső soron megteremtse a kutatás és innováció nyitott, egységes piacát. A közleményben felvázolt új, előretekintő tervben négy szakpolitikai célkitűzésből álló ambiciózus csomag szerepel – a beruházások és a reform priorizálása; a kiválósághoz való hozzáférés javítása, valamint a kutatási és innovációs rendszerek megerősítése az EU egészében; annak biztosítása, hogy a vállalkozások jobban hozzáférjenek az új kutatási és innovációs eredményekhez; valamint a nemzeti politikák integrációjának elmélyítése.

Ezen túlmenően a Bizottság 2021. július 16-án javaslatot fogadott el az európai kutatási és innovációs paktumról szóló tanácsi ajánlásra (4) vonatkozóan. Az ajánlás számos olyan kiemelt területet határoz meg, amelyeken az Európai Kutatási Térség támogatására irányuló együttes fellépés szükséges. Ezek közé tartozik a digitális és zöld átállás kihívásaira való reagálás terén történő együttműködés (például a Horizont Európa keretébe tartozó küldetések és európai partnerségek végrehajtása során).

A szinergiákat a K+I szempontjából releváns programok irányító hatóságai alapozzák meg, amelyek ismerik egymást és programjaikat. További alapot jelentenek a nemzeti kutatási és innovációs képviselők is, akik ismerik a Horizont Európa prioritásait és fellépéseit (például az új küldetéseket és partnerségeket), valamint az intelligens szakosodás regionális prioritásait. Ezek a prioritások és fellépések kiváló referenciapontot jelentenek a kiegészítő jelleg kialakításához. A K+I-keret és a kohéziós programok közötti szinergiák maximalizálhatják a K+I-beruházások összegét, minőségét és hatását azáltal, hogy egymást kiegészítő stratégiai tervek készülnek, és különböző finanszírozási források felhasználására kerül sor (összhangban az egyes programok/alapok egyedi célkitűzéseivel).

Az intelligens szakosodási stratégiák (a továbbiakban: S3) döntő fontosságúak az intelligens növekedéssel kapcsolatos uniós szintű eszközökkel (különösen a Horizont Európával) való szinergiák szempontjából. Az S3-prioritások alulról felfelé történő meghatározása megkönnyíti, hogy más tagállamokban partnereket lehessen találni a kapcsolódó témákban és értékláncokban való együttműködés céljából.

Az ERFA tekintetében a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) (5) 11. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontja értelmében a tagállamoknak a stratégiai partnerségi megállapodásaikban a következőket kell meghatározniuk: „a partnerségi megállapodás hatálya alá tartozó alapok […], valamint az egyéb uniós eszközök közötti kiegészítő jelleg és szinergiák […], valamint adott esetben a Horizont Európa keretében finanszírozott projekteket.” Hasonlóképpen, a közös rendelkezésekről szóló rendelet 22. cikke (3) bekezdése a) pontjának iii. alpontja minden kohéziós politikai program esetében előírja a fő kihívások összefoglalását, figyelembe véve a beruházási igényeket, valamint a kiegészítő jelleget és a támogatás más formáival való szinergiát.

Minden esetben az irányító hatóságok feladata eldönteni, hogy alkalmaznak-e szinergiamechanizmusokat.

A SZINERGIÁK TÍPUSAI

1.   Kiválósági pecsét

A kiválósági pecsét egy minőségi védjegy, amelyet a Bizottság olyan pályázatnak ítél oda, amelyet valamely uniós eszköz keretében versenypályázati felhívásra nyújtottak be, és amelyről úgy ítélték meg, hogy megfelel az adott uniós eszköz minőségi minimumkövetelményeinek, de amely költségvetési korlátok miatt nem volt finanszírozható. A kiválósági pecsét azt jelzi, hogy egy projekt jó jelölt lehet arra, hogy más uniós vagy nemzeti finanszírozási forrásokból támogatásban részesüljön.

A Horizont Európa kiválósági pecsét elismeri a pályázat értékét, és segíti a többi finanszírozó szervet abban, hogy figyelembe tudják venni a Horizont Európa keretében elvégzett értékelést. A kiválósági pecsét például a Horizont Európa Európai Innovációs Tanács (EIC) Akcelerátorprogramja (a korábbi kkv-támogató eszköz), az EIC átmeneti tevékenységek, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA), a Partnerségalakítás és az Európai Kutatási Tanács (EKT) által támogatott ötlet-életképességi cselekvések keretében benyújtott pályázatoknak ítélhető oda.

A tagállamok kohéziós politikával foglalkozó irányító hatóságai egyszerűsített kiválasztási eljárás keretében dönthetnek az ERFA-programok kiválósági pecséttel (6) rendelkező műveleteinek finanszírozásáról. Az ilyen műveleteknek három kritériumnak kell megfelelniük:

—	Először is, összhangban kell lenniük a programmal (és a program alapjául szolgáló stratégiákkal), valamint hatékonyan hozzá kell járulniuk a program egyedi célkitűzéseinek eléréséhez.

—	Másodszor, amennyiben egy adott feljogosító feltétel hatálya alá tartoznak, összhangban kell lenniük az említett feljogosító feltétel teljesítése céljából megállapított vonatkozó stratégiákkal és tervezési dokumentumokkal.

—

Harmadszor, az érintett alap körébe kell tartozniuk, és valamely beavatkozási típusba besorolhatónak kell lenniük (7). Vonatkozó jogszabályok CPR 2. cikk (45) bekezdés és a 73. cikk (4) bekezdés, valamint (61) preambulumbekezdés Horizont Európa 2. cikk (23) bekezdés, 15. cikk (2) bekezdés, 24. cikk (4) bekezdés és 48. cikk (7) bekezdés Kapcsolódó jogszabályok Általános csoportmentességi rendelet (GBER) 25a. és 25b. cikk (Állami támogatás)

Szakpolitikai megfontolások

A kiválósági pecsét olyan minőségi védjegy, amelyet a Horizont Európához (2027-ig az EU kutatási és innovációs finanszírozási programja) és annak elődprogramjához, a Horizont 2020-hoz benyújtott projektjavaslatoknak ítélnek oda. A kiválósági pecsét tanúsítja, hogy az említett pályázatok kiválóak, és rájuk irányítja azon lehetséges finanszírozó szervek (magán vagy állami; nemzeti vagy regionális szervek; beleértve a kohéziós politikai alapok irányító hatóságait is) figyelmét, amelyek érdeklődnek az ígéretes K+I-projektekbe való befektetés iránt. A kiválósági pecsét ezáltal segítséget nyújt ahhoz, hogy a pályázatok alternatív finanszírozásban részesülhessenek.

A finanszírozó szervek a területfejlesztés előmozdítása érdekében is felhasználhatják a Horizont Európa keretében alkalmazott jól bevált és magas színvonalú értékelést. Így a tagállamok és a régiók azonosíthatják és előnyösen kiaknázhatják a területükön azokat a kiváló kutatási és innovációs projektjavaslatokat, amelyekkel javítható a K+I-teljesítményük és -kapacitásuk.

Azok a projektpályázók, akik egy Horizont Európa pályázati felhívás keretében pozitív értékelést és kiválósági pecsétet kapnak, pályázhatnak esetleges ERFA-finanszírozásra, ha a projekt összhangban van a projektgazdák tagállamának vagy régiójának kohéziós politikai programjaiban szereplő prioritásokkal.

A kiválósági pecsétről szóló tanúsítvány a pályázat minden olyan alapvető adatát tartalmazza, amelyre szükség van ahhoz, hogy egy finanszírozó szerv azonosítsa a pályázatot, és megismerje annak fő jellemzőit és értékét (a pályázat címe, hivatkozás a felhívásra/témára, valamint a pályázó jogalany neve és címe). A kiválósági pecsét – csakúgy, mint a projektjavaslat és az értékelő összefoglaló jelentés – csalás ellen digitálisan védett (ez szerepel a dokumentumokban). Végezetül a kohézióért és a reformokért felelős biztos, valamint az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos aláírásával bizonyítja politikai elkötelezettségét az iránt, hogy alternatív finanszírozást mozgósítson e projektek számára.

A kiválósági pecsét különösen alkalmas eszköz az egyetlen kedvezményezettű Horizont Európa komponensek (például az EIC Akcelerátorprogram és az EIC átmeneti tevékenységek, MSCA, Európai Kutatási Tanács által támogatott ötlet-életképességi cselekvések, Partnerségalakítás) esetében. Míg a jövőben több kedvezményezettű kiválósági pecsétet is fontolóra lehetne venni, a jelenlegi szándék az, hogy a kiválósági pecsétet csak a Horizont Európa első szakaszában egyetlen kedvezményezettű komponenseknek ítéljék oda. Ezt a feltételt a vonatkozó felhívásban meg kell határozni. A kiválósági pecsétre jogot biztosító összetevőket a vonatkozó munkaprogramban fel kell tüntetni.

A Bizottság Unión kívüli (különösen a Horizont Európa társult országaiból érkező) olyan projektjavaslatoknak is odaítélhet kiválósági pecsétet, amelyek más, a kohéziós politikához nem kapcsolódó finanszírozási forrásokat is felhasználhatnak.

A kiválósági pecséttel rendelkező projektek ERFA-programokból történő finanszírozása önkéntes alapon, az irányító hatóság döntésétől függően és a programmal összhangban támogatható. A tanúsítvány tehát nem biztosít automatikus jogot az alternatív finanszírozásra. A tagállam vagy régió dönthet úgy, hogy megvizsgálja a lehetőséget, de a végső döntést az adott irányító hatóság hozza meg.

Annak érdekében, hogy az ERFA-támogatásra irányuló műveletek benyújtása, értékelése és kiválasztása során a kedvezményezettek és az irányító hatóságok ne végezzenek szükségtelen, párhuzamos munkát, a következő egyszerűsítésekre került sor.

—

A tagállamok, a régiók és a kedvezményezettek alkalmazhatják a Horizont Európa kategóriákat, a maximális összegeket és az elszámolható költségek kiszámításának módszereit, kihasználva az alkalmazandó uniós állami támogatási szabályok egyszerűsítésének előnyeit (általános csoportmentességi rendelet).

—

A Horizont Európa technikai/tartalmi értékelése érvényesnek számít. Ez azt jelenti, hogy az ERFA-programok irányító hatóságának nem kell új értékelést végeznie. A támogatás feltételeit meghatározó dokumentum kedvezményezettekkel történő aláírása előtt azonban az irányító hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy a szóban forgó projektek megfelelnek-e a közös rendelkezésekről szóló rendelet és az ERFA azon egyedi követelményeinek, amelyekre nem terjed ki a Horizont Európa keretében végzett értékelés. Ennek az az oka, hogy ezeket a projekteket formálisan a közös rendelkezésekről szóló rendelet alapján kell kiválasztani, azaz a különleges támogathatóság (nehéz helyzetben lévő kkv-k), az alternatív finanszírozási program célkitűzéseihez való hozzájárulás, az alkalmazandó feljogosító feltételek és az alap hatóköre tekintetében (lásd a közös rendelkezésekről szóló rendelet 73. cikke (2) bekezdésének a), b) és g) pontját).

A folyamat főbb lépései

Előkészítés/programozás	— Az éves vagy féléves Horizont Európa munkaprogramok meghatározzák azokat a felhívásokat, amelyekre kiválósági pecsétet lehet odaítélni. Ezek a Horizont Európa munkaprogramok megtekinthetők és letölthetők a finanszírozási és pályázati portálon. (https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/programmes/horizon) — A tagállamoknak és a régióknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot arról, hogy készek-e engedélyezni a Horizont Európa kiválósági pecséttel rendelkező projektek ERFA-programokból történő támogatását. A tagállamok vagy régiók ezt az információt feltüntethetik a partnerségi megállapodásnak a kiegészítő jellegről és szinergiákról szóló szakaszában, valamint a vonatkozó ERFA-program egyedi célkitűzésének leírásában. Az irányító hatóság dönthet úgy, hogy támogatja a kiválósági pecséttel rendelkező projektjavaslatokat, még akkor is, ha azok nem szerepelnek kifejezetten a partnerségi megállapodásban vagy programban. Az irányító hatóságnak minden esetben biztosítania kell, hogy a kiválasztott projektek megfeleljenek a programnak.
A kiválósági pecsétek Bizottság általi odaítélése	— A támogatható pályázatoknak odaítélt kiválósági pecsétről szóló tanúsítvány egy levél kíséretében kerül továbbításra, amely tájékoztatja a pályázókat az értékelés eredményéről. A Horizont Európa munkaprogramok részletesebben ismertetik a kiválósági pecsét megszerzésének feltételeit és folyamatát.
A támogatás elosztása	— A kiválósági pecsét birtokosa közvetlenül az adott ERFA-programra pályázik. — A kiválósági pecséthez kapcsolódó projektek esetében nem kell alkalmazni a szokásos ERFA-projektkiválasztási eljárást. Mindazonáltal el kell végezni legalább egy egyszerűsített értékelést a monitoringbizottság által jóváhagyott kiválasztási kritériumok alapján (az alkalmazandó feljogosító feltételeknek, az alap hatókörének, a program célkitűzéseinek való, valamint az alkalmazandó uniós állami támogatási szabályoknak való megfelelés) annak biztosítása érdekében, hogy a műveletek a közös rendelkezésekről szóló rendelet 73. cikke (4) bekezdésének megfelelően megfeleljenek a közös rendelkezésekről szóló rendelet 73. cikke (2) bekezdésének a), b) és g) pontjában meghatározott követelményeknek. — A kiválósági pecséthez kapcsolódó és az ERFA-ból finanszírozásra kerülő projekteket egyszerűsített módon kell értékelni (a megfelelőség ellenőrzése), de a nemzeti eljárások eltérőek lehetnek. Az irányító hatóságok az általuk legjobbnak tartott opciót választhatják (nyílt pályázati felhívás indítása; „érkezési sorrend” stb.; vagy a projektek közvetlen kiválasztása, amennyiben a program ezt a lehetőséget biztosítja, feltéve, hogy az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét tiszteletben tartják). — A kohéziós politikai támogatás esetében az irányító hatóságok kiválasztási kritériumok alkalmazásával olyan küszöbértékeket határozhatnak meg, amelyek magasabbak a Horizont Európa keretében történő finanszírozáshoz szükséges minimális pontszámnál. — A kiválósági pecsét honlapja számos példát tartalmaz. (https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/funding/funding-opportunities/seal-excellence_en#how) — Tájékoztatni kell a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságot (vonatkozó földrajzi hatály) és a kiválósági pecséttel foglalkozó érintett gyakorlatközösséget (RTD-SEAL-OF-EXCELLENCE@ec.europa.eu) arról, hogy a kiválósági pecséthez kapcsolódó projektekhez az ERFA-programból támogatást nyújtanak.
Végrehajtás, nyomon követés és ellenőrzés	— A kedvezményezettek a kohéziós politika szabályaival és eljárásaival összhangban hajtanak végre projekteket. A kiválósági pecséttel rendelkező pályázatok társfinanszírozása a közös rendelkezésekről szóló rendelettel és az egyedi ERFA-szabályokkal összhangban történik. A program szabályainak való megfelelés esetén az irányító hatóság alkalmazhatja a Horizont Európa-szabályok bizonyos elemeit (például a kategóriákra, a maximális összegekre és az elszámolható költségek kiszámításának módszereire). Ezeket az elemeket az irányító hatóságnak a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumban fel kell tüntetnie. — A projekt teljes közfinanszírozására alkalmazott társfinanszírozási arány nem haladhatja meg a Horizont Európa program szabályai szerinti finanszírozási arányt, ha a támogatást az általános csoportmentességi rendelet 25a. vagy 25b. cikke szerinti állami támogatás formájában nyújtják (lásd az állami támogatásokról szóló alábbi szakaszt). — A nyomon követésre és az ellenőrzésre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a vonatkozó ERFA-program más műveleteire. — A nyilvános Horizont Európa irányítópult összesített adatokat tartalmaz a kiválósági pecsétről, amelyet országonként és régiónként jelenít meg.

Fontos tudnivaló

Mi a helyzet az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal?

Az ERFA-programok keretében történő finanszírozás az uniós állami támogatási szabályok hatálya alá tartozhat, ha a kedvezményezett vállalkozás. Ilyen esetekben a finanszírozásnak az alkalmazandó uniós állami támogatási szabályok alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell lennie. A kiválósági pecsétet elnyert projektek esetében a tagállamok az általános csoportmentességi rendelet (8) 25a. és 25b. cikke alapján biztosíthatják a belső piaccal való összeegyeztethetőséget. Ezenkívül az általános csoportmentességi rendelet számos olyan általános feltételt határoz meg, amelyeknek az általános csoportmentességi rendelet alapján végrehajtott valamennyi támogatási intézkedésnek – a céljától függetlenül – meg kell felelnie. Az általános csoportmentességi rendelet 25a. és 25b. cikkében meghatározott egyedi feltételek lehetővé teszik, hogy a kiválósági pecsétet elnyert projektek az ERFA-ból – azonos finanszírozási arány és azonos elszámolható Horizont Európa költségek mellett – finanszírozhatók legyenek, és erről nem kell a Bizottságot előzetesen hivatalosan értesíteni, valamint nincs szükség másik technikai értékelés elvégzésére sem. A támogatást nyújtó hatóságnak a támogatás odaítélésekor meg kell felelnie az általános csoportmentességi rendelet szerint alkalmazandó általános és különös feltételeknek. A kiválósági pecsét tulajdonosának az eredeti Horizont Európa pályázata mellett meg kell felelnie az irányító hatóság által a kiválósági pecséthez kapcsolódó projektekre vonatkozóan megállapított kiválasztási kritériumoknak, és az alkalmazandó állami támogatási szabályoknak is.

Irányító hatóságként/más finanszírozó szervként hogyan lehet folyamatosan tájékozódni a kiválósági pecsétet elnyert pályázatok támogatásával kapcsolatos fejleményekről és bevált gyakorlatokról?

A kiválósági pecséttel foglalkozó érintett gyakorlatközösség továbbra is lehetővé teszi, hogy az érdekelt ERFA-irányító hatóságok és más finanszírozó szervek megosszák egymással a kiválósági pecsétet elnyert pályázatok támogatási módjával kapcsolatos bevált gyakorlataikat, naprakészen ismerjék a legújabb fejleményeket, és hozzáférjenek a régiójukban a kiválósági pecsétet elnyert pályázatokra vonatkozó valamennyi releváns információhoz és adathoz (a pályázatok száma, igényelt finanszírozás stb.). Ez megkönnyíti az alternatív finanszírozási rendszerek tervezését.

Irányító hatóságként/más finanszírozó szervként hogyan lehet folyamatosan tájékozódni az országunkban/régiónkban benyújtott azon pályázatokról, amelyek megkapták a kiválósági pecsétet?

A kiválósági pecsét birtokosainak hozzájárulásukat kell adniuk ahhoz, hogy korlátozott számú információt (pl. az elérhetőségi adatokat, úgymint a vállalat nevét, címét és a kapcsolattartó e-mail-címét, a pályázat kivonatát, az igényelt pénzügyi támogatás összegét és a felhasznált kulcsszavakat) megismerhessenek a kohéziós politika irányító hatóságai és más olyan köz- vagy magánjogi szervezetek, amelyek potenciálisan érdeklődnek az adott vállalat finanszírozása vagy támogatása iránt. Az irányító hatóságok hozzáférhetnek ezekhez az információkhoz, és kapcsolatba léphetnek a kiválósági pecsét birtokosával. A kiválósági pecséttel foglalkozó honlapon további információk találhatók a kiválósági pecsét használatáról, és országonként az irányító hatóságok elérhetőségéről.

Milyen feltételek mellett finanszírozhatnak az irányító hatóságok olyan projekteket, amelyek Horizont Európa támogatásra pályáztak, de nem kerültek kiválasztásra, és nem kaptak kiválósági pecsétet?

A kohéziós politika keretében akkor lehet kiválósági pecséttel nem rendelkező projekteket támogatni, ha a projektre vonatkozóan elvégzik a kohéziós politikai programban előírt teljes körű értékelést (az egyszerűsített értékelés csak a kiválósági pecséttel rendelkező projektekre és a Horizont Európa által társfinanszírozott programok keretében kiválasztott műveletekre vonatkozik).

Gyakorlati példa

A Horizont Európa EIC Akcelerátorprogramja keretében kiválósági pecséttel rendelkező projekt (az Európai Innovációs Tanács 2022. évi munkaprogramja, 74. o., beleértve a 63. és 64. lábjegyzetet)

Egy kkv pályázatot nyújt be az egyik Horizont Európa felhívásra, és a pályázatot az Európai Innovációs Tanács éves munkaprogramjában meghatározott előzetes értékelés alapján elfogadják. A kiváló minőség ellenére az EIC bíráló bizottsága megállapítja, hogy a projektjavaslat elegendő rendelkezésre álló forrás hiányában nem finanszírozható. A kkv rendszerint kiválósági pecsétet kap (kivéve az EIC munkaprogramjában meghatározott konkrét eseteket – például amikor a kkv nem járul hozzá a pályázatával kapcsolatos információk megosztásához).

A kiválósági pecséttel rendelkező kkv ezt követően megkereshet más finanszírozó szerveket – például a kohéziós politikai programok irányító hatóságait – is. A pályázó előzetes hozzájárulásával a Bizottság is megoszthatja a sikeres pályázatra vonatkozó alapvető információkat, különösen az elérhetőségeket. Ami az értékelési eredményeket és más érzékeny adatokat illeti, azokat egyedi titoktartási megállapodások megkötése esetén lehet az érdekelt finanszírozó hatóságok tudomására hozni. Ezen túlmenően a Bizottság a pályázó hozzájárulásával megoszthatja az információkat a kkv-kat esetleg támogató más szervezetekkel, például az Enterprise Europe Networkkel (a továbbiakban: EEN). Az EEN személyre szabott támogatási szolgáltatásokat nyújthat a kiválósági pecséttel rendelkező kkv-k számára annak érdekében, hogy segítse őket a releváns alternatív finanszírozási források (többek között az ERFA által finanszírozott programok) azonosításában, a pályázati eljárásban (beleértve a projektjavaslat esetleges módosítását), a pályázati eljárással kapcsolatos kapacitásépítésben és prezentációs készségek terén, valamint lehetővé tegye számukra más releváns támogatási szolgáltatások – például a partnerkeresés és a megfelelő üzleti partnerek azonosítása – igénybevételét. Az EEN a szolgáltatásait, amelyek a kiválósági pecsétek birtokosainak egyedi igényeihez igazodnak, 3–5 napos szolgáltatási csomagok formájában az adott kkv számára térítésmentesen biztosítja.

A kiválósági pecséttel rendelkező projektek támogatása érdekében az irányító hatóságok dönthetnek úgy, hogy a kategóriák, a maximális összegek és az elszámolható költségek számítási módszerei tekintetében a Horizont Európára vonatkozó szabályokat alkalmazzák, feltéve, hogy teljesülnek az állami támogatások összeegyeztethetőségének az általános csoportmentességi rendelet 25a. cikkében és 1. fejezetében meghatározott feltételei. Amennyiben teljesülnek, akkor alkalmazhatják a Horizont keretprogramban meghatározott Akcelerátor program szabályait („az Akcelerátor program keretében nyújtott támogatásnak sem a vissza nem térítendő támogatásból álló összetevője, sem a visszatérítendő előlegből álló összetevője nem haladhatja meg a kiválasztott innovációs tevékenység teljes elszámolható költségeinek 70 %-át.” – a Horizont keretprogramról szóló rendelet 48. cikkének (9) bekezdése) (9). Továbbá, amint azt a Horizont egyedi program (1.1.2. pont) kifejti, az Akcelerátor program keretében „a finanszírozás kombinációját és volumenét a céghez, annak méretéhez és fejlődési fázisához, a technológia vagy innováció jellegéhez és az innovációs ciklus hosszához igazítják” (10).

Amennyiben a munkaprogram előirányozza, a Horizont Európa EIC kiválósági pecsétjének birtokosai igénybe vehetik az EIC üzleti akcelerátorszolgálatai által szervezett partnerkeresési rendezvényeket, amelyek célja, hogy az innovátorok – köztük a kiválósági pecséttel rendelkezők – EIC-közössége kapcsolatokat tudjon építeni a befektetőkkel, partnerekkel és közbeszerzőkkel. Az EIC üzleti akcelerátorszolgálatai számos tanácsadási és mentorálási szolgáltatást is nyújtanak, és hozzáférést biztosítanak az innovátorok számára a potenciális partnerek – köztük a potenciális ipari partnerek – nemzetközi hálózataihoz az értéklánc kiegészítése, a piaci lehetőségek fejlesztése és/vagy befektetők, illetve egyéb magán- vagy vállalati finanszírozási források megtalálása érdekében (11).

Az EIC akcelerátor program keretében benyújtott, kiválósági pecséttel rendelkező pályázatokat nemcsak az ERFA irányító hatóságai, hanem a magánfinanszírozást biztosítók számára is népszerűsítik (pl. a kiválósági pecséthez kapcsolódó hálózatok és közösségek által szervezett konkrét e-partnerkeresési és kapcsolatépítési rendezvényeken keresztül, valamint a kiválósági pecsétnek az InvestEU portálon történő megjelölésével).

2.   Átcsoportosítások az ERFA-ból a Horizont Európába

A közös rendelkezésekről szóló rendelet 26. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok kérhetik a megosztott irányítás alá tartozó forrásaik legfeljebb 5 %-ának átcsoportosítását bármely más, közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló uniós alap(ok)ba vagy eszköz(ök)be. Az 5 %-os korlát az adott alap kezdeti nemzeti allokációjára vonatkozik, nem pedig egy egyedi programra vagy régióra/régiókategóriára. Az átcsoportosított forrásokat csak jövőbeli költségvetési kötelezettségvállalásokra (azaz a következő évekre) lehet felhasználni. Ezeket a forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni (12).

Az ilyen átcsoportosított összegek nem számítanak bele az ERFA tematikus koncentrációjába.

Megosztott irányítású programokból a Horizont Európa valamennyi részébe csoportosíthatók át források.

Vonatkozó jogszabályok	CPR	A CPR 26. cikke (Források átcsoportosítása) és (19) preambulumbekezdése
	Horizont Európa	15. cikk (5), (6) bekezdés
Kapcsolódó jogszabályok	CPR	24. cikk (A programok módosítása)

Szakpolitikai megfontolások

Az irányító hatóságok átcsoportosítások segítségével lehetővé tehetik, hogy a tagállamukban/régiójukban benyújtott kiváló Horizont Európa pályázatok bekerülhessenek a Horizont Európa programba, amennyiben egyébként – költségvetési korlátok miatt – nem lennének kiválaszthatók a Horizont Európa keretében történő támogatásra.

Az átcsoportosítások hozzáadott értéket jelenthetnek, ha olyan K+I-területekre irányulnak, amelyeket nemzeti és/vagy regionális S3 prioritásokként határoztak meg, és amelyekre a Horizont Európa keretében túljelentkezés jellemző. Nem jogi követelmény azonban, hogy az átcsoportosított alapok által fedezett beruházások megfeleljenek az intelligens szakosodási prioritásoknak.

Az átcsoportosítások lehetőséget nyújtanak többek között a következőkre:

—	nagyobb mértékben vehetnek részt a Horizont Európa programban azon régiók/tagállamok kedvezményezettjei, amelyek e programban történő részvételi és sikerességi aránya hagyományosan alacsony,

—	ösztönözheti a projektindítást az intelligens szakosodás révén prioritásként meghatározott területeken,

—

nemzeti/regionális szinten a K+I-projektek kiválasztása és nyomon követése kisebb adminisztratív kapacitást köt le, mivel ezt a feladatot nem az irányító hatóság végzi a közös rendelkezésekről szóló rendelet szabályai szerint, hanem az adott ügynökség a Horizont Európa szabályai szerint (különösen, ha nincs elég kiváló projekt ahhoz, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet szerinti program keretében nemzeti/regionális szinten teljes pályázati felhívást tegyenek közzé; ha a Horizont Európa keretében nagy számú ilyen kiváló pályázat van; vagy amikor a közös rendelkezésekről szóló rendelet szerinti program irányító hatósága diverzifikálni kívánja a támogatás típusát).

Az átcsoportosítások különösen megfelelőek az egyetlen kedvezményezettre vonatkozó komponensek esetében. A Horizont Európa első szakaszában az átcsoportosítás csak ezen komponensek esetében lehetséges.

Az átcsoportosított forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni. A tagállamok korlátozhatják az átcsoportosítás területi hatályát egy adott régióra (azaz arra a régióra, amelyre az a kohéziós politikai program irányul, amelyből a forrásokat átcsoportosítják).

Az átcsoportosítások lehetővé tehetik, hogy azok a tagállamok vagy régiók, amelyeknek a Horizont Európa programban való részvételi aránya alacsony, a saját jogalanyaik e programban való részvételének növelésével kiépítsék kutatási és innovációs kapacitásaikat. Ennek az az oka, hogy az átcsoportosítás csak az adott tagállamban/régióban levő kedvezményezettek javára történhet.

A Horizont Európa programba történő átcsoportosítás a projektgazdák, például a kkv-k vagy az egyetemek számára is tanulási lehetőségeket biztosíthat, mivel a tagállamuk vagy régiójuk által az átcsoportosítás révén a Horizont Európa számára biztosított többletforrásoknak köszönhetően részt vehetnek a Horizont Európa működésében. A projekt a vissza nem térítendő támogatás előkészítési fázisába lép, és teljes mértékben a Horizont Európa szabályainak hatálya alá tartozik, beleértve a finanszírozási arányokat is. Az illetékes bizottsági ügynökség a projektet annak teljes időtartama alatt nyomon követi.

A folyamat főbb lépései

Előkészítés	— Az átcsoportosításokat kifejezetten meg kell határozni a partnerségi megállapodásban (vagy a program módosítására irányuló kérelesmben, amennyiben a monitoringbizottság ezt jóváhagyja) (13). Ha az átcsoportosításokat nem szabályozzák már a partnerségi megállapodásban, akkor azok a szóban forgó megosztott irányítású program (beleértve annak finanszírozási tervét is) módosítására irányuló kérelem útján később bármikor kérelmezhetők. — A programmódosítás révén történő átcsoportosításhoz a monitoringbizottság előzetes jóváhagyása szükséges. Továbbá, „amennyiben a kérelem program módosítására irányul, kizárólag jövőbeli naptári évekre rendelkezésre álló források csoportosíthatók át”. A követelményekkel kapcsolatos további részletekért lásd a közös rendelkezésekről szóló rendelet 24. és 26. cikkét. — Az átcsoportosítás kérelmezésekor a tagállamnak/irányító hatóságnak ki kell fejtenie, hogy az átcsoportosítás milyen előnyökkel járna az átadó tagállam vagy (regionális program esetében) meghatározott régiók számára, és hogyan segítené elő a fogadó eszköz célkitűzéseinek elérését. A végrehajtás megkönnyítése érdekében a kérelem meghatározhatja az átcsoportosítás által megcélzott Horizont Európa komponenst (pl. EIC Akcelerátor). — Az átcsoportosítandó komponens és összeg meghatározásához a Bizottság szolgálatai az adott tagállam/régió által a kiválasztott komponensben elért eredmények alapján becslést adhatnak a szóban forgó időszakban várhatóan felhasználandó összegről.
A kérelmek Bizottság általi értékelése	— A Bizottságnak kifogást kell emelnie az átcsoportosítási kérelemmel szemben, ha az veszélyeztetné azon program célkitűzéseinek elérését, amelyből a forrásokat átcsoportosítanák. — Ha a Bizottság jóváhagyja az átcsoportosítást, azt a partnerségi megállapodást vagy a programmódosítást jóváhagyó határozatban hivatalosan meg kell erősíteni. — Az átcsoportosítási kérelem jóváhagyásának ütemtervét az alábbi táblázat tartalmazza.
A támogatás elosztása	— Az átcsoportosítás, annak jóváhagyását követően a Horizont Európa számára a következő naptári évben válik hozzáférhetővé az adott év pályázati felhívásai tekintetében. Ettől az időponttól kezdve az átcsoportosítás az érintett tagállam/régió javára használható fel. Az átcsoportosított forrásból támogathatók az átadó régiók/ország azon pályázatai, amelyeket független szakértők pozitívan értékeltek, de költségvetési korlátok miatt nem voltak elfogadhatók. Az átcsoportosítások nem helyettesítik, hanem kiegészítik az eredeti Horizont Európa költségvetésből származó támogatást. — A projektek kiválasztása a Horizont Európa keretében végzett értékelés vagy egyedi szabályok alapján megállapított rangsor szerint történik (az átcsoportosított összeg nemzeti/regionális elkülönítésének tiszteletben tartása mellett). Az EIC Akcelerátor program esetében az átcsoportosított költségvetést az elkülönítési tervnek megfelelően az „érkezési sorrend” elve alapján osztják el (a kiválasztási eljárás 3 havonta indul) egészen a teljes felhasználásig. — Az átcsoportosított összegekre a Horizont Európa szabályai vonatkoznak, és a projektvégrehajtási feltételek is megegyeznek a többi Horizont Európa projekt esetében alkalmazandóval. — A régiót a NUTS2 kód szintjén kell meghatározni. A finanszírozott projektekre vonatkozó (régiónként elemzett) adatok nyilvánosan elérhetők a Horizont Európa-irányítópulton. Az irányítópult jelzi, hogy a projektet átcsoportosított forrásból támogatták.
Végrehajtás, nyomon követés és ellenőrzés	— Az átcsoportosítást követően a végrehajtást (beleértve a nyomon követést) nem a megosztott irányítású programok irányító hatóságai végzik, hanem kizárólag a Bizottság, a Horizont Európa-szabályok szerint. Az irányító hatóságoknak mindazonáltal szerepük van a kohéziós politikába való visszacsoportosítások és a programmódosítások benyújtása esetén. — Az átcsoportosításnak nincsenek közvetlen következményei a Horizont Európa szabályai és eljárásai szerint eljáró projektgazdákra vagy kedvezményezettekre nézve.

Az átcsoportosítási kérelmek feldolgozásának időrendje

1. szakasz: Kohéziós politikai eszközből történő forrás-átcsoportosításra irányuló kérelem

1.1.   Partnerségi megállapodás útján történő átcsoportosítás iránti kérelem

1.2.   Programmódosítás útján történő átcsoportosítás iránti kérelem

2. szakasz: Az átcsoportosított forrásoknak a Horizont Európa keretében történő felhasználása

Fontos tudnivaló

Visszautalhatók-e az átcsoportosított források az eredeti alapjukba?

Amennyiben a Bizottság az n+ 1. év augusztus 31-ig nem tett jogi kötelezettségvállalást az átcsoportosított források Horizont Európa keretében történő felhasználására vonatkozóan, a megfelelő lekötetlen források visszautalhatók abba az alapba, amelyből eredetileg átcsoportosították őket. Ezt követően a tagállam kérésére átcsoportosíthatók egy vagy több programhoz (a közös rendelkezésekről szóló rendelet 26. cikkének (7) bekezdése, valamint a Horizont Európa rendelet 15. cikkének (6) bekezdése).

Ugyanez az eljárás alkalmazandó a programmódosítás keretében történő kérelmezésre (a közös rendelkezésekről szóló rendelet 24. cikke), és a kérelmet legalább 4 hónappal a (pénzügyi) kötelezettségvállalások határideje előtt (vagyis az n+ 1. év augusztus 31-ig) kell benyújtani a Bizottsághoz.

A visszautalt forrásokat ezután átcsoportosítják a fogadó program(ok)hoz, és azokra a közös rendelkezésekről szóló rendelet szabályai vonatkoznak.

Amennyiben a Bizottságnak vissza kell fizettetnie a forrásokat azon Horizont Európa kedvezményezettektől, akik az ERFA-ból átcsoportosított forrásokból részesültek, ezeket a forrásokat vissza kell-e téríteni az ERFA-programba?

Nem. Az előirányzatokat nem kell ismét az eredeti költségvetési sorban szerepeltetni (ERFA), hanem maradhatnak az érintett programhoz rendelve. Ebben a konkrét esetben továbbra is a Horizont Európa programhoz tartoznának (amelybe átcsoportosították őket az ERFA-ból).

Gyakorlati példa

Egy tagállam úgy dönt, hogy egy adott ERFA-program forrásainak egy részét a következő naptári évekre a programnak a közös rendelkezésekről szóló rendelet 24. cikkével összhangban történő módosításával átcsoportosítja a Horizont Európa programba (14).

A Bizottság egyetért azzal, hogy az átcsoportosítás megfelelően indokolt volt, és összhangban van azon program célkitűzéseivel, amelyből a forrásokat átcsoportosítják. A Bizottság a monitoringbizottság egyetértését követően hagyja jóvá a programmódosítást. A tagállamok és a Bizottság megvitatják továbbá a földrajzi hatályt (amelyet az a terület határoz meg, ahol azt a programot valósítják meg, amelynek forrásai átcsoportosításra kerülnek), az átcsoportosított források Horizont Európa keretében tervezett felhasználását (a Horizont Európa komponens szintjén), valamint a becsült „felhasználhatóság” alapján (például az adott országban/régióban meghirdetett hasonló pályázati felhívásokra vonatkozó múltbeli részvételi statisztikák felhasználásával) az átcsoportosítandó összeget.

A tagállam az átcsoportosított forrásokat a Horizont Európa keretében az EIC Akcelerátor programban a kkv-k által benyújtott pályázatok finanszírozására kívánja felhasználni. Ennek érdekében azt tervezi, hogy legkésőbb az n+ 1. év végéig (azaz a forrásoknak a Horizont Európa programba történő átcsoportosításának évét követő évben) támogatási megállapodásokat köt.

A forrásokat a kkv-k által az EIC Akcelerátor program keretében benyújtott pályázatok finanszírozására használják fel, amelyeket azt követően értékelnek, hogy a tagállam a forrás átcsoportosításáról döntött.

A Horizont Európa (jelenleg) fedezi az átcsoportosítás végrehajtásával kapcsolatos további adminisztratív költségeket. A program félidős értékelésének részeként értékelni kell, hogy ez a megközelítés fenntartható-e.

A tagállam az n+ 1. év vége előtt legfeljebb 4 hónappal (azaz augusztus 31-ig) kérheti a le nem kötött forrásoknak az ERFA-ba történő visszautalását. Ennek módja, hogy kéri azon program(ok) módosítását, amely(ek)hez az említett forrásokat hozzárendelik. A kérelmet a Bizottságnak jóvá kell hagynia. A kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó szabályt attól az évtől kell alkalmazni, amelyben a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásokat megtették.

3.   Kumulatív finanszírozás

A kumulatív finanszírozás azt jelenti, hogy egy művelet/projekt ugyanazon költség/kiadás tétel tekintetében egynél több alapból, programból vagy eszközből (beleértve a megosztott és a közvetlen irányítású alapokat is) kap támogatást. A többi szinergiamechanizmushoz hasonlóan a kumulatív finanszírozás sem automatikus. Sokkal inkább olyan lehetőségről van szó, amely a kohéziós politika esetében az irányító hatóságok, a közvetlenül irányított uniós programok esetében pedig a támogatást nyújtó hatóság rendelkezésére áll. Kumulatív finanszírozás csak az összes érintett fél (azaz az irányító hatóságok, illetve – közvetlenül irányított uniós programok esetében – a támogatást nyújtó hatóság) beleegyezésével alkalmazható.

Vonatkozó jogszabályok	CPR	63. cikk (9) bekezdés
	Horizsont Európa	15. cikk (4) bekezdés
Kapcsolódó jogszabályok	Digitális Európa program	23. cikk (1) bekezdés (15)

Szakpolitikai megfontolások/potenciális előnyök

A kumulatív finanszírozás lehetővé teszi a műveletek pénzügyi terheinek megosztását és az esetleges költségvetési korlátok (pl. az eszköz alacsonyabb finanszírozási arányából eredő korlátok) kezelését, mivel alkalmazása biztosíthatja, hogy a szinergiaprojektek akár 100 %-át az uniós költségvetésből finanszírozzák, feltéve, hogy betartják a vonatkozó állami támogatási szabályokat. Lehetővé teszi a nemzeti hozzájárulások támogatását is, különösen a kevésbé fejlett tagállamokban és régiókban.

A kumulatív finanszírozás mind a közvetlen, mind a megosztott irányítás alá tartozó különböző uniós eszközökből származó forrásokat is összevonhatja, és lehetővé teszi az uniós forrásokból történő 100 %-os finanszírozást. A kumulatív finanszírozás ezért lehetőséget kínál a Horizont Európa pályázatok kiegészítő K+I-prioritásai és az ERFA-programok (és a kapcsolódó S3) közötti kapcsolatok megerősítésére.

A folyamat főbb lépései

Előkészítés/programozás	— A közvetlen és a megosztott irányítás közötti kumulatív finanszírozás a művelet ugyanazon kiadásai tekintetében lehetséges, feltéve, hogy egyedi intézkedéseket hoznak a közös rendelkezésekről szóló rendelet 63. cikke (9) bekezdésének és a költségvetési rendelet 191. cikke (3) bekezdésének való megfelelés biztosítására. A programhatóságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a közös rendelkezésekről szóló rendelet 63. cikke (9) bekezdésének és a költségvetési rendelet 191. cikke (3) bekezdésének alábbi értelmezésére, és a kumulatív finanszírozást az alábbi gyakorlati lépéseknek megfelelően kell végrehajtaniuk. — A közös rendelkezésekről szóló rendelet 63. cikke (9) bekezdésének első albekezdése a közös rendelkezésekről szóló rendelet szerinti kettős kiadásigazoló nyilatkozat tilalmát írja elő, és kimondja, hogy ugyanaz a kiadási tétel csak egyetlen uniós finanszírozási eszköz keretében téríthető vissza, és ugyanazon kiadási tételhez kapcsolódóan nem állhat fenn kettős uniós finanszírozás. A kettős kiadásigazoló nyilatkozat tilalma az irányító hatóság által a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelemben bejelentett kiadásokra vonatkozik, nem pedig egy adott művelet kedvezményezettje által a nemzeti hatóságokhoz benyújtott kifizetési kérelemre. — Ez a rendelkezés megfelel a költségvetési rendelet 191. cikke (3) bekezdésének. Mindazonáltal a költségvetési rendelet lehetővé teszi az uniós költségvetésből származó támogatások halmozott odaítélését, amennyiben azt az alap-jogiaktusok engedélyezik. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret esetében a legtöbb alap-jogiaktus – beleértve a Horizont Európát is – lehetővé teszi a vissza nem térítendő támogatások halmozását, feltéve, hogy azok nem jelentik az elszámolható költségek több mint 100 %-ának visszatérítését. — Az irányító hatóság a kohéziós politikai programban jelezheti a kumulatív finanszírozás engedélyezésére irányuló szándékát és azokat a területeket, amelyeken az ilyen finanszírozás előnyökkel járna. Még ha a program nem is hivatkozik erre a mechanizmusra, a kumulatív finanszírozás akkor is alkalmazható, ha a műveletek összhangban vannak a program prioritásaival. — Az irányító hatóságok és a Bizottság szolgálatai/a támogatást nyújtó hatóság (a szóban forgó, közvetlenül irányított uniós program esetében) ezt követően megállapodhatnak összehangolt pályázati felhívások kiírásában. Ezeket a felhívásokat: — az irányító hatóságok és a Bizottság szolgálatai/a támogatást nyújtó hatóság által összehangoltan, és ideális esetben egyidejűleg kell elindítani, — úgy kell megszövegezni, hogy utalást tartalmazzanak arra, hogy ha a pályázó úgy dönt, hogy mindkét eszköz felhívására pályázatot nyújt be, és mindkét pályázat elfogadásra kerül, akkor a projekt kumulatív finanszírozásban részesülhet (azaz mindkét eszközből támogatást kaphat), — úgy kell megszövegezni, hogy utalást tartalmazzanak arra, hogy minden egyes támogatás esetében be kell tartani az alkalmazandó eljárásokat és támogathatósági szabályokat, — úgy kell megszövegezni, hogy tartalmazzák a következő három forgatókönyvben alkalmazandó finanszírozási arányokat és feltételeket: i. ha a pályázó úgy dönt, hogy mindkét eszköz felhívására pályázatot nyújt be, és mindkét pályázatot elfogadják; ii. ha a pályázó úgy dönt, hogy mindkét eszköz felhívására pályázatot nyújt be, de csak az egyik pályázatot fogadják el; iii. ha a pályázó úgy dönt, hogy a kettő közül csak az egyik eszköz felhívására nyújt be pályázatot. Ezenkívül a felhívásokban fel kell tüntetni a következőket: — a támogathatósági szabályokat (a finanszírozási forrástól függően két külön támogathatósági szabályrendszer létezhet), a költségtámogathatósági időszakot, a projekt időtartamát, a beszámolási időszakokat, a két támogatás jóváhagyásának határidejét (az érintett irányító hatóságoknak, illetve – közvetlenül irányított uniós program esetében a támogatást nyújtó hatóságnak – előzetesen össze kell hangolnia a határidőket), — a két eszköz keretében (a vonatkozó jogszabályok szerint) alkalmazandó finanszírozási arányokat. A kombinált finanszírozási arányok nem haladhatják meg az elszámolható költségek 100 %-át, és meg kell felelniük az állami támogatási szabályoknak, — a pályázók által benyújtott pályázat tartalmát (további információk alább, „A támogatás elosztása” című részben találhatók).
A támogatás elosztása	— A pályázatoknak tartalmazniuk kell mindazokat az elemeket, amelyeket az irányító hatóság és a közvetlenül irányított uniós program támogatást nyújtó hatósága saját kiválasztási eljárásai során értékel. — A pályázatok kiválasztása és értékelése felhívásonként külön-külön, az egyes eszközök mechanizmusainak és szabályainak megfelelően történik. — Az egyik felhívás keretében történő kiválasztás nem garantálja, hogy a pályázat másik felhívás szerint is kiválasztásra kerül. — A pályázatokban fel kell tüntetni, hogy a pályázó a másik eszköz szerinti felhívásra is jelentkezik-e. Ha a válasz „igen”, akkor a finanszírozási eszközök hatékony összehangolásának szükségessége azt jelenti, hogy a pályázatban fel kell tüntetni azt is, hogy a pályázó folytatni kívánja-e a potenciálisan társfinanszírozott projektet, ha a projektet i. kizárólag az irányító hatóság választja ki, vagy ii. a közvetlenül irányított uniós program keretében csak a támogatást nyújtó hatóság választja ki. — Ha csak az egyik pályázat sikeres, a felelős hatóság (az irányító hatóság, illetve a közvetlen irányítású támogatás esetében felelős, támogatást nyújtó hatóság) az adott alap/eszköz szabályaival összhangban támogatási megállapodást köt a kedvezményezettel. Például, ha a megállapodást az irányító hatósággal kötötték (a kohéziós politikai program keretében nyújtott támogatásra vonatkozóan), a közös rendelkezésekről szóló rendeletet és az uniós állami támogatási szabályokat kell alkalmazni, és létre kell hozni a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumot. — Ha mindkét felhívás esetében benyújtottak pályázatot, és mindkettőt el is fogadták, úgy a kedvezményezettnek két külön támogatási megállapodást kell kötnie: az egyiket az irányító hatósággal, amely az ún. támogatási feltételeket meghatározó dokumentum, a másikat pedig a közvetlenül irányított uniós program tekintetében a támogatást nyújtó hatósággal. Mindegyik támogatási megállapodásnak i. meg kell határoznia az adott alap/eszköz alkalmazandó szabályait, valamint ii. utalnia kell a másik vissza nem térítendő támogatásra. A közvetlenül irányított uniós program keretében kötött támogatási megállapodást az adatlapon (a támogatás előkészítése vagy a támogatás módosítása során) „szinergiatevékenységként” kell megjelölni, és aktiválni kell a megfelelő opcionális rendelkezéseket. — Az érintett hatóságoknak (az irányító hatóságoknak, illetve a közvetlenül irányított programok esetében a támogatást nyújtó hatóságoknak) biztosítaniuk kell, hogy a művelet szintjén alkalmazott kombinált finanszírozási arányok ne haladják meg az elszámolható költségek 100 %-át. — Megosztott irányítás esetén az adott művelet szintjén alkalmazott finanszírozási arány és az adott prioritás szintjén alkalmazott társfinanszírozási arány eltérő lehet. A szinergiatevékenységeknél figyelembe kell venni a prioritási szintű társfinanszírozási arányt, de a közvetlenül irányított program finanszírozási arányával való egyeztetés céljából végső soron a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumban szereplő műveleti szintű finanszírozási arányt kell alkalmazni, biztosítva, hogy az uniós költségvetés legfeljebb 100 %-ot fedezzen.
Végrehajtás, nyomon követés és ellenőrzés	Végrehajtás — Annak érdekében, hogy a szinergiatevékenységekre irányuló szándékkal összhangban az uniós költségvetésből 100 %-os finanszírozást lehessen biztosítani, az adott szinergiaprojektre vonatkozóan a Bizottság számára egyetlen kiadásigazoló nyilatkozatot kell benyújtani. Ezt az egyetlen nyilatkozatot a megosztott irányítású programok hatóságainak a kifizetési kérelemben kell megtenniük a Bizottság felé (és a nyilatkozatnak ki kell terjednie a kedvezményezett által az irányító hatóságnak bejelentett elszámolható költségekre, amelyeket az irányító hatóság kiegészítő információként feltüntet a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelemben). Ily módon a megosztott irányítás keretében történő kifizetések tekintetében nem sérül a közös rendelkezésekről szóló rendelet 63. cikkének (9) bekezdésében megfogalmazott tilalom, amely szerint a Bizottság számára kettős kiadásigazoló nyilatkozat nem jelenthető be. — A kedvezményezettnek ezért először a vissza nem térítendő támogatás feltételeinek megfelelően minden elszámolható kiadást be kell jelentenie az irányító hatóság számára. — Az irányító hatóság tájékoztatja a kedvezményezettet, ha a kiadás szerepel a megosztott irányítás keretében a Bizottság számára benyújtott kifizetési kérelemben. Ez a közös rendelkezésekről szóló rendelet 91. cikkével összhangban benyújtott valamennyi kifizetési kérelmekre vonatkozik: az ERFA-programok esetében a tagállam programonként, alaponként és számviteli évenként legfeljebb hat kifizetési kérelmet nyújt be. Minden évben, az alábbi dátumok közé eső minden egyes időszakban, az adott időszakon belül bármikor, egyetlen kifizetési kérelem nyújtható be: február 28., május 31., július 31., október 31., november 30. és december 31. — Ezt követően a kedvezményezett által az eGrants rendszeren keresztül benyújtott kifizetési kérelemhez igazoló dokumentumként csatolni kell a kedvezményezett által az irányító hatóság számára tett nyilatkozat másolatát (annak a tájékoztatásnak a másolatával együtt, amelyben az irányító hatóság megerősíti a kedvezményezett felé, hogy a kiadás szerepelt a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelemben). — A költségeket semmilyen körülmények között sem szabad első ízben a közvetlen irányítás alá tartozó vissza nem térítendő támogatás tekintetében benyújtott kifizetési kérelemben szerepeltetni, mivel így a megosztott irányítás keretében nem lennének figyelembe vehetők. — Az irányító hatóság által a Bizottságnak benyújtott kifizetési kérelem tekintetében az ERFA hozzájárulására a közös rendelkezésekről szóló rendelet 112. cikkében meghatározottak szerint az egyes prioritások tekintetében az alapokból származó társfinanszírozás arányára és maximális összegére vonatkozó szabályok vonatkoznak (társfinanszírozás a prioritások szintjén). A közvetlenül irányított programból származó hozzájárulás nem számít bele ebbe a társfinanszírozási arányba, és nemzeti (állami) hozzájárulásként kell kimutatni. — Meg kell jegyezni, hogy a megosztott irányítás körébe tartozó kifizetési kérelmeket a prioritások szintjén, nem pedig műveletenként kell benyújtani. Az irányító hatóságnak minden egyes kifizetési kérelem esetében meg kell határoznia az egyes prioritásokon belüli szinergiaprojektekhez kapcsolódó összegeket. — Amint a kiadás szerepeltetésre kerül az irányító hatóság által a Bizottságnak benyújtott kifizetési kérelemben, a kedvezményezett/koordinátor feltölti az eGrants rendszerbe az irányító hatósághoz benyújtott nyilatkozat egy példányát (annak a tájékoztatásnak a másolatával együtt, amelyben az irányító hatóság megerősíti a kedvezményezett felé, hogy a kiadás szerepelt a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelemben), továbbá tájékoztatást nyújt az irányító hatóság által a művelet és a prioritási tengely szintjén alkalmazott/alkalmazandó társfinanszírozási arányról, és ezzel egyidejűleg közöl minden, a közvetlenül irányított program szabályai által előírt információt a művelet végrehajtásáról (az uniós támogatások elektronikus kezelésére szolgáló Finanszírozási és Pályázati Portálon keresztül). — Ez azt jelenti, hogy a kedvezményezett számára a kiadás megtérítésére a közvetlen irányítás keretében addig nem kerülhet sor, amíg a nyilatkozat e példányát nem nyújtják be az irányító hatósághoz, ami maximum 2 hónap várakozást jelent. — Mindkét támogatást nyújtó hatóságnak elegendő információval és bizonyítékkal kell rendelkeznie az egyéb meglévő vagy tervezett uniós finanszírozásról annak érdekében, hogy a szinergiaművelet teljes életciklusa alatt elkerülhető legyen a kettős finanszírozás. Mindaddig, amíg a hozzájárulások felső határa az elszámolható költségek összehangolt százaléka alapján meghatározott összeg, a teljes együttes uniós támogatás nem haladja meg az összköltséget. — Ellenőrzésre kerül az állami támogatási szabályoknak való megfelelés biztosításáért történő felelősségvállalás is. — E megközelítés alkalmazása azt jelenti, hogy a megosztott irányítás alá tartozó programhatóságoknak további intézkedést nem kell tenniük, kivéve, hogy tájékoztatják a kedvezményezettet a vonatkozó kiadások Bizottságnak történő bejelentésének idejéről. Nyomon követés — Az ERFA-val kapcsolatos jelentéstétel vonatkozásában a kumulatív finanszírozás esetében nincs kivétel a szabályok alól. A közös rendelkezésekről szóló rendelet VII. mellékletét ki kell egészíteni, és figyelembe kell venni az ERFA-hozzájárulásokat. — A közös rendelkezésekről szóló rendelet XXIII. mellékletével összhangban benyújtott kifizetési kérelmek alkalmazásában az ERFA-hozzájárulásokat uniós finanszírozásként kell besorolni. Ezzel szemben a közvetlen irányítás alá tartozó eszközökből származó hozzájárulásokat az állami (nemzeti) kategóriában kell feltüntetni. — Az irányító hatóság, valamint a közvetlen irányítás keretében a támogatást nyújtó hatóság az alkalmazandó szabályoknak megfelelően meghatározza a jelentéstételre és a kifizetésre vonatkozó határidőket annak érdekében, hogy lehetővé váljon a fent leírt lépcsőzetes megközelítés (vagyis az első nyilatkozat megküldése az irányító hatóság számára [és az irányító hatóság által a Bizottsághoz], majd másolat küldése a közvetlenül irányított eszköz tekintetében illetékes szervhez). — A kedvezményezetteknek be kell tartaniuk az összes érintett eszköz/alap végrehajtására, nyomon követésére és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Amennyiben a közvetlenül irányított program/alap támogatást nyújtó hatósága a közvetlen irányítás alá tartozó vissza nem térítendő támogatás keretében pénzügyi kimutatásokról szóló igazolást (a továbbiakban: CFS) ír elő, a CFS ellenőre a megosztott irányítás alá tartozó kiadásokra vonatkozó könyvvizsgálói igazolásokra is támaszkodhat (amennyiben azok ugyanazokra a költségekre és azonos támogathatósági feltételekre vonatkoznak). — A projektek az alkalmazandó jogszabályokkal és az előzetesen megállapított finanszírozási aránnyal összhangban előfinanszírozásban vagy előlegben részesülhetnek.

Fontos tudnivaló

Mi a helyzet az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal?

A projekt ERFA által finanszírozott részére az uniós állami támogatási szabályok alkalmazandók. Ellenőrizni és megfelelően alkalmazni kell az uniós állami támogatási szabályokban meghatározott, a projekt/tevékenység közfinanszírozásának teljes lehetséges összegét meghatározó közfinanszírozási kumulációs szabályokat is.

Kumulatív finanszírozás esetén a nemzeti finanszírozó szervnek vagy a kedvezményezetteknek továbbra is részben hozzá kell-e járulniuk a finanszírozáshoz?

Ez a két finanszírozási forrás tekintetében projektszinten meghatározott finanszírozási arányoktól függ. Az ERFA esetében az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazandók, amelyek műveleti szinten meghatározzák a maximálisan megengedhető finanszírozási arányt. A maximálisan megengedhető finanszírozási arány betartásának ellenőrzése érdekében minden projektszintű közfinanszírozást figyelembe kell venni, beleértve a például az ERFA-tól és a Horizont Európától bármilyen formában kapott támogatást is.

4.   Európai partnerségek

Az ERFA felhasználása a társfinanszírozott és intézményesített európai partnerségekhez való nemzeti hozzájárulásként

Az „európai partnerség” olyan kezdeményezés, amelyben az EU és a magán- és/vagy közszférabeli partnerek (például az ipar, az állami szervek vagy alapítványok) kötelezettséget vállalnak arra, hogy közösen támogatják egy kutatási és innovációs program műveleteinek kidolgozását és végrehajtását. A stratégiai kutatási és innovációs terv – amelyet valamennyi partner elfogad és elkötelezett a megvalósítására – minden európai partnerség alapját képezi. Ez a hosszú távú jövőkép az éves munkaprogramok révén konkrét tevékenységekben ölt testet. Az európai partnerségeknek meg kell határozniuk a konkrét célkitűzéseiket és az elérendő eredményeiket, valamint a kapcsolódó fő teljesítménymutatókat.

A közös rendelkezésekről szóló rendelet 73. cikkének (4) bekezdésével összhangban az irányító hatóságok dönthetnek úgy, hogy az ERFA-ból közvetlenül támogatást nyújtanak a Horizont Európa által társfinanszírozott programok (például társfinanszírozott vagy intézményesített európai partnerség) keretében kiválasztott műveletekhez.

A Horizont Európáról szóló rendelet 15. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az ERFA-programokból származó pénzügyi hozzájárulások (16) a részt vevő tagállam által a társfinanszírozott vagy intézményesített európai partnerséghez nyújtott hozzájárulásnak tekinthetők, feltéve, hogy ez megfelel a CPR szabályainak. A Horizont Európa által társfinanszírozott programokat végrehajtó szervezeteket a vonatkozó ERFA-program közreműködő szervezeteiként kell azonosítani (a közös rendelkezésekről szóló rendelet 71. cikkének (5) bekezdése). Ez megkönnyíti a Horizont Európa, a vonatkozó ERFA-program és a nemzeti támogatás összehangolását, illetve szinkronizálását. Az ERFA-programok fedezhetik az ilyen európai partnerségekben való részvételhez nyújtott nemzeti hozzájárulást (vagy annak egy részét). A partnerséghez való hozzájárulásra vonatkozó döntésnek a kohéziós politika szabályainak megfelelő kiválasztási folyamaton kell alapulnia.

Továbbá a kiválósági pecséthez hasonlóan az irányító hatóságok közvetlenül is nyújthatnak ilyen hozzájárulást (versenypályázati felhívás és külön kiválasztási eljárás nélkül) olyan műveletekhez, amelyeket a közös rendelkezésekről szóló rendelet 73. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Horizont Európa által társfinanszírozott programok keretében választottak ki. Ugyanakkor – szintén a kiválósági pecséthez hasonlóan – az irányító hatóságoknak továbbra is egyszerűsített értékelést kell végezniük, ellenőrizve, hogy ezek a projektek megfelelnek-e a közös rendelkezésekről szóló rendelet 73. cikke (2) bekezdése a), b) és g) pontjának. Az ilyen műveleteknek i. összhangban kell lenniük a programmal, beleértve a program alapjául szolgáló vonatkozó stratégiákat is, és ténylegesen hozzá kell járulniuk a program egyedi célkitűzéseinek eléréséhez, ii. valamely feljogosító feltétel hatálya alá kell tartozniuk, és összhangban kell lenniük az e feljogosító feltétel teljesítése érdekében kidolgozott megfelelő stratégiákkal és tervezési dokumentumokkal, valamint iii. az adott alap hatálya alá kell tartozniuk és valamely beavatkozástípushoz rendeltnek kell lenniük.

Az irányító hatóságok hasonlóképpen alkalmazhatják ezekre a műveletekre a Horizont Európa keretében meghatározott elszámolható költségek kategóriáit, maximális összegeit és számítási módszereit.

sAz állami támogatási szabályoknak való megfelelés az általános csoportmentességi rendelet 25c. cikkében foglalt összeegyeztethetőségi feltételek tiszteletben tartásával biztosítható, amely lehetővé teszi a Horizont Európa szerinti elszámolható költségek és finanszírozási arányok alkalmazását a Horizont Európa által társfinanszírozott program keretében kiválasztott, az e cikkben meghatározott feltételeknek megfelelő kutatás-fejlesztési projektekre.

Az ERFA-programok által az európai partnerségekhez nyújtott hozzájárulásoknak meg kell felelniük a közös rendelkezésekről szóló rendelet 63. cikkének (9) bekezdésében meghatározott, a kettős kiadásnyilatkozat tilalmára vonatkozó szabályoknak. Ugyanazok a költségek nem jelenthetők be kétszer a Bizottsághoz. A Horizont Európáról szóló rendelet 15. cikke (3) bekezdésének végrehajtása szempontjából az európai partnerségek két típusa releváns.

—

A társfinanszírozott európai partnerségek (amelyeket „program-társfinanszírozott cselekvés” támogat) a Bizottság és a partnerek konzorciuma (jellemzően nemzeti minisztériumok vagy kutatási és innovációs finanszírozó ügynökségek) közötti támogatási megállapodáson alapulnak. A partnerek pénzügyi és természetbeni hozzájárulásra vállalnak kötelezettséget. Ezek uniós országok részvételével megvalósuló olyan partnerségek, amelyekben a konzorciumok legfontosabb szereplői a nemzeti/regionális kutatásfinanszírozók és egyéb állami hatóságok. Az EU társfinanszírozást nyújt a K+I-műveleteket irányító és finanszírozó szervezetek által végrehajtott programhoz. A társfinanszírozott európai partnerségek által kidolgozott fő műveletek közé tartoznak a transznacionális K+I-projektek finanszírozására irányuló közös pályázati felhívások, amelyekben minden egyes partner biztosítja a finanszírozást a projektekben részt vevő szervezetei számára, az EU pedig kiegészítő finanszírozást nyújt.

—

Az intézményesített európai partnerségek kutatási és innovációs programok. Ezeket a programokat i. több tagállam (a Tanács és az Európai Parlament által az EUMSZ 185. cikkével összhangban hozott határozat alapján), ii. az EUMSZ 187. cikke alapján a Tanács határozatával létrehozott szervek (például közös vállalkozások). vagy iii. az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) tudományos és innovációs társulásai hajthatják végre az EIT-rendelettel és az EIT stratégiai innovációs tervével összhangban. E programokkal szemben elvárás a hosszú távú perspektíva és bizonyos fokú integráció.

Az alábbi 1. ábra áttekintést nyújt a Horizont Európa 2019–2024-es időszakra szóló első stratégiai terve szerinti összes társfinanszírozott, közös programozású és intézményesített európai partnerségről. A Horizont Európáról szóló rendelet 15. cikke (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából a tagállamok részvételével működő 20 társfinanszírozott és intézményesített európai partnerség releváns.

1. ábra

Az európai partnerségek négy klaszterének áttekintése

Hasznos tudnivalók A közös programozású európai partnerségek a Bizottság és a nem uniós partnerek által aláírt egyetértési megállapodáson alapulnak. Ezek a partnerségek az ERFA-t nemzeti hozzájárulásként nem használhatják fel, mivel nincs lehetőség a finanszírozás kombinálására (csak párhuzamos vagy egymást követő finanszírozás lehetséges). Az ilyen típusú partnerségek esetében az ERFA a partnerségek kiegészítő tevékenységeit finanszírozó nemzeti hozzájárulásként használható, amennyiben ezeket a tevékenységeket a kiegészítő tevékenységek terve meghatározza. Az európai nyílt tudományosadat-felhő jelenleg az egyetlen olyan közös programozású európai partnerség, amelyben tagállamok is részt vesznek

Vonatkozó jogszabályok	CPR	63. cikk (9) bekezdés, 71. cikk (5) bekezdés, 73. cikk (4) bekezdés, valamint a (61) preambulumbekezdés
	Horizont Európa	15. cikk (3) bekezdés
Kapcsolódó jogszabályok	Általános csoportmentességi rendelet	25c. és 25d. cikk (állami támogatás)

Szakpolitikai megfontolások/potenciális előnyök

Az uniós prioritások megvalósítása érdekében európai partnerségek létrehozására kerül sor. Az európai partnerségek az állami és a magánszektorral való együttműködés révén lehetővé teszik olyan globális kihívások kezelését, amelyekkel csak egy kritikus tömeg rendelkezésre állása, valamint a partnerek által elfogadott és elkötelezett módon végrehajtásra kerülő hosszú távú jövőkép esetén lehet megbirkózni. A partnerségek nemcsak közös pályázati felhívásokat tesznek közzé, hanem számos további tevékenységet is végeznek a K+I-eredmények társadalmi, piaci és szabályozási elterjedésének támogatása érdekében.

Az európai partnerségek a szinergiák kulcsfontosságú mozgatórugói, mivel lehetővé teszik a különböző uniós és nemzeti eszközökből, programokból és alapokból rendelkezésre álló források összevonását és felhasználásának összehangolását. E partnerségek segítik továbbá az Európai Kutatási Térség megerősítését a határokon átnyúló együttműködés ösztönzése, a kutatási és innovációs tervek összehangolása, a készségek javítása és az európai vállalkozások felvevőképességének növelése révén. A tagállamok részvételével megvalósuló európai partnerség különös célja, hogy az adott területen megvalósuljon a nemzeti kutatási programok tudományos, irányítási és pénzügyi integrációja. A „bővítő” tagállamok a múltban korlátozottan vettek részt az uniós kutatási és innovációs partnerségekben, mivel nem volt tapasztalat, illetve nem állt rendelkezésre elegendő forrás a transznacionális együttműködéshez. Az európai partnerségek célja az uniós prioritások kezelése, ezért fontos az alulreprezentált országok részvételének megerősítése, Unió szerte a kiegészítő jelleg fokozása, és az ebből származó előnyök megosztása. Ez különösen fontos, mivel egyes Horizont Európa prioritásokkal csak az európai partnerségek foglalkoznak. Vagyis a tagállamok szervezetei csak magának a tagállamnak a részvétele esetén pályázhatnak a partnerségek által indított felhívásokra és vehetnek részt az egyéb partnerségi tevékenységekben.

A transznacionális együttműködést jelentős mértékben ösztönzi az a lehetőség, hogy az ERFA-programokból származó hozzájárulások a Horizont Európa partnerségekben nemzeti hozzájárulásként elismerhetők. Ez a lehetőség hathatósabbá teszi a különböző uniós alapokból származó K+I-beruházásokat azáltal, hogy a beruházásokat a közös uniós prioritásokhoz igazítja.

Az új szabályok megkönnyítik az ERFA és a Horizont Európa forrásainak a társfinanszírozott Horizont partnerségek keretében történő összevonását, így a régiók a kapcsolódó intelligens szakosodási prioritások kezelése érdekében együttműködhetnek más uniós országokkal és régiókkal. A legfőbb előny az a lehetőség, hogy a kevésbé fejlett régiók és tagállamok nagyobb mértékben vehetnek részt a partnerségi kereten belüli transznacionális együttműködésben.

A partnerségek keretében megvalósuló uniós társfinanszírozás ezért különleges hozzáadott értéket teremthet, ha a Horizont Európa és az S3 keretében meghatározott prioritások egybeesnek vagy kiegészítik egymást.

A folyamat főbb lépései – társfinanszírozott európai partnerségek

Előkészítés/programozás

— A nemzeti hatóságoknak/érdekelt feleknek jóval azelőtt párbeszédet kell kezdeniük az irányító hatóságukkal, hogy a Bizottsággal a programról hivatalos tárgyalásokat folytatnának. — Az irányító hatóságnak és a nemzeti/regionális érdekelt feleknek az S3 prioritásokkal összhangban meg kell határozniuk a programok K+I-prioritásait, meg kell tervezniük a kohéziós politikai alaphoz kapcsolódó megfelelő intézkedéseket, és párbeszédet kell kezdeményezniük a társfinanszírozott európai partnerség koordinátoraival/kapcsolattartóival a megtervezendő tevékenységek és források típusainak megértése érdekében. — A társfinanszírozott európai partnerségek esetében minden témában egy támogatási megállapodás keretében állapodnak meg, amely tartalmazza az elszámolható költségek uniós visszatérítési rátáját és a partnerség teljes időtartamára vonatkozó teljes költségvetést. A Bizottság által jóváhagyandó éves munkaterv ismerteti a partnerség tevékenységeit. A konzorcium maga dönt az uniós finanszírozás elosztásáról, tiszteletben tartva a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumban megállapított szabályokat. — A teljes uniós hozzájárulás az összes elszámolható költség százalékában kerül kiszámításra. A társfinanszírozott európai partnerségek esetében a Horizont Európa programon belüli finanszírozási arány általában 30 % (kivételes esetekben 50 %). A konzorciumok teljes mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak eldöntésekor, hogy miként osztják el a tervezett partnerséghez kapcsolódó uniós hozzájárulást a Horizont Európa támogatási megállapodásban részes kedvezményezettek között – ez pedig egyes tevékenységek és/vagy kedvezményezettek esetében magasabb vagy alacsonyabb finanszírozási arányokat eredményezhet. Amennyiben egy ERFA-program keretében, annak célkitűzéseivel összhangban, a Horizont Európa által társfinanszírozott valamely program ERFA-támogatásban részesül, a Horizont Európa által társfinanszírozott program tevékenységeit végrehajtó szervezeteket (pl. nemzeti finanszírozó szerveket) a vonatkozó programok keretében közreműködő szervezetként kell kijelölni. A közös rendelkezésekről szóló rendelet 71. cikkének (3) bekezdésével összhangban az irányító hatóság és a közreműködő szervezet(ek) közötti megállapodásokat írásban kell rögzíteni. — Az adott ERFA-programból származó hozzájárulás egy nemzeti vagy regionális szinten finanszírozott konkrét projektre vonatkozik, és e hozzájárulás kedvezményezettje minősül a szóban forgó projekt kedvezményezettjének (a „művelet” kifejezés a kohéziós politika összefüggésében használatos). — Az ERFA-programban meg kell határozni, és meg kell indokolni azokat a terveket, amelyek az európai partnerségek keretében kiválasztott projektekhez bizonyos mértékű nemzeti hozzájárulást irányoznak elő. — Az ERFA-program európai partnerséghez való hozzájárulásának az feljogosító feltétel (vagyis az S3) hatálya alá kell tartoznia, és összhangban kell állnia a megfelelő programspecifikus célkitűzésekkel és alkalmazási körrel. Az európai partnerséghez való hozzájárulás a vonatkozó S3-ban korai szakaszban is azonosítható, mint olyan intézkedés, amely az adott tagállamon kívüli partnerekkel a kiemelt területeken folytatott együttműködés fokozására irányul.

A támogatás elosztása

— A Horizont Európa által társfinanszírozott tevékenységi program keretében kiválasztott műveletek esetében az irányító hatóság dönthet úgy, hogy közvetlenül nyújt támogatást az ERFA-programból, feltéve, hogy az megfelel a közös rendelkezésekről szóló rendelet 73. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek (a program célkitűzéseinek való megfelelés, az alap hatóköre és az alkalmazandó feljogosító feltételek tekintetében). Az irányító hatóságok alkalmazhatják a Horizont Európa keretében meghatározott elszámolható költségek kategóriáit, maximális összegeit és számítási módszereit is (ezeket a támogatási feltételeket rögzítő dokumentumban kell meghatározni). — A társfinanszírozott európai partnerség pénzügyi irányítása ugyanolyan, mint bármely más Horizont Európa projekté (azaz a támogatási megállapodás kedvezményezettjei műveleteket végeznek és költségeiket bejelentik a Bizottságnak). — A bejelentett költségeknek meg kell felelniük a Horizont Európa költségtámogathatósági szabályainak és a program társfinanszírozási műveleteire vonatkozó, a támogatásimegállapodás-mintában meghatározott egyedi szabályoknak (pl. a transznacionális projektek kiválasztására vonatkozó szabályokat be kell tartani). Természetbeni és pénzügyi hozzájárulások is lehetségesek, feltéve, hogy azok a kohéziós politikai alapok és a Horizont Európa keretében támogathatók. — A Horizont Európa esetében az elszámolható költségeket az alkalmazandó finanszírozási aránnyal összhangban térítik meg (ez általában a konzorcium által biztosított teljes összeg 30 %-a, amely a Horizont Európa rendelet 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban magában foglalhatja „az ERFA által társfinanszírozott programokból származó pénzügyi hozzájárulásokat”). — A Horizont Európa hozzájárulását a koordinátoron keresztül átutalják a nemzeti finanszírozó szervnek, és a tevékenységi program kiegészítő finanszírozására használják fel. — A program társfinanszírozott műveleteit végrehajtó konzorcium önállóan kezeli az uniós hozzájárulást, és (például konzorciumi megállapodásában) dönt arról, hogy miként történjen a források elosztása a tevékenységek és a kedvezményezettek között. A program társfinanszírozott műveletének kedvezményezettjei (a nemzeti finanszírozó szervek) az elszámolható költségeiket bejelentik az irányító hatóságnak. A költségnyilatkozat egy példányát eljuttatják a Horizont Európa keretében támogatást nyújtó hatósághoz. — ERFA-programból származó hozzájárulás esetén a folyamat megegyezik a kumulatív finanszírozásnál alkalmazottal (lásd fent).

Gyakorlati példa

—	Egy tagállam vagy régió egy társfinanszírozott európai partnerség keretében részt vesz a nemzeti finanszírozó szervek konzorciumában.

—	A tagállam vagy régió a társfinanszírozott európai partnerséghez való nemzeti hozzájárulást részben ERFA-programból kívánja fedezni.

—

A nemzeti finanszírozó szerv (vagyis az ERFA-program közreműködő szervezete) a Horizont Európa programban bejelenti, hogy 100 millió EUR összegben nyújt pénzügyi támogatást/finanszírozást a kedvezményezetteknek. A nemzeti finanszírozó szerv 30 %-os visszatérítést kap a Horizont Európa keretében (30 millió EUR).

—	A fennmaradó 70 millió EUR az ERFA-programból társfinanszírozható (pl. 50 %-os társfinanszírozási aránnyal; tiszteletben kell tartani a programprioritás társfinanszírozási arányát – a közös rendelkezésekről szóló rendelet 112. cikke).

—	A 100 millió EUR összköltséget tehát az alábbiak szerint fedeznék: 30 millió EUR a Horizont Európából, 35 millió EUR az ERFA-ból és 35 millió EUR a tagállami költségvetésből.

—	A kiadásokat és költségeket a kumulatív finanszírozásra vonatkozó fent meghatározott szabályokkal összhangban kell kimutatni és bejelenteni.

2. ábra

Hogyan működik a társfinanszírozott európai partnerség?

Gyakorlati példák egy transznacionális közös pályázati felhívásra – a kedvezményezettet nemzeti szinten egy nemzeti finanszírozási ügynökség választja kis A következő példák hipotetikusak. A végső döntést az érintett tagállam hozza meg. A társfinanszírozott európai partnerségekben részt vevő tagállamok a résztvevőiket nemzeti szinten jellemzően saját nemzeti eljárásaik keretében és saját nemzeti szabályaik szerint finanszírozzák. A résztvevő a Horizont Európa által társfinanszírozott partnerségekre vonatkozó támogatásimegállapodás-minta szempontjából „harmadik félnek nyújtott pénzügyi támogatás” kedvezményezettjének minősül. Tagállami szempontból ez a nemzeti kedvezményezett a következők egyike lehet: 1. Teljes mértékben az ERFA által társfinanszírozott programból finanszírozott kedvezményezett. — A nemzeti kedvezményezett csak egy nemzeti támogatási megállapodást ír alá a nemzeti finanszírozási ügynökséggel. Ez a megállapodás meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a nemzeti finanszírozó ügynökség kifizeti az ERFA-ból származó forrást. — A nemzeti finanszírozási ügynökség (a CPR szempontjából) közreműködő szervezetnek minősül, és költségeit (vagyis az általa a nemzeti kedvezményezettnek nyújtott ERFA-finanszírozást) bejelenti mind a Horizont Európa támogatást nyújtó hatóságnak[1], mind a saját illetékes irányító hatóságának. Ezt követően mindkét hatóság jelentést tesz a Bizottságnak. 2. Az ERFA-ból és az ugyanazon nemzeti finanszírozási ügynökség által kezelt más nemzeti forrás(ok)ból társfinanszírozott kedvezményezett. — A nemzeti kedvezményezett egyrészt aláír egy olyan támogatási megállapodást, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a nemzeti finanszírozó ügynökség kifizeti az ERFA-ból származó forrást. A nemzeti kedvezményezett ezt követően aláír egy másik nemzeti támogatási megállapodást, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a nemzeti finanszírozó ügynökség kifizeti a tagállami forrásból származó másik összeget. — A nemzeti finanszírozó ügynökség (a CPR szempontjából) közreműködő szervezetnek minősül, és az alábbiakat jelenti be: — a nemzeti kedvezményezettnek nyújtott ERFA-finanszírozás költsége (ezt az illetékes irányító hatóságnak jelenti be), — az[2] ERFA-finanszírozás és a nemzeti finanszírozó ügynökség által a nemzeti kedvezményezettnek nyújtott egyéb nemzeti finanszírozás összesített költsége (ezt a Horizont Európa keretében támogatást nyújtó hatóságnak jelenti be[3]). Mindkét fenti esetben a nemzeti finanszírozó ügynökségnek követnie kell a kumulatív finanszírozásra vonatkozó eljárást (lásd a kumulatív finanszírozásról szóló fenti 3. szakaszt), és a benyújtott kifizetési kérelem igazoló dokumentumaként fel kell töltenie az eGrants rendszerre a kedvezményezett által az irányító hatóságnak benyújtott nyilatkozat egy példányát (annak a tájékoztatásnak a másolatával együtt, amelyben az irányító hatóság megerősíti a kedvezményezett felé, hogy a kiadás szerepelt a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelemben). [1] A Horizont Európa társfinanszírozású európai partnerségi támogatási megállapodás mintájában szereplő, „harmadik félnek nyújtott pénzügyi támogatás” költségkategóriában [2] A Horizont Európa társfinanszírozású európai partnerségi támogatási megállapodás mintájában szereplő, „harmadik félnek nyújtott pénzügyi támogatás” költségkategóriában [3] A Horizont Európa társfinanszírozású európai partnerségi támogatási megállapodás mintájában szereplő, „harmadik félnek nyújtott pénzügyi támogatás” költségkategóriában

Fontos tudnivaló

A Horizont Európa hozzájárulásának és kötelezettségvállalásának kezelése

A társfinanszírozott európai partnerségekre vonatkozó kötelezettségvállalások és hozzájárulások öt szakaszban valósulnak meg:

1.	indikatív előzetes kötelezettségvállalás;

2.	általános kötelezettségvállalás a támogatási megállapodás aláírásakor;

3.	éves kötelezettségvállalás az éves munkaprogram meghatározásakor (pl. a költségvetési hozzájárulás meghatározása a pályázati felhíváshoz);

4.	végleges kötelezettségvállalás a rangsor/kiválasztási lista elfogadásakor és a támogatási megállapodások aláírásakor;

5.	hozzájárulás (azaz a finanszírozás kifizetése).

Ha a partnerség a közös rendelkezésekről szóló rendelet 71. cikkének (5) bekezdésével összhangban az ERFA-programban közreműködő szervezetté válik, az irányító hatóság és e közreműködő szervezet közötti írásbeli megállapodásnak (partnerség) egyértelműen meg kell jelölnie az egyes feleknek az irányító hatóság által erre a közreműködő szervezetre ruházott feladatok végrehajtásával kapcsolatos felelősségi körét.

A folyamat főbb lépései – Intézményesített európai partnerségek (az EUMSZ 185. és 187. cikke)

Előkészítés/programozás

— A hozzájárulásokat és a műveleteket európai parlamenti és tanácsi határozat (az EUMSZ 185. cikke) vagy tanácsi rendelet (az EUMSZ 187. cikke) határozza meg. Az EU hozzájárulásának legalább a nem uniós partner hozzájárulásával megegyezőnek kell lennie. — Amennyiben egy ERFA-program a célkitűzéseivel összhangban olyan partnerséget támogat, amelyet a Horizont Európa is társfinanszíroz, úgy az érintett program irányító hatósága – a közös rendelkezésekről szóló rendelet 71. cikkének (5) bekezdésével összhangban – a közös vállalkozást (az EUMSZ 187. cikke) vagy a decentralizált végrehajtó struktúrát (az EUMSZ 185. cikke) (17) jelöli ki közreműködő szervezetként. A közös rendelkezésekről szóló rendelet 71. cikkének (3) bekezdésével összhangban az irányító hatóság és a közreműködő szervezet(ek) közötti megállapodásokat írásban kell rögzíteni. — Az ERFA-programokból konkrét projektekhez járulnak hozzá. Az ilyen ERFA-hozzájárulás kedvezményezettje a projekt kedvezményezettje (a projekt a kohéziós politika szerinti művelettel egyenlő). — Az intézményesített európai partnerséghez való hozzájárulást a program szinergiákról és kiegészítő jellegről szóló szakaszában kell – indoklással ellátva – meghatározni. — Az intézményesített európai partnerséghez való hozzájárulásnak meg kell felelnie az alkalmazandó feljogosító feltétel (vagyis az S3) kritériumainak, és – a közös rendelkezésekről szóló rendelet 73. cikkének (4) bekezdése értelmében – összhangban kell lennie a megfelelő program célkitűzésével és hatályával. Az intézményesített európai partnerséghez való hozzájárulás a vonatkozó S3-ban korai szakaszban is azonosítható, mint olyan intézkedés, amely az adott tagállamon kívüli partnerekkel a kiemelt területeken folytatott együttműködés fokozására irányul. Az irányító hatóság és a közreműködő szervezet közötti írásbeli megállapodásnak (partnerség) egyértelműen meg kell határoznia az e feladatok elvégzésével kapcsolatos felelősségi köröket.

A támogatás elosztása

— Az irányító hatóság dönthet úgy, hogy közvetlenül nyújt támogatást az ERFA-programból, feltéve, hogy ez megfelel a közös rendelkezésekről szóló rendelet 73. cikke (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az irányító hatóságok alkalmazhatják a Horizont Európa keretében meghatározott elszámolható költségek kategóriáit, maximális összegeit és számítási módszereit is (ezeket a támogatási feltételeket rögzítő dokumentumban kell meghatározni). — A részt vevő államok által a közös vállalkozás projektjeiben részt vevő nemzeti szervezeteik számára nyújtott finanszírozás a közös vállalkozásnak nyújtott pénzügyi hozzájárulásnak minősül. A részt vevő államok hozzájárulásainak kezelésére vonatkozó szabályokkal (18) összhangban a részt vevő államoknak minden év január 31-ig jelentést kell tenniük az irányító testületnek az adott pénzügyi évben nyújtandó indikatív pénzügyi hozzájárulásokról. Ennek során a részt vevő államoknak meg kell határozniuk, hogy e hozzájárulások mekkora hányada származik a kohéziós politikai alapokból. — A pénzügyi hozzájárulások központi kezelése esetében (amennyiben a kedvezményezett egyetlen támogatási megállapodást ír alá az uniós és nemzeti hozzájárulásokat végrehajtó közös vállalkozással) az ERFA program forrásait a pályázatok kiválasztását és a nemzeti/regionális hozzájárulások azonosítását követően fizetik ki a végrehajtó struktúrának. A Horizont Európa szabályok kizárólag ebben az esetben alkalmazandók – mind a pályázati felhívás kiértékelése és kiválasztása, mind a kifizetés szakaszára. — A kifizetések összehangolása esetén a nemzeti hatóság nem utal át pénzeszközöket a végrehajtó struktúrának, hanem közvetlenül visszatéríti azokat a kedvezményezettek számára a nemzeti támogatási megállapodások alapján. A nemzeti vagy ERFA-finanszírozási szabályok a teljes nemzeti hozzájárulásra vonatkoznak. A felhívásra, az értékelésre és a kiválasztásra azonban kizárólag a Horizont Európa szabályokat kell alkalmazni. A hozzájárulás végrehajtásának típusától függetlenül ugyanazon felhíváson belül lehetnek olyan műveletek, amelyeket ERFA-forrásokból, valamint a Horizont Európa vagy a Digitális Európa program forrásaiból együttesen finanszíroznak.

A folyamat főbb lépései – A társfinanszírozott és az intézményesített európai partnerségekre egyaránt alkalmazandók (az EUMSZ 185. és 187. cikke)

Előkészítés/programozás

— Az új európai partnerségeket a Horizont Európa stratégiai tervezése és a kapcsolódó stratégiai koordinációs folyamat részeként határozzák meg. A folyamatban a tagállamok a Horizont Európa egyedi programja 6. cikkének (5) bekezdésével összhangban teljes mértékben részt vesznek

Végrehajtás, nyomon követés és ellenőrzés

— A partnerségeknek a Horizont Európa rendelet 45. cikkében, III. mellékletében és V. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő nyomonkövetési rendszert kell létrehozniuk. Ez a rendszer ugyanabba az adatbázisba illeszkedik, mint a Horizont Európa többi összetevője. Az európai partnerségek keretében finanszírozott pályázatokkal és projektekkel kapcsolatos összesített adatok így az eCORDA-n és a Horizont irányítópulton keresztül válnak elérhetővé. A Horizont Európa kulcsfontosságú hatáspályái mellett közös mutatókat dolgoztak ki az európai partnerségek számára, hogy a jogalapban meghatározott kritériumok – például az addicionalitás, a nyitottság és a szinergiák – alapján nyomon kövessék teljesítményüket. A nyomon követésnek lehetővé kell tennie az elért eredmények és a hatások irányába tett előrehaladás értékelését, valamint a korrekciós intézkedések iránti potenciális igények azonosítását. E nyomon követés eredményei beépülnek majd az összes európai partnerség és Horizont Európa értékelési ciklus kétévenkénti nyomon követésébe. — A közös rendelkezésekről szóló rendelet 72. cikkének (1) bekezdésével összhangban az irányító hatóság adatokat gyűjt a műveletekről, beleértve a partnerségek által kiválasztott támogató projekteket is

Fontos tudnivaló

A nemzeti hozzájárulások mekkora részét fedezheti az ERFA-program?

Az ERFA-programból származó hozzájárulás a nemzeti hozzájárulásokat a társfinanszírozási szabályokkal, valamint az alapokból az egyes prioritásokra vonatkozóan a közös rendelkezésekről szóló rendelet 112. cikkében és a költségvetési rendelet 190. cikkében meghatározott maximális támogatási összegekkel összhangban fedezheti, feltéve, hogy teljesülnek a közös rendelkezésekről szóló rendelet 63. cikkének (9) bekezdésében foglalt követelmények.

Az általános csoportmentességi rendelet 25c. cikke meghatározza az állami támogatások összeegyeztethetőségére vonatkozó feltételeket ahhoz, hogy az európai partnerség keretében támogatott kutatási és fejlesztési projektekre alkalmazni lehessen a Horizont Európa keretében megállapított elszámolható költségeket és finanszírozási arányokat.

Kiterjedhet-e egy ERFA-program a projekthez nyújtott összes nemzeti hozzájárulásra – tekintettel arra, hogy a nemzeti társfinanszírozást nem projekt, hanem prioritás szerint programozzuk?

Igen. A hozzájárulás a vonatkozó programból származik, amely maga is a társfinanszírozási szabályok hatálya alá tartozik. Mivel azonban a társfinanszírozást nem műveleti, hanem prioritási szinten határozzák meg, az uniós költségvetés fedezheti az adott művelethez való valamennyi nemzeti hozzájárulást.

Felhasználhatók-e az ERFA-programok projektek finanszírozása helyett „természetbeni” hozzájárulásra?

Az ERFA-programok felhasználhatók az európai partnerségekben részt vevő tagállamok nemzeti hozzájárulásainak fedezésére. Nincs jelentősége annak, hogy az ilyen hozzájárulások pénzügyiek vagy természetbeniek-e. A részt vevő tagállamok nem nyújtanak természetbeni hozzájárulást az intézményesített európai partnerségekhez.

Hogyan tudja az ERFA-program irányító hatósága biztosítani, hogy a társfinanszírozott műveletek hozzájáruljanak a programban meghatározott mutatók teljesítéséhez?

Az európai partnerségek által kiválasztott projektek akkor támogathatók, ha megfelelnek a közös rendelkezésekről szóló rendelet 73. cikke (2) bekezdésének a), b) és g) pontjában meghatározott követelményeknek. Ezért hozzá kell járulniuk a programmutatók teljesítéséhez.

Lehetséges-e a forrásokat más célokra felhasználni, ha azokat nem költötték el partnerségi projektek finanszírozására?

Ezeket a hozzájárulásokat az európai partnerség irányító testülete általi értékelést és kiválasztást követően, meghatározott projektekre kell felhasználni. Ezért nem utalhatók vissza.

Mi a helyzet az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal?

Az állami támogatási szabályok akkor alkalmazandók, ha a tagállami forrásokból – többek között az ERFA-ból – nyújtott állami finanszírozás kedvezményezettje vállalkozás (és ha az állami támogatás meglétének minden egyéb, az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kumulatív feltétele teljesül). Az általános csoportmentességi rendelet 25c. cikkében meghatározott feltételek mellett a társfinanszírozott kutatási és fejlesztési projektekre alkalmazhatók a Horizont Európa keretében megállapított elszámolható költségek és finanszírozási arányok. Ez vonatkozik az EUMSZ 185. vagy 187. cikke alapján a partnerségek által, illetve program-társfinanszírozási műveletek keretében közzétett felhívásokra is. A projekteknek transznacionálisaknak kell lenniük (amelyeket legalább három tagállam, illetve két tagállam és legalább egy társult ország hajt végre), és olyan központilag szervezett pályázati felhívások eredményként kell létrejönniük, amelyekre a Horizont Európa finanszírozási szabályai érvényesek (az általános csoportmentességi rendelet 25c. cikkének (3) bekezdése az elszámolható költségek kategóriáiról, maximális összegéről és számítási módszereiről). Amennyiben az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott valamennyi alkalmazandó feltétel teljesül, a támogatást nyújtó hatóságnak az állami támogatás szempontjából nem kell külön értékelést végeznie, és a támogatást sem kell bejelentenie a Bizottságnak. Amennyiben a finanszírozás az állami támogatási szabályok hatálya alá tartozik, és nem felel meg az általános csoportmentességi rendelet 25c. cikkében meghatározott valamennyi feltételnek, e projektek nem kezelhetők az állami támogatási szabályok szerinti egyszerűsített módon.

Mi a vétójog az intézményesített európai partnerségekben?

A Horizont Európa rendelet 10. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban az egyik részt vevő tagállam hozzájárulásait az adott részt vevő tagállamban letelepedett jogalanyok részvételének finanszírozására kell felhasználni. A részt vevő tagállamok ezért továbbra is ellenőrzést gyakorolnak nemzeti hozzájárulásaik felett, mivel megvétózhatják a nemzeti források egy adott kedvezményezettnek történő odaítélését (kivételes esetekben és kellően indokolt okokból), miközben a pályázat uniós forrásokból továbbra is finanszírozható marad.

Támogathatják-e az ERFA-programok más uniós szervek vagy hálózatok tagsági/részvételi díjait (pl. EIT-partnerségek)?

Az ERFA által társfinanszírozott műveletnek az ERFA-rendelet hatálya alá kell tartoznia. Az ERFA-rendelet 5. cikke (1) bekezdésének f) pontja lehetővé teszi, hogy az ERFA támogassa a hálózatépítést, az együttműködést, valamint az innovációs klasztereket érintő tapasztalatcserét és tevékenységeket (ideértve azokat is, amelyek összefogják a vállalkozásokat, a kutatási szervezeteket és a hatóságokat). Az ilyen együttműködés nemzetközi szervezeteken keresztül is előmozdítható.

A közös rendelkezésekről szóló rendelet 63. cikkének (4) bekezdése értelmében egy művelet egésze vagy egy része végrehajtható egy tagállamon, így az EU-n kívül is, feltéve, hogy a művelet hozzájárul a program célkitűzéseihez.

A nemzetközi szervezetek tagsági díjai ezért nem felelnek meg a fent említett feltételeknek, és az ERFA-ból nem támogathatók, mivel a nemzetközi szervezetek célkitűzései általában túl tágak ahhoz, hogy azokat egy olyan konkrét művelettel lehessen párhuzamba állítani, amely a finanszírozási program célkitűzéseihez igazodik.

Ezzel szemben a részvételi díjak általában konkrétabb és specifikusabb tevékenységekhez kapcsolódnak, és ezért részesülhetnek ERFA-támogatásban – amennyiben egy nemzetközi szervezet által végrehajtott olyan konkrét művelethez igazodnak, amely az ERFA-rendelet hatálya alá tartozik, és hozzájárul a finanszírozási program célkitűzés(ei)hez.

5.   Kombinált finanszírozás (partnerségalakítás)

Fontos, hogy optimalizáljuk és maximalizáljuk azokat az előnyöket, amelyeket a K+I a társadalom, a környezet és a tágabb értelemben vett gazdaság számára nyújt, valamint azt a hozzájárulást, amellyel elősegíti az uniós célok elérését. Az uniós finanszírozásnak ezért koherensnek kell lennie, és ki kell aknáznia a lehetséges szinergiákat. Ez különösen igaz egy olyan partnerségalakításra, amely egy, a részvétel szélesítésében érintett országban kiválósági központ létrehozását vagy korszerűsítését támogatja azáltal, hogy összefog egy másik ország vezető kutatóintézetével (fejlett partnerrel). Ehhez nemzeti, regionális, uniós vagy magánforrásból származó kiegészítő finanszírozásra van szükség. Az ilyen fellépést ezért a Horizont Európa munkaprogram „szinergia” műveletként jelöli meg. A partnerségalakítás várhatóan hatásos és érdemi híd lesz, különösen az S3 és a K+I kiválósági központ között, és így erősíti az EKT-t.

Kapcsolódó jogszabályok

Az általános csoportmentességi rendelet 25d. cikke (Állami támogatás)

A folyamat főbb lépései

Előkészítés/programozás	A Horizont Európa munkaprogram ún. „szinergia” műveletként jelöli meg a partnerségalakítást. A kohéziós politikai programok kiegészítő finanszírozást nyújthatnak a partnerségalakítási projekteknek a Horizont Európa által fedezett költségeken kívüli elszámolható költségeihez, feltéve, hogy teljesülnek a közös rendelkezésekről szóló rendelet 73. cikkének (4) bekezdésében foglalt követelmények.
A támogatás elosztása	Két külön pályázati felhívást tesznek közzé (az ERFA és a Horizont Európa alapján). A Horizont Európa pályázatnak egyértelműen ismertetnie kell az ERFA-ból vagy más finanszírozási forrásokból támogatott kiegészítő projektet. Adott esetben ismertetni kell a költségkategóriákat, a műszaki infrastruktúrára vonatkozó előírásokat, az épületek és létesítmények előzetes tervét, a költség-haszon elemzést stb. Az ismertetést független szakértők is értékelik a Horizont Európa szabályok és kiválasztási kritériumok alapján.
Végrehajtás	Az ERFA-program a Horizont Európát kiegészítő K+F-projekteket támogat, bár az ERFA keretében elszámolható költségek köre eltérő. A módosított általános csoportmentességi rendelet 25d. cikke összeegyeztethetőségi feltételeket állapít meg az olyan társfinanszírozott K+F-projektek (többek között ERFA-forrásokból történő) állami támogatására, amely projektek kiegészítik a partnerségalakítási műveleteket (ilyen esetekben a Horizont Európa keretében megállapított elszámolható költségek és finanszírozási arányok alkalmazandók). Ezen túlmenően az általános csoportmentességi rendelet módosított 25d. cikke lehetővé teszi, hogy az állami beruházási támogatás a partnerségalakítási művelet keretében végrehajtott infrastrukturális beruházások 70 %-át fedezze (szintén bizonyos feltételek mellett). A projektjavaslatot egyetlen értékelés keretében vizsgálják, amely kiterjed a projekt mindkét részére (azaz a Horizont Európából támogatott és a választott kiegészítő finanszírozási forrásból, például valamely kohéziós politikai program keretében támogatott részre). Erre azért van szükség, hogy alkalmazni lehessen az általános csoportmentességi rendelet módosított 25d. cikkét, amely lehetővé teszi, hogy a kiegészítő finanszírozási forrás kezelői a szóban forgó műveletre alkalmazzák a Horizont Európa keretében meghatározott elszámolható költségek kategóriáit, maximális összegeit és számítási módszereit.

6.   Upstream és downstream szinergiák

Upstream/downstream szinergiák akkor alakulnak ki, amikor az uniós támogatás (elsősorban a Horizont Európa és ERFA-programokon keresztül) összehangolt és zökkenőmentes keretet biztosít a K+I innovációs folyamat valamennyi lépéséhez (a kapacitásépítéstől és az alapkutatástól kezdve az innovatív megoldások magánvállalkozások általi piaci hasznosításáig és bevezetéséig). Az ilyen szinergiák különleges hozzáadott értéket képviselnek, ha olyan területeken jelentkeznek, amelyek kulcsfontosságú uniós szakpolitikai célokhoz kapcsolódnak, és lehetőséget kínálnak a tágabb értelemben vett gazdaság jelentős fejlődésére.

Az ilyen szinergiák kialakításához szoros együttműködésre van szükség az érintett szereplők – különösen a Horizont Európa és az ERFA-támogatás programozásában és végrehajtásában részt vevő uniós és nemzeti hatóságok – között.

A Horizont Európa küldetések (19) például új módszereket kínálnak az érintett szereplők küldetése során azonosított kihívások kezelésére, és olyan átalakító erejű megoldásokat kínálnak, amelyek elősegíthetik az elérhető legjobb technológiák elterjedésének felgyorsítását. Az öt uniós küldetés és az ERFA közötti lehetséges szinergiák gyakorlati példáit e feljegyzés melléklete ismerteti.

Az említett elterjedés ösztönzése érdekében a Horizont új terjesztési és hasznosítási stratégiája integrált megközelítést fog szorgalmazni, amelynek során küldetéseredmény-portfóliókat hoz létre és tart fenn, amelyeket integrált szolgáltatási ökoszisztémával (pl. Horizont Eredményplatform és Horizont Results Booster) és kezdeményezésekkel (pl. rendezvények és munkaértekezletek) kombinál. Ez egyértelmű kutatási és innovációs eredményeket hoz majd a nemzeti és regionális befektetőknek és politikai döntéshozóknak. A Horizont új terjesztési és hasznosítási stratégiája is kiemeli a Horizont Európa munkaprogram témáit, így a pályázatokra jelentkezők mérlegelhetik, hogy ki tudják-e aknázni a más uniós programokkal fennálló potenciális szinergiákat.

A Horizont 2020 (és más uniós programok) keretében már folyamatban lévő projektek eredményeinek hasznosítására irányuló negyedik közép-európai Interreg programból levont tanulságokat figyelembe fogják venni, amikor arról döntenek, hogy az Interreg programok segítségével hogyan aknázzák ki a Horizont Európa K+I-eredményeit (a régiók magas színvonalú K+I-eredményekhez való hozzáférésének javítását szolgáló további eszközként). Az ebbe az irányba tett jövőbeli erőfeszítésekhez hasznosítani fogják a kapcsolatteremtési kezdeményezésekből származó ismereteket és tapasztalatokat (például az új Horizont-Interreg szinergiák feltérképezésére szolgáló eszköz, amely a tematikus és regionális információkat egyesíti annak érdekében, hogy azonosítsa e két finanszírozási irány közötti lehetséges szinergiákat).

Ezek a megközelítések és megoldások is segíthetik az állami szerveket abban, hogy új képességeket fejlesszenek ki és új szolgáltatásokat nyújtsanak. Ez különösen fontos a kevésbé fejlett és a peremterületek számára, amelyek kevésbé képesek alkalmazni az új technológiákat és kezelni a rendszerszintű átalakulást.

Így tehát több ilyen régiónak intenzívebb demonstrációs, innovációs és technológiaátadási intézkedésekre nyílik lehetősége, felhasználva a kohéziós politika forrásait a programcélkitűzések elérésének elősegítése érdekében. Azok a régiók, amelyek egy adott küldetési területhez kapcsolódó stratégiákban prioritásokat határoztak meg, szinergiákat alakíthatnak ki az adott küldetéssel (20), hogy támogassák az új megközelítések kidolgozását és/vagy downstream alkalmazását, amelynek következtében átalakulást biztosító lehetőségek nyílhatnak meg. Például a Horizont Európa küldetések irányt mutathatnak; elősegíthetik a regionális fejlesztést; előmozdíthatják a több tudományágat átfogó és többszintű irányítást; bevonhatják a műveletekbe a nagyközönséget és a helyi/regionális érdekelt feleket; valamint népszerűsíthetik a kohéziós politikai beruházásokat, valamint az új hálózatokhoz, szakpolitikai tanulási platformokhoz és finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést.

A régiók fontos szerepet játszanak a hidrogénalapú gazdaság kiépítésében, különösen a hidrogénvölgyeken keresztül (21). Biztosítják a regionális vagy helyi szintű hidrogéntermelést, -szállítást, -tárolást és -felhasználást, és kulcsfontosságúak a REPowerEU célkitűzéseinek megvalósításához (22). A Tiszta Hidrogén közös vállalkozás hosszú múltra visszatekintő tapasztalattal rendelkezik az EU-ban a hidrogénvölgyek létrehozásának támogatása terén. E sikeres koncepció valamennyi tagállamban történő további elterjesztése szükségessé teszi az erőforrások jelentős összevonását.

Például: a megújuló hidrogén kulcsfontosságú lesz a földgáz, a szén és az olaj kiváltásához a nehezen dekarbonizálható iparágakban és a közlekedésben. A REPowerEU 2030-ra 10 millió tonna megújuló hidrogén Unión belüli előállítását és 10 millió tonna megújuló hidrogén importját tűzi ki célul. A régiók fontos szerepet játszanak az uniós hidrogénalapú gazdaság kiépítésében, különösen a hidrogénvölgyeken keresztül. A hidrogénvölgyek biztosítják a regionális vagy helyi szintű hidrogéntermelést, -szállítást, -tárolást és -felhasználást, és kulcsfontosságúak a REPowerEU célkitűzéseinek megvalósításához. A Tiszta Hidrogén közös vállalkozás és annak elődje hosszú múltra visszatekintő tapasztalattal rendelkezik az EU-ban a hidrogénvölgyek létrehozásának támogatása terén. Jelenleg tíz uniós tagállamban 23 hidrogénvölgy található. E sikeres koncepció valamennyi tagállamban történő további elterjesztése szükségessé teszi az erőforrások jelentős összevonását.

Példa: Szinergiák az új európai innovációs menetrend keretében

A szinergiák támogathatják az új európai innovációs menetrend és különösen a 3. kiemelt kezdeményezés végrehajtását, amelynek célja a regionális innovációs ökoszisztémák megerősítése és összekapcsolása, valamint az innovációs szakadék csökkentése.

---

(1)  Ez a közvetett irányítású uniós alapokra is vonatkozhat.

(2)  Tekintettel a közvetlenül irányított uniós programok, például a Horizont Európa, a Digitális Európa és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz rendelkezéseinek a megosztott irányítás alá tartozó programokkal való szinergiákra vonatkozó összehangolására, e dokumentum egyes elemei iránymutatásnak tekinthetők az ilyen közvetlenül irányított uniós programok és az ERFA-programok közötti szinergiák gyakorlati megvalósításához, ugyanakkor gondosan mérlegelik az egyes alkalmazandó jogalapok sajátosságait és az egyes programokra jellemző szakpolitikai megfontolásokat.

(3)  COM(2020) 628 final, 2020. szeptember 30.

(4)  COM(2021) 407 final.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(6)  Míg ez a dokumentum a Horizont Európa kiválósági pecsétekre összpontosít, a kiválósági pecsétek odaítélésének lehetőségét az EU többéves pénzügyi keretébe tartozó 14 másik program (Digitális Európa, Egységes piac program, LIFE, Kreatív Európa, Erasmus+, Űrprogram, Európai Szolidaritási Testület, Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, Jogérvényesülés program, Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program, Euratom, Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, Integrált Határigazgatási Alap és Belső Biztonsági Alap) alap-jogiaktusai is tartalmazzák.

(7)  Lásd a CPR 73. cikke (2) bekezdésének a), b) és g) pontját, valamint 73. cikkének (4) bekezdését.

(8)  A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o., a legutóbb módosított formában). A módosított rendelet egységes szerkezetbe foglalt változata kizárólag tájékoztatási céllal elérhető az Európai Bizottság honlapján: https://ec.europa.eu/competition-policy/state-aid/legislation/regulations_en

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(10)  A Tanács (EU) 2021/764 határozata (2021. május 10.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2013/743/EU határozat hatályon kívül helyezéséről.

(11)  Az EIC 2022. évi munkaprogramja.

(12)  Más, közvetlenül irányított programokba is lehetséges az átcsoportosítás, lásd például az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendelet 4. cikkének (14) bekezdését, amely a digitális ágazatra alkalmazandó, valamint a Digitális Európa rendelet 9. cikkének (5) bekezdését.

(13)  A partnerségi megállapodás sablon 4.2. táblázata (a közös rendelkezésekről szóló rendelet II. melléklete) „Átcsoportosítások közvetlen vagy közvetett irányítás alatt álló eszközökbe” konkrétan azonosítja azokat az eszközöket, amelyekbe ERFA-összegeket csoportosítanak át.

(14)  A közös rendelkezésekről szóló rendelet 26. cikke (1) bekezdésének korlátain belül.

(15)  Meg kell jegyezni, hogy a DEP-rendelet 23. cikkének (1) bekezdése, valamint például a CEF.2. rendelet 19. cikkének (1) bekezdése a Horizont Európáról szóló rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével azonos rendelkezéseket tartalmaz. Ez pedig lehetővé teszi a kumulatív finanszírozásra vonatkozó végrehajtási rendelkezések e programok közötti összehangolását.

(16)  Ez az útmutató a Horizont Európa és az ERFA-programok közötti szinergiákra összpontosít, de hasonló logika vonatkozik a 15. cikk (3) bekezdésében felsorolt többi programra is.

(17)  A Horizont Európa keretében csak egy, az EUMSZ 185. cikke szerinti kezdeményezés létezik: az EURAMET által működtetett Európai metrológiai partnerség.

(18)  A közös vállalkozásoknak a Horizont Európa keretében történő létrehozásáról szóló (EU) 2021/2085 tanácsi rendelet 12. cikke.

(19)  További részletek a Horizont Európa keretében megvalósuló uniós küldetésekről: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/funding/funding-opportunities/funding-programmes-and-open-calls/horizon-europe/eu-missions-horizon-europe_en#what

(20)  Az uniós küldetések a 2021–2027-es időszakra vonatkozó Horizont Európa kutatási és innovációs program újdonságai. Az uniós küldetések a Bizottság olyan összehangolt erőfeszítéseit jelentik, amelyek célja, hogy a finanszírozási programok, a szakpolitikák, a szabályozás tevékenységek és más tevékenységek terén egyesítsék a szükséges erőforrásokat. A küldetések emellett arra törekednek, hogy az állami és magánszereplők, például az uniós tagállamok, a regionális és helyi hatóságok, a kutatóintézetek, a mezőgazdasági termelők és a földhasználók, a vállalkozások és a befektetők mozgósítása és aktív szerepvállalása révén érjenek el valódi és tartós hatást. A küldetések az új megoldások és megközelítések társadalmi elterjedésének fokozása érdekében a nyilvánossággal is együtt fognak működni. Öt uniós misszió létezik (Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz; Rák; Óceánjaink és vizeink helyreállítása 2030-ig; 100 klímasemleges és intelligens város 2030-ig; A talajvédelemre irányuló küldetés).

(21)  A hidrogénvölgyek intelligens szakosodási partnersége és a hidrogénnel kapcsolatos kísérleti projekt (Hidrogénvölgyek – intelligens szakosodási platform (europa.eu)).

(22)  A REPowerEU (COM(2022) 230 final) 2030-ra 10 millió tonna megújuló hidrogén Unión belüli előállítását és 10 millió tonna megújuló hidrogén importját tűzi ki célul.

Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb (1):

2,00 % 2022. november 1.

Euroátváltási árfolyamok (2)

2022. november 3.

(2022/C 421/04)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	0,9753
JPY	Japán yen	144,58
DKK	Dán korona	7,4433
GBP	Angol font	0,87228
SEK	Svéd korona	10,9320
CHF	Svájci frank	0,9889
ISK	Izlandi korona	144,90
NOK	Norvég korona	10,3543
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,539
HUF	Magyar forint	407,87
PLN	Lengyel zloty	4,7090
RON	Román lej	4,9013
TRY	Török líra	18,1602
AUD	Ausztrál dollár	1,5517
CAD	Kanadai dollár	1,3452
HKD	Hongkongi dollár	7,6560
NZD	Új-zélandi dollár	1,6957
SGD	Szingapúri dollár	1,3878
KRW	Dél-Koreai won	1 391,75
ZAR	Dél-Afrikai rand	18,0173
CNY	Kínai renminbi	7,1367
HRK	Horvát kuna	7,5375
IDR	Indonéz rúpia	15 400,20
MYR	Maláj ringgit	4,6271
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,463
RUB	Orosz rubel
THB	Thaiföldi baht	37,091
BRL	Brazil real	5,0262
MXN	Mexikói peso	19,2363
INR	Indiai rúpia	80,8845

---

(1)  Változó árfolyam esetén a kijelölt nap előtt végrehajtott legközelebbi pénzügyi operáció árfolyamát alkalmazzák, a kamatláb a legmagasabb árfolyam szerint számítandó.

(2)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás

(2022/C 421/05)

A közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet (1) 35. cikke (3) bekezdésének megfelelően olyan határozat született, amely halászati tilalmat rendel el az alábbi táblázatban foglaltak szerint:

A tilalom dátuma és időpontja	2022.9.28.
Időtartam	2022.9.28. - 2022.12.31.
Tagállam	Olaszország
Állomány vagy állománycsoport	ARS/GF8-11
Faj	Óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea)
Övezet	GSA 8, 9, 10, 11
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	09/TQ110

---

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról

(2022/C 421/06)

A Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés közzétételét (1) követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

1.   Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet 2022. augusztus 2-án a Tech-Fab Europe (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be az egyes üvegrostból készült hálószövetekkel foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében.

A kérelem nyilvános változatát, valamint az uniós gyártók általi támogatottság mértékére vonatkozó elemzést az érdekelt felek számára betekintésre összeállított akta tartalmazza. Ezen értesítés 5.6. pontja tájékoztatással szolgál arról, hogy az érdekelt felek hogyan férhetnek hozzá az aktához.

2.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék

A felülvizsgálat tárgyát képező termék: a jelenleg az ex 7019 63 00, ex 7019 64 00, ex 7019 65 00, ex 7019 66 00 és ex 7019 69 90 KN-kódok (TARIC-kódok: 7019630019, 7019640019, 7019650018, 7019660018 és 7019699019) alá tartozó, hosszában és szélességében is több mint 1,8 mm szemnagyságú, 35 g/m2-nél nagyobb fajlagos tömegű, üvegrostból készült hálószövetek, kivéve az üvegszál korongokat (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék). A megadott KN- és TARIC-kódok csak tájékoztató jellegűek.

3.   Meglévő intézkedések

A jelenleg hatályban lévő intézkedéseket a legutóbb az (EU) 2018/788 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) módosított 2017/1993/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (4) kivetett végleges dömpingellenes vám alkotja.

4.   A felülvizsgálat indokai

A kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával vagy megismétlődésével és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

4.1.    A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

4.1.1.   A Kínából érkező dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

A kérelmező arra hivatkozott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások következtében nem helyénvaló a kínai belföldi árak és költségek alkalmazása.

A jelentős torzulásokra vonatkozó állításának alátámasztásaképpen a kérelmező a Bizottság szolgálatai által 2017. december 20-án közreadott, a Kínában fennálló sajátos piaci körülményeket leíró országjelentésben (5) található információkra támaszkodott. A kérelmező különösen az általában az állami jelenlét miatti, konkrétabban pedig a vegyiparban tapasztalható torzulásokra, valamint a nyersanyagokról és az energiáról szóló fejezetekre hivatkozott. Ezenkívül a kérelmező nyilvánosan hozzáférhető információkra, különösen „a Kínai Népköztársaság nemzetgazdasági és társadalmi fejlődésének tizennegyedik ötéves tervére és a 2035-re szóló hosszú távú célok körvonalai” című dokumentumra támaszkodott. Végül a kérelmező a Bizottság közelmúltbeli dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok keretében tett ténymegállapításaira (6) is hivatkozott.

Ennek következtében az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjára való tekintettel a Kínából érkező dömping megismétlődésére vonatkozó állítás egy – megfelelő reprezentatív országbeli torzulásmentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségeken alapuló – számtanilag képzett rendes érték és a felülvizsgálat tárgyát képező termék egyes harmadik országokba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul, tekintettel arra, hogy az Unióba TARIC-kódok szintjén jelenleg nem érkezik jelentős volumenű behozatal Kínából.

A fenti – dömpinget igazoló – összehasonlítás alapján a kérelmező azt állítja, hogy fennáll a valószínűsége a Kínából érkező dömping megismétlődésének.

A kérelmező továbbá azt állítja, hogy az, hogy az Unióba a TARIC-kódok szintjén jelenleg nem érkezik jelentős volumenű behozatal Kínából, nem felel a kínai behozatal uniós piacon való jelenlétével kapcsolatban rendelkezésére álló információknak. Ebben az összefüggésben a kérelmező a dömping folytatódását is állítja. Az állítás egy – megfelelő reprezentatív országbeli torzulásmentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségeken alapuló – számtanilag képzett rendes érték és a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek Kína vonatkozásában jelentősek.

A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdése értelmében elegendő bizonyíték utal arra, hogy az árakra és a költségekre kiható jelentős torzulások miatt nem helyénvaló az érintett országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, ezért indokolt az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján vizsgálatot indítani.

Az országjelentés megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (7).

4.2.    A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

A kérelmező állítása szerint az érintett országból érkező behozatal által okozott kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűsíthető.

A kérelmező bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országból az Unióba érkező behozatala valószínűleg a jelenleginél magasabb szintet fog elérni. Ez az érintett ország jelentős kihasználatlan gyártási kapacitásaira, valamint az Európai Unió piacának a méretéből és áraiból adódó vonzerejére vezethető vissza.

A kérelmező állítása szerint az érintett országból dömpingelt áron érkező behozatal jelentős mértékű növekedése az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően további kárt okozna az uniós gazdasági ágazatnak, vagy az okozott kár megismétlődéséhez vezetne.

5.   Eljárás

Minthogy az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a dömping és a kár valószínűségével kapcsolatban a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban felülvizsgálatot indít.

A hatályvesztési felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az intézkedések hatályvesztése nyomán valószínűsíthetően folytatódik-e vagy megismétlődik-e a felülvizsgálat tárgyát képező, Kínából származó termék dömpingje, illetve az uniós gazdasági ágazatot ért kár.

A Bizottság felhívja továbbá a felek figyelmét a Covid19-járványnak a dömping- és a szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásairól közzétett közleményre (8), amely erre az eljárásra is alkalmazandó lehet.

5.1.    Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2021. július 1-jétől 2022. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjed ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2019. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra („figyelembe vett időszak”) terjed ki.

5.2.    Észrevételek a kérelemmel és a vizsgálat megindításával kapcsolatban

Amennyiben az érdekelt felek a kérelemhez (ideértve a kár folytatódását vagy megismétlődését és az ok-okozati összefüggést érintő kérdéseket is) vagy a vizsgálat megindításának valamely részletéhez (ideértve a kérelem támogatottságának mértékét is) észrevételeket kívánnak fűzni, ezt az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől (9) számított 37 napon belül kell megtenniük.

A vizsgálat megindításával összefüggő meghallgatás iránti kérelmeket az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

5.3.    A dömping folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

A hatályvesztési felülvizsgálat keretében a Bizottság megvizsgálja a felülvizsgálati időszak tekintetében az Unióba irányuló kivitelt, és – az Unióba irányuló kiviteltől függetlenül – meghatározza, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az érintett országban gyártó és értékesítő vállalatok helyzete alapján valószínűsíthető-e az intézkedések hatályvesztése esetére az Unióba dömpingáron megvalósított kivitel folytatódása vagy megismétlődése.

Ennek megfelelően a Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országban működő valamennyi gyártóját (10) – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a hatályban lévő intézkedéshez vezető vizsgálat(ok)ban – az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.3.1.   Az érintett országban működő gyártókra vonatkozó vizsgálat

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett, Kínában működő gyártók esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes gyártót – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy az ezen értesítés közzétételét követő 7 napon belül jelentkezzenek, és küldjenek a Bizottságnak információkat vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozóan. Ezeket az információkat a TRON.tdi platformon keresztül kell megadni a következő címen: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/tdi/form/R781_SAMPLING_FORM_FOR_EXPORTING_PRODUCER. A Tron platformhoz való hozzáférés módjáról az 5.6. és az 5.9. pont ad tájékoztatást.

A gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett felveszi a kapcsolatot az érintett ország hatóságaival, és kapcsolatba léphet az érintett országban működő gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Ha mintavételre van szükség, akkor a gyártók kiválasztására a termelés, az értékesítés vagy a kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján kerül sor, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – az érintett országban működő összes ismert gyártót, az érintett ország hatóságait, valamint a gyártói szervezeteket értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Miután megkapta a gyártók mintájának kiválasztásához szükséges információkat, a Bizottság tájékoztatja az érintett feleket arról, hogy bekerültek-e a mintába vagy sem. A mintába felvett gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük egy kérdőívet.

A Bizottság a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

Az érintett országban működő gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2633.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való esetleges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek.

5.3.2.   A jelentős torzulásokkal rendelkező Kínára vonatkozó további eljárás

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását illetően ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság felkéri különösen valamennyi érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját a kérelemben megadott inputokról és Harmonizált Rendszer (HR) szerinti kódokról, javasoljon egy vagy több megfelelő reprezentatív országot, és adja meg, hogy az adott országokban mely vállalatok gyártják a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének e) pontjával összhangban a Bizottság röviddel az eljárás megindítása után feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához, amelyben tájékoztatást ad a vizsgálatban érintett feleknek arról, hogy milyen forrásokat kíván felhasználni a Kínához tartozó rendes értéknek az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján történő meghatározásához. Ez valamennyi forrásra kiterjed majd, ideértve adott esetben a megfelelő reprezentatív harmadik ország kiválasztását is. A feljegyzésnek az aktához való csatolását követően 10 nap áll a vizsgálatban érintett felek rendelkezésére arra, hogy észrevételeket tegyenek.

A Bizottság számára rendelkezésre álló információk szerint Kína tekintetében ebben az esetben a kérelmező javaslata alapján Oroszország és India lehetséges reprezentatív harmadik ország. A megfelelő reprezentatív harmadik ország végleges kiválasztása céljából a Bizottság megvizsgálja, hogy vannak-e olyan országok, amelyek gazdasági fejlettségi szintje hasonló Kínáéhoz, amelyekben gyártják és értékesítik a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, és amelyekben a vonatkozó adatok könnyen elérhetők. Ha több ilyen ország is van, a Bizottság adott esetben előnyben részesíti azokat az országokat, amelyekben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

A figyelembe veendő forrásokkal összefüggésben a Bizottság felkéri a Kínában működő valamennyi gyártót, hogy az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül küldje meg számára a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártása során felhasznált anyagokra (nyers- és feldolgozott anyagokra) és energiára vonatkozó információkat. Ezeket az információkat a TRON.tdi platformon keresztül kell megadni a következő címen: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/tdi/form/R781_INFO_ON_INPUTS_FOR _EXPORTING_PRODUCER_FORM. A Tron platformhoz való hozzáférés módjáról az 5.6. és az 5.9. pont ad tájékoztatást.

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának alkalmazása keretében a költségek és az árak meghatározásához rendelkezésre bocsátani kívánt tényszerű információkat tartalmazó beadványokat az ezen értesítés közzétételétől számított 65 napon belül kell benyújtani a Bizottságnak. Az erre a célra felhasznált tényszerű információk kizárólag nyilvánosan hozzáférhető forrásokból vehetők.

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kérdőívet bocsát Kína kormányának rendelkezésére is.

5.3.3.   A független importőrökre vonatkozó vizsgálat (11) (12)

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az érintett országból az Unióba importáló független importőröket – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a hatályban lévő intézkedésekhez vezető vizsgálatban – a vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes független importőrt – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Ezeknek a feleknek az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kell jelentkezniük, és egyúttal vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés mellékletében kért információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a felülvizsgálat tárgyát képező, az érintett országból érkező termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság az összes ismert független importőrt és importőrszervezetet értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Emellett a Bizottság a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket bocsát a mintába felvett független importőrök rendelkezésére. Ezeknek a feleknek eltérő rendelkezés hiányában a minta kiválasztására vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kell kitöltve visszaküldeniük a kérdőívet.

A független importőrök számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2633.

5.4.    A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

Annak megállapításához, hogy valószínűsíthető-e az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódása vagy megismétlődése, a Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós gyártóit a vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett uniós gyártók nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket. Ezen túlmenően azoknak a további uniós gyártóknak – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a hatályban lévő intézkedéshez vezető vizsgálat(ok)ban –, amelyek úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, illetve a nevükben eljáró képviselőiknek az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal. Az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeknek eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság az összes ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók összes ismert szervezetét értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a végleges mintába.

A mintába felvett uniós gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kell kitöltve visszaküldeniük a kérdőívet.

Az uniós gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2633.

5.5.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően abban az esetben, ha a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége megerősítést nyer, el kell dönteni, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása nem ellentétes-e az Unió érdekével.

A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és képviseleti szervezeteiket, a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, a szakszervezeteket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy szolgáltassanak információkat az uniós érdekkel kapcsolatban.

Az uniós érdek vizsgálatával kapcsolatos információkat eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtani. Az információk tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújthatók be.

A kérdőívek – köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termék felhasználói számára összeállított kérdőív – egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2633. Az alaprendelet 21. cikke alapján szolgáltatott információk mindazonáltal csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű, az információk érvényességét tanúsító bizonyítékokkal támasztják alá.

5.6.    Érdekelt felek

A vizsgálatban való részvételhez az érdekelt feleknek, köztük az érintett országban működő gyártóknak, az uniós gyártóknak, az importőröknek és képviseleti szervezeteiknek, a felhasználóknak és képviseleti szervezeteiknek, a szakszervezeteknek, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteknek elsőként bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Azokat az érintett országban működő gyártókat, uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteket, amelyek az 5.3.1., az 5.3.3. és az 5.4. pont szerinti eljárások keretében információkat szolgáltattak, a Bizottság érdekelt félnek tekinti, amennyiben tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Más felek csak attól az időponttól fogva vehetnek részt a vizsgálatban érdekelt félként, amikor jelentkeznek, és csak akkor, ha tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az, hogy egy személy vagy szervezet érdekelt félnek minősül-e, nem érinti az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását.

Az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához a Tron.tdi platformon keresztül, a következő internetcímen lehet hozzáférni: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI. A hozzáféréshez az oldalon található utasításokat kell követni (13).

5.7.    Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.8.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá annak összefoglalását, hogy az érdekelt fél a meghallgatás keretében mit kíván megvitatni. A meghallgatás az érdekelt felek által előzetesen írásban megjelölt kérdésekre korlátozódik.

A meghallgatás főszabályként nem használható fel az ügy keretében még rendelkezésre nem álló tényszerű információk bemutatására. Mindazonáltal a megfelelő ügyintézés céljából és annak érdekében, hogy a Bizottság szolgálatai továbbléphessenek a vizsgálatban, az érdekelt felek felkérhetők arra, hogy a meghallgatás után új tényszerű információkkal szolgáljanak.

5.9.    Az írásbeli beadványok benyújtására, a kitöltött kérdőívek elküldésére és a levelezésre vonatkozó instrukciók

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információk nyújthatók be. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Sensitive” (bizalmas) jelöléssel kell ellátni (14). A vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

A „Sensitive” jelöléssel ellátott információkat benyújtó feleknek ezekről az információkról az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét, vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket – beleértve az érdekelt félként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmeket is – a TRON.tdi platformon (https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI) keresztül, a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában mellékelve nyújtsák be. A TRON.tdi platform vagy e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: https://circabc.europa.eu/ui/group/2e3865ad-3886-4131-92bb-a71754fffec6/library/4e476147-3281-4582-a97e-985d2b316d58/details. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag a TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük a TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben eljuttatott küldeményekre irányadó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate G

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

TRON.tdi: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/tdi

E-mail-címek:

—	a dömpinggel kapcsolatos kérdésekben: TRADE-OPEN-MESH-R781-DUMPING@ec.europa.eu

—	a kárral és az uniós érdekkel kapcsolatos kérdésekben, valamint az ezen értesítés mellékletében kért információk megküldéséhez: TRADE-OPEN-MESH-R781-INJURY@ec.europa.eu

6.   A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően főszabály szerint az ezen értesítés közzétételétől számított 12 hónapon belül – de 15 hónapon belül mindenképpen – lezárul.

7.   Információk benyújtása

Az érdekelt felek csak az ezen értesítés 5. pontjában meghatározott időkeretek között szolgáltathatnak információkat.

A vizsgálatnak a kötelezően előírt határidőkön belül való lezárása érdekében a Bizottság nem fogad el beadványokat az érdekelt felektől az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére, valamint, ha alkalmazandó, az érdekelt felek újabb végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidő után.

8.   Észrevételek fűzése más felek beadványaihoz

A védelemhez való jog garantálása érdekében az érdekelt feleknek rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy észrevételeket fűzzenek a más érdekelt felek által benyújtott információkhoz. Ezekben az észrevételekben az érdekelt felek csak a más érdekelt felek beadványaiban tárgyalt kérdésekkel foglalkozhatnak, új kérdéseket nem vethetnek fel.

Az érdekelt feleknek a végleges ténymegállapításokról való tájékoztatása nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – a végleges ténymegállapításokra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 5 napon belül kell benyújtani. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az újabb végső tájékoztatás nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – az újabb végső tájékoztatásra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 1 napon belül kell benyújtani.

A fenti időkeretek nem sértik a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben kiegészítő információkat kérjen az érdekelt felektől.

9.   Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása

Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása csak kivételes körülmények fennállása esetén kérhető, és csak kellően indokolt esetben biztosítható. A kérdőívek kitöltésére rendelkezésre álló határidő rendesen legfeljebb 3 nappal hosszabbítható meg, és a meghosszabbítás a szabályok értelmében legfeljebb 7 napra szólhat. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben más információk benyújtására meghatározott határidők a kivételes körülmények fennállásának igazolása nélkül legfeljebb 3 nappal hosszabbíthatók meg.

10.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltatja ezeket az információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a válasz kért formában történő elkészítése indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

11.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közreműködését. A meghallgató tisztviselő az eljárás folyamán megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint az érdekelt felek vagy harmadik felek által a védelemhez való joguk gyakorlásával összefüggésben benyújtott kérelmeket.

A meghallgató tisztviselő meghallgatásokat szervezhet, és közvetíthet az érdekelt fél vagy felek és a Bizottság szolgálatai között annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a kérelmek indokait. Ilyen meghallgatásra csak akkor kerülhet sor, ha az adott kérdést nem sikerült a Bizottság szolgálataival kellő időben rendezni.

A kérelmeket kellő időben, indokolatlan késedelem és az eljárás szabályszerű lefolytatásának veszélyeztetése nélkül kell benyújtani. Ezt szem előtt tartva az érdekelt feleknek a meghallgató tisztviselő közreműködését a közreműködésre okot adó esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kérniük kell. Ha a meghallgatás iránti kérelmet nem a rendelkezésre álló időkereteken belül nyújtják be, a meghallgató tisztviselő megvizsgálja a késve beérkező kérelem indokait, a benne felvetett kérdések jellegét és e kérdéseknek a védelemhez való jog gyakorlására kifejtett hatását, továbbá figyelembe veszi a megfelelő ügyintézéshez és a vizsgálat időben történő lezárásához fűződő érdeket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és internetes oldalai a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján találhatók:

https://policy.trade.ec.europa.eu/contacts/hearing-officer_hu

12.   Lehetőség az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat kérésére

Mivel e hatályvesztési felülvizsgálat megindítása az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban történik, ténymegállapításai nem a meglévő intézkedések módosítását, hanem – az alaprendelet 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban – azok hatályon kívül helyezését vagy fenntartását eredményezik.

Ha az érdekelt felek valamelyike úgy véli, hogy az intézkedések esetleges módosítása érdekében szükséges azok felülvizsgálata, kérheti az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat megindítását.

Az ilyen – az ezen értesítés tárgyát képező hatályvesztési felülvizsgálattól függetlenül lefolytatandó – felülvizsgálatot kérő felek a fent megadott címen léphetnek kapcsolatba a Bizottsággal.

13.   A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (15) megfelelően kezeli.

A Bizottság piacvédelmi tevékenysége során végzett személyesadat-kezelésről a magánszemélyeket tájékoztató adatvédelmi nyilatkozat megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján:

https://policy.trade.ec.europa.eu/enforcement-and-protection/trade-defence_hu

---

(1)  HL C 63., 2022.2.7., 11. o.

(2)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(3)  A Bizottság (EU) 2018/788 végrehajtási rendelete (2018. május 30.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatalára vonatkozó, az Indiában, az Indonéziában, a Malajziában, a Tajvanon és a Thaiföldön feladott, akár ezekből az országokból származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatalára is kiterjesztett végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről szóló (EU) 2017/1993 végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 134., 2018.5.31., 5. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2017/1993 végrehajtási rendelete (2017. november 6.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatalára vonatkozó, az Indiában, az Indonéziában, a Malajziában, a Tajvanon és a Thaiföldön feladott, akár ezekből az országokból származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatalára is kiterjesztett végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 288., 2017.11.7., 4. o.).

(5)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2017. december 20., SWD(2017) 483 final/2, megtekinthető a következő internetcímen: https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/december/tradoc_156474.pdf

(6)  A Bizottság (EU) 2020/492 végrehajtási rendelete (2020. április 1.) a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről (HL L 108, 2020.4.6., 1. o); a Bizottság (EU) 2020/776 végrehajtási rendelete (2020. június 12.) a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámok kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2020/492 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 189., 2020.6.15., 1. o.); a Bizottság (EU) 2020/870 végrehajtási rendelete (2020. június 24.) az Egyiptomból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről, a kivetett ideiglenes kiegyenlítő vám végleges beszedéséről, valamint az Egyiptomból származó folytonosüvegrostszál termékek nyilvántartásba vett behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám megállapításáról (HL L 201., 2020.6.25., 10. o.); a Bizottság (EU) 2021/328 végrehajtási rendelete (2021. február 24.) a Kínai Népköztársaságból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámnak az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 65., 2021.2.25., 1. o.); a Bizottság (EU) 2021/2287 végrehajtási rendelete (2021. december 17.) a Kínai Népköztársaságból származó, továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból származó továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2021/2170 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 458., 2021.12.22., 344. o.); valamint a Bizottság (EU) 2022/72 végrehajtási rendelete (2022. január 18.) a Kínai Népköztársaságból származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámok kivetéséről, valamint a Kínai Népköztársaságból származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2021/2011 végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 12, 2022.1.19., 34 o.).

(7)  Indokolt kérelemre a Bizottság az országjelentésben hivatkozott dokumentumokat is rendelkezésre bocsátja.

(8)  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52020XC0316%2802%29

(9)  Eltérő megjelölés hiányában ahol a szöveg ezen értesítés közzétételére utal, ott ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele értendő.

(10)  Gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amely a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártja.

(11)  A mintában kizárólag független, azaz az érintett országban működő gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök szerepelhetnek. A gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek a gyártók kérdőívének I. mellékletét kell kitölteniük. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikkével összhangban két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló (2013. október 9.) 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(12)  A független importőrök által szolgáltatott adatok e vizsgálat keretében a dömping meghatározásán kívül más szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(13)  Technikai probléma esetén kérjük, vegye fel a kapcsolatot a Kereskedelmi Főigazgatóság ügyfélszolgálatával (e-mail: trade-service-desk@ec.europa.eu, telefon: +32 22979797).

(14)  A „Sensitive” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).