30.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 200/1

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke értelmében az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása olyan alapelv, amely közös a tagállamokban. Erre figyelemmel a Közösség 1995-ben úgy határozott, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását a harmadik országokhoz fűződő kapcsolatainak egyik alapvető elemévé teszi. Döntés született arra vonatkozóan, hogy a harmadik országokkal kötött minden új, általános jellegű kereskedelmi, együttműködési és társulási megállapodásba egy e célt szolgáló záradékot kell illeszteni.

(2)

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 5. cikke, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7. cikke, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 3. cikke feltétlen és átfogó tilalmat ír elő a kínzás és más kegyetlen, embertelen, vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tekintetében. Egyéb rendelkezések, különösen az Egyesült Nemzetek Kínzás Elleni Nyilatkozata (1), valamint az Egyesült Nemzetek 1984. évi, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezménye kötelezi az államokat a kínzás megakadályozására.

(3)

Az Európai Unió Alapjogi Chartája (2) 2. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni. 1998. június 29-én a Tanács jóváhagyta az EU halálbüntetéssel kapcsolatos, harmadik országokra irányuló politikájára vonatkozó iránymutatásokat, és úgy határozott, hogy az Európai Unió törekedni fog a halálbüntetés egyetemes eltörlésének elérésére.

(4)

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikke kimondja, hogy senkit nem lehet kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. 2001. április 9-én a Tanács jóváhagyta az EU harmadik országokkal szembeni, a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel kapcsolatos politikájáról szóló iránymutatásait. Ezek az iránymutatások utalnak mind az EU fegyverkivitelről szóló magatartási kódexének 1998. évi elfogadására, mind pedig a katonai jellegű felszerelések kivitelére vonatkozóan az EU egész területén alkalmazott ellenőrzések bevezetésére irányuló, folyamatban lévő erőfeszítésekre, mint olyan hatékony intézkedésekre, amelyek a kínzás és más kegyetlen, embertelen, vagy megalázó bánásmód vagy büntetések megakadályozására irányulnak a közös kül- és biztonságpolitika keretein belül. Ezek az iránymutatások a harmadik országok olyan irányú ösztönözésére vonatkozóan is tartalmaznak rendelkezéseket, hogy a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés céljára kialakított eszközök használatát, előállítását és kereskedelmét, valamint a bármely egyéb eszközzel történő ilyen irányú visszaéléseket megakadályozzák. Megállapítják továbbá, hogy a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés tiltása egyértelmű határokat szab a halálbüntetés alkalmazásának. Ennek megfelelően, és a fenti szövegekkel összhangban, a halálbüntetés semmilyen körülmények között nem tekinthető törvényes büntetési formának.

(5)

A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni, 2001. április 25-én elfogadott és az EU-tagállamok által támogatott határozatában az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Bizottsága felszólította az Egyesült Nemzetek tagjait, hogy tegyenek megfelelő lépéseket – jogalkotási intézkedéseket is beleértve – többek között az olyan eszközök kivitelének a tiltására és megakadályozására, amelyeket kifejezetten kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés céljára terveztek. Ezt a kitételt a 2002. április 16-án, 2003. április 23-án, 2004. április 19-én és 2005. április 19-én elfogadott határozatok megerősítették.

(6)

2001. október 3-án az Európai Parlament állásfoglalást (3) fogadott el a Tanácsnak az Európai Unió fegyverkivitelről szóló magatartási kódexének 8. operatív rendelkezése értelmében készített második éves beszámolójáról, amelyben arra ösztönzi a Bizottságot, hogy késedelem nélkül cselekedjen egy megfelelő közösségi eszköz létrehozása érdekében, amely megtiltja az olyan rendőrségi és biztonsági eszközök reklámozását, kereskedelmét és kivitelét, amelyek használata eredendően kegyetlen, embertelen vagy megalázó, továbbá gondoskodjon arról, hogy ez a közösségi eszköz felfüggessze az olyan rendőrségi és biztonsági eszközök átadását, amelyeknek az orvosi hatásai nem teljes mértékben ismertek, továbbá az ilyen eszközök átadását, amennyiben azok gyakorlati alkalmazása során bebizonyosodott, hogy fennáll a visszaélés vagy indokolatlan sérülés komoly kockázata.

(7)

Ezért helyénvaló közösségi szabályokat meghatározni az olyan áruk harmadik országokkal folytatott kereskedelmére vonatkozóan, amelyek halálbüntetés végrehajtása és kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés céljára használhatók. Ezek a szabályok jelentős mértékben hozzájárulnak az emberi élet és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásához, így a közerkölcsök védelmét szolgálják. A fenti szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a Közösség gazdasági szereplői számára ne származzon előny olyan kereskedelemből, amely vagy elősegíti, vagy más formában lehetővé teszi halálbüntetésre vagy a kínzásra és más kegyetlen, embertelen, vagy megalázó bánásmódra vagy büntetésre vonatkozó azon politikák végrehajtását, amelyek nem egyeztethetők össze a vonatkozó uniós iránymutatásokkal, az Európai Unió Alapjogi Chartájával, valamint egyéb nemzetközi egyezményekkel és szerződésekkel.

(8)

E rendelet szempontjából helyénvaló a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés azon meghatározásait alkalmazni, amelyeket az Egyesült Nemzetek kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni, 1984. évi egyezménye, valamint az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 3452 (XXX) határozata tartalmaz. A fenti meghatározások értelmezése során figyelembe kell venni az Emberi Jogok Európai Egyezményében és az EU vagy annak tagállamai által elfogadott vonatkozó dokumentumokban szereplő megfelelő fogalmak értelmezésére vonatkozó esetjogot.

(9)

Be kell tiltani az olyan eszközök kivitelét és behozatalát, amelyeknek a halálbüntetésen vagy kínzáson és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódon vagy büntetésen kívül nincs más felhasználási formája.

(10)

Szükséges továbbá korlátozni egyes olyan áruk kivitelét, amelyek nemcsak kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés céljára használhatók fel, hanem törvényes célokra is. A fenti korlátozásnak olyan árukra kell vonatkoznia, amelyeket elsősorban bűnüldözési célokra alkalmaznak, és – hacsak a fenti korlátozás nem aránytalan – bármely egyéb olyan eszközre vagy termékre, amely kialakítása és műszaki jellemzői figyelembevételével kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés céljából való visszaélésre alkalmas.

(11)

A bűnüldözés eszközeit tekintve meg kell jegyezni, hogy a bűnüldöző szervek magatartási kódexének (4) 3. cikke szerint a bűnüldözési tisztviselők csak akkor alkalmazhatnak erőszakot, amikor az feltétlenül szükséges, és csak olyan mértékben, amennyire azt feladatuk végrehajtása megkívánja. Az Egyesült Nemzeteknek a bűnözés megelőzéséről és a bűnelkövetőkkel való bánásmódról szóló, 1990. évi nyolcadik kongresszusa által elfogadott, az erőszak és a lőfegyverek bűnüldöző szervek általi használatára vonatkozó alapelvek előírják, hogy a bűnüldözési tisztviselőknek feladatuk végrehajtása során lehetőség szerint törekednie kell az erőszakmentes eszközök alkalmazására, mielőtt erőszak és lőfegyverek alkalmazásához folyamodnának.

(12)

A fentiek figyelembevételével az alapelvek támogatják a nem halálos, ártalmatlanító fegyverek kifejlesztését a megfelelő helyzetekben történő felhasználásra, elismerve ugyanakkor, hogy ilyen fegyverek alkalmazása alapos ellenőrzést igényel. Ezzel összefüggésben egyes, a rendőrség által önvédelemre és zavargások megfékezésére hagyományosan alkalmazott eszközöket úgy módosítottak, hogy azok alkalmassá váljanak személyek ártalmatlanná tétele céljából elektromos sokk és vegyi anyagok alkalmazására. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy több országban az ilyen fegyverekkel kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés céljából visszaélnek.

(13)

Az alapelvek hangsúlyozzák, hogy a bűnüldözési tisztviselőket el kell látni önvédelmi eszközökkel. Ezért ez a rendelet nem vonatkozhat az olyan hagyományos önvédelmi eszközök kereskedelmére, mint például a pajzsok.

(14)

Ezt a rendeletet egyes, személyek ártalmatlanná tételére alkalmas konkrét vegyi anyagok kereskedelmére is alkalmazni kell.

(15)

A lábbilincsek, rabláncok, bilincsek és kézbilincsek tekintetében meg kell jegyezni, hogy az Egyesült Nemzeteknek a fogva tartottakkal való bánásmódról szóló minimumszabályainak (5) 33. cikke úgy rendelkezik, hogy a fogva tartásra szolgáló eszközöket sohasem szabad büntetés céljára használni. Továbbá, láncok és vassínek nem használhatók fogva tartás céljára. Szintén meg kell jegyezni, hogy az Egyesült Nemzeteknek a fogva tartottakkal való bánásmódról szóló minimumszabályainak rendelkezései szerint egyéb fogva tartásra szolgáló eszközök is csak a szállítás során szökés megelőzésének céljából, orvos tisztviselő által megállapított egészségügyi alapon alkalmazhatók, vagy amennyiben más felügyeleti módszerek alkalmazása sikertelen, annak megakadályozása érdekében, hogy a fogva tartottak maguknak vagy másoknak sérülést okozzanak, vagy vagyontárgyakban kárt tegyenek.

(16)

Tekintettel arra a tényre, hogy egyes tagállamok már megtiltották az ilyen áruk kivitelét és behozatalát, helyénvaló a tagállamokat felruházni azon joggal, hogy a lábbilincsek, rabláncok, bilincsek és az elektromos sokkoló öveken kívüli egyéb hordozható elektromos sokkolók kivitelét és behozatalát megtiltsák. A tagállamoknak továbbá – amennyiben kívánják – felhatalmazást kell adni azon kézbilincsek kivitelének korlátozására, amelyek teljes mérete a lánccal együtt zárt állapotban meghaladja a 240 mm-t.

(17)

E rendeletet úgy kell értelmezni, mint amely nincs hatással a könnygázokra és tömegoszlató eszközökre (6), lőfegyverekre, vegyi fegyverekre és mérgező vegyi anyagokra vonatkozó meglévő szabályokra.

(18)

Annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a tagállami rendőri szervek működésének, illetve a békefenntartási és válságkezelési műveletek kivitelezésének akadályoztatását, valamint – a későbbi felülvizsgálat függvényében – a külföldi áruk átszállításának lehetővé tétele érdekében, helyénvaló bizonyos egyedi mentességek megállapítása a kiviteli ellenőrzések alól.

(19)

Az EU harmadik országokkal szembeni, a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel kapcsolatos politikájáról szóló iránymutatásai előírják többek között, hogy a harmadik országokban működő missziók vezetőinek rendszeres jelentéseiben szerepelnie kell egy elemzésnek a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés eseteinek előfordulásáról az akkreditációjuk szerinti államban, valamint az ilyen esetek megfékezésére tett intézkedésekről. Helyénvaló, hogy az illetékes hatóságok a fenti és a fentihez hasonló, megfelelő nemzetközi és civil szervezetek által készített jelentéseket figyelembe vegyék az engedélyezés iránti kérelmek elbírálásakor. Az ilyen jelentéseknek leírást kell tartalmazniuk azokról az eszközökről is, amelyeket harmadik országokban halálbüntetés vagy kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés céljából alkalmaznak.

(20)

A harmadik országokban alkalmazott halálbüntetés eltörléséhez, valamint a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzéséhez való hozzájárulás érdekében szükségesnek tekinthető az olyan árukhoz kapcsolódó technikai segítség harmadik országok számára történő nyújtásának megtiltása, amelyek felhasználásának a halálbüntetésen vagy kínzáson és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódon vagy büntetésen kívül nincs más gyakorlati célja.

(21)

E rendelet intézkedéseinek célja, hogy megakadályozzák mind a halálbüntetést és a kínzást, mind a más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést a harmadik országokban. Korlátozásokat tartalmaznak az olyan áruk harmadik országokkal folytatott kereskedelmére vonatkozóan, amelyek halálbüntetés vagy kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés céljára felhasználhatók. A Közösségen belül nem szükséges hasonló ellenőrzési rendszert bevezetni, mivel a tagállamokban nem létezik a halálbüntetés intézménye, és a tagállamok már meghozták a megfelelő intézkedéseket a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés törvényen kívül helyezésére és megelőzésére.

(22)

Az említett iránymutatások kimondják, hogy a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni hatékony intézkedések célkitűzésének megvalósítása érdekében olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek megakadályozzák a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés céljára kialakított eszközök használatát, előállítását és kereskedelmét. Az ilyen eszközök használatára és előállítására vonatkozó szükséges korlátozások bevezetése és érvényesítése a tagállamok feladata.

(23)

Az új adatok és műszaki fejlesztések figyelembevétele érdekében az e rendeletben szereplő áruk jegyzékeit folyamatosan felül kell vizsgálni, és meg kell határozni az azok módosítására vonatkozó egyedi eljárást.

(24)

A Bizottságnak és a tagállamoknak értesíteniük kell egymást az e rendelet alapján hozott intézkedésekről, valamint az e rendelettel kapcsolatban rendelkezésükre álló egyéb lényeges információkról.

(25)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (7) összhangban kell elfogadni.

(26)

A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(27)

Ez a rendelet semmilyen tekintetben nem korlátozza a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (8), valamint az annak végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (9) szerinti jogköröket.

(28)

Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat, és figyelembe veszi az ott elismert elveket,

a)

„kínzás”: minden olyan cselekmény, amellyel szándékosan súlyos – testi vagy lelki – fájdalmat okoznak valamely személynek abból a célból, hogy az illető személytől vagy egy harmadik személytől értesüléseket vagy vallomást szerezzenek, hogy az illető személyt megbüntessék olyan cselekedetért, amelyet az illető személy vagy valamely harmadik fél elkövetett, vagy annak elkövetésével gyanúsítják, illetve hogy az érintett személyt vagy valamely harmadik felet megfélemlítsék vagy nyomást gyakoroljanak rá, továbbá bármely megkülönböztetésen alapuló okból, amennyiben a fájdalmat vagy szenvedést valamely közfeladatot ellátó személy vagy más, hivatalos minőségben eljáró személy okozza, vagy ilyen személy ösztönzésére, vagy annak beleegyezésével vagy hallgatólagos beleegyezésével okozzák. Nem vonatkozik azonban az olyan fájdalomra vagy szenvedésre, amely törvényes büntetésből ered, vagy azzal együtt jár, vagy azzal kapcsolatban következik be;

b)

„más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés”: bármely olyan cselekvés, amellyel jelentős – fizikai vagy mentális – fájdalmat vagy szenvedést okoznak valamely személynek, amennyiben a fájdalmat vagy szenvedést valamely közhivatalnok, vagy más, hivatalos minőségben eljáró személy ösztönzésére, vagy annak beleegyezésével vagy hallgatólagos beleegyezésével okozzák. Nem vonatkozik azonban az olyan fájdalomra vagy szenvedésre, amely törvényes büntetésből ered, vagy azzal együtt jár, vagy azzal kapcsolatban következik be;

c)

„bűnüldöző hatóság”: bármely olyan harmadik országbeli hatóság, amely bűncselekmények megelőzéséért, felfedéséért, kiderítéséért, az ellenük való küzdelemért és azok büntetéséért felelős, beleértve – de nem kizárólag – a rendőrséget, bármely ügyészséget, igazságügyi hatóságot, állami vagy magán börtönhatóságot, illetve adott esetben bármely állambiztonsági szervet és katonai hatóságot;

d)

„kivitel”: áruknak a Közösség vámterületéről történő bármely indítása, beleértve az áruk olyan indítását is, amelyhez vámáru-nyilatkozatra van szükség, valamint áruk indítását azok I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen vagy vámszabad raktárban való tárolását követően, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet értelmében;

e)

„behozatal”: áruknak a Közösség vámterületére történő bármely beléptetése, beleértve az átmeneti megőrzésre, vámszabad területre vagy vámszabad raktárba való beléptetést, a felfüggesztő eljárás alá helyezést és a szabad forgalomba bocsátást a 2913/92/EGK rendelet értelmében;

f)

„technikai segítségnyújtás”: a javításhoz, fejlesztéshez, gyártáshoz, összeszereléshez, teszteléshez, karbantartáshoz vagy bármely egyéb technikai szolgáltatáshoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás, amely lehet betanítás, tanácsadás, képzés, munkatapasztalatok vagy készségek átadása, vagy konzultációs szolgáltatások. A technikai segítségnyújtás a szóbeli segítséget és az elektronikus úton nyújtott segítséget is magában foglalja;

g)

„múzeum”: olyan, a társadalom és annak képzése szolgálatában álló, nyilvános, nonprofit jellegű, állandó intézmény, amely az emberek és környezetük tárgyi bizonyítékainak tanulmányozási, oktatási és élvezeti célokra történő megszerzésével, megőrzésével, kutatásával, kiállításával és az azokra vonatkozó tájékoztatással foglalkozik;

h)

„illetékes hatóság”: valamely tagállamnak az I. mellékletben felsorolt hatósága, amely a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban jogosult határozatot hozni valamely engedély iránti kérelem tárgyában;

i)

„kérelmező”:

—

a rendelkezésre álló nemzetközi bírósági ítéleteket;

—

az ENSZ, az Európa Tanács és az EU illetékes szerveinek megállapításait, valamint az Európa Tanácsnak a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzésére létrejött európai bizottsága és az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni küzdelemmel foglalkozó különleges jelentéstevője jelentéseit.

—

a Közösség 2913/92/EGK rendeletben meghatározott vámterülete,

—

Ceuta és Melilla spanyol területek,

—

Helgoland német terület.