16.9.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/118

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/1629 IRÁNYELVE

(2016. szeptember 14.)

a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról, a 2009/100/EK irányelv módosításáról és a 2006/87/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) az Unió belvízi útjainak összessége tekintetében harmonizált feltételeket vezet be a belvízi hajók műszaki bizonyítványainak kiadására vonatkozóan.

(2)

A Rajna folyón közlekedő hajókra vonatkozóan a Rajnai Hajózási Központi Bizottság (CCNR) határozza meg a műszaki követelményeket.

(3)

A 2006/87/EK irányelv mellékleteiben foglalt műszaki követelmények magukban foglalják a rajnai hajók szemleszabályzatának a 2004-ben a CCNR által elfogadott változatában megállapított rendelkezések nagy részét. A belvízi hajóbizonyítványoknak a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikke szerinti kiadására vonatkozó feltételeket és műszaki követelményeket rendszeresen aktualizálják, és azok a mindenkori technológiai fejlődést tükröző feltételekként és követelményekként vannak elismerve.

(4)

Tekintettel a döntéshozatali eljárások különböző jogi kereteire és időkereteire, nehéz fenntartani a 2006/87/EK irányelv alapján kiadott uniós belvízi hajóbizonyítványok és a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikke alapján kiadott bizonyítványok egyenértékűségét. Ez jogbizonytalanságot eredményez, ami kedvezőtlen hatással lehet a hajózás biztonságára.

(5)

Az uniós szintű harmonizáció érdekében, valamint a versenytorzulásokat és a biztonság szintjének egyenetlenségeit elkerülendő, az Unió valamennyi belvízi útja tekintetében azonos műszaki követelményeket szükséges alkalmazni, és azokat rendszeresen aktualizálni kell.

(6)

Mivel a CCNR számottevő szakmai tapasztalattal rendelkezik a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények kidolgozása és aktualizálása terén, ezeket a tapasztalatokat érdemes teljes mértékben kihasználni az Unió belvízi útjai tekintetében. A CCNR égisze alatt működik a belvízi hajózás területére vonatkozó szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottság (CESNI), amely valamennyi tagállam szakértői előtt nyitva áll, és amely azon műszaki szabványok kidolgozásáért felelős a belvízi hajózás területén, amelyekre az Uniónak is hivatkoznia kell.

(7)

A vízi járművek műszaki követelményeknek való teljes mértékben történő megfelelőségét igazoló uniós belvízi hajóbizonyítványoknak valamennyi uniós belvízi úton érvényesnek kell lenniük.

(8)

Az 1. és a 2. zónába (tölcsértorkolatok), valamint a 4. zónába tartozó vízi utakon folytatott műveletek tekintetében a tagállamok által kiállított kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítványok kiadásának feltételeit jobban össze kell hangolni.

(9)

A biztonság érdekében a követelmények magas fokú harmonizációjára van szükség, mégpedig oly módon, hogy az az uniós belvízi utakon ne eredményezze a biztonsági szabványok szigorának csökkenését. Lehetőséget kell biztosítani viszont a tagállamoknak arra, hogy – a Bizottsággal konzultálva – egyes zónák vonatkozásában külön rendelkezésként kiegészítő vagy enyhébb műszaki követelményeket írhassanak elő, azzal a kikötéssel, hogy a szóban forgó intézkedések csak a III. és a IV. mellékletben foglalt, konkrét tárgykörökre korlátozódhatnak.

(10)

A megfelelő biztonsági szint megőrzése mellett lehetőséget kell biztosítani a tagállamoknak arra, hogy eltérjenek ezen irányelvtől az olyan hajózható vízi utakon közlekedő vízi járművek esetében, amelyek nem állnak összeköttetésben más tagállamok belvízi útjaival, illetve a kizárólag nemzeti vízi utakon közlekedő egyes vízi járművek esetében. Amennyiben ezek az eltérések az egy adott tagállamban hajózó valamennyi vízi járművet érintik, a szóban forgó tagállam számára az ezen irányelvben foglalt valamennyi kötelezettség átültetése aránytalan és szükségtelen kötelezettséget jelentene. A tagállamok csak abban az esetben adhatnak ki uniós belvízi hajóbizonyítványt, ha átültették az ezen irányelv értelmében szükséges releváns kötelezettségeket.

(11)

Az alternatív megoldások felkarolása, az innovációra való ösztönzés vagy az ésszerűtlen költségek elkerülése érdekében lehetővé kell tenni az ezen irányelvtől való eltéréseket és bizonyos vízi járművek egyenértékűségének elismerését, azzal a feltétellel, hogy biztosítva van az egyenértékű vagy megfelelő szintű biztonság. Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében – az említett eltérések és az egyenértékűségek elismerése tekintetében – a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az említett eltérésekkel és egyenértékűségek elismerésével kapcsolatban a Bizottság a CESNI ajánlásaira hivatkozzon. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kell gyakorolni.

(12)

Az igazgatási, műszaki és gazdasági hatékonyság érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy illetékes hatóságokat jelöljenek ki, amelyek az ezen irányelvnek való megfelelésért, valamint az irányelv nemzeti gyakorlatoknak megfelelő helyes alkalmazásáért felelősek.

(13)

Az uniós belvízi hajóbizonyítványt a vízi jármű üzembe helyezését megelőző műszaki szemlét követően kell kiállítani. A műszaki szemle azt hivatott ellenőrizni, hogy a vízi jármű megfelel-e az ebben az irányelvben foglalt műszaki követelményeknek. A tagállamok illetékes hatóságait fel kell jogosítani arra, hogy bármikor ellenőrizhessék ezt a megfelelőséget, valamint azt, hogy a vízi jármű fedélzetén rendelkezésre áll-e érvényes belvízi hajóbizonyítvány.

(14)

Bizonyos időbeli korlátok mellett és az adott vízi jármű kategóriájának megfelelően helyénvaló eseti alapon meghatározni az uniós belvízi hajóbizonyítvány érvényességi idejét.

(15)

A belvízi hajózás magas biztonsági szintjének fenntartása érdekében részletes rendelkezéseket szükséges megállapítani az új uniós belvízi hajóbizonyítványok cseréjére, megújítására, meghosszabbítására és kiadására vonatkozóan.

(16)

Ezen irányelv eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében a belvízi utakon közlekedő vízi járművekre vonatkozó információkat az illetékes hatóságok általi használat céljából fel kell tüntetni az európai hajóadatbázisban (EHDB). Az EHDB-ben egyrészt szerepelnie kell különösen egy olyan lehetőségnek, amely révén ellenőrizni lehet, hogy a bizonyítvány iránti, függőben lévő kérelmek elbírálása terén milyen előzetes eseményekre került sor, másrészt pedig az adott vízi jármű számára már kiadott valamennyi érvényes bizonyítvánnyal kapcsolatos információnak. Az EHDB-t a Bizottságnak kell vezetnie és karbantartania, mégpedig oly módon, hogy az a lehető legjobban segítse ezen irányelv alkalmazását.

(17)

A 2009/100/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6) foglalt rendelkezéseknek továbbra is hatályban kell maradniuk az ezen irányelv által nem szabályozott vízi járművek tekintetében.

(18)

Az uniós jogszabályok egyértelműségének javítása érdekében a 2009/100/EK irányelv hatályát ki kell igazítani az ezen irányelv hatályának, valamint a nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos fejlemények figyelembevétele céljából. A 2009/100/EK irányelvet ezért módosítani kell.

(19)

A már üzemben lévő, de uniós belvízi hajóbizonyítvánnyal még nem rendelkező vízi járművekre az ebben az irányelvben megállapított felülvizsgált műszaki követelmények szerinti első műszaki szemle alkalmával helyénvaló átmeneti rendszert alkalmazni.

(20)

A minőségi jogalkotás és az egyszerűsítés érdekében lehetővé kell tenni azt, hogy ez az irányelv hivatkozásokat tartalmazzon nemzetközi szabványokra anélkül, hogy azokat az uniós jogi keretben feleslegesen megkettőzné.

(21)

A CESNI-t annak céljából hozták létre, hogy elősegítse a belvízi hajózási ágazatban Európa-szerte alkalmazott műszaki szabványok harmonizációját. A belvízi hajózás magas szintű biztonságának és hatékonyságának biztosítása, a belvízi hajóbizonyítványok egyenértékűségének fenntartása, valamint a tudományos és műszaki fejlődés és az ágazat más fejleményeinek figyelembevétele érdekében naprakészen kell tartani a belvízi hajók műszaki követelményeiről szóló, az alkalmazandó európai szabványra (ES-TRIN szabvány) történő, az ezen irányelvben szereplő hivatkozást. Ennélfogva a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az ES-TRIN szabvány legfrissebb változatára történő hivatkozás naprakésszé tétele és az alkalmazás kezdetének meghatározása céljából.

(22)

Amennyiben megfelelő elemzés azt indokolja, és nem állnak rendelkezésre a hajózás biztonságát szavatoló megfelelő és korszerű nemzetközi szabványok, illetve ha a CESNI döntéshozatali eljárását érintő változtatások veszélyt jelentenének az Unió érdekeire nézve, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv II. mellékletének – az Unió érdekeinek védelme érdekében, megfelelő műszaki követelmények meghatározásával történő – módosítására vonatkozóan.

(23)

Ezen irányelv nem alapvető elemeinek módosítása vagy kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a vízi út osztályozásának módosítása, az EHDB-ben rögzítendő adatoknak, az adatbázishoz való hozzáférés típusainak, valamint az adatbázis használatára és működtetésére vonatkozó utasításoknak a további pontosítása; a belvízi utakon közlekedő hajókra vonatkozó műszaki minimumkövetelmények naprakésszé tétele; a III. és a IV. mellékletnek a tudományos és technikai fejlődés figyelembevétele érdekében történő módosítása; az V. mellékletnek az abban foglalt eljárási rendelkezések naprakésszé tételét és egyszerűsítését célzó módosítása, a VI. mellékletnek a hajóosztályozó társaságok elismerését szabályozó kritériumoknak a hajózásbiztonság szavatolását célzó módosítása, valamint az ezen irányelvben a II. és V. mellékletre történő, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása miatt szükséges hivatkozások módosítása.

(24)

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásban (7) meghatározott alapelveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(25)

Az alternatív megoldások felkarolása, az innovációra való ösztönzés, az ésszerűtlen költségek elkerülése, a bizonyítványok kiadási eljárásának hatékonyabbá tétele, illetve a regionális körülmények figyelembevétele érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni a vízi járművek egyes típusainak vonatkozásában a műszaki követelmények teljesítésétől való bizonyos eltérések engedélyezése, a hajóosztályozó társaságok elismerése, valamint egy adott tagállamnak a valamely másik tagállam hajózható belvízi útjaival összeköttetésben nem álló egyes zónáiban közlekedő hajókra vonatkozó kiegészítő vagy enyhébb műszaki követelmények jóváhagyása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU megfelelően kell gyakorolni.

(26)

A belvízi hajózás tekintetében illetékes nemzetközi szervezetekkel – különösen a CCNR-rel – való koordináció és együttműködés megfelelő keretének, valamint a belvízi hajózásra vonatkozó egységes, az Unió és a nemzetközi szervezetek hivatkozási alapjául szolgáló műszaki szabványok kidolgozásának biztosítása érdekében ezt az irányelvet felül kell vizsgálni, különösen az általa bevezetett intézkedések eredményességét, valamint a belvízi hajózás tekintetében illetékes nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre szolgáló mechanizmusokat illetően, hogy egyetlen egységes műszakiszabvány-készlet jöjjön létre.

(27)

Dániában, Észtországban, Írországban, Görögországban, Spanyolországban, Cipruson, Lettországban, Máltán, Portugáliában, Szlovéniában és Finnországban nincsenek belvízi utak, illetve a belvízi hajózás nincs jelentős mértékben elterjedve. Ennélfogva aránytalan és szükségtelen kötelezettség lenne, ha ezeknek a tagállamoknak is át kellene ültetniük és végre kellene hajtaniuk ezt az irányelvet.

(28)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a vízi járműveknek az Unió belvízi útjain való biztonságos közlekedéséhez szükséges műszaki követelmények meghatározását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak léptéke és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(29)

A 2006/87/EK irányelvet ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. FEJEZET

HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS A VÍZI UTAK ZÓNÁI

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv meghatározza:

a)

a vízi járműveknek a 4. cikkben említett belvízi utakon való biztonságos közlekedéséhez szükséges műszaki követelményeket, és

b)

az említett belvízi utak osztályozását.

2. cikk

Hatály

(1)   Ezt az irányelvet a következő vízi járművekre kell alkalmazni:

a)

20 méter vagy azt meghaladó hosszúságú (L) hajók;

b)

olyan hajók, amelyek esetében a hosszúság (L), a szélesség (B) és a merülés (T) szorzatának eredménye 100 köbméter vagy azt meghaladó űrtartalom;

c)

valamennyi vontató- és tolóhajó, amely az a) és b) pontban említett vízi jármű vagy úszó munkagép vontatására, tolására vagy mellévett alakzat továbbítására szolgál;

d)

személyhajók;

e)

úszó munkagépek.

(2)   Ez az irányelv nem alkalmazandó a következőkre:

a)

kompok;

b)

hadihajók;

c)

tengerjáró hajók, beleértve azokat a tengerjáró vontató- és tolóhajókat, amelyek

i.

árapályos vizeken közlekednek, vagy ott van a bázisuk; vagy

ii.

ideiglenesen belvízi utakon közlekednek,

amennyiben rendelkeznek legalább az alábbiakkal:

—

megfelelőségi – vagy azzal egyenértékű – bizonyítvány az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény (SOLAS-egyezmény) tekintetében; megfelelőségi – vagy azzal egyenértékű – bizonyítvány a merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezmény tekintetében, és a nemzetközi olajszennyezés-megelőzési (IOPP) bizonyítvány a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973/1978. évi nemzetközi egyezménynek (MARPOL) való megfelelés tekintetében;

—

azon tengerjáró hajók esetében, amelyek nem tartoznak a SOLAS-egyezmény, a merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezmény vagy a MARPOL-egyezmény hatálya alá, a lobogó szerinti államuk jogszabályai által előírt vonatkozó bizonyítványok és szabadoldali jelek;

—

azon személyhajók esetében, amelyek nem tartoznak egyik, az első franciabekezdésben említett egyezmény hatálya alá sem, a 2009/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (8) megfelelően kiadott, a személyhajók biztonsági szabályaira és követelményeire vonatkozó bizonyítvány; vagy

—

azon kedvtelési célú kishajók tekintetében, amelyek nem tartoznak egyik, az első francia bekezdésben említett egyezmény hatálya alá sem, azon ország által kiadott, megfelelő szintű biztonságot igazoló bizonyítvány, amelynek lobogója alatt a vízi jármű közlekedik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a)

„vízi jármű”: hajó vagy úszó munkagép;

b)

„hajó”: belvízi hajó vagy tengerjáró hajó;

c)

„belvízi hajó”: kizárólag vagy elsősorban belvízi utakon történő hajózásra szánt hajó;

d)

„vontatóhajó”: kifejezetten vontatási műveletek végrehajtására épített hajó;

e)

„tolóhajó”: kifejezetten tolt kötelék továbbítására épített hajó;

f)

„személyhajó”: 12-nél több utas szállítására épített és berendezett, egynapos utazásra alkalmas vagy kabinos hajó;

g)

„úszómunkagép”: gépi berendezéssel ellátott úszólétesítmény (pl. úszódaru, úszókotró berendezés, cölöpverő, elevátor);

h)

„úszómű”: rendeltetésszerűen helyhez kötött úszólétesítmény (pl. fürdőlétesítmény, úszódokk, kikötőponton, csónakház);

i)

„egyéb úszólétesítmény” tutaj, vagy más, egyenként vagy kötelékben hajózásra alkalmassá tett berendezés, amely nem hajó, úszó munkagép vagy úszómű;

j)

„kedvtelési célú kishajó”: sportolási vagy pihenési célra épített hajó, de nem személyhajó;

k)

„gyorsjáratú hajó”: a vízen 40 km/h-nál nagyobb sebesség elérésére képes motorhajó;

l)

„vízkiszorítás”: a hajó vízbe merült tömege köbméterben;

m)

„hosszúság (L)”: a hajótest maximális hosszúsága méterben, a kormánylapátot és az orrsudarat nem számítva;

n)

„szélesség (B)”: a hajótest maximális szélessége méterben a külhéj külső szélénél mérve (a lapátkerekeket, a dörzsléceket és hasonlókat nem számítva);

o)

„merülés (T)”: a hajótest legalsó pontja (a gerinc és az egyéb rögzített szerelvények figyelembevétele nélkül) és a legnagyobb merülési vonal között mért függőleges távolság méterben;

p)

„összekapcsolt belvízi utak”: egy tagállam azon vízi útjai, amelyek a nemzeti vagy nemzetközi jog értelmében az ezen irányelv hatálya alá tartozó vízi járművekkel hajózható belvízi utak révén kapcsolódnak valamely más tagállam belvízi útjaihoz.

4. cikk

A belvízi utak osztályozása

(1)   Ezen irányelv alkalmazásában az Unió belvízi útjait a következőképpen kell osztályozni:

a)

1., 2., 3. és 4. zóna:

i.

1. és 2. zóna: az I. melléklet 1. fejezetében felsorolt vízi utak;

ii.

3. zóna: az I. melléklet 2. fejezetében felsorolt vízi utak;

iii.

4. zóna: valamennyi egyéb, a nemzeti jog értelmében az ezen irányelv hatálya alá tartozó vízi járművekkel hajózható belvízi út.

b)

R zóna: az a) pontban említett vízi utak közül azok, amelyek tekintetében a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikke értelmében bizonyítványt kell kiállítani, a szóban forgó cikknek a 2016. október 6-án [ezen irányelv hatálybalépésének időpontja] érvényes megfogalmazásában.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet olyan módosítására, amelynek célja valamely vízi út osztályozásának a módosítása, beleértve további vízi utak hozzáadását és törlését is. Az I. melléklet ilyen jellegű módosításait csak az érintett tagállam kérésére, a területén lévő vízi utak tekintetében lehet elvégezni.

2. FEJEZET

HAJÓBIZONYÍTVÁNYOK

5. cikk

A műszaki és biztonsági követelményeknek való megfelelés

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a 4. cikkben említett uniós belvízi utakon közlekedő, a 2. cikk (1) bekezdésében említett vízi járművek gyártása és karbantartása az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek megfelelően történjen.

(2)   A vízi járművek (1) bekezdésnek való megfelelését az ezen irányelvnek megfelelően kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni.

6. cikk

Uniós belvízi hajóbizonyítványok

(1)   Az uniós belvízi hajóbizonyítványokat a tagállamok illetékes hatóságai adják ki ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően. A tagállamok az uniós belvízi hajóbizonyítványok kiadásakor ellenőrzik, hogy az adott vízi jármű nem rendelkezik-e már a 7. cikkben említett érvényes bizonyítvánnyal.

(2)   Az uniós belvízi hajóbizonyítványt a II. mellékletben meghatározott mintának megfelelően kell kiállítani.

(3)   Minden tagállam jegyzéket állít össze arról, hogy mely hatóságai jogosultak az uniós belvízi hajóbizonyítvány kiadására, és erről, valamint a jegyzék bármely módosításáról értesíti a Bizottságot. A Bizottság egy megfelelő weboldalon naprakész listát vezet az illetékes hatóságokról.

(4)   A vízi járművekre az uniós belvízi hajóbizonyítványt a vízi jármű üzembe helyezését megelőző műszaki szemlét követően adják ki; e szemle célja annak ellenőrzése, hogy a vízi jármű megfelel-e a II. és V. mellékletben említett műszaki követelményeknek.

(5)   Az e cikk (4) bekezdésében és a 29. cikkben meghatározott műszaki szemlék, illetve a vízi jármű tulajdonosának vagy annak képviselője kérésére elvégzett műszaki szemle során – adott esetben – ellenőrizni kell, hogy a vízi jármű megfelel-e a 23. cikk (1) és (2) bekezdésében említett kiegészítő követelményeknek.

(6)   A szemle kérésére, valamint a szemle helyének és idejének meghatározására vonatkozó eljárások az uniós belvízi hajóbizonyítványt kiadó illetékes hatóságok hatáskörébe tartoznak. Az illetékes hatóság meghatározza, hogy mely okmányokat kell benyújtani. Az eljárást oly módon kell lebonyolítani, ami biztosítja, hogy a szemlére a kérés benyújtásától számított ésszerű határidőn belül sor kerüljön.

(7)   Az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó vízi jármű számára – a vízi jármű tulajdonosa vagy annak képviselője kérésére – a tagállamok illetékes hatóságai uniós belvízi hajóbizonyítványt adnak ki, amennyiben az említett vízi jármű megfelel az ezen irányelvben foglalt követelményeknek.

7. cikk

A bizonyítvánnyal való rendelkezés kötelezettsége

A 4. cikkben említett uniós belvízi utakon közlekedő vízi járműveknek a következő dokumentumok eredeti példányával kell rendelkezniük:

a)

az R zónába tartozó vízi úton történő közlekedéskor vagy:

—

a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikke alapján kiadott bizonyítvány, vagy

—

uniós belvízi hajóbizonyítvány, amely – adott esetben az ezen irányelv II. mellékletében foglalt, a Rajnán (R zóna) közlekedő vízi járművekre vonatkozó átmeneti rendelkezések alapján – igazolja, hogy a vízi jármű teljes mértékben megfelel az ezen irányelv II. és V. mellékletében említett műszaki követelményeknek, amelyek tekintetében az alkalmazandó szabályokkal és eljárásokkal összhangban megállapítást nyert, hogy egyenértékűek a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény alkalmazásában megállapított műszaki követelményekkel;

b)

egyéb vízi utakon való közlekedéskor uniós belvízi hajóbizonyítvány vagy a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikke alapján kiadott bizonyítvány, beleértve – adott esetben – az ezen irányelv 8. cikke szerinti kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítványokat is.

8. cikk

Kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítványok

(1)   Az uniós belvízi hajóbizonyítvánnyal vagy felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikke alapján kiadott bizonyítvánnyal rendelkező vízi járműveket az ezen irányelv 23. cikkének megfelelően el kell látni kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítvánnyal.

(2)   A kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítványt a II. mellékletben meghatározott mintának megfelelően kell kiállítani, és azt az illetékes hatóságok adják ki az adott vízi utak tekintetében megállapított feltételek mellett.

9. cikk

Ideiglenes uniós belvízi hajóbizonyítványok

(1)   A tagállamok illetékes hatóságai ideiglenes uniós belvízi hajóbizonyítványt adhatnak ki a következők számára:

a)

az illetékes hatóság engedélyével uniós belvízi hajóbizonyítvány beszerzése céljából egy adott helyre utazni szándékozó vízi járművek;

b)

olyan vízi járművek, amelyek uniós belvízi hajóbizonyítványa elveszett, megsérült vagy ideiglenesen visszavonásra került a 13. cikkben és a 15. cikkben, vagy a II. és V. mellékletben említettek szerint;

c)

olyan vízi járművek, amelyek uniós belvízi hajóbizonyítványa készülőben van a sikeres szemlét követően;

d)

olyan vízi járművek, amelyek nem teljesítették az összes, a II. és V. mellékletnek megfelelően az uniós belvízi hajóbizonyítvány megszerzéséhez szükséges feltételt;

e)

olyan mértékben sérült vízi járművek, hogy azok már nem felelnek meg az uniós belvízi hajóbizonyítványuk követelményeinek;

f)

olyan úszóművek vagy egyéb úszólétesítmények, amelyek esetében a különleges szállítási műveletekért felelős hatóságok a különleges szállítási művelet végrehajtására a tagállamok hajózási hatóságainak vonatkozó előírásai szerint abban az esetben adnak ki engedélyt, ha azok rendelkeznek ilyen ideiglenes uniós belvízi hajóbizonyítvánnyal;

g)

a II. és V. melléklettől ezen irányelv 25. és 26. cikkének megfelelően eltérő vízi járművek, a vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadásáig.

(2)   Az ideiglenes uniós belvízi hajóbizonyítványt akkor lehet kiállítani, ha a vízi jármű, az úszómű vagy az egyéb úszólétesítmény hajózhatósága megfelelően biztosítottnak tűnik. A hajóbizonyítványt a II. mellékletben meghatározott minta szerint kell kiállítani.

(3)   Az ideiglenes uniós belvízi hajóbizonyítványnak tartalmaznia kell az illetékes hatóság által szükségesnek ítélt feltételeket, érvényességi ideje pedig a következők szerint alakul:

a)

az (1) bekezdés a), d), e) és f) pontjában említett esetekben egyetlen adott út, amelyet egy hónapot meg nem haladó megfelelő időn belül kell végrehajtani;

b)

az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett esetekben egy megfelelő időtartam;

c)

az (1) bekezdés g) pontjában említett esetekben hat hónap; az ideiglenes uniós belvízi hajóbizonyítvány alkalmanként hat hónappal meghosszabbítható, míg a vonatkozó végrehajtási jogi aktus elfogadásra nem kerül.

10. cikk

Az uniós belvízi hajóbizonyítványok érvényességi ideje

(1)   Az újonnan épített vízi járművek számára kiadott uniós belvízi hajóbizonyítványok érvényességi idejét az illetékes hatóság határozza meg, és az nem haladhatja meg a következő időtartamokat:

a)

öt év a személyhajók és a gyorsjáratú hajók esetében;

b)

tíz év minden egyéb vízi jármű esetében.

Az érvényesség időtartamát fel kell tüntetni az uniós belvízi hajóbizonyítványon.

(2)   A műszaki szemlét megelőzően már üzemelő vízi járművek esetében az illetékes hatóság az uniós belvízi hajóbizonyítvány érvényességi idejét eseti alapon állapítja meg, a szemle eredményétől függően. Az érvényességi idő azonban nem haladhatja meg az (1) bekezdésben foglalt időtartamokat.

11. cikk

Az uniós belvízi hajóbizonyítványok érvényességi idejének rendkívüli meghosszabbítása

Az uniós belvízi hajóbizonyítvány érvényességét – a II. és V. melléklettel összhangban – a kiállító vagy megújító illetékes hatóság rendkívüli esetben műszaki szemle végzése nélkül is meghosszabbíthatja legfeljebb hat hónappal. Az ilyen meghosszabbítást az említett bizonyítványban fel kell tüntetni.

12. cikk

Az uniós belvízi hajóbizonyítványok megújítása

(1)   Az uniós belvízi hajóbizonyítványokat érvényességi idejük lejártakor meg kell újítani a 6. cikkben megállapított feltételekkel összhangban, mégpedig egy műszaki szemlét követően, amely során ellenőrzik, hogy a vízi jármű megfelel-e a II. és V. mellékletben említett műszaki követelményeknek. Az uniós belvízi hajóbizonyítványokat a Bizottságnak a 6. cikk (3) bekezdése alapján bejelentett bármely illetékes hatóság meghosszabbíthatja.

(2)   Az uniós belvízi hajóbizonyítványok megújításakor a vízi járműre a II. mellékletben meghatározott átmeneti rendelkezések az említett mellékletben szereplő feltételek mellett alkalmazandók.

13. cikk

Az uniós belvízi hajóbizonyítványok pótlása

A tagállamok mindegyike megállapítja azokat a feltételeket, amelyek alapján pótolhatóak az érvényes, de elveszett vagy megsérült uniós belvízi hajóbizonyítványok. A feltételeknek megfelelően elvesztés esetén a bizonyítvány pótlásához be kell jelenteni a bizonyítvány elvesztését, sérülés esetén pedig vissza kell szolgáltatni a megrongálódott bizonyítványt. A pótbizonyítványon fel kell tüntetni, hogy másolat.

14. cikk

A vízi járművek jelentősebb átalakításai vagy javításai

Olyan jelentősebb átalakítások vagy javítások esetében, amelyek a szerkezeti épség, hajózási vagy kormányképességi tulajdonságai, vagy sajátos jellemzői tekintetében hatással lehetnek a vízi jármű II. és V. mellékletben említett műszaki követelményeknek való megfelelésére, a vízi járművön az esetleges újabb utat megelőzően el kell végezni a 6. cikkben meghatározott műszaki szemlét.

E szemlét követően a vízi jármű meglévő uniós belvízi hajóbizonyítványát úgy kell módosítani, hogy az tükrözze a vízi jármű megváltoztatott műszaki jellemzőit, vagy a bizonyítványt vissza kell vonni és egy újat kell kiállítani. Amennyiben az új bizonyítványt más tagállamban adják ki, mint amelyben az első bizonyítványt kiadták vagy megújították, a bizonyítványt kiállító vagy megújító illetékes hatóságot erről az új bizonyítvány kiadását követő harminc napon belül tájékoztatni kell.

15. cikk

Az uniós belvízi hajóbizonyítvány visszavonása, illetve kiadásának vagy megújításának megtagadása

(1)   Az uniós belvízi hajóbizonyítvány kiadását vagy megújítását elutasító határozatot meg kell indokolni. Az érintett vízi jármű tulajdonosát vagy annak képviselőjét értesíteni kell erről, valamint az érintett tagállamban igénybe vehető jogorvoslatról és annak határidejéről.

(2)   Az érvényes uniós belvízi hajóbizonyítványt az azt kibocsátó vagy megújító illetékes hatóság visszavonhatja, ha a vízi jármű már nem felel meg a bizonyítványban foglalt műszaki követelményeknek.

16. cikk

Harmadik országokból származó vízi járművek hajóbizonyítványainak elismerése

A hajóbizonyítványoknak az Unió és harmadik országok közötti kölcsönös elismerésére vonatkozó megállapodások hatálybalépéséig a tagállamok illetékes hatóságai elismerhetik harmadik országok vízi járműinek hajóbizonyítványait az adott tagállam területén való hajózás céljából.

17. cikk

Hajóbizonyítványok nyilvántartása

A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik nyilvántartást vezessenek a 6., 8., 9. és 12. cikk alapján általuk kiadott vagy megújított valamennyi bizonyítványról. A nyilvántartásban szerepelnie kell a II. mellékletben meghatározott mintában feltüntetett információknak.

3. FEJEZET

HAJÓAZONOSÍTÁS, SZEMLÉK ÉS MÓDOSÍTOTT MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

18. cikk

Egyedi európai hajóazonosító szám

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy minden vízi jármű egyedi európai hajóazonosító számot (ENI) kapjon a II. és V. melléklettel összhangban.

(2)   Minden vízi jármű csak egyetlen egyedi európai hajóazonosító számot kaphat, amely a vízi jármű egész élettartama során változatlan marad.

(3)   Az uniós belvízi hajóbizonyítványt kibocsátó illetékes hatóságnak a bizonyítványba be kell vezetnie az egyedi európai hajóazonosító számot.

(4)   Minden tagállam jegyzéket állít össze arról, hogy mely hatóságai felelősek az egyedi európai hajóazonosító szám kiadásáért, és erről, valamint a jegyzék bármely módosításáról értesíti a Bizottságot. A Bizottság egy megfelelő weboldalon naprakész listát vezet az illetékes hatóságokról.

19. cikk

Európai hajóadatbázis

(1)   A Bizottság a biztonságos és könnyű hajózás fenntartására irányuló intézkedések támogatása és ezen irányelv alkalmazásának biztosítása érdekében felelős az EHDB vezetéséért.

A személyes adatok tagállamok általi bármilyen kezelése a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jognak, és különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően történik.

A személyes adatok Bizottság általi bármilyen kezelése a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően történik.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok minden vízi jármű vonatkozásában késlekedés nélkül rögzítsék az EHDB-ben a következőket:

a)

az ezen irányelvvel összhangban a vízi jármű azonosítására és leírására szolgáló adatok;

b)

az ezen irányelvvel összhangban a kiadott, megújított, pótolt és visszavont bizonyítványokkal, valamint a bizonyítványt kiadó illetékes hatósággal kapcsolatos adatok;

c)

az illetékes hatóságok által ezen irányelvvel összhangban kiadott valamennyi bizonyítvány digitális másolata;

d)

az ezen irányelvvel összhangban elutasított vagy függőben lévő bizonyítvány iránti kérelemre vonatkozó adatok; és

e)

az a)–d) pontban említett adatokban bekövetkezett valamennyi változás.

(3)   A (2) bekezdésben említett adatokat a tagállamok illetékes hatóságai, a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény szerződő felei, valamint az ezen irányelv és a 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) alkalmazásával kapcsolatos feladatokkal megbízott harmadik országok az alábbi célokból kezelhetik:

a)

ezen irányelv és a 2005/44/EK irányelv alkalmazása;

b)

a belvízi közlekedés és az infrastruktúra kezelésének biztosítása;

c)

a hajózás biztonságának fenntartása vagy megerősítése;

d)

statisztikai adatok gyűjtése.

(4)   A tagállamok illetékes hatóságai átadhatnak személyes adatokat harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek, de kizárólag eseti alapon és az (EU) 2016/679 rendeletben és különösen annak V. fejezetében foglalt követelmények betartásával. A tagállamok meggyőződnek arról, hogy az e cikk (3) bekezdésében említett célokból szükség van az információk továbbítására. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet az adatokat csak akkor továbbítsa másik harmadik országba vagy nemzetközi szervezet számára, ha erre szóló kifejezett írásos engedéllyel rendelkezik, és megfelel a tagállam illetékes hatósága által meghatározott feltételeknek.

(5)   A Bizottság eseti alapon harmadik országbeli hatóságok vagy nemzetközi szervezetek számára személyes adatokat továbbíthat, illetve számukra hozzáférést biztosíthat az EHDB-hez, amennyiben az adattovábbítás vagy hozzáférés az e cikk (3) bekezdésében említett célok eléréséhez szükséges és amennyiben a 45/2001/EK rendelet 9. cikkében foglalt követelmények teljesülnek. A Bizottság meggyőződik arról, hogy a (3) bekezdésben említett célokból van szükség az információk továbbítására vagy az azokhoz való hozzáférésre. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet az adatokat csak akkor továbbítsa másik harmadik országba vagy nemzetközi szervezet számára, ha erre szóló kifejezett írásos engedéllyel rendelkezik, és megfelel a Bizottság által meghatározott feltételeknek.

(6)   Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a vízi járműre vonatkozó adatok a jármű leselejtezése esetén az (1) bekezdésben említett adatbázisból törlésre kerüljenek.

(7)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak pontosítását illetően:

a)

a tagállamok által az adatbázisban rögzítendő adatok;

b)

az engedélyezett hozzáférés típusa, figyelembe véve az adatok címzettjeinek kategóriáit és az e cikk (3) bekezdésében említett adatkezelési célokat;

c)

az adatbázis használatával és működésével kapcsolatos utasítások, különösen az adatbiztonsági intézkedések, az adatok betáplálása és kezelése, valamint az adatbázisnak a 17. cikkben említett nyilvántartásokkal való összekapcsolása tekintetében.

20. cikk

Műszaki szemlék végzése

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a (3) bekezdésben említett illetékes hatóságok végrehajtsák az ezen irányelvben említett első, időszakos, különleges és önkéntes szemléket.

(2)   Az említett illetékes hatóságok részben vagy teljesen eltekinthetnek attól, hogy egy adott vízi járművet műszaki szemlének vessenek alá, amennyiben valamely jóváhagyott hajóosztályozó társaság által a 21. cikkel összhangban kiadott érvényes igazolásból egyértelműen megállapítható, hogy a vízi jármű részben vagy mindenben megfelel a II. és V. mellékletben említett műszaki követelményeknek.

(3)   Minden tagállam jegyzéket állít össze arról, hogy mely hatóságai jogosultak a műszaki szemlék lefolytatására, és erről, valamint a jegyzék bármely módosításáról értesíti a Bizottságot. A Bizottság egy megfelelő weboldalon naprakész listát vezet az illetékes hatóságokról és felügyeleti szervekről.

(4)   Minden tagállam teljesíti a felügyeleti szervekkel és a szemlére vonatkozó kéréssel kapcsolatban a II. és V. mellékletben maghatározott különleges követelményeket.

21. cikk

A hajóosztályozó társaságok elismerése

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása révén, az e cikk (2) és a (3) bekezdésben foglalt eljárásnak megfelelően ismeri el a VI. mellékletben felsorolt kritériumokat teljesítő hajóosztályozó társaságokat, illetve vonja vissza adott esetben azok elismerését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésben említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Az elismerés iránti kérelmet az a tagállam nyújtja be a Bizottságnak, amelyben a vízi járművek ezen irányelv II. és V. mellékletében említett követelményeknek való megfelelését igazolás kiadásával tanúsító hajóosztályozó társaságnak vagy eljárási jogkörrel rendelkező kirendeltségének a székhelye található. A kérelemhez csatolni kell mindazokat az információkat és dokumentációkat, amelyek alapján az elismerés kritériumainak teljesülése megállapítható.

(3)   Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy adott hajóosztályozó társaság már nem felel meg a VI. mellékletben foglalt kritériumoknak, a Bizottságnál kérelmezheti az elismerés visszavonását. A visszavonásra irányuló kérelmet dokumentumokkal kell alátámasztani.

(4)   Fenn kell tartani azon hajóosztályozó társaságok elismerését, amelyek 2016. október 6-ig a 2006/87/EK irányelvvel összhangban elismerést kaptak.

(5)   A Bizottság jegyzéket készít az e cikknek megfelelően elismert hajóosztályozó társaságokról, és a jegyzéket első alkalommal 2017. október 7-ig közzéteszi egy megfelelő weboldalon, majd a jegyzéket folyamatosan frissíti. A tagállamok értesítik a Bizottságot azon hajóosztályozó társaságok nevének vagy címének minden változásáról, amelyeknek az elismerését kérelmezték.

22. cikk

A megfelelés ellenőrzése

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik bármikor ellenőrizhessék, hogy a vízi jármű rendelkezik-e a 7. cikk szerinti érvényes bizonyítvánnyal, és hogy megfelel-e az ilyen bizonyítvány kiadásához szükséges követelményeknek.

Amennyiben a jármű nem felel meg a követelményeknek, az illetékes hatóságok az e cikk (2)–(5) bekezdésével összhangban meghozzák a megfelelő intézkedéseket. Azt is elő kell írniuk, hogy a vízi jármű tulajdonosa vagy annak képviselője az illetékes hatóságok által meghatározott határidőn belül hozza meg a helyzet orvoslásához szükséges valamennyi intézkedést.

A vízi jármű fedélzetén lévő bizonyítványt kiadó illetékes hatóságot az ellenőrzést követő hét napon belül értesíteni kell arról, hogy a jármű nem felel meg az előírásoknak.

(2)   Amennyiben a vízi jármű fedélzetén nincs érvényes bizonyítvány, a járművet meg lehet akadályozni útja folytatásában.

(3)   Ha az ellenőrzés során az illetékes hatóságok úgy találják, hogy a vízi jármű egyértelmű veszélyt jelent a fedélzeten tartózkodókra, a környezetre vagy a hajózás biztonságára, megakadályozhatják útja folytatását, mindaddig, amíg sor nem került a helyzet orvoslásához szükséges lépésekre.

Az illetékes hatóságok előírhatnak olyan arányos intézkedéseket is, amelyek lehetővé teszik a vízi jármű biztonságos továbbhaladását, indokolt esetben a szállítási művelet leállításával, egy olyan helyig, ahol a vízi jármű ellenőrzése vagy javítása megtörténhet.

(4)   Az a tagállam, amely megakadályozta a vízi jármű útjának folytatását, illetve a vízi jármű tulajdonosát vagy annak képviselőjét értesítette arról, hogy a fellelt hibák javításának elmulasztása esetén ezt szándékozik tenni, hét napon belül tájékoztatja meghozott vagy meghozni szándékozott határozatáról annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, ahol a járműbizonyítványt kiadták vagy legutoljára megújították.

(5)   Az ezen irányelv végrehajtásából fakadóan hozott, a vízi jármű útjának megszakításáról szóló valamennyi határozatban részletesen meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló indokokat. E határozatról haladéktalanul értesíteni kell az érintett felet, akit ugyanakkor tájékoztatni kell az érintett tagállamban hatályos jogszabályok szerint számára rendelkezésre álló fellebbezési eljárásokról és azok határidejéről.

23. cikk

Módosított műszaki követelmények egyes zónák vonatkozásában

(1)   A tagállamok – adott esetben a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény követelményeire is figyelemmel – a területükön az 1. és a 2. zónába tartozó vízi utakon közlekedő vízi járművek vonatkozásában a II. és V. mellékletben említetteket kiegészítő műszaki követelményeket fogadhatnak el. E kiegészítő követelmények kizárólag a III. mellékletben felsorolt elemekre korlátozódnak.

(2)   Minden tagállam fenntarthat a II. és V. mellékletben említetteket kiegészítő műszaki követelményeket a 3. zónába tartozó, nem összekapcsolt belvízi utakon közlekedő személyhajók tekintetében. E kiegészítő követelmények kizárólag a III. mellékletben felsorolt elemekre korlátozódnak.

(3)   Amennyiben a II. mellékletben említett átmeneti rendelkezések a meglévő nemzeti biztonsági szabványok szigorának csökkenését eredményeznék, az érintett tagállam eltekinthet az átmeneti rendelkezések alkalmazásától a nem összekapcsolt belvízi útjain közlekedő személyhajók tekintetében. Ilyen körülmények fennállása esetén az érintett tagállam megkövetelheti a nem összekapcsolt belvízi útjain közlekedő személyhajóktól, hogy 2008. december 30-tól kezdődően teljes mértékben feleljenek meg a II. és V. mellékletben említett műszaki követelményeknek.

(4)   A tagállamok a területükön kizárólag a 3. és 4. zónába tartozó vízi utakon közlekedő vízi járművek tekintetében engedélyezhetik a műszaki követelmények részleges teljesítését, illetve meghatározhatnak a II. és V. mellékletben említetteknél kevésbé szigorú műszaki követelményeket. A kevésbé szigorú műszaki követelmények alkalmazása vagy a műszaki követelmények részleges megkövetelése csak a IV. mellékletben felsorolt elemekre korlátozódhat.

(5)   Amennyiben valamely tagállam alkalmazza az (1), (2), (3) vagy (4) bekezdést, erről az alkalmazás tervezett kezdete előtt legalább hat hónappal értesíti a Bizottságot. A Bizottság erről tájékoztatja a többi tagállamot.

A Bizottság az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett esetekben végrehajtási jogi aktusok útján jóváhagyja a kiegészítő műszaki követelményeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)   Az (1), (2), (3) és (4) bekezdéssel összhangban lévő módosított műszaki követelményeknek való megfelelést fel kell tüntetni az uniós belvízi hajóbizonyítványban vagy a kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítványban.

24. cikk

Eltérések bizonyos vízijármű-kategóriák számára

(1)   A tagállamok a megfelelő mértékű biztonság megőrzése mellett eltérést engedélyezhetnek ezen irányelv egészének vagy egyes részeinek alkalmazása alól az alábbiak vonatkozásában:

a)

a nem összekapcsolt belvízi utakon közlekedő vízi járművek;

b)

olyan vízi járművek, amelyek bruttó hordképessége nem haladja meg a 350 tonnát, vagy olyan vízi járművek, amelyek nem áruszállításra szolgálnak és 100 köbméternél kevesebb a vízkiszorításuk, és amelyeket 1950. január 1-je előtt kezdtek építeni, és amelyek kizárólag az adott tagállam területén közlekednek.

(2)   A felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény sérelme nélkül a tagállamok a területükön folytatott hajózás tekintetében eltérést engedélyezhetnek ezen irányelv alól a helyi érdekű, korlátozott terjedelmű hajóutakon vagy kikötői területekben közlekedő vízi járművekre. Az eltéréseket és azokat a hajóutakat vagy területeket, amelyekre érvényesek, a vízi jármű hajóbizonyítványában fel kell tüntetni.

(3)   A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) és (2) bekezdéssel összhangban engedélyezett eltérésekről. A Bizottság erről tájékoztatja a többi tagállamot.

25. cikk

Új technológiák alkalmazása és a különleges vízi járművekre vonatkozó eltérések

(1)   A belvízi hajózás terén az innovációnak és az új technológiák alkalmazásának az ösztönzése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyek különleges vízi járművek vonatkozásában lehetőséget nyújtanak a követelményektől való eltérésre, illetve más műszaki előírások egyenértékűségének elismerésére az alábbiak tekintetében:

a)

a II. és V. mellékletben felsoroltaktól eltérő anyagok, szerkezeti elemek vagy felszerelési egységek vízi jármű fedélzetén való használatát vagy meglétét, illetve az említettektől eltérő megoldások vagy tervezési szempontok elfogadását elismerő uniós belvízi hajóbizonyítvány kiadása, feltéve, hogy biztosított az egyenértékű biztonság;

b)

kísérleti jelleggel és korlátozott időtartamra olyan uniós belvízi hajóbizonyítvány kiadása, amely a II. és V. mellékletben felsoroltaktól eltérő, új műszaki előírásokon alapul, feltéve, hogy biztosított az egyenértékű biztonság.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésben említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett, alkalmazandó eltéréseket és az egyenértékűségek elismerését a tagállamok illetékes hatóságainak be kell jegyezniük az uniós belvízi hajóbizonyítványba.

26. cikk

Nehézségek

(1)   A II. mellékletben megállapított műszaki követelményekre vonatkozó átmeneti rendelkezések lejártát követően a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekkel az említett mellékletben megállapított, az átmeneti rendelkezések hatálya alá tartozó műszaki követelményektől eltéréseket engedélyezhet, amennyiben e követelmények műszaki szempontból nehezen végrehajthatók vagy amennyiben alkalmazásuk aránytalan költségekkel járna.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésben említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett, alkalmazandó eltéréseket a tagállamok illetékes hatóságainak be kell jegyezniük az uniós belvízi hajóbizonyítványba.

27. cikk

A típusjóváhagyással ellátott berendezések nyilvántartása

A Bizottság egy megfelelő weboldalon közzéteszi a II. és V. melléklettel összhangban típusjóváhagyással ellátott berendezések nyilvántartását.

4. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Az okmányok használatára vonatkozó átmeneti rendelkezések

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó, és a tagállamok illetékes hatóságai által a 2006/87/EK irányelvnek megfelelően, 2016. október 6. előtt kiadott okmányok lejáratukig érvényesek maradnak.

29. cikk

A 82/714/EGK irányelv hatályából kizárt vízi járművek

(1)   Azokra a vízi járművekre, amelyek nem tartoztak a 82/714/EGK tanácsi irányelv (12) hatálya alá, de amelyek ezen irányelv 2. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben ezen irányelv hatálya alá tartoznak, az uniós belvízi hajóbizonyítványt a műszaki szemlét követően adják ki, amely során ellenőrzik, hogy a vízi jármű megfelel-e az ezen irányelv II. és V. mellékletében említett műszaki követelményeknek. Ezt a műszaki szemlét a vízi jármű jelenlegi bizonyítványának lejártát követően, de legkésőbb 2018. december 30-ig kell végrehajtani.

(2)   A II. és V. mellékletben említett műszaki követelményeknek való megfelelés bármilyen elmulasztását fel kell tüntetni az uniós belvízi hajóbizonyítványban. Amennyiben az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy ezek a hiányosságok nem jelentenek nyilvánvaló veszélyt, az e cikk (1) bekezdésében említett vízi járművek tovább közlekedhetnek addig az időpontig, amikor a vízi jármű követelményeknek nem megfelelő alkatrészeit vagy tereit oly módon cserélik ki vagy alakítják át, hogy az adott alkatrészek vagy terek megfeleljenek a II. és V. mellékletben említett műszaki követelményeknek.

(3)   A meglévő alkatrészeknek a rendszeres javítások és karbantartás során történő, azonos alkatrészekkel vagy azonos technológiájú és tervezésű alkatrészekkel való cseréje nem tekintendő a (2) bekezdés értelmében cserének vagy átalakításnak.

(4)   E cikk (2) bekezdésének értelmében különösen akkor feltételezhető nyilvánvaló veszély, ha a vízi jármű szerkezeti épségére, a hajózási vagy kormányképességi tulajdonságaira, vagy sajátos jellemzőire vonatkozó, a II. és V. mellékletben említett műszaki követelményekkel összefüggő hiányosságokra derül fény. A II. és V. mellékletben említett műszaki követelmények tekintetében lehetővé tett eltérések nem tekinthetők nyilvánvaló veszélyt jelentő hiányosságoknak.

30. cikk

A 2006/87/EK irányelv szerinti átmeneti követelményekkel kapcsolatos átmeneti rendelkezések

A 2006/87/EK irányelv II. mellékletének 1.06 cikkével összhangban elfogadott átmeneti követelmények lejáratukig érvényben maradnak.

31. cikk

A mellékletek módosítása

(1)   A Bizottság a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el annak érdekében, hogy a II. mellékletet kiigazítsa az ES-TRIN szabvány legfrissebb változatára történő hivatkozás indokolatlan késedelem nélkül történő naprakésszé tétele és az alkalmazás kezdetének meghatározása céljából.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben megfelelő elemzés azt indokolja, és nem állnak rendelkezésre a hajózás biztonságát szavatoló megfelelő és korszerű nemzetközi szabványok, illetve ha a CESNI döntéshozatali eljárását érintő változtatások veszélyt jelentenének az Unió érdekeire nézve, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletnek a megfelelő műszaki követelmények előírása érdekében történő módosításáról.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. és IV. mellékletnek a műszaki és tudományos eredményekhez történő igazítása érdekében.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. mellékletnek a közigazgatási rendelkezések korszerűsítését és egyszerűsítését célzó kiigazításai érdekében.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. melléklet azon kiigazításairól, amelyek célja a hajóosztályozó társaságok elismerését szabályozó kritériumoknak a hajózásbiztonság szavatolását célzó módosítása.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e mellékletek módosítása esetén a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása révén aktualizálja az irányelv szövegében a II. és V. melléklet egyes rendelkezéseire utaló hivatkozásokat.

32. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottság 4., 19. és 31. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2016. október 6-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok letelte előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4., a 19. és a 31. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 4., 19. és 31. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

33. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 91/672/EGK tanácsi irányelv (13) 7. cikkével létrehozott bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz.

34. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2021. október 7. előtt jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben – különösen a műszaki követelmények harmonizálása és a belvízi hajózásra vonatkozó műszaki szabványok kidolgozása tekintetében – felülvizsgálja az irányelv által bevezetett intézkedések eredményességét. A jelentés a belvízi hajózás tekintetében illetékes nemzetközi szervezetekkel való együttműködés mechanizmusait is felülvizsgálja. A jelentéssel együtt – adott esetben – jogalkotási javaslatot is benyújtanak, amelynek célja az együttműködés és koordináció további ésszerűsítése az olyan szabványok kidolgozása érdekében, amelyekre az Unió jogi aktusaiban hivatkozni lehet. A Bizottság hasonló jelentést nyújt be a belvízi szállítást érintő valamennyi jelentős fejleményt követően.

35. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

36. cikk

A 2009/100/EK irányelv módosítása

A 2009/100/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk helyébe az alábbi szöveg lép:

„1. cikk

Ezt az irányelvet olyan belvízi árufuvarozásra szolgáló hajókra kell alkalmazni, amelyek bruttó hordképessége legalább 20 metrikus tonna:

a)

20 méternél kisebb hosszúságúak (L); és

b)

amelyek esetében a hosszúság (L), a szélesség (B) és a merülés (T) szorzatának eredménye 100 köbméternél kisebb űrtartalom.

Ez az irányelv nem érinti a rajnai hajók szemleszabályzatát és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodást (ADN).”.

2.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Amennyiben a hajók az ADN értelmében veszélyes árut szállítanak, a tagállamok megkövetelhetik, hogy teljesítsék az említett megállapodásban megállapított követelményeket. Ennek bizonyítására megkövetelhetik az említett megállapodásban meghatározott engedély bemutatását.”;

b)

az (5) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a hajók teljesítik az ADN követelményeit, a veszélyes áru fuvarozására vonatkozó különleges feltételeket teljesítettnek kell tekinteni a Közösség összes hajózható vízi útján. Az említett követelmények teljesítésére bizonyítékul szolgálhat a (4) bekezdésben említett engedély.”.

37. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok a 40. cikk sérelme nélkül hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2018. október 7-ig megfeleljenek, és amelyek attól a naptól alkalmazandók. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

(3)   Az a tagállam, amely a 24. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban engedélyezett eltérések eredményeképpen nem rendelkezik az ezen irányelv hatálya alá tartozó, a saját vízi útjain közlekedő vízi járművekkel, nem köteles átültetni a 2. fejezetet, a 18. cikk (3) bekezdését, valamint a 20. és a 21. cikket.

38. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2006/87/EK irányelv 2018. október 7-én hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni és a VII. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

39. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

40. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei Dánia, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Ciprus, Lettország, Málta, Portugália, Szlovénia és Finnország kivételével.

Kelt Strasbourgban, 2016. szeptember 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

I. KORČOK

(1)  HL C 177., 2014.6.11., 58. o.

(2)  HL C 126., 2014.4.26., 48. o.

(3)  Az Európai Parlament 2014. április 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2016. június 16-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2016. szeptember 14-i álláspontja.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/87/EK irányelve (2006. december 12.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról és a 82/714/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 389., 2006.12.30., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/100/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a belvízi hajókra vonatkozó hajóbizonyítványok kölcsönös elismeréséről (HL L 259., 2009.10.2., 8. o.).

(7)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/45/EK irányelve (2009. május 6.) a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről (HL L 163., 2009.6.25., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/44/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) (HL L 255., 2005.9.30., 152. o.).

(12)  A Tanács 82/714/EGK irányelve (1982. október 4.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról (HL L 301., 1982.10. 28., 1. o.).

(13)  A Tanács 91/672/EGK irányelve (1991. december 16.) a belvízi áru- és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről (HL L 373., 1991.12.31., 29. o.).

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. melléklet:

A földrajzilag az 1., 2. és 3. hajózási zónába tartozó uniós belvízi utak jegyzéke

II. melléklet:

Az 1., 2., 3. és 4. zóna belvízi útjain közlekedő vízi járművekre vonatkozó műszaki minimumkövetelmények

III. melléklet:

Az 1. és 2. zóna belvízi útjain, valamint a 3. zónába tartozó nem összekapcsolt belvízi utakon közlekedő vízi járművekre vonatkozó lehetséges kiegészítő műszaki követelmények tárgykörei

IV. melléklet:

A 3. és 4. zónába tartozó belvízi utakon közlekedő vízi járművekre vonatkozó műszaki követelmények lehetséges enyhítésének tárgykörei

V. melléklet:

Részletes eljárási rendelkezések

VI. melléklet:

Hajóosztályozó társaságok

VII. melléklet:

Megfelelési táblázat

I. MELLÉKLET

A FÖLDRAJZILAG AZ 1., 2. ÉS 3. HAJÓZÁSI ZÓNÁBA TARTOZÓ UNIÓS BELVÍZI UTAK JEGYZÉKE

1. FEJEZET

1. zóna

Németország

Ems

A régi Greetsiel világítótornyot az eemshaveni kikötői bejárat nyugati kikötőgátjával összekötő vonaltól kifelé az északi szélesség 53° 30′ és a keleti hosszúság 6° 45′-ig, azaz kissé kifelé a szárazáru-szállító hajók átrakási helyétől az Alte Emsen (1)

Lengyelország

A Pomorska-öböl Rugen-szigeti Nord Perdet és a Niechorze világítótornyot összekötő vonaltól délre eső része

A Gdanski-öböl Hel világítótornyot és Baltijsk kikötőjének bejárati bójáját összekötő vonaltól délre eső része

Svédország

Vänern-tó, délről a bastugrunds-i fényjelzőn keresztül futó szélességi körrel határolva

Göta älv és Rivöfjorden, keletről az Älvsborg-híddal, nyugatról a gäveskäri világítótornyon keresztül futó hosszúsági körrel, délről pedig a smörbådani világítótornyon keresztül futó szélességi körrel határolva

Egyesült Királyság

SKÓCIA

Blue Mull Sound

Gutcher és Belmont között

Yell Sound

Tofts Voe és Ulsta között

Sullom Voe

A Gluss-sziget északkeleti pontjától Calback Ness északi pontjáig egy vonalon belül

Dales Voe

Télen:

Kebister Ness északi fokától Breiwick partjáig egy vonalon belül a nyugati 1° 10,8′ hosszúsági foknál

Dales Voe

Nyáron:

mint Lerwicknél

Lerwick

Télen:

északról Scottle Holmtól Scarfi Taing on Bressayig egy vonallal, és délről a Twageos-fok világítótoronytól Whalpa Taing on Bressayig egy vonallal határolt területen belül

Lerwick

Nyáron:

északról Brim Nesstől Inner Score északkeleti csücskéig egy vonallal, és délről Ness of Sound déli végétől Kirkabisternessig egy vonallal határolt területen belül

Kirkwall

Kirkwall és Rousay között, a Point of Graand (Egilsay) és Galt Ness (Shapinsay) vagy Head of Work (szárazföld) közötti vonaltól nem keletre Helliar Holm jelzőfényein keresztül Shapinsay partjáig; az Eynhallow-sziget délkeleti csücskétől nem északnyugatra, nem a tenger felé és egy vonal felé Rousay partján az északi szélesség 59° 10,5′ és a nyugati hosszúság 002° 57,1′, valamint Egilsay partján az északi szélesség 59° 10,0′ és a nyugati hosszúság 002° 56,4′-nél

Stromness

Scapáig, de nem Scapa Flow-n kívül

Scapa Flow

A Point of Clettstől Hoy szigetén át a Fara szigetén levő Thomson's Hill háromszögelési pontig, majd innen a Flotta szigetén levő Gibraltar kikötőgátig húzott vonallal határolt területen belül; a St Vincent kikötőgáttól Flotta szigetén át Calf of Flotta legnyugatibb pontjáig; Calf of Flotta legkeletibb pontjától a South Ronaldsay-szigeten levő Needle Pointig, valamint Ness on Mainland Nesstől a Graemsay-szigeten levő Point of Oxan világítótoronyig és innen a Hoy-szigeten levő Bu-fokig; és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Balnakiel-öböl

Eilean Dubh és A'Chleit között

Cromarty Firth

Észak-Sutortól Nairn Breakwaterig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Inverness

Észak-Sutortól Nairn Breakwaterig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Tay folyó–Dundee

A Broughty kastélytól Tayportig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Firth of Forth és a Forth folyó

Kirkcaldytől a Portobello folyóig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Solway Firth

A legdélebbi foktól Sillothig egy vonalon belül

Loch Ryan

Finnart's-foktól Milleur-fokig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Clyde

Külső határ:

egy vonal Skipnesstől Garroch Headtől egy mérföldre délre egy pontig, majd innen Farland Headig

Belső határ télen:

egy vonal a Cloch világítótoronytól Dunoon kikötőgátig

Belső határ nyáron:

egy vonal Bogany-foktól, Bute-sziget, a Skelmorlie kastélyig és egy vonal Ardlamont-foktól az Ettrick-öböl legdélibb széléig a Kyles of Bute öbölön belül

Megjegyzés: A fenti belső nyári határ június 5. és szeptember 5. között (mindkét napot beleértve) kiterjesztésre kerül egy vonallal, a Skelmorlie kastélynál levő Ayrshire parttól két mérföldre egy pont és a Tomond End, Cumbrae között, valamint egy vonallal Portachur-fok, Cumbrae és Inner Brigurd-fok, Ayrshire között

Oban

Északról Dunollie-fok fényétől Ard na Chruidhig egy vonallal, és délről Rudha Seanachtől Ard na Cuile-ig egy vonallal határolt területen belül

Kyle of Lochalsh

A Loch Alshen keresztül a Loch Duich csúcsáig

Loch Gairloch

Télen:

nincs

Nyáron:

A Rubha na Moine-tól Eilan Horrisdale-ig, majd Rubha nan Eanntag-ig vezető vonaltól délre

ÉSZAK-ÍRORSZÁG

Belfast Lough

Télen:

nincs

Nyáron:

Carrickfergustól Bangorig egy vonalon belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Loch Neagh

A parttól 2 mérföldnél nagyobb távolságra

ANGLIA KELETI PARTJA

Humber folyó

Télen:

New Hollandtól Paullig egy vonalon belül

Nyáron:

a Cleethorpes kikötőgáttól Patrington Church-ig egy vonalon belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

WALES ÉS ANGLIA NYUGATI PARTJA

Severn folyó

Télen:

Blacknore-foktól Caldicot Pillig, Portskewett, egy vonalon belül

Nyáron:

Barry dokk kikötőgáttól Steepholm-ig, majd innen Brean Down-ig egy vonalon belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Wye folyó

Télen:

a Blacknore-fok és Caldicot Pill, Porstkewett közötti vonalon belül

Nyáron:

Barry dokk kikötőgáttól Steepholm-ig, majd innen Brean Down-ig egy vonalon belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Newport

Télen:

nincs

Nyáron:

Barry dokk kikötőgáttól Steepholm-ig, majd innen Brean Down-ig egy vonalon belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Cardiff

Télen:

nincs

Nyáron:

Barry dokk kikötőgáttól Steepholm-ig, majd innen Brean Down-ig egy vonalon belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Barry

Télen:

nincs

Nyáron:

Barry dokk kikötőgáttól Steepholm-ig, majd innen Brean Down-ig egy vonalon belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Swansea

A kikötőgátak tenger felőli végpontjai közötti vonalon belül

Menai-szoros

A Menai-szoroson belül a Llanddwyn-szigeti jelzőfényt Dinas Dinlleu-vel összekötő vonaltól és a Puffin-sziget déli végét Trwyn Du-fokkal és a llanfairfechani vasútállomással összekötő vonalaktól, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Dee folyó

Télen:

a Hilbre-foktól az Air-fokig egy vonalon belül

Nyáron:

a Formby-foktól az Air-fokig egy vonalon belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Mersey folyó

Télen:

nincs

Nyáron:

a Formby-foktól az Air-fokig egy vonalon belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Preston és Southport

a Southport és Blackpool közötti vonalon belül a partokon belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Fleetwood

Télen:

nincs

Nyáron:

a Rossal-fok és Humphrey Head közötti vonalon belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Lune folyó

Télen:

nincs

Nyáron:

a Rossal-fok és Humphrey Head közötti vonalon belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Heysham

Télen:

nincs

Nyáron:

a Rossal-fok és Humphrey Head közötti vonalon belül

Morecambe

Télen:

nincs

Nyáron:

a Rossal-fok és Humphrey Head közötti vonalon belültől

Workington

A legdélebbi foktól Sillothig egy vonalon belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

ANGLIA DÉLI RÉSZE

Colne–Colchester folyó

Télen:

a Colne-fok és Whitstable közötti vonalon belül

Nyáron:

a Clacton kikötőgát és Reculvers közötti vonalon belül

Blackwater folyó

Télen:

a Colne-fok és Whitstable közötti vonalon belül

Nyáron:

a Clacton kikötőgát és Reculvers közötti vonalon belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Crouch folyó és Roach folyó

Télen:

a Colne-fok és Whitstable közötti vonalon belül

Nyáron:

a Clacton kikötőgát és Reculvers közötti vonalon belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Temze és mellékfolyói

Télen:

a Colne-fok és Whitstable közötti vonalon belül

Nyáron:

a Clacton kikötőgát és Reculvers közötti vonalon belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Medway folyó és a Swale

Télen:

a Colne-fok és Whitstable közötti vonalon belül

Nyáron:

a Clacton kikötőgát és Reculvers közötti vonalon belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Chichester

A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Langstone kikötő

A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Portsmouth

A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Bembridge, Wight-sziget

A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Cowes, Wight-sziget

A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Southampton

A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Beaulieu folyó

A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Keyhaven tó

A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Weymouth

A Portland kikötőn belül és a Wey folyó és a Portland kikötő között

Plymouth

a Cawsand és Breakwater és Staddon közötti vonalon belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Falmouth

Télen:

a St. Anthony Head és Rosemullion közötti vonalon belül

Nyáron:

a St. Anthony Head és Nare-fok közötti vonalon belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Camel folyó

a St.Anthony Head és Nare-fok közötti vonalon belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Bridgewater

A zátonyon belül és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

Avon folyó (Avon)

Télen:

a Blacknore-fok és Caldicot Pill, Porstkewett közötti vonalon belül

Nyáron:

Barry kikötőgáttól Steepholm-ig, majd innen Brean Down-ig egy vonalon belül

és a 2. zónájú vizektől a tenger felé

2. zóna

Cseh Köztársaság

Lipno tavi gát

Németország

Ems

Az Emsen keresztül a Papenburg kikötő bejáratához közel a korábbi diemeni szivattyútelep és a Halténél levő töltés eleje között húzódó vonaltól egészen a régi Greetsiel világítótornyot és az eemshaveni kikötő bejáratát összekötő vonalig

Jade

A korábbi Schillig jelzőfényt a lanwardeni templomtoronnyal összekötő vonalon belül

Weser

A brémai vasúti híd északnyugati szélétől egészen a langwardeni és a cappeli templomtornyot összekötő vonalig, beleértve a Westergate, Rekumer Loch, Rechter Nebenarm és Schweiburg oldalágakat

Elba és Bütztflether

Süderelbe (a 0,69 km-től az Elba torkolatáig), Ruthenstrom (a 3,75 km-től az Elba torkolatáig),

Wischhafener Süderelbe (a 8,03 km-től az Elba torkolatáig)

A hamburgi kikötő alsó határától egészen a döse-i irányfényt és a Friedrichskoog töltés (Dieksand) nyugati szélét összekötő vonalig, beleértve a Nebenelbe és az Este, a Lühe, a Schwinge, az Oste, a Pinnau, a Krückau és a Stör mellékfolyóit (minden esetben a torkolattól a duzzasztógátig)

Meldorfer Bucht

A Friedrichskoog töltés (Dieksand) nyugati szélét és a büsumi kikötő nyugati végét összekötő vonalon belül

Eider

A Gieselau-csatorna torkolatától (22,64 km) a (Tränke) erőd és a vollerwieki templomtorony közötti vonalig

Gieselau-csatorna

Az Eider torkolatától a Kieli-csatorna torkolatáig

Flensburger Förde

A Kegnäs világítótornyot és Birknackot összekötő vonalon belül, a német-dán határtól északra a Flensburger fjordnál

Schlei

A schleimündei kikötő végei közötti vonalon belül

Eckernförder Bucht

A Boknis-Ecket és a szárazföld Dänisch Nienhofnál levő északkeleti pontját összekötő vonalon belül

Kieler Förde

A Bülk világítótornyot a Laboe tengerészeti emlékművel összekötő vonalon belül

Kieli-csatorna, beleértve az Audorfer See-t és a Schirnauer See-t

A brunsbütteli kikötőgát végpontjait összekötő vonaltól a Kiel-Holtenaunál levő bejárati fényeket, a Schirnauer See-t, a Bergstedter See-t, az Andorfer See-t, az Obereidersee-t az Enge-vel, a Flemhuder See-vel és az Achterwehrer csatornával összekötő vonalig

Trave

A lübecki nyitható vasúti híd északnyugati szélétől, beleértve a Pötenitzer Wieket és a Dassower See-t, a travemündei kikötőgát belső déli és külső északi végpontját összekötő vonalig

Leda

A Leernél levő tengeri zsilip külső kikötője bejáratától az EEms torkolatáig

Hunte

Az oldenburgi kikötőtől és Oldenburgban az Amalienbrückétől völgymenetben 140 métertől a Weser torkolatáig

Lesum

A Hamme és a Wümme egybefolyásától (0,00 km) a Weser torkolatáig

Este

A buxtehudei gátkaputól (0,25 km) az Elba torkolatáig

Lühe

A horneburgi Au-Mühle-től (0,00 km) az Elba torkolatáig

Schwinge

A stadei Salztor gátkapu északi sarkától az Elba torkolatáig

Oste

Az Oste duzzasztógátja fölötti közúti híd középvonalától folyásiránnyal szemben mért 210 métertől (69,360 km) az Elba torkolatáig

Pinnau

A pinnebergi vasúti híd délnyugati szélétől az Elba torkolatáig

Krückau

Az elmshorni Wedenkamptól és ide vezető híd délnyugati szélétől az Elba torkolatáig

Stör

A Rensing árapályszintmérőtől az Elba torkolatáig

Freiburger Hafenpriel

A Freiburg an der Elbe zsilip keleti szélétől egészen az Elba torkolatáig

Wismarbucht, Kirchsee, Breitling, Salzhaff és Wismar kikötői terület

A tenger felé egészen a Hoher Wieschendorf Huk és a Timmendorf jelzőfény közötti vonalig és a Poel-szigeti Gollwitz jelzőfényt a Wustow-félsziget déli pontját összekötő vonalig

Warnow, valamint a Breitling és mellékágai

Lefelé a Mühlendammon a rostocki Geinitzbrücke északi szélétől a tenger felé egészen a warnemündei nyugati és keleti kikötőgát északi pontjait összekötő vonalig

A szárazföld és a Darß és Zingst félsziget által körbezárt vizek, valamint a Hiddensee- és Rügen-sziget (beleértve a Stralsund kikötői területet)

A tenger felé kiterjedve az alábbiak között

a Zingst-félsziget és Bock szigete: egészen az északi szélesség 54° 26′ 42″-ig

Bock és Hiddensee szigete: egészen a Bock-sziget északi pontját a Hiddensee-sziget déli pontjával összekötő vonalig

Hiddensee szigete és Rügen szigete (Bug): egészen a Neubessin délkeleti pontját és Buger Hakent összekötő vonalig

Kleine Jasmunder Bodden

 

Greifswalder Bodden

A Bodden a tenger felé egészen a Thiessower Haken (Südperd) keleti pontjától a Ruden-sziget keleti pontjáig húzódó vonalig, és innen az Usedom-sziget északi pontjáig (északi szélesség 54° 10′ 37″, keleti hosszúság 13° 47′ 51″)

Ryck

A greifswaldi Steinbecker hídtól keletre, a kikötőgátakat összekötő vonalig

A szárazföld és a Usedom-sziget által közrezárt vizek (a Peenestrom, beleértve a Wolgast kikötői területet és az Achterwassert és az Oder Haffot)

Kelet felé egészen a Lengyel Köztársaság határáig a Stettiner Haffban

Uecker

Az Uekermünde közúti híd dél-nyugati sarkától a kikötőgátakat összekötő vonalig

Megjegyzés: Azon hajók esetében, amelyek honi kikötője másik tagállamban van, az 1960. április 8-i Ems–Dollart-szerződés 32. cikkét kell figyelembe venni (BGBl. 1963 II., 602. o.).

Franciaország

A Gironde az Ile de Patirastól lefelé elhelyezkedő 48,50 km-től a tenger vonaláig, amelyet Pointe de Grave-ot és a Pointe de Suzac-ot összekötő vonal jelöl ki

A Loire Cordemais-től (25. km) a tenger vonaláig, amelyet a Pointe de Mindin-t és a Pointe de Penhoët-t összekötő vonal jelöl ki

A Szajna a Tancarville csatorna elejétől a tenger vonaláig, amelyet az a vonal jelöl ki, amely a jobb parton található Cape Hode-ot a bal parton található azon ponttal köti össze, ahol a tervezett töltés Berville alatt találkozik a parttal

A Vilaine az Arzal Dam-tól a tenger vonaláig, amelyet a Pointe du Scalt a Pointe du Moustoirral összekötő vonal jelöl ki

Genfi-tó

Magyarország

Balaton

Hollandia

Dollard

Eems

Waddenzee: beleértve az összekötőket az Északi-tengerrel

IJsselmeer: beleértve a Markermeert és az Ijmeert, de a Gouwzee nem

Nieuwe Waterweg és a Scheur

Calandkanaal nyugatra a Benelux kikötőtől

Hollands Diep

Breeddiep, Beerkanaal és kapcsolódó kikötői

Haringvliet és Vuile Gat: beleértve egyrészről a Goeree-Overflakkee, másrészről aVoorne-Putten és Hoeksche Waard közötti vízi utakat

Hellegat

Volkerak

Krammer

Grevelingenmeer és Brouwerschavensche Gat: beleértve a Schouwen-Duiveland és Goeree-Overflakkee közötti vízi utakat

Keten, Mastgat, Zijpe, Krabbenkreek, Eastern Scheldt és Roompot: beleértve egyrészről a Walcheren, Noord-Beveland és Zuid-Beveland, másrészről pedig a Schouwen-Duiveland és Tholen közötti vízi utakat, nem tartozik ide a Scheldt-Rajna csatorna

Scheldt és Nyugat-Scheldt, valamint tengeri torkolata: beleértve egyrészről a Zeeland Flanders, másrészről pedig a Walcheren és Zuid-Beveland közötti vízi utakat, de nem tartozik ide a Scheldt-Rajna csatorna

Lengyelország

Szczecini lagúna

Kamień-lagúna

Wisła-lagúna

Puck-öböl

Włocławski víztározó

Śniardwy tó

Niegocin tó

Mamry tó

Svédország

Göta älv, keletről a Göta älv-híd által, nyugatról pedig az Älvsborg-híd által határolva

Egyesült Királyság

SKÓCIA

Scapa Flow

A Flotta szigetén levő Wharth-tól a dél-Wallson levő Martello toronyig húzott és a Hoy szigetén levő Point Clettstől a Fara szigetén levő Thomson's háromszögelési pontig, majd innen a Flotta-szigeti Gibraltar kikötőgátig húzott vonallal határolt területen belül

Kyle of Durness

Eilean Dubhtól délre

Cromarty Firth

Az észak-Sutor és dél-Sutor közötti vonalon belül

Inverness

A Fort George és Chanonry-fok közötti vonalon belül

Findhorn-öböl

A földnyelven belül

Aberdeen

A déli kikötőgát és az Abercromby kikötőgát közötti vonalon belül

Montrose-medence

Nyugatra attól a vonaltól, amely a Scurdie Ness világítótoronynál levő kikötői bejáraton át észak–dél irányban fut

Tay folyó–Dundee

A dundee-i árapálymedence (halasdokk) és Craig Head, Kelet-Newport közötti vonalon belül

Firth of Forth és a Forth folyó

A Firth of Forthon belül, de nem keletre a Forth vasúti hídtól

Dumfries

Az Airds-fok és Scar-fok közötti vonalon belül

Loch Ryan

A Cairn-fok és Kircolm-fok közötti vonalon belül

Ayr kikötő

A homokpadon belül

Clyde

Az 1. zónájú vizek felett

Kyles of Bute

Colintraive és Rhubodach között

Campbeltown kikötő

A Macringan's-fok és Ottercharach-fok közötti vonalon belül

Loch Etive

A Loch Etive-n belül a Lora vízesés felett

Loch Leven

A Ballachulishnál levő híd felett

Loch Linnhe

A Corran-fok jelzőfénytől északra

Loch Eil

Az egész tó

Kaledóniai-csatorna

Lochs Lochy, Oich és Ness

Kyle of Lochalsh

Kyle Akinon belül, nem nyugatra az Eilean Ban jelzőfénytől vagy keletre Eileanan Dubhától

Loch Carron

Stromemore és a Strome komp között

Loch Broom, Ullapool

Az Ullapool-fok jelzőfény és Aultnaharrie közötti vonalon belül

Kylesku

A Loch Cairnbawnon keresztül Garbh legkeletibb pontja közötti területen Eilean és Eilean na Rainich legnyugatibb pontja

Stornoway kikötő

Az Arnish-fok és Sandwick-öböl világítótorony közötti vonalon belül, északnyugati oldal

The Sound of Scalpay

Berry Cove-tól (Scalpay) nem keletre és Croc a Lointól (Harris) nem nyugatra

Északi kikötő, Scalpay és Tarbert kikötő

A Harris-sziget partjától egy mérföldön belül

Loch Awe

Az egész tó

Loch Katrine

Az egész tó

Loch Lomond

Az egész tó

Loch Tay

Az egész tó

Loch Loyal

Az egész tó

Loch Hope

Az egész tó

Loch Shin

Az egész tó

Loch Assynt

Az egész tó

Loch Glascarnoch

Az egész tó

Loch Fannich

Az egész tó

Loch Maree

Az egész tó

Loch Gairloch

Az egész tó

Loch Monar

Az egész tó

Loch Mullardach

Az egész tó

Loch Cluanie

Az egész tó

Loch Loyne

Az egész tó

Loch Garry

Az egész tó

Loch Quoich

Az egész tó

Loch Arkaig

Az egész tó

Loch Morar

Az egész tó

Loch Shiel

Az egész tó

Loch Earn

Az egész tó

Loch Rannoch

Az egész tó

Loch Tummel

Az egész tó

Loch Ericht

Az egész tó

Loch Fionn

Az egész tó

Loch Glass

Az egész tó

Loch Rimsdale/nan Clar

Az egész tó

ÉSZAK-ÍRORSZÁG

Strangford Lough

A Cloghy-fok és Dogtail-fok közötti vonalon belül

Belfast Lough

A Holywood és Macedon-fok közötti vonalon belül

Larne

A Larne kikötőgát és a Magee-szigeten levő kompkikötő közötti vonalon belül

Bann folyó

A hullámtörő gátak tenger felőli végétől a Toome-hídig

Lough Erne

Felső- és Alsó-Lough Erne

Lough Neagh

A parttól 2 mérföldön belül

ANGLIA KELETI PARTJA

Berwick

A hullámtörő gátakon belül

Warkworth

A hullámtörő gátakon belül

Blyth

A kikötőgát külső végpontjain belül

Tyne folyó

Dunston Staithes a Tyne kikötőgát végéig

Wear folyó

Fatfield a Sunderland kikötőgát végéig

Seaham

A kikötőgátakon belül

Hartlepool

A Middleton kikötőgát és Old Pier Head közötti vonalon belül

A kikötőgát északi végét a déli végével összekötő vonalon belül

Tees folyó

A Government hullámtörő gáttól nyugatra a Tees duzzasztógátjáig nyúló vonalon belül

Whitby

A Whitby kikötőgát végpontjain belül

Humber folyó

Az észak-Ferriby és dél-Ferriby közötti vonalon belül

Grimsby dokk

Az árapálymedence nyugati kikötőgátja és az észak-quayi halasdokk keleti kikötőgátja közötti vonalon belül

Boston

A New Cuton belül

Dutch folyó

Az egész csatorna

Hull folyó

Beverley Beck a Humber folyóig

Kielder Water

Az egész tó

Ouse folyó

A Naburn zsilip alatt

Trent folyó

A Cromwell zsilip alatt

Wharfe folyó

Az Ouse folyóval való összefolyástól Tadcaster Bridge-ig

Scarborough

A Scarborough kikötőgát végpontjain belül

WALES ÉS ANGLIA NYUGATI PARTJA

Severn folyó

A Sharpness-foktól (északi szélesség 51° 43,4′) nyugatra Llanthonyig és Maisemore Weirsig futó vonaltól északra, és a 3. zónájú vizektől a tenger felé

Wye folyó

Chepstow-nál, az északi szélesség 51° 38,0′-től északra Monmouth-ig

Newport

A Fifoot-fokon áthaladó távvezetékektől északra

Cardiff

A déli hullámtörőgát és Penarth Head közötti vonalon belül

A közrezárt vizek a Cardiff-öböl duzzasztógátjától nyugatra

Barry

A hullámtörő gátak tenger felőli végpontjai közötti vonalon belül

Port Talbot

Az Afran folyó hullámtörő gátjainak tenger felőli végpontjait összekötő vonalon belül, a közrezárt dokkokon kívül

Neath

A Baglan-öböl tartályhajó hullámtörő gát tenger felőli végpontjától északra futó vonalon belül (északi szélesség 51° 37,2′, nyugati hosszúság 3° 50,5′)

Llanelli és Burry kikötő

A Burry kikötő nyugati kikötőgátját a Whiteford-fokkal összekötő vonallal határolt területen belül

Milford Haven

A Dél-Hook-fok és a Thorn-fok közötti vonalon belül

Fishguard

Az északi és keleti hullámtörő gátaktenger felőli végpontjait összekötő vonalon belül

Cardigan

A Pen-Yr-Ergydnél levő tengerszoroson belül

Aberystwyth

A kikötőgátak tenger felőli végpontjain belül

Aberdyfi

Az Aberdyfi vasútállomás és a Twyni Bach irányfény közötti vonalon belül

Barmouth

A Barmouth vasútállomás és Penrhyn-fok közötti vonalon belül

Portmadoc

A Harlech-fok és Graig Ddu közötti vonalon belül

Holyhead

A fő kikötőgáttal határolt területen belül, és a Brynglas-fok kikötőgát végétől a Towyn-öbölig húzott vonalon belül

Menai-szoros

A Menai-szoroson belül, az Aber Menai-fokot a Belan-fokkal összekötő vonal és a Beaumaris kikötőgátat a Pen-y-Coed-fokkal összekötő vonal között

Conway

A Mussel Hill és a Tremlyd-fok közötti vonalon belül

Llandudno

A hullámtörő gáton belül

Rhyl

A hullámtörő gáton belül

Dee folyó

Connah's Quay felett a Barrelwell Hill vízkiemelő pontig

Mersey folyó

A Rock világítótorony és a Seaforth-dokk északnyugati része közötti vonalon belül, de a többi dokk kizárásával

Preston és Southport

A Lytham és Southport közötti vonalon belül és a Preston dokkokon belül

Fleetwood

Az alsó fénysor és Knott közötti vonalon belül

Lune folyó

A Sunderland-fok és Chapel Hill közötti vonalon belül, a Glasson dokkig, és még a dokk is

Barrow

A Haws-fokot, a Walney-szigetet a Roa-sziget sólyával összekötő vonalon belül

Whitehaven

A hullámtörő gáton belül

Workington

A hullámtörő gáton belül

Maryport

A hullámtörő gáton belül

Carlisle

A Point Carlisle és Torduff közötti vonalon belül

Coniston Water

Az egész tó

Derwentwater

Az egész tó

Ullswater

Az egész tó

Windermere

Az egész tó

ANGLIA DÉLI RÉSZE

Blakeney és Morston kikötő és megközelítő útvonalai

A Blakeney-foktól délre a Stiffkey folyó bejáratáig húzódó vonaltól keletre

Orwell folyó Stour folyó

Az Orwell folyó a Blackmanshead hullámtörő gát és Landguard-fok közötti vonalon belül, és a 3. zónájú vizektől a tenger felé

Blackwater folyó

Valamennyi vízi út a Mersea-sziget legdélnyugatibb végétől a Sales-fokig húzódó vonalon belül

Crouch folyó és Roach folyó

A Crouch folyó a Holliwell-fok és a Foulness-fok közötti vonalon belül, beleértve a Roach folyót is

Temze és mellékfolyói

A Temze a Denton Wharf kikötőgát legkeletibb pontján keresztül észak–dél irányban húzott vonal felett, Gravesend a Teddington zsilipig

Medway folyó és a Swale

A Medway folyó a Garrison-foktól a Grain toronyig, az Allington zsilipig húzott vonaltól; és a Swale Whitstable-től a Medwayig

Stour folyó (Kent)

A Stour folyó a Flagstaff Reachnél levő kiszállóhely torkolata felett

Doveri kikötő

A kikötő keleti és nyugati bejárata között húzódó vonalon belül

Rother folyó

A Rother folyó a camberi árapály-jelző állomás felett a Scots Float zsilipig és a Brede folyón levő bejárati zsilipig

Adur folyó és Southwick-csatorna

A Shoreham kikötő bejáratán keresztül a Soutwick-csatorna zsilipig, és Tarmac Wharf nyugati végéig húzott vonalon belül

Arun folyó

Az Arun folyó a Littlehampton kikötőgát felett Littlehampton Marináig

Ouse folyó (Sussex) Newhaven

Az Ouse folyó a Newhaven kikötő bejáratának kikötőgátjain keresztül az északi rakpart északi végéig húzott vonaltól

Brighton

Brighton Marina külső kikötő a nyugati rakpart déli végétől a déli rakpart északi végéig húzott vonalon belül

Chichester

Az Eastoke-pont és a nyugat-witteringi templomtorony közötti vonalon belül, és a 3. zónájú vizektől a tenger felé

Langstone kikötő

Az Eastney-fok és a Gunner-fok közötti vonalon belül

Portsmouth

A kikötő port blockhouse-i bejáratán keresztül a kerek toronyig húzott vonalon belül

Bembridge, Wight-sziget

A Brading kikötőn belül

Cowes, Wight-sziget

A Medina folyó a keleti parti hullámtörő gát irányfényétől a nyugati parti House jelzőfényig húzott vonalon belül

Southampton

A Calshot vár és a Hook irányfény közötti vonalon belül

Beaulieu folyó

A Beaulieu folyón belül nem keletre az Inchmery House-on keresztül húzott észak–déli vonaltól

Keyhaven tó

A Hurst-fok alsó irányfényeitől a keyhaveni mocsarakig északra húzott vonalon belül

Christchurch

A Run

Poole

A Chain komp útvonala, a Sandbanks és Dél-Haven-fok közötti vonalon belül

Exeter

A Warren-fok és a Checkstone szirttel szemben levő parti mentőcsónak-állomás közötti kelet–nyugati irányban húzódó vonalon belül

Teignmouth

A kikötőn belül

Dart folyó

A Kettle-fok és a Battery-fok közötti vonalon belül

Salcombe folyó

A Splat-fok és a Limebury-fok közötti vonalon belül

Plymouth

A Mount Batten kikötőgáttól a Drake-szigeten keresztül a Raveness-fokig húzott vonalon belül; A Yealm folyó a Warren-fok és a Misery-fok közötti vonalon belül

Fowey

A kikötőn belül

Falmouth

A St. Anthony Head és a Pendennis-fok közötti vonalon belül

Camel folyó

A Gun-fok és Brea Hill közötti vonalon belül

Taw és Torridge folyó

A Crow-fokon levő világítótoronytól a Skern-foknál levő partig húzódó 200° vonalon belül

Bridgewater

A Stert-foktól keletre futó vonaltól délre (északi szélesség 51° 13,0′)

Avon folyó (Avon)

A Wharf-fok Avonmouth kikötőgátja és a Netham gát közötti vonalon belül

2. FEJEZET

3. zóna

Belgium

Maritime Scheldt (az antwerpeni nyílt horgonyzóhelytől lefelé)

Bulgária

Duna: 845 650 fkm–374 100 fkm

Cseh Köztársaság

Duzzasztógáttavak: Brněnská (Kníničky), Jesenice, Nechranice, Orlík, Rozkoš, Slapy, Těrlicko, Žermanice és Nové Mlýny III

Homokoskavics-bányatavak: Ostrožná Nová Ves és Tovačov

Németország

Duna

Kelheimtől (km 2 414,72 ) a jochensteini német–osztrák határig

Rajna és Lampertheimer Altrhein (4,7 km-től a Rajnáig), Altrhein Stockstadt- Erfelden (9,80 km-től a Rajnáig)

A német–svájci határtól a német–holland határig

Elba (Norderelbe), a Süderelbe en Köhlbrand is

Az Elba-Seiten csatorna torkolatától a hamburgi kikötő alsó határáig

Müritz

 

Franciaország

az Adour a Bec du Gave-tól a tengerig;

az Aulne Châteaulin-i gátkaputól a tengernek a Passage de Rosnoën által kijelölt vonaláig;

a Blavet Pontivy-tól Pont du Bonhomme-ig;

a Calais-i csatorna;

a Charente a Tonnay-Charente-nál található hídtól a tenger vonaláig, amelyet a bal parton, völgymenetben található közlekedési lámpát a Fort de la Pointe közepével összekötő vonal jelöl ki;

a Dordogne a Lidoire-ral való összefolyástól a Bec d'Ambès-ig;

a Garonne a Castet en Dorthe-i hídtól a Bec d'Ambès-ig;

a Gironde a Bec d'Ambès-tól a 48,50-es km-nél lévő, és az Ile de Patiras után elhelyezkedő ponton áthaladó vonalig;

a Hérault Bessan kikötőjétől a tengerig, a part felső vonaláig;

az Isle a Dronne-nal való összefolyástól a Dordogne-nyal való összefolyásig;

a Loire a Maine-nal való összefolyástól Cordemais-ig (KP 25);

a Marne a Bonneuil-i hídtól (KP 169 bis 900) és a St Maur-i gátkaputól a Szajnával való összefolyásig;

Rajna

a Nive Haïtze gáttól Ustaritzban az Adourral való összefolyásig;

az Oise a Janville-i gátkaputól a Szajnával való összefolyásig;

az Orb Sérignantól a tengerig, a part felső vonaláig;

a Rajna a svájci határtól a tengerig, a Kis-Rajna kivételével;

a Saône a Pont de Bourgogne-i hídtól Chalon sur Saône-ban a Rajnával való összefolyásig;

a Szajna a Nogent sur Seine-i gátkaputól Tancarville-csatorna kezdetéig;

Sèvre Niortaise a Marans-i gátkaputól a tenger vonaláig, a torkollatnál lévő őrházig;

a Somme Pont de la Portelette híd alsó folyási oldalától Abbeville-ben a Noyelles-i viaduktig és a Saint-Valéry-sur-Somme-i vasútig;

a Vilaine Redontól (KP 89,345) Arzal gátig;

Amance-tó;

Annecy-tó;

Biscarosse-tó;

Bourget-tó;

Carcans-tó;

Cazaux-tó;

Der-Chantecoq-tó;

Guerlédan-tó;

Hourtin-tó;

Lacanau-tó;

Orient-tó;

Pareloup-tó;

Parentis-tó;

Sanguinet-tó;

Serre-Ponçon-tó;

Temple-tó.

Horvátország

Duna: 1 295 + 500 fkm-től 1 433 + 100 fkm-ig

Dráva: 0 fkm–198 + 600 fkm

Száva: 210 + 800 fkm–594 + 000 fkm

Kupa: 0 fkm–5 + 900 fkm

Una: 0 fkm–15 fkm

Magyarország

Duna: 1 812 fkm–1 433 fkm

Mosoni-Duna: 14 fkm–0 fkm

Szentendrei-Duna: 32 fkm–0 fkm

Ráckevei-Duna: 58 fkm–0 fkm

Tisza: 685 fkm–160 fkm

Dráva: 198 fkm–70 fkm

Bodrog: 51 fkm–0 fkm

Kettős-Körös: 23 fkm–0 fkm

Hármas-Körös: 91 fkm–0 fkm

Sió-csatorna: 23 fkm–0 fkm

Velencei-tó

Fertő tó

Hollandia

Rajna

Sneekermeer, Koevordermeer, Heegermeer, Fluessen, Slotermeer, Tjeukemeer, Beulakkerwijde, Belterwijde, Ramsdiep, Ketelmeer, Zwartemeer, Veluwemeer, Eemmeer, Alkmaardermeer, Gouwzee, Buiten IJ, Afgesloten IJ, Noordzeekanaal, IJmuiden kikötő, Rotterdam kikötői terület, Nieuwe Maas, Noord, Oude Maas, Beneden Merwede, Nieuwe Merwede, Dordische Kil, Boven Merwede, Waal, Bijlandsch-csatorna, Boven Rijn, Pannersdensch-csatorna, Geldersche Ijssel, Neder Rijn, Lek, Amsterdam-Rajna-csatorna, Veerse Meer, Schelde-Rajna-csatorna egészen a Volkeraknál levő torkolatig, Amer, Bergsche Maas, a Meuse Venlo alatt, Gooimeer, Europort, Calandkanaal (a Benelux kikötőtől keletre), Hartelkanaal

Ausztria

Duna: a német határtól a szlovák határig

Inn: a torkolattól a Passau-Ingling erőműig

Traun: a torkolattól az 1,80 km-ig

Enns: a torkolattól a 2,70 km-ig

March: a 6,00 km-ig

Lengyelország

—

A Biebrza folyó az Augustowski-csatorna torkolatától a Narwia folyó torkolatáig

—

A Brda folyó a bydgoszczi Bydgoski-csatorna összefolyásától a Wisła folyó torkolatig

—

A Bug folyó a Muchawiec folyó torkolatától a Narwia folyó torkolatáig

—

A Dąbie tó a belső tengervizekkel való határig

—

Az Augustowski-csatorna a Biebrza folyóval való összefolyásától az államhatárig, a csatorna mentén elhelyezkedő tavakkal együtt

—

A Bartnicki-csatorna a Ruda Woda tótól a Bartężek-tóig, a Bartężek-tóval együtt

—

A Bydgoski-csatorna

—

Az Elbląski-csatorna a Druzno tótól a Jeziorak tóig és a Szeląg Wielki tó, ezekkel a tavakkal és a csatorna mentén levő tavakkal együtt, valamint egy mellékút Zalewo irányába a Jeziorak tótól az Ewingi tóig, mindkét tavat beleértve

—

A Gliwicki-csatorna a Kędzierzyński-csatornával

—

A Jagielloński-csatorna az Elbląg folyóval való összefolyástól a Nogat folyóig

—

A Łączański-csatorna

—

A Ślesiński-csatorna a csatorna mentén elhelyezkedő tavakkal és a Gopło tóval

—

A Żerański-csatorna

—

A Martwa Wisła folyó a przegalinai Wisła folyótól a belső tengervizekkel való határig

—

A Narew folyó a Biebrza folyó torkolatától a Wisła folyó torkolatáig, a Zegrzyński tóval együtt

—

A Nogat folyó a Wisła folyótól a Wisła-lagúnabeli torkolatig

—

A (felső) Noteć folyó a Gopło tótól a Górnonotecki-csatornával, a Górnonotecki-csatornával és az (alsó) Noteć folyóval való összefolyásig, a Bydgoski-csatornától a Warta folyó torkolatig

—

A Nysa Łużycka folyó Gubintól az Odera folyó torkolatáig

—

Az Odera folyó Racibórz városától a keleti-Odera folyóval való összefolyásig, amely a Regalica folyóba fordul a klucz-ustowói áttöréstől, azzal a folyóval és mellékágaival együtt a Dąbie tóig, valamint az Odera folyó egy mellékútja az Opatowice zsiliptől Wrocław városában

—

A nyugati Odera folyó egy widuchowai duzzasztógáttól (az Odera folyó 704,1 km-je) a belső tengervizekkel való határig, mellékágakkal együtt, valamint a klucz-ustowói áttörés, ami a keleti Odera folyót köti össze a nyugati Odera folyóval

—

A Parnica folyó és a Parnicki áttörés a nyugati Odera folyótól a belső tengervizekkel való határig

—

A Pisa folyó a Roś tótól a Narew folyó torkolatáig

—

A Szkarpawa folyó a Wisła folyótól a Wisła-lagúnabeli torkolatig

—

A Warta folyó a Ślesiński-lagúnától az Odera folyó torkolatáig

—

A Wielkie Jeziora Mazurskie rendszere, amely körbeöleli a piszi Roś tótól (azt is beleértve) a węgorzewói Węgorzewski-csatornáig (azt is beleértve) vezető fő útvonalat alkotó folyókkal és csatornákkal összekötött tavakat, a következő tavakkal együtt: Seksty, Mikołajskie, Tałty, Tałtowisko, Kotek, Szymon, Szymoneckie, Jagodne, Boczne, Tajty, Kisajno, Dargin, Łabap, Kirsajty és Święcajty, a Giżycki-csatornával és a Niegociński-csatornával, valamint a Piękna Góra-csatornával együtt, továbbá a ryni Ryńskie tó egy mellékútja (beleértendő) a Nidzkie tóig (3 km-ig, amely egy határt alkot a „Nidzkie rezervátummal”), a következő tavakkal együtt: Bełdany, Guzianka Mała és Guzianka Wielka

—

A Wisła folyó a Przemsza folyó torkolatától a Łączański-csatornával való összefolyásig, valamint e csatorna skawinai torkolatától a Wisła folyó Gdański-öbölbeli torkolatáig, nem tartozik bele a Włocławski víztározó

Románia

Duna: a szerb–román határtól (1 075 km) a Sulinai-ágon át a Fekete-tengerig

Duna–Fekete-tenger-csatorna (64,410 km hosszú): a Duna 299,300 km-énél Cernavodă-nál található csatornatorkolattól (a csatorna 64,410 km-e) a Constanta Dél-Agigea-i kikötőig (a csatorna „0” km-e)

Poarta Albă–Midia Năvodari csatorna (34,600 km hosszú):a Duna–Fekete-tenger-csatorna 29,410 km-énél Poarta Albă-nál található csatornatorkolattól (a csatorna 27,500 km-e) a midiai kikötőig (a csatorna „0” km-e)

Szlovákia

Duna: 1 880,26 fkm–1 708,20 fkm

Duna-csatorna: 1 851,75 fkm–1 811,00 fkm

Vág: 0,00 fkm–70,00 fkm

Morva: 0,00 fkm–6,00 fkm

Bodrog: 49,68 fkm–64,85 fkm

Duzzasztógáttavak: Oravská Priehrada, Liptovská Mara, Zemplínska Šírava

Svédország

Trollhätte-csatorna és Göta älv, a bastugrunds-i irányfényen keresztül futó szélességi körtől a Göta älv-hídig

Mälaren-tó

Stockholm kikötői, északnyugaton a Lidingö-híddal, északkeleten az elfviksgrundi világítótornyon 135–315 fokos szögben keresztül vezető vonallal, délen pedig a Skuru-híddal határolva

A Södertälje-csatorna és Södertälje kikötői, északról a Södertälje gátkapuval, délről pedig az 59° 09′ 00″ északi szélességi körrel határolva

Egyesült Királyság

SKÓCIA

Leith (Edinburgh)

A hullámtörő gátakon belül

Glasgow

Strathclyde Loch

Crinan-csatorna

Crinan Ardrishaigig

Kaledóniai-csatorna

A csatorna szakaszai

ÉSZAK-ÍRORSZÁG

Lagan folyó

A Lagan Weir duzzasztógát Stranmillisig

ANGLIA KELETI RÉSZE

Wear folyó (nem árapályos)

Régi vasúti híd, Durham a Prebends hídig, Durham

Tees folyó

A Tees duzzasztógáttól felfele a folyón

Grimsby dokk

A zsilipeken belül

Immingham dokk

A zsilipeken belül

Hull dokkok

A zsilipeken belül

Boston dokk

A zsilipkapukon belül

Aire és Calder Navigation

A Goole dokkok Leedsig, összefolyás a leedsi és liverpooli csatornával; a Bank Dole összefolyása a Selbyvel (az Ouse folyó zsilipje); a Castleford összefolyása a Wakefielddel (Falling zsilip)

Ancholme folyó

A Ferriby zsilip Briggig

Calder és Hebble csatorna

Wakefield (Falling zsilip) a Broadcut felső zsilipig

Foss folyó

Az Ouse folyóval való (kék híd) összefolyástól a Monk hídig

Fossdyke-csatorna

A Trent folyóval való összefolyás a Brayford tóba

Goole dokk

A zsilipkapukon belül

Hornsea Mere

Az egész csatorna

Hull folyó

A Struncheon Hill zsiliptől a Beverley patakig

Market Weighton-csatorna

A Humber folyó zsilipjétől a Sod Houses zsilipig

New Junction-csatorna

Az egész csatorna

Ouse folyó

A Naburn zsiliptől Nun Monktonig

Sheffield és a dél-yorkshire-i csatorna

A Keadby zsilip a Tinsley zsilipig

Trent folyó

A Cromwell zsilip Shardlow-ig

Witham folyó

A Boston zsilip a Brayford tóig (Lincoln)

WALES ÉS ANGLIA NYUGATI RÉSZE

Severn folyó

A Llanthony és Maisemore duzzasztógát felett

Wye folyó

Monmouth felett

Cardiff

Roath Park tó

Port Talbot

A körbezárt dokkokon belül

Swansea

A körbezárt dokkokon belül

Dee folyó

A Barrelwell Hill vízkiemelő pont felett

Mersey folyó

A dokkok (a Seaforth dokk nem tartozik bele)

Lune folyó

A Glasson dokk felett

Avon folyó (Midland)

A Tewkesbury zsilip Eveshamig

Gloucester

A Gloucester városi dokkok Gloucester/Sharpness-csatorna

Hollingworth tó

Az egész tó

Manchester hajócsatorna

Az egész csatorna és a Salford dokkok beleértve az Irwell folyót is

Pickmere tó

Az egész tó

Tawe folyó

A tengeri duzzasztógát/jachtkikötő és a Morfa atlétikai stadion között

Rudyard tó

Az egész tó

Weaver folyó

Northwich alatt

ANGLIA DÉLI RÉSZE

Nene folyó

Wisbech Cut és a Nene folyó Dog-ig-páros zsilipben

Great Ouse folyó

Kings Lynn Cut és a Great Ouse folyó a nyugat-Lynn Road híd alatt

Yarmouth

A Yare folyó torkolata az északi és déli bejárati kikötőgátak végpontjain keresztül húzott vonaltól beleértve Breydon Watert

Lowestoft

A Lowestoft kikötő a Mutford zsilip alatt a külső kikötő bejárati kikötőgátjain keresztül húzott vonalig

Alde és Ore folyó

Az Ore folyó Westrow-foki bejárata felett

Deben folyó

A Deben folyó Felixstowe komphoz való bejárata felett

Orwell folyó és Stour folyó

A Fagbury-foktól a Shotley-fokig húzott vonaltól az Orwell folyón az Ipswich dokkig; valamint az Erwarton Nessen keresztül húzott észak–dél irányú vonaltól a Stour folyón Manningtree-ig

Chelmer és Blackwater-csatorna

A Beeleigh zsiliptől keletre

Temze és mellékfolyói

A Temze az oxfordi Teddington zsilip felett

Adur folyó és Southwick-csatorna

Az Adur folyó a Tarmac Wharf nyugati vége felett és a Southwick csatornán belül

Arun folyó

Az Arun folyó a Littlehampton jachtkikötő felett

Ouse folyó (Sussex) Newhaven

Az Ouse folyó az északi rakpart északi vége felett

Bewl Water

Az egész tó

Grafham Water

Az egész tó

Rutland Water

Az egész tó

Thorpe Park tó

Az egész tó

Chichester

A Cobnor-fokot és a Chalkdock-fokot összekötő vonaltól keletre

Christchurch

A Christchurch kikötőn belül, a Run nem tartozik bele

Exeter-csatorna

Az egész csatorna

Avon folyó (Avon)

Bristol városi dokkok

A Netham gát a Pulteney duzzasztógátig

(1)  Azon hajók esetében, amelyek honi kikötője máshol van, az 1960. április 8-i Emst–Dollart-szerződés 32. cikkét kell figyelembe venni (BGBl. 1963 II 602. o.).

II. MELLÉKLET

AZ 1., 2., 3. és 4. ZÓNA BELVÍZI ÚTJAIN KÖZLEKEDŐ VÍZI JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ MŰSZAKI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

A vízi járművekre alkalmazandó műszaki követelmények megegyeznek az ES-TRIN 2015/1 számú szabványban foglaltakkal.

III. MELLÉKLET

AZ 1. ÉS 2. ZÓNA BELVÍZI ÚTJAIN, VALAMINT A 3. ZÓNÁBA TARTOZÓ NEM ÖSSZEKAPCSOLT BELVÍZI UTAKON KÖZLEKEDŐ VÍZI JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ LEHETSÉGES KIEGÉSZÍTŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK TÁRGYKÖREI

A valamely tagállam által az ezen irányelv 23. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében, a tagállam területén közlekedő vízi járművekre vonatkozóan elfogadott további műszaki követelmények tárgykörei a következőkre korlátozódnak:

1.

Fogalommeghatározások

—

A kiegészítő követelmények megértéséhez szükségesek

2.

Stabilitás

—

Szerkezeti megerősítés

—

Elismert hajóosztályozó társaság által kiadott bizonyítvány/igazolás

3.

Biztonsági távolság és szabadoldal

—

Szabadoldal

—

Biztonsági távolság

4.

A hajótest nyílásainak és felépítményeinek vízzárósága

—

Felépítmények

—

Ajtók

—

Ablakok és tetőablakok

—

Raktérnyílások

—

Egyéb nyílások (szellőzőcsövek, kipufogócsövek stb.)

5.

Felszerelés

—

Horgonyok és horgonyláncok

—

Navigációs fények

—

Hangjelzők

—

Iránytű

—

Radar

—

Adóvevő berendezések

—

Életmentő-felszerelések

—

Hajózási térképek rendelkezésre állása

6.

Személyhajókra vonatkozó kiegészítő rendelkezések

—

Stabilitás (szélerő, követelmények)

—

Életmentő-felszerelések

—

Szabadoldal

—

Biztonsági távolság

—

Kilátás a kormányállásból

7.

Kötelékek és konténerszállítás

—

A tolóhajó és a bárka közötti kapcsolás

—

Konténereket szállító vízi járművek vagy bárkák stabilitása

IV. MELLÉKLET

A 3. ÉS 4. ZÓNÁBA TARTOZÓ BELVÍZI UTAKON KÖZLEKEDŐ VÍZI JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK LEHETSÉGES ENYHÍTÉSÉNEK TÁRGYKÖREI

A valamely tagállam által az ezen irányelv 23. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállam területén levő, kizárólag 3. vagy 4. zónájú vízi utakon közlekedő hajókra vonatkozóan engedélyezett enyhébb műszaki követelmények az alábbi tárgykörökre korlátozódnak:

 

3. zóna

—

Horgonyberendezés, beleértve a horgonyláncok hosszát

—

(Előremeneti) sebesség

—

Kollektív mentőeszközök

—

2-es stabilitási állapot

—

Kilátás a kormányállásból

 

4. zóna

—

Horgonyberendezés, beleértve a horgonyláncok hosszát

—

(Előremeneti) sebesség

—

Életmentő-felszerelések

—

2-es stabilitási állapot

—

Kilátás a kormányállásból

—

Második független meghajtórendszer

V. MELLÉKLET

RÉSZLETES ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

2.01. cikk

Felügyeleti szervek

(1)

A felügyeleti szerveket a tagállamok hozzák létre.

(2)

A felügyeleti szervek egy elnökből és szakértőkből állnak.

Szakértőként legalább az alábbiak képezik részét minden szervnek:

a)

a kormányzat egy, a belföldi hajózásért felelős tisztviselője;

b)

egy belvízi hajók és motorjaik tervezésében jártas szakértő;

c)

egy olyan hajózási szakember, aki olyan belvízi utakra szóló hajóvezetői engedéllyel rendelkezik, amely feljogosítja az ellenőrizendő hajó vezetésére.

(3)

Minden szerv elnökét és szakértőit annak a tagállamnak a hatóságai nevezik ki, amelyben a szervet létrehozzák. Feladatuk megkezdésekor az elnök és a szakértők benyújtanak egy írásbeli nyilatkozatot, miszerint munkájukat teljesen függetlenül végzik. A tisztviselőknek nem kell ilyen nyilatkozatot benyújtaniuk.

(4)

A felügyeleti szerveket a vonatkozó nemzeti rendeletekkel összhangban különleges szakértők segíthetik.

2.02. cikk

(Üres)

2.03. cikk

A vízi jármű előállítása szemlére

(1)

A tulajdonosnak vagy képviselőjének a vízi járművet üres, tiszta és felszerelt állapotban kell előállítania. A szemle számára szükséges mindennemű segítséget meg kell adnia, úgymint a megfelelő csónak és személyzet rendelkezésre bocsátása, valamint a hajótesten minden olyan rész vagy berendezés kinyitása, amely közvetlenül nem hozzáférhető vagy látható.

(2)

A felügyeleti szerv első alkalommal köteles parti szemlét kérni. Ettől a parti szemlétől el lehet tekinteni, ha osztályozási bizonyítványt vagy elismert hajóosztályozó társaság érvényes bizonyítványát be tudják mutatni arról, hogy az építés megfelel a követelményeknek, illetve ha egy olyan bizonyítványt mutatnak be, amely igazolja, hogy a parti szemlét egy másik illetékes hatóság már elvégezte más célból. Ha időszakos szemlére, vagy az ezen irányelv 14. cikkében meghatározott szemlére kerül sor, a felügyeleti szerv kérheti a szemlét a vízből történő kiemeléssel.

A felügyeleti szerv menetpróbákat végez a motorhajók vagy kötelékek első szemléjekor, illetve olyankor, ha a meghajtó- vagy kormányberendezésen nagyobb átalakításokat végeztek.

(3)

A felügyeleti szerv további működési próbákat és egyéb igazoló okmányokat kérhet. Ez a rendelkezés a vízi járművek építése folyamán is érvényes.

2.04. cikk

(Üres)

2.05. cikk

(Üres)

2.06. cikk

(Üres)

2.07. cikk

Az uniós belvízi hajóbizonyítványba bejegyzett adatok és a bizonyítvány módosítása

(1)

A vízi jármű tulajdonosa vagy annak képviselője köteles az illetékes hatóság tudomására hozni minden, a vízi jármű nevében vagy a tulajdonos személyében bekövetkező változást, újabb köbözési eredményt, a bejegyzésben vagy a honi kikötőben történt változást, és az uniós belvízi hajóbizonyítványt meg kell küldenie az említett hatósághoz módosításra.

(2)

Az uniós belvízi hajóbizonyítványba bármely illetékes hatóság bejegyezhet további információkat vagy változást.

(3)

Ha egy illetékes hatóság az uniós belvízi hajóbizonyítványba bármilyen további változást vagy információt bejegyez, akkor erről értesíti az uniós belvízi hajóbizonyítványt kiadó illetékes hatóságot.

2.08. cikk

(Üres)

2.09. cikk

Időszakos szemle

(1)

A vízi járműveket uniós belvízi hajóbizonyítványuk lejárta előtt időszakos szemlének kell alávetni.

(2)

A szemle eredménye alapján az illetékes hatóság újra meghatározza az uniós belvízi hajóbizonyítvány érvényességi idejét.

(3)

Az érvényesség időtartamát az uniós belvízi hajóbizonyítványba be kell jegyezni és az uniós belvízi hajóbizonyítványt kiadó hatóság tudomására kell hozni.

(4)

Amennyiben az érvényességi idő meghosszabbítása helyett inkább egy új uniós belvízi hajóbizonyítványt adnak ki, a korábbi uniós belvízi hajóbizonyítványt vissza kell küldeni az azt kiadó illetékes hatóságnak.

2.10. cikk

Önkéntes szemle

A vízi jármű tulajdonosa vagy annak képviselője bármikor kérhet szemlét önkéntesen.

A szemlére irányuló kérelmet teljesíteni kell.

2.11. cikk

(Üres)

2.12. cikk

(Üres)

2.13. cikk

(Üres)

2.14. cikk

(Üres)

2.15. cikk

Költségek

A vízi jármű szemlézéséből és az uniós belvízi hajóbizonyítvány kiadásából származó minden költséget a vízi jármű tulajdonosa vagy annak képviselője áll, az egyes tagállamok által meghatározott külön díjszabás szerint.

2.16. cikk

Tájékoztatás

Megalapozott érdeklődést mutató személyek számára az illetékes hatóság engedélyezheti az uniós belvízi hajóbizonyítvány tartalmának megismerését, és ezen személyeknek kiadhatja az uniós belvízi hajóbizonyítvány hiteles kivonatait vagy másolatait.

2.17. cikk

Az uniós belvízi hajóbizonyítványok nyilvántartása

(1)

Az illetékes hatóságok kötelesek megőrizni az általuk kiadott uniós belvízi hajóbizonyítványokat vagy azok másolatait, és azokba bejegyeznek minden információt és módosítást, beleértve az uniós belvízi hajóbizonyítványok törlését és cseréjét is. Ennek megfelelően frissítik az ezen irányelv 17. cikkében említett nyilvántartást.

(2)

A biztonságos és könnyű hajózás fenntartására, az ezen melléklet 2.02–2.15. cikkének, továbbá az ezen irányelv 6., 9., 10., 13., 14., 15., 20., 21. és 22. cikkének végrehajtására szolgáló közigazgatási intézkedések megtétele érdekében a többi tagállam, a Mannheimi egyezmény szerződő államai, valamint – közigazgatási megállapodások alapján – a magánélet azonos szintű védelmét garantáló harmadik országok illetékes hatóságai a II. mellékletben foglalt mintának megfelelő és csak olvasásra szóló hozzáférést kapnak a nyilvántartáshoz.

2.18. cikk

Egyedi európai hajóazonosító szám

(1)

Az egyedi európai hajóazonosító szám (ENI) ezen irányelv II. mellékletének megfelelően nyolc arab számból áll.

(2)

Ezt a számot – amennyiben a vízi jármű az uniós belvízi hajóbizonyítvány kiadásának időpontjában még nem rendelkezik ENI-vel – annak a tagállamnak az illetékes hatósága adja ki, ahol a vízi jármű bejegyzésre került, vagy ahol honi kikötője van.

Az olyan országokból származó vízi járművek esetében, amelyekben nem lehet ENI-t kiadni, az uniós belvízi hajóbizonyítványt kiadó illetékes hatóság adja ki az uniós belvízi hajóbizonyítványba bejegyzendő ENI-t.

(3)

A vízi jármű tulajdonosa vagy annak képviselője köteles kérelmezni az illetékes hatóságnál az ENI kiadását. A vízi jármű tulajdonosa vagy annak képviselője azért is felelős, hogy az uniós belvízi hajóbizonyítványokba bejegyzett ENI el legyen helyezve a vízi járművön.

2.19. cikk

(Üres)

2.20. cikk

Értesítések

A tagállamok vagy illetékes hatóságaik értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, illetve a többi illetékes hatóságot a következőkről:

a)

azoknak a műszaki szolgálatoknak a neve és címe, amelyek a nemzeti illetékes hatósággal együtt a II. melléklet alkalmazásáért felelősek;

b)

a II. melléklet szerinti adatlap egy példánya a fedélzeti szennyvízkezelő művek azon típusairól, amelyekre a legutóbbi adatszolgáltatás óta típusjóváhagyást bocsátottak ki;

c)

a fedélzeti szennyvízkezelő művekre kibocsátott azon elismert típusjóváhagyások, amelyeket a tagállamok a saját nemzeti vízi útjaikon való használatra a II. mellékletben szereplőktől eltérő előírások alapján bocsátanak ki;

d)

a fedélzeti szennyvízkezelő művekre kibocsátott típusjóváhagyások visszavonása és a visszavonás indokai a visszavonástól számított egy hónapon belül;

e)

minden olyan különleges horgony, amelyet a horgonytömeg csökkentésére irányuló kérelem alapján adtak ki, és a típusleírás, valamint a horgony tömegének engedélyezett csökkentése. Az illetékes hatóság leghamarabb három hónappal a Bizottság tájékoztatása után adja meg az engedélyt a kérelmezőnek, feltéve, hogy a Bizottság nem emel kifogást;

f)

azok a hajózási radarberendezések és fordulásjelzők, amelyekre típusjóváhagyást adtak ki. A vonatkozó értesítésben fel kell tüntetni a kiadott típusjóváhagyási számot, továbbá a típusmegjelölést, a gyártó nevét, a típusjóváhagyás birtokosának nevét és a típusjóváhagyás napját;

g)

a hajózási radarberendezések és fordulásjelzők beszerelésére, cseréjére, javítására vagy karbantartására jogosult szakosodott cégek jóváhagyásáért felelős illetékes hatóságok.

VI. MELLÉKLET

HAJÓOSZTÁLYOZÓ TÁRSASÁGOK

A hajóosztályozó társaságok elismerésének kritériumai

Az irányelv 21. cikke alapján elismerést szerezni kívánó hajóosztályozó társaságoknak meg kell felelniük az alábbi kritériumoknak:

1.

a hajóosztályozó társaságnak dokumentumokkal kell igazolnia, hogy belvízi hajók tervezésének és építésének értékelését illetően kiterjedt tapasztalattal rendelkezik. A hajóosztályozó társaságnak rendelkeznie kell a belvízi hajók tervezésére, építésére és időszakos szemléjére – különös tekintettel a II. mellékletben említett, az ADN-hez mellékelt előírások 9. része szerinti stabilitási számításokra – vonatkozó átfogó szabályokkal és szabályzatokkal Az említett szabályokat és szabályzatokat legalább angol, francia, holland és német nyelven közzé kell tenni, és folyamatosan frissíteni és javítani kell őket a kutatási és fejlesztési programok révén. A szabályok és szabályzatok nem mondhatnak ellent a hatályos uniós jogszabályok rendelkezéseinek vagy nemzetközi egyezményeknek;

2.

a hajóosztályozó társaságnak évente közzé kell tennie hajónyilvántartását;

3.

a hajóosztályozó társaságot nem irányíthatják hajótulajdonosok vagy hajóépítők, illetve a hajók tervezésében, gyártásában, felszerelésében, javításában, üzemeltetésében vagy biztosításában kereskedelmileg érdekelt egyéb személyek. A hajóosztályozó társaság, bevételét tekintve, nem függhet egyetlen kereskedelmi vállalattól;

4.

a hajóosztályozó társaság székhelyét vagy a belvízi utakon történő szállítást szabályozó szabályzatok értelmében valamennyi területen ráruházott határozathozatali és eljárási jogkörrel rendelkező kirendeltségét valamelyik tagállamban kell létrehozni;

5.

a hajóosztályozó társaságnak és szakértőinek jó hírnévvel kell rendelkezniük a vízi utakon történő szállítás tekintetében; a szakértőknek tudniuk kell igazolni szakmai hozzáértésüket. Az említett szakértőknek a hajóosztályozó társaság felelősségére kell eljárniuk;

6.

a hajóosztályozó társaságnak megfelelő műszaki, vezetési, támogatási, ellenőrző és kutatószemélyzettel kell rendelkeznie, a feladatok és az osztályozott hajók arányában, valamint gondoskodnia kell a képességek fejlesztéséről és a szabályzatok naprakészen tartásáról. Ellenőrökkel kell továbbá rendelkeznie legalább egy tagállamban;

7.

a hajóosztályozó társaság működését etikai kódexnek kell szabályoznia;

8.

a hajóosztályozó társaságot oly módon kell vezetni és igazgatni, hogy az biztosítsa a tagállamok által kért információk bizalmas kezelését;

9.

a hajóosztályozó társaságnak felkészültnek kell lennie a tagállamok megfelelő információkkal való ellátására;

10.

a hajóosztályozó társaság vezetésének meg kell határoznia minőségbiztosítási politikáját, célkitűzéseit és az irántuk való elkötelezettségét, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy ezt a politikát megértsék, végrehajtsák és megtartsák a hajóosztályozó társaság valamennyi szintjén;

11.

a hajóosztályozó társaságnak elő kell készítenie és fenn kell tartania egy hatékony belső minőségbiztosítási rendszert, amely a nemzetközileg elismert minőségügyi szabványok vonatkozó részein alapul, és megfelel az EN ISO/IEC 17020:2004 szabványnak, az IACS minőségbiztosítási rendszerekre vonatkozó tanúsítási rendszerében foglalt követelmények értelmezése szerint. A minőségbiztosítási rendszert tanúsíttatni kell azon állam közigazgatása által elismert független ellenőrző testülettel, amely államban a 4. pont rendelkezései szerint a hajóosztályozó társaság székhellyel vagy kirendeltséggel rendelkezik, és amely, többek között, biztosítja az alábbiakat:

a)

a hajóosztályozó társaság szabályait és szabályzatait szisztematikusan hozzák létre és tartják fenn;

b)

a hajóosztályozó társaság szabályait és szabályzatait betartják;

c)

teljesülnek azon szabályozási feladatok ellátásával szemben támasztott követelmények, amelyek ellátására a hajóosztályozó társaság engedélyt kapott;

d)

meghatározták és dokumentálták azon személyzetnek a feladatait, jogosultságait és kapcsolatrendszerét, akiknek a munkája a hajóosztályozó társaság szolgáltatásainak minőségére hatással van;

e)

minden munkavégzés ellenőrzött körülmények mellett folyik;

f)

érvényben van egy felügyeleti rendszer, amely a hajóosztályozó társaság közvetlen alkalmazásában álló felügyelők, műszaki és adminisztratív személyzet által végzett eljárásokat és munkát ellenőrzi;

g)

azon főbb szabályozási feladatok követelményeit, amelyek ellátására a hajóosztályozó társaság engedélyt kapott, csak saját kizárólagos felügyelői vagy másik elismert hajóosztályozó társaság kizárólagos felügyelői alkalmazzák vagy felügyelik közvetlenül;

h)

bevezetésre került egy rendszer a felügyelők képesítésére és tudásuk folyamatos frissítésére vonatkozóan;

i)

a jegyzőkönyveket megőrzik, ezek mutatják az elvégzett szolgáltatásokban érintett tételek előírt szabványainak betartását és a minőségbiztosítási rendszer hatékony működését; és

j)

valamennyi helyen bevezetésre került a minőséggel kapcsolatos tevékenységek tervezett és dokumentált belső ellenőrzésének átfogó rendszere;

12.

a minőségbiztosítási rendszert tanúsíttatni kell azon tagállam közigazgatása által elismert független ellenőrző testülettel, amely államban a 4. pont rendelkezései szerint a hajóosztályozó társaság székhellyel vagy kirendeltséggel rendelkezik;

13.

a hajóosztályozó társaságnak összhangba kell hoznia a követelményeit a megfelelő uniós irányelvekkel, valamint kellő időben a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania valamennyi vonatkozó információt;

14.

a hajóosztályozó társaságnak rendszeresen konzultálnia kell a már elismert hajóosztályozó társaságokkal műszaki szabványai megfelelőségének és azok végrehajtásának biztosítása érdekében, továbbá engedélyeznie kell a tagállamok és egyéb érintett felek képviselőinek részvételét szabályai és szabályzatai fejlesztésében.

VII. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

A 2006/87/EK irányelv

Ez az irányelv

—

1. cikk

2. cikk

2. cikk

—

3. cikk

1. cikk

4. cikk

—

5. cikk

9. cikk

6. cikk, (1) és (3) bekezdés

8. cikk, (1) bekezdés

6. cikk, (2) és (4) bekezdés

8. cikk, (4) bekezdés

6. cikk, (5) bekezdés

3. cikk

7. cikk

4. cikk

8. cikk

11. cikk, (2) bekezdés

9. cikk

11. cikk, (1) bekezdés

10. cikk

14. cikk

11. cikk

13. cikk

12. cikk

12. cikk

13. cikk

15. cikk

14. cikk

16. cikk

15. cikk

18. cikk

16. cikk

—

17. cikk

—

18. cikk

—

19. cikk

10. cikk

20. cikk

—

21. cikk

17. cikk

22. cikk

5. cikk

23. cikk

A 6. cikket a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) törölte

—

7. cikk, (1)–(3) bekezdés

24. cikk

—

25. cikk

—

26. cikk

—

27. cikk

—

28. cikk

8. cikk, (2) és (3) bekezdés

29. cikk

—

30. cikk

20. cikk, (1) bekezdés

31. cikk

20. cikk, (2) bekezdés

—

22. cikk

—

—

32. cikk

19. cikk

33. cikk

—

34. cikk

24. cikk

35. cikk

21. cikk

36. cikk

23. cikk

37. cikk (1) és (2) bekezdés

7. cikk (4) bekezdés

37. cikk (3) bekezdés

—

38. cikk

—

39. cikk

25. cikk

—

26. cikk

—

27. cikk

40. cikk

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.).