|
1.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 321/1 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1165/2008/EK RENDELETE
(2008. november 19.)
az állatállományra és a húsokra vonatkozó statisztikákról, valamint a 93/23/EGK, 93/24/EGK és 93/25/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárással összhangban (1),
mivel:
|
(1) |
A sertéstenyésztésre vonatkozó statisztikai felmérésekről szóló, 1993. június 1-jei 93/23/EGK tanácsi irányelvet (2), a szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatos statisztikai felmérésekről szóló, 1993. június 1-jei 93/24/EGK tanácsi irányelvet (3), valamint a juh- és kecskeállományra vonatkozó statisztikai felmérésekről szóló, 1993. június 1-jei 93/25/EGK tanácsi irányelvet (4) többször is módosították. Mivel most további módosításokra és egyszerűsítésekre van szükség, ezeket a jogszabályokat az egyértelműség kedvéért egyetlen jogszabállyal kell felváltani. |
|
(2) |
A közös agrárpolitika – különös tekintettel a marha-, borjú-, sertés-, juh-, kecske- és baromfihús piacra – megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságnak rendszeres adatokra van szüksége az állatállomány és a hústermelés alakulásáról. |
|
(3) |
A mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó közösségi felmérések szervezéséről szóló, 1988. február 29-i 571/88/EGK tanácsi rendelet (5) rendelkezik a gazdaságok szerkezetére vonatkozó, 2007-ig tartó közösségi felmérés programjáról. |
|
(4) |
A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) összhangban a Bizottságnak továbbított, területi egységekre lebontott valamennyi tagállami statisztikának a NUTS-nómenklatúrát kell használnia. Következésképpen az összehasonlítható regionális statisztikák létrehozása érdekében a területi egységeket a NUTS-nómenklatúrával összhangban kell meghatározni. |
|
(5) |
A tagállami terhek csökkentése érdekében a regionális szintű adatkövetelmények nem léphetik túl a korábbi jogszabályokban megállapított követelményeket (kivéve, ha időközben új regionális szintek jöttek létre), továbbá a regionális adatszolgáltatás nem kötelező, amennyiben a regionális állatállomány száma bizonyos küszöbértékek alatt marad. |
|
(6) |
A rendelet végrehajtásának elősegítése érdekében a tagállamok és a Bizottság között szoros együttműködésre van szükség, amely különösen a 72/279/EGK tanácsi határozattal (7) létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság segítségével valósítható meg. |
|
(7) |
A 93/23/EGK, a 93/24/EGK és a 93/25/EGK irányelv alapján alkalmazandó rendszerről való zökkenésmentes átmenet érdekében e rendeletnek lehetővé kell tennie egy maximum egy éves, a juhok és kecskék esetében pedig maximum két éves eltérési időszakot, amit abban az esetben kell megítélni a tagállamoknak, ha e rendeletnek a nemzeti statisztikai rendszerekre való alkalmazása jelentős módosításokat igényelne, és várhatóan számottevő gyakorlati problémákkal járna. |
|
(8) |
Az ebben a rendeletben a statisztikák előállítására vonatkozóan megállapított intézkedések szükségesek a Közösség tevékenységeinek megvalósításához. Mivel e rendelet célját - nevezetesen a tagállamok állatállományára- és húsra vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállításához közös jogi keret létrehozását - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
|
(9) |
A közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendelet (8) képezi e rendelet referenciakeretét, amellyel összhangban a statisztikák készítése a következő elveknek kell, hogy megfeleljen: pártatlanság, amely elsősorban tárgyszerűséget és tudományos függetlenséget jelent, valamint átláthatóság, megbízhatóság, relevancia, költséghatékonyság és a statisztikai adatok bizalmas kezelése. |
|
(10) |
Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (9) összhangban kell elfogadni. |
|
(11) |
A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy az I., II., IV. és V. mellékleteket módosítsa. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. |
|
(12) |
A 93/23/EGK, a 93/24/EGK és a 93/25/EGK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni. |
|
(13) |
Konzultáltak az Agrárstatisztikai Állandó Bizottsággal, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A rendelet tárgya
E rendelet célja közös jogi keret létrehozása a tagállamok állatállományára és hústermelésére vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállításához, amelyek különösen az alábbiakra terjednek ki:
|
a) |
statisztika a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományról; |
|
b) |
vágási statisztika szarvasmarhákról, sertésekről, juhokról, kecskékről és baromfifélékről; valamint |
|
c) |
a marha-, borjú-, sertés-, juh- és kecskehús-termelés előrejelzése. |
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
|
1. |
„gazdaság” a gazdaságszerkezeti felmérésről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről szóló, 2008. november 19-i 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 2. cikkének a) pontjában meghatározottak szerinti gazdaság; |
|
2. |
„mintavételes felmérés” a 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének c) pontjában meghatározottak szerinti mintavételes felmérés; |
|
3. |
a „szarvasmarha” a Bos taurus és a Bubalus bubalis fajhoz tartozó háziállat, beleértve a hibrideket is, mint például a Beefalo; |
|
4. |
a „sertés” a Sus scrofa domesticus fajhoz tartozó háziállat; |
|
5. |
a „juh” az Ovis aries fajhoz tartozó háziállat; |
|
6. |
a „kecske” a Capra aegagrus hircus alfajhoz tartozó háziállat; |
|
7. |
a „baromfi” a Gallus gallus (tyúk), a Meleagris (pulyka), az Anas és Cairina moschata (kacsa) és az Anser anser dom. (liba) fajhoz tartozó háziszárnyas. Ide tartoznak a Coturnix (fürj), a Phasianus (fácán), a Numida meleagris dom (gyöngyös), a Colombidae (galamb), és a Struthio camelus (strucc) fajhoz tartozó háziszárnyasok. Nem tartoznak ide azonban a ketrecben tartott, vadászati és nem hústermelési célból nevelt madarak; |
|
8. |
„vágóhíd” olyan állatok vágására és kizsigerelésére hivatalosan nyilvántartásba vett és engedélyezett létesítmény, amelyek húsát emberi fogyasztásra szánják. |
E rendelet alkalmazásában további fogalommeghatározásokat az I. melléklet tartalmaz.
I. SZAKASZ
AZ ÁLLATÁLLOMÁNYRA VONATKOZÓ STATISZTIKÁK
3. cikk
Lefedettség
(1) Valamennyi tagállam statisztikákat állít össze a területén található gazdaságokban tartott szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék számáról.
(2) A tagállamok által végzett mintavételes felméréseknek annyi gazdaságra kell kiterjedniük, amennyi elegendő a gazdaságszerkezet legutóbbi felmérése alapján meghatározott állatállomány legalább 95 %-ának számbavételéhez.
4. cikk
A felmérés gyakorisága és a referencia-időszak
(1) A szarvasmarha-állományra vonatkozó statisztikákat évente kétszer kell elkészíteni, egy adott májusi vagy júniusi, és egy adott novemberi vagy decemberi napra vonatkozóan. Azon tagállamok, amelyek szarvasmarha-állománya 1 500 000 egyednél kevesebb szarvasmarhából áll, összeállíthatják e statisztikákat évente egyszer is, egy adott novemberi vagy decemberi napra vonatkozóan.
(2) A sertésállományra vonatkozó statisztikákat évente kétszer kell elkészíteni, egy adott májusi vagy júniusi, és egy adott novemberi vagy decemberi napra vonatkozóan. Azon tagállamok, amelyek sertésállománya 3 000 000 egyednél kevesebb sertésből áll, összeállíthatják e statisztikákat évente egyszer is, egy adott novemberi vagy decemberi napra vonatkozóan.
(3) A juhállományra vonatkozó statisztikákat évente egyszer kell elkészíteniük egy adott novemberi vagy decemberi napra vonatkozóan azon tagállamoknak, amelyek juhállománya meghaladja az 500 000 egyedet.
(4) A kecskeállományra vonatkozó statisztikákat évente egyszer kell elkészíteniük egy adott novemberi vagy decemberi napra vonatkozóan azon tagállamoknak, amelyek kecskeállománya meghaladja az 500 000 egyedet.
5. cikk
Kategóriák
Az állatállományról készített statisztikákat a II. mellékletben megállapított kategóriák alkalmazásával kell összeállítani.
6. cikk
Pontosság
(1) A mintavételes felmérést végző tagállamok megteszik az összes szükséges lépést annak érdekében, hogy a nemzeti felmérés megállapított eredményei megfeleljenek a III. mellékletben meghatározott pontossági követelményeknek.
(2) Azon tagállam, amely úgy dönt, hogy adminisztratív forrást használ, erről előre tájékoztatnia kell a Bizottságot, és részletes információkat kell közölnie a használni kívánt módszerről és az adminisztratív forrásból származó adatok minőségéről.
(3) Azon tagállam, amely úgy dönt, hogy a felmérésektől eltérő forrásokat használ, biztosítania kell, hogy az ilyen forrásokból származó információ minősége legalább ugyanolyan legyen, mint a statisztikai felmérésekből származó információké.
7. cikk
Adattovábbítási határidők
(1) A tagállamok az alábbi időpontok előtt továbbítják a Bizottságnak az állatállományra vonatkozó előzetes adatokat:
|
a) |
a május-júniusi adatok esetében ugyanazon év szeptember 15-e; |
|
b) |
a november-decemberi adatok esetében a következő év február 15-e. |
(2) A tagállamok az alábbi időpontok előtt továbbítják a Bizottságnak az állatállományra vonatkozó végleges adatokat:
|
a) |
a május-júniusi adatok esetében ugyanazon év október 15-e; |
|
b) |
a november-decemberi adatok esetében a következő év május 15-e. |
8. cikk
Regionális statisztikák
A november-decemberi statisztikákat az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott NUTS 1 és NUTS 2 területi egységek szerinti bontásban kell elkészíteni. Ettől eltérően Németország és az Egyesült Királyság NUTS 1 területi egységek szerinti lebontásban is összeállíthatja a statisztikákat. Ez nem kötelező azon területi egységek esetében, ahol 75 000 szarvasmarhánál, 150 000 sertésnél, 100 000 juhnál és 25 000 kecskénél kevesebb van, amennyiben e területi egységek együttesen a kérdéses állatok tagállami állományának 5 %-át vagy annál kisebb részét képezik.
II. SZAKASZ
VÁGÁSI STATISZTIKÁK
9. cikk
Lefedettség
Valamennyi tagállam statisztikákat készít a területén található vágóhidakon levágott azon szarvasmarhák, sertések, juhok, kecskék és baromfifélék számáról és hasított súlyáról, amelyek húsát emberi fogyasztásra alkalmasnak minősítették. Emellett becsléseket készít a vágóhídon kívüli vágások mértékéről is annak érdekében, hogy a statisztikák tartalmazzák a területükön levágott összes szarvasmarhát, sertést, juhot és kecskét.
10. cikk
A felmérés gyakorisága és a referencia-időszak
(1) A tagállamok havonta készítenek statisztikákat a vágóhídon végzett vágásokról. A referencia-időszak a naptári hónap.
(2) A tagállamok évente készítenek statisztikákat a vágóhídon kívüli vágásokról. A referencia-időszak a naptári év.
11. cikk
Kategóriák
A vágási statisztikákat a IV. mellékletben megállapított kategóriák alkalmazásával kell összeállítani.
12. cikk
Adattovábbítási határidők
A tagállamok továbbítják a Bizottságnak az alábbi statisztikákat:
|
a) |
a vágóhídon végzett vágásokról a referencia-időszakot követő 60 napon belül; |
|
b) |
a vágóhídon kívüli vágásokról a következő év június 30-ig. |
III. SZAKASZ
A HÚSTERMELÉSRE VONATKOZÓ ELŐREJELZÉSEK
13. cikk
Lefedettség
A tagállamok az I. és II. szakaszokban említett statisztikák, valamint más rendelkezésre álló információk alapján előrejelzéseket készítenek a hústermelésről a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományra vonatkozóan. A bruttó hazai termelésként kifejezett termelési mutató az összes levágott szarvasmarha, sertés, juh és kecske számából, valamint ezen élő állatoknak a Közösségbe, illetve az onnan kifelé irányuló kereskedelme egyenlegéből tevődik össze.
14. cikk
A felmérés gyakorisága és a referencia-időszak
(1) Minden tagállam évente kétszer készít előrejelzéseket a szarvasmarhákra vonatkozóan. Azon tagállamok, amelyek szarvasmarha-állománya 1 500 000 egyednél kevesebb szarvasmarhából áll, összeállíthatják ezen előrejelzéseket évente egyszer is.
(2) Minden tagállam évente kétszer készít előrejelzéseket a sertésekre vonatkozóan. Azon tagállamok, amelyek sertésállománya 3 000 000 egyednél kevesebb sertésből áll, összeállíthatják ezen előrejelzéseket évente egyszer is.
(3) Az 500 000 egyedből álló, vagy azt meghaladó juhállománnyal rendelkező tagállamok évente egyszer készítenek előrejelzéseket a juhokra vonatkozóan.
(4) Az 500 000 egyedből álló, vagy azt meghaladó kecskeállománnyal rendelkező tagállamok évente egyszer készítenek előrejelzéseket a kecskékre vonatkozóan.
(5) Az előrejelzések az alábbi időszakokra vonatkoznak:
|
a) |
a szarvasmarhák esetében három félév, a sertések esetében pedig négy negyedév azon tagállamokban, amelyek évente kétszer készítenek előrejelzéseket, |
|
b) |
a szarvasmarhák esetében négy félév, a sertések esetében pedig hat negyedév azon tagállamokban, amelyek évente egyszer készítenek előrejelzéseket, |
|
c) |
a juhok és a kecskék esetében két félév. |
15. cikk
Kategóriák
Az előrejelzéseket az V. mellékletben megállapított kategóriák alkalmazásával kell összeállítani.
16. cikk
Adattovábbítási határidők
A tagállamok az alábbi határidőknek megfelelően továbbítják a Bizottságnak a hústermelésre vonatkozó előrejelzéseket:
|
a) |
az előrejelzést évente kétszer készítő tagállamok esetében a szarvasmarhafélékre vonatkozó, a folyamatban lévő év első felének elejétől a következő év első félévének végéig szóló előrejelzéseket február 15-ig, a folyamatban lévő év második félévének elejétől a következő év második félévének végéig szóló előrejelzéseket pedig szeptember 15-ig; |
|
b) |
az előrejelzést évente egyszer készítő tagállamok esetében a szarvasmarhafélékre vonatkozó, a folyamatban lévő év első félévének elejétől a következő év második félévének végéig szóló előrejelzéseket február 15-ig; |
|
c) |
az előrejelzést évente kétszer készítő tagállamok esetében a sertésekre vonatkozó, a folyamatban lévő év első negyedévének elejétől a negyedik negyedév végéig szóló előrejelzéseket február 15-ig, a folyamatban lévő év harmadik negyedévének elejétől a következő év második negyedévének végéig szóló előrejelzéseket pedig szeptember 15-ig; |
|
d) |
az előrejelzést évente egyszer készítő tagállamok esetében a sertésekre vonatkozó, a folyamatban lévő év első negyedévének elejétől a következő év második negyedévének végéig szóló előrejelzéseket február 15-ig; |
|
e) |
a juhokra és kecskékre vonatkozó, a folyamatban lévő év első félévének elejétől a folyamatban lévő év második félévének végéig szóló előrejelzéseket február 15-ig. |
IV. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
17. cikk
Minőségi értékelések és jelentések
(1) E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra az alábbi minőségértékelési jellemzők vonatkoznak:
|
a) |
„relevancia”: megmutatja, hogy a statisztika milyen mértékben elégíti ki a felhasználók jelenlegi és lehetséges igényeit; |
|
b) |
„pontosság”: megmutatja, hogy a becsült értékek milyen mértékben közelítik meg az ismeretlen valós értékeket; |
|
c) |
„időszerűség”: az információ rendelkezésre állása és a leírt esemény vagy jelenség között eltelt időszak; |
|
d) |
„időbeli pontosság”: az adatok közzétételének időpontja és az adatszolgáltatás határideje között eltelt időszak; |
|
e) |
„hozzáférhetőség” és „érthetőség”: azon feltételek és rendelkezések, amelyek mellett a felhasználó hozzáférhet az adatokhoz, használhatja és értelmezheti őket; |
|
f) |
„összehasonlíthatóság”: az alkalmazott statisztikai fogalmak, mérési módszerek és eljárások közötti különbségek hatásának mértéke a statisztikai adatok földrajzi, ágazati vagy időbeli összehasonlítása során; |
|
g) |
„koherencia”: megmutatja, hogy az adatok mennyire alkalmasak arra, hogy különböző módokon és eltérő célokra összekapcsolják őket. |
(2) A tagállamok 2011. július 1-ig, majd háromévente jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz (Eurostat) a továbbított adatok minőségéről.
(3) A minőségi jelentések leírják az alábbiakat:
|
a) |
az e rendelet hatálya alá tartozó felmérések megszervezése és az alkalmazott módszertan; |
|
b) |
az e rendeletben említett mintavételes felméréseknél elért pontossági szintek; |
|
c) |
a használt felméréseken kívüli források minősége; és |
|
d) |
az e rendeletben említett előrejelzések minősége. |
(4) A tagállamok minden olyan módszertani vagy egyéb változásról tájékoztatják a Bizottságot, amely jelentős hatást gyakorolhat a statisztikákra. Ez a tájékoztatás az adott változás hatálybalépését követő három hónapon belül megtörténik.
(5) Tekintetbe kell venni azt az elvet is, miszerint a járulékos költségeknek és terheknek ésszerű kereteken belül kell maradniuk.
18. cikk
Végrehajtási intézkedések
(1) Az I., II., IV. és V. melléklet módosításait érintő, e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 19. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(2) Tekintetbe kell venni azt az elvet is, amely szerint a módosítások előnyeinek meg kell haladniuk a velük járó költségeket, illetve azt az elvet, miszerint a járulékos költségeknek és terheknek ésszerű kereteken belül kell maradniuk.
19. cikk
Bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság segíti.
(2) Erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
20. cikk
Eltérés
(1) Amennyiben e rendeletnek a nemzeti statisztikai rendszerekre való alkalmazása jelentős módosításokat igényel, és feltehetően számottevő gyakorlati problémákkal jár, a Bizottság az alkalmazásától eltérést engedhet 2010. január 1-jéig, a juhokra és kecskékre vonatkozó statisztika esetében pedig 2011. január 1-jéig.
(2) Az érintett tagállamok erről legkésőbb 2009. március 21-ig tájékoztatják a Bizottságot.
21. cikk
Hatályon kívül helyezés
(1) E cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a 93/23/EGK, a 93/24/EGK és a 93/25/EGK irányelv hatályát veszti.
(2) A hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozást erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.
(3) A 22. cikk (2) bekezdésétől eltérve az olyan tagállamok, amelyek számára a 20. cikkel összhangban eltérést engedélyeztek, az eltérési időszak alatt továbbra is a 93/23/EGK, a 93/24/EGK és a 93/25/EGK irányelv rendelkezéseit alkalmazzák.
22. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, 2008. november 19-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
H.-G. PÖTTERING
a Tanács részéről
az elnök
J.-P. JOUYET
(1) Az Európai Parlament 2008. május 20-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2008. október 27-i határozata.
(2) HL L 149., 1993.6.21., 1. o.
(3) HL L 149., 1993.6.21., 5. o.
(4) HL L 149., 1993.6.21., 10. o.
(5) HL L 56., 1988.3.2., 1. o.
(6) HL L 154., 2003.6.21., 1. o.
(7) HL L 179., 1972.8.7., 1. o.
(8) HL L 52., 1997.2.22., 1. o.
(9) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(10) A Hivatalos lap 14-ik oldalán található.
I. MELLÉKLET
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
1. szarvasmarhafélék kategóriái:
|
|
II. melléklet |
IV. és V. melléklet |
|
Borjú |
|
Nyolc hónapos vagy ennél fiatalabb szarvasmarha |
|
Fiatal szarvasmarha |
|
Nyolc hónaposnál idősebb, de legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarha |
|
Levágásra szánt borjú és fiatal szarvasmarha |
Levágásra szánt, tizenkét hónaposnál nem idősebb borjú és fiatal szarvasmarha |
|
|
Bika |
|
Heréletlen hím szarvasmarha, amely nem tartozik a borjú vagy fiatal szarvasmarha kategóriába |
|
Ökör |
|
Herélt hím szarvasmarha, amely nem tartozik a borjú vagy fiatal szarvasmarha kategóriába |
|
Üsző |
Nőivarú szarvasmarha, amely még nem borjazott, és amely nem tartozik a borjú és a fiatal szarvasmarhák kategóriába |
Nőivarú szarvasmarha, amely még nem borjazott, és amely nem tartozik a borjú és a fiatal szarvasmarhák kategóriába |
|
Vágóüsző |
Hústermelésre tenyésztett üsző |
|
|
Egyéb üsző |
Tenyésztésre, és tejhasznú vagy más tehén helyettesítésére szánt üsző. |
|
|
Tehén |
Nőivarú szarvasmarha, amely már borjazott (beleértve a két évnél fiatalabb egyedeket is) |
Nőivarú szarvasmarha, amely már borjazott |
|
Tejhasznú tehén |
Kizárólag vagy főként emberi fogyasztásra, és/vagy tejtermékekké történő feldolgozásra szánt tej termelése céljából tartott tehén, beleértve a vágásra szánt tehenet is (függetlenül attól, hogy legutolsó laktációs időszaka és a levágás közötti időszakban hizlalják-e, vagy sem) |
|
|
Egyéb tehén |
Tejhasznú tehénen kívüli tehenek, adott esetben beleértve az igástehenet is |
|
2. a juhok kategóriái:
Anyajuh és pároztatott jerke: legalább már egyszer ellett nőivarú juh, valamint az a jerke, amelyet első alkalommal pároztattak.
Tejhasznú anyajuh: olyan anyajuh, amelyet kizárólag, vagy főként emberi fogyasztásra és/vagy tejtermékekké történő feldolgozásra szánt tej termelésére tartanak, ideértve a vágásra szánt tejhasznú juhot is (függetlenül attól, hogy legutolsó laktációs időszaka és a levágás közötti időszakban hizlalják-e vagy sem).
Egyéb anyajuh: a tejhasznú anyajuhon kívüli egyéb anyajuh.
Bárány: 12 hónapnál fiatalabb hím- vagy nőivarú juh.
3. „hasított test”:
|
a) |
szarvasmarha esetében a levágott állat egész teste, kivéreztetve, kizsigerelve és megnyúzva, a fej nélkül (az atloido-occipitalis ízületnél leválasztva), a lábvégek (a carpo-metacarpalis, illetve a tarso-metatarsalis ízületnél leválasztva) nélkül; a mellüregi és hasüregi szervek nélkül, vesével, vesefaggyúval, illetve medencei zsírszövettel együtt vagy ezek nélkül; a nemi szervek és a hozzájuk tartozó izmok nélkül, valamint a tőgy, illetve a tőgy zsírszövete nélkül; |
|
b) |
sertés esetében a levágott sertés kivéreztetett és kizsigerelt teste, egészben vagy a gerinc hosszanti középvonala mentén félbehasítva, nyelv, szőr, köröm, nemi szervek, háj, vesék és rekeszizom nélkül; |
|
c) |
juh és kecske esetében a levágott állat egész teste, kivéreztetve, kizsigerelve és megnyúzva, a fej (az atloido-occipitalis ízületnél leválasztva) és lábvégek (a carpo-metacarpalis, illetve a tarso-metatarsalis ízületnél leválasztva), farok (a hatodik és hetedik farkcsigolya között leválasztva); a mellüregi és hasüregi szervek (kivéve a vesét és a vesefaggyút); valamint a tőgy és nemi szervek nélkül; a vese és a vesefaggyú a vágott test részei; |
|
d) |
baromfi esetében tisztított és bontott, fej és láb, valamint nyak, szív, máj és zúza nélkül, úgynevezett „65 %-os csirke”, illetve egyéb kiszerelésben. |
|
4. |
A „hasított súly” a kihűlt hasított test súlya, amelyet a sertések esetében a sertés kivéreztetése után legkésőbb 45 perccel mért meleg súly 2 %-ának levonásával, szarvasmarha esetében pedig az állat kivéreztetése után legkésőbb 60 perccel mért meleg súly 2 %-ának levonásával számítanak. |
II. MELLÉKLET
AZ ÁLLATÁLLOMÁNYRA VONATKOZÓ STATISZTIKÁKRA ALKALMAZANDÓ KATEGÓRIÁK
Szarvasmarha:
|
— |
1 évesnél nem idősebb szarvasmarha:
|
|
— |
1 évnél idősebb, de 2 évnél fiatalabb szarvasmarha (kivéve a már borjazott nőivarú szarvasmarhát):
|
|
— |
legalább 2 éves szarvasmarha:
|
|
— |
bivaly:
|
Sertés:
|
— |
20 kg élősúlyt el nem érő malac; |
|
— |
20 kg és 50 kg közötti élősúlyú sertés; |
|
— |
hízósertések, ideértve a selejt kant és a selejt kocákat is, az alábbi élősúllyal:
|
|
— |
legalább 50 kg-os élősúlyú tenyészsertés:
|
Juh:
|
— |
anyajuh és pároztatott jerke:
|
|
— |
egyéb juh |
Kecske:
|
— |
már ellett kecske és már pároztatott kecske:
|
|
— |
egyéb kecske. |
III. MELLÉKLET
PONTOSSÁGI KÖVETELMÉNYEK
Az állatállományra vonatkozó felmérések esetében az egyes tagállamok eredményeinek mintavételi hibái nem haladhatják meg az alábbi értékeket (68 %-os konfidencia-intervallum mellett):
|
a) |
a szarvasmarhák teljes számának 1 %-a (5 %, ha a szarvasmarha-állomány 1 000 000 egyed alatt van); |
|
b) |
a tehenek teljes számának 1,5 %-a (5 %, ha a tehénállomány 500 000 egyed alatt van); |
|
c) |
a sertések teljes számának 2 %-a (5 %, ha a sertésállomány 1 000 000 egyed alatt van); és |
|
d) |
a juhok és kecskék teljes számának 2 %-a (5 %, ha a juh-és kecskeállomány 1 000 000 egyed alatt van). |
IV. MELLÉKLET
A VÁGÁSI STATISZTIKÁKRA VONATKOZÓ KATEGÓRIÁK
Szarvasmarha:
|
— |
borjú |
|
— |
fiatal szarvasmarha |
|
— |
üsző |
|
— |
tehén |
|
— |
bika |
|
— |
ökör |
Sertés:
nincs bontás
Juh:
|
— |
bárány |
|
— |
egyéb |
Kecske:
nincs bontás
Baromfi:
|
— |
csirke |
|
— |
pulyka |
|
— |
kacsa |
|
— |
egyéb. |
V. MELLÉKLET
A HÚSTERMELÉS ELŐREJELZÉSÉRE VONATKOZÓ KATEGÓRIÁK
Szarvasmarha:
|
— |
borjú és fiatal szarvasmarha |
|
— |
üsző |
|
— |
tehén |
|
— |
bika és ökör |
Sertés:
nincs bontás
Juh:
nincs bontás
Kecske:
nincs bontás