(1)

A Bizottság „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című, 2017. november 29-i közleményében megállapítja, hogy a közös agrárpolitikának (a továbbiakban: a KAP) továbbra is fokozottan törekednie kell arra, hogy a foglalkoztatás, a növekedés és a beruházások fellendítése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kutatásoknak és az innovációnak a laboratóriumokból a mezőgazdasági gyakorlatokba és a piacokra történő átültetése révén reagálni tudjon a jövőbeli kihívásokra és lehetőségekre. A KAP-nak foglalkoznia kell továbbá a polgároknak a fenntartható mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban megfogalmazott aggályaival.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkével összhangban a KAP végrehajtása során figyelembe kell venni az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend célkitűzéseit, az éghajlatváltozás mérséklésére és a fejlesztési együttműködésre vonatkozó uniós kötelezettségeket is beleértve.

(3)

A jelenlegi KAP megfelelésen alapuló teljesítési modelljét ki kell igazítani, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak az eredmények és a teljesítmény. Ennek megfelelően az Uniónak kell meghatároznia az alapvető szakpolitikai célkitűzéseket, a beavatkozástípusokat és az alapvető uniós követelményeket, a tagállamoknak pedig nagyobb felelősséget kell viselniük a célkitűzések teljesítéséért, és elszámoltathatónak kell lenniük e tekintetben. Következésképpen a helyi körülmények és szükségletek megfelelőbb figyelembevétele érdekében nagyobb mértékű szubszidiaritást és rugalmasságot kell biztosítani. A KAP új teljesítési modellje értelmében ezért sajátos igényeiknek és az alapvető uniós követelményeknek megfelelően maguknak a tagállamoknak kell személyre szabniuk a KAP-beavatkozásaikat, hogy azok maximális mértékben hozzájáruljanak az uniós KAP-célkitűzések megvalósításához. Annak érdekében, hogy továbbra is biztosítani lehessen a közös megközelítést és az egyenlő versenyfeltételeket, a tagállamoknak emellett meg kell határozniuk és ki kell alakítaniuk a kedvezményezettekre vonatkozó megfelelőségi és ellenőrzési keretrendszert, ideértve a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásoknak és a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek való megfelelést.

(4)

A KAP különböző beavatkozásokat és intézkedéseket foglal magában, amelyek közül számos az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) III. címében említett KAP stratégiai tervek hatálya alá tartozik. Más beavatkozások és intézkedések azonban még a hagyományos megfelelési logikát követik. A KAP célkitűzéseinek teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében fontos biztosítani valamennyi beavatkozás és intézkedés finanszírozását. Az említett beavatkozásoknak és intézkedéseknek bizonyos elemei közösek, a finanszírozásukkal ezért ugyanazon rendelkezések keretében kell foglalkozni. Mindazonáltal amennyiben szükséges, e rendelkezéseknek az eltérő bánásmódot is lehetővé kell tenniük. Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) két európai mezőgazdasági alapot szabályoz: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA). Ezen két alapot fenn kell tartani ebben a rendeletben. A jelenlegi KAP reformjának hatályára tekintettel az 1306/2013/EU rendeletet helyénvaló hatályon kívül helyezni.

(5)

Az e rendeletben meghatározott beavatkozásokra és intézkedésekre az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) és különösen annak a tagállamokkal megosztott irányításra, az akkreditált szervek működésére, valamint a költségvetési elvekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)

A vis maiorra vonatkozó rendelkezés alkalmazását érintő tagállami gyakorlatok összehangolása érdekében e rendeletben rendelkezni kell az adott esetben a KAP-szabályok alkalmazása alól vis maior és rendkívüli körülmények fennállásának esetén adható mentességekről, valamint a vis maior és a rendkívüli körülmények azon lehetséges eseteinek nem kimerítő jegyzékéről, amelyeket az illetékes nemzeti hatóságoknak el kell ismerniük. Az illetékes nemzeti hatóságoknak eseti alapon, megfelelő bizonyítékok alapján kell meghozniuk a vis maiorra vagy a rendkívüli körülményekre vonatkozó döntéseket.

(7)

E rendeletben továbbá rendelkezni kell a KAP-szabályok alkalmazása alól vis maior és rendkívüli körülmények fennállása esetén adható mentességekről, például egy olyan súlyos meteorológiai esemény esetén, amely egy súlyos természeti katasztrófához hasonlítható jelentős mértékben sújtja a kedvezményezett mezőgazdasági üzemét.

(8)

Helyénvaló, hogy a KAP kiadásainak, többek között az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe szerinti, a KAP stratégiai terv keretében megvalósuló beavatkozásokkal kapcsolatos kiadásoknak a finanszírozása – vagy közvetlenül az EMGA és az EMVA igénybevételével vagy a tagállamokkal megosztott irányítás keretében – az Unió általános költségvetéséből (a továbbiakban: az uniós költségvetés) történjen. Meg kell határozni az említett két alap felhasználásával finanszírozható kiadástípusokat.

(9)

Az EUMSZ 39. cikkében meghatározott KAP-célkitűzések megvalósítása, valamint a költségvetési rendelet 63. cikkében meghatározott megosztott irányítás elvének való megfelelés érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell a szükséges irányítási rendszerek meglétéről. Ezért e rendeletben rendelkezni kell az irányítási szervek, azaz az illetékes hatóság, a kifizető ügynökség, a koordináló szerv és a tanúsító szerv kijelöléséről.

(10)

Rendelkezni kell a kifizető ügynökségek tagállamok általi akkreditációjáról és a koordináló szervek tagállamok általi kijelöléséről és akkreditációjáról, valamint a vezetői nyilatkozatoknak, az éves záróelszámolási dokumentumoknak, a végső ellenőrzési jelentések éves összefoglalójának és a teljesítményjelentéseknek a megszerzésére szolgáló eljárások megállapításáról, az irányítási és kontrollrendszerek és a jelentéstételi rendszerek tanúsításáról, továbbá az éves pénzügyi kimutatások független szervek általi tanúsításáról. Ezenkívül annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a nemzeti szinten elvégzendő ellenőrzések rendszerének átláthatóságát – különös tekintettel az engedélyezési, az érvényesítési és a kifizetési eljárásokra –, valamint csökkenteni lehessen a Bizottságra és az egyes kifizető ügynökségeket akkreditálni köteles tagállamokra háruló adminisztratív és ellenőrzési terheket, az egyes tagállamok alkotmányos előírásait betartva korlátozni kell az ilyen feladatok ellátására felhatalmazott hatóságok és szervek számát. Amennyiben egy tagállam alkotmányos kerete régiókról is rendelkezik, az említett tagállam számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy bizonyos feltételek mellett regionális kifizető ügynökségeket akkreditáljon.

(11)

Amennyiben a tagállam egynél több kifizető ügynökséget akkreditál, ki kell jelölnie egyetlen koordináló közjogi szervet, amely biztosítja az EMGA és az EMVA következetes irányítását, kapcsolatot tart a Bizottság és a különböző akkreditált kifizető ügynökségek között, valamint gondoskodik arról, hogy a Bizottság gyorsan megkapja a különböző kifizető ügynökségek tevékenységével kapcsolatban kért információkat. Az említett koordináló szervnek emellett intézkedéseket kell hoznia és azokat koordinálnia kell a nemzeti szinten észlelt általános jellegű hiányosságok megszüntetése céljából, a Bizottságot pedig folyamatosan tájékoztatnia kell az azokkal kapcsolatos bármilyen utókövetési intézkedésről, továbbá biztosítania kell az uniós szabályok összehangolt alkalmazását, figyelembe véve a hatályban lévő alkotmányos rendelkezésekből fakadó megkötéseket vagy korlátozásokat.

(12)

A KAP új teljesítési modelljének keretében fontos előfeltétel a tagállamok által akkreditált kifizető ügynökségek bevonása, ami kellő biztosítékot kínál arra, hogy az uniós költségvetésből finanszírozott beavatkozások révén meg fognak valósulni a vonatkozó KAP stratégiai tervekben meghatározott célkitűzések és célok. Ezért e rendeletben kifejezetten elő kell írni, hogy kizárólag az akkreditált kifizető ügynökségeknél felmerült kiadások téríthetők vissza az uniós költségvetésből. Ezenkívül az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozásokhoz kapcsolódó, az Unió által finanszírozott kiadásokkal szemben megfelelő eredményeknek kell állniuk, és a kiadásoknak összhangban kell állniuk az alapvető uniós követelményekkel és az irányítási rendszerekkel.

(13)

Annak érdekében, hogy átfogó képet kapjon a köz-, illetve a magánjogi tanúsító szervekről, és naprakész információkkal rendelkezzen az aktív tanúsító szerveket illetően, a Bizottságnak tájékoztatást kell kapnia a tagállamoktól, valamint naprakész nyilvántartást kell vezetnie ezekről a szervekről. Annak érdekében, hogy az Európai Parlament is pontos és naprakész információkkal rendelkezzen, a Bizottságnak évente el kell juttatnia számára a kijelölt tanúsító szervek jegyzékét.

(14)

A költségvetési fegyelem betartásának összefüggésében meg kell határozni az EMGA-ból finanszírozott kiadások éves felső határát, figyelembe véve az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (8) megállapított többéves pénzügyi keretben az EMGA tekintetében meghatározott maximális összegeket.

(15)

A költségvetési fegyelem értelmében az EMGA által finanszírozott kiadások éves felső határát minden körülmények között, és a költségvetési eljárásnak, valamint a költségvetés végrehajtásának valamennyi szakaszában tiszteletben kell tartani. Következésképpen a közvetlen kifizetéseknek az (EU) 2021/2115 rendeletben tagállamonként meghatározott nemzeti felső határát az érintett tagállam számára nyújtott e közvetlen kifizetések pénzügyi felső határának kell tekinteni, és e kifizetések visszatérítései nem léphetik túl az említett pénzügyi felső határt.

(16)

Annak biztosítása érdekében, hogy a KAP finanszírozására szánt összegek összhangban legyenek az éves felső határokkal, fenn kell tartani a közvetlen támogatás szintjének kiigazítására szolgáló pénzügyi fegyelmi mechanizmust. Fenn kell tartani egy mezőgazdasági tartalékot, hogy a mezőgazdasági termelést vagy értékesítést érintő piaci fejlemények vagy válságok esetén támogatást lehessen nyújtani a mezőgazdasági ágazat számára. A költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében a le nem kötött előirányzatok csak a következő – a költségvetési rendelet 9. cikke értelmében vett – pénzügyi évre (a továbbiakban: a költségvetési év) vihetők át. Annak érdekében, hogy a végrehajtás jelentősen könnyebbé váljon a kedvezményezettek és a nemzeti közigazgatási szervek számára, átviteli mechanizmust kell alkalmazni, amelynek keretében felhasználható a mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett, a 2022-es évben létrehozandó tartalék fel nem használt összege. E célból el kell térni a költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdésének d) pontjától, és lehetővé kell tenni, hogy a mezőgazdasági tartalék le nem kötött előirányzatai a 2027-es évig átvihetők legyenek a következő költségvetési évek mezőgazdasági tartalékának finanszírozására. Ezenkívül a 2022-es költségvetési év tekintetében eltérésre van szükség, mivel a mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett tartaléknak a 2022-es költségvetési év végéig fel nem használt teljes összegét át kell vinni a 2023-as költségvetési évre az e rendelettel létrehozott új mezőgazdasági tartalék megfelelő sorába, anélkül, hogy az teljes mértékben visszakerülne a KAP stratégiai terv szerinti, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozásokat fedező költségvetési sorokba. Mindazonáltal a mezőgazdasági termelők részére 2023-as költségvetési évben visszatérítendő összegek maximalizálása érdekében az EMGA-ra vonatkozó, 2023-as költségvetési évre szóló, az (EU, Euratom) 2020/2093 rendeletben foglalt részleges felső határon belül rendelkezésre álló minden egyéb eszközt először az új mezőgazdasági tartalék 2023-as költségvetési évben történő létrehozására kell felhasználni.

(17)

A nemzeti közigazgatási szervek és a mezőgazdasági termelők túlzott adminisztratív terheinek elkerülése, az eljárások lehető legnagyobb mértékű egyszerűsítése és a támogatási kérelmekhez kapcsolódó formanyomtatványok egyszerűbbé tétele céljából a pénzügyi fegyelem alkalmazása nyomán az előző mezőgazdasági pénzügyi évről (a továbbiakban: a pénzügyi év) áthozott összegek nem téríthetők vissza abban az esetben, ha a pénzügyi fegyelem alkalmazására két egymást követő év során már másodszor kerül sor (N+1 év), vagy ha a le nem kötött előirányzatok teljes összege nem éri el az EMGA-kiadások éves felső határának 0,2 %-át.

(18)

Az EMGA-ból és az EMVA-ból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározása céljából hozott, a pénzügyi felső határok kiszámítására vonatkozó intézkedések nem érintik az EUMSZ-ben meghatározott költségvetési hatóság hatáskörét. Ezeknek az intézkedéseknek ezért a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodással (9) összhangban meghatározott pénzügyi keretösszegeken kell alapulniuk.

(19)

A költségvetési fegyelem a középtávú költségvetési helyzet folyamatos vizsgálatát is megköveteli. A Bizottságnak – szükség esetén – megfelelő intézkedéseket kell javasolnia az Európai Parlament és a Tanács számára annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok betartsák az (EU, Euratom) 2020/2093 rendeletben meghatározott felső határokat. Ezenfelül a Bizottságnak mindenkor teljes mértékben élnie kell irányítási hatáskörével annak érdekében, hogy biztosított legyen az éves felső határ betartása, és – szükség esetén – megfelelő intézkedéseket kell javasolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, vagy adott esetben csak a Tanácsnak a költségvetési helyzet orvoslására vonatkozóan. Amennyiben egy költségvetési év végén a tagállamok által igényelt visszatérítések az éves felső határ túllépését eredményezik, a Bizottság olyan intézkedéseket hozhat, amelyek egyrészt lehetővé teszik a rendelkezésre álló összegek ideiglenes elosztását a tagállamok között a még ki nem fizetett visszatérítési kérelmeik arányában, másrészt pedig biztosítják az érintett évre megállapított felső határ betartását. Az említett évre vonatkozó kifizetéseket a soron következő költségvetési évre kell terhelni, és véglegesen meg kell határozni az uniós finanszírozás tagállamonkénti teljes összegét, valamint a tagállamoknak nyújtandó esetleges kompenzációt, hogy biztosítani lehessen a meghatározott összeg betartását.

(20)

A költségvetés végrehajtásakor a Bizottságnak a mezőgazdasági kiadásokra vonatkozóan havi korai előrejelző és monitoringrendszert kell működtetnie azért, hogy ha felmerül az éves felső határ túllépésének kockázata, akkor irányítási hatáskörén belül a lehető leghamarabb megfelelő intézkedéseket tudjon hozni, valamint egyéb intézkedéseket tudjon javasolni, amennyiben a korábbi intézkedések elégtelennek bizonyulnak. A Bizottságnak időszakos jelentést kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben össze kell hasonlítania a felmerült kiadásoknak a meghatározott keretekhez viszonyított alakulását és fel kell becsülnie a költségvetési év hátralévő részében várható végrehajtást.

(21)

Az EMGA tekintetében az akkreditált kifizető ügynökségeknél felmerült kiadások fedezéséhez szükséges pénzügyi forrásokat a Bizottságnak visszatérítés formájában kell a tagállamok rendelkezésére bocsátania az ezen ügynökségeknél felmerült kiadások könyvelése alapján. Az ilyen visszatérítés – havi kifizetések formájában történő – teljesítéséig a pénzügyi forrásokat a tagállamoknak kell mozgósítaniuk az akkreditált kifizető ügynökségeik szükségleteinek megfelelően. E rendeletben kifejezetten elő kell írni, hogy a tagállamok és a KAP végrehajtásában érintett kedvezményezettek adminisztratív és személyzeti költségeit ezen tagállamoknak és kedvezményezetteknek kell viselniük.

(22)

Annak érdekében, hogy a Bizottság rendelkezzen különösen a mezőgazdasági piacok irányításához, a mezőgazdasági kiadások nyomon követésének megkönnyítéséhez, valamint a mezőgazdasági erőforrások közép- és hosszú távon történő nyomon követéséhez szükséges eszközökkel – ideértve a környezeti és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia nyomon követéséhez, továbbá a releváns uniós célok teljesítése terén elért eredmények nyomon követéséhez kapcsolódókat is –, rendelkezni kell az agrometeorológiai rendszer használatáról, valamint a műholdas adatok beszerzéséről és fejlesztéséről.

(23)

Az uniós célkitűzéseket és kötelezettségvállalásokat – köztük a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát – figyelembe véve a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a piacok monitorozásához szükséges eszközöket, hozzájárulva ezzel a piacok átláthatóságához.

(24)

Az EMVA pénzügyi irányítását illetően rendelkezni kell a költségvetési kötelezettségvállalásról, a kifizetési határidőkről, valamint a kötelezettségvállalás visszavonásáról és megszakításáról. A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások finanszírozásának az uniós költségvetésből éves részletekben fizetett kötelezettségvállalások alapján kell történnie. A tagállamoknak a KAP stratégiai tervek jóváhagyását követően igénybe kell tudniuk venni az előirányzott uniós pénzeszközöket. Következésképpen megfelelő módon korlátozott előfinanszírozási rendszerre van szükség, amely biztosítja a pénzeszközök egyenletes folyósítását azért, hogy a beavatkozások kedvezményezettjei kellő időben megkapják a kifizetéseket.

(25)

Az előfinanszírozáson túl különbséget kell tenni az időközi kifizetések és a Bizottság által az akkreditált kifizető ügynökségek részére teljesített egyenlegkifizetés között. Meg kell határozni az említett kifizetésekre vonatkozó részletes szabályokat is. A kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozó szabálynak segítenie kell a beavatkozások megvalósításának felgyorsítását, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást. A regionális beavatkozásokat alkalmazó tagállamok nemzeti keretrendszereire vonatkozó, az (EU) 2021/2115 rendeletben meghatározott szabályok is eszközt nyújtanak a tagállamok számára ahhoz, hogy biztosítani tudják a végrehajtást, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást.

(26)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az uniós támogatás kellő időben kifizetésre kerüljön a kedvezményezetteknek, és így azt hatékonyan fel tudják használni. Amennyiben a tagállamok nem tartják be az uniós jogban meghatározott kifizetési határidőket, úgy azzal komoly nehézségeket okozhatnak a kedvezményezetteknek, és veszélyeztethetik az Unió éves költségvetés-tervezését. Ezért az uniós finanszírozásból ki kell zárni azokat a kiadásokat, amelyek esetében nem tartják be a kifizetési határidőket. Ugyanakkor az arányosság elvének megfelelően lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság az EMGA-ra és az EMVA-ra vonatkozóan mentességekről rendelkezzen e főszabály alkalmazása alól.

(27)

Az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatainak ellátása során a Bizottságnak tiszteletben kell tartania az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt arányosság elvét. Ezenkívül az EMGA és az EMVA végrehajtására és felhasználására vonatkozó rendelkezéseknek meg kell felelniük az arányosság említett elvének, valamint figyelembe kell venniük a programok irányításában és ellenőrzésében részt vevő szervek adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló általános célt.

(28)

A KAP új teljesítési modelljének struktúrájával és fő jellemzőivel összhangban helyénvaló, hogy a tagállamok által teljesített kifizetések uniós finanszírozásra való jogosultsága ezentúl ne az egyes kedvezményezetteknek nyújtott kifizetések jogszerűségétől és szabályszerűségétől függjön. Az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozástípusok tekintetében – és a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást illetően az említett rendeletben meghatározott egyedi támogathatósági szabályok sérelme nélkül – a tagállami kifizetések jogosultságát ehelyett attól kell függővé tenni, hogy megfelelő eredmények kapcsolódnak-e hozzájuk, és összhangban állnak-e az alkalmazandó alapvető uniós követelményekkel.

(29)

Az 1306/2013/EU rendelet a jogszerűség és szabályszerűség ellenőrzésének elősegítése céljából rendelkezik a havi és az időközi kifizetések csökkentéséről és felfüggesztéséről. A KAP új teljesítési modelljében ezeket az eszközöket a teljesítményalapú teljesítés támogatására kell használni. Egyértelművé kell továbbá tenni a csökkentések és a felfüggesztések közötti különbséget.

(30)

Az uniós jogban meghatározott, az EMGA-kifizetéseknek a pénzügyi felső határok be nem tartása miatti csökkentésére vonatkozó eljárást észszerűsíteni kell és azt össze kell hangolni az ebben az összefüggésben az EMVA-kifizetésekre alkalmazott eljárással.

(31)

A tagállamoknak az éves pénzügyi kimutatásokat, a KAP stratégiai terv végrehajtásáról készített éves teljesítményjelentést, a végső ellenőrzési jelentések éves összefoglalóját és a vezetői nyilatkozatot minden év február 15-ig meg kell küldeniük a Bizottságnak. Amennyiben a tagállamok elmulasztják megküldeni e dokumentumokat, és emiatt a Bizottság az érintett kifizető ügynökség esetében nem tudja elvégezni a számlák elszámolását, illetve nem tudja ellenőrizni a kiadások támogathatóságát a bejelentett eredmények függvényében, lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság felfüggessze a havi kifizetéseket és megszakítsa a negyedéves visszatérítéseket mindaddig, amíg nem kapja meg a hiányzó dokumentumokat.

(32)

Be kell vezetni a kifizetések felfüggesztésének új formáját arra az esetre, amikor kirívóan alacsony az eredmények szintje. Abban az esetben, amikor a bejelentett eredmények szintje a bejelentett kiadásokhoz képest kirívóan alacsony, és a tagállamok nem tudják ezt a helyzetet kellően megindokolni, lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság az N–1. pénzügyi évre vonatkozó kiadások csökkentésén túl jövőbeli kiadások visszatérítését is felfüggessze azokkal a beavatkozásokkal összefüggésben, amelyek esetében kirívóan alacsony volt az eredmények szintje. Az ilyen felfüggesztéseket meg kell erősíteni az éves teljesítményalapú záróelszámolási határozatban.

(33)

A többéves teljesítménymonitoring tekintetében is lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság felfüggessze a kifizetéseket. Ennek megfelelően lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság a tagállami KAP stratégiai tervben meghatározott célok megvalósítása terén elért késedelmes vagy nem elégséges előrehaladás esetén – amennyiben a tagállam azt nem tudja kellően megindokolni – felszólítsa az érintett tagállamot a szükséges korrekciós intézkedések meghozatalára egy, a Bizottsággal folytatott konzultáció keretében kidolgozott olyan cselekvési tervvel összhangban, amely egyértelmű előrehaladási mutatókat tartalmaz, és meghatározza azt az időkeretet, amely alatt az előrehaladást meg kell valósítani. Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság felfüggessze a havi vagy az időközi kifizetéseket, ha a tagállam nem nyújt be cselekvési tervet vagy nem hajtja végre azt, ha a cselekvési terv nyilvánvalóan nem alkalmas a helyzet orvoslására, vagy ha azt nem módosították a Bizottság írásbeli kérésének megfelelően. Amennyiben a Bizottság a teljesítmény-felülvizsgálat alapján vagy a tagállam által a költségvetési év során a cselekvési terv előrehaladásáról és a hiányosságok orvoslása érdekében hozott korrekciós intézkedésekről tett önkéntes értesítés alapján azt állapítja meg, hogy a célok teljesítése tekintetében kielégítő előrehaladás történt, vissza kell térítenie a felfüggesztett összegeket.

(34)

Az eredményorientált teljesítménymodellre való szükséges áttérésre tekintettel a Bizottságnak a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó cselekvési tervre irányuló kérése nem eredményezheti a kifizetések felfüggesztését a 2026-os pénzügyi évre vonatkozó teljesítmény-felülvizsgálat előtt.

(35)

Az 1306/2013/EU rendeletben foglaltakhoz hasonlóan lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság az irányítási rendszerek megfelelő működésének súlyos hiányosságai – többek között az alapvető uniós követelményeknek való megfelelés hiánya és a jelentéstétel megbízhatatlansága – esetén felfüggessze a kifizetéseket. Mindazonáltal a mechanizmus hatékonyabbá tétele érdekében felül kell vizsgálni a kifizetések felfüggesztésére vonatkozó feltételeket. Az ilyen felfüggesztések pénzügyi következményeiről ad hoc szabályszerűségi záróelszámolási eljárás keretében kell határozni.

(36)

Az illetékes nemzeti hatóságoknak teljes egészében teljesíteniük kell a kedvezményezettek felé az uniós jogban meghatározott KAP-kifizetéseket.

(37)

A KAP-hoz kapcsolódó bevétel egyes típusainak a KAP céljaira történő újrafelhasználásuk lehetővé tétele érdekében címzett bevételnek kell minősülniük. Az 1306/2013/EU rendelet 43. cikkében felsorolt összegeket módosítani kell, és a vonatkozó rendelkezéseket összhangba kell hozni és össze kell vonni a címzett bevételre vonatkozó hatályos rendelkezésekkel.

(38)

Az 1306/2013/EU rendelet felsorolja a KAP-hoz, valamint annak célkitűzéseihez kapcsolódó tájékoztatási intézkedéseket, továbbá meghatározza az azok finanszírozására és a kapcsolódó projektek végrehajtására vonatkozó szabályokat. A finanszírozandó tájékoztatási intézkedések célkitűzéseire és típusaira vonatkozó különös rendelkezéseket át kell emelni ebbe a rendeletbe.

(39)

A KAP keretében az intézkedések és beavatkozások finanszírozása túlnyomórészt a megosztott irányítás elve szerint történik. Az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása érdekében a Bizottságnak ellenőrzéseket kell végeznie arra vonatkozóan, hogy a kifizetésért felelős tagállami hatóságok hogyan kezelik az alapokat. Helyénvaló meghatározni a Bizottság által elvégzendő ellenőrzések jellegét és a Bizottság uniós költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatait, továbbá tisztázni a tagállamok együttműködési kötelezettségeit.

(40)

Azért, hogy a Bizottság eleget tudjon tenni az uniós kiadások tagállami irányítási és ellenőrzési rendszereinek meglétére és megfelelő működésére vonatkozó ellenőrzési kötelezettségének, rendelkezni kell a Bizottság részéről a nevében történő eljárásra felhatalmazott személyek által – a tagállamok által végrehajtott ellenőrzésektől függetlenül – végzett ellenőrzésekről, továbbá annak lehetőségéről, hogy e személyek a tagállamok segítségét kérhessék munkájuk elvégzéséhez.

(41)

A Bizottság számára megküldendő információk összeállításához a lehető legnagyobb mértékben alkalmazni kell az információtechnológiát. Az ellenőrzéskor fontos, hogy a Bizottság teljes mértékben és késedelem nélkül – nyomtatott és elektronikus formában egyaránt – hozzáférhessen a kiadásokra vonatkozó adatokhoz.

(42)

A költségvetési rendeletben szereplő, az ellenőrzések eredményeinek átvételével kapcsolatos követelmények alkalmazása, valamint a különböző intézmények által végzett ellenőrzések közötti átfedés kockázatának csökkentése érdekében, továbbá hogy minimalizálni lehessen az ellenőrzések költségét és a kedvezményezettekre és a tagállamokra nehezedő adminisztratív terheket, szabályokat kell meghatározni az egységes ellenőrzési megközelítésre vonatkozóan, valamint biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a Bizottság megbízható tanúsító szervek munkájából bizonyosságot szerezhessen, kellően figyelembe véve az egységes ellenőrzés elvét, valamint az uniós költségvetésre jelentett kockázattal való arányosság elvét.

(43)

Az egységes ellenőrzési megközelítés végrehajtása tekintetében, amelynek során a Bizottságnak általában a tanúsító szervek munkájából kell bizonyosságot szereznie, figyelembe véve saját kockázatértékelését arról, hogy az érintett tagállamban szükség van-e bizottsági ellenőrzésekre, a Bizottság ellenőrzéseket végezhet, amennyiben tájékoztatta az érintett tagállamot arról, hogy nem tud a tanúsító szerv munkájára támaszkodni. Emellett a Bizottság az EUMSZ 317. cikke szerinti feladatainak ellátása érdekében ellenőrzéseket hajthat végre, amennyiben az irányítási rendszerek megfelelő működésében olyan súlyos hiányosságok állhatnak fenn, amelyek kiküszöbölésére az adott tagállam nem hoz intézkedéseket.

(44)

Az akkreditált kifizető ügynökségek és az uniós költségvetés közötti pénzügyi kapcsolat kialakítása érdekében a Bizottságnak az éves pénzügyi záróelszámolás keretében minden évben el kell számolnia a kifizető ügynökségek számláit. A záróelszámolási határozatnak az elszámolás teljességére, pontosságára és valódiságára kell korlátozódnia és nem terjedhet ki a kiadások uniós jognak való megfelelőségére.

(45)

A KAP új teljesítési modelljével összhangban éves teljesítményalapú záróelszámolást kell készíteni annak ellenőrzése céljából, hogy a kiadások a bejelentett eredmények függvényében támogathatók-e. Az olyan helyzetek kezelése érdekében, amikor a bejelentett kiadásokhoz nem társulnak kapcsolódó bejelentett eredmények és a tagállam nem tudja megindokolni az említett eltérést, kifizetéscsökkentési mechanizmust kell bevezetni.

(46)

Az EUMSZ 317. cikkének megfelelően a Bizottság felel az uniós költségvetésnek a tagállamokkal együttműködésben történő végrehajtásáért. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság határozzon arról, hogy a tagállamoknál felmerült kiadások megfelelnek-e az uniós jognak. A tagállamok részére lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megindokolják a kifizetésekkel kapcsolatos döntéseiket, valamint arra, hogy a közöttük és a Bizottság között fennálló véleménykülönbség esetén egyeztetéshez folyamodjanak. Annak érdekében, hogy a tagállamok a múltban felmerült kiadások tekintetében jogi és pénzügyi biztosítékokat kapjanak, meg kell határozni azt az elévülési időt, amelyen belül a Bizottságnak el kell döntenie, hogy a megfelelés hiánya milyen pénzügyi következményekkel jár.

(47)

Az (EU) 2021/2115 rendelet 9. cikkének értelmében a tagállamok kötelesek végrehajtani a Bizottság által az említett rendelet 118. és 119. cikkével összhangban jóváhagyott KAP stratégiai terveket. Mivel ez a kötelezettség alapvető uniós követelménynek minősül, a Bizottság – a KAP stratégiai terv adott tagállam általi végrehajtásában feltárt súlyos hiányosságok esetén – dönthet úgy, hogy az ilyen hiányosságok által érintett, kockázatnak kitett kiadásokat kizárja az uniós finanszírozásból.

(48)

Az uniós költségvetés pénzügyi érdekeinek védelme céljából a tagállamoknak rendszereket kell bevezetniük annak biztosítása érdekében, hogy az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott beavatkozások ténylegesen megvalósulnak, és végrehajtásuk megfelelő módon történik, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás jelenlegi stabil keretének fenntartása mellett. Ezeknek a rendszereknek magukban kell foglalniuk a kedvezményezettek ellenőrzését, felmérve azt, hogy eleget tesznek-e a támogathatósági kritériumoknak és más feltételeknek, valamint a KAP-stratégiai tervekben és az alkalmazandó uniós szabályokban foglalt kötelezettségeknek.

(49)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10), valamint a 2988/95/EK, Euratom (11), a 2185/96/Euratom, EK (12) és az (EU) 2017/1939 (13) tanácsi rendelettel összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás –megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására irányuló intézkedéseket.

Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(50)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell azon rendszerek meglétéről, amelyek révén a feltárt szabálytalanságokról és a KAP stratégiai tervekben a tagállamok által meghatározott feltételek be nem tartásának egyéb eseteiről, ezen belül a csalásokról, valamint azok utókövetéséről és az OLAF vizsgálatainak nyomán hozott intézkedésekről jelentést tudnak tenni a Bizottságnak abból a célból, hogy az OLAF gyakorolhassa hatáskörét és hatékonyan tudja elemezni a szabálytalanságokat. A tagállamoknak rendelkezniük kell azokról a szabályokról, amelyek szükségesek az EMGA és az EMVA kapcsán tett panaszok hatékony kivizsgálásához.

(51)

A szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamoknak a Bizottság kérésére meg kell vizsgálniuk a Bizottsághoz benyújtott azon panaszokat, amelyek a KAP stratégiai tervük hatálya alá tartoznak, és kérésre tájékoztatniuk kell a Bizottságot ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeiről. A Bizottságnak gondoskodnia kell a közvetlenül hozzá benyújtott panaszok megfelelő utókövetéséről, összhangban azzal a mérlegelési jogkörével, hogy maga dönt arról, hogy mely ügyekben jár el (15).

(52)

A Bizottságnak a kockázatok értékelésére szolgáló adatbányászati eszközt kell a tagállamok rendelkezésére bocsátania annak érdekében, hogy segítse őket az Unió pénzügyi érdekei hatékony védelmének a biztosításában. A Bizottságnak a 2025-ös évig – szükség esetén megfelelő javaslatok kíséretében – jelentést kell benyújtania, amelyben a tagállamok általi általános használatára tekintettel értékeli az egységes adatbányászati eszköz használatát és interoperabilitását.

(53)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és e szabályok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az uniós költségvetés abban az esetben történő védelmére is vonatkoznak, amikor a tagállamokban a jogállamiság tekintetében általánossá vált hiányosságok állnak fenn, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(54)

Helyénvaló biztosítani, hogy a kifizetéseknek a közbeszerzési szabályoknak való meg nem felelés miatti megtagadása vagy visszafizettetése tükrözze az ilyen meg nem felelés súlyosságát és feleljen meg az arányosság elvének, amint az többek között az Unió által a megosztott irányítás keretében finanszírozott kiadásokra az ilyen szabályoknak való meg nem felelés miatt alkalmazandó pénzügyi korrekciókról szóló releváns bizottsági iránymutatásokban is szerepel. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy az ilyen meg nem felelés csak a támogatás nem kifizetendő részének vagy visszavonandó részének szintjéig érinti az ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

(55)

A mezőgazdasági jogszabályok számos rendelkezése előírja egy meghatározott összegre szóló biztosíték nyújtását, mely összeg kifizetése egy adott kötelezettség nem teljesítése esetén válik esedékessé. A biztosítékok keretrendszerének megerősítése érdekében az összes ilyen rendelkezésre egyetlen horizontális szabálynak kell vonatkoznia.

(56)

A tagállamoknak integrált igazgatási és kontrollrendszert (a továbbiakban: az integrált rendszer) kell létrehozniuk és működtetniük az (EU) 2021/2115 rendeletben meghatározott egyes beavatkozások, valamint a 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) IV. fejezetében és a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) IV. fejezetében említett intézkedések tekintetében. Az uniós támogatás eredményességének és nyomon követésének javítása céljából a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy az integrált rendszert más uniós beavatkozásokhoz kapcsolódóan is alkalmazhassák.

(57)

Ahhoz, hogy a különböző tagállamok kedvezményezettjei számára egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani, uniós szinten be kell vezetni bizonyos általános szabályokat az ellenőrzések és a szankciók vonatkozásában.

(58)

Az integrált rendszer meglévő főbb elemeit, különösen a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerre, a földrajzi térinformatikai és az állatállomány-alapú kérelmezési rendszerre, a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszerre, a kedvezményezettek személyazonosságának nyilvántartására szolgáló rendszerre, valamint az ellenőrzési és szankciórendszerre vonatkozó rendelkezéseket meg kell tartani. A tagállamoknak az információtechnológiákon, így például a Galileo rendszeren és az EGNOS szolgáltatáson túlmenően továbbra is használniuk kell a Kopernikusz program által biztosított adatokat vagy információkat annak érdekében, hogy Unió-szerte átfogó és összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi politikák nyomon követéséhez – ideértve a KAP hatását, környezeti teljesítményét és az uniós célok megvalósítása terén elért előrehaladást –, valamint a Kopernikusz Sentinel műholdak és szolgáltatások által szerzett teljes körű, ingyenes és nyílt hozzáférésű adatok és információk alkalmazásának ösztönzéséhez. Ebből a célból az integrált rendszernek magában kell foglalnia egy területi monitoring rendszert is.

(59)

A KAP végrehajtása céljából bevezetendő irányítási rendszerek részét képező integrált rendszernek biztosítania kell, hogy az éves teljesítményjelentésekben szolgáltatott összesített adatok megbízhatók és ellenőrizhetők legyenek. Tekintettel a megfelelően működő integrált rendszer fontosságára, minőségi követelményeket kell meghatározni. A tagállamoknak évente minőségértékelésnek kell alávetniük a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszert, a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszert, valamint a területi monitoring rendszert. A tagállamoknak orvosolniuk kell a hiányosságokat és a Bizottság kérésére cselekvési tervet kell kidolgozniuk.

(60)

A Bizottság „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője”, „Az európai zöld megállapodás”, „A »termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” és „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című közleményei a környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedések ösztönzését, valamint az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek és célértékeinek eléréséhez való hozzájárulást jelölik meg a jövőbeli KAP stratégiai céljaiként. Ennek megfelelően környezetvédelmi és éghajlat-politikai célból nemzeti és uniós szinten egyaránt szükséges megosztani a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer adatait és az integrált irányítási és kontrollrendszer egyéb adatait. Ezért rendelkezni kell az integrált rendszeren keresztül összegyűjtött, környezetvédelmi és éghajlat-politikai célból releváns adatoknak a tagállami közigazgatási szervek közötti, valamint az uniós intézményekkel és szervekkel történő megosztásáról. Ahhoz, hogy a különböző közigazgatási szervek rendelkezésére álló adatokat hatékonyabban fel lehessen használni európai statisztikák készítéséhez, rendelkezni kell arról is, hogy az integrált rendszerből származó adatokat statisztikai célból az európai statisztikai rendszer részét képező szervek rendelkezésére kell bocsátani.

(61)

A kifizetésben részesülő, illetve kifizetéseket teljesítő vállalkozások kereskedelmi dokumentumainak vizsgálata az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek felügyeletének rendkívül hatékony eszköze lehet. Ez a vizsgálat kiegészíti a tagállamok által már egyébként elvégzett egyéb ellenőrzéseket. Emellett a vizsgálatra vonatkozó nemzeti rendelkezések esetében meg kell engedni, hogy azok túlmutassanak az uniós jogban előírtakon.

(62)

Az ilyen vizsgálat alapjául szolgáló dokumentumokat úgy kell kiválasztani, hogy teljes körű vizsgálatot lehessen végrehajtani. A vizsgálatnak alávetendő vállalkozásokat a felelősségi körükben végrehajtott ügyletek jellege alapján kell kiválasztani, és a kifizetésekben részesülő, illetve kifizetéseket teljesítő vállalkozásokat ágazatonként kell kiválasztani az EMGA finanszírozási rendszerén belüli pénzügyi jelentőségük alapján.

(63)

Meg kell határozni a vizsgálat lefolytatásáért felelős tisztviselők hatáskörét, a vállalkozások számára pedig elő kell írni, hogy kereskedelmi dokumentumaikat bocsássák meghatározott időre az említett tisztviselők rendelkezésére, valamint adják meg a tisztviselők által kért valamennyi információt. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a kereskedelmi dokumentumok bizonyos esetekben lefoglalhatók legyenek.

(64)

A mezőgazdasági kereskedelem nemzetközi szerkezetére tekintettel és a belső piac megfelelő működése érdekében szükség van a tagállamok közötti együttműködés megszervezésére. Emellett létre kell hozni a harmadik országban letelepedett, kifizetésekben részesülő vagy kifizetéseket teljesítő vállalkozások uniós szintű központosított dokumentációs rendszerét.

(65)

Jóllehet a vizsgálati programok elfogadása a tagállamok felelőssége, szükség van arra, hogy e programokról a Bizottság is értesüljön annak érdekében, hogy elláthassa felügyeleti és koordináló szerepét, és biztosítsa a programok megfelelő kritériumok alapján történő elfogadását, valamint azt, hogy a vizsgálatok olyan ágazatokra és vállalkozásokra összpontosítsanak, amelyek esetében magas a csalás veszélye. Alapvető fontosságú, hogy minden tagállam kijelöljön a kereskedelmi dokumentumok e rendeletben előírt vizsgálatainak monitoringjáért és koordinálásáért felelős egy szervet vagy szerveket. E kijelölt szerveknek szervezetileg függetlennek kell lenniük a kifizetés előtti vizsgálatot végző szervezeti egységektől. Az e vizsgálatok során szerzett információknak szakmai titoktartás tárgyát kell képezniük.

(66)

A feltételesség a KAP fontos eleme, amely szavatolja, hogy a kifizetések nagymértékű fenntarthatóságot ösztönözzenek és egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a mezőgazdasági termelők számára a tagállamokban és az Unión belül, különös tekintettel a KAP szociális, környezeti és éghajlat-politikai elemeire, valamint a közegészségügyre és az állatjólétre is. Ebből kifolyólag ellenőrzéseket kell végezni és szükség esetén szankciókat kell alkalmazni a feltételességi rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében. Ahhoz, hogy a különböző tagállamok kedvezményezettjei számára biztosítani lehessen az ilyen egyenlő versenyfeltételeket, uniós szinten be kell vezetni bizonyos általános szabályokat a feltételesség és a kontrollok, továbbá a meg nem feleléssel összefüggő szankciók vonatkozásában.

(67)

A feltételesség tagállamok általi harmonizált érvényesítése érdekében meg kell állapítani egy uniós szintű minimális ellenőrzési arányt, az illetékes ellenőrző szervek és a kontrollok megszervezésének ugyanakkor a tagállamok mérlegelési jogkörébe kell tartoznia.

(68)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy részletesen meghatározzák a szankciókat, ugyanakkor ezeknek a szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, valamint nem sérthetik az uniós vagy nemzeti jogban megállapított más szankciókat. A szankciók arányosságának, hatékonyságának és visszatartó erejének biztosítása érdekében helyénvaló megállapítani az ilyen szankciók alkalmazására és kiszámítására vonatkozó szabályokat. Figyelemmel az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: a Bíróság) a C-361/19. sz. ügyben hozott ítéletére (18), a mezőgazdasági termelő magatartása és a szankció közötti megfeleltetés érdekében elő kell írni, hogy a szankciót főszabályként az azon naptári évben nyújtott vagy nyújtandó kifizetések alapján kell kiszámítani, amelyben a meg nem felelés történt. Ha azonban a ténymegállapítás jellege miatt nem lehet megállapítani, hogy a meg nem felelés melyik évben fordult elő, a szankciórendszer hatékonyságának biztosítása érdekében elő kell írni, hogy ezekben az esetekben a szankciót az azon naptári évben nyújtott vagy nyújtandó kifizetések alapján kell kiszámítani, amelyben a meg nem felelést feltárták. Annak érdekében, hogy a tagállamok hatékony és koherens megközelítést alkalmazzanak, rendelkezni kell egy, meg nem felelés esetén alkalmazandó uniós szintű minimális szankciómértékről. Az ilyen minimális mértékeket a tagállamoknak a megállapított meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, tartós vagy ismétlődő jellegétől és szándékosságától függően kell alkalmazniuk. A szankciók arányosságának biztosítása érdekében a tagállamoknak úgy kell rendelkezniük, hogy nem kell szankciót alkalmazni, amennyiben a meg nem felelés nem jár következménnyel vagy csak jelentéktelen következménnyel jár az érintett előírás vagy követelmény céljának elérése szempontjából, továbbá a tagállamoknak tájékoztatási mechanizmust kell létrehozniuk annak biztosítása érdekében, hogy a kedvezményezettek tájékoztatást kapjanak a feltárt meg nem felelésekről és a lehetséges meghozandó korrekciós intézkedésekről.

(69)

A szociális feltételességi mechanizmust a munka- és foglalkoztatási feltételek és az alkalmazandó munkaügyi normák ellenőrzéséért felelős illetékes végrehajtó hatóságok vagy szervek általi végrehajtási eljárásokra kell alapozni. Az ilyen végrehajtási eljárások a nemzeti rendszertől függően különböző formákat ölthetnek. A kifizető ügynökségeket tájékoztatni kell az ellenőrzések és a végrehajtási eljárás eredményéről, és ezekben a tájékoztatókban súlyosságuk szerint rangsorolva értékelni kell a vonatkozó jogszabályok megsértéseit.

(70)

A szociális feltételességi mechanizmusnak a KAP stratégiai tervekben, valamint a szociális és foglalkoztatási jogszabályok és az alkalmazandó munkaügyi normák érvényre juttatásáért felelős hatóságok vagy szervek és a kifizető ügynökségek közötti megállapodásokban való alkalmazásakor nagy figyelmet kell fordítani az említett végrehajtó hatóságok vagy szervek autonómiájának tiszteletben tartására, valamint arra, hogy az egyes tagállamokban milyen módon hajtják végre és érvényesítik a szociális és foglalkoztatási jogszabályokat és az alkalmazandó munkaügyi normákat. Az említett mechanizmusnak függetlennek kell maradnia az egyes tagállamok sajátos szociális modelljétől, és nem befolyásolhatja annak működését, továbbá semmilyen módon nem befolyásolhatja az igazságszolgáltatás függetlenségét. E célból gondoskodni kell egyrészről a szociális és foglalkoztatási jogszabályok és az alkalmazandó munkaügyi normák érvényre juttatásáért felelős végrehajtó hatóságok vagy szervek, másrészről pedig a mezőgazdasági kifizető ügynökségek felelősségi körének egyértelmű szétválasztásáról, tekintve, hogy ez utóbbiak szerepe a kifizetések végrehajtása és a szankciók alkalmazása. Maradéktalanul tiszteletben kell tartani a szociális partnerek autonómiáját, valamint a kollektív szerződések megtárgyalásához és megkötéséhez való jogukat. A szociális partnerek autonómiáját akkor is tiszteletben kell tartani, amikor ők felelnek a munkafeltételek ellenőrzéséért.

(71)

Annak érdekében, hogy a KAP-kiadások finanszírozása terén a Bizottság és a tagállamok között biztosított legyen a harmonikus együttműködés, és különösen azért, hogy a Bizottság monitorozni tudja a tagállamok pénzgazdálkodását és elszámolhassa az akkreditált kifizető ügynökségek számláit, a tagállamoknak bizonyos információkat szükséges megőrizniük és azokat továbbítaniuk kell a Bizottság számára.

(72)

A Bizottság részére megküldendő adatok összeállítása céljából, valamint azért, hogy a Bizottság a kiadásokkal összefüggő számadatokhoz hiánytalanul és közvetlenül, nyomtatott és elektronikus formában egyaránt hozzáférjen, megfelelő szabályokat kell meghatározni az adatok bemutatására és továbbítására, így többek között a határidőkre vonatkozóan.

(73)

Mivel a nemzeti kontrollrendszerek és a megfelelőségi vizsgálat alkalmazása személyes adatokat és bizalmas üzleti információkat érinthet, a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell az azok keretében megszerzett információk bizalmas kezelését.

(74)

Az uniós költségvetéssel összefüggő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az úgy a tagállamok, mind a kedvezményezettek szintjén való pártatlan bánásmód érdekében szabályokat kell megállapítani az euro használatával kapcsolatban.

(75)

Az euro és a nemzeti pénznem közötti átváltási árfolyam változhat egy adott művelet végrehajtásának ideje alatt. Ezért az érintett összegekre alkalmazandó árfolyamot azon tény figyelembevételével kell meghatározni, amely által a művelet gazdasági célkitűzése megvalósul. Az alkalmazott átváltási árfolyamnak az említett tény bekövetkeztének napján érvényes árfolyamnak kell lennie. Ezt az ügyleti tényt vagy alkalmazásának mellőzését – megfelelve bizonyos kritériumoknak, és különösen az árfolyamváltozások gyorsaságára vonatkozóknak – pontosan meg kell határozni. Egyedi szabályokat kell megállapítani az Unióban vagy a világpiacon kialakuló olyan rendkívüli pénzügyi helyzetek kezelésére, amelyek a KAP keretében kialakított intézkedések hatékony működésének biztosítása érdekében azonnali fellépést igényelnek.

(76)

Az euroövezeten kívüli tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a KAP-pal összefüggő jogszabályokból eredő kiadásokhoz kapcsolódó kifizetéseket ne nemzeti pénznemben, hanem inkább euróban teljesítsék. Konkrét szabályokra van szükség annak biztosításához, hogy ez a lehetőség ne járjon indokolatlan előnnyel sem a kifizetést teljesítő, sem a kifizetésben részesülő fél számára.

(77)

A tagállamok és a Bizottság által az e rendelet szerinti irányítási, kontroll-, ellenőrzési, valamint monitoring- és értékelési kötelezettségeik teljesítése céljából végzett személyesadat-gyűjtésre a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó uniós jog, különösen az (EU) 2016/679 (19) és az (EU) 2018/1725 (20) európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandók.

(78)

Az EMGA és az EMVA kedvezményezettjei nevének nyilvánosságra hozatala segít megerősíteni ezen alapok felhasználásának nyilvános ellenőrzését, és szükséges ahhoz, hogy biztosítani lehessen az Unió pénzügyi érdekeinek megfelelő szintű védelmét. Ez részben azáltal valósulhat meg, hogy az ilyen nyilvánosságra hozatal visszatartja az egyéni kedvezményezetteket a szabályok megszegésétől, és ily módon megelőző hatást és visszatartó erőt fejt ki, részben pedig a kapott közpénzek felhasználása tekintetében erősíti a mezőgazdasági termelők személyes elszámoltathatóságát. Az érintett információk nyilvánosságra hozatala összhangban van a Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatával, valamint a költségvetési rendeletben meghatározott megközelítéssel is.

(79)

Ezzel összefüggésben megfelelően el kell ismerni a civil társadalom, így többek között a média és a nem kormányzati szervezetek által betöltött szerepet, valamint hozzájárulásukat a közigazgatási szervek csalás és közpénzekkel való visszaélés elleni ellenőrzési keretének megerősítéséhez.

(80)

Az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy miként kell biztosítani az átláthatóságot az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtása, valamint az ezen alapokból finanszírozott programokkal kapcsolatos kommunikáció során. A koherencia biztosítása érdekében elő kell írni, hogy az említett szabályok adott esetben az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott beavatkozások kedvezményezettjeire is alkalmazandók.

(81)

Az EMGA-ból és az EMVA-ból származó pénzeszközök felhasználásának nyilvános ellenőrzésére vonatkozó célkitűzés elérése érdekében a kedvezményezetteket érintő információk bizonyos körét a nyilvánosság tudomására kell hozni. Az említett információk között kell szerepelniük a kedvezményezett azonosító adatainak, az odaítélt összegnek és annak, hogy az összeg melyik alapból származik, valamint az érintett művelet céljának és egyedi célkitűzésének. Az említett információkat úgy kell közzétenni, hogy az a lehető legkisebb mértékben ütközzön a kedvezményezetteknek a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adataik védelméhez fűződő jogával. Mindkét említett jog az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében elismert.

(82)

Figyelembe véve, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség a KAP EMGA-ból és EMVA-ból származó forrásainak elosztása tekintetében, többek között a KAP kedvezményezettjeihez kapcsolódó tulajdonosi szerkezetek tekintetében is, a KAP-alapok kedvezményezettjeinek a tagállamok által utólag közzétett listáját úgy kell kialakítani, hogy az lehetővé tegye a vállalkozáscsoportok azonosítását is. Ez jelentősen hozzájárulna a tulajdonosi struktúrák monitorozásához, és megkönnyítené az uniós forrásokkal való esetleges visszaélések, valamint az esetleges összeférhetetlenségek és korrupció kivizsgálását.

(83)

Azáltal, hogy a mezőgazdasági termelőt támogatásra jogosító műveletre, valamint a támogatás céljára és egyedi célkitűzésére vonatkozó információk részleteit közzéteszik, a nyilvánosság konkrét információkhoz juthat a támogatásban részesített tevékenységről és a támogatás céljáról. Az ilyen nyilvános közzététel megelőző hatással és visszatartó erővel járna és segítené az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

(84)

Az említett információknak az e rendeletben meghatározott általános információkkal együtt történő közzététele átláthatóbbá teszi az uniós forrásoknak a KAP keretében való felhasználását, és ezáltal hozzájárul a közös agrárpolitika láthatóságához és jobb megértéséhez. Mindez lehetővé teszi a polgárok számára, hogy szorosabban részt vegyenek a döntéshozatali folyamatban, és biztosítja a polgárok körében úgy a közigazgatás nagyobb mértékű legitimitását, mint hatékonyságát és elszámoltathatóságát. A nyilvánosságra hozatal emellett konkrét példákkal szolgál a polgárok számára arról, hogy a mezőgazdaság milyen „közjavakat” biztosít, és ezáltal alátámasztja a mezőgazdasági ágazatban nyújtott nemzeti és uniós támogatások létjogosultságát.

(85)

Ebből az következik, hogy a releváns információk általános közzététele nem lépi túl azt a mértéket, amely egy demokratikus társadalomban szükséges az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez, továbbá az EMGA-ból és az EMVA-ból származó pénzeszközök felhasználásának nyilvános felügyeletére vonatkozó elsődleges célkitűzés eléréséhez.

(86)

Az adatvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében az EMGA és az EMVA kedvezményezettjeit az adataikat tartalmazó közzétételről még a közzététel előtt tájékoztatni kell. Értesíteni kell őket továbbá arról, hogy az Unió és a tagállamok ellenőrző és vizsgálati szervei az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából kezelhetik ezeket az adatokat. Ezen túlmenően a kedvezményezetteket tájékoztatni kell az (EU) 2016/679 rendelet alapján őket megillető jogokról, valamint az ezen jogok gyakorlására alkalmazandó eljárásokról.

(87)

E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (22) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(88)

A kifizető ügynökségek és a koordináló szervek megfelelő működésének, az állami intervenciókhoz kapcsolódó kiadások EMGA általi finanszírozásának, valamint az EMGA céljaira az uniós költségvetésben beállított előirányzatok megfelelő kezelésének biztosítása érdekében a felhatalmazásnak a következőkre kell vonatkoznia: a kifizető ügynökségek akkreditációjának, valamint a koordináló szervek kijelölésének és akkreditációjának minimumfeltételei, a kifizető ügynökségek állami intervencióval kapcsolatos kötelezettségei, továbbá a kifizető ügynökségek gazdálkodási és kontrollfeladatainak tartalmára vonatkozó szabályok. A pénzügyi fegyelem tagállamokban való koherens alkalmazásának biztosítása céljából az említett felhatalmazásnak ezenfelül ki kell terjednie a tagállamok által a mezőgazdasági termelők tekintetében alkalmazandó, a pénzügyi fegyelem kiszámítására vonatkozó szabályokra. Az állami intervenciókhoz kapcsolódó kiadások megfelelő kezelésének biztosítása céljából az említett felhatalmazásnak továbbá ki kell terjednie az állami intervenció keretében az uniós költségvetésből finanszírozandó intézkedések típusaira és a visszatérítés feltételeire, a jogosultság feltételeire, valamint a kiszámítás módjaira – ez utóbbihoz vagy a kifizető ügynökségek által ténylegesen megvizsgált információkat, vagy a Bizottság által megállapított százalékos átalányokat, vagy pedig az egyes ágazatokra vonatkozó mezőgazdasági jogszabályokban előírt százalékos átalányösszegeket vagy nem átalányjellegű összegeket kell alapul venni –, továbbá az állami intervencióval kapcsolatos műveletek értékének meghatározására, az állami intervenció alá vont termékek megsemmisülése vagy károsodása esetén meghozandó intézkedésekre, valamint a finanszírozandó összegek megállapítására.

(89)

Annak érdekében, hogy a Bizottság uniós finanszírozásra jogosulttá tegye a kifizetés lehetséges legkorábbi időpontja előtt vagy a kifizetés lehetséges legkésőbbi időpontja után felmerült kiadásokat, ugyanakkor ennek pénzügyi hatása korlátozott maradjon, az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie a kifizető ügynökségek által a kedvezményezetteknek a kifizetés lehetséges legkorábbi időpontja előtt vagy lehetséges legkésőbbi időpontja után teljesített kifizetések jogosulatlanságától való eltérésekre is. A egyértelmű szabályok és feltételek tagállamok számára való biztosítása céljából az említett felhatalmazásnak ezenkívül ki kell terjednie az éves számlaelszámolással összefüggő kifizetés-felfüggesztés mértékére, valamint a kifizetés-felfüggesztés mértékére és időtartamára, továbbá az említett összegeknek a többéves teljesítménymonitoringra figyelemmel történő visszatérítésének vagy csökkentésének feltételeire is. Az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie továbbá azokra a beavatkozásokra és intézkedésekre, amelyek tekintetében a tagállamok előleget folyósíthatnak azzal a céllal, hogy biztosítsák az 1306/2013/EU rendeletben megállapított szabályok, valamint a vonatkozó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok folytonosságát, és mindeközben tiszteletben tartsák a költségvetési rendelet 11. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt pénzügyi korlátokat. A tagállamok által benyújtott kiadásigazoló nyilatkozatok alapján teljesített kifizetések alkalmával a kifizető ügynökségek által az uniós költségvetés javára beszedett bevételek figyelembevétele érdekében az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie továbbá azokra a feltételekre is, amelyek fennállása mellett az EMGA és az EMVA bizonyos típusú kiadásai és bevételei kompenzálandók. Ezen túlmenően – annak érdekében, hogy a tagállamok között méltányosan lehessen elosztani a rendelkezésre álló előirányzatokat – az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie a kötelezettségvállalások és az összegek kifizetése tekintetében abban az esetben alkalmazandó módszerekre, ha az uniós költségvetés elfogadása nem történik meg a költségvetési év kezdetéig, vagy a beütemezett kötelezettségvállalások teljes összege meghaladja a költségvetési rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott értékhatárt.

(90)

A helyszíni ellenőrzésekre, valamint a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések helyes és hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében az említett felhatalmazásnak továbbá ki kell terjednie az ellenőrzések, valamint a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférés tekintetében a tagállamok által teljesítendő egyedi kötelezettségekre, a tagállamok által adott indokolásra vonatkozó kritériumokra, az éves teljesítményalapú záróelszámolással összefüggő csökkentések alkalmazására vonatkozó módszertanra és kritériumokra, valamint a szabályszerűségi záróelszámolással összefüggő pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumokra és módszertanra.

(91)

Ezen túlmenően annak biztosítása érdekében, hogy az ellenőrzések helyes és hatékony módon történjenek, és a jogosultsági feltételeket hatékony, koherens, megkülönböztetéstől mentes, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló módon ellenőrizzék, az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie – amennyiben a rendszer megfelelő irányítása ezt szükségessé teszi – a vámeljárásokra, különösen a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (23) foglaltakra vonatkozó kiegészítő követelményeket bevezető szabályokra. A biztosítéknyújtás során a megkülönböztetésmentes bánásmód, az egyenlőség és az arányosság tiszteletben tartásának biztosítása érdekében az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie továbbá az alábbi, biztosítékokra vonatkozó szabályokra: egy kötelezettség nem teljesítése esetén a felelős fél meghatározása, az olyan konkrét helyzetek meghatározása, amikor az illetékes hatóság eltekinthet a biztosíték követelményétől, a nyújtandó biztosítékra és a biztosítékot nyújtóra alkalmazandó feltételek, a biztosíték nyújtására és felszabadítására vonatkozó feltételek, az előlegfizetés keretében nyújtott biztosítékhoz kapcsolódó különös feltételek, valamint az olyan kötelezettségek nem teljesítésének következményei, amelyekért biztosítékot nyújtottak.

(92)

Ezenkívül az integrált rendszert illetően az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer, valamint a területi monitoring rendszer minőségének értékelésére vonatkozó szabályokra, valamint a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerrel, a kedvezményezettek azonosítására szolgáló rendszerrel, továbbá a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszerrel kapcsolatos szabályokra.

(93)

Az egyes ágazatokra vonatkozó mezőgazdasági jogszabályokban bekövetkező változásokra való reagálás céljából és az utólagos ellenőrzési rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie továbbá az ügyletek vizsgálatának köréből kizárt beavatkozások listájának összeállítására. A tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek, valamint a feltételességgel és a szociális feltételességgel összefüggő szankciórendszerek hatékonyságának, arányosságának és visszatartó erejének a biztosítása érdekében az említett felhatalmazásnak emellett ki kell terjednie az ilyen szankciók alkalmazására és kiszámítására vonatkozó részletes szabályokra.

(94)

Ezenfelül a meghatározó ügyleti tény pontosítása, illetve a piacszervezésre vagy a szóban forgó összegre jellemző sajátos okból kifolyólag történő meghatározása érdekében, valamint annak elkerülése céljából, hogy az euroövezeten kívüli tagállamok más átváltási árfolyammal számoljanak egyrészről a bevételeknek, illetve a kedvezményezettek számára kifizetett támogatásoknak az eurótól eltérő pénznemben történő elszámolásánál, másrészről a kifizető ügynökségek kiadásigazoló nyilatkozatainak elkészítésekor, az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie az euroövezeten kívüli tagállamok által alkalmazandó meghatározó ügyleti tényre és átváltási árfolyamra vonatkozó szabályokra, a kiadásigazoló nyilatkozatok kifizető ügynökség általi elkészítésekor, valamint a közraktározási műveleteknek a kifizető ügynökség elszámolásaiban való nyilvántartásakor alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó szabályokra. Annak elkerülése érdekében, hogy egy nemzeti pénznemmel kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlatok veszélyeztessék az uniós jog alkalmazását, az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie az euro használatával kapcsolatban az e rendeletben megállapított szabályoktól való eltérésekre.

(95)

Az 1306/2013/EU rendeletben meghatározott szabályokról az e rendeletben meghatározott szabályokra való zökkenőmentes áttérés lehetővé tétele érdekében az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie átmeneti rendelkezések megállapítására.

(96)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (24) megfelelően kell gyakorolni.

(97)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek a következőkre vonatkozó szabályokra kell vonatkozniuk: a kifizető ügynökségek akkreditációjának és a koordináló szervek kijelölésének és akkreditációjának megadásával, visszavonásával és felülvizsgálatával, valamint a kifizető ügynökségek akkreditációjának felügyeletével kapcsolatos eljárások; a kifizető ügynökségek vezetői nyilatkozatának alapjául szolgáló ellenőrzésekre vonatkozó megállapodások és eljárások, valamint a vezetői nyilatkozat szerkezete és formája; a koordináló szerv működése és az információknak a koordináló szerv által a Bizottság részére történő megküldése; a tanúsító szervek működése, többek között az elvégzendő ellenőrzések, az ellenőrizendő szervek, valamint az e szervek által kiállítandó igazolások és elkészítendő jelentések, illetve az azokat kísérő dokumentumok.

(98)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük továbbá azokra az ellenőrzési elvekre, amelyekre a tanúsító szerv a véleményét alapozza – beleértve a kockázatok értékelését, a belső kontrollokat, valamint az ellenőrzési bizonyítékok tekintetében szükséges szintet –, továbbá azokra az ellenőrzési módszerekre, amelyeket a tanúsító szerveknek a nemzetközi könyvvizsgálati standardokra figyelemmel alkalmazniuk kell véleményük kialakítása során.

(99)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük emellett a pénzügyi fegyelmi eljárással összefüggésben a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások kiigazítási arányának meghatározására és módosítására, valamint az említett beavatkozások finanszírozása céljából a költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdése d) pontjának megfelelően átvitt, le nem kötött előirányzatok összegére; továbbá a költségvetési eljárási renddel összefüggésben a kifizetések összegének ideiglenes meghatározására és a rendelkezésre álló költségvetés tagállamok közötti ideiglenes elosztására, valamint az uniós finanszírozás teljes összegének tagállamonkénti bontásban történő meghatározására.

(100)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük az állami intervenciós intézkedések finanszírozását szolgáló összegek meghatározására, a területi monitoring rendszerhez szükséges műholdas adatok Bizottság általi beszerzésének finanszírozásával kapcsolatos szabályokra és a mezőgazdasági erőforrások monitoringjához használt távérzékelési alkalmazások révén a Bizottság által végrehajtott intézkedésekre, az említett műholdas adatok Bizottság általi beszerzését és a mezőgazdasági erőforrások monitoringját szolgáló eljárásra, a műholdas adatok és a meteorológiai adatok beszerzését, tökéletesítését és használatát szabályozó keretre, valamint az alkalmazandó határidőkre is.

(101)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük mindezen kívül azoknak az időtartamoknak a meghatározására, amelyen belül a kifizető ügynökségeknek el kell készíteniük és el kell juttatniuk a Bizottsághoz a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokhoz kapcsolódó időközi kiadásigazoló nyilatkozatokat, valamint a kifizetési határidőkkel kapcsolatos mechanizmus megfelelő működésével kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokra és egyéb gyakorlati rendelkezésekre; a tagállamok számára nyújtandó havi vagy időközi kifizetések felfüggesztésére, a felfüggesztés megszüntetésére, valamint az említett kifizetések csökkentésére, továbbá a cselekvési tervek szerkezetére vonatkozó szabályokra és az azok meghatározására szolgáló eljárásra. A végrehajtási hatásköröknek ki kell terjedniük a kifizető ügynökségek külön elszámolás vezetésére vonatkozó kötelezettségével kapcsolatos további szabályokra, valamint a kifizető ügynökségek könyvelésébe bevezetendő információkra alkalmazandó egyedi feltételekre; a fizetési időszakokkal és az előlegek kifizetésével kapcsolatos konkrét problémák megoldását szolgáló, szükséghelyzet esetén szükséges és indokolható szabályokra; a közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések, valamint az EMGA és az EMVA által finanszírozott egyéb kiadások finanszírozására és elszámolására vonatkozó szabályokra, továbbá a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozó eljárás végrehajtásának feltételeire is.

(102)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük mindemellett a kifizetésekre vonatkozó dokumentumok és információk megőrzésével kapcsolatos feltételekre; a Bizottság által végrehajtott ellenőrzések és az információkhoz való hozzáférés tekintetében a tagállamok által teljesítendő együttműködési kötelezettségekkel kapcsolatos eljárásokra; az éves pénzügyi záróelszámolásra, beleértve az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása és végrehajtása céljából szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat is, az éves teljesítményalapú záróelszámolásra, beleértve az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása és végrehajtása céljából szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat, a Bizottság és a tagállamok közötti információcserét, az eljárásokat és a betartandó határidőket; a szabályszerűségi záróelszámolásra, beleértve az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása és végrehajtása céljából szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat, a Bizottság és a tagállamok közötti információcserét, a betartandó határidőket és az egyeztető eljárást; a jogosulatlan kifizetések visszafizettetéséből származó összegek lehetséges beszámítására vonatkozó szabályokra és az uniós költségvetést terhelő összegek uniós finanszírozásból való kizárására, valamint a tagállamok által a meg nem felelés miatt alkalmazandó visszafizettetéssel összefüggésben a Bizottságnak teendő bejelentések és közlések formájára.

(103)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük továbbá az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos tagállami kötelezettségek egységes alkalmazásához szükséges szabályokra, valamint az ellenőrzések Unión belüli egységes alkalmazásához szükséges szabályokra.

(104)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük továbbá a letétbe helyezendő biztosítékok formájára, a biztosítékok letétbe helyezésére és elfogadására, valamint az eredeti biztosítékok felváltására vonatkozó eljárásra; a biztosítékok felszabadítására vonatkozó eljárásra; és a tagállamok vagy a Bizottság által a biztosítékokkal kapcsolatban küldendő értesítésre.

(105)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük ezenfelül a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer, valamint a területi monitoring rendszer minőségére vonatkozó értékelő jelentések formájára, tartalmára és a Bizottság részére történő továbbításának, illetve rendelkezésre bocsátásának feltételeire vonatkozó szabályokra és az említett rendszerekben feltárt hiányosságok nyomán a tagállamok által alkalmazandó korrekciós intézkedésekre; továbbá a támogatási kérelmi rendszer és – annak fokozatos bevezetését is ideértve – a területi monitoring rendszer alapvető jellemzőire és a rájuk vonatkozó szabályokra.

(106)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek szintén ki kell terjedniük a kereskedelmi dokumentumok vizsgálatára vonatkozó szabályok egységes alkalmazásához szükséges szabályokra. Le kell fedniük továbbá az információknak a tagállamok által a Bizottság részére történő benyújtására vonatkozó szabályokat, valamint – amennyiben a nemzeti pénznemmel kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlatok valószínűleg veszélyeztetik az uniós jog alkalmazását – az uniós jogszabályok alkalmazásának védelmét szolgáló intézkedéseket.

(107)

Ezenfelül a Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük az EMGA -ból és az EMVA-ból származó támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó adatok közzétételének formáját és ütemezését érintő szabályokra, azon kötelezettség egységes alkalmazására, miszerint a kedvezményezetteket tájékoztatni kell arról, hogy a rájuk vonatkozó adatok közzétételre kerülnek; valamint az EMGA és az EMVA kedvezményezettjeinek közzétételét illetően a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködésre.

(108)

Egyes végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni. A különböző összegek Bizottság általi kiszámítását érintő végrehajtási jogi aktusok esetében a tanácsadó bizottsági eljárás lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy teljes körű felelősséget vállaljon a költségvetés irányításáért, emellett pedig a határidők és a költségvetési eljárások tiszteletben tartását illetően a hatékonyság, a kiszámíthatóság és gyorsaság fokozására irányul. A tagállamok részére teljesített kifizetések, valamint a számlaelszámolási eljárás és az éves teljesítményalapú záróelszámolás működésének körébe tartozó végrehajtási jogi aktusok esetében a tanácsadó bizottsági eljárás lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy teljes körű felelősséget vállaljon a költségvetés irányításáért és a tagállami kifizető ügynökségek éves elszámolásainak ellenőrzéséért, aminek célja az elszámolások elfogadása, vagy amennyiben a kiadások teljesítése nem az uniós szabályok betartásával történt, a kapcsolódó kiadások uniós finanszírozásból való kizárása. A többi végrehajtási jogi aktus elfogadására a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni.

(109)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül végrehajtási hatásköröket kell ruházni az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleg megállapítását illetően, valamint a tagállamok kiadásigazoló nyilatkozatai alapján teljesítendő havi kifizetések meghatározására és a havi kifizetésekre vonatkozó eljárás keretében további kifizetések vagy csökkentések meghatározására vonatkozóan.

(110)

Az 1306/2013/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(111)

Mivel e rendelet céljait – e rendelet és a KAP más eszközei között fennálló kapcsolatok, valamint a tagállamok rendelkezésére álló pénzügyi források korlátozott volta miatt – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az uniós finanszírozás többéves garanciája, továbbá az Unió prioritásaira való összpontosítás miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(112)

A tervezett intézkedések zökkenőmentes végrehajtása érdekében e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,