7.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 259/28

(1)

A közbeszerzés az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérésének egyik eszköze. Ezen eszköznek jelentős gazdasági hatása lehet (1), mivel előmozdítja a növekedéssel, a munkahely-teremtéssel és a határokon átnyúló kereskedelemmel kapcsolatos bizottsági menetrendet. A hatékony, eredményes és versenyképes közbeszerzés nemcsak a jól működő egységes piac ismérve, de az európai beruházások egyik fő csatornája is (2).

(2)

A közbeszerzésről szóló, 2014-ben elfogadott irányelvek (3) olyan eszköztárat biztosítanak, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a közbeszerzés hatékonyabb és stratégiai jellegű alkalmazását. A közbeszerzés új kihívásokkal néz szembe, hiszen a folyamatosan szűkülő költségvetési környezetben fokozott mértékben várható el, hogy a közbeszerzés során a lehető leggazdaságosabban bánjanak a közpénzekkel, használják ki a digitalizálás és a változó piacok lehetőségeit, nyújtsanak stratégiai hozzájárulást a horizontális politikai célkitűzésekhez és az olyan társadalmi értékekhez mint az innováció, a társadalmi befogadás, valamint a gazdasági és környezeti fenntarthatóság, a lehető legnagyobb legyen a hozzáférhetőség és az elszámoltathatóság annak érdekében, hogy minél inkább elkerülhető legyen a rossz hatásfok, a pazarlás, a szabálytalanság, a csalás és a korrupció, valamint hogy felelős ellátási láncok épülhessenek ki.

(3)

A közbeszerzési szabályok hatékony alkalmazását minden szinten biztosítani kell az európai beruházás ezen alapvető eszköze lehető leghatékonyabb kihasználásának érdekében – amint az európai beruházási tervben (4) is megfogalmazásra került –, valamint egy erősebb egységes piac érdekében, amint annak az Unió helyzetét értékelő 2017. évi beszédében Juncker elnök is hangot adott. A hatékonyság egyike a közbeszerzés fejlesztendő területeinek, amelyekre az európai szemeszter keretében mutattak rá.

(4)

Ezért biztosítani kell a közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználását, és az ajánlatkérő szerveknek képesnek kell lenniük a legmagasabb szintű szakmai kívánalmaknak eleget tevő beszerzésekre. A közbeszerzés területén dolgozó szakemberek professzionalizmusának javítása és támogatása erősítheti azt a hatást, amelyet a közbeszerzés a gazdaság egészére gyakorol (5).

(5)

A közbeszerzések professzionalizálásának célja legszélesebb értelemben véve az, hogy a közbeszerzésben megmutatkozzon a közbeszerzési feladatokat (6) irányító vagy azokban részt vevő személyek szakmai készségei és kompetenciái, ismeretei és tapasztalatai általános szintjének javulása. Mindez érvényes a munka hatékony elvégzéséhez és az eredmények eléréséhez szükséges eszközökre és támogatásra, valamint az intézményi politika architektúrájára is (7). Egy hatékony professzionalizálási politikának ezért átfogó stratégiai megközelítésen kell alapulnia, három egymást kiegészítő célkitűzés mentén:

(6)

Ez az ajánlás (8) azzal ösztönzi a tagállami professzionalizálási politikák kidolgozását és végrehajtását, hogy egy mérlegelendő referenciakeretet biztosít (9). A kezdeményezés várhatóan segíteni fogja a tagállamokat professzionalizálási politikájuk kialakításában, és ezzel a közérdekű célok elérése során javul majd a közbeszerzés profilja, illetőleg növekszik befolyása, hatása és elismertsége.

(7)

Ezen ajánlás címzettjei a tagállamok és a tagállamok elsősorban nemzeti szintű közigazgatása. A tagállamoknak azonban központosított vagy decentralizált beszerzési rendszerük keretében tovább kell ösztönözniük és támogatniuk az ajánlatkérő hatóságokat/szerveket a professzionalizálási kezdeményezések bevezetése tekintetében. Ezért a tagállamoknak fel kell hívniuk a közbeszerzési eljárásokért felelős, különböző szintű szervek, valamint a könyvvizsgálók és a közbeszerzési ügyek felülvizsgálatáért felelős tisztviselők képzéséért felelős szervek figyelmét erre az ajánlásra,

1.

A tagállamoknak saját igényeiknek, forrásaiknak és közigazgatási struktúráiknak megfelelően a közbeszerzésre vonatkozó hosszú távú professzionalizálási stratégiákat kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk, amelyek vagy önállóak, vagy részét alkotják a közigazgatás szélesebb körű professzionalizálási politikáinak. A cél a készségek bevonzása, fejlesztése és megtartása, a teljesítményre és a stratégiai eredményekre való összpontosítás, valamint a rendelkezésre álló eszközök és technikák előnyeinek maradéktalan kihasználása. Ezeket a stratégiákat:

2.

A tagállamoknak ezenkívül ösztönözniük és támogatniuk kell az ajánlatkérő hatóságokat/szerveket a nemzeti professzionalizálási stratégiák végrehajtásában, a professzionalizálási kezdeményezések kidolgozásában, a megfelelő intézményi architektúrák kiépítésében és az összehangoltabb, hatékonyabb, stratégiai közbeszerzés érdekében történő együttműködés kialakításában, többek között az alábbiak alapján:

3.

A tagállamoknak – a közbeszerzési projektek multidiszciplináris jellegét figyelembe véve – a kijelölt közbeszerzési tisztviselők, a kapcsolódó munkakörök, valamint a bírók és könyvvizsgálók tekintetében is azonosítaniuk kell és meg kell határozniuk azon alapkészségeket és -kompetenciákat, amelyeket a közbeszerzés-szakértőknek el kell sajátítaniuk. Ide tartoznak a következők:

4.

A tagállamoknak megfelelő – kezdeti és egész életen át tartó – képzési programokat kell kidolgozniuk adatelemzés és igényfelmérés, valamint adott esetben kompetenciakeretek alapján. Ide tartoznak a következők:

5.

A tagállamoknak fejleszteniük és támogatniuk kell továbbá a megbízható emberierőforrás-menedzsment, az életpálya-tervezés és a közbeszerzés-specifikus motivációs rendszerek ajánlatkérő hatóságok/szervek általi átvételét annak érdekében, hogy a beszerzés területén a szakképzett személyzet megszerezhető és megtartható legyen, a szakemberek pedig ösztönzést kapjanak arra, hogy a közbeszerzés terén jobb minőségű és stratégiai megközelítést alkalmazzanak. Ide tartoznak a következők:

6.

A tagállamoknak ösztönözniük és támogatniuk kell az olyan hozzáférhető informatikai eszközök fejlesztését és alkalmazását, amelyek egyszerűsíthetik és javíthatják a közbeszerzési rendszerek működését. Ide tartoznak a következők:

7.

A tagállamoknak a szakmai hitelesség szerves részeként egyéni és intézményi szinten támogatniuk és ösztönözniük kell a feddhetetlenséget azáltal, hogy olyan eszközöket biztosítanak, amelyek biztosítják a megfelelést és az átláthatóságot, valamint iránymutatást nyújtanak a szabálytalanságok megelőzéséhez. Ide tartoznak a következők:

8.

A tagállamoknak iránymutatást kell biztosítaniuk egyrészt az uniós és nemzeti joggal, illetve az EU nemzetközi kötelezettségeiből eredő követelményekkel kapcsolatos jogbiztonság biztosítása céljából, másrészt a stratégiai gondolkodás, a kereskedelmi mérlegelés és az intelligens/tájékozott döntéshozatal megkönnyítése és előmozdítása érdekében. Ide tartoznak a következők:

9.

A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a bevált gyakorlatok cseréjét, és támogatniuk kell a szakembereket a professzionális közbeszerzési eljárások, az együttműködésen alapuló munka és a szakértelem-átadás biztosításában. Ide tartoznak a következők:

10.

Ajánlott, hogy a tagállamok a 2014/24/EU irányelv 83. cikke, a 2014/23/EU irányelv 45. cikke és a 2014/25/EU irányelv 99. cikke szerinti jelentéstétel során tájékoztassák a Bizottságot az ezen ajánlás nyomán hozott intézkedésekről.