This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52018DC0026
REPORT FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS on the implementation of EU standardisation policy and the contribution of European standards to EU policies
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az uniós szabványosítási politika végrehajtásáról és az európai szabványok uniós szakpolitikákhoz való hozzájárulásáról
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az uniós szabványosítási politika végrehajtásáról és az európai szabványok uniós szakpolitikákhoz való hozzájárulásáról
COM/2018/026 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.1.16.
COM(2018) 26 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
az uniós szabványosítási politika végrehajtásáról és az európai szabványok uniós szakpolitikákhoz való hozzájárulásáról
{SWD(2018) 15 final}
Bevezetés
A gazdasági környezet változásokon megy át az EU-n belül és az EU nemzetközi kereskedelmi partnerei tekintetében is. Egyre inkább elmosódnak a határok a hagyományos feldolgozóipar, a digitalizáció és a szolgáltatások között, és a digitális megoldások egyre inkább beépülnek a globális ipari értékláncokba. Ezekre a kihívásokra figyelemmel a Bizottságnak, az intézményközi partnerekkel együtt, gondoskodnia kell arról, hogy e gazdasági valóság megjelenjen az európai politikák és jogszabályok tekintetében alkalmazott szabványosítási prioritásaiban. A Bizottság az „Európai szabványok a 21. század számára” című 2016 júniusi közleményében (a továbbiakban: közlemény) 1 ismertette az európai szabványosítási rendszerre vonatkozó új jövőképet az ezen kihívásokra való válaszadás céljából.
A közleményben foglalt új jövőkép túlmutat a szabványok EU szintjén való kezelésének hagyományos módján, amely a múltban az uniós harmonizációs igények technikai támogatására korlátozódott. Az új jövőkép a szabványosítás társadalmi kihívásokhoz és európai politikákhoz, így az innováció ösztönzéséhez, a minőség és biztonság növeléséhez, a foglalkoztatás és növekedés előmozdításához, a világszintű értékláncok támogatásához és az egységes piac fejlesztéséhez való hozzájárulására összpontosít.
A politikákhoz nyújtott ezen kiterjesztett támogatás mellett a közlemény új kezdeményezéseket vezet be e célkitűzések európai szabványosítási rendszer keretében történő elérése érdekében. Ez magában foglalja különösen a közös szabványosítási kezdeményezést 2 és a társjogalkotókkal való intézményközi párbeszéd kezdeményezésére vonatkozó javaslatot 3 . Emellett 2016 áprilisában a Bizottság meghatározta az IKT-szabványosítási prioritásokat, és kétpilléres stratégiai megközelítés alapján konkrét intézkedéseket javasolt az a „IKT-szabványosítási prioritások a digitális egységes piac érdekében” című közleményében (a továbbiakban: IKT-közlemény) 4 . Az első pillérben a Bizottság öt elsőbbségi területet határozott meg, ahol a legsürgetőbb az intézkedések megtétele. A második pillérben a Bizottság magas szintű folyamatot javasolt az intézkedések megtétele, a célkitűzések terén elért eredmények felmérése, és ahol szükséges, a prioritások kiegészítése érdekében 5 .
A szabványosítás egyik legfontosabb elve az átláthatóság, amelyhez az információ érdekelt felekkel való közlését és megosztását elősegítő eszközöket szükséges létrehozni. Az európai szabványosítás tekintetében ezt az Unió európai szabványosításra vonatkozó éves munkaprogramja 6 és az IKT-szabványosítás 7 gördülőterve 8 révén már elérték.
E jelentés azt kívánja bemutatni, hogy az Unió európai szabványosításra vonatkozó korábbi éves munkaprogramjainak, az „IKT-szabványosítási prioritások a digitális egységes piac érdekében” című közleménynek (a továbbiakban: IKT-közlemény) 9 és a közös szabványosítási kezdeményezésnek az egyes intézkedései és szereplői miként járultak eddig hozzá a közlemény által meghatározott célkitűzésekhez. A jelentés két részre oszlik; az egyik ezen új jövőkép politikai elemeire terjed ki, a másik pedig az érdekelt felekkel való együttműködésre vonatkozik. A jelentést munkadokumentum kíséri, amely az Unió európai szabványosításra vonatkozó fentiekben említett éves munkaprogramjai különböző intézkedéseinek és más folyamatban lévő tevékenységek előrehaladását részletezi. E jelentés célja, hogy támogassa a közleményben javasolt intézményközi párbeszédet, amelyet a Bizottság a társjogalkotókkal fog folytatni a jelentést követő hónap során annak érdekében, hogy megteremtsék az Unió európai szabványosításra vonatkozó 2019. évi munkaprogramja elkészítésének alapjait.
Az új elképzelések politikai elemei
1.Az innováció ösztönzése
A szabványok az innováció elismert hajtóerejét képezik 10 . Az innováció lényegi eszköze a szabványosítási folyamatban a vonatkozó tudományos és műszaki adatok feldolgozása, ismertebb nevén a szabályozást előkészítő kutatás, amely a szabvány kidolgozásához vezet. A szabványosítás európai innovációhoz való megnövekedett hozzájárulásához kapcsolódóan az 1025/2012/EU rendelet 11 (a továbbiakban: rendelet) keretrendszert hozott létre. 2016 óta a közös szabványosítási kezdeményezésben részt vevő egyéb érdekelt felekkel együtt a Bizottság nagyobb hangsúlyt fektetett e célkitűzés elérésére az által, hogy a kutatást és az innovációt összekapcsolta a szabványosítással 12 .
A kutatás és fejlesztés (K+F) és a szabványosítás közötti szoros és megfelelő időben történő interakció biztosítása kulcsfontosságú tényező az innovatív áruk piacra jutásának támogatásában. A Horizont 2020 is ismét hangsúlyt fektetett a kutatási projektjei és a szabványosítási eljárás közötti kapcsolatra, különösen szabványosítási tevékenységek kutatási projektekbe való integrálásával, és elismerve, hogy e tevékenységek növelhetik a kutatás és a K+F eredmények hatását. Számos, orvostechnikai eszközökre, környezetvédelemre, széndioxidmentesítésre, energiahatékonyságra és metrológiára irányuló szabályozást megelőző tevékenység kidolgozása van folyamatban a Horizont 2020 keretprogram együttműködő, intelligens közlekedési rendszerekre (C-ITS), kiberbiztonságra és digitális magánéletre 13 , nanotechnológiára, fejlett anyagokra, biotechnológiára, energiára, beleértve üzemanyagcellát és hidrogént, biztonságos társadalomra és korszerű gyártásra és feldolgozásra vonatkozó projektjei keretében.
A folyamatban levő szabályozást megelőző kutatás hozzájárul a biztonsági termékek és rendszerek harmonizált tanúsítási rendszereihez is.
A Bizottság együttműködik az európai szabványügyi szervezetekkel és egyéb szabványalkotó szervezetekkel, fórumokkal és konzorciumokkal, valamint érdekelt felekkel olyan lehetséges intézkedések kidolgozása érdekében, amelyek javítani fogják az IKT-szabványosítási ökoszisztémát. Ez magában foglalja a nyílt forráskódú és szabványügyi közösségek közötti interakció elősegítését és a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakra vonatkozó kiegyensúlyozott, világos és kiszámítható európai engedélyezési keretrendszer meghatározását. A Bizottság 2017 novemberében közleményt tett közzé ezekről a kérdésekről 14 .
A Bizottság széles körben használja fel a Horizont 2020-at arra, hogy a szabványosításhoz hozzájáruló kutatási és innovációs projekteket finanszírozzon, és együttműködik az európai szabványügyi szervezetekkel olyan fellépések vonatkozásában, amelyek áthidalják a kutatás, innováció és a szabványosítás közötti szakadékot. A Horizont 2020 köz-magán társulások létfontosságúak a központi technológiai építőelemek fejlesztése szempontjából. Nagyszabású kísérleti projektek tesztrendszerek, kísérleti létesítmények és kísérleti programok révén, tudást létrehozva és a szabványosítási folyamatokba csatornázva előkészítik a széleskörű bevezetést. A tagállamoktól és az ipartól származó előzetes információk alapján „összekapcsolt intelligens gyárra”, „egészségügyre és az ápolásra”, „intelligens mezőgazdaságra”, „összekapcsolt és automatizált mobilitásra”, „intelligens energiára”, valamint átfogó ipari adatokra és „tárgyak internete” platformokra vonatkozó ipari platformkezdeményezések meghatározására került sor.
Az alacsony kibocsátású mobilitásra 15 vonatkozó uniós stratégiáról szóló közlemény megállapítja, hogy „a szabványosítás és az interoperabilitás elengedhetetlen ahhoz, hogy maximálisan kihasználható legyen a belső piac mérete, különösen az elektromos mobilitás tekintetében, és Európa-szerte fel kell számolni az elektromos járművek feltöltését gátló akadályokat”. A Bizottság a közeljövőben fogja elfogadni az egyik első felhatalmazáson alapuló rendeletet az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/94/EU irányelv II. mellékletében foglalt műszaki előírásokban használt szabványokra történő hivatkozások kiegészítése és/vagy aktualizálása érdekében.
2.Az áruk és szolgáltatások minőségének, biztonságának, védelmének és fenntarthatóságának javítása
A hatékony szabványosítási politika a tudomány és technológia állásának megfelelő műszaki specifikáció kidolgozásával és a közösen elfogadott, az áruk és szolgáltatások előírt minőségi, biztonsági, védelmi, energetikai és nyersanyag-hatékonysági értékeknek való megfelelésének mérésére vonatkozó vizsgálati módszerek biztosításával hozzájárul a jogszabályban előírt biztonsági követelmények teljesítéséhez. A minőségi, biztonsági, védelmi és fenntarthatósági célkitűzések általában kiegészítő jellegűek, de bizonyos esetekben összeütközésbe kerülhetnek egymással. A szabványosítási munka célkitűzéseinek lehetőség szerint kiegyensúlyozott és kölcsönösségen alapuló módon történő megvalósítása folyamatos kihívást jelent.
2.1.Minőség
A szolgáltatások minősége fejlesztésének elősegítése érdekében a Bizottság felkérte az európai szabványügyi szervezeteket 16 , hogy dolgozzanak ki európai szabványokat olyan területeken, mint például a postai szolgáltatások, ahol a szabványok hozzájárultak a csomagszállítási ágazat fejlődéséhez, valamint szolgáltatásokra vonatkozó horizontális szabványokat, amelyeket az Európai Szabványügyi Bizottság dolgoz ki annak érdekében, hogy a szolgáltatók például mérni tudják a teljesítményüket.
A metrológiában a közelmúltban kezdeményezett európai szabványok 17 révén várhatóan javulni fog különösen a vízmérés és a termikus energia, valamint a decentralizált megújulóenergia-termelés és az elektromos járművek villamosenergia-átvitele mérésének minősége.
2.2.Biztonság
A biztonság az európai szabványosítás lényegi eleme. A biztonság kérdése a Bizottság szabványalkotásra való felkéréseinek közel 60 %-át érinti, amely tükrözi a biztonságnak az EU polgárainak mindennapi életére gyakorolt hatását. Az EU harmonizált jogszabályai, valamint az általános termékbiztonságról szóló irányelv 18 , amely termékek százainak a biztonságát biztosítja az EU piacain, a jogszabályok biztonsági követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében harmonizált szabványokra és más az uniós jogszabályokat támogató szabványokra 19 támaszkodik.
A nemrég kidolgozott szabványok számos területen, amilyen például a gyermekbiztonság vagy egyéni védőeszköz, segítik elő a harmonizációt. A közelmúltban elfogadott, gyermekbiztonságra vonatkozó európai szabvány meghatározza az öngyújtókra irányadó biztonsági követelményeket, amelyek megakadályozzák, hogy a gyermekek működésbe hozzák az öngyújtókat. Az újonnan elfogadott, csecsemőhordozókra vonatkozó szabványok továbbá biztosítják, hogy a gyermekek az alkotórészeket ne tudják megfogni. Végezetül, a szabványosítás műszaki követelményeket határozott meg a lézersugárzás elleni szemvédők tekintetében annak érdekében, hogy a munkásokat egyéni védőeszközzel védjék meg a lézersugárzásnak való véletlen expozícióval szemben.
2.3.Védelem
A technológiai és nemzetközi politikai fejlemények tükrében a védelem egyre kiemeltebb uniós politikai területté kezd válni. A védelem tekintetében a Bizottság 2016 óta szabványosítási szükségleteket azonosított a válságkezelés, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris védelem terén, és felkérte az Európai Szabványügyi Bizottságot, hogy alkossa meg a vonatkozó szabványokat. Szabályozást előkészítő kutatást kezdeményeztek továbbá a Horizont 2020-on keresztül védelmi fenyegetésekkel, mint például a létfontosságú infrastruktúrákra vonatkozó radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel érintett számos területen. Az IKT terén a Bizottság beépített adatvédelemre vonatkozó szabványosítási kérelmet nyújtott be, hogy következetes módon segítse a gyártókat adatvédelmi kérdések tekintetében.
2.4.Fenntarthatóság
A fenntarthatóság az európai szabványosítás kiemelt fontosságú hosszú távú célkitűzése. Szabványok szükségesek a kiemelt uniós prioritások, mint például az energiaunióra vonatkozó politikai és annak kutatási és innovációs stratégiája – a tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsítása 20 – végrehajtásához, amely az éghajlatváltozás enyhítését és az ahhoz való alkalmazkodást, az energiarendszer szén-dioxid-mentesítését célzó stratégiákat foglal magában. 2016-ban 21 és 2017-ben 22 a Bizottság felkérte az európai szabványügyi szervezeteket, hogy az alábbiak vonatkozásában dolgozzanak ki szabványokat: környezetgazdálkodási rendszerek, csomagolás és a csomagolási hulladék, poliaromás szénhidrogének, környezetgazdálkodás, környezetbarát tervezés és az energiafogyasztást jelző címkézés, vízügyi keretirányelv, üvegházhatásúgáz-kibocsátás, peszticidek kijuttatása, gőzvisszanyerő berendezés, akkumulátorok, zöld hidrogén, illékony szerves vegyületek, pirolízisolajok, alga, épületek energiahatékonyságának növelése, zöld infrastruktúra bevezetése, levegőminőség és kibocsátáscsökkentés. E felkérések fennálló jogi és szakpolitikai kereteken alapulnak, és megfelelnek az e keretek között megállapított követelményeknek. Éghajlatbarát technológiák hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések, illetve a habok ágazatában való használata korlátainak megszüntetése érdekében a Bizottság felkérte az Európai Szabványügyi Bizottságot és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságot, hogy dolgozzák ki a vonatkozó európai szabványokat.
3.A munkahelyteremtés és a növekedés előmozdítása
A szabványosítás alulról építkező folyamat, amely összehozza az ipari, kormányzati, tudományos és más érdekelt felek képviselőit, ezáltal biztosítva a szabványok e felek közötti széles körű elfogadottságát. A szabványok és a szabványosítás az EU számára az Unió versenyképessége biztosításának világos, stratégiai eszközét, és az innováció és fejlődés egységes piacon történő ösztönzésének kulcseszközét jelenti. Általánosan elfogadott álláspont, hogy a szabványok és a szabványosítás – a termelékenység és a versenyképesség fokozásában, valamint az innováció és jólét ösztönzésében játszott szerepük révén – fontos részét képezik a gazdasági növekedésének. A szabványok és a szabványosítás az EU számára lehetőséget biztosít a műszaki fejlesztések és a globális kereskedelem terén meglévő vezető szerepének megtartására.
Miközben Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és mások 23 által elkészített nemzeti tanulmányok a szabványoknak és a szabványosításnak az uniós vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulására mutatnak rá, a szabványok és a szabványosítás hatásai európai szinten továbbra sem érezhetők. E kérdés a közös szabványosítási kezdeményezés kapcsán folytatott egyeztetések során visszakerült a napirendre annak érdekében, hogy javuljon az éves irányítási ciklusok során az EU szabványosítási politikájának megalapozottsága.
A Bizottság felismerte a szabványok és a szabványosítás gazdasági és társadalmi hatásai mélyebb megértésének jelentőségét, és kinyilvánította az Unió európai szabványosításra vonatkozó 2017. évi munkaprogramja keretében történő tanulmánykészítésre irányuló szándékát 24 . A téma hatalmas, és módszertani szempontból kihívást jelent a szabványok és a szabványosítás (gazdasági) hatásainak mérése, valamint azon adatok megszerzése, amelyek lehetővé tennék a szabványok és a szabványosítás hatásainak és externáliáinak pénzben történő kifejezését makrogazdasági, ágazati és vállalati szinten. E megfontolások figyelembevételével a nemzeti szabványügyi testületekkel és az e tanulmánnyal érintett közös szabványosítási kezdeményezés egyéb résztvevőivel együttműködve kezdeményezték a Bizottság által készítendő megvalósíthatósági tanulmányt 25 . Ennek célja értékelni a végleges tanulmány elkészítésének további vizsgálatát.
4.A globális értékláncok támogatása
Az európai szabványosítási rendszernek kulcsszerepe van az európai vállalatok és kkv-k tevékenységei Európán kívülre történő kiterjesztésének támogatásában, és az importtermékek és -szolgáltatások minőségének és biztonságának biztosításában. Ennek példája az európai szabványügyi szervezetek és nemzetközi szabványügyi szervezetek, mint például a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet 26 , a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság 27 közötti megállapodások, valamint Harmadik Generációs Partnerségi Projekthez (3GPP) 28 és oneM2M 29 szervezethez hasonló globális partnerségek. 2016 óta a Bizottság is dolgozik az önkéntes szabványokkal támogatott európai szabályozási modell előmozdításán és annak szoros összekapcsolásán a harmadik országokban folytatott nemzetközi szabványosítással, a közös szabványosítási kezdeményezés keretrendszere alapján 30 . A Bizottság továbbá közvetlen párbeszédet kezdett el folytatni a Nemzetközi Szabványügyi Szervezettel és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottsággal az azonos európai és nemzetközi szabványok elfogadásának maximalizálása céljával, egyúttal biztosítva az európai fogyasztók legmagasabb szintű védelmét.
A szabványosítás kulcseleme az EU harmadik országokkal szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalásainak. A Bizottság kéri a partnereit, hogy kötelezzék el magukat a technológia állásának megfelelő nemzetközi szabványok kulcstermékeket és szolgáltatásokat érintő szabályozások esetében történő alapulvételére annak érdekében, hogy biztosított legyen az uniós polgárok biztonsága és védelme, valamint növeljék az uniós vállalatok nemzetközi versenyképességét. A szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló, közelmúltban lezárult tárgyalások, ahol a szabványosítás kitüntetett helyet ért el, magukban foglalják az EU Kanadával (CETA, amely 2017. szeptember 21-én lépett ideiglenesen hatályba), Szingapúrral és Vietnámmal (tárgyalások lezárultak) és Japánnal (elvi megállapodás a főbb pontok tekintetében megszületett) kötött megállapodásait.
A legnagyobb feltörekvő piacok által kínált lehetőségek jobb megragadása érdekében Kínába és Indiába kirendelt (a Bizottság, az EFTA és a három európai szabványügyi szervezet által közösen finanszírozott) két uniós szabványügyi szakértő figyelemfelhívó tevékenységet folytatott az érintett szabványügyi rendszerek tekintetében, és konkrét piacot érintő területeken piaci és szabályozói információkat adott át. A Kínába kirendelt európai szabványügyi szakértő (SESEC) program jelenlegi szakasza 2017. decemberben ér véget, és a Bizottság a projektben részt vevő partnereivel közösen dolgozik a projekt 2018-tól kezdődő megújításán.
Az európai szabványosítás IKT-ben kifejtett nemzetközi hatása tekintetében a Horizont 2020 együttműködési és támogatási fellépés a Külpolitikai Eszközökkel együtt – az európai szakértők nemzetközi IKT-szabványosításban való részvételének elősegítését célzó, a globális IKT-szabványosítási tevékenységek megfigyelőközpontjának és egy finanszírozási eszköznek a létrehozásával, valamint az európai szabványosítás más régiókban való támogatásával – hozzá fog járulni az EU jelenlétének megerősítéséhez.
A védelemhez kapcsolódó szabványosítás az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság tárgyalásainak tárgyát képezi, amelynek célja az EU jelenlétének és európai érdekelt felek védelemmel kapcsolatos kérdésekben való szerepvállalásának megerősítése.
Az afrikai kontinens szintén új lehetőséget kínál a szabványügyi együttműködés terén. Az EU–Afrika közös stratégia pánafrikai piaci integrációhoz való műszaki hozzájárulásként keretet adhat a pánafrikai szabványosítási rendszer kialakítása számára. 2016-ban a Bizottság támogatta az Európai Szabványügyi Bizottság és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság afrikai szabványügyi szervezetekkel (ARSO, AFSEC) való együttműködését, amelynek célja az volt, hogy a szabványosítás meghatározó eleme legyen a 2017. novemberi EU–Afrika csúcstalálkozó ütemtervének. Az európai szabványosítási modell által támogatott egységes afrikai piac mindkét fél számára egyértelműen előnyös.
5.Az egységes piacon belüli költséges széttagoltság megakadályozása
Minden egyes európai szabvánnyal egyetlen szabvány lép az egyes tagállamok szabványa vagy nemzeti szabványcsoportja helyébe. Ez modern közszolgáltatások létrehozásának elősegítésével és az adminisztratív teher és megfelelés költségeinek csökkentésével megkönnyíti a vállalkozások és polgárok életét. Az európai szabványok megfelelő időben történő nemzeti átültetése és azoknak (adott esetben) az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozásai szükségesek a piaci igények kielégítéséhez. Az európai szabványok (uniós jogszabályokat és szakpolitikákat támogató EN szabványok és egyéb EN szabványok) nemzeti átültetésének átlagos aránya az EU 28 tagállamában körülbelül 99 % (tagállamonként 93 % és 100 % között váltakozva).
A 2013-ban bevezetett jogszabály-módosítások, különösen a Bizottságnak az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott harmonizált szabványok ellenőrzésére vonatkozó újonnan bevezetett kötelezettségei befolyásolták a harmonizált szabványok hivatkozásai Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének folyamatát. Ez vezetett aztán a meg nem jelent hivatkozások számának jelentős növekedéséhez. Különböző szabványosításban érdekelt felek következésképpen kritikát fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy a helyzet jogbizonytalanságot és szükségtelen többletköltségeket eredményezett az európai ipar számára. A helyzetet 2017-ben az Európai Bizottság célravezető és hatásos szabályozás programjának (REFIT) keretében megvizsgálták, azzal a céllal, hogy megoldják a jelenleg nem idézett harmonizált szabványok problémáját, és átláthatóbbá és számonkérhetőbbé tegyék az idézés folyamatát. A REFIT Platform ajánlásai 31 alapján a Bizottság és az európai szabványügyi szervezetek kidolgoztak és jóváhagytak egy cselekvési tervet a harmonizált szabványok hivatkozásainak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megfelelő időben történő közzétételére 32 .
Szoros együttműködés az érdekelt felekkel
A Bizottság tisztában van azzal, hogy nem elegendő a prioritások puszta meghatározása. A siker azon is múlik, hogy az érdekelt felek széles köre – ideértve az ipart, a szabványügyi szervezeteket, a kutatóközösséget és egyéb uniós intézményeket és a nemzeti hatóságokat – magas szinten elkötelezze magát a szabványosítás mellett.
A szabvány a kereskedelmi kapcsolatban álló partnereknek az átláthatóság, nyíltság, bevonás, pártatlanság és az érdekelt felek közötti konszenzus elvein alapuló műszaki előírások kidolgozását célzó önkéntes együttműködésének eredménye. Az európai szabványosításról szóló rendelet 33 elismeri annak szükségességét és felhív valamennyi érdekcsoport széles körének az Unió európai szabványosításra vonatkozó éves munkaprogramjának elfogadása előtti bevonására. Az európai szabványosításról szóló rendelet aktív részvételre biztatja a kkv-kat, a fogyasztókat, a környezetet és a dolgozói érdekeket képviselő európai szervezeteket.
A Bizottság úgy gondolja, hogy az IKT, a termékek és a szolgáltatások közötti hagyományos határvonalak áthidalása elkötelezettséget, jó együttműködést és kölcsönös bizalmat igényel a különböző érdekcsoportoktól. Az IKT-szabványosítási területen a Bizottság köz-magán társulásokon 34 , valamint az európai szabványügyi szervezeteken keresztül rendszeresen találkozik az érdekelt felekkel, hogy megvitassák a különböző javasolt fellépések megvalósítását. Az IKT-szabványosítással foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő platform, amely rendszeren üléseken követi nyomon a közlemény intézkedéseinek előrehaladását, összehozza a tagállamokat, az európai és nemzetközi szabványügyi szervezeteket, a fórumokat és konzorciumokat, az ipart és kkv-kat képviselő szervezeteket és a társadalom képviselőit.
A Bizottság megerősítette az európai szabványosítási rendszer különböző érdekcsoportjaival fennálló kapcsolatait és a közös szabványosítási kezdeményezés keretében működésétnek és hatékonyságának javítására törekszik. Ezenfelül a Bizottság az elmúlt évben rendszeres kapcsolatot és párbeszédet tartott fenn más európai intézményekkel. A Bizottság aktívan vett részt az Európai Parlament 2017. július 4-i, a 21. század európai szabványairól szóló állásfoglalásához vezető tárgyalásokon 35 . A Bizottság a magas szintű együttműködés és gördülékeny kommunikáció biztosítása érdekében kezdeményezte és bevezette a három európai szabványügyi szervezettel folytatott folyamatos strukturált párbeszédek gyakorlatát.
1.Az európai szabványosításra vonatkozó közös kezdeményezés
Mostanáig 104 résztvevő írta alá a közös szabványosítási kezdeményezést, amely az európai szabványosítási rendszer valamennyi szegmensének magas szintű elköteleződését tükrözi. A közös szabványosítási kezdeményezés érdekelt felek részéről 2016. június 13-án Amszterdamban, és a tagállamok részéről 2016. szeptember 29-én történő aláírását követően a tizenöt elfogadott fellépés finomhangolása érdekében a Bizottság a közös szabványosítási kezdeményezés irányítócsoportjának számos ülését szervezte meg 36 . Az irányítócsoport tagjai főként a közös szabványosítási kezdeményezést aláíró felek, akik részt vettek annak előkészítésében. Minden egyes fellépés tekintetében a közös szabványosítási kezdeményezést aláíró felek önként vállalták a hozzájárulást, és a vezetők kijelölésére is sor került.
Mindezidáig az egyes közös szabványosítási kezdeményezés fellépéseivel foglalkozó csoportok az adott fellépés alapvető elemeinek kidolgozására összpontosítottak. Világos menetrend elfogadására nem került sor ebben a szakaszban. A fellépések tartalmának nagyobb fokú egyértelműsége lehetővé fogja tenni valamennyi fellépés célkitűzései tekintetében az időkeretek és mérföldkövek kidolgozását.
2.Bevonás
A Bizottság létrehozta köz-magán társulását négy különböző partnerségi keretmegállapodásnak a III. melléklet szerinti szervezetekkel (SBS, ANEC, ETUC és ECOS) 37 történt megkötésével, amelyek a kkv-k, a fogyasztók, a dolgozók és a környezetvédelem érdekeit képviselik a szabványosítás során. Ez biztosítja a koherenciát és a stabilitást a finanszírozás és tevékenységfigyelés szempontjából.
A pénzügyi hozzájáruláson felül a Bizottság intézkedéseket hoz a III. melléklet szerinti szervezetek fontos üléseken és eseményeken, így a szabványokkal foglalkozó bizottságban (megfigyelőként), közös szabványosítási kezdeményezésben (partnerként), IKT-szabványosítással foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő platformban 38 és a Bizottság és az európai szabványügyi szervezetek közötti találkozókon való jelenlétének és hatékony részvételének biztosítására.
A koherens megközelítésnek a kkv-k, a fogyasztók, a dolgozók, a környezetvédelem és a társadalom érdekeinek szabványosítási folyamatban való támogatása tekintetében történő biztosítása érdekében az Európai Szabványügyi Bizottság/Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság két munkacsoportot hozott létre: a kkv-kat képviselő munkacsoportot és a társadalmi szereplőket képviselő munkacsoportot. Ezek tagjai a III. melléklet szerinti szervezetek, az első munkacsoportban az SBS, a második munkacsoportban az ANEC, ECOS és az ETUC vesz részt. E két munkacsoport olyan témákat vitat meg, mint például a szabványokhoz való hozzáférés, tájékozottság növelése, képzés és a szabványosítási munkában műszaki szinten való részvétel elősegítése. Ennek eredményeként számos eszköz került kidolgozásra, mint például online eszköztár a kkv-k részére és véleménynyilvánítási mechanizmus társadalmi érdekcsoportok számára.
A szabványosításról szóló rendelet különös hangsúlyt fektet 39 a kisvállalkozások szabványfejlesztési folyamatban való részvételére azzal a célkitűzéssel, hogy kkv-barát szabványokat dolgozzanak ki, amelyek csökkentik a költségeket és megnyitják a piacokat. E célt szem előtt tartva, és a 2017. évi munkaprogramja fő részeként az SBS a 2018–2021 közötti időszakra vonatkozó szabványosításra nézve hosszú távú stratégiát dolgozott ki a kkv-k számára. E stratégia a kkv-k tekintetében meghatározza a szabványügyi célokat és az intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a kidolgozott szabványok „gondolkozz előbb kicsiben” elv alapján megfeleljenek a kkv-k céljainak.
A bevonás az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) hosszú távú stratégiájának egyik témája, amellyel „Az ETSI szerepe európai szabványosításban” elnevezésű csoportja foglalkozik. Az e csoporton belül folytatott tárgyalások a társadalmi érdekcsoportok támogatására és bevonására vonatkozó program (3SI) bevezetéséhez vezettek, amely a bevonás fokozását és a III. melléklet szerinti szervezetek ETSI-n belüli láthatóságának, ismertségének és részvételének növelését célzó intézkedéscsomagot tartalmaz. A III. melléklet szerinti valamennyi szervezet teljes jogú tagja az ETSI-nek.
Következtetés
E jelentés célja a 2016. június 1-jei közleménynek megfelelően újonnan elindított uniós szintű intézményközi szabványügyi párbeszéd támogatása. Célja, hogy vitát kezdeményezzen a társjogalkotókkal, az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, valamint az EGSZB-vel és a Régiók Bizottságával, és iránymutatásul szolgáljon a szabványosítás jövőbeni prioritásai számára, ami hozzá fog járulni a munkahelyteremtéshez, a növekedéshez és a versenyképességi menetrendhez. A szóban forgó intézményközi párbeszéd a jogalkotás minőségének javításáról szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti új intézményközi megállapodással 40 összhangban kerül kialakításra.
A társjogalkotókkal az európai szabványosításra vonatkozó 2019. évi munkaprogram prioritásainak meghatározása terén való szoros együttműködés létfontosságú annak sikeres megvalósításához. Az európai szabványosítás szakpolitikai prioritásainak együttes meghatározása erősíteni fogja a szabványosítási munka egységesítését a jövőbeli jogalkotási folyamat során. Az európai szabványosítási rendszer valamennyi szereplőjének közös egyetértésére és aktív részvételére lesz szükség az Európai Unió szabványosítási politikája célkitűzéseinek eléréséhez, melyek a következők: a bevonás erősítése, a szabványosítás jelentőségének a gazdaságban és a társadalomban való tudatosítása, a harmonizált szabványok 41 értékelésére vonatkozó eljárások javítása, az öt IKT-szabványosítási prioritás megvalósítása és a szolgáltatási szektorbeli akadályok elhárítása.