Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű légi összeköttetést biztosító közös szabályokról

(COM(2018) 893 final – 2018/0433 (COD))

(2019/C 190/07)

Főelőadó: Jacek KRAWCZYK

Felkérés:	Európai Parlament, 2019.1.14. Tanács, 2019.1.14.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikkének (2) bekezdése és 304. cikke
Illetékes szekció:	„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom”szekció
Elnökségi határozat:	2019.1.22.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2019.2.20.
Plenáris ülés száma:	541.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	77/1/0

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) mindig is következetesen hangsúlyozta a nagy méretű egységes európai légtér mint a növekedés, a jóllét és Európa nemzetközi szintű versenyképessége motorjának jelentőségét. Amikor hatályba lép az Egyesült Királyság arra vonatkozó határozata, hogy kilép az Európai Unióból (brexit), a brit gazdaság összes ágazata megszűnik az európai egységes piac része lenni, és légi közlekedési ágazata sem élvezi többé az egységes európai légtér előnyeit, és nem járul hozzá ahhoz.

1.2.

A brexit által az EU és az Egyesült Királyság közötti jelentős légi forgalomra gyakorolt hatás értékelése attól fog függeni, hogy az egyesült királyságbeli és az uniós intézmények képesek-e gyorsan elfogadni a megfelelő szabályozási intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák az EU27 és az Egyesült Királyság légi közlekedési ágazatának magas szintű versenyképességét.

1.3.

Amennyiben az – egyre valószínűbb – „megállapodás nélküli forgatókönyv”valósul meg, akkor az Egyesült Királyság és az EU közötti légi szolgáltatások kiesnek az uniós jogszabályok, konkrétan az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hatálya alól. Ez jogbizonytalanságot eredményez, veszélybe sodorja a tervezési biztonságot és az Egyesült Királyság és az EU közötti szolgáltatásnyújtás folyamatos összekapcsoltságát.

1.4.

A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű légi összeköttetést biztosító közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: a rendelet) vonatkozó javaslat átmeneti megoldást és vészhelyzeti tervet jelent az Egyesült Királyság „kizuhanása”hatásainak csökkentésére. A javasolt intézkedések jelentik az egyetlen reális módszert a légi közlekedési ágazat vonatkozásában akkor várható komoly negatív következmények enyhítésére, ha a kilépési megállapodást nem ratifikálják 2019. március 29. előtt.

1.5.

A rendelet haladékot biztosít az Európai Bizottság és az Egyesült Királyság kormánya számára arra, hogy tárgyaljanak egy átfogó légi szolgáltatási megállapodásról, amely a későbbiekben betölthetné a szabályozási keret szerepét az EU és az Egyesült Királyság között. Garantálja ezenkívül az EU és az Egyesült Királyság között addig is fenntartandó alapszintű légi összeköttetést.

1.6.

Az EU és az Egyesült Királyság közötti légi szolgáltatási megállapodással kapcsolatos tárgyalásokat haladéktalanul le kell folytatni, hogy ismét létrejöjjön a két fél fuvarozói közötti erős légi közlekedési verseny jogalapja. Az EGSZB kész közvetíteni az EU27 szervezett civil társadalmi érdekcsoportjainak szükséges meglátásait. Az európai gazdaság, illetve annak polgárai és munkavállalói érdekében az EGSZB arra ösztönzi az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy mielőbb fogadjanak el egy átfogó légi szolgáltatási megállapodást, amely a nyílt és verseny által jellemzett légi közlekedési piac egyetlen jogalapját képezné.

1.7.

Miután az Egyesült Királyság az 50. cikk szerinti kérelmet terjesztett elő az uniós tagság megszüntetése céljából, az Európai Bizottság koherens tárgyalási stratégiát dolgozott ki, és azt következetesen és átlátható módon, az összes uniós intézmény teljeskörű és osztatlan jóváhagyásával hajtotta végre (2). Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok egységes hozzáállását. Az egységes fellépés az uniós polgárok érdekeit szolgálja. Igaz ez a polgári légi közlekedési ágazat tekintetében is.

1.8.

Az EGSZB támogatja, hogy a javasolt rendelet célja az alapvető légi összeköttetés biztosítására szolgáló vészhelyzeti terv biztosítása, mivel az nem tekinthető az 1008/2008/EK rendelet kiterjesztésének, de egyoldalú kilépési megállapodásnak sem. A javasolt rendeletben rögzített jogok időben és tárgyukat tekintve – helyénvaló módon – korlátozottak. A kereskedelmi lehetőségeknek az EU és az Egyesült Királyság közötti harmadik és negyedik alapszabadsággal kapcsolatos szolgáltatásokra való korlátozása logikus és következetes lépés. Az uniós és egyesült királyságbeli légitársaságok további kereskedelmi lehetőségeivel az EU és az Egyesült Királyság közötti légi szolgáltatási megállapodásra irányuló tárgyalásoknak kell foglalkozniuk.

1.9.

Az alapszintű összeköttetések és a tisztességes verseny garantálása érdekében a javasolt rendelet számos kritériumot és eljárást tartalmaz. Ilyen a járatgyakoriság korlátozása az IATA szintjén a nyári és a téli időszakban (3), a jogok „egyenértékűségének”fogalma (4), illetve az Európai Bizottság ahhoz való joga, hogy korlátozzon, módosítson vagy visszavonjon egyes jogokat (5). Az EGSZB azt ajánlja, hogy – az aktuális piaci feltételek jobb figyelembevétele érdekében – a referenciaidőszak 2019. március 29-én érjen véget (a teljes 2018/2019-es nyári-téli IATA-idény).

1.10.

Ennek a legrosszabb esetet feltételező forgatókönyvnek a gazdasági és társadalmi következményeire való tekintettel létfontosságú, hogy az Európai Bizottság átlátható és szoros nyomonkövetési mechanizmust dolgozzon ki. Ennek a mechanizmusnak biztosítania kell az Európai Bizottság, a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek szoros együttműködését az átmeneti időszak előtt és alatt, illetve az új légi szolgáltatási megállapodás tárgyalása során. Ennek a nyomonkövetési mechanizmusnak a keretében ki kell térni az utazók és a munkavállalók védelmére, illetve a környezetvédelmi normák betartására is.

1.11.

Az EGSZB szerint továbbra is biztosítani kellene a légi közlekedésben dolgozó brit munkavállalók számára azokat az uniós jogszabályokból eredő jogokat, amelyek többek között a személyzet munkaidejére, a munkaerő-kölcsönzésre, a repülési idő korlátozására, a vállalkozások átruházásáról szóló irányelvre és egyebekre vonatkoznak, hogy továbbra is ugyanolyan versenyfeltételek mellett dolgozhassanak, mint az uniós fuvarozók.

2.   Általános megjegyzések

2.1.   Az EU-n belüli légi szolgáltatások nyújtásának jogalapja

Amint azt az indokolás (6) tartalmazza, a szuverén államok általában kétoldalú légi szolgáltatási megállapodások útján szervezik meg a közöttük zajló légi közlekedést. Az EU-n belüli légi közlekedés liberalizációját követően azonban a tagállamok légi fuvarozóinak az Unión belüli légi szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabadsága kizárólag az 1008/2008/EK rendeleten alapul. Ez a rendelet határozza meg az említett légi fuvarozók engedélyezésével kapcsolatos szabályokat is. Kilépési megállapodás hiányában az Egyesült Királyság és a tagállamok közötti szolgáltatások immár nem tartoznának az említett rendelet hatálya alá, így az érintett fuvarozók által az Egyesült Királyság és a tagállamok között nyújtott légi közlekedési szolgáltatásoknak 2019. március 30-ától nem lenne jogalapjuk. Az egyesült királyságbeli fuvarozók ráadásul elveszítenék uniós működési engedélyüket.

Bár az államok kölcsönösségi és viszonossági alapon jóváhagyhatnak egyes kijelölt légitársaságok által egy adott repülési idényre beterjesztett menetrendeket, ezek az eseti jóváhagyások nem garantálják a tervezési biztonságot, és majdhogynem kezelhetetlen mértékű adminisztratív terhet jelentenének az Egyesült Királyság és az uniós tagállamok közötti járatok kapcsán. Ezenkívül felvetnének egy meglehetősen ellentmondásos jogi problémát is annak kapcsán, hogy az EU továbbra is kizárólagos joggal rendelkezne-e az EU és az Egyesült Királyság közötti légi szolgáltatási megállapodás tárgyalására, aminek hiányában a tagállamok jogilag egyetlen járatot sem hagyhatnának jóvá. Az EU és az Egyesült Királyság közötti légi szolgáltatások esetében ezért alapvető fontosságú, hogy létrejöjjön a járatok 2019. március 29. utáni működtetésének jogalapja.

2.2.   A kilépési megállapodás következményei a légi közlekedésre nézve

Az EU és az Egyesült Királyság tárgyalásokat folytatott egy olyan kilépési megállapodás kapcsán, amely annak érdekében meghozandó intézkedéseket tartalmaz, hogy könnyebb legyen az Egyesült Királyság számára az átmenet a tagállami jogállásból az Unión kívüli harmadik ország státuszába. A megállapodás az összes gazdasági ágazatban éreztetné hatását. Az átmeneti időszakban az Egyesült Királyságra mind a hatályos uniós jogszabályok, mind az átmeneti időszakban hatályba lépő uniós aktusok vonatkoznának. Az Egyesült Királyságnak azonban nem lenne aktív szerepe az uniós döntéshozatali folyamatban, ideértve az uniós ügynökségek, például az EASA által hozott döntéseket is. Ez a helyzet mindaddig fennállna, ameddig az Egyesült Királyság és az EU27 meg nem köt egy új légi szolgáltatási megállapodást.

2.2.1.   Az Unió által kötött nemzetközi megállapodások

Az Egyesült Királyságnak a brexit után több mint 750 olyan nemzetközi megállapodást kellhet újra megkötnie, amelyeket az EU kötött a tagállamok nevében. Ezek között szerepel számos, a légi közlekedéssel kapcsolatos megállapodás is. Példa erre az EU és az USA közötti átfogó légi szolgáltatási megállapodás, amelyből az Egyesült Királyság a jövőben már nem profitálhat. Minden olyan esetben, amikor az EU kizárólagos hatáskör alapján kötött légi szolgáltatási megállapodást, az Egyesült Királyság számára uniós tagságának megszűnésekor az adott megállapodásból fakadó előnyök is megszűnnek. Amikor egy megosztott hatáskör alapján kötött megállapodás előnyöket biztosít az „EU tagállamai”számára, az Egyesült Királyság ismét csak nem részesülhet azokból. A kilépési megállapodásban az EU kötelezettséget vállal arra, hogy minden, az EU-val légi szolgáltatási megállapodást kötött nemzetközi felet értesít arról, hogy az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyság uniós tagállamként kezelendő. Mindazonáltal a harmadik fél jogosult eldönteni, hogy így tesz-e; a kilépési megállapodás nem kötelezi a harmadik feleket arra, hogy 2019. március 29. után is előnyöket biztosítsanak az Egyesült Királyság számára.

2.2.2.   A karbantartási, javítási és felújítási szolgáltatásokat, a repüléshez kapcsolódó gyártóipart, a javítóműhelyeket, valamint a biztonsági előírásokat illető szempontokat egy másik EGSZB-vélemény (TEN/688 – A légi közlekedés biztonsága a brexit után) vizsgálja.

3.   A javasolt rendelet

3.1.   Háttér

Az Európai Bizottság két rendeletjavaslatot fogadott el, hogy enyhítse az EU és az Egyesült Királyság közötti légi közlekedés terén esetlegesen felmerülő komoly zavarokat, amelyek akkor léphetnek fel, ha az utóbbi ratifikált kilépési megállapodás nélkül válna ki az EU-ból:

—

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggésben az alapszintű légi összeköttetést biztosító közös szabályokról (COM(2018) 893 final – 2018/0433 (COD)), amely jelen vélemény tárgyát képezi, valamint

—	Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a légi közlekedés biztonságának egyes, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Unióból történő kilépésével összefüggő vonatkozásairól (COM(2018) 894 final – 2018/0434 (COD)) (7).

Olyan uniós szakpolitikai sürgősségi intézkedésekről van szó, amelyeket arra az esetre fogadtak el, ha nem születik hivatalos kilépési megállapodás. A korlátozott számú intézkedésjavaslat olyan rendkívüli védelmi intézkedésnek tekintendő, amely alapvető fontosságú az Európai Unió és annak polgárai számára egy megállapodás nélküli helyzetben.

Az Európai Bizottság külön kiemeli, hogy ezek az intézkedések nem garantálhatják az uniós tagsággal járó korábbi előnyöket és a tervezett átmeneti időszakra vonatkozó feltételeket sem jelenthetik. Az EU egyoldalúan hozza meg ezeket az intézkedéseket (amelyeket bármikor visszavonhat), és ágazatspecifikus időkorlátok vonatkoznak rájuk. Emellett tiszteletben kell tartani a jogszabályokban rögzített jogkörmegosztást, a nemzeti intézkedéseknek pedig összhangban kell lenniük az uniós joggal. Az intézkedések nem helyettesíthetik a felkészültségi intézkedéseket vagy az időben történő fellépéseket sem.

3.2.   Javasolt intézkedések

3.2.1.

A rendeletjavaslat célja, hogy – egy 12 hónapos időszakra – alapvető légi közlekedési összeköttetést biztosítson az EU és az Egyesült Királyság között. A javaslat forgalmi jogokat biztosít az Egyesült Királyság légi fuvarozói számára, hogy leszállás nélkül átrepülhessenek az Unió területe felett és nem kereskedelmi célból leszállhassanak az Unió területén. Emellett közvetlen összeköttetéseket biztosít az Egyesült Királyság és az EU területe között, függetlenül attól, hogy menetrend szerinti vagy nem menetrend szerinti személy- vagy teherszállításról van-e szó (8). A javaslat szerint a légi járatok kapacitását a brexit előtti, azaz a Nemzetközi Légiszállítási Szövetség (IATA) 2018. évi téli és nyári menetrendi időszakában működtetett járatok teljes számára kell korlátozni (9).

3.2.2.

Az Egyesült Királyság fuvarozói számára biztosított jogokra a „jogok egyenértékűségének elve”is vonatkozik, ami azt jelenti, hogy az Európai Bizottság ellenőrizni fogja, hogy az Egyesült Királyság által az uniós légi fuvarozóknak biztosított jogok – de jure és de facto – egyenértékűek-e az e rendelet alapján az Egyesült Királyság légi fuvarozói számára biztosított jogokkal. Amennyiben ez nem biztosított, vagy ezek a jogok nem állnak egyenlő mértékben rendelkezésre valamennyi légi fuvarozó számára, akkor az Európai Bizottság tovább korlátozhatja az Egyesült Királyság légi fuvarozói számára rendelkezésre álló kapacitást, és előírhatja a tagállamok számára, hogy a működési engedélyeket tagadják meg, függesszék fel vagy vonják vissza; vagy egyéb megfelelő intézkedéseket hozhat (10). Ugyanilyen korlátozásokat vezethet be akkor is, ha úgy látja, hogy nem biztosított a tisztességes verseny, például ha az Egyesült Királyság támogatásokat nyújt fuvarozói számára, vagy ha hátrányos megkülönböztetés éri az uniós fuvarozókat (11).

3.2.3.

Emellett a rendeletjavaslat rendelkezéseket is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Királyság légi fuvarozóinak működési engedélyeket kell beszerezniük a tagállamoktól (12), operatív terveket és menetrendeket kell benyújtaniuk az egyes érintett tagállamok illetékes hatóságainak (13), valamint meghatározza, hogy a tagállamok milyen feltételek mellett tagadhatják meg, vonhatják vissza, függeszthetik fel vagy korlátozhatják az ilyen engedélyeket (14), illetve ismerik el az Egyesült Királyság által kiadott légialkalmassági bizonyítványokat, képesítési bizonyítványokat és engedélyeket (15).

4.   Részletes megjegyzések

4.1.   A kapacitások befagyasztása

4.1.1.

Az európai érintettek megosztottak voltak azzal kapcsolatban, hogy kell-e határértéket megállapítani a felkínált kapacitásokra vonatkozóan (16). A legfőbb érv a határérték ellen, hogy az elkövetkező években a piac várhatóan 6 %-kal bővül.

4.1.2.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a rendeletnek nem az a célja, hogy kiterjessze az 1008/2008 rendelet hatályát, vagy hogy biztosítsa a gyakorlatban is az egységes európai légi közlekedési piac zökkenőmentes működését. Mivel rendeletként kiterjed a járatszámokra és így a felkínált kapacitásokra, a gyakorlatban igenis befolyásolja a piac dinamikáját. Azonban a brexit miatt, illetve mivel nincs semmilyen, egy kilépési megállapodáshoz hasonló elfogadott intézkedés, sürgős intézkedésre van szükség. A rendeletre tehát annak tükrében kell tekinteni, hogy a politikai szintnek nem sikerült tető alá hoznia egy olyan megfelelő kilépési megállapodást, amely egy meghatározott időre meghosszabbítaná a jogalapot, és közben kötelezné az Egyesült Királyságot arra, hogy harmadik országként hozzon intézkedéseket. Ilyen kilépési megállapodás hiányában pedig a gazdaság minden ágazatának és különösen a légi közlekedésnek komoly fennakadásokkal kell számolnia.

4.1.3.

A rendelet révén felajánlandó kapacitás kérdése tehát nem a működő piaccal kapcsolatos szempont, hanem inkább sürgős rendkívüli intézkedésnek tekinthető. A rendelet nélkül ugyanis az Egyesült Királyság fuvarozóit komolyan fenyegeti az a veszély, hogy visszavonják uniós működési engedélyüket. A rendelettel biztosítható az alapvető légi összeköttetés. A határérték pedig biztonságot ad a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy egy tagállam sem tud járatsűrítést jóváhagyni, és az is egyértelművé válik, hogy minek alapján hoznak meg esetleg szükséges korrekciós intézkedéseket. A járatok számára (járatgyakoriságra) vonatkozó határérték egyértelműen jelzi, hogy a rendelet ideiglenes és sürgős rendkívüli intézkedésnek tekintendő. Az aktuális piaci feltételek jobb figyelembevétele érdekében a referenciaidőszaknak 2019. március 29-én véget kell érnie (a teljes 2018/2019-es nyári-téli IATA-idény). Annyi ideig lesz érvényben, amíg sikerül megegyezni egy új légi szolgáltatási megállapodásról, de legfeljebb 12 hónapig.

4.1.4.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy időhöz kötött felső határt vezessenek be a járatgyakoriságra, hangsúlyozva, hogy ideiglenes és célzott rendkívüli intézkedésről van szó. Ugyanakkor az európai gazdaság, illetve annak munkavállalói érdekében az EGSZB arra ösztönzi az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy mielőbb fogadjanak el egy átfogó légi szolgáltatási megállapodást, amely a nyílt és versenyalapú légi közlekedési piac egyetlen jogalapja.

4.2.   A rendelet hatályának kiterjesztése a járatmegosztásokra és a lízingszerződésekre

4.2.1.

Az EGSZB szerint túlmutatna a rendelet célján, ha a szövegbe belefoglalnának záradékokat a járatmegosztások és lízingszerződések gyakorlatának folytatására. Az ilyen kereskedelmi megállapodásokat ugyanis nem lehet úgy értelmezni, hogy azok a két fél közötti alapvető összeköttetések biztosításának kategóriájába esnek. Az ilyen kereskedelmi együttműködési megállapodások jogalapja az 1008/2008 rendelet. Amennyiben a jövőben is folytatni kívánják az ilyen megállapodásokat, akkor azokat bele kell majd foglalni egy, az EU és az Egyesült Királyság közötti új átfogó légi szolgáltatási megállapodásba.

4.3.   A rendelet hatályának kiterjesztése az ötödik szabadságjogra, a légi áruszállításra

4.3.1.

A rendelet garantálja az összeköttetés fő elemét, azaz légi szolgáltatást két ország között; ez a harmadik és negyedik szabadságjoghoz kapcsolódik. A rendelet technikai jellegű jogokat is rögzít, az első és második szabadságjoghoz kapcsolódóan. A két ország közötti alapvető összeköttetésen túlmutató jogok nem tartozhatnak e rendelet hatálya alá, amelynek nem célja, hogy új kereskedelmi lehetőségekről gondoskodjon és nem is kívánja kiterjeszteni a jogalapot minden jelenlegi műveletre. Az EGSZB szerint nem lenne összeegyeztethető a rendeletjavaslat céljával és logikájával, hogy az ideiglenesen biztosított kereskedelmi forgalmi jogokat a harmadik és negyedik szabadságjogokon túli területekre is kiterjesszék.

4.4.   Következmények a tulajdonjogi és ellenőrzési követelmények terén

4.4.1.

Az EGSZB szerint a brexit miatt nem kell változtatni az 1008/2008 rendeletnek a tulajdonlásra és az ellenőrzésre vonatkozó követelményein. Amennyiben fennáll a veszélye, hogy egy uniós légitársaság elveszíti az uniós működési engedélyét a brexit után, akkor a rendeletjavaslatnak elő kellene irányoznia megfelelő hosszúságú további időszakot arra, hogy a légitársaság kiigazíthassa tulajdonosi szerkezetét, amelyet az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia.

4.5.   Mentesség a 868/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) alkalmazása alól egyesült királyságbeli fuvarozók EU-ba irányuló szállításaira

4.5.1.

Az EGSZB szerint továbbra is meg kellene tartani a 868/2004/EK rendeletet úgy, hogy nem biztosítunk kivételeket alóla, mivel ez precedenst teremtene arra, hogy ezt a piacvédelmi eszközt a jövőben is alkalmazhassák. Ráadásul nincs is szükség ilyen mentességre, hiszen maga a rendelet is előirányoz olyan intézkedéseket, amelyeket aktiválni lehet olyankor, amikor az Európai Bizottság szükségesnek tartja azokat ahhoz, hogy semlegesíteni lehessen velük uniós szállítók elleni diszkriminációs intézkedéseket.

4.6.   Egyenértékűségre vonatkozó záradék

4.6.1.

Aggályok merültek fel az egyenértékűségre vonatkozó záradékkal kapcsolatban, melynek alapján az Európai Bizottság felkérheti a tagállamokat arra, hogy vonják vissza vagy korlátozzák egyesült királyságbeli fuvarozók szolgáltatásnyújtási jogait. A záradék valóban többféleképpen értelmezhető, és egyáltalán nem garantált, hogy minden tagállam ugyanúgy értelmezni majd. Elsődleges előnye, hogy megakadályozza a légitársaságok elleni automatikus büntetőintézkedéseket, és így kevésbé kell a piaci folyamatokba beavatkozni. Mivel a rendelet ideiglenes jellegű, a gyakorlatias megközelítés célravezetőbb lenne, mint a többek között ebben a záradékban támogatott formális egyenértékűségi rendszer.

4.6.2.

Az EGSZB elismeri, hogy a rendeletjavaslat 4. cikkében leírt de jure vagy de facto egyenértékű jogok előnyökkel járnak abból a szempontból, hogy tisztességes versenyt és egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk az EU és az Egyesült Királyság között szolgáltatásokat nyújtó légitársaságok számára. Amennyiben nem születik kilépési megállapodás, akkor az egyesült királyságbeli légitársaságokra nem vonatkoznak többé uniós jogszabályok, például a fogyasztóvédelem, a kibocsátáskereskedelmi rendszer vagy az állami támogatásokról szóló iránymutatások terén. Ugyanakkor a légitársaságok, de az uniós polgárok érdeke is azt kívánja, hogy egyértelműbb legyen, mikor fordulhat elő, hogy bizonyos szolgáltatásokat esetleg megszüntetnek a jogok tényleges vagy jogi értelemben vett egyenértékűségének megteremtése érdekében.

4.6.3.

Az EGSZB ezért azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy gondoskodjon arról, hogy ezt a záradékot egységesen alkalmazzák. Ehhez pedig szolgáljon több konkrét példával olyan helyzetekre, amelyekben az EU megtorlással élhet.

4.7.   Az EGSZB szerint továbbra is biztosítani kellene a légi közlekedésben dolgozó brit munkavállalók számára az uniós jogszabályokból eredő jogokat, hogy a jövőben is ugyanolyan versenyfeltételek mellett dolgozhassanak, mint az uniós fuvarozók. Konkrétan az alábbi jogszabályokról van szó: a munkaidőre vonatkozó irányelv, a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó irányelv, a repülési idő korlátozására vonatkozó irányelv, az Európai Üzemi Tanácsról szóló irányelv, a vállalkozások átruházásáról szóló irányelv stb.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról ( HL L 293., 2008.10.31., 3. o.).

(2)  COM(2018) 556 final/2; COM(2018) 880 final

(3)  COM(2018) 893 final, 3. cikk (2) bekezdés.

(4)  COM(2018) 893 final, 4. cikk.

(5)  COM(2018) 893 final, 4. és 5. cikk.

(6)  COM(2018) 895 final.

(7)  Az EGSZB TEN/688 jelű véleménye „A légi közlekedés biztonsága a brexit után”címmel (lásd a Hivatalos Lap 37. oldalát).

(8)  COM(2018) 893 final, 3. cikk (1) bekezdés.

(9)  COM(2018) 893 final, 3. cikk (2) bekezdés.

(10)  COM(2018) 893 final, 4. cikk.

(11)  COM(2018) 893 final, 5. cikk.

(12)  COM(2018) 893 final, 6. cikk.

(13)  COM(2018) 893 final, 7. cikk.

(14)  COM(2018) 893 final, 8. cikk.

(15)  COM(2018) 893 final, 9. cikk.

(16)  COM(2018) 893 final – 2018/0433 (COD).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 868/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból származó légi közlekedési szolgáltatások keretében a közösségi légifuvarozóknak kárt okozó támogatásnyújtással és tisztességtelen árképzési gyakorlattal szembeni védelemről ( HL L 162., 2004.4.30., 1. o.).