17.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 333/6


A BIZOTTSÁG 1191/2010/EU RENDELETE

(2010. december 16.)

a léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról szóló 1794/2006/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre („léginavigációs-szolgálati rendelet”) (1) és különösen annak 15. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (keretrendelet) (2) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1794/2006/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza a léginavigációs szolgálatoknak az Eurocontrol Útvonal-használati Díjrendszerével összhangban lévő közös díjszámítási rendszerének kidolgozásához szükséges intézkedéseket. A repülés minden egyes szakasza alatt biztosított léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének kidolgozása rendkívül fontos az egységes európai égbolt végrehajtása szempontjából. A rendszernek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a légtérfelhasználóknak felszámított díjak meghatározása, kivetése és beszedése átláthatóbbá, a léginavigációs szolgáltatások nyújtása pedig költséghatékonyabbá váljon. A rendszernek továbbá elő kell segítenie, hogy – a biztonság optimális szintjének fenntartása mellett – a légi közlekedés hatékonyabban szerveződjön, és ösztönöznie kell az integrált szolgáltatásnyújtást.

(2)

Annak biztosítása érdekében, hogy a léginavigációs szolgálatok költséghatékonyságának javítására vonatkozó általános célkitűzés érvényesüljön, a díjszámítási rendszernek – az európai légiforgalmi szolgáltatási főtervvel összhangban és azt támogatva – elő kell segítenie a költséghatékonyságot és a működési hatékonyságot.

(3)

Az 1794/2006/EK rendeletet aktualizálni kell annak érdekében, hogy a teljesítményrendszer pénzügyi következményei megjelenjenek a díjszámítási rendszerben, különösen a költségek és a közlekedési kockázatmegosztási rendszerek valamint a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének megállapításáról, valamint a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról szóló 2096/2005/EK rendelet módosításáról szóló, 2010. július 29-i 691/2010/EU bizottsági rendeletben (4) meghatározott ösztönző rendszerek tekintetében. Az 1794/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Megfelelő rendelkezéseket kell elfogadni az aktualizált díjrendszer ésszerű bevezetésének biztosítására.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az egységes égbolttal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1794/2006/EK rendeletet módosításai

Az 1794/2006/EK rendelet az alábbiak szerint módosul:

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Ez a rendelet meghatározza a léginavigációs szolgálatoknak az Eurocontrol Útvonal-használati Díjrendszerével összhangban lévő közös díjszámítási rendszerének kidolgozásához szükséges intézkedéseket.”.

b)

Az (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A 691/2010/EU bizottsági rendelet (5) 1. cikke (3) bekezdésének harmadik mondatára figyelemmel a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák e rendeletet az évente 50 000-nél kevesebb kereskedelmi légiforgalmi műveletet végző repülőtereken biztosított léginavigációs szolgálatok esetében, függetlenül a maximális felszálló tömegtől és a légi jármű üléseinek számától.

A tagállamok e döntésről értesítik a Bizottságot. A Bizottság rendszeres időközönként közzé teszi azon repülőterek aktualizált listáját, amelyek esetén a tagállamok úgy döntöttek, hogy a léginavigációs szolgálatokra nem alkalmazzák e rendeletet.

(6)   Az évente 150 000-nél kevesebb kereskedelmi légiforgalmi műveletet végző repülőtereken biztosított léginavigációs szolgálatok esetében, függetlenül a maximális felszálló tömegtől és a légi jármű üléseinek számától a tagállamok az 549/2004/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett egyes referencia-időszakokat megelőzően dönthetnek úgy, hogy nem teszik meg az alábbiakat:

a)

kiszámítják a megállapított költségeket az e rendelet 6. cikkével összhangban;

b)

kiszámítják a repülőtéri díjakat az e rendelet 11. cikkében meghatározott módon;

c)

meghatározzák az e rendelet 13. cikkében említett repülőtéri egységdíjakat.

Az első albekezdés az 550/2004/EK rendelet 14. és 15. cikkében említett alapelvek alkalmazásának sérelme nélkül, és a 691/2010/EU rendelet 1. cikke (3) bekezdésének harmadik mondatára figyelemmel alkalmazandó

A tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy nem alkalmazzák az első albekezdésben felsorolt rendelkezéseket részletes értékelést készítenek arról, hogy milyen mértékben teljesültek az e rendelet I. mellékletében meghatározott feltételek. Ezen értékelés magában foglalja a légtérfelhasználók képviselőivel történő konzultációt.

E tagállamok részletes jelentést küldenek a Bizottságnak a harmadik albekezdésben említett értékelésről. A jelentést bizonyítéknak kell alátámasztani, a jelentésnek magában kell foglalnia a felhasználókkal folytatott konzultáció eredményét és tartalmaznia kell a tagállam következtetéseinek teljes indokolását.

Az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően a Bizottság megállapíthatja, hogy az e rendelet I. mellékletében megállapított feltételek nem teljesülnek, és a jelentés kézhezvételétől számított két hónapon belül felkérheti az érintett tagállamot az értékelés felülvizsgált körülmények között történő újra lefolytatására.

Amennyiben a Bizottság ilyen megállapítást tesz, meghatározza, hogy az értékelés mely részeit kell felülvizsgálni és megadja ennek indokait.

Amennyiben a Bizottság felülvizsgált értékelést kért, az érintett tagállam a bizottsági kérés kézhezvételétől számított két hónapon belül benyújtja a felülvizsgált értékelés következtetéseiről szóló jelentést.

A végleges jelentést nyilvánosságra kell hozni és az az érintett referencia-időszak teljes időtartamára érvényes.

2.

A 2. cikk a következő pontokkal egészül ki:

„h)   »megállapított költségek«: az 550/2004/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett, a tagállam által előre meghatározott költségek.

i)   »referencia-időszak«: a teljesítményrendszerre vonatkozó, az 549/2004/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdésének d) pontjában előírt referencia-időszak.

j)   »kereskedelmi légiforgalmi műveletek«: a kereskedelmi légi közlekedési felszállásoknak és leszállásoknak a 691/2010/EU rendelet 12. cikkében említett teljesítménytervek elfogadását megelőző három év átlaga alapján számolt összege.

k)   »egyéb bevételek«: az állami forrásokból vagy a léginavigációs szolgáltatók kereskedelmi tevékenységéből származó olyan bevételek, és/vagy a repülőtéri egységdíjak esetében a léginavigációs szolgáltatók és a repülőtér-üzemeltetők közötti szerződésekből vagy megállapodásokból származó olyan bevételek, amelyek az egységdíjak szintje tekintetében a léginavigációs szolgáltatók javára szolgálnak.”.

3.

A 3. cikk (1), (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A díjszámítási rendszerre az 550/2004/EK rendelet 15. cikkében megállapított általános elveket kell alkalmazni.

(2)   Az útvonali léginavigációs szolgálatok megállapított költségeit a léginavigációs szolgálatok igénybevevőire a III. fejezettel összhangban kivetett útvonaldíjakon keresztül és/vagy egyéb bevételekből kell finanszírozni.

(3)   A repülőtéri léginavigációs szolgálatok megállapított költségeit a léginavigációs szolgálatok igénybevevőire a III. fejezetelel összhangban kivetett repülőtéri díjakon keresztül és/vagy egyéb bevételekből kell finanszírozni. Ezek magukban foglalhatják az uniós joggal összhangban nyújtott kereszttámogatásokat.”.

4.

A 4. cikk (3) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Egy útvonaldíjkörzet a földön kezdődik és magában foglalja a magas légteret. Összetett közelkörzetek esetén a tagállamok külön körzeteket hozhatnak létre egy díjkörzeten belül.

(4)   Ha a díjszámítási körzetek egynél több tagállam légterére terjednek ki, ami egy funkcionális légtérblokkon belüli közös díjszámítási körzet létrehozásának következménye lehet, az érintett tagállamok biztosítják e rendelet minél következetesebb és egységesebb alkalmazását az érintett légtérben.

Amennyiben nem lehetséges e rendelet egységes alkalmazása az érintett légtérben, a tagállamok átlátható módon tájékoztatják a használókat az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos különbségekről és értesítik a Bizottságot és az Eurocontrol-t e különbségekről.”.

5.

Az 5. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A tagállamok a következő költségeket vehetik figyelembe megállapított költségként az 550/2004/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban, amennyiben azok a léginavigációs szolgáltatások nyújtásának eredményeként merülnek fel:

a)

az illetékes nemzeti hatóságoknál felmerült költségek;

b)

az 550/2004/EK rendelet 3. cikkében említett minősített szervezeteknél felmerült költségek;

c)

nemzetközi megállapodásokból eredő költségek.

(3)   Az 550/2004/EK rendelet 15a. cikke (3) bekezdésével összhangban – az egyéb finanszírozási források sérelme nélkül és az uniós joggal összhangban – a díjakból eredő bevétel egy részét fel lehet használni a hálózattal kapcsolatos funkciók terén indított olyan közös projektek finanszírozására, amelyek a légiforgalmi irányítás és a léginavigációs szolgálatok európai összteljesítményének javítása szempontjából különösen fontosak. Ilyen esetekben a tagállamok biztosítják, hogy átfogó és átlátható elszámolási gyakorlatok létezzenek annak biztosítására, hogy a légtérfelhasználóknak ne kelljen kétszeresen fizetniük. Azokat a megállapított költségeket amelyek a közös projektek finanszírozzák egyértelműen jelezni kell a II. melléklettel összhangban.”.

6.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A megállapított költségek és tényleges költségek az e rendelet 5. cikke értelmében támogatható szolgálatokhoz, berendezésekhez és tevékenységekhez kapcsolódó költségeket foglalják magukban és az 550/2004/EK rendelet 12. cikkében szereplő számviteli követelményekkel összhangban határozzák meg azokat.

A nemzetközi számviteli standardok bevezetéséből eredő nem ismétlődő hatásokat legfeljebb 15 éves időtartamra szét lehet osztani.

A 691/2010/EU rendelet 16. és 18. cikkének sérelme nélkül, a megállapított költségeket az egyes referencia-időszakok kezdetét megelőzően – az 549/2004/EK rendelet 11. cikkében és a 691/2010/EU rendelet 10. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett teljesítménytervek részeként – kell rögzíteni, az adott referencia-időszak valamennyi évére vonatkozóan, mind reál-, mind nominális értéken. Az egységdíjakat a nominális értéken kifejezett költségek alapján kell kiszámítani. A referencia-időszak valamennyi évére vonatkozóan a referencia-időszakot megelőzően rögzített, nominális értéken kifejezett megállapított költségek és a Bizottság (Eurostat) által az adott évre vonatkozóan feljegyzett tényleges infláció alapján kiigazított megállapított költségek közötti különbséget legfeljebb az n+2. évre lehet átvinni.

A megállapított költségeket és a tényleges költségeket nemzeti pénznemben kell meghatározni. Ha egy funkcionális légtérblokkon belül egységes egységdíjon alapuló, közös díjszámítási körzet került létrehozásra, az érintett tagállamok biztosítják a nemzeti szintű költségek euróra vagy az érintett tagállamok valamelyikének nemzeti pénznemére történő átváltását annak érdekében, hogy az e rendelet 13. cikke (1) bekezdése első albekezdésének alkalmazásában az egységdíjak kiszámítása átlátható legyen. E tagállamok minderről értesítik a Bizottságot és az Eurocontrolt.”

b)

A (2) bekezdés a következők szerint módosul:

i.

A második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A személyi jellegű ráfordítások magukban foglalják a bruttó javadalmazást, a túlóradíjat, a munkáltatói társadalombiztosítási járulékokat, valamint a nyugdíjköltségeket és minden egyéb juttatást. A nyugdíjköltségek kiszámítása prudens feltevésekre támaszkodva, megfelelő módon az adott rendszer irányításának vagy a nemzeti jognak a figyelembevételével történhet. E feltevéseket a nemzeti teljesítménytervekben részletesen fel kell tüntetni.”

ii.

A negyedik és az ötödik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az amortizációs költségek a léginavigációs szolgálat nyújtása céljából működtetett összes befektetett eszközhöz kapcsolódnak. A befektetett eszközök amortizációját várható működési élettartamuk alapján kell kiszámítani az amortizálandó eszközök bekerülési költségeire alkalmazott lineáris módszerrel. Az amortizáció kiszámításához a bekerülési áras vagy a folyóáras költségelszámolás is alkalmazható. Az alkalmazott módszer az amortizáció ideje alatt nem változhat, és összhangban kell lennie a tőkeköltség kiszámításának módszerével. A folyóáras költségelszámolás alkalmazása esetén – összehasonlítás és értékelés céljából – rendelkezésre kell bocsátani a bekerülési áras költségelszámolással kapott adatokat is.

A tőkeköltség megegyezik a következők szorzatával:

a)

a léginavigációs szolgáltató által használt működő vagy beszerelés alatt lévő befektetett eszközök átlagos nettó könyv szerinti értékének és az összes eszköz nemzeti felülvizsgálati hatóság általi esetleges kiigazításának, és a léginavigációs szolgálatok biztosításához szükséges – a kamatozó számlákat nem tartalmazó – forgóeszközök nettó átlagértékének összege; valamint

b)

a tartozások kamatának és a saját tőke megtérülésének súlyozott átlaga. A saját tőkével nem rendelkező léginavigációs szolgáltatók esetében a súlyozott átlagot az a) pontban említett összes eszköz, illetve a tartozások közötti különbségből eredő hozam alapján kell kiszámítani.

A rendkívüli tételek az ugyanazon év során a léginavigációs szolgálat biztosításával kapcsolatban felmerült nem rendszeres költségeket foglalják magukban.

Minden olyan kiigazítást, amelyre nem a nemzetközi számviteli standardok előírásai nyomán került sor, a Bizottság általi felülvizsgálat céljából fel kell tüntetni a nemzeti teljesítménytervekben, továbbá szerepeltetni kell a II. melléklettel összhangban benyújtandó további információk között.”

c)

A (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A (2) bekezdés ötödik albekezdésének alkalmazásában a súlyozó faktoroknak a tartozásokon vagy saját tőkén keresztül történő finanszírozás arányán kell alapulniuk. A tartozások kamata megegyezik a léginavigációs szolgáltatók tartozásainak átlagos kamatával. A saját tőke megtérülése a léginavigációs szolgáltatónál ténylegesen felmerült pénzügyi kockázaton alapul.”

7.

A 7. cikk (2) bekezdése az alábbi albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés b) pontja alkalmazásában a tagállamok minden egyes referencia-időszakot megelőzően minden repülőtér vonatkozásában meghatározzák a költségeknek a repülőtéri és az útvonali szolgálatok közötti elosztásához használt kritériumokat, és ezekről tájékoztatják a Bizottságot.”

8.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

A költségek és a díjszámítási mechanizmus átláthatósága

(1)   A tagállamok legkésőbb hat hónappal az egyes referencia-időszakok kezdete előtt konzultációt ajánlanak a légtérfelhasználók képviselői részére a megállapított költségekről, a tervezett beruházásokról, a szolgáltatási egységekkel kapcsolatos előrejelzésekről, a díjszámítási politikáról és az abból eredő egységdíjakról, és a léginavigációs szolgáltatók támogatják őket. A tagállamok a nemzeti szintű vagy funkcionális légtérblokkok szintjén az 5. cikknek megfelelően meghatározott költségeiket és egységdíjaikat a légtérfelhasználók képviselői, a Bizottság és adott esetben az Eurocontrol számára átláthatóan rendelkezésre bocsájtják.

A referencia-időszak során a tagállamok minden évben konzultációt javasolnak a légtérfelhasználók képviselői részére az előrejelzésektől való bárminemű eltérésről, különös tekintettel az alábbiakra:

a)

a tényleges forgalom és a tényleges költségek összehasonlítása a az előre jelzett forgalommal és a megállapított költségekkel;

b)

a 11a. cikk szerinti kockázatmegosztási mechanizmus végrehajtása;

c)

a 12. cikk szerinti ösztönző rendszerek.

A konzultációkra regionális szinten is sor kerülhet. A légtérfelhasználók képviselői fenntartják azt a jogukat, hogy további konzultációkat kérjenek. A felhasználókkal szintén rendszeres konzultációra kerül sor minden alkalommal, amikor a riasztási mechanizmusok aktiválása az egységdíj felülvizsgálatát eredményezi.

(2)   Az (1) bekezdésben említett információk a II. és VI. mellékletben szereplő jelentéstételi táblázatokon és az ott meghatározott részletes szabályokon kell hogy alapuljanak, illetve abban az esetben, ha egy tagállam nemzeti szinten vagy a funkcionális légtérblokkok szintjén úgy döntött, hogy az 1. cikk (6) bekezdésével összhangban nem számítja ki a megállapított költségeket vagy a repülőtéri díjakat és és nem határoz meg repülőtéri egységdíjakat, az (1) bekezdésben említett információknak a III. mellékletben szereplő jelentéstételi táblázatokon és az ott meghatározott részletes szabályokon kell alapulnia. A vonatkozó dokumentációt a konzultációs meghallgatás előtt három héttel a légtérfelhasználók képviselői, a Bizottság, az Eurocontrol és a nemzeti felügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. Az (1) bekezdés második albekezdésében említett évenkénti konzultáció tekintetében a vonatkozó dokumentációt minden évben legkésőbb november 1-jén a légtérfelhasználók képviselői, a Bizottság, az Eurocontrol és a nemzeti felügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátani”.

9.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

az uralkodó és közvetlen családja, állam- és kormányfők, valamint miniszterek hivatalos út alkalmával történő szállítása során megvalósult repülések; a mentességet minden esetben meg kell indokolni a státusz jelzésének vagy más megjegyzésnek a repülési terven történő feltüntetésével.”

b)

A (4) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az első albekezdést el kell hagyni;

ii.

a második albekezdés bevezető mondatának helyébe a következő szöveg lép

„A mentességet élvező repülések költségei a következőkből tevődnek össze:”.

10.

A 10. és 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Az útvonaldíjak kiszámítása

(1)   Annak a 3. cikk (2) bekezdése szerinti lehetőségnek a sérelme nélkül, hogy az útvonali léginavigációs szolgálatok finanszírozása egyéb forrásokból történjen, egy adott repülés útvonaldíja egy adott útvonaldíj-körzetben a következővel egyezik meg: az adott útvonaldíj-körzetre meghatározott egységdíj és az adott repüléshez kapcsolódó útvonali szolgáltatási egységek szorzata.

(2)   Az egységdíjat és az útvonali szolgáltatási egységeket a IV. melléklettel összhangban kell kiszámítani.

11. cikk

A repülőtéri díjak kiszámítása

(1)   Annak a 3. cikk (3) bekezdése szerinti lehetőségnek a sérelme nélkül, hogy a repülőtéri léginavigációs szolgálatok finanszírozása egyéb forrásokból történjen, egy adott repülés repülőtéri díja egy adott repülőtéri díjszámítási körzetben a következővel egyezik meg: az adott repülőtéri díjszámítási körzetre meghatározott egységdíj és az adott repüléshez kapcsolódó repülőtéri szolgáltatási egységek szorzata. A díj kiszabása szempontjából a megközelítés és a felszállás egyetlen repülésnek számít. A számítás egysége vagy az érkező vagy az induló járat.

(2)   Az egységdíjat és a repülőtéri szolgáltatási egységeket az V. melléklettel összhangban kell kiszámítani.”.

11.

A szöveg az alábbi 11a. cikkel egészül ki:

„11a. cikk

Kockázatmegosztás

(1)   E cikk megállapítja a forgalomhoz kapcsolódó kockázat megosztásának és a költségekhez kapcsolódó kockázat megosztásának mechanizmusait. E cikk a 691/2010/EU rendelet 11. cikkében szereplő elvek szerint alkalmazandó.

(2)   Az alábbi költségeket nem kell a forgalomhoz kapcsolódó kockázatok megosztásakor figyelembe venni, és e költségek szedendők be a forgalom alakulásától függetlenül:

a)

Az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban rögzített megállapított költségek a szolgáltatások határokon átívelő nyújtására vonatkozó megállapodások kivételével;

b)

a meteorológiai szolgáltatók megállapított költségei;

c)

az előző évről vagy referencia-időszakról átvitt, jóváhagyott összegek, és az ösztönző rendszerek keretébe tartozó bónuszok vagy szankciók összege;

d)

a forgalom változásából eredő, túlzott mértékben vagy nem kellő mértékben beszedett díjak, amelyek legkésőbb az n+2. évben szedhetők be.

A tagállamok ezen kívül mentességet engedélyezhetnek a forgalomhoz kapcsolódó kockázatok megosztása alól azon léginavigációs szolgáltatók megállapított költségei tekintetében, amelyek az 550/2004/EK rendelet 7. cikkének (5) bekezdése alapján engedélyt kaptak arra, hogy tanúsítvány nélkül biztosítsanak léginavigációs szolgálatokat.

(3)   Ha egy adott évben a szolgáltatási egységek tényleges száma és a referencia-időszak kezdetén megállapított előrejelzés közötti eltérés sem pozitív, sem negatív irányban nem haladja meg a 2 %-ot, a léginavigációs szolgáltatónál a megállapított költségek tekintetében felmerült bevételkiesés vagy többletbevétel nem vihető tovább.

(4)   Ha egy adott n. évben a szolgáltatási egységek tényleges száma több mint 2 %-kal meghaladja a referencia-időszak kezdetén megállapított előrejelzést, az érintett léginavigációs szolgáltató(k)nál felmerülő, a szolgáltatási egységek tényleges száma és a megállapított költségekre vonatkozó előrejelzés közötti, 2 %-ot meghaladó különbségből eredő többletbevétel legalább 70 %-át legkésőbb az n+2. évben vissza kell juttatni a légtérfelhasználóknak.

Ha egy adott n. évben a szolgáltatási egységek tényleges száma több mint 2 %-kal alacsonyabb, mint a referencia-időszak kezdetén megállapított előrejelzés, az érintett léginavigációs szolgáltató(k)nál felmerülő, a szolgáltatási egységek tényleges száma és a megállapított költségekre vonatkozó előrejelzés közötti, 2 %-ot meghaladó különbségből eredő bevételkiesés legfeljebb 70 %-át a légtérfelhasználóknak kell állniuk, elvben legkésőbb az n+2. évig. A tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy a bevételkiesés átvitelét – az egységdíj stabilitásának megőrzése érdekében – több évre elosztva valósítják meg.

(5)   A 4. bekezdésben említett forgalomhoz kapcsolódó kockázatok hozzárendelését a nemzeti szinten vagy a funkcionális légtérblokkok szintjén elfogadandó teljesítménytervekben kell rögzíteni a 8. cikkben említett konzultációt követően a referencia-időszak egészére vonatkozóan.

(6)   Ha egy adott n. évben a szolgáltatási egységek tényleges száma alacsonyabb, mint a referencia-időszak kezdetén megállapított előrejelzés 90 %-a, az érintett léginavigációs szolgáltató(k)nál felmerülő, a szolgáltatási egységek tényleges száma és a megállapított költségekre vonatkozó előrejelzés közötti, 10 %-ot meghaladó különbségből eredő bevételkiesést teljes egészében a légtérfelhasználóknak kell állniuk, elvben legkésőbb az n+2. évig. A tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy a bevételkiesés átvitelét – az egységdíj stabilitásának megőrzése érdekében – több évre elosztva valósítják meg.

Ha egy adott n. évben a szolgáltatási egységek tényleges száma meghaladja a referencia-időszak kezdetén megállapított előrejelzés 110 %-át, az érintett léginavigációs szolgáltató(k)nál felmerülő, a szolgáltatási egységek tényleges száma és a megállapított költségekre vonatkozó előrejelzés közötti, 10 %-ot meghaladó különbségből eredő többletbevételt az n+2. évben teljes egészében vissza kell juttatni a légtérfelhasználóknak.

(7)   A tartozásokon keresztüli finanszírozás arányának csökkentése érdekében azoknak a léginavigációs szolgáltatók, akik 2011. december 31-én nem rendelkeznek saját tőkével vagy saját tőkéjük nem éri el a kötelezettségek 5 %-át, az első referencia-időszakban mentesek lehetnek a forgalomhoz kapcsolódó kockázatok megosztásától. Ezeket a forgalomhoz kapcsolódó kockázatok megosztása alól mentesülő léginavigációs szolgáltatókat fel kell tüntetni a Bizottság által felülvizsgálandó teljesítménytervekben, továbbá szerepeltetni kell a II. melléklettel összhangban benyújtandó további információk között. A tagállamoknak be kell mutatniuk és meg kell indokolniuk a tartozásokon keresztüli finanszírozás arányának csökkentése érdekében tervezett intézkedéseket és azok időbeli megvalósítását.

(8)   A költségekhez kapcsolódó kockázatok megosztására a következő elveket kell alkalmazni:

a)

Ha egy referencia-időszak egésze során a tényleges költségek alacsonyabbak, mint a referencia-időszak kezdetén előre jelzett megállapított költségek, az ebből származó különbség az érintett léginavigációs szolgáltatónál, tagállamnál vagy minősített szervezetnél marad.

b)

Ha egy referencia-időszak egésze során a tényleges költségek magasabbak, mint a referencia-időszak kezdetén megállapított költségek, az ebből származó különbséget – a riasztási mechanizmusok 691/2010/EU rendelet 18. cikke szerinti aktiválásának sérelme nélkül – az érintett léginavigációs szolgáltató, tagállam vagy minősített szervezet állja.

c)

Az a) és b) pontot nem kell alkalmazni arra a tényleges és a megállapított költségek közötti különbségre, amelyet úgy lehet tekinteni, hogy azok a léginavigációs szolgáltatók, a tagállamok és a minősített szervezetek ellenőrzésén kívül esnek, az alábbi okok egyikéből:

i.

a nyugdíjra és a nyugdíjelszámolásra vonatkozó nemzeti jogszabályokban bekövetkezett, előre nem látott változások,

ii.

az adózásra vonatkozó nemzeti jogszabályokban bekövetkezett, előre nem látott változások,

iii.

a nemzeti teljesítménytervekben nem szereplő, azonban jogszabályban előírt új, előre nem látott költségtételek,

iv.

nemzetközi megállapodásokból eredő, költségeket vagy bevételeket érintő, előre nem látott változások,

v.

a kölcsönök kamatait érintő jelentős változások,

A 6. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésének sérelme nélkül, a nemzeti felülvizsgálati hatóságok az első albekezdés i.–v. pontjában felsoroltak alapján összeállítják a nem befolyásolható költségtényezők listáját, és azt csatolják a teljesítménytervhez.

Ha egy referencia-időszak során a tényleges költségek alacsonyabbak, mint a referencia-időszak kezdetén rögzített megállapított költségek, az ebből származó különbséget a következő referencia-időszakra való átvitel formájában vissza kell juttatni a légtérhasználókhoz.

Ha egy referencia-időszak egésze során a tényleges költségek magasabbak, mint a referencia-időszak kezdetén rögzített megállapított költségek, az ebből származó különbséget a következő referencia-időszakra való átvitel formájában a légtérfelhasználókra kell áthárítani. Az illetékes nemzeti felülvizsgálati hatóság kifejezetten hozzájárul az átvitelhez miután megbizonyosodott az alábbiakról:

i.

a tényleges költségek és a megállapított költségek közötti eltérés valóban a léginavigációs szolgáltató, a tagállam vagy az minősített szervezet befolyásán kívül álló fejlemények eredménye,

ii.

a költséget érintő, a felhasználókra terhelendő eltérés pontosan azonosításra és kategóriába sorolásra került.

Az átvitt összeget tényezőkre bontva pontosan meg kell adni és be kell mutatni a VI. melléklettel összhangban benyújtandó további információk között.”.

12.

A 12. cikk (1), (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok nemzeti szinten vagy egy funkcionális légtérblokk szintjén diszkriminációtól mentes és átlátható alapokon nyugvó, a léginavigációs szolgálatok biztosításának javítását vagy a repülés környezeti hatásának csökkentését célzó olyan ösztönző rendszereket hozhatnak létre vagy hagyhatnak jóvá, amelyek a (2) és a (3) bekezdésekben megállapított díjak eltérő módon történő kiszámításához vezetnek. Ezek az ösztönzők vonatkozhatnak a léginavigációs szolgáltatókra vagy a légtérfelhasználókra.

(2)   A tagállamok – a 691/2010/EU rendelet 11. cikkével összhangban – nemzeti szinten vagy a funkcionális légtérblokkok szintjén pénzügyi ösztönzőket fogadhatnak el, hogy léginavigációs szolgáltatóik számára megkönnyítsék egyes teljesítménycélok elérését. Az egységdíj úgy módosítható, hogy az a léginavigációs szolgáltatók számára a releváns célkitűzések tekintetében általuk elért tényleges teljesítményszinttől függően bónuszt vagy szankciót irányozzon elő. Ezen bónuszok vagy szankciók alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a teljesítménybeli különbségek a fogyasztók szempontjából lényeges hatást eredményeznek. A bónuszok és szankciók alkalmazható mértékének arányban kell állnia az elérendő célokkal és az elért teljesítménnyel. A teljesítménybeli változások szintjét, illetve az alkalmazandó bónuszok és szankciók mértékét a 8. cikk szerint felajánlott konzultációt követően kell meghatározni, és azt rögzíteni kell a nemzeti szinten vagy a funkcionális légtérblokkok szintjén elfogadandó teljesítménytervekben.

(3)   Amennyiben egy tagállam a léginavigációs szolgálatokat igénybe vevő felhasználókra vonatkozó ösztönző rendszer alkalmazásáról határoz, a konzultáció 8. cikk szerinti felajánlását követően modulációt alkalmaz az e felhasználókra kiszabott díjakkal kapcsolatban azon erőfeszítések tükrözése érdekében, amelyeket az említett felhasználók az alábbi területeken tettek:

a)

a léginavigációs szolgálatok igénybevételének optimalizálása;

b)

a repülés környezeti hatásának csökkentése;

c)

a léginavigációs szolgálatok általános költségeinek csökkentése és a szolgálatok hatékonyságának növelése, különösen a kapacitásnövelő légi berendezésekkel kapcsolatos díjak csökkentése vagy modulációja, vagy a kevésbé zsúfolt útvonalak választásából eredő hátrányok kompenzálása révén;

d)

a SESAR-ATM-programból eredő kapacitások igénybevételének felgyorsítása.”.

13.

A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az (1) és (2) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)   A tagállamok biztosítják az egyes díjszámítási körzetekre vonatkozó egységdíjak évente történő meghatározását.

Az egységdíjakat nemzeti pénznemben kell meghatározni. Ha az egy funkcionális légtérblokkon belüli tagállamok egységes egységdíjon alapuló, közös díjszámítási körzet létrehozásról döntenek, az egységdíjat euróban vagy az érintett tagállamok valamelyikének nemzeti pénznemében kell meghatározni. Az érintett tagállamok értesítik a Bizottságot és az Eurocontrolt az alkalmazandó pénznemről.

(2)   Az 549/2004/EK rendelet 11. cikke (4) bekezdése e) pontjának és a 691/2010/EU rendelet 18. cikkének megfelelően az egységdíj év közben is módosítható riasztási mechanizmus aktiválása esetén.”.

b)

A cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)   A referencia-időszak első évére vonatkozó egységdíjakat az érintett tagállam vagy funkcionális légtérblokk által a referencia-időszakot megelőző év november 1-jéig eljuttatott teljesítménytervek alapján kell kiszámítani. Ha egy teljesítményterv a referencia-időszak kezdetét megelőző év november 1-jét követően kerül elfogadásra, az egységdíjakat a terv elfogadását követően vagy az alkalmazandó korrekciós intézkedések alapján újra kell számítani.”.

14.

A 14. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok a díjakat repülésenként kiszabott egyszeri díjak formájában szedhetik be. Ha a díjak kiszámlázása és beszedése regionális szinten történik, a számlák kiállíthatók euróban, és az adott egységdíj kiegészíthető a számlázási és beszedési költségek fedezésére szolgáló adminisztrációs egységdíjjal.”.

15.

A 15. cikket el kell hagyni.

16.

A 17. cikk első bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő szöveg lép:

„A léginavigációs szolgáltatók elősegítik a nemzeti felülvizsgálati hatóság vagy egy az utóbbi nevében eljáró minősített szervezet által végzett vizsgálatokat és ellenőrzéseket, beleértve a helyszíni ellenőrzéseket is. A felhatalmazott személyek a következőkre jogosultak:”.

17.

A szöveg az alábbi 17a. cikkel egészül ki:

„17a. cikk

Felülvizsgálat

A teljesítményterveknek a Bizottság által végzendő – a 691/2010/EU rendelet 24. cikkében említett – felülvizsgálata kiterjed az e rendelet 11a. cikke szerinti kockázat-megosztási mechanizmusra, az e rendelet 12. cikke szerinti ösztönző rendszerekre, és ezek hatásaira és hatékonyságára a kitűzött teljesítménycélok elérése szempontjából.”.

18.

Az I.–VI. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Átmeneti rendelkezések

Azok a tagállamok, amelyekben léteznek olyan, már 2010. július 8-át megelőzően is hatályos nemzeti jogszabályok, amelyek az egységdíjaknak a 691/2010/EU rendelettel összhangban meghatározott, európai uniós szintű célértéknél nagyobb mértékű csökkentésétől rendelkeznek, léginavigációs szolgáltatóik számára mentességet engedélyezhetnek az 1794/2006/EK rendelet 11a. cikke (3) bekezdésének alkalmazása alól. E mentesség azon időszak során alkalmazható, amely tekintetében a nemzeti jogszabályok az egységdíjak csökkentéséről rendelkeznek, ám legfeljebb az első, 2014-ben befejeződő referencia-időszak végéig. A tagállamok értesítik a Bizottságot és az Eurocontrolt az ilyen mentességekről.

A tagállamok úgy dönthetnek, hogy nem alkalmazzák az e rendelettel módosított 1794/2006/EK rendelet rendelkezéseit a repülőtéri díjak tekintetében 2014. december 31-ig. Erről értesítik a Bizottságot. Amennyiben a tagállamok mentesítik a repülőtéri díjakat azon rendelet rendelkezései alól, a repülőtéri léginavigációs szolgálatok biztosításának teljes költségét 2014. december 31-ig lehet beszedni.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a léginavigációs szolgálatok ellátására megállapított 2012. évi költségek, díjak és egységdíjak tekintetében kell először alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. december 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 96., 2004.3.31., 10. o.

(2)  HL L 96., 2004.3.31., 1. o.

(3)  HL L 341., 2006.12.7., 3. o.

(4)  HL L 201., 2010.8.3., 1. o.

(5)  HL L 201., 2010.8.3., 1. o.”.


MELLÉKLET

Az I–VI. melléklet a következőképpen módosul

1.

Az I. melléklet a következő 5. ponttal egészül ki:

„5.

Amennyiben a kereskedelmi légiforgalmi műveletek száma meghaladja az évi 150 000-et, az 1–4. pontban említett értékelést minden egyes repülőtérre el kell végezni.”

2.

A II. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„II. MELLÉKLET

A költségek átláthatósága

1.   JELENTÉSTÉTELI TÁBLÁZAT

A tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók az illetékességi körükbe tartozó minden egyes díjszámítási körzet és minden egyes referencia-időszak vonatkozásában kitöltik az alábbi jelentéstételi táblázatot. A tagállamok továbbá az illetékességi körükbe tartozó minden egyes díjszámítási körzetre vonatkozóan rendelkezésre bocsátanak egy egységes szerkezetbe foglalt jelentéstételi táblázatot.

Az egységes szerkezetbe foglalt táblázatot az e rendeletben szereplő rendelkezések hatálya alá tartozó valamennyi repülőtérre vonatkozóan ki kell tölteni.

Amennyiben egy díjszámítási körzet több tagállam légterére is kiterjed, akkor az érintett tagállamok a 4. cikk (4) bekezdésében említett rendelkezéseknek megfelelően közösen töltik ki a táblázatot.

A tényleges költségeket az igazolt elszámolások alapján kell kiszámítani. A költségeket az igazoláshoz szükséges üzleti tervnek megfelelően kell kiszámítani, és az összegeket abban a pénznemben kell feltüntetni, amelyben azokat a 6. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésével összhangban meghatározták.

Annak elősegítése érdekében, hogy a Bizottság uniós szintű teljesítménycélokat tűzhessen ki, továbbá a nemzeti szinten vagy a funkcionális légtérblokkok szintjén elfogadandó teljesítménytervek sérelme nélkül, a tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók tizennyolc hónappal az egyes referencia-időszakok kezdetét megelőzően kitöltik a szóban forgó jelentéstételi táblázatot előzetes előrejelzési adatokkal.

Image

2.   TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Ezenkívül a tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók legalább a következő információkat bocsátják rendelkezésre:

a berendezések vagy szolgáltatások költségeinek a különböző léginavigációs szolgálatok közötti elosztására használt módszer leírása az ICAO Regionális Léginavigációs Tervben (Európai Régió, 7754. sz. dokumentum) felsorolt berendezések és szolgáltatások alapján és a költségeknek a különböző díjszámítási körzetek közötti elosztására használt módszer leírása,

az amortizációs költségek kiszámításához elfogadott módszer (azaz a bekerülési áras vagy a folyóáras módszer) leírása és magyarázata. A folyóáras költségelszámolás alkalmazása esetén összehasonlítás céljából a bekerülési áras költségelszámolással kapott adatok,

a tőkeköltség indokolása, beleértve az eszközalap összetevőit, az összes eszközre vonatkozó esetleges kiigazításokat és a saját tőke megtérülését,

az összes megállapított költség leírása az e rendeletben szereplő rendelkezések hatálya alá tartozó valamennyi repülőtérre és minden repülőtéri díjszámítási körzetre vonatkozóan; az olyan repülőterek esetében, ahol az elmúlt három év átlagán alapuló számítás alapján a kereskedelmi légiforgalmi műveletek száma éves szinten nem éri el a 20 000-et, összesített adatok is megadhatók,

minden repülőtér vonatkozásában a költségeknek a repülőtéri és az útvonali szolgálatok közötti elosztásához használt kritériumok meghatározása,

a meteorológiai költségeknek a közvetlen költségek és az »alapvető MET költségek« – azaz a meteorológiai követelmények teljesítésének céljára általában is szolgáló meteorológiai berendezéseket és szolgáltatásokat támogató költségek – közötti elosztása. Ezek közé tartozik az általános elemzések készítése és az előrejelzés, a felszíni és a magas légtérbeli megfigyelő hálózatok, a meteorológiai kommunikációs rendszerek, az adatfeldolgozó központok és az ezeket támogató kutatás, képzés és adminisztráció,

a teljes MET költségeknek és az alapvető MET költségeknek a polgári légi közlekedéshez való hozzárendeléséhez, illetve a díjszámítási körzetek közötti elosztásához használt módszer leírása,

amint az az 1. pontban is szerepel, tizennyolc hónappal az egyes referencia-időszakok kezdetét megelőzően a várható költségekre és forgalomra vonatkozó adatok leírása,

a referencia-időszak valamennyi évére vonatkozóan a közölt tényleges költségek leírása, valamint a megállapított költségektől való eltérésük leírása.”

3.

A III. melléklet 1.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.2   További információk

Ezenkívül a léginavigációs szolgáltatók legalább a következő információkat bocsátják rendelkezésre:

a berendezések vagy szolgáltatások költségeinek a különböző léginavigációs szolgálatok közötti elosztására használt kritériumok leírása az ICAO Regionális Léginavigációs Tervben (Európai Régió, 7754. sz. dokumentum) felsorolt berendezések és szolgáltatások alapján,

az (n–1) évre vonatkozó tervezett és tényleges, nem bizalmas számadatok közötti eltérések leírása és magyarázata,

a várt forgalommal kapcsolatos, bizalmasnak nem minősülő ötéves tervezett költségek és beruházások leírása és magyarázata,

az amortizációs költségek kiszámításához elfogadott módszer (azaz a bekerülési vagy a folyóáras módszer) leírása és magyarázata,

a tőkeköltség indokolása, beleértve az eszközalap összetevőit, az összes eszközre vonatkozó esetleges kiigazításokat és a saját tőke megtérülését.”

4.

A IV. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„IV. MELLÉKLET

Az útvonali szolgáltatási egységek és egységdíjak kiszámítása

1.   Az útvonali szolgáltatási egységek díjának kiszámítása

1.1

Az útvonali szolgáltatási egység megegyezik az érintett légi jármű távolságtényezőjének és súlytényezőjének szorzatával.

1.2

A távolságtényezőt a díjszámítási körzetbe való belépési és kilépési pont között a nagy kör mentén mért, kilométerben kifejezett repült távolság százzal történő elosztásával kell kiszámítani az érintett légi jármű által légiforgalom-áramlási célokra benyújtott legfrissebb repülési terv alapján.

1.3

Ha egy repülésnek egy díjszámítási körzetbe való belépési és kilépési pontja azonos, a távolságtényező megegyezik az e pontok és a repülési tervben szereplő legtávolabbi pont között a nagy kör mentén mért távolság kétszeresével.

1.4

A figyelembe veendő távolságot 20 kilométerrel csökkenteni kell az egy adott tagállam területén végzett minden egyes leszállás és felszállás esetében.

1.5

A két tizedes jegyig figyelembe vett súlytényező a légi alkalmassági bizonyítványban vagy a légi jármű üzemeltetője által rendelkezésre bocsátott bármely más hivatalos dokumentumban a légi jármű maximális felszállósúlyaként metrikus tonnában megadott szám ötvennel történő osztásának hányadosaként kapott érték négyzetgyöke. Amennyiben ezzel a súllyal kapcsolatban nem áll rendelkezésre adat, az ilyen típusba tartozó légi jármű legnagyobb ismert súlyával kell számolni. Amikor egy légi jármű esetében több engedélyezett maximális felszállósúly is lehetséges, ezek közül a legmagasabb értékkel kell számolni. Amennyiben egy légi jármű üzemeltetője két vagy több olyan légi járművet is üzemeltet, amelyek egy adott típus különböző változatai, az üzemeltető összes ehhez a típushoz tartozó légi járművei maximális felszállósúlyának átlagát kell figyelembe venni az ilyen típusba tartozó minden egyes légi jármű esetében. Az egyes légijármű-típusok és üzemeltetők vonatkozásában a súlytényező kiszámítására évente legalább egyszer sor kerül.

2.   Az útvonali egységdíjak kiszámítása

2.1

Az útvonali egységdíjat a referencia-időszak valamennyi évének kezdete előtt ki kell számítani.

2.2

Az útvonali egységdíjat úgy kell kiszámítani, hogy az útvonali szolgáltatási egységek adott évre vonatkozóan előre jelzett számával el kell osztani az alábbi tényezők algebrai összegét:

i.

az adott év megállapított költségei;

ii.

a 6. cikk (1) bekezdésében említett várható jelzett és tényleges infláció közötti különbség alkalmazása;

iii.

a 11a. cikk (2)–(7) bekezdésében említett, a forgalomhoz kapcsolódó kockázatok megosztásának végrehajtásából eredő átvitelek;

iv.

a 11a. cikk (8) bekezdésében említett, a költségekhez kapcsolódó kockázatok megosztásának végrehajtásából eredő, az előző referencia-időszakról történő átvitelek;

v.

a 12. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi ösztönzők keretében kiszabott bónuszok és szankciók;

vi.

az első két referencia-időszakra vonatkozóan a tagállamoknál a 2011. évig felmerült, túlzott mértékben vagy nem kellő mértékben behajtott díjak;

vii.

a 7. cikk (4) bekezdésében azonosítottak szerint a mentességet élvező VFR repülésekkel kapcsolatos költségek.”.

5.

Az V. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„V. MELLÉKLET

A repülőtéri szolgáltatási egységek és egységdíjak kiszámítása

1.   A repülőtéri szolgáltatási egységek kiszámítása

1.1

A repülőtéri szolgáltatási egység megegyezik az érintett légi jármű súlytényezőjével.

1.2

A két tizedes jegyig figyelembe vett súlytényező a IV. melléklet 1.5. pontjában említett, a légi jármű maximális felszállósúlyaként metrikus tonnában megadott szám ötvennel történő osztásának hányadosaként kapott érték 0,7-edik hatványa. Azonban az e rendelet alapján első alkalommal kiszámított repülőtéri egységdíj kiszámítását követő ötéves átmeneti időszak során ez a hatványkitevő a 0,5 és 0,9 közötti tartományba esik.

2.   A repülőtéri egységdíjak kiszámítása

2.1

A repülőtéri egységdíjat a referencia-időszak valamennyi évének kezdete előtt ki kell számítani.

2.2

A díjat úgy kell kiszámítani, hogy a repülőtéri szolgáltatási egységek adott évre vonatkozóan előre jelzett számával el kell osztani az alábbi tényezők algebrai összegét:

i.

az adott év megállapított költségei;

ii.

a 6. cikk (1) bekezdésében említett várható és tényleges infláció közötti különbség alkalmazása;

iii.

a 11a. cikk (2) –(7) bekezdésében említett, a forgalomhoz kapcsolódó kockázatok megosztásának végrehajtásából eredő átvitelek;

iv.

a 11a. cikk (8) bekezdésében említett, a költségekhez kapcsolódó kockázatok megosztásának végrehajtásából eredő, az előző referencia-időszakról történő átvitelek;

v.

a 12. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi ösztönzők keretében kiszabott bónuszok és szankciók;

vi.

az első két referencia-időszakra vonatkozóan a tagállamoknál az e rendeletnek a repülőtéri díjakra való alkalmazását megelőző évig felmerült, túlzott mértékben vagy nem kellő mértékben behajtott díjak;

vii.

a 7. cikk (4) bekezdésében azonosítottak szerint a mentességet élvező VFR repülésekkel kapcsolatos költségek.”

6.

A VI. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„VI. MELLÉKLET

Díjszámítási mechanizmus

1.   JELENTÉSTÉTELI TÁBLÁZAT

A tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók az illetékességi körükbe tartozó minden egyes díjszámítási körzet és minden egyes referencia-időszak vonatkozásában kitöltik az alábbi jelentéstételi táblázatot. A tagállamok továbbá az illetékességi körükbe tartozó minden egyes díjszámítási körzetre vonatkozóan rendelkezésre bocsátanak egy egységes szerkezetbe foglalt táblázatot.

Amennyiben egy díjszámítási körzet több tagállam légterére is kiterjed, akkor az érintett tagállamok a 4. cikk (4) bekezdésében említett rendelkezéseknek megfelelően közösen töltik ki a táblázatot.

Image

2.   TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Ezen túlmenően az érintett tagállamok összegyűjtik és rendelkezésre bocsátják legalább a következő információkat:

a különböző díjszámítási körzetek létrehozásának bemutatása és magyarázata, különösen a repülőtéri díjszámítási körzetek és a repülőterek közötti lehetséges keresztfinanszírozás vonatkozásában,

a várhatóan felszámításra kerülő szolgáltatási egységek kiszámításának leírása és magyarázata,

a mentességekkel kapcsolatos politika leírása és az ezzel kapcsolatos költségek finanszírozásának bemutatása,

a tagállamoknál az útvonaldíjak esetében a 2011. évig, a repülőtéri díjak esetében pedig az e rendelet alkalmazását megelőző évig felmerült, túlzott mértékben vagy nem kellő mértékben behajtott díjakból származó átvitelek bemutatása,

a 11a. cikk (4) bekezdésének második albekezdése szerint átvitt, nem kellő mértékben behajtott díjak bemutatása,

az előző referencia-időszakról a 11a. cikk (8) bekezdésének c) pontja szerint átvitt összegek bemutatása tényezőkre bontva,

az egyéb forrásból származó bevételek bemutatása, ha vannak ilyenek,

a repülőtéri díjak kiszámításához használt képlet bemutatása,

a léginavigációs szolgálatokat igénybe vevő felhasználók esetében alkalmazott ösztönzők leírása és magyarázata.”.