10.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/19

(1)

Az i2010, az EU információs társadalommal foglalkozó stratégiai kerete (2) nyitott és versenyalapú digitális gazdaság kialakulását támogatja az Európai Unióban és kiemeli az IKT-t (információs és kommunikációs technológiákat) mint a szociális integráció és az életminőség javításának egyik hajtóerejét. A kommunikáció újabb módjainak fejlődése kedvezően hathat a mobilpiaci munka termelékenységére és a piac növekedésére.

(2)

A repülés közben csatlakozást lehetővé tevő alkalmazások természetüknél fogva páneurópai jellegűek, mivel felhasználásuk a legtöbb esetben a több közösségi tagállamot érintő, illetve a Közösségen kívülre vagy kívülről közlekedő repülőjáratokon lesz jellemző. A légi járműveken hozzáférhető mobilhírközlési szolgáltatások (MCA-szolgáltatások) összehangolt szabályozása segíteni fogja az egységes piac célkitűzéseinek megvalósulását.

(3)

A rádióspektrum-használatra vonatkozó szabályok harmonizálása a Közösség területén megkönnyíti az MCA-szolgáltatások időben történő kiépítését és bevezetését a Közösségen belül.

(4)

Kereskedelmi célú MCA-szolgáltatások céljából pillanatnyilag csak az 1 710–1 785 MHz-es sávú (a végfelhasználói állomástól a bázisállomás irányában), valamint az 1 805–1 880 MHz-es sávú (a bázisállomástól a végfelhasználói állomás irányában) GSM-rendszerek működhetnek, az EN 301 502 és az EN 301 511 ETSI-szabványoknak megfelelően. A jövőben azonban esetleg további, más szabványoknak megfelelő és más frekvenciasávokban működő, nyilvános földi mobilhírközlési rendszerek is szóba jöhetnek majd.

(5)

A 676/2002/EK határozat 4. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság megbízást (3) adott a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (a továbbiakban: „CEPT”), hogy tegyen meg minden intézkedést a légi járműveken használandó GSM-1800-as rendszer és több más, az utóbbi által esetlegesen befolyásolt rádiószolgáltatás műszaki kompatibilitásával kapcsolatos konkrét kérdések kivizsgálására. E határozat a CEPT által a Közösség megbízására végzett és a CEPT 016. jelentésében (4) benyújtott műszaki tanulmányok eredményén alapul.

(6)

A CEPT jelentésében megvizsgált MCA-rendszer egy hálózati vezérlő egységből (NCU – network control unit) és egy fedélzeti adó-vevő bázisállomásból (BTS – base transceiver station) áll. A rendszert úgy alakították ki, hogy a földi mobilrendszerek által kibocsátott jelek ne legyenek foghatók a légi jármű fedélzetén, és a fedélzeten lévő végfelhasználói állomások a lehető legkisebb intenzitással sugározzanak. Az NCU és a fedélzeti BTS műszaki jellemzőit elméleti modellekből vezették le.

(7)

A földi elektronikus mobilhírközlési szolgáltatások spektrumhasználata nem képezi e határozat tárgyát. Az utóbbiakkal többek között a 900 MHz-es és az 1 800 MHz-es frekvenciasávoknak a páneurópai elektronikus hírközlési szolgáltatások kiszolgálására alkalmas földi rendszerek érdekében történő harmonizálásáról szóló bizottsági határozat foglalkozik majd.

(8)

Az MCA-szolgáltatások engedélyezésének feltételeivel e határozat szintén nem foglalkozik. Az MCA-szolgáltatások nemzeti szintű engedélyezési feltételeinek összehangolásával az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („keretirányelv”) (5) alapján a 2008/295/EK bizottsági ajánlás (6) foglalkozik.

(9)

Az e határozat hatáskörébe tartozó MCA-szolgáltatásokhoz használt berendezésekkel a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) foglalkozik. Az Európai Unió területén MCA-szolgáltatások nyújtására használt berendezéseknek az 1999/5/EK irányelv alapvető előírásainak való megfelelése az EN 302 480 harmonizált ETSI-szabványnak való megfelelés révén vagy a többi, az 1999/5/EK irányelvben lefektetett megfelelőségértékelési eljárás elvégzésével igazolható.

(10)

A légi közlekedés biztonságával kapcsolatos kérdések rendkívüli fontosságúak, ezért e határozat egyik rendelkezése sem veszélyeztetheti az optimális repülésbiztonsági feltételek fenntartását.

(11)

MCA-szolgáltatások csak azzal a feltétellel nyújthatók, hogy megfelelő légialkalmassági bizonyítvány alapján és az egyéb vonatkozó légiközlekedési rendelkezések teljesítése révén megfelelnek a légi közlekedésre vonatkozó biztonsági előírásoknak, valamint az elektronikus hírközlésre vonatkozó előírásoknak. A légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 24-i 1702/2003/EK bizottsági rendelet (8) értelmében a Közösség egész területén érvényes légialkalmassági bizonyítványokat az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) bocsát ki.

(12)

E határozat nem foglalkozik a légi jármű, a műhold és a földi állomás közti, az MCA-szolgáltatások üzeméhez szintén szükséges kommunikációhoz kapcsolódó spektrumhasználat kérdéseivel.

(13)

Az e határozatban meghatározott feltételek folyamatos megfelelőségének biztosítása érdekében, valamint a rádiófrekvenciás környezet gyors változására való tekintettel a nemzeti hatóságoknak lehetőség szerint folyamatosan ellenőrizniük kell az MCA-szolgáltatások nyújtására használt berendezések rádiófrekvencia-használatát, aktívan hozzájárulva ezzel e határozat folytonos felülvizsgálatához. A felülvizsgálatok alkalmával figyelembe kell venni a technológia fejlődését, valamint meg kell vizsgálni az MCA-szolgáltatások üzemével kapcsolatos kezdeti feltételezések helyességét.

(14)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Rádiófrekvencia-bizottság véleményével,

1.

a „légi járműveken hozzáférhető mobilhírközlési szolgáltatások (MCA-szolgáltatások)” a 2002/21/EK irányelv 2. cikkének c) pontja szerint olyan elektronikus hírközlési szolgáltatások, amelyeket valamely vállalkozás bocsát a légiutasok rendelkezésére nyilvános hírközlő hálózatok repülés közben, a földi mobilhálózatokkal való közvetlen kapcsolatteremtés nélkül történő igénybevételére;

2.

„interferenciamentes és nem védett”: más rádió-távközlési szolgálat számára nem okozhat káros interferenciát, továbbá nem lehet megkövetelni, hogy ezek az eszközök védelmet élvezzenek a más rádió-távközlési szolgálatok által keltett káros interferenciával szemben;

3.

„fedélzeti adó-vevő bázisállomás (fedélzeti BTS)”: a légi jármű fedélzetén elhelyezett egy vagy több mobilhírközlési állomás, amely a melléklet 1. táblázatában szereplő frekvenciasávok és rendszerek használatát támogatja;

4.

„hálózati vezérlő egység (NCU)”: a légi járműveken elhelyezendő berendezés, amely a mobil vételi frekvenciasávban a zajszint növelésével biztosítja, hogy a melléklet 2. táblázatában felsorolt földi telepítésű elektronikus hírközlési rendszerek által sugárzott jeleket ne lehessen venni a fedélzeten.