16.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 226/35

1.1

Az EGSZB üdvözli az irányelvet, amelynek célja az EU Alapjogi Chartája által meghatározott jogok védelmének fokozása, és egyenlő versenyfeltételek biztosítása az Unió szintjén.

1.2

Az EGSZB üdvözli az olyan kizárások kezelésére irányuló javaslatot, amelyek korlátozhatják a tengerészek lehetőségét, hogy ugyanazokat a jogokat élvezzék, mint amelyekkel a szárazföldön tevékenykedő munkavállalók az európai munkajog alapján rendelkeznek.

1.3

Az EGSZB úgy véli, hogy a javaslat a megfelelő irányba mutat ahhoz, hogy az uniós fiatalokat a hajózási és halászati szakmák, illetve a fenntartható tengerészeti pályák felé vonzza azáltal, hogy vonzóbbá teszi az érintett ágazatokat, és a munkafeltételek tekintetében a szárazföldi állásokkal azonos módon kezeli azokat.

1.4

Az EGSZB megállapítja, hogy az Európai Bizottság által elfogadott rugalmas megközelítés figyelembe veszi ennek a rendkívül fontos ágazatnak a sajátosságait és az igényeit, mivel megvizsgál négy különböző cselekvési lehetőséget, és minden egyes esetben értékeli, hogy objektív alapon indokolt lenne-e az adott ágazatra eltérő bánásmódot alkalmazni úgy, hogy elkerüljék egyenmegoldások alkalmazását minden helyzetre.

1.5

Az EGSZB úgy véli, hogy az irányelvjavaslat hozzájárulhat a foglalkoztatás növeléséhez a tengerészeti és a halászati ágazatban, valamint a jellemző élet- és munkafeltételek, a szociális védelem és a szociális párbeszéd javításához, amelyek mind az Európai Unió működéséről szóló szerződés 151. cikkének általános politikai célkitűzései.

1.6

Az EGSZB rámutat arra, hogy a tengerészeti ágazaton belüli foglalkoztatással és versennyel foglalkozó speciális csoport által készített előzetes tanulmány szerint félő, hogy a kínálat és a kereslet közötti szakadék szélesebbé válik az OECD országaiban, és a tisztek esetében eléri a 70  000 főt, a legénység esetében pedig a 2 21  000 főt. (1) Ahhoz, hogy az európai tengerészeti tiszteknek a világ összesített tengeri foglalkoztatásában képviselt aránya megmaradjon a 2010. évi szinten, arra lesz szükség, hogy a következő évtizedben az EU nyugati országaiban 10 %-kal, a keleti partnerségben részt vevő országokban pedig 20 %-kal nőjön a számuk. (2)

1.7

Az EGSZB továbbá úgy ítéli meg, hogy az irányelvjavaslat az európai piacon az egyenlő versenyfeltételek kialakításának is kedvez azáltal, hogy kezelni kívánja azokat a helyzeteket, amikor egyes vállalkozások mentesülnek bizonyos – például tájékoztatási és konzultációs – kötelezettségek alól, amelyek más tagállamban székhellyel rendelkező konkurens vállalkozások számára viszont kötelezőek. Megjegyzi, hogy az Unión belül és nemzetközi szinten is biztosítani kell a versenyfeltételek egyenlőségét, mivel a tengeri tevékenységek és az ezek terén folyó verseny nemzetközi jellegűek, valamint hangsúlyozza, hogy mennyire fontos a szociális dömpingtől és a tisztességtelen versenytől való hatékony visszatartás. Ugyanakkor számos szárazföldi tevékenység terén nemzetközi verseny folyik, és az, hogy e verseny a tengerészeti ágazatban is létezik, még nem indokolja azt, hogy a tengerészektől megtagadjanak fontos munkaügyi és szociális jogokat.

1.8

Az EGSZB ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az irányelvjavaslat önmagában még nem fogja növelni a tengeri tevékenységek vonzerejét, és hogy ki kell egészíteni olyan intézkedésekkel és kezdeményezésekkel, amelyekre az EGSZB már javaslatot tett a képzést, az oktatást, a kutatást, a higiénia és a biztonság megerősítését illetően, ezzel egyidejűleg pedig ösztönözni kell a vállalkozói és az innovációs szellemet a biztonságos, hatékony, versenyképes és színvonalas szolgáltatások nyújtása érdekében.

1.9

Mivel az irányelvjavaslat benyújtása előtt több évvel rendkívül széles körű konzultáció és hatásvizsgálatok zajlottak, az EGSZB határozottan javasolja a szöveg hatálybalépésére előirányzott öt éves átmeneti időszak (8. cikk) három évre történő csökkentését.

2.1

Az európai tengerészet világszinten is vezető szerepet tölt be, és 3 45  455 tengerésznek ad munkát. (3) A kereskedelmi hajók mintegy 30 %-a az uniós tagállamok valamelyikének lobogója alatt közlekedik, és a bruttó tonnatartalom (BT) tekintetében az Unió a világflotta 19,2 %-át adja. (4)

2.2

A halászat és a halászati termékek feldolgozása több mint 3 50  000 személynek biztosít munkahelyet. Öt tagállam – Dánia, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és az Egyesült Királyság – biztosítja az uniós termelés 60 %-át, míg a halászati ágazat évente 6,4 millió tonna halat fog ki. (5)

2.3

A globalizáció ugyanakkor – különösen a jelenlegi válságos időszakban – komoly kihívások elé állítja a tengeri munkahelyeket és az ágazat versenyképességét, ami minden bizonnyal hatással lesz az ágazatban való foglalkoztatás különböző aspektusaira, mind a minőség, mind a mennyiség tekintetében.

2.4

A tengeri munkaerőpiacnak az 1980-as évek elejétől fokozatosan általánossá váló deregulációja (6) az európai tengerészek számának csökkenésével, a megfelelően képzett személyzet hiányával és a harmadik országból származó tengerészek felvételével párhuzamosan ment végbe; e tendenciákat magyarázzák (7) például a tengerészek korlátozott karrierlehetőségei, a magány és a családjuktól való távollét, valamint szakmájuk leértékelődése, amely azzal függ össze, hogy kevésbé biztonságos és rossz feltételek mellett végzendő szakmának tartják.

2.5

Ez az értékvesztés a kereslet és a kínálat oldalának, valamint a tengerészetre nehezedő versenykényszernek is betudható, ami a globalizáció és a ciklikus jellegű strukturális válság nehéz időszakában a keresetek csökkenéséhez vezet.

3.1

A vizsgált irányelvjavaslat azokat a hatályos irányelveket (8) módosítja, amelyek vagy kizárják a tengerészeket és/vagy a halászokat az alkalmazási körükből, vagy külön magyarázat nélkül engedélyezik ennek megtételét a tagállamok számára. Az egyes tagállamok eltérően alkalmazták ezeket a kizárásokat.

3.2

Mindenekelőtt az irányelvjavaslat elismeri a tengeren dolgozó munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való feltétlen jogát minden olyan irányelvben, amely korábban lehetőséget adott kivételekre és eltérésekre e jog tekintetében.

3.3

Mivel a legjobb megközelítés minden egyes irányelv esetében más és más lehet, az irányelv lehetséges hatásának, hatályának és a kizárás lehetséges indokainak a vizsgálatát követően a szöveg a következő négy szakpolitikai lehetőség kombinációja mellett dönt:

4.1

„Az Európai Unió jövőbeni tengerpolitikája felé” című zöld könyv (9) felveti a kérdést, hogy a tengerhasznosítási ágazatokat vajon továbbra is ki kell-e zárni az európai szociális és munkajog hatályából, valamint hogy a szociális partnerekkel szoros együttműködésben felül kellene vizsgálni ezeket a kizárásokat. Egyébiránt hangsúlyozza a tengerészeti szaktudás jelentőségét a versenyképesség és a fenntartható tengeri foglalkoztatás szempontjából, tekintettel az európai tengerészek csökkenő számára.

4.2

Az Európai Bizottság a 2007. október 10-i közleményében (10) vállalta a tengerhajózási állásokra alkalmazandó jogi keret javítását, és megjegyezte, hogy a szóban forgó ágazat munkavállalóinak bizonyos irányelvek hatálya alóli kizárása meglehet, hogy nem teljes mértékben indokolt.

4.3

Egyébiránt az Európai Unió integrált tengerpolitikáról szóló kék könyvében az Európai Bizottság újólag megerősítette azon vállalását, hogy a szociális partnerekkel szoros együttműködésben újra megvizsgálja az uniós munkajog azon területeit, amelyekből a tengerészeti ágazat ki van zárva. (11) Az integrált tengerpolitika egyik további célkitűzése, hogy támogatást nyújtson több és jobb munkahely létrejöttéhez, valamint szakmai képesítés kialakításához e területen, tekintettel a tengeri munkahelyek számának aggasztó csökkenésére.

4.4

Az Európai Parlament egyik állásfoglalásában (12) azt kérte, hogy minden munkavállaló ugyanolyan szintű védelemmel rendelkezzen anélkül, hogy bizonyos csoportokat eleve kizárnának a hatályos védelemből, ami jelenleg gyakran előfordul a tengerészekkel, a hajókon, illetve a nem szárazföldön dolgozó munkavállalókkal, valamint szorgalmazza, hogy hatékony jogszabályok vonatkozzanak mindenkire, függetlenül a munkavégzés helyszínétől.

4.5

Az Európai Bizottság a közelmúltban is, a „kék növekedésről” szóló közleményében (13) és az – integrált tengerpolitikáért felelős európai miniszterek által elfogadott – Limassoli nyilatkozatban (14) megerősítette azon célkitűzését, hogy a tengerészeti ágazatban növelje a munkahelyek számát és javítsa azok minőségét.

5.1

Az EGSZB rámutat arra, hogy az irányelvjavaslat, amelynek kidolgozását kiterjedt szakmai és általános konzultáció előzte meg, közvetlenül a fent vázolt cselekvési keretből következik, és a tengeri szakmák jövőjével kapcsolatban kiemelt célkitűzések, vállalások és aggodalmak logikus folytatása azzal a céllal, hogy hatékony szabályozási keretet határozzanak meg, amely figyelembe veszi a globális kontextust, amelyben a tengerészeti ágazat fejlődik.

5.2

Az EGSZB úgy véli, hogy az irányelvjavaslat összhangban áll más szakpolitikákkal és horizontális célkitűzésekkel, így például az Európa 2020 stratégiával – különösen a foglalkoztatás tekintetében –, emellett az új készségek és munkahelyek stratégiájával, (15) és annak azon alapvető célkitűzéseivel, amelyek a munkafeltételek színvonalának javítására, és különösen a meglévő jogszabályok felülvizsgálatára vonatkoznak, és amelyek célja intelligensebb uniós jogi keretek biztosítása a foglalkoztatás, valamint a munkahelyi egészség és biztonság területén.

5.3

Az EGSZB már felhívta a figyelmet arra, hogy a tengerészek és a halászok ki vannak zárva az európai szociális jogszabályok hatálya alól, és hangsúlyozta a megkülönböztetések megszüntetésének szükségességét – függetlenül azok alapjától – minden olyan területen, ahol erre lehetőség van; továbbá arra kérte az Európai Bizottságot, hogy a szociális partnerekkel szoros együttműködésben gondolja át ezeket a kizárásokat. (16)

5.4

Az EGSZB korábbi véleményeiben (17) is megfogalmazott helytálló észrevételeket és ajánlásokat egy sor tengerpolitikai kérdéssel kapcsolatban, és részletesen kifejtette véleményét szociális és foglalkoztatáspolitikai kérdésekről a tengeri szakmák tekintetében, továbbá konkrétabban olyan témákban, amelyek az oktatáshoz, a képzésekhez és a képesítésekhez, a foglalkoztatáshoz, valamint a tengerbiztonsághoz kapcsolódnak, kiemelve annak szükségességét, hogy ösztönözzék a fiatalokat a vonzóvá tett tengeri álláshelyek választására, és hogy ezen pályán tudják tartani őket, valamint hogy biztosítsák az európai tengeri tevékenységek klaszterén belül a szaktudás és szakosodás magas szintjét.

5.5

Az EGSZB ajánlásai közül ma is különösen időszerűek azok, amelyeket többek között a „Javaslatok és stratégiai célkitűzések az Európai Unió tengeri szállítási politikájának vonatkozásában a 2018-ig terjedő időszakra” című dokumentumról kidolgozott vélemény fogalmaz meg az emberi erőforrásokkal, a tengerészeti kompetenciákkal és szakismerettel kapcsolatban, valamint azon cselekvések, amelyeket az EGSZB a tengeri kalózkodás – ez a tevékenység a tengerészek kriminalizációjához hasonlóan a tengerészeti szakmáktól való elforduláshoz vezet – leküzdésére (18) ajánl.

5.6

Az EGSZB úgy látja, hogy még ha a kiterjedt általános és szakértői konzultációk ellentétes véleményekre is világítottak rá annak megítélésével kapcsolatban, hogy indokoltak-e a kizárások – és amennyiben igen, mely esetekben azok –, ezzel egyidejűleg konszenzus alakult ki a tisztességes versenyfeltételek bevezetésének szükségességét és az uniós jogalkotás szerepét illetően. Sajnálattal állapítja azonban meg, hogy a megtartott írásbeli konzultációk ellenére a kérdést nem tűzték az európai szociális párbeszéddel foglalkozó bizottság napirendjére.

5.7

Az EGSZB kiemeli a tengeri foglalkoztatással és versenyképességgel foglalkozó munkacsoport megjegyzését, (19) amely szerint a kommunikációs technológia fejlődése folytán immár nem indokoltak azok a kizárások, amelyek azon alapulnak – elsősorban a tájékoztatást és a konzultációt tekintve –, hogy a hajók mozgásban vannak és a kommunikáció problémát jelent a tengeren.

5.8

Az EGSZB rámutat arra, hogy az információs és kommunikációs technológiákat (ikt) fokozatosan terjesztik ki a hajókra, valamint hogy néhány esetben időbe telik majd teljes felszerelésük bizonyos technikai nehézségek miatt, amelyek különösen a kis- és középvállalkozásokat érintik. Arra ösztönzi tehát az Európai Bizottságot, hogy az irányelvjavaslat hatékony végrehajtása érdekében dolgozzon ki keretet e területre vonatkozóan, amely egybegyűjti a beruházásokat és a képzéseket támogató intézkedéseket.

5.9

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az Európai Unió úttörő szerepet játszik a munkajogi kérdésekben, és egyrészt arra kéri az Európai Bizottságot, hogy játsszon vezető szerepet a nemzetközi normák tökéletesítésére irányuló erőfeszítésekben azzal a céllal, hogy minden tagállam ratifikálja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Tengerészeti Munkaügyi Egyezményét (2006.), másrészt pedig, hogy alakítson ki széles körű nemzetközi együttműködést annak érdekében, hogy hatékonyabb végrehajtási mechanizmust vezessenek be, hogy a szóban forgó egyezményt aláíró országokkal tartassák be az ILO minimális munkaügyi normáit, valamint hogy növeljék a ratifikáló országok számát. Hangsúlyozandó, hogy bár az EGSZB támogatja a 2006-os Tengerészeti Munkaügyi Egyezményt, elismeri, hogy az nem biztosítja ugyanazokat a jogokat, mint a szóban forgó irányelvek.

5.10

A tengeri foglalkoztatás csökkenése tendenciájának megfordításához feltétlenül szükségesek egyrészt olyan cselekvések, amelyek a javasolt intézményi módosításokat kiegészítve egy helyesen kidolgozott – kiváló színvonalú képzettséget nyújtó és széles körű munkalehetőségeket kínáló – tengerészeti oktatást és képzést tűznek ki célul, másrészt pedig ösztönzik a különböző ágazatok közötti szakmai mobilitást.

5.11

Emellett éppen ennyire fontos marad az európai tengerészet gerincét adó és a válságot drágán megfizető kkv-k támogatása, továbbá olyan együttműködések elősegítése, amelyekkel az innováció ösztönözhető és új vállalkozói koncepciók dolgozhatók ki, valamint általában véve az uniós tengerészeti ágazatra jellemző vállalkozói szellem és a megfelelő intézmények állandó támogatása.

5.12

A tengeri tevékenységek csoportosulásainak (klasztereinek) – amelyek az EU számára gazdasági és szociális szempontból döntő fontosságúak – nagyobb mértékű előtérbe helyezése és kihasználása többek között hozzájárulhat alternatív foglalkoztatási lehetőségek biztosításához a halászok és a nők számára.

5.13

Az EGSZB rámutat arra, hogy a jövőbeli tanulmányok jobb megbízhatósága érdekében a tengeri ágazaton belüli foglalkoztatás területén szisztematikus adatgyűjtésre és azok forrásainak a harmonizációjára van szükség, mivel jelenleg a források függvényében jelentős eltérések vannak a számadatok között.

5.14

Az EGSZB üdvözli annak a lehetőségnek a megszüntetését (az irányelvjavaslat 1. cikke), hogy a bérezésként a bevételből részesedő halászokat kizárják a fizetésképtelenségről szóló irányelv hatálya alól.

5.15

A 2001/23/EK irányelvet (vállalkozások átruházása) illetően az EGSZB felhívja a figyelmet azon speciális intézkedésekre, amelyek a hajók lobogóváltással járó átruházását szabályozzák, és megjegyzi, hogy a tengerész olyan helyzetben találhatja magát, hogy eltérő és sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel alkalmazzák, mivel az alkalmazandó kollektív szerződések különbözőek. Ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak olyan új szabályozásokat kell meghatároznia, amelyek garantálják, hogy a szóban forgó irányelvet oly módon alkalmazzák a hajók lobogóváltással járó átruházására, hogy az ne vezessen a várttal ellentétes eredményhez, vagyis a tengerészek jogainak szűküléséhez. Az EGSZB a fenti megjegyzések figyelembevételére kéri az Európai Bizottságot.

5.16

Az EGSZB rámutat arra, hogy a csoportos létszámcsökkentésről szóló 98/59/EK irányelv esetében az Európai Bizottság igyekszik figyelembe venni a tengeri szállítás és a tengerészeti munka sajátosságait, valamint hangsúlyozza a jogbiztonság szükségességét a munkaszerződések és a beruházási garanciák esetében, továbbá a szociális dömping megelőzését és a tisztességtelen versenyt illetően.

5.17

Az EGSZB javasolja, hogy a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló 2008/94/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdését a következőképpen módosítsák:

„A következő mondat sérelme nélkül a tagállamok ezen irányelv hatálya alól kivételes esetekben kizárhatják a munkavállalók bizonyos kategóriáinak követeléseit egyéb olyan garanciaformák fennállása esetén, amelyekről megállapítást nyert, hogy a munkavállalónak az ezen irányelvből származó védelemmel azonos védelmet nyújtanak. A fenti rendelkezés semmilyen esetben sem értelmezhető úgy, hogy megengedné a tengerészek vagy a halászok kizárását.”

5.18

Az EGSZB szerint az irányelv felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés (7. cikk) garantálja, hogy a javasolt intézkedéseket az ágazat sajátosságainak a figyelembevétele mellett fogják végrehajtani. Ennek a felülvizsgálatnak az a célja elsősorban, hogy figyelemmel kísérje az irányelv 4. és 5. cikkének végrehajtását és alkalmazását két rendkívül fontos kérdést illetően: az uniós országok jegyzékében szereplő hajók esetében a nemzeti lobogó elhagyása, illetve az uniós tengerészek foglalkoztatottságának szintje tekintetében.

5.19

Az EGSZB kiemeli, hogy a munkaadóknak és a munkavállalóknak meghatározó szerepet kell játszaniuk a munkajogi kérdésekhez kapcsolódó kérdések tárgyalásában. Meg van győződve arról, hogy a szociális partnerek jelentős mértékben hozzá fognak járulni a bevált gyakorlatok gyarapításához és terjesztéséhez – hogy több fiatalt vonzzanak a tengeri ágazattal kapcsolatos életpályára –, valamint az uniós tengeri foglalkoztatási lehetőségek növeléséhez, továbbá arról is, hogy a szóban forgó jogalkotási kezdeményezés megfelelő és eredményes alkalmazása érdekében részt fognak venni a szociális párbeszédben.