22.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 162/1

(1)

Az Európai Tanács 2002. március 15-i és 16-i barcelonai ülésének következtetései kiemelték, hogy az energia- és közlekedési szektorban létesített nagy teherbírású és integrált hálózatok az európai belső piac alappillérét képezik, és hogy a meglévő hálózatok jobb kihasználása és a hiányzó szakaszok befejezése lehetővé teszi a hatékonyság és versenyképesség növelését, a megfelelő minőségi szint garantálását, valamint a torlódások csökkentését, és ezáltal a hosszú távú életképesség javítását. E célkitűzések az állam- és kormányfők által az Európai Tanács 2000. március 23-i és 24-i lisszaboni ülésén elfogadott, és a későbbiek során rendszeresen hivatkozott stratégia részét képezik.

(2)

Az Európai Tanács 2003. december 12-i és 13-i brüsszeli ülésén jóváhagyta a növekedés érdekében történő közösségi fellépést, és felszólította a Bizottságot, hogy a kiadásokat, amennyiben szükséges, az infrastrukturális eszközök, különösen a transzeurópai hálózatok infrastruktúrájába történő beruházások felé irányítsa, amelynek prioritást élvező projektjei a belső piac kohéziójának erősítése szempontjából kulcsfontosságúak.

(3)

A hatékony transzeurópai összeköttetések, különösen a határokon átnyúló szakaszok megvalósításában tapasztalható késés komolyan veszélyezteti a Közösség, a tagállamok és a peremterületek versenyképességét, amelyek nem lennének képesek vagy nem lennének többé képesek teljes mértékben élvezni a belső piac előnyeit.

(4)

A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) a transzeurópai közlekedési hálózat kiépítésének költségeit a 2007–2020 közötti időszakra 600 milliárd EUR-ra becsülte. Az említett határozat III. melléklete szerinti, prioritást élvező projektekhez szükséges beruházások költsége önmagában közel 160 milliárd EUR lesz a 2007–2013 közötti időszakban.

(5)

E célkitűzések megvalósításában a Tanács és a Parlament egyaránt kiemelten fontosnak tartotta a meglévő pénzügyi eszközök bővítését és kiigazítását, a közösségi társfinanszírozási szint oly módon történő növelése révén, hogy biztosítják a lehetőséget egyes esetekben, többek között a határokon átnyúló, tranzitfunkciót betöltő vagy természeti akadályokat átszelő jellegük miatt kiemelt projektek esetében a közösségi pénzügyi hozzájárulás mértékének felemelésére.

(6)

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló, a belvízi szállítás előmozdításáról „NAIADES” szóló bizottsági közleménnyel összhangban és a belvízi utak fenntartható jellegére tekintettel a belvízi hajózási projektekre különös figyelmet kell fordítani.

(7)

Az Európai Parlament a kibővített Unió 2007–2013 közötti politikai kihívásairól és költségvetési forrásairól szóló, 2005. június 8-i állásfoglalásában (4) kiemelte a közlekedési hálózatok stratégiai fontosságát a belső piac megteremtése, valamint a tagjelölt, az előtagjelölt, illetve a „baráti körhöz tartozó” országokkal való szorosabb kapcsolatok fejlesztése szempontjából. Kifejezte továbbá, hogy meg kívánja vizsgálni az innovatív finanszírozási eszközöket, mint például a hitelgaranciákat, az európai koncessziókat, az európai kölcsönöket, valamint a kamatkönnyítési alapot.

(8)

A 2007–2013-as időszak több évre szóló pénzügyi keretének megfelelően a transzeurópai közlekedési és energiahálózatoknak (a továbbiakban: TEN-T, illetve TEN-E) nyújtott összegekkel lehetetlen az 1692/96/EK határozatban a TEN-T-re vonatkozóan és az 1364/2006/EK határozatban (5) a TEN-E-re vonatkozóan meghatározott prioritás megvalósításával kapcsolatban felmerülő összes igény teljesítése. Következésképpen a nemzeti – akár köz-, akár magán- – finanszírozás kiegészítése érdekében ezeket az erőforrásokat a teljes hálózat szempontjából a legnagyobb hozzáadott értéket biztosító projektkategóriákra kell összpontosítani, különösen a határokon átnyúló szakaszokra, ideértve a tengeri gyorsforgalmi utakat, valamint a – például a természeti akadályok jelentette – szűk keresztmetszetek megszüntetésére irányuló projektekre, így biztosítva a TEN-T és a TEN-E infrastruktúra folytonosságát. Bizonyos projektek összehangolt végrehajtásának elősegítése érdekében európai koordinátorokat lehet kinevezni az 1692/96/EK határozat 17a. cikkével összhangban.

(9)

Figyelembe véve, hogy a prioritást élvező projektekbe való fennmaradó TEN-T beruházás összege körülbelül 250 milliárd EUR, valamint hogy a 2007–2013-as időszakra szóló, a közlekedés területének szánt 8 013 millió EUR összegű pénzügyi referenciaösszeg a prioritást élvező projektek végrehajtásához szükséges költségvetésnek csupán töredékét teszi ki, a Bizottság köteles az európai koordinátorok segítségével, amennyiben ennek kinevezésére sor került intézkedéseket tenni a tagállamoknak a tervezett TEN-T finanszírozására és megvalósítására irányuló erőfeszítései támogatására és koordinálására a meghatározott menetrend szerint. A Bizottság felkérést kap az 1692/96/EK határozatban említett európai koordinátorokkal kapcsolatos rendelkezések végrehajtására. Az Európai Bizottságnak, a tagállamokkal együtt, szintén meg kell vizsgálnia a teljes TEN-T kiépítésének és működtetésének hosszú távú finanszírozási problémáját, és annak megoldására kell törekednie, tekintve, hogy a kiépítési időszak legalább két hétéves költségvetési időszakot vesz igénybe, és az új infrastruktúra várható élettartama legalább egy évszázad.

(10)

Az 1364/2006/EK határozat meghatározza a TEN-E hálózatok fejlesztésének célkitűzéseit, cselekvési prioritásait és közös érdekű projektjeit, beleértve a prioritást élvező projekteket, valamint megfelelő prioritást nyújt az európai érdekűnek minősített projekteknek. A valamennyi tagállamnak a belső piacba történő maradéktalan bekapcsolásához és a szomszédos országokkal, tagállamokkal vagy harmadik országokkal való összeköttetések kiépítéséhez szükséges beruházások várható összege a prioritást élvező projektek esetében a 2007-től 2013-ig tartó időszakra 28 milliárd EUR.

(11)

A 2003. december 12-i és 13-i Európai Tanács emellett felszólította a Bizottságot, hogy készítsen további vizsgálatokat egy sajátos közösségi garanciavállalási eszköz létrehozásának szükségszerűségéről, amely eszköz alkalmas lenne bizonyos, a TEN-T projektek keretében a kiépítést követően jelentkező kockázatok kezelésére. Az energiaszektor tekintetében az Európai Tanács felhívta a Bizottságot, hogy a kiadásokat a növekedés ösztönzése érdekében az infrastruktúrába történő beruházásokra irányítsa.

(12)

A közösségi pénzügyi támogatás transzeurópai hálózatok területén történő nyújtásának általános szabályairól szóló, 1995. szeptember 18-i 2236/95/EK tanácsi rendelet (6) már valódi előrelépést jelent, mert a prioritást élvező projektnek minősített projektek esetében magasabb, 20 %-ra felemelt finanszírozási arány alkalmazását engedélyezi. E rendelethez ugyanakkor továbbra is egyszerűsítésre szoruló végrehajtási szabályok, valamint egy behatárolt forrásokkal rendelkező költségvetési keret tartozik. Szükség van tehát a nemzeti köz- és magánfinanszírozások kiegészítése érdekében a közösségi támogatás megnövelésére mind a finanszírozás összege, mind a támogatás aránya tekintetében, abból a célból, hogy erősíteni lehessen a közösségi pénzeszközök ösztönző hatását, lehetővé téve a kiválasztott, prioritást élvező projektek megvalósítását.

(13)

Indokolt e rendelettel a TEN-T és a TEN-E területén nyújtandó közösségi pénzügyi támogatásra vonatkozó általános szabályokat meghatározó programot kialakítani. A programnak, amelyet többek között a környezetvédelemre vonatkozó közösségi joggal összhangban kell megvalósítani, a belső piac erősödését kell szolgálnia, és ösztönző hatást kell gyakorolnia a Közösség versenyképességére és a Közösségen belüli növekedésre.

(14)

A transzeurópai hálózatok költségvetéséből nyújtott közösségi pénzügyi támogatást azokra a projektekre vagy részprojektekre kell összpontosítani, amelyek a legnagyobb európai hozzáadott értéket képviselik, és arra kell ösztönöznie az érdekelt feleket, hogy gyorsítsák fel az 1692/96/EK és a 1364/2006/EK határozat szerint prioritást élvező projektek megvalósítását. A támogatásnak ugyanakkor lehetővé kell tennie az említett határozatokban meghatározott egyéb európai közös érdekű infrastrukturális projektek finanszírozását is.

(15)

A közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának célja a TEN-T és TEN-E projektek fejlesztése, szilárd pénzügyi elkötelezettség biztosítása, az intézményi befektetők mozgósítása, valamint a köz- és magánszféra közötti finanszírozási partnerségek kialakulásának ösztönzése. Az energiaszektorban a pénzügyi támogatás elsődleges szerepe a projektek előkészítése, illetve a kiépítést megelőző fejlesztés során felmerülő pénzügyi akadályok elhárítása; a támogatásnak a prioritást élvező projektek határokon átnyúló szakaszára, valamint a szomszédos országokkal való összeköttetésekre kell összpontosulnia.

(16)

Az ERTMS/ETCS vasúti jelzőberendezések európai rendszerének telepítéséről szóló, 2005. július 4-i, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló közleményében a Bizottság kiemelte, hogy a TEN-T interoperabilitásának biztosításához fontos az e rendszerre történő gyors és összehangolt áttérés biztosítása. Ennek érdekében célzott és a szükséges időre korlátozott közösségi támogatásra van szükség, egyrészt a nyomvonalhoz kapcsolódó elemekhez, másrészt a fedélzeti felszerelésekhez.

(17)

Bizonyos projektek estében a tagállamot vagy a tagállamokat nemzetközi szervezetek is képviselhetik. Egyes projektek esetében a Bizottság a végrehajtást a Szerződés 171. cikke értelmében közös vállalkozásokra bízhatja. Ezek a különleges helyzetek szükségessé teszik e rendelet alkalmazásában a „közösségi pénzügyi hozzájárulás kedvezményezettje” fogalom kiszélesítését.

(18)

Az egyes projektek egyedi követelményeinek való megfelelés, és a közösségi pénzügyi támogatás hatékonyságának és értékének növelése érdekében e támogatás több formát ölthet: tervezés és kivitelezés céljára nyújtott támogatások, rendelkezésre állási díjakhoz nyújtott támogatások, kamattámogatás, hitelgarancia vagy kockázati tőkealapokban való részvétel. Formájától függetlenül a közösségi pénzügyi támogatást az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (7) rendelkezéseinek és végrehajtási szabályainak megfelelően kell nyújtani, kivéve, ha e rendelet kifejezetten eltér ezektől a szabályoktól. A hitelgaranciák nyújtása és a kockázati tőkealapokban való részvétel piaci elveken alapul, és hosszabb távon az önfinanszírozást célozza.

(19)

A nagy volumenű, többéves időszakra kiterjedő projektek közösségi pénzügyi támogatásának megvalósítása érdekében helyénvaló, hogy a Közösség többéves időszakokra is elkötelezhesse magát, finanszírozott projekt és évente engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatok alapján megkülönböztetve. Kizárólag a határozott, vonzó és a Közösségre hosszú távon is kötelező jellegű pénzügyi kötelezettségvállalás lehet valóban alkalmas az ilyen projektek megvalósítása körüli bizonytalanságok megszüntetésére, és mind a köz-, mind a magánszféra befektetőinek mozgósítására. A többéves programban szereplő projektek a TEN-T 1692/96/EK határozatban említett legfontosabb prioritásait jelentik, és zökkenőmentes és hatékony megvalósításuk érdekében a közösségi fellépés folyamatosságára van szükség.

(20)

Helyénvaló a versenyjoggal és a belső piaccal összeegyeztethető jogi garanciák révén az olyan intézményi vagy szerződéses, a köz- és magánszféra által történő finanszírozási formák ösztönzése, amelyek már bizonyították hatékonyságukat; helyénvaló továbbá a bevált gyakorlat tagállamokban való terjesztése.

(21)

Különös figyelmet kell szentelni a transzeurópai hálózatokra kihatással bíró valamennyi közösségi intézkedés, többek között a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból származó finanszírozások, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) műveletei hatékony összehangolásának.

(22)

Ez a határozat a program teljes időtartamára meghatároz egy olyan pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (8) 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(23)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak (9) megfelelően kell elfogadni.

(24)

A TEN-T és a TEN-E egyes területeinek fejlődésére és az egyes területek sajátos jellegére figyelemmel, valamint a hatékonyabb irányítás érdekében helyénvaló, hogy több különálló rendelet határozza meg a mindezidáig kizárólag a 2236/95/EK rendelet hatálya alá tartozó különböző területekre vonatkozó szabályokat.

(25)

E rendelettel általános szabályokat kell meghatározni a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén való közösségi támogatás nyújtására vonatkozóan, a versenyre, a környezetvédelemre, az egészségügyre, a fenntartható fejlődésre, a közbeszerzésre és az interoperabilitásra vonatkozó közösségi politikák hatékony végrehajtására vonatkozó közösségi jogszabályokkal és politikákkal összhangban.

(26)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a TEN-T és a TEN-E végrehajtását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a nemzeti fellépések összehangolásának szükségszerűsége miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

1.

„közös érdekű projekt”: a közlekedés területén az 1692/96/EK határozat keretében, illetve az energiaszektor területén az 1364/2006/EK határozat keretében a Közösség számára közös érdekűnek minősített projekt vagy részprojekt;

2.

„prioritást élvező projekt”: a közlekedés területén egy, az 1692/96/EK határozat III. mellékletében felsorolt tengelyhez vagy más projekthez kapcsolódó közös érdekű projekt, vagy az energiaszektor területén az 1364/2006/EK határozat keretében a Közösség számára elsőbbséget jelentő, közös érdekű projekt;

3.

„európai érdekű energiaügyi projekt”: a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról szóló 1364/2006/EK határozatban említett, prioritást élvező tengelyeken elhelyezkedő, előrehaladott projektek, amelyek határokon átnyúló jellegűek vagy jelentősen befolyásolják a határon keresztüli átviteli kapacitást;

4.

„részprojekt”: egy projekt megvalósításához hozzájáruló bármely, pénzügyileg, technikailag vagy időben független tevékenység;

5.

„határokon átnyúló szakasz”: az 1692/96/EK határozat 19b. cikkében említett, határokon átnyúló szakaszok, és azok a határokon átnyúló szakaszok, amelyek egy harmadik államon át biztosítják egy két tagállam közötti, prioritást élvező projekt folytonosságát;

6.

„szűk keresztmetszet”: a közlekedés területén a gyorsasággal és/vagy a kapacitással kapcsolatos akadályok, amelyek lehetetlenné teszik a közlekedés folytonosságának garantálását;

7.

„kedvezményezett”: egy vagy több tagállam, nemzetközi szervezetek, a Szerződés 171. cikke szerinti közös vállalkozások, vagy köz- vagy magánvállalkozások vagy szervezetek, amelyek egy adott projektért teljes felelősséggel tartoznak, és a projekt megvalósítása érdekében saját tőke vagy harmadik féltől származó tőke beruházását ajánlják fel;

8.

„tervezés”: a projekt végrehajtásának előkészítéséhez szükséges tevékenységek, beleértve az előkészületi, megvalósíthatósági, értékelő és hitelesítő tanulmányokat, valamint minden más ezt elősegítő műszaki intézkedést, beleértve a kivitelezést megelőző, a projekt meghatározásához és teljes körű végrehajtásához, valamint a finanszírozására vonatkozó döntésekhez szükséges olyan intézkedéseket, mint például a helyszíni feltárásokra vagy a finanszírozási konstrukció előkészítésére vonatkozó lépések;

9.

„kivitelezés”: az összetevők, rendszerek és szolgáltatások beszerzése, leszállítása és telepítése, valamint a projekthez kapcsolódó építési és telepítési munkálatok megvalósítása, beleértve a létesítmények átadását és a projekt beindítását;

10.

„a projekt költsége”: a projekt megvalósításához közvetlenül kapcsolódó és szükséges, a tervezési/vagy a kivitelezési munkákból eredő, a kedvezményezett által viselt összes költség;

11.

„elszámolható költség”: a projekt költségének az a része, amelyet a Bizottság a közösségi pénzügyi támogatás kiszámítása során figyelembe vesz;

12.

„hitelgarancia-eszköz”: az EBB által a közlekedés terén végrehajtott közös érdekű projekteknek biztosított készenléti likviditási kerethez nyújtott garancia. A projekt működésének kezdeti időszaka alatt a kereslet visszaeséséből és az ebből eredő, előre nem látott bevételkiesésből eredő adósságszolgálati kockázatok fedezésére szolgál. Hitelgarancia-eszköz kizárólag azon projektek esetében alkalmazható, amelyek pénzügyi életképessége részben vagy egészben a bevételeken, úthasználati díjakon vagy egyéb, a használók/kedvezményezettek által vagy nevében fizetett bevételeken alapul;

13.

„rendelkezésre állási díjfizetési rendszer”: olyan magánberuházó által kiépített és működtetett infrastruktúra-projektek finanszírozási rendszere, aki a kiépítési szakaszt követően időszakos díjazásban részesül az általa nyújtott infrastrukturális szolgáltatásért. A díj szintje a szerződésben megállapított teljesítési szintek elérésének mértékétől függ. A rendelkezésre állási díj fizetésére a szerződést odaítélő hatóság és a projektvégrehajtó közötti szerződés időtartama alatt kerül sor, rendeltetése pedig az építési, finanszírozási, karbantartási és működtetési költségek fedezése.

a)

prioritást élvező projektek;

b)

szűk keresztmetszetek felszámolására irányuló projektek, különösen a prioritást élvező projektek keretében;

c)

legalább két tagállam által közösen benyújtott vagy támogatott projektek, különösen a határokon átnyúló szakaszokat is magukban foglalók esetében;

d)

a hálózat folytonosságához és kapacitásának optimalizálásához hozzájáruló projektek;

e)

azok a projektek, amelyek hozzájárulnak a TEN-T-n kínált szolgáltatás minőségének javításához, és amelyek, többek között az infrastruktúrát érintő lépések révén, elősegítik a felhasználók biztonságát és védelmét, valamint biztosítják a nemzeti hálózatok kölcsönös átjárhatóságát;

f)

vasúti, közúti, légi, tengeri, belvízi és part menti közlekedésben használt forgalomirányítási rendszerek kifejlesztéséhez és telepítéséhez kapcsolódó projektek, amelyek biztosítják a nemzeti hálózatok kölcsönös átjárhatóságát;

g)

a belső piac megvalósításához hozzájáruló projektek; és

h)

a közlekedési módok egyensúlyának a legkörnyezetbarátabb módok – például a belvízi hajózás – előnyben részesítése érdekében történő átalakításához hozzájáruló projektek.

a)

a hálózat fejlesztése a gazdasági és szociális kohéziónak a Közösség legkedvezőtlenebb helyzetű és a szigeti régiói elszigeteltségének csökkentése révén való erősítése céljából;

b)

a hálózat kapacitásának optimalizálása és a belső energiapiac megvalósítása, különösen a határokon átnyúló szakaszokra vonatkozó projektek;

c)

az energiaellátás biztonsága, az energiaforrások diverzifikálása és különösen a harmadik országokkal való összeköttetés biztosítása;

d)

a megújuló energiaforrások összekapcsolása; és

e)

az összekapcsolt hálózatok biztonságossága, megbízhatósága és kölcsönös átjárhatósága.

a)

a projekt előrehaladottsága;

b)

a közösségi beavatkozásnak a köz- és magánfinanszírozásra gyakorolt ösztönző hatása;

c)

a finanszírozási konstrukció stabilitása;

d)

szociális és gazdasági hatások;

e)

környezeti következmények;

f)

a pénzügyi akadályok leküzdésének szükségessége; és

g)

a projekt – például egy természeti akadály átszelése miatti – összetettsége.

a)

tervezési vagy kivitelezési munkákhoz nyújtott támogatás;

b)

a közlekedés terén, a rendelkezésre állási díjfizetési rendszer keretében kivitelezési munkákhoz nyújtott támogatások;

c)

az Európai Beruházási Bank (EBB) vagy más köz- vagy magántulajdonban lévő pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsönök kamatainak támogatása;

d)

az EBB által a saját forrásaiból a hitelgarancia-eszköz keretében nyújtandó garanciákhoz szükséges céltartalékképzéshez és tőkeallokáláshoz nyújtott pénzügyi hozzájárulás. E garanciák a projekt működésének kezdetétől számítva legfeljebb 5 évre szólnak. Kivételes, megfelelően indokolt esetben a garancia hét évre is szólhat. Az Európai Unió általános költségvetéséből a hitelgarancia-eszközhöz nyújtott hozzájárulás nem haladhatja meg az 500 millió EUR-t. Az EBB ezzel egyenlő összegű hozzájárulást nyújt. A Közösségnek a hitelgarancia-eszközzel kapcsolatos kötelezettségvállalása, ideértve a kezelési díjakat és az egyéb elszámolható költségeket is, a Közösségnek a hitelgarancia-eszközhöz való hozzájárulásának összegére korlátozódik, és az Európai Unió általános költségvetése terhére további kötelezettségvállalást nem keletkeztethet. Valamennyi művelet további fennmaradó kockázatait az EBB viseli. A hitelgarancia-eszköz főbb feltételei és eljárásai a mellékletében szerepelnek;

e)

kockázatitőke-részvétel befektetési alapok vagy hasonló pénzügyi vállalkozások tekintetében, amelyek elsődlegesen a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos projektekhez biztosítanak kockázati tőkét, jelentős magánszektorbeli befektetések bevonásával; a kockázatitőke-részvétel nem lépheti túl a 18. cikkben meghatározott költségvetési források 1 %-át;

f)

pénzügyi hozzájárulás a közös vállalkozások projektekhez kapcsolódó tevékenységéhez.

a)

a tervezés tekintetében az elszámolható költség 50 %-a, az érintett közös érdekű projekt jellegétől függetlenül;

b)

a kivitelezés tekintetében:

c)

az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) tekintetében:

d)

a közúti, légi, belvízi, tengeri és part menti forgalomirányítási rendszerek esetében a kivitelezési munkák elszámolható költségének maximum 20 %-a.

a)

a megfelelően indokolt eseteket kivéve törli az olyan projektek vagy a részprojektek számára nyújtott pénzügyi támogatást, amelyek megvalósítása a támogatás nyújtására vonatkozó feltételekben a projekt megkezdésére kijelölt időpontot követő két éven belül nem kezdődött el;

b)

felfüggesztheti, csökkentheti vagy megszüntetheti a pénzügyi támogatást:

c)

valamennyi vonatkozó tényező figyelembevételével kérheti a pénzügyi támogatás visszafizetését, ha az adott projekt vagy részprojekt támogatásban részesült része a támogatás nyújtására vonatkozó feltételekben megállapított záró időpontot követő négy éven belül nem került befejezésre.

a)

amennyiben ez szükséges, nevezetesen a pénzügyi támogatás törlése, megszüntetése, csökkentése vagy visszafizetési kérelem esetén; vagy

b)

a részprojekt számára nyújtott közösségi támogatások halmozódása esetén.