EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.10.8.
COM(2015) 484 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program és az Európai Energiahatékonysági Alap végrehajtásáról
{SWD(2015) 191 final}
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program
és az Európai Energiahatékonysági Alap végrehajtásáról
I.
A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁBAN ELÉRT ELŐREHALADÁS
Az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program (EEGP) motorjai, az energiaipari infrastruktúra és az innováció ma is éppoly fontos, mint a program 2009. évi létrehozásakor volt.
A 2010-ben elfogadott EEGP-projektek az Energiaügyi Főigazgatóság által készített interaktív térképen láthatók, amely a Főigazgatóság honlapján a következő link segítségével érhető el:
http://ec.europa.eu/energy/eepr/projects/
.
E jelentés a 2014-ben elfogadott jelentés
mintáját követi, és az EEGP minden egyes része vonatkozásában bemutatja a projektek és az Európai Energiahatékonysági Alap végrehajtása terén elért eredményeket. E jelentés a 2014. augusztus 31. és 2015. június 30. között végrehajtott projekteket, valamint az ebben az időszakban teljesített kifizetéseket vizsgálja.
II.
ÁLTALÁNOS PROJEKTVÉGREHAJTÁS
2015 végén 59 projektből 34 teljes körűen befejeződött, és – a visszafizettetési felszólitások 112 085 349 EUR összegének levonását követően – összesen 1 860 487 739 EUR-t fizettek ki a kedvezményezetteknek.
A projektek többsége befejeződött, és a projektgazdák várhatóan ez év végéig benyújtják a végső kifizetés iránti kérelmeiket. A villamosenergia- és gázinfrastruktúra tekintetében a helyzet általában véve pozitív, és a fennmaradó nyolc projekt megvalósítása folyamatban, egy projekt pedig jelenleg függőben van.
Bizonyos nehézségek továbbra is fennállnak, különösen a tengeri szélenergia hálózati integrációja és a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás tekintetében. Ez az új technológiák magas költségeiből és a pénzügyi kockázat kezdetben vártnál magasabb szintjéből fakad.
A Bizottság úgy döntött, hogy továbbra is pénzügyi támogatást nyújt a befektetőknek egészen addig, amíg egyértelmű, hogy a végleges beruházási döntésre lehetőség van.
1.
Gáz- és villamosenergia-infrastruktúrák
Az EEGP infrastruktúra alprogramja 44 projektet támogat három fő tevékenységi területen.
A projekteket minden egyes tagállamban az átvitelirendszer-irányítók vagy a projektgazdák valósítják meg. A lekötött 2 267 574 462 EUR-ból 2015 június 30-ig mintegy 1 094 297 460 EUR került kifizetésre a kedvezményezetteknek. A kifizetésekhez a projektgazdák azon határozott kötelezettségvállalása szükséges, hogy a projektet végleges beruházási döntés révén végrehajtják.
A projektek három területet érintenek:
- Gáz- és villamosenergia-infrastruktúrák:
A gázinfrastruktúra a termelők és a végfelhasználók közötti energiaellátási lánc gerince. A szállítóvezetékek, a tárolólétesítmények és az LNG-visszaalakító terminálok az olyan fizikai elemek közé tartoznak, amelyekkel biztosítható, hogy a gáz a szükséges helyre és a szükséges időben eljusson a felhasználóhoz. A gázinfrastruktúrát az elkövetkező években tovább kell fejleszteni és meg kell erősíteni. A tagállamok között hiányzó összeköttetések kiépítése segíteni fog a biztos ellátás megőrzésében és a rugalmasság új, egyre sűrűbben jelentkező követelményének biztosításában.
- Kétirányú gázáramlást biztosító projektek:
Az Oroszország és Ukrajna közötti 2009-es gázellátási válság következtében a legtöbb közép- és kelet-európai tagállam gázellátása megszűnt, és nem minden importigényt sikerült teljesíteni. Ez nem európai szintű gázhiány miatt következett be, hanem azért, mert a meglévő infrastruktúra nem rendelkezett olyan műszaki berendezésekkel és adottságokkal, amellyel meg lehetett volna fordítani a gázáramlás irányát kelet-nyugati irányból nyugat-keleti irányba. Az EEGP-program támogatást nyújtott e hiányosság orvoslására, így Közép- és Kelet-Európában már rendelkezésre állnak a kétirányú gázáramlást biztosító infrastruktúrák.
- Villamosenergia-infrastruktúra projektek:
A különféle megújuló energiaforrásokból származó, egyre nagyobb mennyiségű villamos energia betáplálásához jelentős beruházásokra van szükség az új infrastruktúrák terén. Ráadásul a tagállamok egy része még mindig „energiaszigetnek” számít, mivel a szomszédos országokkal, illetve a belső energiapiaccal való összeköttetésük nem megfelelő.
1.1
Az eddigi eredmények
A 44-ből máig 31 projekt zárult le (összehasonlításképpen: 2014 elején ez a szám 27 volt.). Emellett nyolc projekt folyamatban, egyet felfüggesztettek. Ezenkívül 2014 szeptemberében megszűnt négy projekt pénzügyi támogatása (Nabucco, Galsi, Poseidon és a kétirányú gázáramlást biztosító romániai projekt). A villamosenergia-ágazatban kilenc projekt fejeződött be. A fennmaradó négy projekt jól halad: némelyik befejezése még az idén vagy legkésőbb 2016-ra várható. A gázágazatban 22 projekt megvalósult, öt megvalósítása a terv szerint halad, egy jelenleg fel van függesztve, 4 pedig megszűnt. A kétirányú gázáramlást és összeköttetéseket biztosító közép- és kelet-európai projektek mindegyike befejeződött, kivéve a kétirányú gázáramlást biztosító romániai projektet, amelyet a Bizottság 2014 szeptemberében megszüntetett.
Az EEGP-források révén rendelkezésre állt a projektekhez szükséges finanszírozás, és ezáltal elkerülhető volt, illetve csökkent a késedelem. Így javult a hálózat biztonsága és megbízhatósága, fokozódott az ellátás biztonsága és diverzifikációja, valamint megszűntek a kritikus szűk keresztmetszetek.
Az EEGP végrehajtásáról szóló legutóbbi, 2014-es jelentés óta jelentős előrelépés történt a villamosenergia- és gázinfrastruktúra-projektek területén. A 2014-ben és 2015-ben folyósított pénzügyi támogatás például hozzájárult a dán gázátviteli rendszer megerősítéséhez; ez a projekt 2014 végén fejeződött be. Az új infrastruktúra bővíteni fogja a dán-német határnál az ellundi betáplálási ponttól a gázátviteli kapacitást, és kapcsolatot fog képezni a német hálózat és a dán átviteli rendszer között. Az új vezeték továbbá jelentősen megnöveli a földgázellátás biztonságát Dániában. Ez ellensúlyozza a tengeri területeken található kimerülő források hatását, és fokozza a földgázellátás biztonságát Dániában, Svédországban és a balti térségben, ami pedig jobb piaci integrációt eredményez.
Egy további sikertörténet a „Nordbalt 02” projekt 2014. végi befejezése, amely segítette a litván belső átviteli hálózatnak a villamos energia rendszerösszekötőben való áramlásának megkönnyítésére irányuló szükséges fejlesztésének megvalósítását.
Befejeződött továbbá a lengyel gázátviteli rendszernek a Lengyelország és Németország határkeresztező rendszer-összeköttetésénél történő fejlesztését és korszerűsítését célzó projekt is. EEGP-támogatásból részesültek a lasow-i csomópont korszerűsítési és építési munkálatai, valamint Lengyelország vezetékeinek összekapcsolása.
Az EEGP keretében támogatást kapott továbbá a Portalegre-Guarda és a Cantanhede-Mangualde közötti kétirányú szállításra alkalmas gázvezeték 48 km-es szakaszának 2014 végén befejeződött kiépítése is. A projekt erősíteni fogja az Ibériai-félsziget ellátásának biztonságát, mivel a továbbfejlesztés során harmadik összeköttetést hoz létre a spanyol gázhálózattal.
Egy másik, a Franciaország és Spanyolország közötti összeköttetést biztosító, megvalósult projekt össze fogja kapcsolni a megújuló energiaforrásokat a hálózattal, és hozzá fog járulni a francia és spanyol villamosenergia-piacok integrálásához, valamint erősíteni fogja a villamosenergia-ellátás biztonságát regionális, országos és uniós szinten egyaránt.
2015 tavaszán avatták fel az Olaszország és Málta közötti 225 MW kapacitású, tenger alatti új vezetékes összeköttetést. A projektnek köszönhetően, amely biztosítja a megújuló energia időszakos jellege miatt szükséges tartalék forrást, megszűnt a máltai hálózat elszigeteltsége Európa többi részétől. Javítani fogja az ellátás biztonságát, csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását és elő fogja segíteni Máltán a megújuló energiaforrások térnyerését.
A szűk keresztmetszetek felszámolásának és az energiaszigetek, például a balti államok, az Ibériai-félsziget, Írország, Szicília és Málta további integrálásának eredményeképpen az Uniót behálózó energetikai infrastruktúra-rendszer kiépítése jól halad.
Előreláthatólag a folyamatban lévő nyolc projekt többsége 2015–2016-ban lezárul, és várhatóan csak két projekt megvalósítása húzódik el 2018-ig, illetve 2019-ig.
Az EEGP a jelenlegi energiapolitikai prioritásokkal összefüggésben támogatja a kulcsfontosságú európai energetikai infrastrukturális projekteket. A transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatások
nyolc konkrét, prioritásnak minősülő folyosó közös érdekű projektjeinek mihamarabbi kiépítésére vonatkozóan állapítanak meg intézkedéseket. Közös érdekű projektek esetében különösen gyorsított (legfeljebb három és fél évig tartó) engedélyezési eljárás vehető igénybe, a határokon átnyúló projektek végrehajtását előmozdító szabályozási ösztönzők alkalmazhatók, és a projektek jogosultak lehetnek támogatásra az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből
.
A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó, a közlekedést, energiaipart és távközlést felölelő, 30,44 milliárd EUR értékű teljes költségvetésből az energiaiparra 5,35 milliárd EUR jut.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz az uniós energiapolitika szempontjából legfontosabb projektek támogatására és megvalósítására törekszik. Ezenkívül az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz finanszírozási szabályai rendkívül szigorúak: a projekt csak végső eszközként veheti igénybe akkor, ha más eszköz – a hálózati díjak általi finanszírozás vagy a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír révén történő hosszú távú finanszírozás – nem elég a befektetés beindításához.
2.
A tengeri szélenergia hasznosítására irányuló projektek
2.1.
Az eddigi eredmények
A tengeri szélenergiával kapcsolatos EEGP-alprogram kilenc projektet foglal magában, és összesen 565 millió EUR támogatást nyújt két fő tevékenységi területen:
innovatív turbinák és a tengeren felállítandó alapszerkezetek széles körben való tesztelése, gyártása és alkalmazása (6 projekt), és
nagy mennyiségű tengeri szélenergia hálózatba való betáplálását lehetővé tevő, moduláris megoldások kialakítása (3 projekt).
A 9 projekt közül 3 lezárult, kettőt pedig idő előtt megszüntettek. A projektekre 237 603 431 EUR-t fizettek ki.
2.2.
Ez eddigi eredmények ágazatonként
2.2.1.
Az innovatív turbinák és tengeri szerkezetek terén elért eredmények
A Nordsee Ost projekt késedelmeket szenvedett a 2014-15-ös rossz időjárási viszonyok, valamint a hálózati becsatlakoztatással és a szélturbinákkal összefüggő műszaki problémák együttese miatt. A határidő 2015 végéig meghosszabbodott.
Az aberdeeni tengeri szélerőműpark és szélenergia-hálózati központ végrehajtása továbbra is jelentős nehézségekbe ütközik. Aberdeenben a tengeri és a szárazföldi engedélyek beszerzése körüli (jogi) nehézségek késleltetik a projektet. A végleges beruházási döntés a legnagyobb valószínűség szerint 2016 negyedik negyedévben várható (az üzembe helyezés 2019-ben). A Global Tech I. projekt esetében még nincs társbefektető. A Bizottság ezért 2015 áprilisában megerősítette, hogy visszamenőleges hatállyal 2014. január 1-jével megszünteti a projektet.
2.2.2.
A szélerőmű-hálózat integrálása terén elért előrelépés
Egy projekt – a nagyfeszültségű egyenáram-hálózati projekt – megszűnt. A két fennmaradó projekt, a Kriegers Flak és a Cobra Cable – az éveken át tartó technológiai és költségbeli nehézségeket követően – folyamatban van.
A Kriegers Flak esetében a vállalkozások által tett új javaslat összhangban áll az EEGP-vel. A projektpartnerek 2015 januárjában a frissített együttműködési megállapodás aláírásával új műszaki koncepció alapján elfogadták a végleges beruházási döntést. A tengeri rendszerösszekötőt a tervek szerint 2018 végén helyezik üzembe.
A Cobra Cable esetében a támogatási megállapodás módosult, és az intézkedést 2017 decemberéig meghosszabbították. Megkezdődött az áramátalakítók és a kábelek beszerzése, a szerződéskötésre pedig 2015 novemberében kerülhet sor. A végleges beruházási döntés meghozatalára 2016 második negyedévében fog sor kerülni, ha a nyomvonalra vonatkozó összes vonatkozó engedélyt sikerült beszerezni, valamint a kábelre és az áramátalakító állomásokra vonatkozó beszállítói szerződések nem lépik túl a 621 millió EUR költségvetési határt. E feltételek teljesülése esetén a kábel két évvel rá működőképes.
3.
Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás
A kapcsolódó EEGP-alprogram 6 projektet foglal magában, és 1 milliárd EUR támogatást nyújt olyan projektekre, amelyek a szén-dioxid-leválasztást, -szállítást és -tárolást felölelő folyamat egészének megvalósítását szolgálják.
Egy projekt, amelynek keretében szén-dioxid-leválasztást, -szállítást és -tárolást biztosító működő kísérleti erőművek jöttek létre, lezárult. Három projekt idő előtt megszűnt. Két projekt még folyamatban van. E projektekre 426 982 066 EUR-t fizettek ki.
Előrelépés a CLT-projektek terén
A két fennmaradó projekt, a ROAD (Hollandia) és a Don Valley (Egyesült Királyság) esetében továbbra is komoly nehézségek mutatkoznak az építéshez és a működéshez szükséges források megszerzése terén.
A Don Valley projekt jól halad a szén-dioxid szállítására és tárolására szolgáló infrastruktúra fejlesztése terén, amely a NER300 által társfinanszírozott White Rose projekt és a Humber térségi más esetleges CLT-projektek keretében is felhasználásra kerül. A CLT-vel felszerelt erőmű jövője mindazonáltal teljes mértékben attól függ, hogy sikerül-e operatív támogatáshoz jutnia az Egyesült Királyság Contract for Difference elnevezésű programjából. 2014 augusztusában az Egyesült Királyság kormánya szakpolitikai tájékoztató dokumentumot tett közzé, amelyben vázolta a következő lépéseket a szén-dioxid-leválasztás és -tárolással kapcsolatban, amelyek között szerepel a Don Valleyhez hasonló CLT-projektek szempontjából megfelelő „Contract for Difference” programok fejlesztése is. A Bizottság a projektpartnerekkel és az Egyesült Királyság kormányával egyaránt folytatja az egyeztetést az ütemezésről és egy kedvező végleges beruházási döntés elfogadásának lehetőségéről. A Bizottság továbbá megvizsgálja a támogatási megállapodás módosításának lehetőségét is, hogy az tekintettel legyen arra a késedelemre, amely a Contract for Difference elnevezésű program és a tervezett új szén-dioxid-leválasztási technológiai kidolgozásában a projektkoordinátori feladatnak 2014 decemberében egy új befektető általi átvétele nyomán következett be.
A ROAD projekt esetében a szén-dioxid alacsony ára miatt az eredeti számításokhoz képest finanszírozási rés keletkezett. Az Európai Bizottság jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a megoldás érdekében összehozza az érintett tagállamokat, az érintett ágazati partnereket és Norvégiát. Ennek eredményeképpen a projekt keretében megvizsgáltak egy időközben elérhetővé vált másik tárolási lehetőséget, amellyel – a parthoz viszonyított közelebbi helyzeténél fogva – jelentősen csökkenthetők a szén-dioxid szállításával és tárolásával összefüggő költségek. A Bizottság továbbá konkrét szándéknyilatkozatokat kapott ennek az Európában első, az utóégető CLT-technológiának egy kereskedelmi célú széntüzelésű erőműben való alkalmazását szemléltető projektnek a „Horizont 2020” keretében megvalósuló ERA-NET társfinanszírozása támogatására és a benne rejlő terjesztési lehetőségek teljes körű kiaknázására. Ez egyben azt is jelentené, hogy sikeresen demonstrálható egy olyan technológia, amely képes a meglévő szénerőművek utólagos átalakítására.
III.
AZ EURÓPAI ENERGIAHATÉKONYSÁGI ALAP (EEEF)
2010 decemberében az európai energiaügyi gazdaságélénkítő programból (EEGP) 146,3 millió EUR került elkülönítésre a fenntartható energiagazdálkodási projekteket támogató pénzügyi mechanizmus számára. 125 millió EUR az azóta már összesen 265 millió EUR-val gazdálkodó
, 2011 júliusában létrehozott Európai Energiahatékonysági Alapnak (EEEF) nyújtott uniós támogatásként került felhasználásra, amelyet a technikai segítségnyújtási támogatási eszköz 20 millió EUR-val egészített ki, valamint amelyhez további 1,3 millió EUR járul tájékoztató tevékenységekre.
Az EEEF testreszabott finanszírozást nyújt (hitel- és tőkefinanszírozási eszközöket egyaránt) az energiahatékonysággal, a megújuló forrásokból származó energiával és a tiszta városi közlekedéssel kapcsolatos projektekhez. A kedvezményezettek helyi vagy regionális hatóságok vagy a nevükben eljáró magánszervezetek.
1. Az eddigi eredmények
Európai Energiahatékonysági Alap (EEEF)
2014-ben két új, franciaországi és hollandiai projekt aláírására került sor. Franciaországban 5 millió EUR támogatásban részesül egy, a Rhône-Alpes régió tulajdonában lévő magántársaság a középületek (iskolák, középiskolák és tornatermek) építési szakaszban történő felújítása és további hosszú távú finanszírozási források mozgósításának lehetővé tétele céljából. A szóban forgó vállalat megközelítésmódja jól példázza azt az egyesítő mechanizmust, ami az energiahatékonyság területén eszközölt uniós befektetések volumennövekedéséhez szükséges.
Hollandiában Venlo város 8,5 millió EUR összegű hosszú távú finanszírozási szerződést írt alá a közvilágítás korszerűsítésének finanszírozására, amelynek keretében legalább 16 000 fényforrást (a város összes fényforrásainak 73%-át) LED-ekkel kívánnak felszerelni és így több mint 40%-os energiamegtakarítást elérni.
Az Alap 2014. december 31-i létrehozása óta kilenc projektre vonatkozóan összesen 115 millió EUR értékű szerződés került aláírásra, amely 216 millió EUR nagyságú végső befektetést generált. Ezenkívül 3 projektre 70 millió EUR került elkülönítésre.
Projektértékelő és jelentéstételi keret került kidolgozásra a szén-dioxid-egyenértékek megtakarítására és az elsődleges energiamegtakarításra vonatkozóan. Az EEEF-befektetések 2014 végére 96 000 tonna CO2-megtakarítását tették lehetővé, amely 12 000 uniós polgár éves CO2-egyenértékű kibocsátásának felel meg.
Technikai segítségnyújtási eszköz
2014-ben hét helyi önkormányzat számára projektfejlesztő tevékenységeik finanszírozása céljából további 5,5 millió EUR került elkülönítésre. Ez 127 millió EUR értékű befektetést képes mozgósítani, vagyis az eredeti befektetés összegének 23-szorosát.
A Bizottság által finanszírozott technikai segítségnyújtási eszköz összességében 17 millió EUR-val járult hozzá 16 projekt szervezéséhez. A kis összegű kihasználatlan támogatások megléte több tényezővel is magyarázható. Először is az Alap felfutási időszaka során kijelölt első projektek már előrehaladottabb és kiforrottabb állapotban voltak, így ezek esetében nem volt szükség technikai segítségre. A technikai segítségnyújtási eszközzel kapcsolatos tapasztalatok továbbá rámutatattak arra, hogy az energiahatékonysági projektek finanszírozása során számos kihívással kell szembenézni, ilyen például a kérelmeknek az alap létrehozásakor becsültnél kisebb előkészítettségi foka (a beérkezett, technikai segítségnyújtás iránti kérelmeknek csak kis hányada volt elfogadható állapotban), a projektekben a kormányzati politikai változások nyomán bekövetkezett változások vagy az első megvalósíthatósági tanulmányok alapján szükséges kiigazítások.
Tájékoztatási tevékenységek
Az Európai PPP Szakértői Központ (EPEC)
véglegesítette tájékoztató kampányát, amely 3 témával foglalkozott: az energiahatékonyságon alapuló szerződések kidolgozásának támogatása a tagállamokban, a strukturális alapok és a Kohéziós Alap energiahatékonysági célú és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos optimális felhasználásának ösztönzése, valamint a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó szakpolitikai változásokkal és prioritásokkal kapcsolatos információk terjesztése. A különféle tájékoztatók és országstratégiák kidolgozása alapján több tagállamban célzott munkaértekezletekre és nyomon követési tevékenységekre került sor.
A legfontosabb következtetések és kilátások
Az EEEF földrajzi lefedettségének bővítésére törekszik, különösen Közép- és Kelet-Európában, hogy megfelelhessen az európai helyi és regionális hatóságok különféle igényeinek.
Mostanra az Alap fokozatosan kialakította költséghatékony befektetéseket jegyző stabil eredménylistáját, és a jövőben tevékenyen fog törekedni további tapasztalt befektetők bevonására, hogy minél jobban növelje az uniós hozzájárulás tőkeáttételi hatását.
IV.
Összefoglaló következtetések
Az EEGP kedvező eredményekkel szolgált. A projektek többsége megvalósult, különösen a gáz- és villamosenergia-infrastruktúra területén. A Bizottság adott esetben határozott a projekt megszüntetetéséről, valamint továbbra is szigorúan ellenőrzi a projektek végrehajtását és nyomon követését.
A tengeri szélenergiával összefüggő lehetőségek a vártnál összetettebbnek bizonyultak, és öt év alatt jelentős technológiai tudás halmozódott fel. Ugyanez vonatkozik a CLT-projektekre, amelyek esetében a szükséges kiegészítő finanszírozás megtalálása körüli további nehézségek késleltetik az előrelépést, vagy a projektek leállásához vezettek.
Az EEEF szintén jól teljesített: kereskedelmi alap jött létre, amely folyamatosan bővülő forrásaiból finanszírozási megoldásokat kínál, és nyereségét az igazgatási kiadásokra, a részvényesi osztalékok kifizetésére és az alapítási költségek visszafizetésére fordítja.