52004DC0818

A Bizottság Jelentése - „A közösség Kiotói célkitűzésének utolérése” (az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat alapján) /* COM/2004/0818 végleges */


Brüsszel, 20.12.2004

COM (2004) 818 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

„A KÖZÖSSÉG KIOTÓI CÉLKITŰZÉSÉNEK UTOLÉRÉSE” (az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat alapján)

BEVEZETÉS

Ez a Közösség ötödik jelentése az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásainak nyomon követésében elért haladásról, valamint az első jelentés az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat alapján (280/2004/EK). A jelentés felméri a tagállamok és a Közösség tényleges és előrejelzett előrehaladását az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye (UNFCCC) és a Kiotói Jegyzőkönyv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vállalt kötelezettségeik teljesítése terén.

Ez a jelentés az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) Az üvegházhatást okozó gázok európai kibocsátása trendjeinek és előrejelzéseinek elemzése című részletes technikai jelentésén alapul (EEA, 2004.)[1]

Az új tagállamok csatlakozása után az ez évi jelentés első ízben tartalmaz 25 tagállamból származó adatokat. Az összes tagállam ratifikálta a Kiotói Jegyzőkönyvet, 23 tagállamnak pedig vannak kibocsátást csökkentő célkitűzései a Kiotói Jegyzőkönyv alapján. Azonkívül a Közösség részese a Kiotói Jegyzőkönyvnek. A Közösség célkitűzése csak a korábbi 15 EU tagállamot foglalja magában. A korábbi 15 EU-tagállam tehermegosztásáról az egyezményt a 2002/358/EK tanácsi határozat tartalmazza a Kiotói Jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban. Ez az egyezmény pontosan meghatározott csökkentési célkitűzést jelöl ki a 15 tagállam mindegyike számára (vö. EEA 2004., 2.1. fejezet, 1. ábra). A legtöbb új tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy a bázisév szintjéről 8 %-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a Kiotói Jegyzőkönyv 2008–2012 közötti első kötelezettségvállalási időszakában. Magyarország és Lengyelország 6 %-kal szándékozik csökkenteni a kibocsátását. Ciprus és Málta az 1. mellékletben nem felsorolt résztvevői az UNFCCC Keretegyezménynek, és így nem rendelkeznek célkitűzéssel a Kiotói Jegyzőkönyv alapján.

Habár ez a jelentés az EU 25 tagállamának az előrehaladását méri fel, több része főleg a korábbi 15 EU-tagállamban az együttes célkitűzésük és tehermegosztási egyezményük következtében végbement fejleményeket hangsúlyozza ki. Ehhez járul még az is, hogy a 2002. évi adatok minősége, különösen teljességük és pontosságuk nem egyenletes az új és a régi tagállamok vonatkozásában.

A jelentés tartalmaz néhány kibocsátási adatot a három tagjelölt ország, Bulgária, Horvátország és Románia vonatkozásában is. Törökország esetében adatok még nem állnak rendelkezésre.

A jelentés 2002-től elemzi a tényleges kibocsátási adatokat a „meglévő intézkedésekkel” és a „kiegészítő intézkedésekkel” forgatókönyveket feltételező adatok előrejelzéseivel együtt. Az ez évi jelentés több részletes információt tartalmaz a Kiotói Jegyzőkönyv alapján kidolgozott rugalmas mechanizmusok, azaz az együttes végrehajtás (JI), tiszta fejlesztési mechanizmus (CDM) és a nemzetközi kibocsátások kereskedésének alkalmazására. Azonkívül néhány, a LULUCF-ra vonatkozó adatot is tartalmaz a jelentés. Végezetül a jelentés felméri a közös és összehangolt politikák és intézkedések végrehajtásában elért haladást.

A Közösség Kiotói célkitűzésének utolérése

A 25 tagállamban (EU-25)[2] az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 2002-ben némileg csökkent a 2001. évi adatokkal összehasonlítva. Mindazonáltal a bázisévhez[3] képest az adatokat 9,0 %-kal alacsonyabbra becsülték.

A növekedés két egymást követő éve után az EU-15 tagállamokban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása némileg csökkent az 2001. évi adatokkal összehasonlítva. Ahogyan az 1. ábra mutatja, 2002-ben a kibocsátások 0,5 %-kal alacsonyabbak voltak 2001-hez képest, így elérték a bázisévben megállapított kibocsátások alatti 2,9 %-os értéket. A lineáris Kiotói célkitűzés menete 0,2 %-kal 1,9 %-ra mérséklődött. A Kiotói célkitűzés eléréséhez szükséges további csökkentések megvalósítása érdekében eredményesen kell végrehajtani a meglévő és a kiegészítő politikákat és intézkedéseket.

Az EU-25 tagállamok összesített előrejelzései „a jelenlegi nemzeti politikákkal és intézkedésekkel” azt mutatja, hogy várhatóan a következő tagállamok érik el a Kiotói célkitűzéseiket: Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Svédország és az Egyesült Királyság. Az EU-15 tagállamok összesített előrejelzései szintén azt sugallják, hogy a „kiegészítő politikákkal és intézkedésekkel” a Kiotói mechanizmusok előrejelzett alkalmazása elegendő lesz az EU-15 tagállamok közös Kiotói célkitűzésének az eléréséhez (1. ábra).

[pic]

Mindamellett meg kell jegyezni, hogy a „ jelenlegi intézkedésekkel ” és a „ kiegészítő politikákkal ” előrejelzések még nem tartalmaznak néhány fontos intézkedést, amelyek teljesítése hamarosan megkezdődik, mint például az EU Kibocsátások Kereskedelmi Rendszere, amely 2005. január 1-jén lép hatályba. Hasonlóképpen a előrejelzések még nem tartalmazzák a földhasználatból, a földhasználat megváltozásából és az erdőművelésből (LULUCF) történő kibocsátásokat és csökkenéseket.

Közösségi szinten az elmúlt év során jelentős haladás történt az Európai Éghajlatváltozási Programból (ECCP) származó számos kulcsfontosságú közös és összehangolt politika és intézkedés elfogadása és megvalósítása révén, mint amilyen a projektalapú mechanizmusokat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának kereskedelmével összekötő irányelv, a közösségi, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásainak nyomon követéséről szóló tanácsi határozat, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés előmozdításáról szóló irányelv, a fluortartalmú gázok szabályozására vonatkozó javaslat, az energiaigényes termékek ökológia-hatékonysági követelményeiről szóló keretirányelv létrehozására vonatkozó javaslat, az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energiaszolgáltatásokról szóló irányelv létrehozására vonatkozó javaslat, valamint a Nemzeti Kiosztási Tervek (NKT) értékelése a Kibocsátások Kereskedelmi Rendszere alapján.

A Bizottság mostanra az összes olyan intézkedést közzétette, amelyek 2002–2003 közötti időszakban indítványozására kötelezettséget vállalt, kivéve a szállítási ágazatban az infrastruktúra használatára és terhelésére vonatkozó átfogó keretrendszert és az általános energiahatékonysági technikákban az integrált szennyezés-megelőzésre és -csökkentésre (IPPC) vonatkozó referenciadokumentumot. Az EU intézményei már több javaslatot elfogadtak.

A jelenleg hatályban lévő vagy a Bizottság által már javasolt törvényhozási intézkedések — az ex ante ECCP becslések szerint — körülbelül 350-430 millió tonna CO2-ekvivalens lehetséges kibocsátás-csökkenést eredményeznének az EU-15 tagállamokban, ez a mennyiség a „–8 %” csökkenéssel egyenértékű. Az ezeknek az intézkedéseknek köszönhető kibocsátás-csökkenések várhatóan a következő két éven belül válnak valóra, de ez csak a 2006. évi kibocsátási adatokban fog megmutatkozni, amelyeket a 2008. évi nyomon követési jelentésben tesznek közzé. A legtöbb politika és intézkedés hatékonysága még bizonyításra szorul a gyakorlatban, továbbá nemzeti szinten körültekintő és gyors megvalósítást, valamint helyes nyomon követést és felülvizsgálatot igényel.

A tagállamok közötti teljesítmény továbbra is változó marad. Tizenegy tagállam jó úton halad afelé, hogy megvalósítsa a kibocsátások csökkentésére vállalt kötelezettségét, amint az a 2. ábrán látható.

2. ábra: Távolság a célkitűzésig - mutatók (vonatkoztatási pont = százalék) az EU-25 tagállamok esetében

[pic]

Megjegyzés: A célkitűzéstől százalékpontban kifejezett, a bázisév kibocsátásaira vonatkoztatott távolság (vízszintes oszlopok) mutatja az eltérést a (2002-ben) feltételezett adatok és a (2002-ben) ténylegesen elért értékek között azzal a feltevéssel, hogy a bázisév szintjeinek százalékában kifejezett csökkenése lineárisan megy végbe. Az ábra feltételezi, hogy a tagállamok teljes mértékben eleget tesznek célkitűzéseiknek hazai intézkedéseik alapján, és ezért nem tartalmazza a Kiotói mechanizmusok alkalmazását vagy a Kiotói Jegyzőkönyv alapján megengedett csökkentéseket. Ciprus és Málta az 1. mellékletben nem felsorolt résztvevői az UNFCCC Keretegyezménynek, és így nem rendelkeznek célkitűzéssel a Kiotói Jegyzőkönyv alapján.

Forrás: EEA, 2004

Ezek közül az EU-15 tagállamok körébe tartozó Franciaország, Németország, Svédország és az Egyesült Királyság jó úton halad afelé, hogy teljesítse a tehermegosztási egyezmény alapján vállalt kötelezettségeit (2002/358/EK tanácsi határozat). Mindamellett 12 tagállam még mindig a célkitűzés menete fölött van: Írország, Portugália és Spanyolország több mint 20 %-kal. Öt tagállam esetében a rés még szélesebb is lett, három esetében (Finnország, Portugália és Spanyolország) több mint 1 %-kal 2001-hez képest.

A fő gazdasági ágazatok kibocsátása tekintetében a 3. ábra az 1990 óta bekövetkezett változásokat mutatja az EU-15 tagállamokban. Országonként nézve a statisztikákat a legfeltűnőbb eredmény az, hogy az általános trenddel ellentétben a szállítás kibocsátása az Egyesült Királyságban és Németországban csökkenésnek indult — Németországban valójában a harmadik egymást követő évben. Úgy tűnik, hogy ez a javuló üzemanyag-hatásfok, a magasabb üzemanyagárak és a szélesebb körű szállítási politikák összetett hatásait tükrözi.

3. ábra: Az EU-15 tagállamokban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának változásai ágazatonként 1990–2002 között, ágazati előrejelzések a jelenlegi és a kiegészítő intézkedésekkel 1990–2010 között és az ágazatok részesedése 2002-ben[4]

[pic]

A 3. ábra feliratai

függ. tengely, függ. szöveg, lefelé haladva |

Past emission base year 2002 | Múltbeli kibocsátás, bázisév: 2002 |

Projections with existing measures base year 2010 | Előrejelzések a jelenlegi intézkedésekkel, bázisév: 2010 |

Projections with additional measures base year 2010 | Előrejelzések kiegészítő intézkedésekkel, bázisév: 2010 |

függ. tengely, vízsz. szöveg, lefelé haladva; 3 ×ism. |

Energy excl. transport | Energia, kivéve szállítás |

Transport | Szállítás |

Industrial processes | Ipari folyamatok |

Agriculture | Mezőgazdaság |

Waste | Hulladék |

kördiagram: mint a fenti négy +: |

Other | Egyéb |

[1] Továbbá az 1. melléklet több részletes elemzést ad a tényleges és előrejelzett előrehaladásról, valamint a közös és összehangolt politikákról és intézkedésekről, a 2. melléklet pedig felsorolja a háttéradatokat és a CCPM adatokat ehhez a jelentéshez.

[2] Az EU-25 számadatok az összes 25 tagállamra vonatkozó becslést képviselik, de csak 24 tagállam kibocsátási adatain alapulnak, mert Ciprus esetében jelenleg nem álltak rendelkezésre adatok.

[3] 1990 a bázisév a legtöbb tagállam számára a CO2, metán (CH4) és a nitrogénoxid (N2O) esetében, de 1995 a fluortartalmú gázok esetében. A bázisév a CO2, CH4 és az N2O esetében Magyarország számára az 1985–1987 évek átlaga, Szlovénia számára 1986 és Lengyelország számára 1988; a bázisév a fluortartalmú gázok esetében 1990 Franciaország és Finnország számára.

[4] A legtöbb tagállam esetében a fluortartalmú gázokhoz 1995 a bázisév, nem 1990. Ez némileg változtathatott az ipari folyamatok adatain, de 1990-re nem álltak rendelkezésre mindegyik tagállamra vonatkozó adatok.