Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02009R0223-20241226

Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (EGT- és Svájc-vonatkozású szöveg)

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/223/2024-12-26

02009R0223 — HU — 26.12.2024 — 002.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 223/2009/EK RENDELETE

(2009. március 11.)

az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT- és Svájc-vonatkozású szöveg)

(HL L 087, 2009.3.31., 164. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/759 RENDELETE  (2015. április 29.)

  L 123

90

19.5.2015

►M2

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/3018 RENDELETE  (2024. november 27.)

  L 3018

1

6.12.2024




▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 223/2009/EK RENDELETE

(2009. március 11.)

az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT- és Svájc-vonatkozású szöveg)



I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet jogi keretet állapít meg az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez.

A szubszidiaritás elvét betartva és a nemzeti és közösségi hatóságok függetlenségének, integritásának és elszámoltathatóságának megfelelően, az európai statisztikák a Közösség tevékenységeinek ellátásához szükséges megfelelő statisztikák. Az európai statisztikák az Európai Statisztikai Programban kerülnek meghatározásra. Azokat a Szerződés 285. cikke (2) bekezdésében meghatározott statisztikai elvekkel, valamint az Európai statisztika gyakorlati kódexével összhangban kell fejleszteni, előállítani és közzétenni a 11. cikknek megfelelően. Azokat e rendelettel összhangban kell végrehajtani.

2. cikk

Statisztikai elvek

(1)  

Az európai statisztikák fejlesztését, előállítását és közzétételét a következő statisztikai elvek szabályozzák:

▼M1

a) 

„szakmai függetlenség”: a statisztikákat független módon kell fejleszteni, előállítani és közzétenni, különösen az alkalmazandó technikák, fogalmak, módszertanok és források kiválasztását, valamint a közzététel valamennyi formájának tartalmát és időzítését illetően, és ezeket a feladatokat mindenféle politikai vagy egyéb érdekcsoport, illetve uniós vagy nemzeti hatóság nyomásától mentesen kell elvégezni;

▼B

b) 

„pártatlanság”: a statisztikákat semleges módon kell fejleszteni, előállítani és közzétenni, és valamennyi felhasználót egyenlő bánásmódban kell részesíteni;

c) 

„tárgyilagosság”: a statisztikákat szisztematikus, megbízható és elfogulatlan módon kell fejleszteni, előállítani és közzétenni; ez magában foglalja a szakmai és etikai standardok alkalmazását és a felhasználók és adatszolgáltatók számára átlátható politikák és gyakorlatok követését;

d) 

„megbízhatóság”: a statisztikáknak a lehető leghitelesebben, legpontosabban és legkövetkezetesebben kell mérniük azt a valóságot, amelyet leképezni hivatottak, és ez magában foglalja a tudományos kritériumok alkalmazását is a források, módszerek és eljárások kiválasztásában;

e) 

„a statisztikai adatok bizalmas kezelése”: az egyedi statisztikai egységekre vonatkozó, közvetlenül statisztikai célokra vagy közvetve, adminisztratív vagy egyéb forrásokból beszerzett bizalmas adatok védelme, amely magában foglalja a megszerzett adatok nem statisztikai célú felhasználásának és jogellenes nyilvánosságra hozatalának tilalmát is;

f) 

„költséghatékonyság”: a statisztika előállítási költségeinek arányban kell állniuk az eredmények fontosságával és a várt előnyökkel, az erőforrásokat optimálisan kell felhasználni és mérsékelni kell a válaszadói terhet. A kért információ lehetőség szerint kivonható a rendelkezésre álló nyilvántartásokból vagy forrásokból.

Az e bekezdésben megállapított statisztikai elveket az Európai statisztika gyakorlati kódexe tartalmazza részletesebben a 11. cikknek megfelelően.

(2)  
Az európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele figyelembe veszi a nemzetközi ajánlásokat és a legjobb gyakorlatot.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. 

„statisztikák”: mennyiségi és minőségi, összesített és reprezentatív információk, amelyek egy kollektív jelenséget jellemeznek az érintett sokaságban;

2. 

„fejlesztés”: statisztikák előállításához és közzétételéhez használt statisztikai módszer, standard és eljárás létrehozására, megerősítésére és javítására, valamint az új statisztikák és mutatók megtervezésére irányuló tevékenység;

3. 

„előállítás”: a statisztikák összeállításához szükséges információ összegyűjtésével, tárolásával, feldolgozásával és elemzésével kapcsolatos valamennyi tevékenység;

4. 

„közzététel”: a statisztikák és statisztikai elemzések hozzáférhetővé tétele a felhasználók számára;

▼M2

4a. 

„adat”: aktusok, tények vagy információk bármilyen digitális vagy nem digitális megjelenítése, valamint a megfigyelési egységekre vonatkozó ilyen aktusok, tények vagy információk bármilyen összeállítása;

4b. 

„metaadat”: bármely olyan információ, amely adatokat vagy folyamatokat határoz meg vagy ír le;

4c. 

„adatbirtokos”: olyan jogi vagy természetes személy, illetve bármely más szervezet, aki vagy amely az alkalmazandó uniós vagy nemzeti joggal összhangban jogosult és képes a tevékenysége eredményeképpen megszerzett adatok kezelésére és rendelkezésre bocsátására;

▼B

5. 

„adatgyűjtés”: felmérések és a különböző forrásokból történő információszerzés valamennyi módja, ideértve az adminisztratív forrásokat is;

▼M2

5a. 

„adatforrás”: olyan forrás, amely releváns és szükséges adatot szolgáltat, önmagában vagy más forrásokból származó adatokkal együtt, statisztikák fejlesztése és előállítása céljára, ideértve az adatfelméréseket, teljeskörű felvételeket, közigazgatási adatokat vagy az adatbirtokosok által kérésre rendelkezésre bocsátott adatokat;

5b. 

„az adatokhoz való hozzáférés”: az adatbirtokos által szolgáltatott vagy rendelkezésre bocsátott adatok NSH vagy más nemzeti hatóságok vagy a Bizottság (Eurostat) általi, meghatározott műszaki, jogi vagy szervezeti követelményeknek megfelelő kezelése;

▼B

6. 

„statisztikai egység”: a megfigyelés alapegysége, azaz egy természetes személy, egy háztartás, egy gazdasági szereplő vagy egyéb vállalkozás, amelyre az adatok vonatkoznak;

7. 

„bizalmas adat”: olyan adat, amely lehetővé teszi a statisztikai egységek közvetlen vagy közvetett azonosítását, és ezáltal egyedi információt közöl. A statisztikai egység azonosíthatóságának megállapításakor figyelembe kell venni mindazokat az eszközöket, amelyeket egy harmadik személy ésszerűen igénybe vehet az említett statisztikai egység azonosításához;

▼M2

8. 

„statisztikai célú felhasználás”: kizárólag statisztikai eredmények és elemzések fejlesztése, előállítása és közzététele érdekében történő, statisztikai hatóságok általi felhasználás, ideértve a kutatás és tudományos tevékenységek, vagy mintavételi keretek létesítése céljára történő felhasználást is;

▼B

9. 

„közvetlen azonosítás”: a statisztikai egység azonosítása annak nevéről vagy címéről, illetve egy nyilvánosan hozzáférhető azonosító számról;

10. 

„közvetett azonosítás”: a statisztikai egység azonosítása bármilyen, a közvetlen azonosítástól eltérő módon;

11. 

„a Bizottság (Eurostat) tisztviselői”: a Közösségeknek az Európai Közösségek személyzeti szabályzatának 1. cikke értelmében a Közösség statisztikai hatóságánál dolgozó tisztviselői;

12. 

„a Bizottság (Eurostat) személyzetének más tagjai”: a Közösségeknek az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó foglalkoztatási feltételek 2–5. cikke értelmében a Közösség statisztikai hatóságánál dolgozó alkalmazottai.

II. FEJEZET

STATISZTIKAI IRÁNYÍTÁS

4. cikk

Az Európai Statisztikai Rendszer

Az Európai Statisztikai Rendszer (European Statistical System, a továbbiakban: az ESR) a Közösség statisztikai hatósága, azaz a Bizottság (Eurostat), és a nemzeti statisztikai intézetek (NSH-k), valamint az egyes tagállamokban az európai statisztikák fejlesztéséért, előállításáért és közzétételéért felelős más nemzeti hatóságok közötti partnerség.

5. cikk

Nemzeti statisztikai intézetek és más nemzeti hatóságok

▼M1

(1)  
E tekintetben az egyes tagállamok által – az 1. cikkel összhangban az európai statisztikai programban meghatározott – európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele érdekében nemzeti szinten végzett valamennyi tevékenység összehangolásáért felelős szervként kijelölt nemzeti statisztikai hatóság (a továbbiakban: az NSH) látja el a kizárólagos kapcsolattartó szerepét a Bizottság (Eurostat) felé a statisztikával kapcsolatos ügyekben.

Az NSH koordinációs szerepének – az 1. cikkel összhangban az európai statisztikai programban meghatározott – európai statisztikák fejlesztéséért, előállításáért és közzétételéért felelős valamennyi egyéb nemzeti hatóságra ki kell terjednie. Az NSH különösen felel a statisztikai tervezés és jelentéstétel, a minőség-ellenőrzés, a módszertan, az adattovábbítás és az ESR statisztikai tevékenységeiről folytatott kommunikáció nemzeti szinten történő koordinációjáért. Mivel az említett európai statisztikák némelyikét a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjaiként a nemzeti központi bankok (NKB-k) is előállíthatják, az NSH-knak és az NKB-knak a nemzeti szabályozással összhangban szorosan együtt kell működniük egymással annak biztosítása érdekében, hogy teljes körű és koherens európai statisztikák készüljenek, továbbá gondoskodniuk kell arról, hogy megvalósuljon az ESR és a KBER között szükséges, a 9. cikkben előírt együttműködés.

▼B

(2)  
A Bizottság (Eurostat) karbantartja és honlapján közzéteszi a tagállamok által kijelölt NSH-k és egyéb, az európai statisztikák fejlesztéséért, előállításáért és terjesztéséért felelős nemzeti hatóságok listáját.
(3)  
Az e cikk (2) bekezdésében említett listán szereplő NSH-k és más nemzeti hatóságok ajánlattételi felhívás nélkül is részesülhetnek támogatásban, összhangban a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 168. cikke (1) bekezdésének d) pontjával.

▼M1

5a. cikk

Az NSH-k vezetői és a többi nemzeti hatóság statisztikákért felelős vezetői

(1)  
Saját nemzeti statisztikai rendszerükön belül a tagállamok biztosítják az e rendeletben meghatározott feladatok ellátásáért felelős tisztviselők szakmai függetlenségét.
(2)  

E célból az NSH-k vezetői:

a) 

kizárólagos felelősséggel bírnak a folyamatokra, statisztikai módszerekre, standardokra és eljárásokra, valamint az NSH által fejlesztett, előállított és közzétett európai statisztikákkal kapcsolatos közlemények és kiadványok tartalmára és időzítésére vonatkozó döntéshozatal tekintetében;

b) 

felhatalmazást kapnak arra, hogy az NSH belső irányításával kapcsolatos valamennyi kérdésben határozzanak;

c) 

statisztikai feladataik ellátása során független módon járnak el és semmilyen kormánytól vagy egyéb intézménytől, szervtől, hivataltól vagy más szervezettől nem kérnek, illetve nem fogadnak el utasítást;

d) 

felelősséggel tartoznak az NSH statisztikai tevékenységeiért és költségvetésének végrehajtásáért;

e) 

éves jelentést adnak közre, és észrevételeket tehetnek az NSH statisztikai tevékenységeivel kapcsolatos költségvetési források elosztását érintően;

f) 

koordinálják az 5. cikk (1) bekezdése értelmében az európai statisztikák fejlesztéséért, előállításáért és közzétételéért felelős valamennyi nemzeti hatóság statisztikai tevékenységét;

g) 

szükség esetén nemzeti iránymutatásokat határoznak meg valamennyi európai statisztikának a nemzeti statisztikai rendszerükön belüli fejlesztése, előállítása és közzététele minőségének biztosítására, valamint ellenőrzik és felülvizsgálják azok végrehajtását; ugyanakkor kizárólag azért tartoznak felelősséggel, hogy ezeknek az iránymutatásoknak az NSH-n belüli betartását biztosítsák;

h) 

az ESR-en belül képviselik saját nemzeti statisztikai rendszerüket.

(3)  
A tagállamok biztosítják, hogy az európai statisztikák fejlesztéséért, előállításáért és közzétételéért felelős egyéb nemzeti hatóságok ezeket a feladatokat az NSH vezetője által készített nemzeti iránymutatásokkal összhangban lássák el.
(4)  
A tagállamok biztosítják, hogy az NSH-k vezetőire, illetve adott esetben az európai statisztikákat előállító egyéb nemzeti hatóságok statisztikákért felelős vezetőire vonatkozó személyzeti felvételi és kinevezési eljárások átláthatók legyenek, és kizárólag szakmai kritériumokon alapuljanak. Az említett eljárások során biztosítani kell az esélyegyenlőséget, különös tekintettel a nemek közötti egyenlőségre. Az NSH-k vezetői csak olyan indokkal bocsáthatók el vagy helyezhetők más beosztásba, amely nem veszélyezteti a szakmai függetlenséget.
(5)  
A tagállamok nemzeti testületet állíthatnak fel azzal a céllal, hogy biztosítsa az európai statisztikák előállítóinak szakmai függetlenségét. Az NSH-k vezetői, illetve adott esetben az európai statisztikákat előállító egyéb nemzeti hatóságok statisztikákért felelős vezetői tanácsért fordulhatnak ezekhez a testületekhez. E testületek tagjaira vonatkozó személyzeti felvételi, áthelyezési és elbocsátási eljárásoknak átláthatóknak kell lenniük, és kizárólag szakmai kritériumokon alapulhatnak. Az említett eljárások során biztosítani kell az esélyegyenlőséget, különös tekintettel a nemek közötti egyenlőségre.

▼B

6. cikk

Bizottság (Eurostat)

(1)  
A Közösség statisztikai hatósága, amelyet a Bizottság az európai statisztikák fejlesztésére, előállítására és közzétételére jelölt ki, e rendeletben „a Bizottság (Eurostat)”.

▼M1

(2)  
Uniós szinten a Bizottság (Eurostat) független módon eljárva biztosítja az európai statisztikák előállítását a megállapított szabályoknak és statisztikai elveknek megfelelően.
(3)  
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló 4. jegyzőkönyv 5. cikkének sérelme nélkül, az uniós intézmények és szervek statisztikai tevékenységeit a Bizottság (Eurostat) koordinálja, elsősorban az adatok konzisztenciájának és minőségének biztosítása és az adatszolgáltatási teher mérséklése érdekében. E célból a Bizottság (Eurostat) bármelyik uniós intézményt vagy szervet felkérheti a vele való konzultációra vagy együttműködésre, a saját hatáskörébe tartozó területen statisztikai célú módszerek és rendszerek kidolgozása érdekében. Valamennyi intézmény vagy szerv, amely statisztika előállítását javasolja, konzultál a Bizottsággal (Eurostat), és figyelembe veszi az általa e célból megfogalmazott esetleges ajánlásokat.

▼M1

6a. cikk

A Bizottság (Eurostat) főigazgatója

(1)  
Az Eurostat az Unió statisztikai hatósága, és egyben a Bizottság egyik főigazgatósága. Vezetője a főigazgató.
(2)  
A Bizottság gondoskodik róla, hogy az Eurostat főigazgatójára vonatkozó személyzeti felvételi eljárás átlátható legyen, és szakmai kritériumokon alapuljon. Az eljárás során biztosítani kell az esélyegyenlőséget, különös tekintettel a nemek közötti egyenlőségre.
(3)  
A főigazgató kizárólagos felelősséggel tartozik a folyamatokra, statisztikai módszerekre, standardokra és eljárásokra, valamint az Eurostat által előállított valamennyi statisztika esetében a statisztikai közlemények és kiadványok tartalmára és időzítésére vonatkozó döntéshozatal tekintetében. Az említett statisztikai feladatok ellátása során a főigazgatónak független módon kell eljárnia, és semmilyen uniós intézménytől vagy testülettől, továbbá semmilyen kormánytól vagy egyéb intézménytől, szervtől, hivataltól vagy ügynökségtől nem kérhet, illetve nem fogadhat el utasítást.
(4)  
Az Eurostat főigazgatója felelős az Eurostat statisztikai tevékenységeiért. Az Eurostat főigazgatója – statisztikai párbeszéd keretében – a Bizottság által történő kinevezését követően azonnal, azt követően pedig évente megjelenik az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt a statisztikai irányítással, a módszertannal és a statisztikai innovációval kapcsolatos ügyek megvitatása céljából. Az Eurostat főigazgatója éves jelentést ad közre.

▼B

7. cikk

Az európai statisztikai rendszer bizottsága

(1)  
Létrejön az európai statisztikai rendszer bizottsága (a továbbiakban: az ESR-bizottság). Az ESR-bizottság szakmai iránymutatást nyújt az ESR számára az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez, a 2. cikk (1) bekezdésében megállapított statisztikai elvekkel összhangban.
(2)  
Az ESR-bizottság az NSH-k képviselőiből áll, akik nemzeti statisztikai szakértők. Az elnök szerepét a Bizottság (Eurostat) tölti be.
(3)  
Az ESR-bizottság elfogadja eljárási szabályzatát, amelynek tükröznie kell feladatait.
(4)  

A Bizottság a következőket illetően konzultál az ESR-bizottsággal:

a) 

a Bizottság által tervezett intézkedések az európai statisztikák fejlesztésére, előállítására és terjesztésére, ezek indokoltsága a költséghatékonyság alapján, elérésük eszközei és ütemezése, valamint a felmérések válaszadóira háruló válaszadói teher;

b) 

az Európai Statisztikai Program javasolt fejlesztései és prioritásai;

c) 

a prioritások újbóli kitűzésére és a válaszadói teher csökkentésének megvalósítására vonatkozó kezdeményezések;

d) 

a statisztikai adatok bizalmas kezelésével kapcsolatos kérdések;

e) 

a gyakorlati kódex továbbfejlesztése; és

f) 

bármilyen más – különösen módszertani – kérdés, amely a statisztikai programok létrehozásából vagy végrehajtásából ered, és amelyet az elnök saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére vet fel.

8. cikk

Együttműködés más szervekkel

A hatáskörükbe tartozó kérdéseknek megfelelően konzultálni kell az európai statisztikai tanácsadó bizottsággal és az európai statisztikairányítási tanácsadó bizottsággal.

9. cikk

Együttműködés a KBER-rel

Az adatszolgáltatási teher mérséklése és az európai statisztikák előállításához szükséges koherencia biztosítása érdekében a KBER és az ESR szoros együttműködést folytat, a 2. cikk (1) bekezdésében megállapított statisztikai elvek betartása mellett.

10. cikk

Nemzetközi együttműködés

Az egyes tagállamok álláspontjának és szerepének sérelme nélkül, az ESR által az európai statisztikák szempontjából nemzetközi szinten különös jelentőséggel bíró kérdésekben képviselt álláspontot, valamint a nemzetközi statisztikai szervekben való képviseletre vonatkozó külön megállapodásokat az ESR-bizottság készíti elő és a Bizottság (Eurostat) hangolja össze.

11. cikk

Az Európai statisztika gyakorlati kódexe

(1)  
A gyakorlati kódex célja az európai statisztikák iránti általános bizalom biztosítása azáltal, hogy megállapítja az európai statisztikák fejlesztésének, előállításának és terjesztésének módját, a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott statisztikai elvekkel és a statisztika legjobb nemzetközi gyakorlataival összhangban.
(2)  
A gyakorlati kódexet szükség szerint az ESR-bizottság vizsgálja felül és frissíti. A módosításokat a Bizottság teszi közzé.

▼M1

(3)  
A tagállamok és a Bizottság megteszik az összes intézkedést annak érdekében, hogy fenntartsák az európai statisztikákba vetett bizalmat. Ennek érdekében a tagállamok és a Bizottság által elkészített, „Kötelezettségvállalások a statisztikába vetett bizalomért” (a továbbiakban: kötelezettségvállalások) című dokumentumokban továbbra is célul kell kitűzni az európai statisztikákba vetett közbizalom fenntartását, valamint a gyakorlati kódexben rögzített statisztikai alapelvek végrehajtása terén történő előrelépés biztosítását. E kötelezettségvállalásoknak pontosan meghatározott szakpolitikai kötelezettségvállalásokat kell tartalmazniuk a gyakorlati kódex alkalmazási feltételeinek szükség szerinti javítására vagy fenntartására, és a dokumentum mellett közzé kell tenni egy, az állampolgároknak szóló összefoglalót is.
(4)  
A Bizottság a tagállamok által küldött éves jelentés alapján rendszeresen ellenőrzi a tagállami kötelezettségvállalásokat, melyeket szükség szerint naprakésszé kell tenni.

Amennyiben 2017. június 9-ig valamely tagállam nem teszi közzé a kötelezettségvállalásait, az adott tagállam jelentést nyújt be a Bizottságnak, illetve tesz közzé a gyakorlati kódex végrehajtása, illetve adott esetben a kötelezettségvállalások létrehozását célzó intézkedések terén elért eredményekről. Ezeket az elért eredményekről szóló jelentéseket rendszeres időközönként – első közzétételüket követően legalább kétévente – naprakésszé kell tenni.

A Bizottság 2018. június 9-ig, azt követően pedig kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a közzétett kötelezettségvállalásokról, illetve adott esetben az elért eredményekről szóló jelentésekről.

(5)  
A Bizottság által tett kötelezettségvállalás teljesítését az európai statisztikairányítási tanácsadó testület rendszeresen ellenőrzi. Az európai statisztikairányítási tanácsadó testület a fenti kötelezettségvállalás teljesítéséről szóló értékelését szerepelteti az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 235/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak ( 1 ) megfelelően benyújtott éves jelentésében. Az európai statisztikairányítási tanácsadó testület 2018. június 9-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e kötelezettségvállalás végrehajtásáról.

▼B

12. cikk

Statisztikai minőség

(1)  

Az eredmények minőségének garantálása érdekében az európai statisztikákat egységes standardok és harmonizált módszerek alapján fejlesztik, állítják elő és teszik közzé. E tekintetben a következő minőségértékelési szempontokat kell alkalmazni:

a) 

„relevancia”: a statisztika jelenlegi és lehetséges felhasználói igényeknek való megfelelésének mértéke;

b) 

„pontosság”: a becsült és a nem ismert valós értékek közelségének mértéke;

c) 

„időszerűség”: az információ elérhetősége és a leírt esemény vagy jelenség között eltelt idő;

d) 

„időbeli pontosság”: az adatok közzétételének tervezett időpontja és az adatok megjelenésének időpontja között eltelt idő;

e) 

„hozzáférhetőség” és „egyértelműség”: azok a feltételek és rendelkezések, amelyek mellett a felhasználó hozzáférhet az adatokhoz, használhatja és értelmezheti őket;

f) 

„összehasonlíthatóság”: az alkalmazott statisztikai fogalmak, mérési módszerek és eljárások közötti különbségek hatásának mértéke a statisztikai adatok földrajzi, ágazati vagy időbeli összehasonlítása során;

g) 

„koherencia”: az adatok azon jellemzője, hogy mennyire alkalmasak különböző típusú, különböző okokból alkalmazott, megbízható összekapcsolásra.

▼M1

(2)  
Az egyedi minőségi követelmények, például a statisztikák előállításának célértékei és minimumstandardjai ágazati jogszabályokban is megállapíthatók.

Az (1) bekezdésben megállapított minőségi kritériumoknak az egyes statisztikai területek ágazati jogszabályai alá tartozó adatokra való egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az ágazati jogszabályokban szereplő minőségjelentések részletes szabályait, felépítését és gyakoriságát illetően. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)  
A tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak (Eurostat) a továbbított adatok minőségéről, megjelölve az adatok pontosságával kapcsolatos esetleges aggályaikat is. A Bizottság (Eurostat) megfelelő elemzés alapján értékeli a továbbított adatok minőségét, valamint jelentéseket és közleményeket készít és tesz közzé az európai statisztikák minőségéről.

▼M1

(4)  
Az átláthatóság érdekében a Bizottság (Eurostat) adott esetben nyilvánosságra hozza az európai statisztikákhoz való nemzeti hozzájárulások minőségéről készített értékelését.
(5)  
Amennyiben az ágazati jogszabályok bírságokat írnak elő a statisztikai adatok tagállamok által hamis színben történő feltüntetése esetére, a Bizottság a Szerződésekkel és az említett ágazati jogszabályokkal összhangban szükség szerint vizsgálatokat – köztük adott esetben helyszíni vizsgálatokat – kezdeményezhet és folytathat le annak megállapítása érdekében, hogy a hamis színben feltüntetés súlyos és szándékos volt-e, vagy súlyos gondatlanságból történt-e.

▼B

III. FEJEZET

AZ EURÓPAI STATISZTIKÁK ELŐÁLLÍTÁSA

13. cikk

Európai statisztikai program

▼M1

(1)  
Az európai statisztikai program biztosítja az európai statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének keretét, és a többéves pénzügyi keret időszakával megegyező időszakra meghatározza az előirányzott intézkedések főbb területeit és célját. A programot az Európai Parlament és a Tanács fogadja el. Hatását és költséghatékonyságát független szakértők bevonásával értékelik.

▼B

(2)  
Az európai statisztikai program meghatározza a Közösség tevékenységeinek ellátáshoz szükséges információkkal kapcsolatos prioritásokat. Ezeket az igényeket egyrészt az előírt statisztikák előállításához a közösségi és nemzeti szinten szükséges források függvényében, másrészt a válaszadók adatszolgáltatói terhei és a kapcsolódó költségek alapján kell mérlegelni.
(3)  
A Bizottság az európai statisztikai program egésze vagy egy része tekintetében olyan kezdeményezéseket vezet be, amelyek segítségével prioritásokat lehet kitűzni, és amelyekkel a válaszadói terhek is csökkenthetők.
(4)  
A Bizottság előzetes vizsgálat céljából benyújtja az ESR-bizottságnak az európai statisztikai program tervezetét.
(5)  
A Bizottság mindegyik európai statisztikai program esetében, az ESR-bizottsággal való konzultációt követően időközi előrehaladási jelentést és végső értékelő jelentést készít és azokat benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

14. cikk

Az európai statisztikai program végrehajtása

(1)  

Az európai statisztikai programot egyedi statisztikai intézkedésekkel hajtják végre, amelyekről a következők határoznak:

a) 

az Európai Parlament és a Tanács;

b) 

egyedi és különösen indokolt esetekben a Bizottság, különösen az előre nem látott igények teljesítése érdekében, a (2) bekezdés előírásaival összhangban; vagy

c) 

az NSH-k vagy más nemzeti hatóságok és a Bizottság (Eurostat) között, saját megfelelő hatáskörükön belül kötött megállapodás. Ezeket a megállapodásokat írásba kell foglalni.

▼M1

(2)  

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén ideiglenes közvetlen statisztikai intézkedésről határozhat, feltéve, hogy:

a) 

az intézkedés nem rendelkezik több mint három referenciaévre vonatkozó adatgyűjtésről;

b) 

az adatok az NSH-knál és más felelős nemzeti hatóságoknál már rendelkezésre állnak vagy hozzáférhetők, vagy – a megfelelő mintákat használva a statisztikai sokaság uniós szintű megfigyeléséhez, az NSH-kkal és más nemzeti hatóságokkal való megfelelő koordináció mellett – azok közvetlenül megszerezhetők; továbbá

c) 

a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 2 ) megfelelően az Unió pénzügyi hozzájárulást nyújt az NSH-k és más nemzeti hatóságok számára a náluk felmerült többletköltségek fedezésére.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

▼B

(3)  

Az (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján meghatározandó tevékenységek előterjesztésekor a Bizottság tájékoztatást nyújt a következőkről:

a) 

a tervbe vett intézkedés indokairól, különös tekintettel az érintett közösségi politika céljai fényében;

b) 

az intézkedés célkitűzéseiről és a várt eredményekről;

c) 

költséghatékonysági elemzésről, amely tartalmazza a válaszadókra háruló terhek és az előállítási költségek értékelését; és

d) 

az intézkedés megvalósításának módjáról, ideértve az időtartamot, valamint a Bizottság és a tagállamok szerepét.

15. cikk

Együttműködési hálózatok

Az egyedi statisztikai intézkedések során lehetőség szerint az együttműködési hálózatok segítségével szinergiákat kell kialakítani az ESR-en belül, a szakértelem és az eredmények megosztásával, illetve a konkrét feladatokra való specializálódás támogatásával. E célból megfelelő pénzügyi struktúrát kell kidolgozni.

Ezen intézkedések eredményeit – úgymint a közös struktúrákat, eszközöket, folyamatokat és módszereket – az ESR-en keresztül rendelkezésre kell bocsátani. Az ESR-bizottság megvizsgálja az együttműködési hálózatok létrehozására irányuló kezdeményezéseket és az eredményeket.

16. cikk

A statisztika európai megközelítése

(1)  

Egyedi és kellően indokolt esetekben és az európai statisztikai program keretében a statisztika európai megközelítése a következőkre irányul:

a) 

az európai szintű statisztikai aggregátumok hozzáférhetőségének maximalizálása és az európai statisztikák időszerűségének javítása;

b) 

a válaszadók, az NSH-k és a nemzeti hatóságok terheinek költséghatékonysági elemzésen alapuló csökkentése.

(2)  

A statisztika európai megközelítése az alábbi esetekben alkalmazandó:

a) 

európai statisztikák előállítása a következők felhasználásával:

i. 

közzétételre nem került nemzeti hozzájárulások, illetve nemzeti hozzájárulások tagállamoktól származó meghatározott részei;

ii. 

egyedileg kidolgozott felmérések;

iii. 

modellezési technikákkal nyert részleges információ;

b) 

európai szintű aggregátumok közzététele egyedi felfedhetőség elleni védelmi technikák révén, a tájékoztatásra vonatkozó nemzeti rendelkezések sérelme nélkül.

(3)  
A statisztika európai megközelítésének végrehajtására szolgáló intézkedéseket a tagállamok teljes körű bevonásával kell végrehajtani. A statisztika európai megközelítésének végrehajtására szolgáló intézkedéseket a 14. cikk (1) bekezdésében említett, egyedi statisztikai intézkedésekben határozzák meg.
(4)  
Amennyiben szükséges, a tagállamokkal együttműködve összehangolt tájékoztatási és felülvizsgálati politikát kell meghatározni.

▼M2

16a. cikk

Statisztikai válasz a válsághelyzetekben felmerülő sürgős szakpolitikai igényekre

(1)  

A Bizottság (Eurostat) megvizsgálja a válsághelyzeteket, és adott esetben sürgős statisztikai intézkedéseket hoz az e cikkben meghatározott eljárásokra figyelemmel, amennyiben mindkét következő feltétel teljesül:

a) 

feltétlenül válaszolni kell az adott válsághelyzetből eredő sürgős szakpolitikai igényekre valamely, uniós jogi aktusokkal, például az (EU) 2018/1993 tanácsi végrehajtási határozattal ( 3 ) vagy más uniós szükséghelyzeti jogi aktusokkal összhangban létrehozott szükséghelyzeti mechanizmus aktiválását követően;

b) 

az említett sürgős szakpolitikai igények nem elégíthetők ki az európai statisztikai program keretében.

(2)  

Az (1) bekezdésben említett sürgős statisztikai intézkedéseket az NSH-kkal és más nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben a Bizottság (Eurostat) hajtja végre uniós szinten, és azok a következőket foglalhatják magukban:

a) 

európai statisztikák előállítása új adatforrások vagy adatgyűjtések alapján, figyelembe véve a válaszadók terheit és a tagállamok oldalán jelentkező költséghatékonyságot;

b) 

új statisztikai mutatók és ismeretek biztosítása meglévő adatok alapján;

c) 

módszertani iránymutatások kidolgozása annak biztosítása érdekében, hogy a válsághelyzet által érintett tagállamok statisztikái összehasonlíthatók és következetesek legyenek;

d) 

egyéb uniós szinten összehangolt fellépés, amelynek célja, hogy időszerű és releváns statisztikai választ adjon a konkrét helyzetre.

(3)  
A Bizottság (Eurostat) az (1) bekezdésben említett sürgős statisztikai intézkedések szükségességének értékelésekor haladéktalanul tájékoztatja az ESR-bizottságot és konzultál azzal, valamint megfelelően figyelembe veszi annak szakmai iránymutatását. A meghozandó sürgős statisztikai intézkedéseket az ESR-bizottság előzetesen megvizsgálja. E célból a Bizottság (Eurostat) részletes tájékoztatást nyújt az ESR-bizottságnak a végrehajtandó intézkedésekről, azok költséghatékonyságon alapuló indokolásáról, a megvalósításukhoz szükséges eszközökről és ütemtervekről, a felmérés válaszadóira háruló válaszadási teher értékeléséről, valamint az NSH-knál és más nemzeti hatóságoknál felmerülő többletköltségek fedezéséhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulásról.
(4)  
A tagállamok külön-külön és önkéntes alapon úgy dönthetnek, hogy részt vesznek az (1) bekezdésben említett sürgős statisztikai intézkedésekben. Ezeknek a sürgős statisztikai intézkedéseknek relevánsnak kell lenniük, és le kell fedniük az Unióban kialakult válsághelyzetből eredő sürgős szakpolitikai igényeket. A tagállamok a sürgős statisztikai intézkedésekben való részvétel során megfelelnek a Bizottság (Eurostat) részére benyújtandó nemzeti adatokra vonatkozó, közösen megállapított időtartamoknak, gyakorisági és minőségi követelményeknek.
(5)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az e cikk (1) bekezdésében említett sürgős statisztikai intézkedéseket és megállapíthatja az azok végrehajtására vonatkozó eljárást, ideértve a sürgős statisztikai intézkedésben önkéntesen részt vevő tagállamok által alkalmazandó releváns időtartamokat, gyakorisági és minőségi követelményeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A költségvetési hatóság előjogainak sérelme nélkül az (EU) 2021/690 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 4 ) létrehozott Egységes piac programból és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 5 ) összhangban pénzügyi hozzájárulást kell nyújtani az NSH-k és az e rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján létrehozott listában említett más nemzeti hatóságok számára az ilyen sürgős statisztikai intézkedések végrehajtása nyomán felmerülő többletköltségek fedezésére. Ezen túlmenően az említett NSH-k és más nemzeti hatóságok más alkalmazandó uniós pénzügyi programokból is támogatást kérhetnek az ilyen programok szabályaival összhangban. A tagállamok az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 6 ) létrehozott technikai támogatási eszközből is kérhetnek támogatást. Az ezen albekezdés szerinti pénzügyi hozzájárulás összegét a vonatkozó finanszírozási program szabályaival összhangban kell megállapítani, a finanszírozás rendelkezésre állásától függően, különösen az európai statisztikai program szabályaival összhangban.

(6)  
Az e cikk (5) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási jogi aktusok az érintett válsághelyzet végéig, de legfeljebb 12 hónapig maradnak hatályban. Kellően indokolt esetekben ez az időtartam végrehajtási jogi aktus útján további 12 hónappal meghosszabbítható. Az említett végrehajtási jogi aktust a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

▼M1

17. cikk

Éves munkaprogram

A Bizottság április 30-ig benyújtja az ESR-bizottságnak a következő évre szóló éves munkaprogramját.

Az éves munkaprogramok elkészítése során a Bizottság biztosítja a prioritások hatékony meghatározását, ideértve azok felülvizsgálatát, a statisztikai prioritásokról való jelentéstételt és a pénzügyi források elosztását. A Bizottság a legteljesebb mértékben figyelembe veszi az ESR-bizottság észrevételeit. Az éves munkaprogramokat az európai statisztikai program alapján kell elkészíteni, és azoknak elsősorban a következőket kell tartalmazniuk:

a) 

azok az intézkedések, amelyek a Bizottság megítélése szerint kiemelt jelentőségűek, figyelembe véve az Unió politikai igényeit, valamint a nemzeti és uniós pénzügyi korlátokat, illetve az adatszolgáltatókra rótt terheket;

b) 

a prioritások – köztük a negatív prioritások – felülvizsgálatára, valamint az adatszolgáltatók és a statisztikák előállítói terheinek csökkentésére irányuló kezdeményezések; továbbá

c) 

a Bizottság által az éves munkaprogram végrehajtására előirányzott eljárások és jogi eszközök.

▼M2

17a. cikk

A közigazgatási adatokhoz való hozzáférés, azok felhasználása és integrációja az európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele céljára

(1)  
Az európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele szempontjából releváns és szükséges közigazgatási adatforrásokért, adatbázisokért, interoperabilitási rendszerekért vagy adatokért a nemzeti jog szerint felelős nemzeti közjogi vagy részben közjogi szervek lehetővé teszik az NSH-k és a más nemzeti hatóságok számára, hogy európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele céljából az említett adatokhoz és a releváns metaadatokhoz díjmentesen, kellő időben, kellő gyakorisággal és részletességgel hozzáférjenek, azokat felhasználják és integrálják.
(2)  
A más szervek által létrehozott és fenntartott közigazgatási adatforrások, adatbázisok vagy interoperabilitási rendszerek kezdeti kialakításáról, későbbi fejlesztéséről és megszüntetéséről konzultálni kell az NSH-kkal és a Bizottsággal (Eurostat), és ezeket a szerveket be kell vonni e folyamatokba, elősegítve ezzel az említett adatforrások, adatbázisok vagy interoperabilitási rendszerek európai statisztikák előállításának céljából történő további felhasználását. Az NSH-kat és a Bizottságot (Eurostat) be kell vonni az európai statisztikák előállítása szempontjából releváns közigazgatási adatforrásokra, adatbázisokra vagy interoperabilitási rendszerekre vonatkozó standardizálási tevékenységekbe is.
(2a)  
E rendelet alkalmazásában a Bizottság (Eurostat) számára lehetővé kell tenni, hogy kérésre az uniós szervek és ügynökségek által fenntartott adatbázisokból és interoperabilitási rendszerekből származó releváns adatokhoz és metaadatokhoz kellő időben hozzáférjen, azokat felhasználja és integrálja, az ezen adatbázisokat és interoperabilitási rendszereket létrehozó uniós jogi aktusok sérelme nélkül, beleértve az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) által létrehozott jelentések és statisztikák központi adattárát (CRRS). E célból a Bizottság (Eurostat) együttműködik az érintett uniós szervekkel és ügynökségekkel a szükséges testre szabott adatok és metaadatok, az adatok felhasználására vonatkozó operatív szabályok, valamint a szükséges fizikai és logikai biztosítékok meghatározása érdekében. Amennyiben az európai statisztikákhoz szükséges adatok és metaadatok csak az uniós szervek és ügynökségek által fenntartott adatbázisokban és interoperabilitási rendszerekben állnak rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) kérésre megoszthatja ezeket az adatokat az érintett NSH-kkal vagy az európai statisztikák fejlesztéséért, előállításáért és közzétételéért felelős más nemzeti hatóságokkal, az említett adatbázisokat és interoperabilitási rendszereket létrehozó uniós jogi aktusok sérelme nélkül.
(3)  
Az NSH-knak, más nemzeti hatóságoknak és a Bizottságnak (Eurostat) az (1), (2) és (2a) bekezdés szerinti hozzáférése és bevonása kizárólag a saját közigazgatási rendszerükön belül található közigazgatási adatforrásokra, adatbázisokra és interoperabilitási rendszerekre korlátozódik.
(4)  
Az európai statisztikák előállításához való felhasználás céljából tulajdonosaik által az NSH-k, más nemzeti hatóságok és a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátott közigazgatási adatforrásokhoz, adatbázisokhoz és interoperabilitási rendszerekhez csatolni kell a releváns metaadatokat.
(5)  
Az NSH-k és az (1) bekezdésben említett más nemzeti hatóságok és szervek a nemzeti sajátosságokkal összhangban kialakítják a szükséges együttműködési mechanizmusokat. E mechanizmusoknak azt is lehetővé kell tenniük az NSH-k számára, hogy adatminőség-ellenőrzéseket végezzenek, és statisztikai kereteket alakítsanak ki a vonatkozó közigazgatási adatok alapján, amelyekhez hozzáfértek.

▼M2

17b. cikk

A magán adatbirtokosok kötelezettsége az adatok európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele céljára való rendelkezésre bocsátására

(1)  
Az uniós ágazati statisztikai jogszabályokban megállapított jelentéstételi kötelezettségek, adatgyűjtések vagy bármely adathozzáférés, valamint az adatbirtokosok azon kötelezettségének sérelme nélkül, hogy az (EU) 2023/2854 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 8 ) megfelelően rendkívüli igény alapján adatokat kell rendelkezésre bocsátaniuk, az NSH vagy a Bizottság (Eurostat) felkérheti a magán adatbirtokost, hogy díjmentesen bocsássa rendelkezésre az adatokat és a releváns metaadatokat, ha a kért adatok feltétlenül szükségesek az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez, és nem szerezhetők be más eszközökkel, vagy ha azok újrafelhasználása jelentősen csökkenti az adatbirtokosok és más vállalkozások adatszolgáltatási terheit. Az ilyen adatgyűjtéseket vagy adathozzáféréseket a Bizottság belefoglalhatja az éves munkaprogramba.
(2)  
Az NSH a nemzeti statisztikai rendszer koordinátoraként adatkérést nyújthat be valamely más nemzeti hatóság nevében valamely magán adatbirtokoshoz, amennyiben a kért adatok az említett más nemzeti hatóság által fejlesztett, előállított és közzétett európai statisztikákhoz szükségesek. Az NSH-nak és a tagállam más nemzeti hatóságainak együtt kell működniük annak elkerülése érdekében, hogy túlzott terheket rójanak a magán adatbirtokosokra.
(3)  
Az NSH-k és a Bizottság (Eurostat) együttműködnek és segítik egymást annak elkerülése érdekében, hogy túlzott terheket rójanak a magán adatbirtokosokra, valamint hogy meghatározzák, hogy kinek kell benyújtania az adatkérést. A magán adatbirtokosokhoz intézendő adatkéréseket az NSH nyújtja be, kivéve, ha a Bizottság (Eurostat) és az érintett NSH-k egyetértenek abban, hogy a Bizottság (Eurostat) általi adatkérés hatékonyabb, például az egész Unióra kiterjedő tevékenységet folytató magán adatbirtokosok esetében.
(4)  
A Bizottság (Eurostat) az NSH-kkal egyetértésben önkéntes alapon használható biztonságos infrastruktúrát hozhat létre azon adatok NSH-kkal és más nemzeti hatóságokkal való további megosztásának elősegítésére, amelyekhez a (3) bekezdéssel összhangban fértek hozzá.

Az első albekezdésben említett biztonságos infrastruktúra olyan technológiákon alapul, amelyeket kifejezetten úgy terveztek, hogy megfeleljenek az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 9 ) és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 10 ).

(5)  
Amennyiben az NSH által az (1) bekezdés szerint kért adatok külön adatkezelési szolgáltatást igényelnek, a tagállamok kompenzációt nyújthatnak a magán adatbirtokosnak az adott adatkezelési szolgáltatásért, kivéve, ha a nemzeti jog kizárja, hogy az NSH vagy a statisztikák előállításáért felelős más nemzeti hatóságok kompenzálják az adatbirtokosokat. Amennyiben a (3) bekezdés alapján az adatkérést hatékonysági okokból a Bizottság (Eurostat) végzi, és külön adatkezelési szolgáltatásra van szükség, a Bizottság (Eurostat) észszerű kompenzációt javasol a magán adatbirtokosnak az említett külön adatkezelési szolgáltatásért.
(6)  
Ez a cikk nem alkalmazandó a 2003/361/EK bizottsági ajánlás ( 11 ) mellékletének 2. cikkében meghatározott mikro- vagy kisvállalkozásokra, kivéve azokat a kellően indokolt eseteket, amikor az ilyen mikro- vagy kisvállalkozások birtokában lévő adatok a jellegük és a mennyiségük miatt nemzeti szinten különös jelentőséggel bírnak a hivatalos statisztikák szempontjából.

17c. cikk

Adatkérések és az adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozó szabályok az európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele céljára

(1)  

A 17b. cikkel összhangban végzett adatkéréskor az NSH-k vagy a Bizottság (Eurostat):

a) 

meghatározza a kért adatokat és metaadatokat;

b) 

meghatározza azt a statisztikai igényt, amely miatt a 17b. cikk (1) bekezdésével összhangban kéri az adatokat;

c) 

meghatározza az adatok rendelkezésre bocsátásának gyakoriságát és határidejét;

d) 

meghatározza az adatok rendelkezésre bocsátásának operatív szabályait.

(2)  
Az (1) bekezdésben említett adatkérések az adattakarékosság elvét követik, és arányosak a statisztikai igénnyel az adatok részletessége és mennyisége, valamint az adatok rendelkezésre bocsátásának gyakorisága tekintetében. Ezek az adatkérések elvben nem személyes adatokra irányulnak, és csak meghatározott körülmények között irányulhatnak ágazati jogszabályokban meghatározandó személyesadat-kategóriákhoz tartozó személyes adatokra.
(3)  
Az (1) bekezdésben említett adatkérést követően párbeszédre kerül sor az NSH, a más nemzeti hatóság vagy a Bizottság (Eurostat) és az érintett magán adatbirtokos között, hogy megvitassák az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez szükséges adatok rendelkezésre bocsátásához szükséges intézkedéseket, és egyetértésre jussanak egy megállapodás megkötése érdekében.
(4)  

Amennyiben a (3) bekezdésben említett adatkérésről szóló értesítéstől számított három hónapon belül nem kötnek megállapodást, vagy ha a magán adatbirtokos nem teljesíti a megállapodásban foglaltakat:

a) 

ha az NSH kérte az adatokat, második kérést intézhet a magán adatbirtokoshoz, hogy meghatározott határidőn belül bocsássa rendelkezésre az adatokat, és a magán adatbirtokosnak az említett határidőn belül rendelkezésre kell bocsátania a vonatkozó adatokat;

b) 

ha a Bizottság (Eurostat) kérte az adatokat, határozatot fogadhat el, amelyben felszólítja a magán adatbirtokost, hogy az adatokat 15 naptári napnál nem rövidebb időn belül bocsássa rendelkezésre, és a magán adatbirtokosnak az e határozatban meghatározott határidőn belül a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére kell bocsátania a vonatkozó adatokat.

Az (1) bekezdést alkalmazni kell az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett határozatra. A határozatnak figyelembe kell vennie azokat a kérdéseket, amelyekkel kapcsolatban a magán adatbirtokossal folytatott párbeszéd során az álláspontok közeledtek egymáshoz. Meg kell jelölnie továbbá a magán adatbirtokos válaszának benyújtására vonatkozó határidőt, a magán adatbirtokos számára az adatok rendelkezésre bocsátásának határidejét, a (6) bekezdésben előírt azon bírságokat, amelyek abban az esetben alkalmazhatók, ha az adatokat nem nyújtják be időben, valamint a határozattal szembeni jogorvoslati lehetőségeket.

(5)  
A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket a (4) bekezdés a) pontjában említett adatkérések hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében.
(6)  
A Bizottság megteszi a megfelelő intézkedéseket a (4) bekezdés b) pontjával összhangban elfogadott határozatok hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják bírságok kiszabását abban az esetben, ha a magán adatbirtokos szándékosan vagy gondatlanságból elmulasztja a (4) bekezdés b) pontjában említett határozattal kért adatok megadott határidőn belüli szolgáltatását, vagy helytelen, hiányos vagy félrevezető adatokat szolgáltat. A bírság összegének meghatározásakor a Bizottság figyelembe veszi a jogsértés jellegét, súlyosságát, időtartamát és ismétlődő jellegét.
(7)  
A Bizottság bírságot kiszabó határozatot a (4) bekezdés b) pontja szerinti határozatában megállapított adatszolgáltatási határidőt követő egy éven belül fogadhat el, ha a magán adatbirtokos nem nyújt be adatokat, vagy pedig a helytelen, hiányos vagy félrevezető adatok benyújtásától számított egy éven belül. A bírságok összege elérheti a 25 000  EUR-t, három éven belüli ismétlődés esetén pedig az 50 000  EUR-t. A Bizottságnak a bírságot kiszabó határozatok végrehajtására vonatkozó hatásköre a határozat jogerőssé válásának napjától számított ötéves elévülési időn belül érvényesíthető. A (6) bekezdés szerinti határozat elfogadása előtt a Bizottság lehetőséget biztosít a magán adatbirtokos számára, hogy meghallgassák őt a Bizottság előzetes megállapításaival és az előzetes megállapítások alapján a Bizottság által hozható intézkedésekkel kapcsolatban.

17d. cikk

A bírságot kiszabó határozatoknak az Európai Unió Bírósága általi felülvizsgálata

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 261. cikke értelmében az Európai Unió Bírósága korlátlan felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik azon határozatok felülvizsgálatára, amelyekkel a Bizottság bírságot szabott ki. A Bíróság a kiszabott pénzbírságot megsemmisítheti, csökkentheti vagy növelheti.

17e. cikk

Az NSH-k, más nemzeti hatóságok és a Bizottság (Eurostat) kötelezettségei a magán adatbirtokosok által az európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele céljára rendelkezésre bocsátott adatok felhasználása során

(1)  

Az NSH-k és a Bizottság (Eurostat) a 17b. cikkel összhangban rendelkezésre bocsátott adatokat az európai statisztikák fejlesztésére, előállítására és terjesztésére használják fel:

a) 

kizárólag statisztikai célokra;

b) 

a 2. cikk (1) bekezdésében foglalt statisztikai elvekkel összhangban; valamint

c) 

azzal a kötelezettséggel összhangban, hogy nem oszthatják meg azokat az ESR-en kívül, kivéve, ha a magán adatbirtokos ehhez hozzájárult.

(2)  
Az NSH-k és a Bizottság (Eurostat) az (EU) 2016/679 rendelet 89. cikkével és az (EU) 2018/1725 rendelet 13. cikkével összhangban megfelelő garanciákat alkalmaznak a személyes adatok statisztikai célú kezelésére vonatkozóan, különösen az adatok álnevesítése elvének való megfelelés biztosítása érdekében.
(3)  

Az NSH-k és a Bizottság (Eurostat):

a) 

megfelelő intézkedéseket hoznak a statisztikai adatok bizalmas kezelése és az üzleti titkok védelme érdekében;

b) 

amennyiben személyes adatok kezelésére is szükség van, olyan technikai és szervezési intézkedéseket hajtanak végre, amelyek biztosítják az érintettek jogait és szabadságait.

(4)  
E cikk (1) és (3) bekezdése alkalmazandó azon bármely más nemzeti hatóságra, amely valamely NSH által a 17b. cikk (2) bekezdésével összhangban a nevében benyújtott adatkérést követően kapott adatokat.

17f. cikk

A nem bizalmas adatok ESR-en belüli, valamint az ESR és a KBER közötti megosztása

(1)  
A nem bizalmas adatokat – szükség esetén és amennyiben összesített formában rendelkezésre állnak – kérésre az NSH-k között, saját kezdeményezésükre vagy bármely más nemzeti hatóság nevében, valamint az NSH-k és a Bizottság (Eurostat) között kizárólag statisztikai célokból és az európai statisztikák minőségének javítása céljából lehet megosztani.
(2)  
A nem bizalmas adatok – beleértve a magán adatbirtokosok által rendelkezésre bocsátott adatokat is – megosztására az ESR és a KBER valamely tagja között kérésre – szükség esetén és amennyiben összesített formában rendelkezésre állnak – kerül sor a megosztott felelősségi vagy közös érdekű területeken, és amennyiben az adatokat kizárólag statisztikai célokra, valamint a KBER említett tagja által kidolgozott és előállított európai statisztikák minőségének javítására használják fel.
(3)  
A Bizottság (Eurostat) biztonságos infrastruktúrát hoz létre az e cikk szerinti adatmegosztás megkönnyítése érdekében, és az NSH-k, és adott esetben más nemzeti hatóságok vagy a KBER tagjai önkéntes alapon használhatják ezt a biztonságos adatmegosztási infrastruktúrát.
(4)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az e cikkben említett statisztikai hatóságok közötti adatmegosztás technikai vonatkozásait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IIIa. FEJEZET

AZ EURÓPAI STATISZTIKÁK FEJLESZTÉSE

17 g. cikk

A fejlesztés alatt álló statisztikák

(1)  
Az NSH-k, a más nemzeti hatóságok és a Bizottság (Eurostat) arra törekednek, hogy az összes rendelkezésre álló adatforrás alapján folyamatos innovációt hajtsanak végre és új statisztikai eredményeket és ismereteket fejlesszenek ki, valamint hogy a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák azzal a céllal, hogy integrálják azokat az európai statisztikák rendszeres előállításába. E célból a Bizottság (Eurostat) az ESR-bizottsággal szoros együttműködésben kezdeményezheti új statisztikai eredményeknek és ismereteknek az egész ESR-ben történő fejlesztését. Ezeket a statisztikai eredményeket és ismereteket bele lehet foglalni az éves munkaprogramba, és azokat a 14. cikk (1) bekezdésében említett egyedi statisztikai intézkedések révén lehet végrehajtani.
(2)  
A fejlesztés alatt álló statisztikák esetében nem kell előírni, hogy azok teljesítsék a 12. cikk (1) bekezdésében megállapított valamennyi minőségi kritériumot.
(3)  
A Bizottság (Eurostat) az NSH-k vagy más nemzeti hatóságok egyetértésével közzéteheti a fejlesztés alatt álló európai statisztikákat, és kifejezetten jelzi, hogy ezek a statisztikák fejlesztés alatt állnak. Az NSH-k és más nemzeti hatóságok is közzétehetik az általuk készített, fejlesztés alatt álló európai statisztikákat.

▼B

IV. FEJEZET

AZ EURÓPAI STATISZTIKÁK KÖZZÉTÉTELE

18. cikk

A közzététellel kapcsolatos intézkedések

(1)  
Az európai statisztikák közzététele a statisztikai elvek teljes körű betartásával, a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint történik, különösen a statisztikai adatok bizalmas kezelésének védelme és a pártatlanság elve szerint szükséges egyenlő hozzáférés biztosítása tekintetében.
(2)  
Az európai statisztikák közzétételét – saját megfelelő hatáskörükön belül – a Bizottság (Eurostat), az NSH-k és más nemzeti hatóságok végzik.
(3)  
A tagállamok és a Bizottság saját megfelelő hatáskörük keretén belül megadják a megfelelő támogatást ahhoz, hogy az európai statisztikákhoz valamennyi felhasználó számára egyenlő hozzáférést lehessen biztosítani.

▼M2

(4)  
A Bizottság (Eurostat) közzéteheti a tagállamok által a vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározott határidők előtt nemzeti szinten már publikált európai statisztikákat, feltéve, hogy az ilyen statisztikák megfelelnek a releváns fogalommeghatározásoknak és az osztályozásnak.

▼B

19. cikk

Nyilvános használatú állományok

Egyedi statisztikai egységekre vonatkozó adatokat olyan anonimizált rekordokból álló, nyilvános használatú állomány formájában lehet közzétenni, amelyeket úgy készítenek elő, hogy a statisztikai egység ne legyen sem közvetlenül, sem pedig közvetve azonosítható, figyelembe véve minden olyan megfelelő eszközt, amelyet egy harmadik fél ésszerűen felhasználhat.

Az adatoknak a Bizottsághoz (Eurostat) való továbbítása esetén az adatokat átadó NSH vagy más nemzeti hatóság kifejezett jóváhagyására is szükség van.

V. FEJEZET

A STATISZTIKAI ADATOK BIZALMAS KEZELÉSE

20. cikk

A bizalmas adatok védelme

(1)  
A következő szabályokat és intézkedéseket annak biztosítása érdekében kell alkalmazni, hogy a bizalmas adatokat kizárólag statisztikai célokra használják fel, és megakadályozzák ezek jogellenes nyilvánosságra hozatalát.
(2)  
A kizárólag európai statisztikák előállítása érdekében szerzett bizalmas adatokat az NSH-k és más nemzeti hatóságok és a Bizottság (Eurostat) kizárólag statisztikai célokra használhatják fel, kivéve, ha a statisztikai egység egyértelmű beleegyezését adta az adatok egyéb célra történő felhasználásához.
(3)  

Azokat a statisztikai eredményeket, amelyek lehetővé tehetik egy statisztikai egység azonosítását, az NSH-k és más nemzeti hatóságok és a Bizottság (Eurostat) csak az alábbi kivételes esetekben tehetik közzé:

a) 

amennyiben a Tanács és a Parlament a Szerződés 251. cikkével összhangban elfogadott jogszabálya egyedi feltételeket és körülményeket határoz meg, és ezeket a statisztikai eredményeket úgy módosítják, hogy közzétételük ne sértse a statisztikai adatok bizalmas kezelését, amennyiben a statisztikai egység ezt kéri; vagy

b) 

amennyiben a statisztikai egység egyértelműen hozzájárult az adatok közzétételéhez.

(4)  

Saját megfelelő hatáskörükön belül az NSH-k és más nemzeti hatóságok és a Bizottság (Eurostat) megteszik az összes szükséges szabályozási, adminisztratív, technikai és szervezeti intézkedést a bizalmas adatok fizikai és logikai védelmének biztosítása érdekében (a felfedhetőség elleni védelem).

▼M1

Az NSH-k, más nemzeti hatóságok és a Bizottság (Eurostat) megtesznek minden szükséges intézkedést a bizalmas adatok fizikai és logikai védelmére vonatkozó alapelvek és iránymutatások összehangolása érdekében. A Bizottság az említett összehangolást végrehajtási jogi aktusok révén, e rendelet kiegészítése nélkül biztosítja. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

▼B

(5)  
Az NSH-k és más nemzeti hatóságok tisztviselői és személyzetének más tagjai, akik a bizalmas adatokhoz hozzáféréssel rendelkeznek, a bizalmas adatkezelés szabályait feladataik megszűnése után is kötelesek betartani.

21. cikk

Bizalmas adatok továbbítása

▼M2

(1)  
A 4. cikkben említettek szerint, az adatgyűjtést végző ESR-hatóságtól származó bizalmas adatoknak valamely más ESR-hatósághoz történő továbbítása akkor engedélyezett, ha a továbbítás az európai statisztikák hatékony fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez, vagy az európai statisztikák minőségének javításához szükséges. Amennyiben az adatokat a Bizottsághoz (Eurostat) továbbították, az adatokat átadó NSH vagy más nemzeti hatóság jóváhagyására is szükség van.
(2)  
Az adatokat gyűjtő ESR-hatóság és egy KBER-tag között bizalmas adatok továbbítása akkor engedélyezett, ha a továbbítás szükséges az európai statisztikák hatékony fejlesztéséhez, előállításához vagy közzétételéhez, vagy az ESR és a KBER saját megfelelő hatáskörein belül az európai statisztikák minőségének javításához, és e szükségességet megindokolták. Amennyiben az adatokat a Bizottsághoz (Eurostat) továbbították, az adatokat átadó NSH vagy más nemzeti hatóság jóváhagyására is szükség van.

▼B

(3)  
Az első átadást követő minden további átadáshoz annak a hatóságnak a kifejezett engedélye szükséges, amely az adatokat összegyűjtötte.
(4)  
Nem lehet a statisztikai adatok bizalmas kezelésről szóló nemzeti szabályokra hivatkozni az (1) és (2) bekezdések szerint a bizalmas adatok továbbításának megakadályozása érdekében akkor, ha az Európai Parlament és a Tanács a Szerződés 251. cikkével összhangban eljárva, jogszabályban előírja az ilyen adatok továbbítását.
(5)  
Az e cikkel összhangban átadott bizalmas adatokat kizárólag statisztikai célokra lehet felhasználni, és kizárólag statisztikai tevékenységeket végző és egyéni munkakörében eljáró személyzet férhet hozzájuk.
(6)  
Az ebben a rendeletben előírt, a statisztikai adatok bizalmas kezeléséről szóló rendelkezéseket valamennyi, az ESR-en belül és az ESR és a KBER között továbbított bizalmas adatra alkalmazni kell.

22. cikk

A bizalmas adatok védelme a Bizottságnál (Eurostat)

(1)  
A (2) bekezdésben megállapított kivételek függvényében, a bizalmas adatokhoz csak a Bizottság (Eurostat) tisztviselői férhetnek hozzá egyéni munkakörükben eljárva.
(2)  
A Bizottság (Eurostat) kivételes esetekben biztosíthat hozzáférést a bizalmas adatokhoz egyéb alkalmazottai és más, szerződés alapján a Bizottságnak (Eurostat) dolgozó természetes személyek számára is egyéni munkakörükben eljárva.
(3)  
A bizalmas adatokhoz hozzáféréssel rendelkező személyek ezeket az adatokat kizárólag statisztikai célokra használhatják fel. Ezt a korlátozást feladataik megszűnése után is kötelesek betartani.

▼M2

23. cikk

Kutatási célú hozzáférés a bizalmas adatokhoz

A tudományos célból statisztikai elemzéseket végző kutatók számára a Bizottság (Eurostat) vagy az NSH-k vagy más nemzeti hatóságok saját megfelelő hatáskörükben hozzáférést biztosíthatnak olyan bizalmas adatokhoz, amelyek révén a statisztikai egységek csupán közvetetten azonosíthatók, ideértve a magán adatbirtokosok által rendelkezésre bocsátott adatokat is. Amennyiben az adatokat a Bizottsághoz (Eurostat) továbbították, az adatokat átadó NSH vagy más nemzeti hatóság jóváhagyására is szükség van.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az uniós szintű hozzáférésre vonatkozó előírásokat, szabályokat és feltételeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

E rendelet alkalmazásában a kutatási célok magukban foglalnak olyan kutatási tevékenységeket, mint a technológiafejlesztés és a demonstráció, az alapkutatás és az alkalmazott kutatás.

▼M1 —————

▼M2

25. cikk

Nyilvánosan hozzáférhető adatok

A nyilvánosság számára jogszerűen elérhető olyan adatok, amelyek a nemzeti vagy uniós jog alapján a nyilvánosság számára később is elérhetők maradnak, statisztikai célú felhasználásuk esetén vagy a belőlük nyert statisztikák közzététele tekintetében nem tekintendők bizalmasnak. Ezek az adatok magukban foglalják különösen az egyes vállalatok (EU) 2023/138 bizottsági végrehajtási rendeletben ( 12 ) felsorolt alapvető attribútumaira vonatkozó adatokat.

▼M1

26. cikk

A statisztikai adatok bizalmas kezelésének megsértése

A tagállamok és a Bizottság meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy megelőzzék és szankcionálják a statisztikai adatok bizalmas kezelésének megsértését. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

▼B

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

▼M2

26a. cikk

Hozzájárulás a nemzeti adatkormányzási keretekhez

(1)  
A szubszidiaritás elvének megfelelően az NSH-k nemzeti szinten vállalhatnak a nemzeti adatkormányzási kereteken belül megállapított funkciókat, azzal a céllal, hogy előmozdítsák az adatintegrációt és az interoperabilitást, a metaadatok leírását, a minőségbiztosítást és a szabványalkotást, az adatmegosztást és az adatok további felhasználását, valamint az (EU) 2022/868 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 13 ) megállapított egyéb feladatokat és funkciókat.
(2)  
Az e cikk (1) bekezdésében említett funkciók NSH-k általi ellátásának összeegyeztethetőnek kell lennie 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott statisztikai elveknek megfelelően ellátott statisztikai funkciók gyakorlásával.

▼M1

27. cikk

A bizottsági eljárás

(1)  
A Bizottságot az ESR-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)  
Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

▼M2

27a. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

A Bizottság 2029. december 27-ig elvégzi e rendelet értékelését, és jelentést nyújt be a főbb megállapításairól az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelés különösen a következőkre terjed ki:

a) 

a 16a. cikk szerinti, a válsághelyzetekre adandó statisztikai válasz;

b) 

a magán adatbirtokosok azon kötelezettsége, hogy a 17b., 17c., 17d. és 17e. cikknek megfelelően lehetővé kell tenniük adataik felhasználását az európai statisztikák céljára;

c) 

a 17f. cikk szerinti, az ESR-en belüli adatmegosztás;

d) 

az európai statisztikák IIIa. fejezet szerinti fejlesztése.

▼B

28. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)  

Az 1101/2008/EK, Euratom rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

A hatályon kívül helyezett rendelettel létrehozott, statisztikai titoktartással foglalkozó bizottságra való hivatkozásokat az e rendelet 7. cikkével létrehozott ESR-bizottságra való hivatkozásként kell értelmezni.

(2)  

A 322/97/EK tanácsi rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

(3)  

A 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályát veszti.

A statisztikai programbizottságra való hivatkozásokat az e rendelet 7. cikkével létrehozott ESR-bizottságra vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni.

29. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.



( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 235/2008/EK határozata (2008. március 11.) az európai statisztikairányítási tanácsadó testület létrehozásáról (HL L 73., 2008.3.15., 17. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

( 3 ) A Tanács (EU) 2018/1993 végrehajtási határozata (2018. december 11.) az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusról (HL L 320., 2018.12.17., 28. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/690 rendelete (2021. április 28.) a belső piacra, a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – versenyképességére, a növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok területére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program (Egységes piac program) létrehozásáról, továbbá a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU és a 652/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2021.5.3., 1. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/240 rendelete (2021. február 10.) a Technikai Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 1. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2854 rendelete (2023. december 13.) a méltányos adathozzáférésre és -felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról, valamint az (EU) 2017/2394 rendelet és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (adatrendelet) (HL L, 2023/2854, 2023.12.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2854/oj).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

( 11 ) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

( 12 ) A Bizottság (EU) 2023/138 végrehajtási rendelete (2022. december 21.) a konkrét nagy értékű adatkészletek jegyzékének, valamint a közzétételükre és a további felhasználásukra vonatkozó szabályoknak a meghatározásáról (HL L 19., 2023.1.20., 43. o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/868 rendelete (2022. május 30.) az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról (adatkormányzási rendelet) (HL L 152., 2022.6.3., 1. o.).

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

Top