02012D0243 — HU — 21.12.2020 — 001.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 243/2012/EU HATÁROZATA (2012. március 14.) egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról (HL L 081, 2012.3.21., 7. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
L 321 |
36 |
17.12.2018 |
||
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 243/2012/EU HATÁROZATA
(2012. március 14.)
egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
1. cikk
Célkitűzés és hatály
(1) Ez a határozat létrehoz egy többéves rádióspektrum-politikai programot, amelynek feladata a spektrumhasználat stratégiai tervezése és összehangolása a belső piac működésének biztosítása érdekében a spektrumhasználattal járó uniós szakpolitikai területeken, ideértve az elektronikus hírközlést, a kutatást, a technológiafejlesztést és az űrkutatást, valamint a közlekedés-, az energia- és az audiovizuális politikákat.
Ez a határozat nem érinti elegendő spektrum elérhetőségét más uniós szakpolitikai területek, pl. a polgári védelem és a katasztrófasegély, valamint a közös biztonság- és védelempolitika céljaira.
(2) A határozat nem sérti a meglévő uniós jogot, különösen az 1999/5/EK, a 2002/20/EK és a 2002/21/EK irányelvet, és – ezen határozat 6. cikkére is figyelemmel – a 676/2002/EK határozatot, valamint az uniós joggal összhangban hozott nemzeti szintű intézkedéseket.
(3) Ez a határozat nem sérti az uniós jognak teljes mértékben megfelelően elfogadott, közérdekű célok elérésére irányuló, különösen a tartalomszabályozással és az audiovizuális politikával kapcsolatos nemzeti szintű intézkedéseket.
Ez a határozat nem sérti a tagállamok jogát ahhoz, hogy spektrumukat a közrend és a közbiztonság céljaira, illetve védelmi célokra szervezzék és használják fel. Amennyiben ez a határozat vagy az annak alapján a 6. cikkben meghatározott frekvenciasávok tekintetében elfogadott intézkedések olyan spektrumot érintenek, amelyet valamely tagállam kizárólag és közvetlenül közbiztonsági vagy védelmi céljaira használ, a tagállam a szükséges mértékben mindaddig folytathatja az érintett frekvenciasáv közbiztonsági vagy védelmi célokra történő használatát, amíg fokozatosan használaton kívül nem helyezik az ezen határozat vagy az annak alapján elfogadott intézkedés hatálybalépésének időpontjában az adott sávban létező rendszereket. Az érintett tagállam a döntéséről megfelelően értesíti a Bizottságot.
2. cikk
Általános szabályozási elvek
(1) A tagállamok átlátható módon együttműködnek egymással és a Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy az alábbi általános szabályozási elvek az Unió egészében következetesen érvényre jussanak:
a legmegfelelőbb és a lehető legkisebb terhet jelentő engedélyezési rendszer alkalmazása oly módon, hogy a spektrumhasználat a lehető legrugalmasabb és leghatékonyabb legyen. Egy ilyen engedélyezési rendszernek tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos kritériumokon kell alapulnia;
a belső piac fejlődésének előmozdítása a jövőbeli Unió-szerte elérhető digitális szolgáltatások elterjedésének elősegítése és a tényleges verseny ösztönzése révén;
a verseny és az innováció előmozdítása annak figyelembevételével, hogy el kell kerülni a káros zavarást, és biztosítani kell a szolgáltatás műszaki minőségét a széles sávú szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítése és a megnövekedett vezeték nélküli adatforgalomra való hatékony reagálás érdekében;
a spektrumhasználat műszaki feltételeinek meghatározása során a vonatkozó uniós jog teljes mértékű figyelembevétele, beleértve a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés korlátozásáról szóló jogszabályt is;
amennyire lehetséges, a technológia- és szolgáltatássemlegesség előmozdítása a spektrumhasználati jogok tekintetében.
(2) Az elektronikus hírközlésre vonatkozóan – az e cikk (1) bekezdésében meghatározott általános szabályozási elveken túl – a 2002/21/EK irányelv 8a., 9., 9a. és 9b. cikkével és a 676/2002/EK határozattal összhangban az alábbi egyedi elvek alkalmazandók:
technológia- és szolgáltatássemlegesség alkalmazása az elektronikus hírközlési hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó spektrumhasználati jogok, valamint az egyedi rádiófrekvencia-használati jogok átruházása vagy haszonbérbe adása tekintetében;
a rádiófrekvencia-használat harmonizációjának előmozdítása az Unió egészében, összhangban a rádiófrekvenciák eredményes és hatékony használata biztosításának szükségességével;
a megnövekedett vezeték nélküli adatforgalom és széles sávú szolgáltatások elősegítése, különösen a rugalmasság előmozdítása, valamint az innováció ösztönzése révén, figyelembe véve azt, hogy el kell kerülni a káros zavarást, és biztosítani kell a szolgáltatás műszaki minőségét.
3. cikk
Szakpolitikai célkitűzések
Ezen határozat kiemelt területeire összpontosítandó a tagállamok és a Bizottság együttműködnek a következő szakpolitikai célkitűzések támogatása és teljesítése érdekében:
a hatékony spektrumgazdálkodás és -használat ösztönzése a frekvenciahasználat iránti fokozódó kereslet legmegfelelőbb kielégítése érdekében, a spektrum jelentős társadalmi, kulturális és gazdasági értékének megfelelően;
törekvés elegendő és megfelelő spektrum időben történő kiosztására az uniós szakpolitikai célkitűzések támogatása, és a vezeték nélküli adatforgalom iránti fokozódó kereslet legmegfelelőbb kielégítése érdekében, ezáltal lehetővé téve a kereskedelmi szolgáltatások és a kormányzati szolgálatok fejlődését, és egyszersmind figyelembe véve fontos közérdekű célkitűzéseket, például a kulturális sokszínűséget és a médiapluralizmust; ebből a célból a 9. cikknek megfelelően létrehozott leltár alapján, mindent meg kell tenni legalább 1 200 MHz alkalmas spektrum legkésőbb 2015-ig történő azonosítása érdekében. Ez az adat a már használatban lévő spektrumokat is tartalmazza;
a digitális szakadék áthidalása és az európai digitális menetrend célkitűzéseihez való hozzájárulás, ösztönözve azt, hogy 2020-ra valamennyi uniós polgár hozzáférhessen legalább 30 Mbps sebességű szélessávhoz, és lehetővé téve az Unió számára azt, hogy a lehető legnagyobb széles sávú sebességgel és kapacitással rendelkezhessen;
annak lehetővé tétele, hogy az Unió az élre kerülhessen a vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlési szolgáltatások területén, az említett szolgáltatások széles körben való elérhetőségének biztosításához szükséges elegendő spektrumnak a költséghatékony frekvenciasávokban való felszabadításával;
megnövelt mobil széles sávú kapacitások révén lehetőségek teremtése mind a versenyszféra, mind a közszféra számára;
az innováció és a beruházás előmozdítása a spektrumhasználat nagyobb fokú rugalmassága, a felvázolt technológiai megoldások közötti technológia- és szolgáltatássemlegesség elvének Unió-szerte történő következetes alkalmazása, valamint a szabályozás megfelelő kiszámíthatósága révén, többek között az elektronikus hírközlésre vonatkozó keretszabályozás alapján, a harmonizált spektrum új, fejlettebb technológiák előtti megnyitásával, valamint a spektrumhasználati jogokkal való kereskedés lehetőségével, lehetővé téve a jövőbeli, Unió-szerte rendelkezésre álló digitális szolgáltatások kidolgozását;
a spektrumhoz való hozzáférés megkönnyítése a 2002/20/EK irányelv 5. cikke szerinti, elektronikus hírközlésre vonatkozó általános felhatalmazásból adódó előnyök kiaknázása révén;
az infrastruktúra passzív megosztásának ösztönzése a 2002/21/EK irányelv 12. cikkében előirányzott módon, amennyiben az arányos és megkülönböztetéstől mentes lenne;
a tényleges verseny fenntartása és kibontakoztatása különösen az elektronikus hírközlési szolgáltatások terén azáltal, hogy ex ante intézkedésekkel vagy ex post korrekcióval annak elkerülésére törekednek, hogy egyes vállalkozások a versenyt jelentősen károsítva túlzott mértékben rádiófrekvencia-használati jogokat halmozzanak fel;
a belső piac töredezettségének csökkentése és a belső piacban rejlő potenciál teljes kiaknázása a gazdasági növekedés és az uniós szintű méretgazdaságosság előmozdítása érdekében, a spektrum használatára és elérhetőségére vonatkozó műszaki feltételek fokozott egyeztetése és harmonizációja révén;
egyéb rádió- vagy nem rádióberendezések által gyakorolt káros zavarás elkerülése, többek között a hatékony spektrumhasználatot elősegítő szabványok kifejlesztésének megkönnyítése és a vevőkészülék zavarással szembeni ellenálló képességének növelése révén, különös figyelmet fordítva a rádióberendezések és alkalmazások mennyiségi növekedéséből és sűrűbb előfordulásából adódó összeadódó hatásra;
az új fogyasztói termékek és technológiák hozzáférhetőségének előmozdítása a digitális technológiára való átállás fogyasztók általi elfogadásának és a digitális hozadék hatékony felhasználásának biztosítása érdekében;
az Unió szénlábnyomának csökkentése a vezeték nélküli hírközlő hálózatok és berendezések műszaki hatékonyságának és energiahatékonyságának fokozása révén.
4. cikk
Nagyobb fokú hatékonyság és rugalmasság
(1) A tagállamok a Bizottsággal együttműködve – adott esetben – ösztönzik a közös, valamint megosztott spektrumhasználatot.
A tagállamok ösztönzik továbbá a jelenlegi és új technológiák fejlesztését például a kognitív rádiótechnikában, ideértve a „fehér foltokat” igénybe vevő technológiákat is.
(2) A tagállamok és a Bizottság együttműködnek a spektrumhasználat rugalmasságának növelése, valamint az innováció és a beruházás előmozdítása érdekében, lehetővé téve az új technológiák használatát és a spektrumhasználati jogok átruházását vagy haszonbérbe adását.
(3) A tagállamok és a Bizottság együttműködnek a rádióberendezésekre és a távközlő végberendezésekre, valamint az elektromos és elektronikus berendezésekre és hálózatokra vonatkozó szabványok kidolgozásának és harmonizálásának ösztönzése érdekében, adott esetben a Bizottság a vonatkozó szabványtestületekhez intézett szabványosítási felkérése alapján. Kiemelt figyelmet fordítanak azokra a szabványokra, amelyek a fogyatékossággal élők által használandó berendezésekre vonatkoznak.
(4) A tagállamok ösztönzik az új technológiákkal – például a kognitív technológiákkal és a földrajzi helymeghatározásra vonatkozó adatbázisokkal – kapcsolatos K+F tevékenységeket.
(5) A tagállamok adott esetben olyan kiválasztási kritériumokat és spektrumhasználati jogok biztosítására vonatkozó eljárásokat léptetnek életbe, amelyek ösztönzik a versenyt, a beruházást és a spektrum mint közvagyon hatékony használatát, valamint az új és meglévő szolgáltatások és berendezések összeférhetőségét. A tagállamok ösztönzik a hálózatok, berendezések és alkalmazások folyamatos hatékony spektrumhasználatát.
(6) Amennyiben az a spektrumhasználati jogok hatékony gyakorlásának biztosításához és a spektrumfelhalmozás elkerüléséhez szükséges, a tagállamok mérlegelhetik megfelelő intézkedések meghozatalát, mint például pénzbírságok, ösztönző díjakkal kapcsolatos eszközök alkalmazását vagy jogok visszavonását. Az ilyen intézkedéseket átlátható, megkülönböztetéstől mentes és arányos módon kell megalkotni és alkalmazni.
(7) Az elektronikus hírközlési szolgáltatások vonatkozásában a tagállamok – összhangban a 2002/20/EK irányelvvel – 2013. január 1-jéig a széles sávú szolgáltatások fejlesztésére alkalmas kiosztási és engedélyezési intézkedéseket fogadnak el abból a célból, hogy a lehető legmagasabb kapacitást és széles sávú sebességeket érjék el.
(8) Az elektronikus hírközlési szolgáltatások számára kiosztott és a 2002/21/EK irányelv 9b. cikkének megfelelően minden tagállamban értékesíthetővé tett harmonizált spektrumra vonatkozó kiválasztási kritériumok és eljárások különbségeiből adódóan lehetséges belső piaci töredezettség elkerülése érdekében a Bizottság – a tagállamokkal együttműködve és a szubszidiaritás elvével összhangban – elősegíti az engedélyeztetési feltételekre és eljárásokra vonatkozó legjobb gyakorlatok meghatározását és megosztását, valamint ösztönzi az érintett spektrumra vonatkozó információk megosztását a technológia- és szolgáltatássemlegesség elvének megfelelően Unió-szerte megvalósuló egységesség növelése érdekében.
▼M1 —————
6. cikk
A vezeték nélküli széles sávú hírközlés spektrumigénye
(1) A tagállamok a Bizottsággal együttműködve minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy az Unión belül megfelelő lefedettséget nyújtó és megfelelő kapacitású spektrum legyen elérhető annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Unió a világ legnagyobb széles sávú sebességével rendelkezzen, ezáltal lehetővé téve, hogy a vezeték nélküli alkalmazások és Európának az új szolgáltatások területén érvényesülő vezető szerepe hatékonyan hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez, valamint azon célkitűzés eléréséhez, hogy 2020-ra valamennyi polgár legalább 30 Mbps sebességű széles sávú hozzáféréssel rendelkezzen.
(2) A tagállamok annak érdekében, hogy előmozdítsák a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások szélesebb körű elérhetőségét az uniós polgárok és fogyasztók javára, a 2008/411/EK (3,4–3,8 GHz), a 2008/477/EK (2,5–2,69 GHz) és a 2009/766/EK (900–1 800 MHz) határozat hatálya alá tartozó frekvenciasávokat elérhetővé teszik az említett határozatokban leírt feltételek szerint. A tagállamok a piaci kereslet függvényében – a már működésben lévő szolgáltatások sérelme nélkül és olyan feltételek mellett, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatásokhoz való könnyű hozzáférést – 2012. december 31-ig lefolytatják az engedélyezési eljárást.
(3) A tagállamok a saját spektrumhozadékuk létrehozása érdekében – a szolgáltatás- és technológiasemlegesség elvével összhangban – támogatják az elektronikus hírközlési szolgáltatók által végzett olyan fejlesztéseket, amelyek célja a legújabb, leghatékonyabb technológia bevezetése.
(4) A tagállamok 2013. január 1-jéig lefolytatják az engedélyezési eljárást annak érdekében, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások számára lehetővé tegyék a 800 MHz-es frekvenciasáv használatát. Azon tagállamok esetében, ahol rendkívüli nemzeti vagy helyi körülmények vagy határokon átnyúló frekvenciakoordinációs problémák akadályoznák az említett frekvenciasáv elérhetőségét, a Bizottság az érintett tagállam megfelelően megalapozott kérelme alapján 2015. december 31-ig egyedi eltérést biztosít.
Amennyiben egy tagállam egy vagy több országot – köztük a tagjelölt vagy csatlakozó országokat is – érintő, határokon átnyúló, igazoltan fennálló frekvenciakoordinációs problémái 2015. december 31-e után is fennállnak és megakadályozzák a 800 MHz-es frekvenciasáv elérhetőségét, a Bizottság éves alapon kivételes eltérést biztosít mindaddig, amíg ezeket a problémákat meg nem oldják.
Azok a tagállamok, amelyek számára az első és második albekezdésben említett eltérést biztosították, gondoskodnak arról, hogy a 800 MHz-es frekvenciasáv használata ne akadályozza meg ennek a frekvenciasávnak a műsorszórástól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatások számára történő elérhetőségét a szomszédos tagállamokban.
Ez a bekezdés alkalmazandó a Ciprusi Köztársaságban fennálló spektrumkoordinációs problémákra is, amelyek abból adódnak, hogy a ciprusi kormány akadályoztatva van abban, hogy tényleges ellenőrzést gyakoroljon a fennhatósága alá tartozó terület egy részén.
(5) A tagállamok a Bizottsággal együttműködve folyamatosan nyomon követik a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatásokra vonatkozó kapacitásigényeket. A 9. cikk (4) bekezdésében említett elemzés eredményei alapján a Bizottság 2015. január 1-jéig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött jelentésben értékeli, hogy szükséges-e intézkedéseket hozni további frekvenciasávok harmonizálására.
A tagállamok – adott esetben és az uniós joggal összhangban – biztosíthatják, hogy az átállás vagy a spektrumhasználat újrakiosztásának közvetlen költségét a nemzeti joggal összhangban megfelelően kompenzálják.
(6) A tagállamok a Bizottsággal együttműködve adott esetben ösztönzik a 800 MHz-es sávot használó széles sávú szolgáltatásokhoz történő hozzáférést a távoli és ritkán lakott területeken. A tagállamok ennek során megvizsgálják a lehetséges lépéseket – és adott esetben műszaki és szabályozási intézkedéseket hoznak – annak biztosítására, hogy a 800 MHz-es frekvenciasáv felszabadítása ne érintse hátrányosan a PMSE-alkalmazások (műsorgyártás és különleges események) felhasználóit.
(7) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve értékeli a vezeték nélküli hozzáférési rendszerek, köztük a rádiós helyi hálózatok számára kiosztott, engedélyeztetés nélkül használható spektrum kiterjesztésének szükségességét és megvalósíthatóságát.
(8) A tagállamok lehetővé teszik a spektrumhasználati jogok átruházását vagy haszonbérbe adását a 790–862 MHz, a 880–915 MHz, a 925–960 MHz, az 1 710 –1 785 MHz, az 1 805 –1 880 MHz, az 1 900 –1 980 MHz, a 2 010 –2 025 MHz, a 2 110 –2 170 MHz, a 2,5–2,69 GHz és a 3,4–3,8 GHz harmonizált frekvenciasávban.
(9) Annak biztosítása érdekében, hogy – különösen a távoli és ritkán lakott területeken – valamennyi polgár hozzáférhessen a fejlett digitális szolgáltatásokhoz, ideértve a széles sávot is, a tagállamok és a Bizottság megvizsgálhatják, hogy elegendő spektrum érhető-e el internet-hozzáférést lehetővé tevő széles sávú műholdas szolgáltatások nyújtásához.
(10) A tagállamok a Bizottsággal együttműködve megvizsgálják a pikocellák és femtocellák elérhetősége és használata elterjesztésének lehetőségét. Teljes mértékben figyelembe veszik az ezekben a celluláris bázisállomásokban, valamint a megosztott és engedélyeztetés nélküli spektrumhasználatban rejlő lehetőségeket arra, hogy azok a vezeték nélküli mesh hálózatok alapjául szolgáljanak, amelyeknek kulcsfontosságú szerepük lehet a digitális szakadék áthidalásában.
7. cikk
A vezeték nélküli hírközléssel kapcsolatos egyéb szakpolitikák spektrumigénye
Az innovatív audiovizuális média és az uniós polgároknak kínált más szolgáltatások további fejlődésének támogatása érdekében – figyelemmel az egységes digitális piac gazdasági és társadalmi előnyeire – a tagállamok a Bizottsággal együttműködve törekednek arra, hogy – megalapozott igény esetén – biztosítsák az ilyen szolgáltatások műholdas és földfelszíni nyújtásához szükséges elegendő spektrum elérhetőségét.
8. cikk
Egyéb uniós szakpolitikai területek spektrumigénye
(1) A tagállamok és a Bizottság biztosítják a spektrum elérhetőségét és gondoskodik a Föld légkörének és felszínének megfigyeléséhez szükséges rádiófrekvenciák védelméről, lehetővé téve ezzel az űrtechnológiai alkalmazások kiaknázását és fejlesztését és a közlekedési rendszerek javítását, különös tekintettel a Galileo program keretében létrehozott polgári globális navigációs műholdrendszerre ( 1 ), az európai Föld-megfigyelési programra (GMES) ( 2 ), valamint az intelligens közlekedésbiztonsági és közlekedésszervezési rendszerekre.
(2) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve vizsgálatokat végez a spektrumhasználat energiafogyasztásának csökkentése tárgyában egy alacsony szén-dioxid-kibocsátásra irányuló szakpolitikához való hozzájárulás érdekében, és megfontolja a spektrum elérhetővé tételét olyan vezeték nélküli technológiák számára, amelyek alkalmasak arra, hogy javítsák az energiamegtakarítást és más elosztóhálózatok, például a vízhálózatok hatékonyságát, ideértve az intelligens energiahálózatokat és mérőrendszereket.
(3) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve annak biztosítására törekszik, hogy harmonizált feltételek mellett elegendő spektrum váljon elérhetővé a biztonsági szolgáltatások fejlesztésének támogatásához és a kapcsolódó eszközök szabad forgalmához, valamint a közbiztonságot, közrendet, polgári védelmet és katasztrófasegélyt szolgáló, műszakilag kölcsönösen átjárható, innovatív megoldások kifejlesztéséhez.
(4) A tagállamok és a Bizottság a tudományos és a kutatói közösséggel szorosan együttműködve kijelölnek bizonyos kutatási és fejlesztési kezdeményezéseket és innovatív alkalmazásokat, amelyeknek jelentős társadalmi-gazdasági hatásuk és/vagy befektetési potenciáljuk lehet, és figyelembe veszik az ilyen alkalmazások spektrumigényét, valamint szükség esetén megfontolják azt, hogy harmonizált műszaki feltételek mellett és a lehető legkisebb adminisztrációs teherrel elegendő spektrumot osszanak ki az ilyen alkalmazások számára.
(5) A tagállamok a Bizottsággal együttműködve arra törekednek, hogy – a belső piaci integráció és a kultúrához való hozzáférés javítására vonatkozó uniós célkitűzésekkel összhangban – biztosítsák a PMSE-alkalmazások számára szükséges frekvenciasávokat.
(6) A tagállamok és a Bizottság törekednek annak biztosítására, hogy legyen elérhető spektrum a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) és más, a „tárgyak internete” (IOT) céljait szolgáló vezeték nélküli kommunikációs technológiák számára, és egymással együttműködve ösztönzik a szabványok kidolgozását és a tagállamokon átívelő IOT-kommunikáció számára történő spektrumkiosztás harmonizálását.
9. cikk
Leltár
(1) Ez a határozat létrehozza a spektrum jelenlegi (mind kereskedelmi, mind kormányzati célú) felhasználásainak leltárát.
A leltár a következő célokat szolgálja:
azon frekvenciasávok azonosításának lehetővé tétele, ahol a jelenlegi spektrumhasználat hatékonyságát javítani lehet;
azon frekvenciasávok azonosításának segítése, amelyek alkalmasak lehetnek újrakiosztásra, illetve megosztott spektrumhasználatra az e határozatban foglalt uniós szakpolitikák támogatása érdekében, figyelembe véve ugyanakkor a – többek között a fogyasztók és az üzemeltetők szükségleteitől függő – jövőbeli spektrumigényeket és azok kielégítésének lehetőségét;
a spektrumhasználat különböző típusai elemzésének segítése, mind a versenyszféra, mind a közszféra felhasználói tekintetében;
azon frekvenciasávok azonosításának segítése, amelyek kiosztásra vagy újrakiosztásra kerülhetnek a hatékonyabb felhasználásuk érdekében, az innováció előmozdítása és a belső piaci verseny fokozása, a spektrummegosztás új módjainak feltárása – mind a versenyszféra, mind a közszféra felhasználói javára –, figyelembe véve az ilyen sávok és a szomszédos sávok kiosztásának vagy újrakiosztásának a jelenlegi felhasználókra gyakorolt lehetséges pozitív és negatív hatását.
(2) Az e cikk (1) bekezdésének egységes alkalmazása céljából a Bizottság – a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport véleményének maximális figyelembevételével – 2013. július 1-jéig végrehajtási jogi aktusokat fogad el:
a spektrum jelenlegi felhasználásaira vonatkozó adatoknak a tagállamok általi gyűjtésére és a Bizottság részére történő átadására vonatkozó gyakorlati eljárások és egységes formátumok kidolgozása céljából, tiszteletben tartva a 676/2002/EK határozat 8. cikke szerinti üzleti titoktartást és a tagállamoknak a bizalmas információk visszatartásához fűződő jogát, valamint figyelembe véve azt a célkitűzést, hogy az egyéb uniós jog alapján a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhek és már meglévő kötelezettségek – különösen a konkrét információk nyújtására vonatkozó kötelezettségek – a lehető legkisebbre csökkenjenek;
az ezen határozat által lefedett uniós szakpolitikai területeken a technológiai trendek, valamint a spektrummal kapcsolatos jövőbeli igények és kereslet elemzése módszertanának kidolgozása céljából, különösen a 400 MHz–6 GHz frekvenciatartományban működtethető szolgáltatások tekintetében, a kialakulóban lévő és esetlegesen jelentőséggel bíró spektrumhasználatok azonosítása érdekében.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(3) A Bizottság kezeli az (1) bekezdésben említett leltárt a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokkal összhangban.
(4) A Bizottság a technológiai trendeket, valamint a spektrummal kapcsolatos jövőbeli igényeket és keresletet a (2) bekezdés b) pontjában említett végrehajtási jogi aktusokkal összhangban elemzi. A Bizottság az elemzés eredményeiről jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére.
10. cikk
Nemzetközi tárgyalások
(1) A spektrumügyekre vonatkozó nemzetközi tárgyalások során a következő elveket kell alkalmazni:
ha a nemzetközi tárgyalások tárgya uniós hatáskörbe tartozik, az Unió álláspontját az uniós joggal összhangban kell kialakítani;
ha a nemzetközi tárgyalások tárgya részben uniós hatáskörbe, részben a tagállamok hatáskörébe tartozik, az Unió és a tagállamok arra törekednek, hogy a lojális együttműködés elve követelményeinek megfelelően közös álláspontot alakítsanak ki.
Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az Unió és a tagállamok az Unió és a tagállamok nemzetközi szintű képviseletének egységessége elve alapján együttműködnek.
(2) Az Unió kérelemre jogi, politikai és műszaki támogatást nyújt a tagállamok részére az Unióval szomszédos országokkal – beleértve a tagjelölt és csatlakozó országokat is – fennálló spektrumkoordinációs problémák megoldásához oly módon, hogy az érintett tagállamok teljesíteni tudják az uniós jog szerinti kötelezettségeiket. E segítségnyújtás során az Unió minden rendelkezésére álló jogi és politikai eszközt felhasznál az uniós szakpolitikák végrehajtásának előmozdítására.
Az uniós spektrumpolitikai célkitűzések védelme érdekében az Unió harmadik országok spektrumgazdálkodási erőfeszítéseit is támogatja, ha azok megfelelnek a vonatkozó uniós követelményeknek.
(3) A tagállamokat harmadik országokkal folytatott két- vagy többoldalú tárgyalásaik során az uniós jog szerinti kötelezettségeik kötik. Amennyiben a tagállamok a spektrumot illetően megállapodás aláírásával vagy egyéb jóváhagyás formájában nemzetközi kötelezettségek teljesítését vállalják, aláíráskor vagy a jóváhagyás egyéb érvényesítésekor kötelesek együttes nyilatkozatot tenni, amely kimondja, hogy a kérdéses nemzetközi megállapodásban vállalt kötelezettségeket az Európai Unióról szóló szerződésből és az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő kötelezettségeikkel összhangban hajtják végre.
11. cikk
Intézményközi együttműködés
(1) A Bizottság és a tagállamok együttműködnek annak érdekében, hogy fejlődjön a jelenlegi intézményi környezet, a spektrumgazdálkodás uniós szinten összehangoltabbá váljon azokban az ügyekben is, amelyek közvetlenül két vagy több tagállamot érintenek, azzal a céllal, hogy kiteljesedjen a belső piac, és a spektrumpolitikával kapcsolatos uniós célkitűzések maradéktalanul teljesüljenek.
(2) A Bizottság és a tagállamok ösztönzik a szabványtestületeket, a CEPT-et, a Bizottság Közös Kutatóközpontját és minden más érintett felet, hogy a hatékony spektrumhasználat elősegítése érdekében bármilyen műszaki kérdésben szorosan működjenek együtt egymással. Ehhez a belső piacot javító, összehangolt kapcsolatot tartanak fenn a spektrumgazdálkodás és a szabványosítás között.
12. cikk
Nyilvános konzultáció
A Bizottság a megfelelő időben és alkalommal nyilvános konzultációkat tart, amelyek során összegyűjti az összes érdekelt fél észrevételeit és a szélesebb nyilvánosság által megfogalmazott véleményeket az Unión belüli spektrumhasználattal kapcsolatban.
13. cikk
Bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot a 676/2002/EK határozattal létrehozott rádióspektrum-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.
14. cikk
A politikai irányvonalaknak és célkitűzéseknek való megfelelés
A tagállamok – amennyiben ez a határozat másképp nem rendelkezik – legkésőbb 2015. július 1-jétől alkalmazzák az e határozatban meghatározott politikai irányvonalakat és célkitűzéseket.
15. cikk
Jelentéstétel és felülvizsgálat
A Bizottság 2014. április 10-ig jelentésben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az ezen határozat értelmében kidolgozott tevékenységekről és elfogadott intézkedésekről.
A tagállamok az ezen határozat alkalmazásának felülvizsgálatához szükséges valamennyi információt a Bizottság rendelkezésére bocsátják.
A Bizottság 2015. december 31-ig felülvizsgálja ezen határozat alkalmazását.
16. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
17. cikk
Címzettek
E határozatnak a tagállamok a címzettjei.
( 1 ) Az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló, 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 196., 2008.7.24., 1. o.).
( 2 ) Az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) és annak kezdeti működéséről (2011–2013) szóló, 2010. szeptember 22-i 911/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 276., 2010.10.20., 1. o.).