[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 30.3.2007

COM(2007) 146 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

i2010 – 2007. évi éves jelentés az információs társadalomról {SEC(2007) 395}{Volumes 1, 2, 3}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

i2010 – 2007. évi éves jelentés az információs társadalomról

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. Fejlemények az információs társadalomban 2006-ban 3

3. Az i2010 megvalósítása 2006-ban, teendők 2007–2008-ra 4

3.1. Információs tér 4

3.2. Innováció és kutatás-fejlesztés az IKT-ban 6

3.3. Társadalmi integráció, jobb közszolgáltatások és életminőség 7

4. A jövőben várható folyamatok azonosítása 10

5. Jövőbeli teendők az i2010 kezdeményezés félidei felülvizsgálatávalösszefüggésben 12

BEVEZETÉS

Az i2010 a Bizottság információs társadalmi és médiaügyi kezdeményezése. Azért jött létre, hogy biztosítsa az információs társadalom és a médiaügy területén a Bizottság által folytatott politika koherenciáját, és erősítse az információs és kommunikációs technológia (IKT) fontos hozzájárulását gazdasági teljesítményünkhöz és a megújult lisszaboni stratégiához. Az i2010 környezete gyorsan változik, ezért a kezdeményezés rendszeres felfrissítést és finomhangolást igényel. Ez a jelentés a második ilyen felfrissítést jelenti, és előkészíti a talajt a 2008-ban esedékes, alaposabb félidei felülvizsgálat számára.

A 2006. évi összmérleg pozitív.[1] A legfontosabb mutatók azt jelzik, hogy helyes irányban haladunk, és az IKT továbbra is fontos szerepet játszik a gazdasági növekedésben és az innovációban. Az IKT-ra irányuló beruházásokat négy-öt évvel ezelőtt visszatartó borúlátó hangulat megszűnt, a potenciális befektetők ma már jobban bíznak abban, hogy gazdasági és társadalmi előnyünk érdekében képesek vagyunk IKT-alkalmazásokat fejleszteni és rendszerbe állítani. Ami a politikai szintű fellépést illeti, az i2010 megindításakor, 2005 júniusában bejelentett uniós szintű kezdeményezések jó úton haladnak. Tagállami szinten a 2006. évi nemzeti reformprogramok nagyobb hangsúlyt fektettek az IKT-politika törekvéseinek széles körű érvényesítésére.

A Bizottság az i2010 kezdeményezést az i2010 céljára létrehozott magas szintű csoport keretében a tagállamokkal szorosan együttműködve valósítja meg. Iparpolitikája részeként a Bizottság 2006-ban kezdeményezte egy, az ipar és a civil társadalom képviselőit tömörítő IKT-munkacsoport[2] létrehozását; ez az együttműködés elsősorban annak ellenőrzésére irányult, hogy a jelenlegi politikák kedveznek-e az IKT-ágazat versenyképességének, vagy pedig kiigazításra van-e szükség. Ezen együttműködés, különösen pedig a munkacsoport jelentése alapján a Bizottság most már kijelentheti, hogy a jelenlegi politikai keret általában véve helyes. A Bizottság követni fogja a munkacsoport ajánlásait – kivéve, ha a meglévő politikákkal mutatott összhang miatt erre már nincs szükség –, és konkrét javaslatokat fog tenni.

FEJLEMÉNYEK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN 2006-BAN

Az internetbuborék hat évvel ezelőtti kipukkanása a múlté, az információs társadalom ma szilárdan növekszik. Az IKT-ba egy évtizeden át beáramló tőke lassan meghozza gyümölcsét, az IKT egyes területein gerjeszti az innovációt, és az Európai Uniót fokozatosan tudásalapú gazdasággá formálja. Az IKT-ágazatban 2005 óta egyre meghatározóbb a szoftverpiac bővülése, míg az elektronikus hírközlés hozzájárulása mérsékeltebb. Ez azt mutatja, hogy az innováció az egyre több mindent átható szoftvertermékek irányába halad. A rendszerszoftverek és az elektronikus üzletviteli alkalmazások növekvő eladási adatai azt jelzik, hogy a vállalkozások egyre újabb, egyre érettebb elektronikus üzletviteli megoldásokat alkalmaznak, bár az is igaz, hogy ezek a fajta ráfordítások továbbra is elsősorban a nagyvállalatoknál koncentrálódnak, illetve azoknál a vállalkozásoknál, amelyek korán elkezdtek elektronikus üzletviteli megoldásokat alkalmazni.

A felhasználók gyorsan elfogadják a konvergenciafolyamat eredményeként előálló új szolgáltatásokat. Számos tagállamban jelentős mértékre tett szert a széles sávú hozzáférés penetrációja, ami viszont a korszerű innovatív szolgáltatások fejlesztőire hat serkentőleg. A tartalompiac átalakulása máris érezhető az online zeneeladás és az új digitális szolgáltatások növekedésében. Ugyancsak bővül a filmforgalmazás és az online televíziózás piaca. A hagyományos tartalomterjesztésről az online elérésre való áttérést a felhasználók által létrehozott tartalom mennyiségi robbanása kíséri.

Szégyenkezésre a közszektornak sincs oka. Az online közszolgáltatások egyre érettebbé válnak, hatékonyságuk jól érzékelhetően nő: mind több és mind összetettebb szolgáltatás jelenik meg az interneten, és a világhálón kínált közszolgáltatásokat egyre több európai polgár veszi igénybe. Legelőrébb a közigazgatás tart, de az egészségügy és az oktatás is felzárkózóban van.

Az Európai Unió a gazdaság növekedését és az innovációt célzó politikáinak megvalósítása során bizton építhet ezekre az eredményekre, és valamennyi tagállam tudatában van annak, mennyire fontos az IKT szerepe a lisszaboni célok elérésében. A tagállami nemzeti reformprogramok 2006-ban nagyobb hangsúlyt fektettek az IKT-politika törekvéseinek széles körű figyelembevételére, mint 2005-ben.[3] Az IKT motorja az innovációnak, eszköz a kormányzási és üzleti modellek átalakításához, és jó szolgálatot tesz életminőségünk javításában. A 2005-ben megjelölt elsőbbségi területek: a széles sávú hozzáférés, az elektronikus kormányzat és a digitális írástudás vonatkozásában jó, bár tagállamonként némileg eltérő ütemű fejlődés tapasztalható. Több ország újabban kiemelt feladatként tekint az IKT-ra irányuló kutatásra-fejlesztésre, a bizalommal és a biztonsággal összefüggő kérdésekre, valamint a vállalkozások és a közigazgatás adminisztrációs költségeinek csökkentését célzó intézkedésekre. A tagállamok között még mindig sok az eltérés, de néhány területen, például a széles sávú hozzáférés elterjedtségében, az új szolgáltatások bevezetésében vagy az elektronikus kormányzatban az uniós „éltanulók” világviszonylatban is vezető helyet foglalnak el.

AZ I2010 MEGVALÓSÍTÁSA 2006-BAN, TEENDőK 2007–2008-RA

Információs tér

A digitális konvergencia végre valósággá válik. Bár a folyamatnak messze nincs még vége, a konvergencia ma már kézzelfogható. A politikai döntések szintjén most arról kell gondoskodni, hogy a konvergáló ágazatokat érintő jogszabályok megteremtsék az érdekeltek számára azt a jogbiztonságot, amelyre az innovációhoz szükség van. A cél az, hogy úgy lehessen reagálni a műszaki változásokra, hogy közben javuljon a versenyképesség, erősödjön a belső piac, és a felhasználók is jól járjanak. Egy, a legfontosabb szakpolitikai kérdésekről nemrégiben készített áttekintés[4] szerint a jogszabályi és intézményi keret kedvez a konvergencia továbbvitelének.

Az i2010 első pillérével, az egységes európai információs tér létrehozásával összefüggésben tervezett intézkedések legtöbbje már folyamatban van. 2006-ban sor került az elektronikus hírközlés keretszabályozásának felülvizsgálatára, és a Bizottság 2007 közepéig módosítási javaslatokat fog előterjeszteni. A vita 2007-ben egy, az elektronikus hírközlés egyetemes szolgáltatásainak jövőjéről szóló zöld könyv közreadásával fog folytatódni. A Bizottság a keretszabályozás felülvizsgálatának fontos elemeként lépéseket tett a rádióspektrum jobb és hatékonyabb igénybevétele érdekében, ideértve a rugalmasságnövelés révén elérhető eredményeket is.[5] Ez a folyamat a közös frekvenciahasználat és a digitális többlet egységes kezelésére vonatkozó javaslat előterjesztésével fog folytatódni. A Bizottság foglalkozni kíván még a rádiófrekvenciás azonosításról (RFID) 2006-ban lefolytatott nyilvános konzultáció során a magánélet védelmével kapcsolatban felszínre került aggályokkal és félelmekkel is.

A Bizottság a médiapluralizmussal és a médiaismeretekkel foglalkozó vita továbbvitele révén további elemekkel fogja kiegészíteni az európai audiovizuális politikát . A 2007-től 2013-ig terjedő időszakra szóló új program, a MEDIA 2007 továbbra is finanszírozza majd az európai audiovizuális ágazatot. A tervek szerint a Bizottság intézkedéseket fog kidolgozni a mobiltelevíziózás uniós bevezetésének és elterjedésének támogatására is.

Az új online szolgáltatások megjelenésével a piaci szereplők kezdenek beletanulni az új, többnyelvű és innovatív tartalmak kifejlesztésébe. Ebben a folyamatban az első fontos mérföldkő a Bizottság kezdeményezésére az üzleti világ vezetőivel kidolgozott Online Filmforgalmazási Charta elfogadása volt. A Bizottság jelenleg vizsgálja, hogy a charta hogyan készítheti elő a terepet egy, a minőségi innovatív online tartalom fejlesztésének bátorítását célzó szélesebb online tartalomszolgáltatási politika számára.

A politika oldaláról a következő kihívás annak biztosítása, hogy a felhasználók bizalommal forduljanak az új szolgáltatások felé. A Bizottság 2006-ban rendeletjavaslatot terjesztett elő a mobiltelefonálóktól beszedett nemzetközi barangolási díjak korlátozására, 2007 februárjában pedig európai szintű nyilvános konzultációt indított az uniós fogyasztóvédelmi jog felülvizsgálata céljából.[6]

A Bizottság végül a biztonságos információs társadalmat célzó új stratégia keretében közleményt fogadott el a kéretlen elektronikus levelek, a kémprogramok és a rosszindulatú szoftverek elleni küzdelemről, 2007-ben pedig foglalkozni fog a számítógépes bűnözés kérdésével. Értékeli az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) működését, dönt az ügynökség megbízatásának esetleges meghosszabbításáról, és a biztonságot célzó intézkedések végrehajtását áttekintve meghatározza a 2008. évi teendőket.

2007–2008-ban a Bizottság:

- javaslatokat terjeszt elő az elektronikus hírközlés keretszabályozásának felülvizsgálatára, vitát kezdeményez az egyetemes szolgáltatás jövőjéről, és – különösen a közös spektrumhasználatra és a digitális többletre koncentrálva – folytatja a rugalmas és hatékony frekvenciagazdálkodás összehangolt keretszabályozásának kialakítását;

- elemzi a médiaismeretekkel kapcsolatos politikai fellépés szükségességét, és átfogó szemléletmód kialakítására tesz javaslatot a rádiófrekvenciás azonosítás és a mobiltelevíziózás területén;

- lépéseket tesz az átfogó szemléletmód kialakítása érdekében a minőségi innovatív tartalmak kifejlesztése területén;

- a biztonságot célzó stratégia keretében közleményt fogad el a számítógépes bűnözésről, és az ENISA működésének értékelése alapján dönt az ügynökség megbízatásának esetleges meghosszabbításáról, illetőleg a biztonsággal kapcsolatos további teendőkről (2008).

Innováció és kutatás-fejlesztés az IKT-ban

A kutatás és az innováció fellendítése központi helyet foglal el a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra irányuló bizottsági stratégiában. Az EU azt a célt tűzte ki, hogy a GDP 3%-át K+F-re kell fordítani, és ebből 2%-nak a magánszektorból kell származnia. Még messze vagyunk a kitűzött céltól, egyelőre a GDP 1,9%-a jut K+F-re. A lisszaboni stratégiával összefüggésben közzétett 2006-os éves értékelő jelentés aláhúzza, hogy a tagállamok nemzeti szintű K+F-ráfordítási célokat határoztak meg, és ha valamennyi ilyen célt sikerül tartani, akkor az EU 2010-ben a GDP 2,6%-át fogja K+F-re költeni.

Az IKT jelentős részt tudhat magáénak az üzleti életben K+F-re költött összegekből (2003-ban ez az arány 26% volt[7]). Mint az IKT-munkacsoport is rámutatott, az IKT-ra irányuló K+F-ráfordítások kulcsszerepet játszanak a 3%-os cél teljesítésében. Az európai kutatás és innováció új lendületet kap a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó hetedik kutatási keretprogram beindulásától. A keretprogramban az IKT-nak jut a legnagyobb költségvetési tétel, 9 milliárd eurós főösszeggel. A Bizottság az iparral fennálló kapcsolatok erősítése és a stratégiai területek kutatásához szükséges kritikus tömeg biztosítása érdekében folytatja együttműködését az IKT területén működő kilenc európai technológiai platformmal. Két ilyen platform egy-egy közös technológiai kezdeményezést fog megalapozni; ez az újfajta kezdeményezés arra szolgál, hogy kutatási köz-magán társulások révén mozgósítsa az uniós, a tagállami és az iparági forrásokat a csúcstechnológiai kutatások fellendítése érdekében.

Az EU elkötelezte magát az innováció keretfeltételeinek javítása mellett is,[8] és ebből a célból kijelölt tíz alapfeladatot.[9] A Bizottság jelenleg dolgozik azoknak a hiányosságoknak a felkutatásán, amelyeket kiküszöbölve biztosítható, hogy az IKT-ágazatra irányuló szabványosításpolitika megfeleljen napjaink gyorsan változó piaci igényeinek. A Bizottság bátorítani fogja a közigazgatási szerveket, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy az EU közszektora még inkább vevő legyen az innovációra és/vagy a kereskedelmi forgalomban még nem beszerezhető termékekre és szolgáltatásokra , és ily módon új, a piaci bevezetés szempontjából meghatározó piacokat nyisson meg egyebek mellett az IKT-alapú termékek és szolgáltatások számára.

Innováció nemcsak a kutatásból származhat, hanem egyre inkább a technológiák felhasználóitól, illetve szervezeti változásokból is. A versenyképességi és innovációs keretprogramban az IKT-politika támogatásának programja („IKT-program”) azt a célt szolgálja, hogy a polgárok, a közszervek és a vállalkozások (különösen a kkv-k) körében az IKT szélesebb körű elterjesztésének és hatékonyabb felhasználásának előmozdításával serkentse az innovációt és növelje a versenyképességet. Az IKT-program 2007-ben a közszektor felhasználóként betöltött szerepére fog összpontosítani, és a következő három területtel fog foglalkozni: hatékony és műszakilag átjárható elektronikus kormányzati szolgáltatások; IKT a hozzáférhetőség, az idős korúak és a társadalmi integráció szolgálatában; IKT a fenntartható és műszakilag átjárható egészségügyi szolgáltatások szolgálatában. A Bizottság az eBusiness W@tch és az eBSN[10] keretében 2007-ben is folytatni fogja az elektronikus üzletvitel előmozdításához politikai szinten szükséges igények megfogalmazását. Az IKT-munkacsoport felhívására reagálva a Bizottság hosszú távú stratégiát fog megfogalmazni az informatikai készségek területén, amely tartalmazza majd az oktatási és szakképzési vonatkozásokat is.

A Bizottság bátorítja a tagállamokat és a régiókat, hogy az IKT-termékek és -szolgáltatások, illetve az infrastruktúra iránti igényeiknek megfelelően támogassák az IKT terjedését. A strukturális alapokból az EU 2000 és 2006 között mintegy 7 milliárd eurót fordított az IKT-vel összefüggő projektekre. Az IKT szerepel a 2007–2013-ra vonatkozó közösségi kohézióstratégiai iránymutatások[11] prioritásai között is.

2007–2008-ban a Bizottság:

- javaslatot terjeszt a Tanács elé a nanoelektronikával (ENIAC) és a beágyazott rendszerekkel (ARTEMIS) foglalkozó közös technológiai kezdeményezésre;

- az IKT területén áttekinti a szabványosítás helyzetét;

- feltárja a közszolgáltatások minőségének javítása és Európa innovációs potenciáljának növelése szempontjából a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésben rejlő lehetőségeket;

- továbbviszi a politikai koordinációt az IKT terjedése érdekében, felülvizsgálja az elektronikus üzletvitelt támogató politikai törekvéseket és folyamatokat, és meghatározza a szükséges szakpolitikai intézkedéseket;

- az IKT-munkacsoport ajánlásainak megfelelően meghatározza a teendőket az informatikai készségek és a foglalkoztathatóság terén.

Társadalmi integráció, jobb közszolgáltatások és életminőség

Társadalmi integráció

Miközben az innováció a felhasználói szerepek megváltozását eredményezi, egyre nagyobb az igény arra, hogy senki se szakadjon le a folyamatról. A gondolatsort a társadalmi integráció informatikai vonatkozásairól Rigában tartott konferencia indította el, amelyen a résztvevők miniszteri szintű nyilatkozatot fogadtak el a követendő irányvonalról. Következő lépésként, széles körű konzultáció alapján a Bizottság körvonalazni fogja az elektronikus társadalmi integráció terén 2008-ban útjára indítandó kezdeményezésről alkotott elképzeléseit. A Bizottság áttekinti az elektronikus hozzáférhetőség területén elért eredményeket, és megvizsgálja a továbblépés szükségességét, ezen belül jogalkotási javaslatok előterjesztésének lehetőségét.[12]

A Bizottság továbbra is támogatja, hogy minden európaihoz eljusson a nagy átviteli sebességű széles sávú hozzáférés . Ez a törekvés a strukturális alapok kapcsán „Régiók a gazdasági változásért” elnevezéssel útjára indított nagyra törő bizottsági kezdeményezéshez[13] csatlakozik. A rigai nyilatkozatban tett vállalások teljesítésének egyik elemeként a Bizottság az oktatás és a szakképzés területeivel szoros kapcsolatban áttekinti a digitális írástudásra vonatkozó mutatókat és politikákat.

2007–2008-ban a Bizottság:

- jövőképet alakít ki az elektronikus társadalmi integrációra irányuló átfogó politikáról (2007), és kezdeményezést dolgoz ki az elektronikus társadalmi integráció elősegítésére (2008);

- áttekinti az elektronikus hozzáférhetőség terén elért eredményeket, és szükség szerint javaslatot tesz a további teendőkre;

- a nagy átviteli sebességű széles sávú hozzáférés minden európaihoz való eljuttatásával összefüggésben támogatja a figyelemfelkeltő kampányokat (2007-ben egy nagyobb szabású rendezvényt a vidéki területek széles sávú hozzáféréssel való ellátásáról) és a bevált gyakorlati megoldások cseréjét (internetes honlap);

- a „Régiók a gazdasági változásért” kezdeményezés keretében útjára indítja „A régióközi IKT-kapcsolatok javítása” és az „Elektronikus kormányzat a régiók és a vállalkozások számára” elnevezésű hálózatot;

- áttekinti a digitális írástudásra vonatkozó mutatókat és politikákat.

Jobb közszolgáltatások

Az online közszolgáltatások érettebbé válását 2006-ban elsősorban az elektronikus kormányzatban és az elektronikus egészségügyben lehetett tetten érni. A tagállamok jó eredményeket értek el az elektronikus kormányzatra vonatkozó kezdeményezéseikben, és az elektronikus kormányzatra vonatkozó cselekvési tervben kitűzött, 2010-ig elérendő nagyra törő célok elérése érdekében közös uniós szintű fellépéseket valósítanak meg. 2006-ban megkezdte működését az Unió elektronikus egészségügyi portálja. Valamennyi tagállam kidolgozta az elektronikus egészségügyre vonatkozó stratégiáját, és nemsokára gyűjtemény készül a nemzeti szinten bevált gyakorlati megoldásokból.

A tagállamok tudatában vannak az IKT-alapú közszolgáltatások európai dimenziójának, és meghatározták a határokon átnyúló interoperabilitáshoz szükséges legfontosabb tényezőket. Az IDABC program keretében a Bizottság 2007-ben felül fogja vizsgálni az európai interoperabilitási keretet.[14] A Bizottság ajánlást fog kiadni az elektronikus egészségügyi rendszerek interoperabilitásáról, és az egyéni egészségi állapot figyelemmel kísérése és kézben tartása területén intézkedéseket hoz az elektronikus egészségügy innovációbarát piacának támogatására. A 2008. évben olyan egészségügyi információs hálózatokat kell üzembe állítani, amelyek vezetékes és vezeték nélküli széles sávú kapcsolaton, illetve mobil- és grid-technológián alapulnak.

2007–2008-ban az IKT-politika támogatásának programja keretében nagy léptékű kísérleti projektek fogják tovább segíteni a közszolgáltatások színvonalának javítását egyebek mellett az elektronikus személyazonosság-megállapítás, a hatóságok közötti biztonságos irattovábbítás, az elektronikus beszerzés, az elektronikus részvétel, a sürgősségi betegellátási adatok és az elektronikus gyógyszerfelírás területén. Az elektronikus beszerzés és az elektronikus személyazonosság-megállapítás területén ezeket a nagy léptékű kísérleti projekteket az IDABC program keretében hasonló területen folyó munka is segíteni fogja.

2007–2008-ban a Bizottság:

- folytatja az elektronikus kormányzatra vonatkozó cselekvési terv megvalósításának támogatását, ezen belül folytatja saját szolgáltatásainak integrálását és megfelelő átalakítását, továbbá felülvizsgálja az európai interoperabilitási keretet;

- ajánlást ad ki az elektronikus egészségügyi rendszerek interoperabilitásáról, segíti az elektronikus egészségügy innovációbarát piacának kialakulását, és interoperábilis egészségügyi információs hálózatot hoz létre (2008);

- a versenyképességi és innovációs keretprogramon belül nagy léptékű kísérleti projekteket indít útjára.

Életminőség

Az IKT nemcsak az innováció és a versenyképesség motorja, hanem azt is nagyban meghatározza, hogyan élnek és hogyan kommunikálnak az emberek. Az i2010 kezdeményezés azokra a területekre összpontosít, ahol a műszaki innováció jelentős mértékben javíthatja az életminőséget: az időskorral összefüggő kérdésekre, a kulturális sokszínűségre, az intelligens gépkocsira és az éghajlatváltozásra.

2007-ben a Bizottság zászlóshajó-kezdeményezést fog útjára indítani „ Idősödés jólétben az információs társadalomban ” elnevezéssel. Ez tartalmazni fog egy, az EK-Szerződés 169. cikkén alapuló kutatási kezdeményezést a saját lakókörnyezetben való életvitel segítése területén, amely a technológiák termékekbe és szolgáltatásokba való beépítésével folytonosságot teremt a kutatás és a piaci bevezetés között. Emellett a hatodik és a hetedik kutatási keretprogram keretében hosszabb távú kutatásra, illetőleg a versenyképességi és innovációs keretprogram keretében a piaci bevezetést célzó tevékenységre is sor kerül például az idősek otthoni gondozása terén.

A digitális könyvtárakra és az intelligens gépkocsira vonatkozó zászlóshajó-kezdeményezés megvalósítása folyamatban van. A Bizottság iránymutatásokat adott ki a kulturális anyagok digitalizálásáról, online hozzáférhetőségéről és a digitális megőrzésről, illetőleg a tudományos forrásokról. A tagállamok felkérést kaptak, hogy folytassák az elektronikus segélyhívókra vonatkozó kezdeményezést. A Bizottság 2007-ben értékelni fogja az intelligens gépkocsik területén, illetve az elektronikus segélyhívó önkéntes járművekbe szerelésére vonatkozó tárgyalásokon elért eredményeket.

Az új IKT-alapú technológiák nemcsak az erőforrások hatékonyabb kihasználása szempontjából alapvető jelentőségűek, hanem azért is, mert gyökeresen új, fenntarthatóbb gazdasági és társadalmi fogyasztási minták felé tesznek lehetővé minőségi elmozdulást. A Bizottság az i2010 kezdeményezés keretében 2007-ben új zászlóshajó-kezdeményezést fog kidolgozni olyan fontosnak tartott területek kezelésére, mint például az energiahatékonyság és a környezeti fenntarthatóság .

2007–2008-ban a Bizottság:

- „Idősödés jólétben az információs társadalomban” elnevezéssel zászlóshajó-kezdeményezést indít útjára, a Szerződés 169. cikke alapján javaslatot tesz egy, a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését célzó kezdeményezés beindítására, és a versenyképességi és innovációs keretprogram keretében kísérleti projektet kezdeményez a független életvitel, illetve az idült betegségek figyelemmel kísérése területén;

- áttekinti a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről szóló ajánlás végrehajtását (2008);

- értékeli az intelligens gépkocsira vonatkozó zászlóshajó-kezdeményezés, valamint az elektronikus segélyhívókra vonatkozó kezdeményezés megvalósítását;

- zászlóshajó-kezdeményezést dolgoz ki „az IKT a fenntartható növekedés szolgálatában” témában.

A jövőben várható folyamatok azonosítása

A lisszaboni stratégia elsődleges fontosságú prioritásként jelölte meg az innovációt, és ebből a célból az Európai Unió átfogó politikát dolgozott ki. Ma már sokan tisztán látják, hogy az IKT kulcsszerepet játszik az innovációban. Ahhoz, hogy az i2010 kezdeményezésben 2005-ben és 2006-ban elért eredményekre építeni tudjon, az EU-nak a távolabbi jövőt is szemügyre kell vennie, és szorosabbra kell fűznie a kapcsolatot a IKT-ra irányuló politikai törekvések és a lisszaboni prioritások között. A politikai döntéshozóknak meg kell érteniük, hogy az új gazdasági és társadalmi fejlemények hogyan képesek kiterjeszteni az információs társadalom előnyeit újabb társadalmi csoportokra, és a társadalom széles tömegeinek bevonása mellett hogyan mozdíthatják elő a versenyt és Európa iparági vezető helyét. Az i2010 kezdeményezés 2008-ban esedékes félidei felülvizsgálatában tehát ennek megfelelően foglalkozni kell a következő három kérdéssel.

Új innovációs hullám a hálózatok és az internet területén

Az információs társadalom lassan valósággá válik. A kis költséggel fenntartható, mobil és vezeték nélküli hálózatok révén földrajzilag kiterjesztett hálózatok zavartalan kapcsolódást tesznek lehetővé, és biztosítják a hálózatba integrált, a társadalom egyre szélesebb körei által igénybe vett alkalmazások és szolgáltatások zökkenőmentes használatát.

Ezt a folyamatot olyan technológiai újdonságok is erősítik, mint az igen nagy sebességű hálózatok, a mindenütt elérhető vezeték nélküli technológiák, a web 2.0, a „tárgyak internete”, a számítóhálózatok (gridek), az újszerű hálózati architektúrák, a webalapú szolgáltatások, a felhasználói felületek, a felhasználók által létrehozott tartalmak és a társasági hálózatok. Ezek az újdonságok kihatnak az üzletvitelre és a munkahelyi környezetre, új iparági lehetőségeket és új megoldásokat teremtenek az elektronikus üzletvitel és a foglalkoztatás területén, és ezáltal javítják a munka és a magánélet egyensúlyát. A folyamat révén felerősödik a felhasználók innovátori szerepköre, ami máris tetten érhető a felhasználók által létrehozott tartalom mennyiségi robbanásában.

Bár a majdani hálózatok és az internet számos felhasználási lehetősége egy ideig még a jövő zenéje marad, az információs társadalom fejlődését gátló tényezők már ma azonosíthatók. Ezek a tényezők a nagyobb sávszélességre irányuló beruházásoktól és a hálózatsemlegességtől a frekvenciák rendelkezésre állásán keresztül az adatvédelemig számos problémakört felölelnek. A hosszabb távú folyamatokkal kapcsolatos lehetséges politikai szintű fellépésről idejekorán egyeztetni kellene az érdekeltekkel.

A felhasználók és az innováció

Az új szolgáltatások megjelenését követően a következő kihívás maga a felhasználó. A felhasználók által létrehozott tartalom mennyiségi növekedése új távlatokat nyit egy kreatívabb, innovatívabb információs társadalom kialakítása felé. Ugyanúgy, ahogyan a nyílt forráskódú szoftverekből a felhasználók új együttműködési folyamatokat hoztak létre, ma egyre elterjedtebben veszik igénybe az IKT-t arra, hogy innovatív módon saját tartalmat hozzanak létre és azt egymás között cseréljék. Ez a folyamat új kihívásokat hordoz magában elsősorban a tartalomterjesztés jogi felelősségi aspektusával, a jogvédett anyagok újrafelhasználásával és a magánélet védelmével összefüggésben.

Ennek megfelelően az információs társadalomban megváltozik a felhasználóról hagyományosan alkotott kép. Az IKT terjedését gátló tényezők felszámolása céljából az i2010 kezdeményezésben megfogalmazott politikai törekvések ugyanakkor nem avulnak el. Az elektronikus társadalmi integráció területén 2008-ra tervezett kezdeményezés eleve biztosítja, hogy az i2010 a felhasználóra is odafigyel, és a fogyasztó érdeke máris jelen van a Bizottság IKT-politikájában. Jól példázza ezt a nemrégiben a barangolással kapcsolatban elfogadott, a fogyasztókat indokolatlanul terhelő díjtételek megszüntetését célzó bizottsági javaslat.

Az IKT szolgáltatásait és termékeit a népesség egyre újabb szegmensei veszik igénybe. A felhasználók egyre érzékenyebbek a magánélet védelmével, az interoperabilitás hiányosságaival, a szerződéses feltételek és az árak átláthatatlanságával, az alkalmazások túlzott bonyolultságával és a jogérvényesítés nem eléggé hatékony voltával összefüggő problémákra. A politikának most reagálnia kell ezekre a jelenségekre.

A keretfeltételek javítása

Az Európai Unió innovációs stratégiájában a belső piac kiteljesítése arra szolgál, hogy kialakuljon a tényleges verseny, és meglegyen az a lépték, amelyre a nagyvállalatoknak és számos kkv-nak szüksége van a globális versenyben való helytálláshoz. A Bizottság ennek megfelelően az innováció fokozása és a jobb szabályozás érdekében kezdeményezte a belső piacra vonatkozó stratégia felülvizsgálatát.

Az i2010 egyik fő célkitűzése az egységes információs tér kialakítása. A hangsúly eddig a hálózatokon és a tartalomszabályozáson volt. Bár történt előrehaladás, a huszonhét különálló piacra tagozódó Európai Unió még messze van az egységes információs tértől. Az online szolgáltatások piaca már globalizálódott, az uniós fogyasztók jelentős része azonban továbbra is ódzkodik attól, hogy másik tagállamból az interneten keresztül vásároljon termékeket vagy szolgáltatásokat. A vállalkozásokat bizonyos jogi jellegű aggályok még mindig visszatartják az elektronikus üzletviteli megoldások alkalmazásától, és egyes területeken fény derült olyan, a szabályozásból fakadó akadályokra, amelyek elvben ronthatják a versenyképességet.[15]

Olyan nyitottabb szemléletre van tehát szükség, amely figyelembe veszi az újszerű folyamatokat. Az internet révén például a betegek EU-szerte, sőt azon túl is kereshetnek maguknak egészségügyi ellátást, és az orvosok ugyanígy távoli szolgáltatásokat is nyújthatnak. Ez hatással van a szolgáltatások szervezésére, illetve az államháztartási rendszerekre. Amikor tehát a belső piac jövőjéről gondolkodunk, akkor nem elegendő csupán az elektronikus hírközlésre vonatkozó keretszabályozás felülvizsgálata vagy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv kidolgozása kapcsán felmerült jogi akadályokkal foglalkozni. Az IKT-munkacsoport tevékenységének eredményeiből kiindulva fel kell kutatni azokat az akadályokat, amelyek útjában állnak a páneurópai online szolgáltatásoknak, fel kell deríteni, hogyan erősítheti meg az IKT a belső piacot, és meg kell kísérelni felbecsülni azokat a költségeket és kockázatokat, amelyek az európai információs társadalom szétforgácsoltságából adódnak.

JÖVőBELI TEENDőK AZ I2010 KEZDEMÉNYEZÉS FÉLIDEI FELÜLVIZSGÁLATÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN

Az i2010 kezdeményezés 2008-ban esedékes félidei felülvizsgálatához vezető vitafolyamat előkészítéseképpen a Bizottság javasolja, hogy az egyes témakörök kidolgozásában erőteljesebben vegyenek részt a tagállamok, az i2010 céljára létrehozott magas szintű csoport, az ipar, a civil társadalom és más érdekeltek. A Bizottság ennek érdekében:

- az i2010 céljára létrehozott magas szintű csoporttal együttműködésben kidolgozza a fenti 4. fejezetben megjelölt témákat;

- a legfontosabb témákban javasolt szemléletmód helytállóságának biztosítása érdekében nyilvános konzultációt kezd valamennyi érdekelt részvételével;

- 2008-ban magas szintű tanácskozást szervez az i2010 kezdeményezés felülvizsgálatával összefüggő legfontosabb kérdések megvitatására.

A vitafolyamat eredményei inspirálhatják az Európai Tanács 2008. tavaszi ülésszakát, amely a tervek szerint az új generációs hálózatok és az internet kérdéseivel is foglalkozni fog. A félidei felülvizsgálatnak biztosítania kell, hogy az i2010 kezdeményezés érvényes vonatkoztatási rendszerként szolgálhasson az információs társadalom és a médiaügy területét érintő európai politikai törekvésekhez, és ezáltal segítse Európát abban, hogy a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás kapcsán Lisszabonban kitűzött célok valóra váltása érdekében teljes mértékben élni tudjon a területben rejlő lehetőségekkel.

[1] A kijelentés az EU korábbi huszonöt tagállamára vonatkozik. A huszonhét tagú Unióra vonatkozóan csak 2007-től lesznek adatok.

[2] http://ec.europa.eu/enterprise/ict/taskforce.htm

[3] A megújult lisszaboni stratégia megvalósítása. Az eredmények éve, COM(2006) 816., 2006. december 12.

[4] The challenges of convergence („A konvergencia kihívásai”), az i2010 céljára létrehozott magas szintű csoport munkadokumentuma, 2006. december 12.

[5] A vezeték nélküli elektronikus hírközlés gyors frekvenciához férése a rugalmasság növelésével, COM(2007) 50, 2007. február 8.

[6] Zöld könyv a fogyasztóvédelmi joganyag átvilágításáról, COM(2006) 744, 2007. február 8., http://ec.europa.eu/consumers/cons_int/safe_shop/acquis/index_en.htm

[7] A Bizottság szolgálatainak becslése az OECD és az Eurostat 2003. évre vonatkozó K+F-statisztikái alapján.

[8] Az innovációt támogató, modern Európa, COM(2006) 589, 2006. október 12.

[9] Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára, COM(2006) 502, 2006. szeptember 13.

[10] http://www.ebusiness-watch.org/ és http://ec.europa.eu/enterprise/e-bsn/index_en.html

[11] COM(2006) 386, 2006. július 13.

[12] A Bizottság az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv módosított javaslatában például előterjeszt egy olyan rendelkezést, amelynek révén az audiovizuális médiaszolgáltatások hozzáférhetővé válnak a vakok és a gyengén látók, illetve a siketek és a nagyothallók számára.

[13] Régiók a gazdasági változásért, COM(2006) 675, 2006. november 8.

[14] http://ec.europa.eu/idabc/en/document/6227.

[15] http://ec.europa.eu/enterprise/ict/taskforce.htm