A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK „VÁLLALKOZÁS 2020” CSELEKVÉSI TERV A vállalkozói szellem felélénkítése Európában /* COM/2012/0795 final */
TARTALOMJEGYZÉK 1........... A kihívás – Az európai vállalkozók
számának növelése.................................................... 3 2........... 1. pillér – vállalkozói
ismeretek oktatása és képzés a növekedés és az üzleti vállalkozások
alapításának támogatására.................................................................................................................. 6 2.1........ Új alapok: a vállalkozói ismeretek
oktatásának elterjesztése és minőségének javítása….... 6 2.2........ …és új határok: a vállalkozói
ismeretek felsőfokú oktatása.............................................. 7 3........... 2. pillér – Olyan környezet
kialakítása, amelyben a vállalkozók fejlődhetnek és növekedhetnek 8 3.1........ Könnyebb hozzáférés a finanszírozási
forrásokhoz........................................................... 9 3.2........ Az új vállalkozások támogatása az
életciklusuk kritikus szakaszaiban és növekedésük segítése 11 3.3........ A digitális kor nyújtotta új üzleti
lehetőségek kiaknázása................................................. 14 3.4........ A vállalkozások könnyebb átruházása........................................................................... 17 3.5........ Sikert kovácsolni a bukásból:
második esély a csődbe ment tisztességes vállalkozóknak. 18 3.6........ Adminisztratív terhek: világosabb és
egyszerűbb szabályok............................................ 20 4........... 3. pillér – Példaképek
állítása és meghatározott csoportok megszólítása......................... 24 4.1........ Új felfogás: a vállalkozók mint
példaképek.................................................................... 24 4.2........ Új horizontok: a nők, az
idősek, a migránsok, a munkanélküliek és a fiatalok megszólítása 24 4.2.1..... Nők............................................................................................................................. 25 4.2.2..... Idősek.......................................................................................................................... 26 4.2.3..... Migráns vállalkozók...................................................................................................... 27 4.2.4..... Munkanélküliek, különösen a fiatalok............................................................................ 28 5........... Következtetések........................................................................................................... 30 Melléklet: A Bizottság kiemelt fellépései....................................................................................... 31 Melléklet: „Vállalkozás 2020” cselekvési terv –
A vállalkozói szellem felélénkítése Európában...... 31 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI
PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A
RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK „VÁLLALKOZÁS 2020” CSELEKVÉSI TERV A vállalkozói szellem felélénkítése
Európában Európát 2008 óta az elmúlt 50 év legsúlyosabb
gazdasági válságának hatásai sújtják: Európában most először több mint 25
millió munkanélküli van, és a tagállamok többségében a kis- és
középvállalkozások (kkv-k) eddig nem voltak képesek ismét elérni a válság
előtti szintet. Az európai gazdaságnak már a jelenlegi
gazdasági és pénzügyi válság előtt is azzal kellett szembenéznie, hogy
versenyképességét és növekedését szerkezeti problémák gátolják, és a
vállalkozói szellem kibontakozását is különféle tényezők akadályozzák.
Ezek közül sok továbbra is fennáll, de a válság mélyreható változás és
szerkezetátalakítás katalizátora is volt. Az elmúlt évtizedben a világgazdaság
is átalakult. A kereslet és a termelés globális piacokon tapasztalható gyors
növekedése nyomást gyakorol az erőforrás- és energiaellátásra; ennek
következtében megváltozott az európai vállalatok költségstruktúrája, mely
vállalatok közül sokan behozatalra támaszkodnak az ellátás tekintetében. Az Európa 2020 stratégia erre válaszul olyan
módon határozta meg a jövőbeli növekedés és versenyképesség alapjait, hogy
azok intelligens, fenntartható és inkluzív módon megfeleljenek a fő
társadalmi kihívásoknak. A tagállamok és az uniós intézmények közös
felelőssége, hogy a meglévő problémákat megoldva fenntarthatóbb
fejlődési útra állítsák az Európai Uniót. Felismerve, hogy gazdaságaink
szorosan összefonódnak, az EU jelenleg is a gazdasági irányítás átalakításán
dolgozik, hogy a szakpolitikák jobban meg tudjanak felelni a jelenlegi és a
jövőbeni kihívásoknak. A növekedés újraindításához és a
foglalkoztatás szintjének emeléséhez Európának több vállalkozóra van szüksége. A kisvállalkozói intézkedéscsomag 2011. áprilisi felülvizsgálata és a
tavaly októberben elfogadott iparpolitikai közlemény nyomán a javasolt
cselekvési terv megújult jövőképet, valamint számos olyan uniós és
tagállami szintű intézkedést határoz meg, amelyek támogatják a vállalkozói
tevékenységet Európában. A terv a következő három pillérre épül: a
vállalkozói ismeretek oktatása és a képzés fejlesztése; a megfelelő üzleti
környezet megteremtése; példaképek állítása és meghatározott csoportok
megszólítása. 1. A kihívás – Az európai
vállalkozók számának növelése A vállalkozói szellem a gazdasági növekedés
és a munkahelyteremtés[1] egyik hajtómotorja: új vállalkozásokat és
munkahelyeket teremt, új piacokat nyit, valamint új készségek és képességek
kialakítását mozdítja elő. Az ipar területén ezért különösen fontos az
iparpolitikáról szóló bizottsági közlemény frissített változatában[2] meghatározott hat
feltörekvő növekedési ágazat gyors fejlődéséhez. A vállalkozói
tevékenység versenyképesebbé és innovatívabbá teszi a gazdaságokat, és
számos európai ágazati politika[3]
célkitűzéseinek elérésében kulcsfontosságú szerepet játszik. Az új ötletek
kereskedelmi hasznosítása fokozza a termelékenységet, és jólétet teremt. Az új
vállalkozásoknál létrejövő munkahelyek nélkül a foglalkoztatás átlagos
nettó növekedése negatív lenne[4].
Az új vállalkozások – különösen a kkv-k – jelentik az új munkahelyek
legjelentősebb forrását: Európában évente több mint 4 millió új
munkahelyet teremtenek[5].
A fellendülés motorja azonban akadozik: 2004 óta a 27 uniós tagállam közül
23-ban visszaesett azoknak a részaránya, akik az alkalmazotti jogviszonnyal
szemben előnyben részesítik az önálló vállalkozóként folytatott
tevékenységet[6].
Míg három évvel ezelőtt az európaiak 45 %-a választotta első
helyen az önfoglalkoztatást, mára ez az arány már csak 37 %[7]. Ezzel szemben az Amerikai
Egyesült Államokban és Kínában ez az arány jóval magasabb: 51 %, illetve
56 %. Ráadásul az újonnan alapított vállalkozások az EU-ban lassabban
növekednek[8],
mint az Egyesült Államokban vagy a feltörekvő országokban, és közülük
kevesebben emelkednek a világ legnagyobb vállalatai közé[9]. A vállalkozói tevékenység elterjedtsége és
annak jellege tagállamonként nagy eltéréseket mutat, ezért a vállalkozói
életpálya iránti mérsékelt lelkesedés okai sokfélék. Néhány olyan tagállam,
ahol nagyobb mértékű a vállalkozói tevékenység elterjedtsége, kevésbé
sikeresen támogatja az új vállalkozások és a kisvállalkozások növekedését. Európában
a leendő vállalkozók általában szigorú környezetbe csöppennek:
az oktatás nem biztosít megfelelő alapot a vállalkozói karrierhez, nehéz
hitelekhez jutni és betörni a piacokra, nehéz átruházni a vállalkozásokat, a
vállalkozók félnek a csőd esetén kirótt szankcióktól, és nehézkesek a
közigazgatási eljárások. A nemrég közzétett 2013-as éves növekedési jelentés
hangsúlyozta, hogy az uniós gazdaságok versenyképességének fokozása érdekében
fejleszteni kell az üzleti környezetet. Ezen túlmenően a kkv-k támogatására
irányuló intézkedések továbbra is kiegyensúlyozatlanok: jelentős számú
uniós tagállam továbbra sem veszi figyelembe a kisvállalkozások, különösen a
mikrovállalkozások jellegzetességeit[10]
a jogalkotás során, és nem könnyítik meg az újrakezdést a csődbe ment
tisztességes vállalkozók számára[11].
Nemcsak a környezet jelent kihívást, hanem az általánosan elterjedt kultúra
sem ismeri el vagy jutalmazza eléggé a vállalkozói erőfeszítéseket, és
nem ünnepli példaképként a munkahelyteremtő és jövedelemtermelő sikeres
vállalkozókat. Ahhoz, hogy a vállalkozói szellem gazdasági növekedésünk
hajtómotorja legyen, Európában mélyreható, széles körű szemléletváltás
szükséges. A jelenlegi gazdasági válságra és az új
gazdasági kormányzási mechanizmusra tekintettel ez a közlemény azokon a
területeken fejleszti tovább és teszi hangsúlyosabbá az intézkedéseket,
amelyeket a Bizottság „Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag
felülvizsgálata” című közleménye[12]
szerint mind nemzeti, mind uniós szinten folyamatosan tovább kell fejleszteni. Minden kkv más és más: ezért a politikai döntéshozóknak
különbözőképpen kell viszonyulniuk a különböző méretű,
tevékenységi körű és jogi formájú kis- és középvállalkozásokhoz[13]. Ez az elv ugyanúgy vonatkozik
a szabadfoglalkozásúakra és az egyéni vállalkozókra is, akik szintén
jelentős mértékben hozzájárulnak az EU gazdaságához[14]. A „gondolkozz először
kicsiben” elvnek az uniós és nemzeti szakpolitikák ismérvévé kell válnia. Azon kell munkálkodnunk, hogy a vállalkozóvá válás vonzó kilátást
jelentsen az európai polgároknak. A szociális vállalkozók is ide tartoznak,
holott a bennük rejlő lehetőségeket gyakran alábecsülik[15]. Pedig fenntartható
munkahelyeket teremtenek, és bizonyítottan rugalmasabban ellenállnak a
válságnak, mint általában a gazdaság. A szociális vállalkozók újítók, akik
fokozzák a társadalmi befogadást, és hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia
célkitűzéseinek megvalósításához. A jelenlegi helyzetet csak valamennyi európai, nemzeti és regionális
szintű közigazgatás határozott és összehangolt fellépésével lehet
megváltoztatni. Ez a
cselekvési terv egy olyan határozott közös fellépés tervezete, amely Európa
vállalkozói potenciáljának felszabadítására, a meglévő akadályok
felszámolására és az európai vállalkozói kultúra forradalmasítására szolgál.
Célja az, hogy megkönnyítse az új vállalkozások alapítását, és olyan
környezetet teremtsen, amely sokkal jobban támogatja a jelenlegi vállalkozók
fejlődését és növekedését. Három
területen javasol azonnali beavatkozást: 1.
vállalkozói ismeretek oktatása és képzés a növekedés és az üzleti vállalkozások
alapításának támogatására; 2. a
keretfeltételek megerősítése a vállalkozók számára a meglévő
strukturális akadályok felszámolásával, és a vállalkozók támogatása a
vállalkozás életciklusának kulcsfontosságú szakaszaiban; 3. a
vállalkozói kultúra dinamizmusának fokozása Európában: a vállalkozók új
generációjának kinevelése. 2. 1. pillér –
vállalkozói ismeretek oktatása és képzés a növekedés és az üzleti vállalkozások
alapításának támogatására 2.1. Új alapok:
a vállalkozói ismeretek oktatásának elterjesztése és minőségének javítása… Európa számára az nyújtaná a közel
legnagyobb megtérülést, ha beruházna a vállalkozási ismeretek oktatásába. A felmérések azt mutatják, hogy a középiskolában minivállalati
programban részt vevő tanulók 15–20 %-a kezd később saját
vállalkozásba, ami mintegy három-ötszöröse a teljes lakosságra vonatkozó
adatnak[16].
Függetlenül attól, hogy a későbbiekben alapítanak-e üzleti vagy szociális
vállalkozást, azoknak a fiataloknak, akik vállalkozói ismeretek oktatásában
vesznek részt, fejlődnek az üzleti ismereteik, valamint az alapvető
készségeik és attitűdjük, beleértve a kreativitást, a kezdeményezőkedvet,
a kitartást, a csapatmunkát, a kockázatok megértését és a felelősségérzetet.
Ez az a vállalkozói gondolkodásmód, amelynek révén a vállalkozók az
ötleteket cselekvésre fordítják, és amely emellett a foglalkoztathatóságot
is jelentősen növeli. A vállalkozókészség kulcskompetenciának számít
az európai keretrendszerben[17],
továbbá fellépés tárgya a Bizottság közelmúltbeli, „Az oktatási rendszerek
újragondolása” című közleményében[18].
A 2013-as éves növekedési jelentés[19]
is kiemeli, hogy a vállalkozó szellem a foglalkoztathatóságot javító eszközként
is szerepet játszik. Néhány tagállam már sikeresen bevezette a vállalkozói
ismeretek oktatására vonatkozó nemzeti stratégiát, vagy a nemzeti tanterv
kötelező részévé tette a vállalkozói ismereteket, azonban további
erőfeszítésekre van szükség. Az oktatást gyakorlati, tapasztalati
tanulási modellekkel és valódi vállalkozók tapasztalataival életre
kell kelteni. Valamennyi oktató számára meg kell határozni a vállalkozói
tanulmányok célját, hogy hatékony tanulási módszereket lehessen bevezetni a
vállalkozói ismeretek iskolai oktatásában. Gyakorlati vállalkozói tapasztalatokra az
oktatás keretein kívül is szert lehet tenni. A fiatalokat arra kell bátorítani,
hogy informális és nem formális oktatás, például önkéntesség révén fejlesszék
vállalkozói készségeiket. A Bizottság által ezen a területen javasolt ajánlás[20] szerint az ilyen
tapasztalatokat is igazolni kell és el kell ismerni. A vállalkozásokkal való együttműködés
biztosíthatja, hogy az oktatási és képzési tantervek a valós életben
hasznosíthatóak legyenek. Az olyan kezdeményezések, mint a VET[21] üzleti fórum, valamint az
ágazati készségfejlesztési szövetségek[22]
lehetőséget nyújtanak az üzleti élet bevonására. Az oktatási intézményeket
arra kell ösztönözni, hogy tágabb értelemben vett tevékenységük során
fokozottan vállalkozó szelleműek legyenek annak érdekében, hogy a
küldetésük, a vezetésük, az érdekelt felekkel szembeni kötelezettségvállalásuk,
a tantervek és a tanulási célok tekintetében fejlesszék és megéljék a
vállalkozói szellem és innováció kultúráját. 2.2. …és
új határok: a vállalkozói ismeretek felsőfokú oktatása A felsőoktatásnak a vállalkozói
tevékenység tekintetében betöltött szerepe messze túlmutat a tudás átadásán: az
ökoszisztémákban, partnerségekben és ipari szövetségekben való részvétel is ide
tartozik. Mivel a vállalkozással összefüggő állami politikák egyre inkább
a csúcstechnológiát képviselő és nagy növekedési potenciállal
rendelkező vállalkozásokra összpontosítanak, a felsőoktatási
intézmények aktyv szerepet játszanak a tagállamok és az Unió innovációs
politikáiban. Az Európai Technológiai Intézet (ETI)
elsőként hangsúlyozza a vállalkozói tevékenység mint az uniós szintű
innovációt elősegítő tényező fontosságát, és az iparnak segít
áthidalni az oktatás és az innováció közötti szakadékot. Máris több induló
vállalkozás jött létre az ETI tudományos és innovációs társulásaiból (TIT-ek).
Az ETI programjai a vállalkozói ismeretek oktatása, vállalkozásalapítási
szolgáltatások, valamint mobilitási programok révén biztosítják, hogy a
hallgatók belekóstoljanak a kiválóságra törekvő tudományba. A partnerségek
a készségek biztosításában, alkalmazásában és korszerűsítésében való
közvetlen részvétellel hatékony platformot biztosíthatnak a különböző
ágazatokban szükséges vállalkozói készségek biztosításához. Az egyetemeknek
fokozottabban vállalkozó szelleművé kell válniuk[23]. Ennek ismeretében az Európai
Bizottság – az OECD-vel együttműködésben – már kidolgozta a vállalkozói
egyetemek keretét. A keretet úgy alakította ki, hogy segítséget nyújtson az
érdeklődő egyetemeknek önmaguk értékeléséhez, és testre szabott tanulási
modulokkal javítani lehetőségeiket. A kerethez való hozzáférést
fokozatosan fogják bővíteni. A Bizottság
a következő lépéseket fogja tenni: ·
kidolgoz egy, a vállalkozói ismeretek oktatására
vonatkozó páneurópai kezdeményezést, amely egyesíti a hatáselemzések
készítésével, a tudás megosztásával, a módszertanok kidolgozásával és a
különböző tagállamokból származó gyakorlati szakemberek által biztosított
mentorálással kapcsolatosan meglévő európai és nemzeti szakértelmet, ·
megerősíti az együttműködést a
tagállamokkal azzal a céllal, hogy minden országban valós tapasztalatok alapján
értékeljék a vállalkozói ismeretek oktatásának bevezetését, és támogassa azokat
a közigazgatásokat, amelyek tanulni kívánnak a társszervezetek sikereiből, ·
az OECD-vel közösen orientációs keretet hoz
létre, hogy ösztönözze a vállalkozóképző iskolák, valamint a szakoktatási
és -képzési intézmények fejlődését[24],
·
előmozdítja az informális és nem formális
tanulási környezetben elsajátított vállalkozói ismeretek elismerését és igazolását[25], ·
2013 elején közzéteszi a vállalkozói egyetemre
vonatkozó orientációs keretet; megkönnyíti a keret alkalmazása iránt
érdeklődő egyetemek közötti információcserét; fokozatosan elterjeszti
azt az uniós felsőoktatási intézmények körében, ·
támogatja az egyetemek által kezdeményezett,
sikeres vállalkozásalapítási mechanizmusokat (spin-off vállalkozások stb.
létrehozása), valamint a legfontosabb társadalmi kihívásokkal összefüggésben az
egyetemek és az üzleti világ között kialakuló ökoszisztémákat. A tagállamokat
felkéri a következőkre: ·
biztosítsák, hogy a vállalkozókészség mint
kulcskompetencia 2015 végéig beépüljön az alapfokú oktatási, a középfokú
oktatási, a szakoktatási, a felsőoktatási és a felnőttoktatási
tantervekbe, ·
tegyék lehetővé a fiatalok számára, hogy a
tankötelezettség vége előtt legalább egy gyakorlati vállalkozói
tapasztalatot szerezhessenek[26],
például minivállalkozást működtessenek, legyenek felelősek egy
vállalat vállalkozói projektjéért vagy egy szociális projektért, ·
a strukturális alapok – nevezetesen az Európai Szociális Alap (ESZA) – forrásait
felhasználva, a nemzeti foglalkoztatási tervvel összhangban ösztönözzék
az oktatásban részt vevő fiatalok és felnőttek vállalkozói képzését,
különösen a második esélyt kínáló oktatás eszközeként olyanok számára, akiknek
nincs munkaviszonya, valamint sem oktatásban, sem képzésben nem vesznek részt. Aknázzák ki teljes mértékben az
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében rendelkezésre
álló képzési lehetőségeket. ·
népszerűsítsék a vállalkozói ismereteket
oktató modulokat a nemzeti ifjúsági garanciaprogramokban részt vevő
fiatalok körében[27]. 3. 2. pillér – Olyan
környezet kialakítása, amelyben a vállalkozók fejlődhetnek és
növekedhetnek Az új vállalkozások különös figyelmet
igényelnek. Hat olyan kulcsfontosságú terület van, amelyen
fellépésre van szükség az új vállalkozások alapítását és növekedését gátló
akadályok megszüntetéséhez: ·
hozzáférés a finanszírozási forrásokhoz, ·
a vállalkozók támogatása a vállalkozás
életciklusának kulcsfontosságú fázisaiban és növekedése során, ·
a digitális kor nyújtotta új üzleti
lehetőségek kiaknázása, ·
a vállalkozások átruházása,
·
csődeljárás és második esély a tisztességes
vállalkozóknak, ·
a szabályozási terhek csökkentése. 3.1. Könnyebb
hozzáférés a finanszírozási forrásokhoz Megfelelő finanszírozás
és likviditás nélkül egyetlen vállalkozás sem képes működni, beruházni
vagy növekedni, ezért a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés valóban a
kkv-k növekedésének egyik legfontosabb eszköze[28].
A Bizottság által 2012 júliusában kezdeményezett nyilvános konzultáció szerint
Európában a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés hiánya akadályozza
leginkább a növekedést és a vállalkozásokat. A kkv-k jellemzően
bankhiteleket vesznek igénybe, következésképpen a jelenleg a válság
következtében korlátozott banki hitelezés aránytalanul sújtja a kis- és
középvállalkozásokat. Mindemellett a vállalkozóknak a vállalkozásuk korai
szakaszában különösen nagy nehézséget jelent a finanszírozási forrásokhoz való
hozzájutás. 2011 decemberében az Európai Bizottság a kkv-k
finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására vonatkozó cselekvési tervet[29], továbbá a
kockázatitőke-alapokról és a szociális vállalkozási alapokról szóló
javaslatokat[30]
terjesztett elő. A pénzügyi eszközök piacáról szóló irányelvben[31] és a
tőkekövetelményekről szóló irányelvről[32] folytatott záró tárgyalások
során is külön figyelmet szenteltek a kkv-knak. Ugyanakkor mind európai, mind
nemzeti szinten még több erőfeszítésre van szükség a piaci hiányosságok
leküzdése érdekében, beleértve a kkv-knek való banki hitelezés alternatíváinak
feltérképezését, hogy ki lehessen egészíteni a rendelkezésükre álló korlátozott
mértékű magánszektorbeli finanszírozási lehetőségeket, és könnyebben
hozzáférhetőek legyenek a finanszírozási lehetőségekre vonatkozó
információk. Az induló projektek
színvonalát és pénzügyi megtérülését is fontos javítani. Többek között az új
technológiák tesztelésének, bemutatásának és kísérleti bevezetésének pénzügyi
támogatása, a kockázatitőke-befektetések, az
informális befektetések, az üzleti inkubátorok és a nagy lehetőségekkel
kecsegtető kkv-knek való hitelezés elősegítése olyan terület,
amelyen lehetőség van fellépésre. A vállalkozóknak forrásokra van
szükségük a kutatás és fejlesztés kereskedelmi hasznosításához, valamint az
innovatív üzleti modellek teszteléséhez. E területek támogatására a
Bizottság a leendő, a vállalkozások versenyképességét és a kis- és
középvállalkozásokat segítő program (COSME)[33] és a „Horizont 2020”
keretprogram keretében tesz javaslatot, amelyeket megerősít az európai
strukturális alapokból[34]. A szociális gazdaság
szereplői és a szociális vállalkozások a befogadó munkahelyteremtés és a
szociális innováció fontos mozgatórugói. Hasonló
problémákkal szembesülnek, mint a legtöbb kkv, ugyanakkor a finanszírozáshoz
való hozzáférés során további nehézségekkel kerülhetnek szembe, amelyekkel a
Bizottság a jövőbeni társadalmi változás és innováció programban,
valamint a strukturális alapokról szóló rendeletekben[35] foglalkozott. Egy sikeres vállalkozói
ökoszisztéma fontos elemét alkotják a korai szakaszban szerepet játszó
különféle befektetők (kockázatitőke-befektetők és informális
befektetők), amelyek indulótőkét biztosítanak, és először
befektetnek a saját tőkébe. Ezek a
befektetők kiterjedt partneri hálózatot vesznek igénybe, továbbá értékes
tudással és támogatással szolgálnak az intelligens kockázati tőke piacával
és fejlődésével kapcsolatban. Ezek a
beruházások adókedvezményekkel is ösztönözhetők. A Bizottság 2008-ban
létrehozta a több mint 600 fogadó szervezetből álló Enterprise Europe
Network (európai vállalkozói hálózat) partnerséget, amelynek egyik feladata,
hogy ellássa a vállalkozásokat és a leendő vállalkozókat a szükséges
tájékoztatással az európai uniós támogatásokról és finanszírozásról. Az
uniós támogatásokról szóló jobb tájékoztatás továbbra is jelentős
kérés az üzleti szféra részéről. A Bizottság az érdekeltek bevonásával
azon munkálkodik, hogy megerősítse a hálózatot, hogy az aktívabb és
hatékonyabb legyen. A Bizottság
a következő lépéseket fogja tenni: ·
olyan programokat finanszíroz, amelyek célja az
európai mikrofinanszírozási piac fejlesztése olyan kezdeményezések révén, mint
a Progress mikrofinanszírozási eszköz és az európai mikrofinanszírozási
intézményeket támogató közös program (JASMINE program), valamint az Európai
Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap révén mikrofinanszírozási
forrásokat bocsát a tagállamok és a régiók rendelkezésére, ·
a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv
(MiFID-irányelv) felülvizsgálatának keretében a kkv-k által kibocsátott
részvények és kötvények kereskedelmére szakosodott fórumok (a „kkv-k növekedési
piacai”) uniós rendszerének kialakításával megkönnyíti a kkv-k tőkepiachoz
való közvetlen hozzáférését. A
tagállamokat felkéri a következőkre: ·
mérjék fel, hogy szükség van-e a jelenlegi
nemzeti pénzügyi jogszabályok módosítására abból a célból, hogy általában
megkönnyítsék a kezdő vállalkozások és a kkv-k finanszírozásának új,
alternatív formáinak, különösen a közösségi finanszírozási (crowd funding)
platformoknak a kialakítását, továbbá vegyék fontolóra, hogy kell-e
egyszerűsíteni az adózási jogszabályokat az alternatív pénzügyi piacok,
például az informális üzleti befektetések továbbfejlődésének ösztönzése
érdekében, ·
vegyék igénybe a strukturális alapok
erőforrásait arra, hogy mikrofinanszírozási támogatási rendszereket
hozzanak létre az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Regionális
Fejlesztési Alap (ERFA) megfelelő beruházási prioritásainak keretében, ·
szintén a pénzügyi eszközök révén aknázzák ki
teljes mértékben az EMVA-ban rejlő lehetőségeket annak érdekében,
hogy hozzáférést biztosítsanak a finanszírozási forrásokhoz a vállalkozók,
különösen a korai szakaszban lévő mezőgazdasági vállalkozások
(például a fiatal gazdálkodók) számára és általában véve vidéken. 3.2. Az új
vállalkozások támogatása az életciklusuk kritikus szakaszaiban és növekedésük
segítése Az új üzleti vállalkozások körülbelül 50 %-a megbukik az első öt éven belül.
Ahhoz, hogy az európai vállalkozók teljesíteni tudják a tőlük elvárt
növekedést, több erőforrást kell arra szentelnünk, hogy átsegítsük
őket ezen az időszakon. A vállalkozások gyakran nem rendelkeznek a
növekedésüket lehetővé tevő megfelelő ökoszisztémával. Létfontosságú
segítséget nyújthatnak a piacaikat jól ismerő támogató szolgáltatások,
amelyek így jelentős mértékben növelik az új vállalkozások sikerének arányát.
A hatékony támogatás olyan holisztikus programokból áll, amelyek olyan lényeges
elemeket integrálnak, mint a vállalatirányítási képzések, a
kutatási-fejlesztési tanácsadás, valamint a más vállalkozásokkal, potenciális
beszállítókkal és ügyfelekkel való hálózatépítés. A vállalkozóknak fokozottan
szükségük van tanácsra és támogatásra ahhoz, hogy stratégiai befektetéssel és
termékfejlesztéssel kezelni tudják az erőforrások szűkösségét és az
ellátás bizonytalan voltát. Számos kisebb vállalatra fokozott nyomást
gyakorolnak az általuk ellátott vállalatok, hogy a fokozott
erőforrás-hatékonysággal és az újrahasznosíthatósággal összefüggésben új
szabványoknak és tervezési követelményeknek feleljenek meg. Az adószabályok betartásával kapcsolatos
költségek csökkentése javítaná az üzleti környezetet, különösen a
kisvállalkozások számára. Tekintve, hogy korlátozott
erőforrásokkal és tapasztalatokkal rendelkeznek, a kicsi és újonnan
létrehozott vállalkozásokat fokozottabban sújtják az adószabályok betartásával
kapcsolatos, a bonyolult adószabályokból és a nehézkes adóbevallási
eljárásokból fakadó magas költségek, mint a nagy vállalatokat. A tagállamoknak
fontolóra kell venniük a héa-alanyok nyilvántartásba vételének
egyszerűsítését, és meg kell valósítaniuk az egyablakos elektronikus
regisztrációt annak érdekében, hogy megkönnyítsék a kisvállalkozások határokon
átnyúló digitális kereskedelmét. A sikeres vállalkozások sok új ötlete
származik a tudomány és a kutatás területéről, de még ennél is többet
lehet tenni a kutatási eredmények üzleti hasznosításáért. Ezért több
információt kell megosztani a vállalkozásokkal a kutatási és fejlesztési
keretprogramokból finanszírozott projektek eredményeiről. Az új vállalkozások gyakran válnak megtévesztő
marketinggyakorlatok áldozatává. Ilyen például az, amikor hamis vagy
megtévesztő tájékoztatást nyújtanak valamilyen szolgáltatásról, számlának
tűnő ajánlatokat vagy szakmai címjegyzékben való adatfrissítésre
vonatkozó megtévesztő nyomtatványokat küldenek. A Bizottság közzétett egy
stratégiát[36],
amely tartalmazza a vállalkozások védelmét növelni hivatott jövőbeni
fellépések részletes listáját, továbbá 2013 során jogalkotási javaslatot kíván
előterjeszteni. Az egységes piac útjában álló akadályok
megszüntetése és ezáltal az egyenlő versenyfeltételek megteremtése segíti
a kisvállalkozásokat a határokon átnyúló tevékenységeik fejlesztésében. Ez magában foglalja a kettős adóztatás, valamint az adórendszerek
közötti eltérések és egyéb olyan adóintézkedések kiküszöbölését, amelyek
akadályozzák az egységes piacon a határokon átnyúló tevékenységeket és az
EU-ban végzett külföldi beruházásokat. Emellett az Európai Unió túlnyomó részében az
önálló vállalkozók szociális biztonságának jogi keretei jelentős mértékben
eltérnek az alkalmazottakéitól, ami újabb akadályokat jelent a vállalkozók
számára. Az új vállalkozások támogatása különösen a munkanélküliségből az
önfoglalkoztatásra való váltás esetén fontos. Segítséget jelenthetnek az olyan
intézkedések, amelyek megkönnyítik a szociális jóléti ellátásokban (például
munkanélküli segélyben) részesülő emberek számára, hogy saját vállalkozást
indítsanak, és gazdaságilag függetlenné váljanak (áthidaló szociális jóléti
ellátás). A tagállamok ezért megvizsgálhatják annak a lehetőségét, hogy az
önfoglalkoztatók az alkalmazotti jogviszonyban lévőkével összehasonlítható
ellátásokban (pl. egészségügyi ellátásban, nyugellátásban, rokkantsági
ellátásban, felszámolás/csőd esetén munkanélküli ellátásban stb.)
részesüljenek, anélkül, hogy azok ellátásai csökkennének. A vállalkozóknak és a kkv-knak a
gyarapodáshoz konkrét, egyedi szaktanácsra van szükségük, amelynek révén
versenyelőnyöket alakíthatnak ki, valamint élvezhetik a világszintű
értékláncok és a humán erőforrásokkal való közös gazdálkodás
előnyeit. A klaszterek, üzleti hálózatok és a vállalkozások egyéb
típusú szövetségei teremthetnek ilyen támogató környezetet, mivel
összehozzák az üzleti élet, az oktatás, a kutatás és a közszektor
megfelelő szereplőit[37]. A kkv-k közül egyes vállalatok, például a szociális
vállalkozások gyakran meghatározott üzleti modelleket követnek, amelyek külön
támogatási rendszert igényelnek. A kkv-kból
való csoportalkotás a versenyképesség növekedéséhez vezethet[38]. Ezért a tagállamoknak meg
kellene fontolniuk, hogy adórendszereiket tovább lehet-e fejleszteni annak
érdekében, hogy több ilyen kkv-csoport jöjjön létre. Ezen túlmenően a vállalkozók sokat
profitálhatnak az egységes piac nyújtotta előnyökből. Pillanatnyilag
azonban az egységes piac jó működését továbbra is akadályok hátráltatják.
A jelenlegi akadályok csökkentése érdekében az Európai Bizottság
2012. október 3-án kiadta a második egységes piaci
intézkedéscsomagot[39].
Ezen intézkedések hatékony végrehajtása előmozdíthatja a
vállalkozói szellemet Európában olyan területeken, mint például a határokon
átnyúló szolgáltatások, a diplomák és képesítések elismerése és a letelepedési
jog. Ezenkívül ösztönözni kell a hozzáértő
vállalkozókkal való eszmecserét az EU-n belül, például a Bizottság „Erasmus
fiatal vállalkozóknak” programja keretében. A Bizottság
a következő lépéseket fogja tenni: ·
meghatározza és népszerűsíti a tagállamok
bevált módszereit a fokozottabban vállalkozóbarát pénzügyi környezet
kialakítása érdekében, ·
támogatja a klaszterek és az üzleti hálózatok
közötti együttműködést, ·
támogatja a hálózatépítést és a bevált módszerek
cseréjét azon szervek között, amelyek a kis- és középvállalkozások számára az
erőforrás-hatékonyság vonatkozásában különböző rendszereket
működtetnek, ·
megerősíti az Enterprise Europe Network
partneri kapcsolatait a fogadó szervezetekkel, az egyablakos ügyintézési
pontokkal és a kkv-kat támogató szervezetekkel annak érdekében, hogy i. széles
körben elterjedjenek az uniós kezdeményezésekre, a finanszírozási forrásokra és
az innováció támogatására vonatkozó információk, ii. arra ösztönözze a
tagállamokat, hogy megerősítsék a vállalkozók és a kkv-k befektetési
készségének növelésére irányuló intézkedéseket, valamint iii. hatékony
segítséget nyújtson ahhoz, hogy a vállalkozások az egységes piac minden
előnyét élvezhessék, és bejussanak a harmadik országok piacaira, ·
felülvizsgálja az egyes megtévesztő
marketinggyakorlatokat tiltó szabályokat[40], hogy
megszigorítsa azokat, és fokozza az ilyen gyakorlatok elleni fellépést a
határokon átnyúló esetekben, ·
a határokon átnyúló online üzletkötés jelenlegi
akadályainak felszámolásával[41]
lehetővé teszi a kkv-k számára az egységes digitális piac potenciáljának
maradéktalan kiaknázását, ·
folytatja az „Erasmus fiatal vállalkozóknak”
program fejlesztését, hogy az egységes piac egész területén kielégítse az új
vállalkozók megnövekedett részvételi igényét[42], ·
ösztönzi a fiatal vállalkozók EU és harmadik
országok közötti cseréjét, ·
az ESZA technikai segítségnyújtása keretében
finanszírozott, kapacitásépítésre szolgáló szemináriumok révén segítséget nyújt
a tagállamoknak ahhoz, hogy integrált támogatási rendszereket dolgozzanak ki,
bevonva az érdekelt feleket, többek között az oktatási és képzési
szolgáltatókat az integrált stratégiák kidolgozásába, és konkrét intézkedéseket
létrehozva különösen a fiatal vállalkozók számára, ·
a Bizottságtól és a tagállamoktól származó, az egységes
piacra vonatkozó informciókkal továbbfejleszti az „Európa Önökért –
Vállalkozások” portált. A
tagállamokat felkéri a következőkre: ·
tegyék kedvezőbbé a nemzeti adóigazgatási
környezetet a korai szakaszban lévő vállalkozások számára. Csökkentsék az
adószabályok betartásával kapcsolatos költségeket az adóbevallás és az
adófizetés egyszerűsítésével és az elektronikus eszközök használatának
kiterjesztésével, beleértve az egységes digitális piac teljeskörű
megvalósításának felgyorsítását, ·
mozdítsák elő az adórendszerek
összehangolását annak érdekében, hogy az adóügyi megítélésben tapasztalható
eltérések ne vezessenek kettős adóztatáshoz vagy más olyan káros adózási
gyakorlathoz, amely akadályozza az egységes piac működését azáltal, hogy
hátráltatja a határokon átnyúló üzletkötést és a határokon átnyúló
kockázatitőke-befektetéseket, ·
vizsgálják felül a társaságiadó-rendszereket, és
a társasági adó tekintetében mérlegeljék a veszteségek és levonások elévülési
idejének meghosszabbítását, ·
vegyék fontolóra annak megvalósítását, hogy
2013-tól a kisvállalkozásoknak lehetőségük legyen pénzforgalmi
szemléletű elszámolási rendszert választani a héa tekintetében, ·
az újonnan alapított vállalkozások különleges
kihívásait is figyelembe véve fogadják el az innovációs, kutatási és
fejlesztési projektek kereskedelmi hasznosításának támogatásához szükséges
intézkedéseket, ·
vegyék fontolóra azt a lehetőséget, hogy az
új vállalkozások tulajdonosai a vállalat sajátos helyzete és megfelelő
indoklás alapján korlátozott időtartamra kérelmezhessék a
társadalombiztosítási járulékok fizetési ütemtervének esetleges módosítását, ·
használják ki teljes mértékben az újonnan
bevezetett támogatási lehetőségeket, amelyeket az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) lehet nyújtani vállalkozás
indításához, valamint a vállalkozók szakmai cseréjét és a gazdaságokban tett látogatásokat
szolgáló átfogó rendszerek kialakításához, továbbá a klaszterek és az üzleti
hálózatok, valamint az együttműködési tevékenységek támogatására a
mezőgazdaság, az erdészet, az agrárélelmiszer-feldolgozás területén és a
vidéki, nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások között. 3.3. A
digitális kor nyújtotta új üzleti lehetőségek kiaknázása Az informatikai és kommunikációs
technológia (IKT) jobb felhasználása jelentős mértékben elősegítheti
az új vállalkozások gyarapodását. Az IKT a nemzeti
gazdaságok növekedésének alapvető forrása, és az európai kkv-k is
két-háromszor olyan gyorsan növekednek IKT alkalmazása esetén. Miként az a
Bizottság iparpolitikáról szóló közleményében[43]
szerepel, „a vállalkozóknak teljes mértékben ki kell aknázniuk az egységes digitális
piacban rejlő lehetőségeket az EU-ban, amely 2016-ig várhatóan
évente 10 %-os növekedést fog elérni”. A Bizottság a digitális menetrend és az
iparpolitika kiemelt kezdeményezései alapján segítséget nyújt a
vállalkozóknak és a kkv-knak, hogy teljes mértékben kiaknázzák az IKT-ban
rejlő lehetőségeket, mind az új digitális termékek és szolgáltatások kínálata,
mind az e technológiák iránti kereslet és azok okos használata
tekintetében. A kínálati oldalon különleges kategóriát
alkotnak az internetes vállalkozók, akik az internet mint
elengedhetetlen alkotóelem segítségével új digitális szolgáltatásokat és
termékeket hoznak létre. Az induló internetes vállalkozások általában
gyorsabban növekednek, illetve buknak meg, mint a többi vállalkozás, méretük exponenciálisan
növekszik, ami magasabb nyereséggel, ugyanakkor magasabb kockázattal is jár.
Összetett és gyorsan változó ökoszisztémában működnek, amelyben
alapvető fontosságú a hálózatépítés és a kísérletezés. Internetes
vállalkozást olcsóbban lehet elindítani, és a belépési korlátok is kisebbek,
ezért vonzó eszköze lehet a vállalkozói életpálya megkezdésének. Az internetes
vállalkozók ezért testre szabott támogatási intézkedéseket igényelnek az induló
internetes ökoszisztéma szerkezeti megerősítésére. Ami a keresleti oldalt illeti, a digitális
technológiákba való beruházás már nem döntés kérdése: manapság a vállalatok
csak akkor lehetnek versenyképesek, ha helyt állnak a digitális világban. Ez lehetőségeket, de kihívásokat is jelent,
különösen a kkv-k számára, mivel ezek gyakran kevesebb eszközzel rendelkeznek
az egyre bonyolultabb új üzleti modellek kezelésére. A digitális vállalkozók azok a vállalkozók,
akik üzleti modelljük átalakítása és versenyképességük növelése érdekében
teljes mértékben kiaknázzák a digitális termékeket és szolgáltatásokat,
beleértve a „számítási felhőket”[44].
Az „információtechnológiák intelligens használata és a kkv-k integrálása a
globális ipari értékláncokba” elnevezésű, valamint az e-készségekre
irányuló uniós kezdeményezések ösztönözni fogják a digitális technológiák
elterjedését és a kkv-k csatlakozását a digitális világhoz. A vállalkozók számára az elektronikus
kereskedelemben mint az egységes digitális piac kínálta lehetőségben
rejlő potenciál még mindig nincs teljes mértékben kiaknázva. Több meghatározott intézkedésre van szükség az
online kereskedelem iránti bizalom fokozása érdekében[45]. A Bizottság
a következő lépéseket fogja tenni: ·
a fő érdekeltekkel együttműködve,
online piacfelügyeleti mechanizmusok és egy eredménytábla kialakításával megerősíti
a főbb piaci trendekre és az innovatív üzleti modellekre vonatkozó tudásalapot,
hogy megkönnyítse a párbeszédet, és kialakuljon egy közös cselekvési program, ·
egész Európára kiterjedő tájékoztató
kampánnyal tudatosítja a vállalkozókban és a kkv-kban, hogy milyen
előnyökkel jár az új digitális fejlődés; a kampány keretében európai
sikertörténetek bemutatására, valamint egész Európára kiterjedő
versenyekre és díjátadásokra kerül sor annak érdekében, hogy a vállalkozók
fogékonyabbá váljanak a változó üzleti környezet és az új üzleti
lehetőségek iránt, ·
az új üzleti ötletek kialakulása és támogatása
érdekében elősegíti a hálózatépítést például a következők
révén: létrehozza a mentorok európai hálózatát, amely képzést,
tanácsadást és gyakorlati útmutatást biztosít arra vonatkozóan, hogy a
digitális kor milyen üzletvitelt igényel, valamint találkozókat szervez az
érdekeltek számára, ahol megvizsgálhatják az új partnerségek kialakításának
lehetőségét, ·
egyedi fellépéseket indít az internetes
vállalkozók számára, például: i. az induló
vállalkozások európai partnersége a szakértelemmel, mentorálással,
technológiával és szolgáltatásokkal összefüggő lehetőségek kiaknázása
érdekében; ii. a vezető internetes vállalkozók klubja, hogy összehozza a
világszínvonalú internetes vállalkozókat, és megerősítse az internetes
vállalkozói kultúrát Európában; iii. az internetes vállalkozásgyorsítók európai
hálózata; iv. együttműködés az európai befektetőkkel annak érdekében,
hogy nőjön az induló internetes vállalkozásokhoz áramló kockázati
tőke és közösségi finanszírozás; és v. az internetes tehetségek támogatása
szabadon hozzáférhető online tanfolyamok[46]
kialakulásának támogatásával, mentorálási platformok létrehozásával és
készségfejlesztéssel, ·
az új technológiákkal és piacokon elérhető
siker érdekében, a digitális irányítási, tudományos és kreatív, vezetői és
vállalkozói készségek fejlesztése céljából a digitális jártassággal
összefüggő fellépések intenzívebbé tételével erősíti a
kompetenciákat és készségeket. A tagállamokat
felkéri a következőkre: ·
fokozzák az induló digitális és internetes
vállalkozásoknak nyújtott nemzeti és regionális támogatást, és segítsék
elő a korai szakaszban lévő, induló technológiai vállalkozások
alternatív finanszírozását, például IKT innovációs utalványrendszerekkel, ·
ösztönözzék a vállalkozók hozzáférését a
nyilvános vagy ágazati támogatású programok keretében gyűjtött nyílt
adatokhoz vagy nagy adatmennyiségekhez, például az Europeana kulturális
adatokhoz[47], ·
támogassák a legtehetségesebb vállalkozókat,
például úgy, hogy a legtehetségesebb diplomásokat arra ösztönzik, hogy
pályafutásukat kezdjék induló vállalkozásnál, ·
támogassák az olyan, aktuális szakpolitikai
kezdeményezések gyors elfogadását, mint például az adatvédelmi reform vagy a
közös európai adásvételi jogra irányuló javaslat, amelyek mérséklik a számítási
felhők elterjedését gátló akadályokat az EU-ban, ·
biztosítsák, hogy az internetes és digitális
vállalkozásokra fordítható uniós forrásokat – a vonatkozó szabályoknak és
prioritásoknak megfelelően – a lehető legjobban használják fel. 3.4. A
vállalkozások könnyebb átruházása Európában évente mintegy 450 000 cég
és 2 millió alkalmazott kerül új tulajdonoshoz. Az átruházás azonban
akkora nehézségekbe is ütközhet, hogy a becslések szerint minden évben
megszűnik 150 000 vállalat és 600 000 munkahely[48]. Ennek a fő tényezői
a szabályozási vagy adóterhek, az ilyen ügyletekhez szükséges
előkészületek és átlátható piacok ismeretének hiánya, valamint a
formalitások teljesítéséhez szükséges hosszú átfutási idők. Ezenkívül a
társaság jogi formája (egyszemélyes társaság) és kora (különösen a három évnél
fiatalabb vállalatok esetében) tovább növelik a sérülékenységét. Ezért a
legkisebb vállalkozásokat fenyegeti a leginkább az a veszély, hogy az átruházás
nem sikerül. Az ilyen vállalkozások már működő
vállalkozások bevezetett termékekkel, meglévő piacokkal és vevőkkel,
így sokkal valószínűbb, hogy fennmaradnak, mint az új vállalkozások. A
leendő vállalkozóknak tudniuk kell, hogy egy működő
vállalkozás megvásárlása vonzó alternatívája lehet az új cég alapításának. Az
átruházást mind a vállalkozását átadni kívánó vállalkozó, mind az
átvevő számára könnyebbé kell tenni. A családi vállalkozásokat az különbözteti meg,
hogy a vállalkozást az egyik nemzedék a következő nemzedéknek adja át,
egyben ez a legnagyobb kihívás is, amellyel szembe kell néznie. Egy családi
vállalkozás átadására úgy kell tekinteni, mint a tulajdonjog átruházására, ahol
a tulajdonjog nem egy likvid eszköz, hanem olyasmi, amit a család nemzedékeken
át épített fel és fejlesztett, beleértve az értékeket, a hagyományokat és a
know-how-t. Az Unióban az örökösödési és hagyatéki adókkal összefüggő
különböző megközelítések különbözőségének terjedelme és mértéke azt
mutatja, hogy még mindig sok a tennivaló a családi vállalkozások átadása jogi
környezetének javítását illetően. A vállalkozások átruházásának kérdésével már külön
foglalkozott az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA)[49] és az európai
kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata 2011-ben[50], valamint „a Közösség
növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni programjának végrehajtásáról –
Vállalkozások átadása – Folyamatosság és megújulás” című, 2006. évi
bizottsági közlemény[51]. Bár néhány európai országnak sikerült
előrelépnie, és az átruházásokat elősegítő szabályozási keretet
dolgoztak ki, még ezekben az országokban is előfordulhat, hogy a
vállalkozók közössége és az érdekeltek (a szakmai szervezetek, ügyvédi
irodák és a vállalkozók tanácsadói) keveset tudnak az átruházási
lehetőségekről és a szükséges előkészületekről. Mivel a vállalkozások sikeres átruházását
gátló akadályok nagyobbrészt helyi, regionális és nemzeti szinten találhatók,
egyértelműen érdemes lehet összehasonlítani az Európa-szerte alkalmazott
módszereket a bevált gyakorlatok megosztása és olyan intézkedések
meghozatala céljából, amelyek növelik a tájékozottságot a vállalkozások
átruházásával, a vállalkozások átruházásának finanszírozására szolgáló
különleges pénzügyi eszközökkel, a jogi átalakulással (nevezetesen
egy cég eladásának megkönnyítése érdekében részvénytársaság alapításának
lehetőségével) és a vállalkozások átruházásához szükséges átlátható
piacokkal kapcsolatosan[52]. A Bizottság
a következő lépéseket fogja tenni: ·
iránymutatásokat dolgoz ki arról, hogy melyek
azok a leghatékonyabb programok és bevált gyakorlatok, amelyek megkönnyítik a
vállalkozások átruházását, beleértve a vállalkozások piacának bővítésére
és mélyítésére irányuló intézkedéseket, az Európában rendelkezésre álló
programok feltérképezését és a vállalkozások határokon átnyúló átruházását
gátló, még meglévő esetleges akadályok felszámolására irányuló
javaslattételt. E célból a Bizottság szakértői munkacsoportot szervez a
tagállamok képviselőinek részvételével, amelynek 2013-ban az lesz a célja,
hogy leltárt készítsen, és elemezze az ezen a területen még fennálló akadályok
okait, valamint az e korlátok felszámolására irányuló ajánlásokra és támogató
intézkedésekre tegyen javaslatot. A
tagállamokat felkéri a következőkre: ·
a vállalkozások átruházásáról szóló 2006-os
bizottsági közleményt és „Az Európai Unión belüli határon átnyúló öröklés
adóztatásával összefüggésben felmerülő akadályok kezelése” című
2011-es bizottsági közleményt[53]
figyelembe véve javítsák a vállalkozások átruházására vonatkozó jogi,
igazgatási és adóügyi rendelkezéseket, ·
az alkalmazandó szabályok és prioritások szerint
használják fel a meglévő európai alapokat a kis- és középvállalkozásoknak
olyan vállalkozókra való átruházásának támogatására, akik azt tervezik, hogy
folytatják az üzleti tevékenységet, ·
javítsák a vállalkozások átruházásával
összefüggő tájékoztatási és tanácsadó szolgáltatásokat, valamint
fejlesszék a vállalkozások átruházásához kapcsolódó adatgyűjtést és nyomon
követést, ·
hatékonyan népszerűsítsék a vállalkozások
átruházásának platformjait és piacait, valamint indítsanak kampányokat az
életképes vállalkozások potenciális eladói és vevői tudatosságának
növelésére, ·
vegyék fontolóra az adóügyi szabályozás olyan
szempontból történő felülvizsgálatát, hogy milyen hatást gyakorol egy
olyan kis vagy közepes méretű családi vállalkozás likviditására, amelynek
tulajdonjogát örökölték, anélkül, hogy ez negatívan befolyásolta volna a
bevételeket. 3.5. Sikert
kovácsolni a bukásból: második esély a csődbe ment tisztességes
vállalkozóknak Egy dinamikus, egészséges piacnak az üzleti
bukás ugyanúgy része, mint a vállalatalapítás. A bizonyítékok azt mutatják,
hogy a csőd az esetek túlnyomó többségében (96 %-ában) késedelmes
fizetések sorozata vagy valamely más objektív probléma miatt következik be
– más szóval ezek „becsületes bukások”, ahol a vállalkozó semmilyen csalást nem
követett el[54].
Számos csődtörvény azonban úgy kezeli a vállalkozókat, mintha csalást
követtek volna el, és a vagyonbukottaknak bonyolult eljárásokon kell átesniük a
rehabilitáláshoz. Néhány tagállamban az eljárás olyan hosszú ideig is
eltarthat, hogy a vállalkozók fontolóra sem veszik egy másik üzleti vállalkozás
indítását[55].
Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a törvény életük nagy részére vagy
egészére megtiltja, hogy új vállalkozást indítsanak. A korábbi vagyonbukottak még rehabilitáció
után is meg vannak bélyegezve, és nehezen tudnak új vállalkozás indításához
finanszírozást biztosítani. Ezért számos potenciális vállalkozó egyszerűen
feladja, és fontolóra sem veszi, hogy újra próbálkozzon. A kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy az
„újrakezdők” sikeresebbek és hosszabb ideig fennmaradnak, mint az átlagos
induló vállalkozások; gyorsabban is növekednek, és több munkavállalót
foglalkoztatnak[56].
Az üzleti bukás nem jelenthet egy életre szóló büntetést, amely
megtilt minden jövőbeli vállalkozói tevékenységet, hanem a tanulás és a
fejlődés egy lehetőségeként kell rá tekinteni – e nézőpontot
ma már a tudományos kutatás terén tett előrelépés alapjaként fogadjuk el.
Következésképpen a vállalkozók új generációjának ösztönzésére tett bármely
lépés keretében meg kell nyugtatni a potenciális vállalkozókat, hogy ha az
első ötletük nem is válik be, nem lesznek örökre eltiltva attól, hogy újra
nekifussanak. A csődtörvényeknek ezért biztosítaniuk kell, hogy a
hitelező vállalkozások gyorsan és hatékonyan benyújthassák és
érvényesíthessék követeléseiket, ugyanakkor gyorsabb és olcsóbb eljárásokat
kell bevezetni a vállalkozások megszüntetésére és a vagyonbukottak
rehabilitálására. A Bizottság tavaly decemberben közleményt
fogadott el az üzleti kudarccal és a fizetőképtelenséggel kapcsolatos új
európai megközelítésről[57],
hogy vállalkozásbarátabb környezetet teremtsen, például a fizetésképtelenségre
vonatkozó tagállami jogszabályok hatékonyságának javításával, beleértve a
vagyonbukottak rehabilitálásának időszükségletét és költségét. Első
lépésként a Bizottság ezzel egyidejűleg a fizetésképtelenségi eljárásról
szóló rendelet modernizálására irányuló javaslatot[58] is elfogadott, amely
biztosítani fogja a vállalatok megmentésére tett kísérlet határokon átnyúló
elismerését, és a követelések másik tagállamban való benyújtásának
lehetőségét is magában foglalja. A Bizottság
a következő lépéseket fogja tenni: ·
nyilvános konzultációt indít annak érdekében,
hogy megismerje az érdekeltek nézeteit az üzleti kudarccal és a
fizetőképtelenséggel kapcsolatos új európai megközelítésről szóló
közleményben meghatározott kérdésekről, többek között arról, hogy a
becsületes vagyonbukottak második esélyt kapjanak, valamint a „rehabilitációhoz
szükséges idő” lerövidítéséről és egységesítéséről. A
tagállamokat felkéri a következőkre: ·
amennyiben lehetséges, 2013-ra legfeljebb három
évre csökkentsék a csőd után egy tisztességes vállalkozó rehabilitálásához
és tartozásának rendezéséhez szükséges időt[59], ·
nyújtsanak támogató szolgáltatásokat a
vállalkozásoknak a korai szerkezetátalakításhoz, tanácsot a csőd
megelőzése érdekében és támogatást a kkv-knak a szerkezetátalakításhoz és
az újrainduláshoz, ·
biztosítsanak tanácsadói szolgáltatásokat a csődbe
ment vállalkozóknak a tartozások kezeléséhez, valamint a gazdasági és
társadalmi integráció elősegítéséhez, továbbá dolgozzanak ki programokat
az „újrakezdők” mentorálására, képzésére és üzleti hálózataik építésére. 3.6. Adminisztratív
terhek: világosabb és egyszerűbb szabályok A vállalkozók kell legyenek a „szokásos
ügyfelek”, akikhez a közigazgatási rendszerek az eljárási követelményeiket
viszonyítják, az európaiak közel háromnegyede azonban
a bonyolult adminisztráció miatt túl nehéznek tartja a saját vállalkozás
indítását[60].
Még ennél is többen panaszkodtak a vállalkozás vezetésére rótt szigorú
szabályozási terhek miatt. Ennek tudatában a Bizottság 2007-ben cselekvési
programot fogadott el annak érdekében, hogy 2012 vége előtt 25 %-kal
csökkentse az uniós jogszabályokból fakadó bürokratikus terheket[61]. A Bizottság 2011 novemberében
jelentést fogadott el „A kkv-k szabályozási terheinek minimálisra csökkentése –
Az uniós szabályozás hozzáigazítása a mikrovállalkozások szükségleteihez”
címmel[62],
amely a hatóságoknak való jelentéstétel adminisztratív terhein túl a
szabályozási terhek sokkal szélesebb körét vizsgálta, és bevezette a fordított
bizonyítási terhet minden új szabályozási teher esetében. Ezenkívül a Bizottság
elkötelezte magát amellett, hogy eredményesebben konzultál a kisebb
vállalkozásokkal, és éves eredménytáblát fogad el a tagállamokban folyó
végrehajtás terén elért előrehaladásról. A Bizottság a célként kitűzött
25 %-nál nagyobb mértékű csökkenést eredményező javaslatokat
terjesztett elő. Az uniós jogalkotó a
vállalkozások számára 30,8 milliárd EUR éves megtakarítást jelentő
intézkedéseket fogad el. Ez a 123,8 milliárd EUR-ra becsült
szabályozási terhek 25 %-a. A terhek további 5,5 %-os csökkenését
lehetne elérni, ha az Európai Parlament és a Tanács elfogadná a Bizottság által
előterjesztett további javaslatokat. Jelentős megtakarítás történt az adójog
(átállás a papíralapú számlákról az elektronikus számlákra) és a társasági jog
területén (a mikrovállalkozások mentesítése egyes, a pénzügyi beszámolási
kötelezettségekre vonatkozó rendelkezések alól). Például a számlázási irányelv[63] kimondta, hogy a papíralapú és
elektronikus számlákat egyenlően kell kezelni, és a tagállamok már nem
írhatnak elő egy bizonyos technológiát az elektronikus számlázásra[64]. A tagállamokban
előrelépés történt a vámjogszabályok korszerűsítése és a kkv-k
statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeinek csökkentése terén, valamint a
különféle területek széles skáláján[65].
A szükségtelen vagy túlzott mértékű
szabályozási terhek csökkentése továbbra is a Bizottság politikai napirendjének
kiemelt kérdése. E célból – a tagállamokban tartott konferenciákon túl –
2012. október 1-jén nyilvános konzultáció kezdődött a tíz
legnagyobb terhet jelentő uniós jogszabály meghatározása érdekében[66]. A Bizottság a mélyrehatóbb
elemzések mellett e konzultáció eredményeit is figyelembe fogja venni annak
értékelésekor, hogy egyes területeken szükség van-e az uniós szabályozás
felülvizsgálatára. A vállalkozások szabályozási
kötelezettségeinek világosnak és egyszerűnek kell lenniük. Az egyértelmű jogi keretek a közegészség, a közbiztonság, a
munkahelyi egészség és biztonság és a környezet védelme mellett az egyenlő
versenyfeltételeket, a tisztességes és szabad versenyt, az üzleti biztonságot
és a piac kiszámíthatóságát is biztosítják. Az intelligens szabályozás az
innovációt is ösztönzi, aminek köszönhetően az európai vállalatok
vezető helyet töltenek be a kulcsfontosságú technológiák és szolgáltatások
tekintetében. Mindazonáltal a párhuzamos vagy nem összehangolt engedélyezést ki
kell küszöbölni. A belső piacon folyó üzleti tevékenységek esetében pedig
meg kell szüntetni az olyan terhes alaki követelményeket, mint például a
nyilvános dokumentumok (pl. vállalati elszámolások) hitelességének
bizonyítására vonatkozó kötelezettség. Ki kell küszöbölni vagy – amennyire csak lehetséges – csökkenteni kell a bürokráciát valamennyi
vállalkozás, de különösen a mikrovállalkozások, köztük az egyéni
vállalkozók és a szabadfoglalkozásúak számára, akiket kisebb méretük,
valamint humán- és pénzügyi erőforrásaik korlátozott volta miatt különösen
érzékenyen érintenek a bürokratikus terhek. Ugyanakkor fel kell számolni a
szabad foglalkozások gyakorlását gátló, még meglévő szükségtelen és
indokolatlan akadályokat. A közbeszerzések területén a kkv-kat és a
határokon átnyúló ajánlattevőket akadályozzák az adminisztratív
követelmények (pl. igazoló dokumentumok benyújtása), az információszerzéssel
kapcsolatos problémák és az ajánlatkérő szervek esetenként aránytalan
követelményei. A közbeszerzési szerződést elnyerő kkv-k részaránya
nem változott lényegesen 2002 óta. A legjelentősebb tényező, amely a
kkv-k részvételét befolyásolja, a szerződés nagysága: a kkv-k nem
rendelkezik megfelelő kapacitással ahhoz, hogy nagy közbeszerzési
szerződésekre tegyenek ajánlatot, vagy megfeleljenek azok
követelményeinek, és úgy tűnik, hogy általában a 300 000 EUR
feletti szerződések meghaladják a kapacitásukat. A meghatározott
küszöbértékeket meghaladó összértékű szerződések esetében a tételekre
bontás növelheti azon szerződések számát, amelyekre kkv-k is ajánlatot
tudnak tenni. A Bizottság továbbá azt ajánlja a
tagállamoknak, hogy a munkaügyi jogszabályok egyszerűsítésével és rugalmas
munkafeltételek, többek között a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás
kidolgozásával folytassák a munkaerőpiac modernizálását[67]. Ezenkívül biztosítani kell a vállalkozások
számára, hogy számíthassanak szakértői tanácsadásra és
segítségnyújtásra, amennyiben belső piaci jogszabály helytelen
alkalmazásával szembesülnek; ez olyan terület, ahol a Bizottság hálózata
(SOLVIT) már 10 éve tevékeny szerepet játszik. A vállalkozók számára emellett biztosítani
kell egy olyan „egyablakos” kapcsolattartó pontot, ahol átfogó tájékoztatást
kaphatnak az engedélyekről, a közigazgatási eljárásokról, a pénzügyi
kérdésekről és az állami támogatásokról. El kell
terjeszteni az olyan, vállalkozókat szolgáló egyablakos ügyintézési
rendszereket, mint például a „Barcelonactiva”, amely 2011-ben elnyerte az
Európai vállalkozástámogtási díjat. Emellett a Bizottság nemrégiben elindította
az új „Európa Önökért” portált, ezen pedig szerepel egy olyan, egységes
hozzáférési pont, amelyen keresztül elérhetők az uniós pénzügyi eszközök[68]. Több igazgatási eljárást kell
online elérhetővé tenni a vállalkozások számára, még a határokon átnyúlóan
is. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a szolgáltatási irányelv
értelmében kialakított egyablakos ügyintézést további eljárásokra is terjesszék
ki, alkalmazzák az üzleti életciklust követő módszert, továbbá tegyék a
rendszert többnyelvűvé és felhasználóbarátabbá. A Bizottság
a következő lépéseket fogja tenni: ·
továbbra is erőteljesen törekszik arra,
hogy a javasolt uniós jogszabályokban csökkenjenek a szabályozási terhek,
különösen azokon a területeken, ahol a terhek a legsúlyosabbak, ·
meghatározza, hogy a tíz legnagyobb terhet
jelentő területen miként fogja felülvizsgálni és módosítani az uniós
szabályozást a szükségtelen vagy túlzott terhek csökkentése érdekében, olyan
jogalkotási kezdeményezésekre is javaslatot fog tenni, amelyek más területeken
csökkentik az adminisztratív terheket, mint például az elektronikus számlázás
támogatása a közbeszerzés területén és a vállalkozás megkönnyítése az egységes
héa-bevallás révén[69], ·
olyan jogalkotási javaslatot terjeszt elő,
amely eltörli a kkv-k által az egységes piacon határon átnyúló üzleti
tevékenység folytatásához benyújtandó nyilvános dokumentumok terhet
jelentő hitelesítési követelményét, ·
munkacsoportot hoz létre annak értékelésére,
hogy a szabadfoglalkozású vállalkozóknak milyen sajátos szükségleteik vannak
olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint például az egyszerűsítés, a
tevékenység nemzetközivé tétele vagy a finanszírozási forrásokhoz való
hozzáférés, ·
figyelemmel kíséri a szolgáltatási irányelv
értelmében létrehozott egyablakos ügyintézési pontokkal kapcsolatos
előrehaladást, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy
vállalkozásorientáltabb megközelítést kövessenek, ·
intézkedik annak érdekében, hogy több
vállalkozás kapjon segítséget a SOLVIT hálózat révén, ha az egységes piacon a
hatóságok megsértik jogaikat. Az Enterprise
Europe Network segítséget nyújt a vállalkozásoknak annak érdekében, hogy azok
ténylegesen hozzáférhessenek a SOLVIT hálózathoz, és használhassák azt. Az átláthatóság és a hozzáférhetőség
biztosítása, valamint a több helyen is tárolt és az elavult információk
elkerülése érdekében ellenőrzi az uniós szinten a vállalkozók
rendelkezésére álló összes forrást. A
tagállamokat felkéri a következőkre: ·
2015 végéig egy hónapra csökkentsék a
vállalkozói tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyek megszerzésének
időigényét[70], ·
2013-ra maradéktalanul hajtsák végre „A legjobb
gyakorlatok európai kódexe a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való
részvételének megkönnyítéséről” című dokumentumban foglaltakat, ·
a munkaügyi jogszabályok egyszerűsítésével
és rugalmas munkafeltételek, többek között a csökkentett munkaidőben való
foglalkoztatás kidolgozásával folytassák a munkaerőpiac modernizálását[71], ·
az egyablakos ügyintézést terjesszék ki további
eljárásokra, továbbá tegyék felhasználóbarátabbá, ·
valósítsák meg az egyablakos ügyintézést a
vállalkozók számára, hogy egy helyen elérhető legyen valamennyi, az
üzletet támogató szolgáltatás, ideértve a mentorálást, a hagyományos és nem
hagyományos finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítését és az ezzel
kapcsolatos tanácsadást, az „üzleti inkubátorokhoz” és a
„vállalkozásgyorsítókhoz” való hozzáférést, valamint a fiatal vállalkozások
korai szakaszban való nemzetközivé válásához nyújtott támogatást, valamennyi
érdekelt felet – köztük az oktatási és képzési szolgáltatókat is – vonják be
annak érdekében, hogy partnerségi szemlélet alakuljon ki. 4. 3. pillér –
Példaképek állítása és meghatározott csoportok megszólítása 4.1. Új
felfogás: a vállalkozók mint példaképek Európában korlátozott a közismert
vállalkozói sikertörténetek száma. Ez annak tudható
be, hogy a vállalkozást nem ismerik el mint preferált szakmai pályafutást.
Európában a „vállalkozó” ritkán szerepel a kívánatos foglalkozások listájának
élén. Noha a vállalkozók munkahelyeket teremtenek és a gazdaság hajtómotorjai,
sikereik nem szerepelnek példaképként a médiában. Ezért a fiatalok
meglehetősen alacsonyan rangsorolják a vállalkozói pályát a vonzó
foglalkozások között, ez pedig visszatartó erejű azok számára, akik esetleg
vállalkozóvá szeretnének válni. A vállalkozói kultúra megváltoztatásának ezért
fontos eleme a vállalkozók megítélésének megváltoztatása a vállalkozók
eredményeinek, társadalmi értéküknek, valamint az új vállalkozás alapítása vagy
egy vállalkozás megvásárlása mint karriercél nyújtotta lehetőségek gyakorlati
és pozitív kommunikációjával. Ennek eléréséhez fokozni kell a példaképek
ismertségét, figyelembe véve a vállalkozói profilok és a sikerhez vezető
utak sokféleségét. A vállalkozói életpálya kihívásaira és szépségeire vonatkozó
egyértelmű és meggyőző információk ellensúlyozhatják a negatív
benyomásokat. A vállalkozói forradalom kialakulásához ezért alapvető, hogy
szélesebb körű nyilvános vita folyjon, különösen a médiában. A köz- és
magánintézményeket ösztönözni kell, hogy hangsúlyozzák a vállalkozók társadalmi
és gazdasági jelentőségét, de nemcsak mint választható életpályáét, hanem
rendkívüli nemzeti, európai és nemzetközi érdekű ügyként is. A Bizottság
a következő lépéseket fogja tenni: ·
a „kkv-k hete” keretében Európa-szerte bevezeti
az „EU vállalkozói napját” a középfokú oktatás utolsó évét végző tanulók
számára. A rendezvények sorában lehetnek találkozók vállalkozókkal,
esettanulmányok, előadások, szemináriumok és „vállalati nyílt napok”. A
tagállamokat felkéri a következőkre: ·
fokozzák a vállalkozást népszerűsítő
tevékenységeket, és nevezzenek ki ismert vállalkozókat a vállalkozók nemzeti
képviselőjének, hogy országukban ők legyenek a „vállalkozás arca”. Az
lesz a szerepük, hogy növeljék a vállalkozás megbecsülését a társadalomban,
hangsúlyozzák a vállalkozói készségek és tapasztalatok oktatás keretében való
fejlesztésének jelentőségét, és felhívják a figyelmet a vállalkozói
tevékenységre mint lehetséges életpályára, ·
nemzeti vagy helyi üzleti támogatási rendszereikben
vegyék jobban figyelembe a különféle üzleti modelleket és jogi státuszokat,
valamint fejlesszék a szociális vállalkozói oktatást és képzést. 4.2. Új
horizontok: a nők, az idősek, a migránsok, a munkanélküliek és a
fiatalok megszólítása A vállalkozók és különösen az induló
vállalkozások alapítói között alulreprezentált demográfiai csoportok a
fiatalok, a nők, a fogyatékkal élők és/vagy a migránsok. Európának
meg kell teremtenie számukra a vállalkozáshoz vezető utakat, hogy
munkahelyet teremtsen számukra, társadalmi és gazdasági szempontból
megerősítse őket, valamint kiaknázza kreatív és innovatív
képességeiket. Ezeknek az utaknak a tanácsok és tájékoztatás adása és fogadása
tekintetében alkalmazkodniuk kell a különböző csoportok igényeihez,
elvárásaihoz és normáihoz. Az intézkedéseknek olyan egységes támogatási
rendszeren kell alapulniuk, amely előmozdítja a humántőkét, és
pénzügyi támogatást biztosít. Az egyes csoportok igényeihez igazított egyedi
tevékenységek mellett a csoportoknak mind részt kell venniük az oktatási és
képzési szolgáltatókkal, az ifjúsági szervezetekkel, a legfontosabb üzleti
tanácsadókkal és a pénzügyi intézményekkel partnerségben kialakított és kínált
vállalkozói képzés programokban. 4.2.1. Nők A nők a teljes európai népesség
52 %-át teszik ki, az összes uniós önálló vállalkozónak és vállalkozást
alapítónak azonban csak az egyharmadát alkotják[72]. Így a nők nagy
vállalkozói potenciált képviselnek Európában. Vállalkozás alapítása és
működtetése esetén a nőknek több nehézséggel kell szembenézniük, mint
a férfiaknak, különösen a finanszírozáshoz való hozzáférés, a képzés, a
hálózatépítés, valamint az üzleti tevékenység és a család összeegyeztetése
terén[73]. A lehetséges női vállalkozók figyelmét
fel kell hívni az üzleti támogató programokra és a finanszírozási
lehetőségekre. A Bizottság 2009-ben hozta létre a női
vállalkozók képviselőinek európai hálózatát, hogy ösztönző példaképül
szolgáljanak a lehetséges női vállalkozók számára. Ezt 2011-ben a női
vállalkozókat támogató mentorok európai hálózata követte, melynek tagjai
önkéntes tanácsadást végeznek az új vállalkozást indító és működtető
nők körében. 2012-ben a Bizottság javaslatot tett arra, hogy a
tőzsdén jegyzett vállalatok javítsák a nemek közötti egyensúlyt
igazgatótanácsaikban. Bár az igazgatótanácsi tagság más képességeket és
készségeket igényel, mint a vállalkozói státusz, még több vezetői pozíciót
betöltő nő példaképül szolgálhatna általában a többi nő számára.
Ha több, szakmájában sikeres nő válna ismertté, az arról győzné
meg a többi nőt, hogy nekik is van esélyük arra, hogy sikeresek legyenek a
munkaerőpiacon. A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó
jogszabályok, különösen a 2010/41/EK irányelv[74] hatékony végrehajtása is
tovább ösztönzi a nők vállalkozó kedvét. A Bizottság
a következő lépéseket fogja tenni: ·
létrehoz egy egész Európára kiterjedő
online mentori, tanácsadói, oktatási és üzleti hálózati platformot a női
vállalkozók számára, amelyen online elérhetővé válnak a jelenlegi nemzeti
képviselői és mentori hálózatok, bővül kínálatuk, szélesebb rétegeket
érnek el, valamint a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének
ösztönzése révén nemzeti és regionális szinten támogatják a női
vállalkozókat. A Bizottság
felkéri a tagállamokat arra, hogy: ·
dolgozzanak ki és hajtsanak végre olyan, a
nők vállalkozói tevékenységét szolgáló nemzeti stratégiákat, amelyek célja
a nők által irányított vállalatok részarányának növelése, ·
gyűjtsenek adatokat nemek szerinti
bontásban, és évente készítsenek jelentést a női vállalkozók országos
helyzetéről, ·
tartsák fenn és bővítsék a női
vállalkozók képviselőinek és a női vállalkozókat támogató mentorok
meglévő hálózatait, ·
az EMVA, az ERFA és az ESZA keretében
rendelkezésre álló támogatási lehetőségeket teljes mértékben kihasználva
hajtsanak végre olyan szakpolitikákat, amelyek a gyermekek és az idős
hozzátartozók megfelelő és megfizethető gondozásának megteremtésével
lehetővé teszik a nők számára, hogy megfelelő egyensúly
teremtsenek a szakmai és a magánélet között. 4.2.2. Idősek Az idősek a vállalkozói tevékenység
értékes erőforrásai. 1990 és 2010 között
Európában 32,1 %-ról 36,5 %-ra nőtt az 50 évnél
idősebb polgárok aránya, és a következő évtizedekben várhatóan
emelkedni fog az európai népesség életkormediánja. Minden évben egyre több jól
képzett és nagy tapasztalatokkal rendelkező felnőtt vonul nyugdíjba,
eddig azonban a társadalom nem volt innovatív a tekintetben, hogy mivel
foglalja le őket és miként hasznosítsa a szakértelmüket és képességeiket.
A mind a vállalkozások alapításába, mind az új és a meglévő vállalkozók
támogatásába való bevonásuk maximalizálná a tapasztalataik kiaknázását, amely a
nyugdíjba vonulással egyébként elveszne, ösztönözné a nemzedékek közötti
tanulást, valamint biztosítaná a tudásátadást. A hosszabb és egészségesebb élet következtében
kezdenek megváltozni a nyugdíjba vonulás hagyományos modelljei és a kapcsolódó
választási lehetőségek. Azoknak az időseknek, akik életükben
először vállalkozást szeretnének alapítani, a meglévő támogató
szolgáltatások teljes körében részesülniük kell. Az idős vállalkozók a többi vállalkozó
számára is értékes erőforrást jelentenek. A
nyugalmazott üzletemberek olyan értékes ismeretekkel és tapasztalattal
rendelkeznek, amelyek egy tapasztalatlan alapító számára megkönnyíthetik a
társaság alapítását és működtetését. Ez a tudás értékes európai szellemi
tőke, amelyet a lehető legjobban ki kell aknázni. Európa ötletet
meríthet az olyan programokból, mint az írországi „Senior Enterprise" vagy
a franciaországi „Maillages” program, amelyek arra ösztönzik a motivált
időseket, hogy vállalkozások önkéntes mentorai, lehetséges vevői vagy
befektetői vagy ideiglenes vezetői legyenek, hogy átmeneti segítséget
nyújtsanak a sebezhető induló vállalkozásoknak vagy az átalakulóban
lévő vállalkozásoknak[75].
A Bizottság
a következő lépéseket fogja tenni: ·
elősegíti a bevált gyakorlatok cseréjét,
ezzel lehetővé teszi, hogy az idős vezetők és vállalkozók
mentorálhassák az új vállalkozókat, valamint támogatja a vállalkozók közötti
kölcsönös és generációk közötti mentorálást az olyan létfontosságú készségek
átadása érdekében, mint az IKT-jártasság vagy az idősek tapasztalatai. A
tagállamokat felkéri a következőkre: ·
támogassák azokat az idős vállalkozókat,
akik érdeklődnek az iránt, hogy átadják szaktudásukat az új
vállalkozóknak, és hozzák össze az idős vállalkozókat a tapasztalatlan
vállalkozókkal annak érdekében, hogy a készségek szélesebb skálájával
rendelkező csapatokat alakítsanak ki, ·
gondoskodjanak arról, hogy az idős
vállalkozók és a nyugdíjas vezetők részvétele a projektekben
összeegyeztethető legyen a nyugdíjfeltételeikkel. 4.2.3. Migráns
vállalkozók 1995 és 2005 között, a Szilícium-völgyben az
induló vállalkozások 52 %-át bevándorlók alapították, és sikere nagy
részét Izrael is a bevándorló lakosságnak köszönheti. Az OECD szerint a
migránsok vállalkozóbb kedvűek, mint a helybeliek, és a kis vagy közepes
méretű céggel rendelkező, máshol született vállalkozók 1,4–2,1
további munkahelyet teremtenek[76].
Európában a migránsok a potenciális vállalkozók fontos bázisát jelentik.
Napjainkban azonban az európai migránsok vállalkozásai főként olyan
mikrovállalkozások, amelyek nem vagy csak nagyon kevés alkalmazottat
foglalkoztatnak. Ezek a vállalkozások az árbevétel és a nyereség tekintetében
is kicsik a belföldi vállalkozásokkal összehasonlítva. A szakképzett migráns
lakosság gyakran ütközik jogi akadályokba, illetve szembesül a
munkaerőpiac és a karrierlehetőségek korlátozott voltával, ami az
önfoglalkoztatás felé tereli. Azt is meg kell jegyezni, hogy egyes harmadik
országok migrációs politikája különösen vonzó, és megkönnyíti a vállalkozók
bevándorlását. A kevésbé képzett migránsok sérülékenyebb csoportjaival szintén
foglalkozni kell. Annak ellenére, hogy a migránsok nagyobb arányban alapítanak
üzleti vállalkozásokat, mint a lakosság többi része, gyakrabban meg is buknak
az információk, a tudás és a nyelvi készségek hiánya miatt[77]. Az EU nyíltan elismerte, hogy a migráns
vállalkozók kiemelt mértékben hozzájárulhatnak a fenntartható növekedéshez és
foglalkoztatáshoz. A harmadik országbeli állampolgárok integrációjának európai
programja[78]
hangsúlyozza, hogy a migránsok vállalkozóként fontos szerepet töltenek be, és
kimondja, hogy „kreativitásukat és innovációs képességüket is erősíteni
kell”. Fontos, hogy az Európában a vállalkozói szellem ösztönzésére irányuló
szakpolitikák teljes mértékben figyelembe vegyék e csoport vállalkozói
potenciálját. A kék kártyáról szóló irányelv[79]
alapján már lehet alkalmazni magasan képzett harmadik országbeli
állampolgárokat. A tagállami és uniós politikákban azt is fontolóra kell venni,
hogy a szakképzett migránsokban milyen potenciál rejlik a vállalkozások
alapítása és a munkahelyteremtés tekintetében. A támogatási intézkedéseknek és
a politikai kezdeményezéseknek különösen olyan tehetséges, leendő vállalkozókat
kellene vonzaniuk, akik európai központtal rendelkező globális
vállalatokat kívánnak alapítani. A Bizottság
a következő lépéseket fogja tenni: ·
a tagállamokban többek között a helyi hatóságok
által kidolgozott legjobb gyakorlatok alapján szakpolitikai kezdeményezéseket
javasol a migráns vállalkozók vonzására, és a vállalkozói tevékenység
megkönnyítésére a már az Unióban tartózkodó vagy a vállalkozásalapítástól
eltérő okokból érkező migránsok körében, ·
elemzi annak lehetőségét, hogy olyan
jogszabályra tegyen javaslatot, melynek célja, hogy megszüntesse a
vállalkozásalapítás jogi akadályait és tartós engedélyt adjon a képzett
bevándorló vállalkozóknak. A
tagállamokat felkéri a következőkre: ·
számolják fel a legális migráns vállalkozók
vállalkozásalapítását gátló jogi akadályokat, például fontolóra véve olyan
kezdeményezéseket, miszerint a képzett bevándorló vállalkozóknak vagy az
európai egyetemi szintű intézményben diplomát szerző bevándorlóknak
olyan tartós engedélyt adnának, amely lehetővé teszi számukra, hogy
Európában vállalkozást alapítsanak, és amely meghosszabbítható, ha a
munkahelyteremtés, a forgalom vagy az új finanszírozási források tekintetében
előzetesen meghatározott feltételek teljesülnek. ·
könnyítsék meg az információkhoz való
hozzáférést és a hálózatépítést a migráns vállalkozók és a leendő migráns
vállalkozók számára például megfelelő tájékoztató központok létrehozásával
a migránsok által sűrűn lakott területeken. 4.2.4. Munkanélküliek,
különösen a fiatalok Tekintve a munkanélküliek jelentős számát
Európa-szerte, a vállalkozást támogató programokat kell megvalósítani, hogy a
munkanélküliségből kivezető útként ösztönözzék az üzleti
vállalkozások létrehozását[80].
Kevés vállalkozásfejlesztési támogatási rendszer irányul kifejezetten a
munkanélküli fiatalokra[81]. Valamennyi vállalkozásfejlesztési támogatásnak
részét kell, hogy képezze a tájékoztatás jelzése és linkek biztosítása a
támogató szolgáltatásokhoz és tanácsadáshoz, valamint az üzleti tanácsadáshoz
(coaching) és mentoráláshoz. Az ilyen támogatás kiterjedhet bizonyos készségek
biztosítására is (pl. a lehetőségek felismerése, üzleti tervezés, pénzügyi
menedzsment, értékesítés és forgalmazás), amelyeket akár informálisan (pl. a
mentorálási rendszerben), vagy formálisabban, tanfolyamon való részvétellel
lehet elsajátítani. A támogatásnak a legnagyobb potenciállal bíró csoportokra
kell irányulnia (például szakképzett munkanélküliek, nők és fiatalok), és
a foglalkoztatási szolgálatok, a vállalkozásokat támogató szervezetek és a
finanszírozást nyújtók szoros együttműködésén kell alapulnia. A cél
segítséget nyújtani ahhoz, hogy a munkanélküliek hatékonyan önfoglalkoztatóvá
váljanak, növelni a vállalkozásuk fenntarthatóságát, valamint testre szabni a
támogatást az olyan csoportok esetében, amelyek kiegészítő erőforrásokat
igényelhetnek, például a fiatalok vagy azok, akiket nem az üzleti támogatás
hagyományos csatornáin keresztül lehet a legjobban elérni. Általában is figyelmet kell fordítani a
munkanélküliekre, különösen azokra, akik már rendelkeznek olyan készségekkel és
kompetenciákkal, amelyeket üzleti tanácsadással és mentorálással önálló
vállalkozói tevékenységgé lehet alakítani. A Bizottság
a következő lépéseket fogja tenni: ·
2014-ben a társadalmi változás és innováció
program keretében elindítja a leendő mikrofinanszírozási eszközt, amely a
kiszolgáltatott csoportokat fogja szolgálni, többek között olyan személyeket,
akik már elvesztették, vagy akiket az a veszély fenyeget, hogy elvesztik
munkahelyüket, vagy akik számára nehézséget jelent a munkaerőpiacra való
belépés vagy visszatérés. ·
az Európai Szociális Alap révén technikai
segítséget nyújt többek között a vállalkozást indító fiatalokat és a szociális
vállalkozókat támogató rendszerek létrehozásához, ·
2013 júniusában a Progress mikrofinanszírozási
eszközzel összefüggésben fórumot szervez a mikrofinanszírozás és a szociális
vállalkozás terén érintettek számára azzal a céllal, hogy a helyi pénzügyi
közvetítő szervezeteket a vállalkozói tevékenység támogatására ösztönözze
a zöld gazdaságban, ·
a vállalkozásról szóló 2013-as éves jelentésben,
amelyet az OECD-vel közösen dolgoz ki, a munkanélküliek számára elemzi a
vállalkozói tevékenység helyzetét. A jelentés
elemzi a jelenlegi helyzetet, példákat mutat be a kérdés megoldása tekintetében
bevált gyakorlatokra, és releváns szakpolitikai ajánlásokra tesz javaslatot, ·
elemzi a „Self-employment and entrepreneurship:
the contribution of Public Employment Services to job creation”
(Önfoglalkoztatás és vállalkozás: az állami foglalkoztatási szolgálatok szerepe
a munkahelyteremtésben) című tanulmány eredményeit, és 2013 júniusában
tájékoztató rendezvényt szervez az állami foglalkoztatási szolgálatok számára. A
tagállamokat felkéri a következőkre: ·
teremtsenek kapcsolatot az állami
foglalkoztatási szolgálatok és az üzleti támogatási szolgáltatások, valamint a
(mikro)finanszírozást nyújtó szolgáltatók között, hogy segítséget nyújtsanak a
munkanélkülieknek abban, hogy megtalálják a vállalkozáshoz vezető utat, ·
törekedjenek a munkanélküliség problémájának
megoldására olyan, a munkanélküli fiataloknak szervezett üzleti képzési
programoknak az ifjúsági és egyéb szervezetekkel, legfontosabb üzleti
tanácsadókkal és pénzügyi intézményekkel partnerségben történő
kidolgozásával, amelyek világosan meghatározott szakaszokból állnak (a profil
meghatározása, tervezés, beindítás, konszolidáció és növekedés), és minden
egyes szakaszban változó összetételű szolgáltatásokat (tanácsadás, képzés
és képesítés, mentorálás és mikrohitelhez való hozzáférés) kínálnak, ·
indítsanak aktív munkaerő-piaci programokat,
amelyek valamennyi munkanélkülinek pénzügyi támogatást nyújtanak vállalkozás
indításához, ·
az oktatási és képzési rendszerekkel
együttműködésben és a különböző tagállamokban sikeresnek bizonyult
modellek alapján – a második esélyt jelentő oktatás iránti elkötelezettség
jeleként – hozzanak létre és működtessenek vállalkozói oktatási
rendszereket a munkanélküliek számára, amelyek lehetővé teszik számukra,
hogy vállalkozóként (újból) belépjenek az üzleti életbe. 5. Következtetések A jelenlegi gazdasági válságban a fiatal,
új vállalkozások kulcsfontosságú tényezők abban, hogy Európában a
foglalkoztatás növekedésével párosuló fellendülés következzen be. A
vállalkozásalapítás alacsony aránya, a magas megszűnési arány és a
vállalatok alacsony mértékű növekedése mind közismert probléma Európában.
Ideje fellépni annak érdekében, hogy az európai vállalkozók és Európa egésze
alkalmazkodóbbá és kreatívabbá váljon és jobban érvényesüljön a globális
versenyben, amely élesebb, és gyorsabban változik, mint valaha. Az európai vállalkozók és a vállalkozói
tevékenység ösztönzéséhez a Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell
dolgozniuk a bizalom helyreállításán, a lehető legjobb környezetet kell
létrehozniuk a vállalkozók számára azáltal, hogy őket állítják az üzleti politika
és gyakorlat középpontjába, és forradalmasítják a vállalkozói kultúrát. Az Európa minden tájáról származó sikeres
példák azt mutatják, hogy vannak olyan helyes gyakorlatok, amelyekkel el lehet
érni, hogy a vállalkozók gyarapodjanak és növekedjenek. Európának
maradéktalanul azonosulnia kell e gazdag tapasztalatokkal, és ki kell
használnia azokat, hogy felszámolja az üzleti tevékenységet gátló akadályokat
és nagy terhet jelentő követelményeket. El kell érni, hogy valamennyi
tagállam hatóságai elismerjék a vállalkozókat mint a munkahelyek és a jólét
megteremtőit. Ezen túlmenően Európának nemzetközi szinten a
legbriliánsabb vállalkozó elmék számára is vonzó befogadó környezetté kell
válnia: a szabályozási és támogatási kereteknek arra kell ösztönözniük a világ
más régióiból származó vállalkozókat, hogy például az Egyesült Államok vagy
Kelet-Ázsia helyett Európában indítsanak vállalkozást. Csak ilyen hozzáállással
lehet jelentős előrelépést elérni az alapvető területeken: azaz
arányosabb és egyszerűbb szabályozási követelményeket, a finanszírozási
forrásokhoz való hozzáférést, az új vállalkozások támogatását, a vállalkozások
átruházását és hatékony csődeljárást, valamint második esélyt a
csődbe ment tisztességes vállalkozóknak. Ezek az elemek szükségesek, ám önmagukban nem
elégségesek az európai vállalkozó szellem felélénkítéséhez. Az európai
polgárokat főként az önmegvalósítás, valamint a rugalmas időben és
helyen történő munkavégzés ösztönzi vállalkozás alapítására, nem pedig a
jó keretfeltételek[82].
Ezért Európában radikális szemléletváltás szükséges, hogy új fogalmak
kötődjenek a vállalkozói tevékenységhez, amelyek nyilvánosan elismerik
a sikeres vállalkozókat, rávilágítanak arra, hogy a vállalkozók milyen
mértékben hozzájárulnak az európai jóléthez, valamint bemutatják a vállalkozói
életpálya előnyeit. Mindezen okok miatt feltétlenül be kell
fektetni a vállalkozók általános megítélésének megváltoztatásába, a vállalkozói
szellemre való nevelésbe, valamint a vállalkozók körében alulreprezentált
csoportok támogatásába, ha tartós változást kívánunk elérni. Európában hosszú
távon csak akkor fog felvirágozni a vállalkozói tevékenység, ha számos európai
polgár felismeri, hogy a vállalkozói pálya kifizetődő és vonzó
lehetőség. A Bizottság és a tagállamok közös feladata,
hogy forradalmasítsák a vállalkozói szférát, ami
hosszú távú elkötelezettséget jelent. Ezt a cselekvési tervet és kiemelt fellépéseit
a Bizottság a versenyképességi és iparpolitika, valamint az európai
kisvállalkozói intézkedéscsomag irányítási mechanizmusai révén fogja nyomon
követni, külső dimenzióit tekintve a tagjelölt, a lehetséges tagjelölt és
a szomszédos országokkal együtt. A nemzeti kkv-küldöttekből álló hálózat
az uniós kkv-küldöttséggel együtt különösen kiemelt szerepet fog játszani annak
biztosításában, hogy előrehaladásra kerüljön sor a javasolt intézkedések
tekintetében. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy az európai szemeszter
keretében, nemzeti reformprogramjaikkal összefüggésben számoljanak be arról,
hogy tagállami szinten milyen haladást értek el e közlemény kiemelt fellépései
tekintetében. Melléklet: A Bizottság kiemelt
fellépései Melléklet: „Vállalkozás 2020” cselekvési terv – A vállalkozói szellem felélénkítése Európában Kulcsfontosságú terület || A Bizottság javaslatai || A végrehajtás időpontja A vállalkozói ismeretek oktatása és képzés a növekedés és az üzleti vállalkozások alapításának támogatására Oktatás és képzés || · kidolgoz egy, a vállalkozói ismeretek oktatására vonatkozó páneurópai kezdeményezést, amely egyesíti és elérhetővé teszi a hatáselemzések készítésével, a tudással, a módszertanok kidolgozásával és a különböző tagállamokból származó gyakorlati szakemberek által biztosított mentorálással kapcsolatosan meglévő európai és nemzeti szakértelmet, · az OECD-vel közösen orientációs keretet hoz létre, hogy ösztönözze a vállalkozóképző iskolák, valamint a szakoktatási és -képzési intézmények fejlődését, · elterjeszti a vállalkozói egyetemre vonatkozó orientációs keretet; megkönnyíti a keret alkalmazása iránt érdeklődő egyetemek közötti információcserét; fokozatosan elterjeszti azt az uniós felsőoktatási intézmények körében, · támogatja az egyetemek által kezdeményezett, sikeres vállalkozásalapítási mechanizmusokat (spin-off vállalkozások stb. létrehozása), valamint az ezeket támogató, az egyetemek és az üzleti világ között kialakuló ökoszisztémákat. || · 2013–15 · 2013–2014 · 2012–2013 Olyan környezet kialakítása, amelyben a vállalkozók fejlődhetnek és növekedhetnek Hozzáférés a finanszírozási forrásokhoz || · olyan programokat finanszíroz, amelyek célja az európai mikrofinanszírozási piac továbbfejlesztése olyan kezdeményezések révén, mint a társadalmi változás és innováció program és az európai mikrofinanszírozási intézményeket támogató közös program (JASMINE program), valamint az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap révén mikrofinanszírozási forrásokat bocsát a tagállamok és a régiók rendelkezésére, · a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID-irányelv) felülvizsgálatának keretében kialakítja a kkv-k által kibocsátott részvények és kötvények kereskedelmére szakosodott fórumok (a „kkv-k növekedési piacai”) uniós rendszerét, hogy megkönnyítse a kkv-k tőkepiachoz való közvetlen hozzáférését. || · Folyamatban van, a 2014-ben kezdődő új többéves pénzügyi keretben meg kell erősíteni · Folyamatban Az új vállalkozások támogatása életciklusuk kritikus szakaszaiban és növekedésük segítése || · feltárja és népszerűsíti a tagállamok bevált módszereit a fokozottabban vállalkozóbarát pénzügyi környezet kialakítása érdekében, · felülvizsgálja az egyes megtévesztő marketinggyakorlatokat tiltó szabályokat, hogy megszigorítsa azokat, és fokozza az ilyen gyakorlatok elleni fellépést a határokon átnyúló esetekben, · az ESZA technikai segítségnyújtása keretében finanszírozott, kapacitásépítésre szolgáló szemináriumok révén segítséget nyújt a tagállamoknak ahhoz, hogy integrált támogatási rendszereket és konkrét intézkedéseket dolgozzanak ki az új vállalkozók, különösen a fiatal vállalkozók számára, bevonva többek között az oktatási és képzési szolgáltatókat az integrált stratégiák kidolgozásába, || · Folyamatban · 2013 · 2013 || A digitális kor nyújtotta új üzleti lehetőségek kiaknázása || · elősegíti egy tudásalap kialakítását a fő tendenciákról és innovatív üzleti modellekről a digitális ágazatban, · egész Európára kiterjedő tájékoztató kampánnyal tudatosítja a kkv-kban, hogy milyen előnyökkel jár az IKT, és létrehozza az európai internetes vállalkozások hálózatát, · elősegíteni a hálózatépítést azáltal, hogy létrehozza a mentorok európai hálózatát, amely képzést és tanácsadást biztosít, valamint találkozókat szervez, ahol a résztvevők megvizsgálhatják az új partnerségek kialakításának lehetőségét, · egyedi kezdeményezéseket indít az internetes vállalkozók számára, mint például a következők: az induló vállalkozások európai partnersége a szakértelemmel, mentorálással, technológiával és szolgáltatásokkal összefüggő lehetőségek kiaknázása érdekében; valamint a vezető internetes vállalkozók klubja, hogy összehozza a világszínvonalú internetes vállalkozókat, és megerősítse az internetes vállalkozói kultúrát Európában; továbbá az internetes tehetségek támogatása szabadon hozzáférhető online tanfolyamok kialakulásának támogatásával, mentorálási platformok létrehozásával és készségfejlesztéssel, · erősíti a kompetenciákat és készségeket, azaz az új piacokon elérhető siker érdekében növeli a digitális készségek, a tudományos és kreatív készségek, valamint a vezetői és a vállalkozói készségek kialakításának és elsajátításának intenzitását. || · 2013-tól folyamatosan · 2013-tól folyamatosan · 2014 · 2013 · Folyamatban || A vállalkozások átruházása || · egy szakértői munkacsoport munkája és egy tanulmány alapján iránymutatásokat dolgoz ki arról, hogy melyek azok a leghatékonyabb programok és bevált gyakorlatok, amelyek megkönnyítik a vállalkozások átruházását, beleértve a vállalkozások piacának bővítésére és mélyítésére irányuló intézkedéseket, az Európában rendelkezésre álló programok feltérképezését és javaslattételt a vállalkozások határokon átnyúló átruházását gátló, még meglévő esetleges akadályok felszámolására. || · 2013–14 || Második esély a csődbe ment tisztességes vállalkozóknak || · nyilvános konzultációt indít annak érdekében, hogy megismerje az érdekeltek nézeteit az üzleti kudarccal és a fizetőképtelenséggel kapcsolatos új európai megközelítésről szóló közleményben meghatározott kérdésekről, többek között arról, hogy a becsületes vagyonbukottak második esélyt kapjanak, valamint a „rehabilitációhoz szükséges idő” lerövidítéséről és egységesítéséről. || · 2013 || Adminisztratív terhek: világosabb és egyszerűbb szabályok || · olyan jogalkotási javaslatot terjeszt elő, amely eltörli a kkv-k által a belső piacon határon átnyúló üzleti tevékenység folytatásához benyújtandó nyilvános dokumentumok terhet jelentő hitelesítési követelményét, · munkacsoportot hoz létre annak értékelésére, hogy a szabadfoglalkozású vállalkozóknak milyen sajátos szükségleteik vannak olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint például az egyszerűsítés, a tevékenység nemzetközivé tétele vagy a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés, · intézkedik annak érdekében, hogy több vállalkozás kapjon segítséget a SOLVIT hálózat révén, ha az egységes piacon a hatóságok megsértik jogaikat. || · 2013 · 2013 · 2013 || Példaképek állítása és meghatározott csoportok megszólítása || Új felfogás: a vállalkozók mint példaképek || · a „kkv-k hete” keretében Európa-szerte bevezeti az „EU vállalkozói napját” a középfokú oktatás utolsó évét végző tanulók számára. || · 2013 || Nők || · létrehoz egy egész Európára kiterjedő, online mentori, tanácsadói, oktatási és üzleti hálózati platformot a női vállalkozók számára, amelyen online elérhetővé válnak a jelenlegi nemzeti képviselői és mentori hálózatok, bővül kínálatuk, és szélesebb rétegeket érnek el nemzeti és regionális szinten egyaránt. || · 2013–15 || Idősek || · segítséget nyújt az idős vezetőknek és vállalkozóknak az új vállalkozók mentorálásához, valamint támogatja a vállalkozók közötti kölcsönös és generációk közötti mentorálást a létfontosságú készségek cseréje érdekében. || · 2013–15 || Migránsok || · a tagállamok bevált gyakorlatai alapján szakpolitikai kezdeményezéseket javasol a migráns vállalkozók vonzására, és a vállalkozói tevékenység megkönnyítésére a már az Unióban tartózkodó vagy a vállalkozásalapítástól eltérő okokból érkező migránsok körében, · elemzi annak lehetőségét, hogy olyan jogszabályra tegyen javaslatot, melynek célja, hogy megszüntesse a vállalkozásalapítás jogi akadályait és lehetővé tegye, hogy a képzett bevándorló vállalkozók hosszú távra tartózkodási engedélyt kapjanak. || · 2014–2017 · 2014–2017 || Munkanélküliek || · elindítja a társadalmi változás és innováció program keretében a leendő mikrofinanszírozási eszközt, amely a kiszolgáltatott csoportokat fogja szolgálni, többek között olyan személyeket, akik már elvesztették, vagy akiket az a veszély fenyeget, hogy elvesztik munkahelyüket, vagy akik számára nehézséget jelent a munkaerőpiacra való belépés vagy visszatérés, · az Európai Szociális Alap révén technikai segítséget nyújt a vállalkozást indító fiatalokat és a szociális vállalkozókat támogató rendszerek létrehozásához, · a Progress mikrofinanszírozási eszközzel összefüggésben fórumot szervez a mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozás terén érintettek számára azzal a céllal, hogy a helyi pénzügyi közvetítő szervezeteket a vállalkozói tevékenység támogatására ösztönözze a zöld gazdaságban, · elemzi a „Self-employment and entrepreneurship: the contribution of Public Employment Services to job creation” (Önfoglalkoztatás és vállalkozás: az állami foglalkoztatási szolgálatok szerepe a munkahelyteremtésben) című tanulmány eredményeit, és tájékoztató rendezvényt szervez, hogy a tanulságokat megossza az állami foglalkoztatási szolgálatokkal. || · 2013 · 2013. március · 2013 · 2013 || [1] A vállalkozói tevékenység munkahelyteremtő
képességét illetően lásd a Bizottság „Út a munkahelyteremtő
fellendülés felé” című közleményét, 2012.4.18., COM(2012) 173
végleges. [2] A 2012. októberi COM(2012) 582 végleges
dokumentum a következő területeket azonosította: fejlett gyártási
technológiák és környezetbarát termelés, kulcsfontosságú alaptechnológiák,
bio-alapanyagú termékek, fenntartható ipari és építőipari politika és
nyersanyagok, tiszta járművek és intelligens hálózatok. [3] Például a „Kék növekedés – A fenntartható
tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedés lehetőségei”,
COM(2012) 494 végleges). [4] Kauffman Alapítvány: „Statisztika az üzleti dinamikáról:
Az induló vállalkozásoknál létrejövő munkahelyek az Egyesült Államokban” http://www.kauffman.org/uploadedFiles/BDS_Jobs_Created_011209b.pdf. [5] A Bizottság számításai az Eurostat 2009. évi adatain
alapulnak. [6] 2004 és 2012 között az önálló vállalkozóként folytatott
tevékenység preferenciája a Cseh Köztársaságban (30 %-ról 34 %-ra),
Lettországban (42 %-ról 49 %-ra), Litvániában (52 %-ról
58 %-ra) és Szlovákiában (30 %-ról 33 %-ra) nőtt. http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/eurobarometer/index_en.htm. [7] Az Európai Bizottság 354. számú, „Vállalkozás” című
Eurobarométer gyorsfelmérése. [8] Albert Bravo-Biosca: „The dynamics of Europe's
industrial structure and the growth of innovative firms” (Európa ipari
szerkezetének dinamikája és az innovatív vállalkozások növekedése), a Közös
Kutatóközpont Sevillában rendezett konferenciája, 2011. október. [9] Meglepő módon az európai óriásvállalatok közül csak
12 jött létre a huszadik század második felében, míg az Egyesült Államokban 51,
a feltörekvő országokban pedig 46 ilyen vállalat működik; köztük
Európában csak három olyan vállalat van, amelyet 1975 után alapítottak,
míg az Egyesült Államokban 26, a feltörekvő piacokon pedig 21 ilyen
vállalat van. T Philippon, N Veron, Bruegel Policy Brief 2008/1. [10] Miként a Bizottság „Európai kezdeményezés a mikrohitel
fejlesztésére” című közleménye (COM(2007) 0708 végleges, elfogadva
2007. december 20-án) is alátámasztja. [11] „Business Dynamics: Start-ups, Business Transfers and
Bankruptcy” (Üzleti dinamika: induló vállalkozások, vállalkozások
átruházása és csődje) http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/business-environment/files/business_dynamics_final_report_en.pdf. [12] Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag
felülvizsgálata, COM(2011) 78 végleges (elfogadva 2011. február 23-án). [13] Uo. [14] Az 2005/36/EK irányelv kimondja:
„Szabályozásuk mértékétől függően [...] szabad […]
[foglalkozások azok], amelyeket — ezen irányelv szerint — különleges szakmai
képesítések alapján személyesen, saját felelősségre és szakmailag
függetlenül szellemi-gondolati szolgáltatásokat végzők biztosítanak a
megbízó és a nyilvánosság számára.” [15] COM(2011) 682 végleges (elfogadva 2011. október
25-én) „A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció
kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása”. A
szociális vállalkozás mint a szociális gazdaság szereplője ugyanis olyan
vállalkozás, amelynek elsődleges célja az, hogy társadalmi hatást érjen
el, nem pedig az, hogy tulajdonosainak vagy részvényeseinek hasznot hozzon. [16] C. Jenner, „Business and Education: Powerful Social
Innovation Partners” (Üzlet és oktatás: hatékony partnerek a szociális
innováció terén), Stanford Social Innovation Review (2012. augusztus 27.). [17] Az Európai Parlament és a Tanács
2006. december 18-i ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz
szükséges kulcskompetenciákról. [18] COM(2012) 669 http://ec.europa.eu/education/news/rethinking_en.htm. [19] Lásd az éves növekedési jelentés 11. oldalát,
COM(2012) 750 http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/ags2013_hu.pdf. [20] COM(2012) 485. [21] VET: szakoktatás és -képzés (vocational education and
training). [22] http://ec.europa.eu/education/news/20120425_en.htm. [23] Vö. Gibb A., Haskins G., Robertson I.: Leading the
Entrepreneurial University (A vállalkozói egyetem élén), University of
Oxford, 2009. [24] Lásd az oktatási rendszerek újragondolásáról a
közelmúltban kiadott közlemény 2.1. pontját (COM(2012) 669). [25] COM(2012) 485 végleges, 2012.9.5. [26] Lásd az oktatási rendszerek újragondolásáról a
közelmúltban kiadott közlemény 2.1. pontját (COM(2012) 669). [27] Javaslat – A Tanács ajánlása az ifjúsági garancia
létrehozásáról, COM(2012) 729. [28] COM(2011) 206 végleges, „Egységes piaci
intézkedéscsomag. Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom
növeléséhez. Együtt egy újfajta növekedésért”. [29] COM(2011) 870 végleges, Cselekvési terv a kkv-k
finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására. [30] Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az
európai kockázatitőke-alapokról, COM(2011) 860 végleges; Javaslat – Az
Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai szociális vállalkozási
alapokról, COM(2011) 862 végleges. [31] Az Európai Parlament és a Tanács
2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök
piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a
2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint
a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről. [32] Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács Irányelve a
hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és
befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a pénzügyi
konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési
vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló 2002/87/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról. [33] Javaslat – Rendelet a vállalkozások versenyképességét és a
kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020) létrehozásáról,
COM(2011) 834 végleges. [34] A jövőbeni strukturális alapokról szóló bizottsági
javaslat szerint a vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott inkluzív
támogatásra vonatkozó átfogó stratégiákat kell életbe léptetni ahhoz, hogy az
ESZA és az ERFA befektessen a vállalkozásokba. (COM/2012/0496 végleges -
2011/0276 (COD). [35] Lásd
a következő jogalkotási javaslatot: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52011PC0609:HU:NOT.
[36] COM(2012) 702, „A vállalkozások védelme a megtévesztő
marketinggyakorlatokkal szemben és a jogszabályok hatékony végrehajtásának
biztosítása; A megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló
2006/114/EK irányelv felülvizsgálata”. [37] A klaszterek
és a klaszterpolitikák fogalmáról és a versenyképességben és innovációban
betöltött szerepükről: Főbb statisztikai eredmények és a levonható
tanulságok, bizottsági szolgálati munkadokumentum (SEC(2008) 2637). [38] Az Európai klaszterpolitikai csoport végső ajánlásai,
5. ajánlás, amely az alábbi internetcímen érhető el: http://www.proinno-europe.eu/sites/default/files/newsroom/2010/09/ECPG_Final_Report_web-low1.pdf. Az ajánlás az Európai Klaszterszövetség ajánlásait követi nyomon. [39] COM(2012) 573 végleges, „A második egységes piaci
intézkedéscsomag – Együtt egy újfajta növekedésért”. [40] A 2006/114/EK irányelv a megtévesztő és
összehasonlító reklámról. [41] Például többek között a héa-azonosítószám igénylésére, a
héa bevallására és megfizetésére szolgáló „egyablakos” minirendszer
létrehozásával, mint az a héa jövőjéről szóló bizottsági közleményben
is szerepel (IP/11/1508). [42] 2013-ban az új vállalkozók által támasztott igény meg
fogja haladni a rendelkezésre álló költségvetést: a 2012. december végi
állapot szerint körülbelül 950 új vállalkozó jogosult a cserére, míg a
rendelkezésre álló költségvetés körülbelül 930 cserét tesz lehetővé.
Tekintve, hogy a cserére jogosult új vállalkozók száma hetente átlagosan 25-tel
nő, nyilvánvaló, hogy 2013-ban a kereslet meg fogja haladni a kínálatot.
Már 2012-ben is előfordult, hogy több közvetítő szervezet is teljes
mértékben felhasználta az elkülönített költségvetését, és nem tudott több
cserét megvalósítani. [43] Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági
fellendülés érdekében. Az iparpolitikáról szóló közlemény frissítése,
COM(2012) 582 (2012.10.10.). [44] COM(2012) 529 „A számítási felhőben rejlő
potenciál felszabadítása Európában”. [45] COM(2011) 942, 2012. január 11. Egységes keret az
elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások digitális egységes
piacába vetett bizalom megerősítésére. [46] Lásd
a következő példákat: http://www.radicalsocialentreps.org/,
http://www.youtube.com/watch?v=iE7YRHxwoDs
és http://www.academicmatters.ca/2012/05/the-massive-open-online-professor/. [47] A http://europeana.eu oldal egy, az Európai Bizottság
támogatásával létrehozott kulturális portál, amelyen az Európa-szerte
digitalizált könyvek, festmények, filmek, múzeumi kiállítási tárgyak és
levéltári gyűjtemények milliói megtalálhatók. [48] „Business Dynamics: Start-ups, Business Transfers and
Bankruptcy” (Üzleti dinamika: induló vállalkozások, vállalkozások
átruházása és csődje) (2011) http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/business-environment/files/business_dynamics_final_report_en.pdf. [49] COM(2008) 394 végleges. - „Gondolkozz előbb
kicsiben!” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag. [50] COM(2011) 78 végleges, Az európai kisvállalkozói
intézkedéscsomag felülvizsgálata. [51] COM(2006) 117 végleges. [52] Az „Üzleti dinamika” tanulmány szerint például csak a
felmérésben részt vevő tagállamok egyharmadában kínálnak külön pénzügyi
termékeket az átruházások támogatására, és egy tucat tagállamban kevés vagy
semmilyen mentorálás vagy képzés sem áll rendelkezésre a témában. [53] A COM/2011/864 dokumentum és a hozzá kapcsolódó,
2011/856/EU ajánlás az öröklés kettős adóztatatása tekintetében
nyújtott adókedvezményről. [54] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2007:0584:FIN:hu:PDF [55] Néhány tagállamban egy vállalkozás felszámolási eljárása
körülbelül 1–2 évet vesz igénybe. További 3–9 év szükséges egy új vállalkozás
elindításához. [56] E. Stam, D. B. Audretsch és J. Meijaard: „Renascent
Entrepreneurship” (Újraéledő vállalkozó szellem), Erasmus Research
Institute of Management, 2006. [57] COM(2012) 742 „Az üzleti kudarccal és a
fizetőképtelenséggel kapcsolatos új európai megközelítés”. [58] COM(2012) 744. [59] A Versenyképességi Tanács 2011. májusi ülésén
elfogadott következtetéseknek megfelelően. [60] Az Európai Bizottság 354. számú, „Vállalkozás” című
Eurobarométer gyorsfelmérése. [61] Az Európai Unióban a vállalkozásokra háruló szükségtelen
adminisztratív terhek megszüntetésére irányuló cselekvési program meghatározta
azokat a kiemelt területeket, amelyeken az uniós jogszabályokból, ezen belül az
említett jogszabályokat végrehajtó vagy átültető nemzeti jogszabályokból
fakadó adminisztratív terhek mintegy 80 %-a jelentkezik. A független
tanácsadó szerepét betöltő Stoiber-csoporttal együttműködve több száz
módosítási javaslat született, amelyek már eddig is több mint
40 milliárd EUR éves megtakarítást eredményeztek a vállalkozások
számára. A javaslatok többek között a mezőgazdaság, a környezetvédelem és
a halászat, valamint a társasági jog, az adózás, a statisztika, az
élelmiszer-biztonság és a gyógyszeripar területére vonatkoztak. A
megtakarításhoz a legnagyobb mértékben az adójog (átállás a papíralapú
számlákról az elektronikus számlákra), valamint a társasági jog (a
mikrovállalkozások mentesítése a mérleggel kapcsolatos egyes rendelkezések és a
közzétételi kötelezettségek alól) járult hozzá. [62] COM(2011) 803 és Közlemény a célravezető uniós
szabályozásról, lásd: http://ec.europa.eu/governance/better_regulation/index_hu.htm. [63] A Tanács 2010. július 13-i
2010/45/EU irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló
2006/112/EK irányelvnek a számlázás szabályai tekintetében történő
módosításáról. [64] A becslések szerint a megtakarítás középtávon mintegy 18
milliárd EUR lenne, ha valamennyi vállalkozás áttérne az elektronikus
számlázásra. [65] A legjobb gyakorlatok összefoglaló ismertetését lásd az
adminisztratív terhek csökkentésével foglalkozó magas szintű munkacsoport
által elfogadott, „Európa jobban is teljesíthet” című jelentés (2011.
november) részletes mellékleteiben, mely dokumentum a következő
internetcímen olvasható: http://ec.europa.eu/dgs/secretariat_general/admin_terhek/best_practice_report/docs/BP_report_SIGNATURE_en.pdf
[66] Konzultáció: „Melyik az a tíz uniós jogszabály, amely a
legnagyobb terhet rója a kkv-kra?”
http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/public-consultation-new/index_hu.htm. [67] „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé”, 2012.4.18.,
COM(2012) 173 végleges. Lásd még „Az első alkalmazott” szakértői
csoport „A növekedés akadályai – Az első alkalmazott felvétele” című
jelentését, http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/files/support_measures/first_EMP/1st_EMP_en.pdf. [68] Ez a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására
szolgáló bizottsági cselekvési terv eredménye, (COM(2011) 870 végleges). [69] A Bizottság 2013. évi munkaprogramja (COM(2012) 629
végleges). [70] A 2010-es Business Dynamics (Üzleti dinamika)
című tanulmány megállapította, hogy a felmérésben részt vevő
33 országból 7-ben lehetett 30 napon belül megszerezni az összes
szükséges engedélyt az öt mintatársaságra. [71] http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/ags2013_hu.pdf, 10. oldal. [72] Eurostat, „Statistics in focus: the entrepreneurial gap
between men and women” (Fókuszban a statisztika: a férfi és női
vállalkozók közötti szakadék) (30/2007). [73] Lásd pl.: O. Bekh, ETF, Women's Entrepreneurship
Development (A női vállalkozói tevékenység fejlesztése), szakpolitikai
tájékoztató (2012); A. Lesina, F. Lotti, Do Women Pay More for Credit?
Evidence from Italy (A nők drágábban jutnak hitelhez? Bizonyítékok
Olaszországból), NBER munkadokumentum (2008); Women in business and
decision-making (A nők az üzleti életben és a döntéshozatalban),
Eurochambres (2004). [74] HL L 180., 2010.7.15., 1. o. [75] További példa arra, hogy mit lehet elérni, egy egyesült
államokbeli székhelyű szervezet, a nyugdíjas vezetők szolgálata
(Service Corps of Retired Executives, SCORE), amely 13 000
önkéntesből álló hálózatot hozott létre, akiknek a szakértő tanácsai
révén 2011-ben 67 000 munkahely jöhetett létre. [76] OECD(2010), Open for Business; Migrant Entrepreneurship
in OECD Countries (Nyitottság az üzletre; Migráns vállalkozók az OECD
országokban), OECD Publishing, http://dx.doi.org/10.1787/9789264095830-en. [77] Rath,
J., Eurofound (2011), Promoting ethnic entrepreneurship in European cities
(Az etnikai vállalkozások előmozdítása az európai városokban), az Európai
Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, Európa, amely a következő internetcímen
érhető el: http://www.eurofound.europa.eu/pubdocs/2011/38/en/2/EF1138EN.pdf. [78] COM(2011) 455 végleges és SEC(2011) 957
végleges. [79] A Tanács 2009/50/EK irányelve. [80] „A fiatalok bevonása a foglalkoztatásba”, COM
(2012) 727. [81] Lásd különösen az Európai Bizottság–OECD szakpolitikai
tájékoztatót a fiatalok vállalkozói tevékenységéről Európában, amely az
alábbi internetcímen érhető el: http://ec.europa.eu/youth/news/20120504-youth-entrepreurship-employment_en.htm. [82] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/eurobarometer/.