Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Szabadfoglalkozásúak 4.0

(saját kezdeményezésű vélemény)

(2021/C 286/03)

Előadó:

Rudolf KOLBE

Közgyűlési határozat:	2020.2.20.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 32. cikke
	saját kezdeményezésű vélemény
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2021.3.31.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2021.4.27.
Plenáris ülés száma:	560.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	233/0/3

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

A szabadfoglalkozásúak már ma is széles körben sikeresen használják a digitális és a mesterséges intelligencián (MI) alapuló alkalmazásokat megbízóik javára, és – például a mérnöki területen – vezető szerepet vállalnak ezeknek az eszközöknek a technológiai fejlesztésében. Az alkalmazások gyakorlati használhatóságának és hatékonyságának biztosítása érdekében a jövőben is fokozottan be kell őket vonni a fejlesztésbe és a validációba.

1.2.

A digitális alkalmazásokra nem szabad úgy tekinteni, mint a szabadfoglalkozásúak által nyújtott szolgáltatások kínálatának a versenytársaira vagy helyettesítőire. Ezek az alkalmazások sokkal inkább olyan segédeszközök, amelyek már ma is javítják és bővítik a szabadfoglalkozásúak nyújtotta szolgáltatásokat és azok körét.

1.3.

A szabadfoglalkozásúaknak ügyfeleik, betegeik és megbízóik érdekében képesnek kell lenniük a digitális technikák használatából adódó veszélyek felismerésére és értékelésére. Ez abból a különleges bizalmi jellegből adódik, amely erre a viszonyra jellemző, és amely a digitális értékesítési módok esetén is központi elem marad.

1.4.

A betegeknek, ügyfeleknek és megbízóknak a digitális alkalmazásokkal összefüggésben bízniuk kell abban, hogy a szabadfoglalkozású szolgáltatások nyújtása szakmai alapon, saját felelősségre és külső érdekektől függetlenül történik. Ennek fontos előfeltételét képezik a digitális fejlesztésekhez igazodó, megfelelő szakmai szabályzatok.

1.5.

A szabadfoglalkozásúaknak következetesen biztosítaniuk kell az adatvédelmet, és harmadik személyekkel szemben óvniuk kell azt. Az EU-ban az adatokkal való visszaélés elkerüléséhez biztonságos digitális infrastruktúrákra van szükség.

1.6.

A szabadfoglalkozásúaknak naprakész állapotba kell hozniuk a képzési és továbbképzési tartalmakat, hogy minél magasabb minőségi szinten biztosítsák saját maguk és alkalmazottaik informatikai és digitalizációs készségeit. Kérjük, hogy az Unió megfelelő támogatási programokkal kísérje ezeket a folyamatokat.

1.7.

A szabadfoglalkozásúaknak hozzá kell igazítaniuk saját adminisztrációjukat a digitális fejlesztésekhez, és aktívan részt kell venniük a folyamat alakításában. Ez szükségessé teheti a szakmai etikai szabályok bővítését.

1.8.

A Római Nyilatkozatban foglalt kritériumokat és alapelveket alapul véve támogatni kell, hogy a digitalizáció által új szabad foglalkozások jöjjenek létre.

2.   A Covid19 és a szabadfoglalkozásúak

2.1.

A világjárvány a szabadfoglalkozásúak körében is erőteljes digitalizációs folyamatot idézett elő. A szabadfoglalkozású szolgáltatások iránti fokozott igény és a világjárvány okozta korlátozások miatt erősen bővíteni kellett a digitális kínálatokat. A válság egyértelművé tette, hogy mennyire függ társadalmunk a rendszer szempontjából lényeges szabadfoglalkozásúak kiváló szakértelmétől. A válságok leküzdésében és a lakosság alapvető igényeinek biztosításában a kormányok fontos partnereinek számító szabadfoglalkozásúaknak a jövőben még jobban be kell kapcsolódniuk a szociális partnerség rendszereibe, és szolgáltatásaikat a digitális fejlesztésekhez igazodó, megfelelő szakmai szabályzatokkal kell biztosítaniuk. Fontos látni, hogy a világjárvány alatt sok önálló és szabadfoglalkozású nem vagy csak elégtelen mértékben fért hozzá állami támogatásokhoz.

2.2.

A szabadfoglalkozásúak szolgáltatásainak erős digitalizációja még a távoli területeken is tartós hatással lehet az ellátások javítására. Ennek során biztosítani kell, hogy minél hamarabb megszüntessék a városok és a vidék között a gyors szélessávú internet vonatkozásában még mindig fennálló túl nagy különbséget, és hogy a digitalizált szolgáltatások az emberek számára minden régióban egyformán hozzáférhetővé váljanak. A szabadfoglalkozásúak a válság alatt beruháztak a digitalizációba és az adatvédelembe, hogy eleget tegyenek a társadalomban kulcsszerepet betöltő, a közjóra irányuló szolgáltatói feladatuknak. Ezért fontos, hogy a gazdaság újraélénkítésére irányuló minden intézkedésnél külön figyelembe vegyék a szabadfoglalkozásúakat, mint a rendszer szempontjából lényeges csoportot.

3.   Római Nyilatkozat – A szabad foglalkozás definíciója

3.1.

A szabadfoglalkozásúak alapvető szerepet játszanak az EU gazdasági és társadalmi fejlődésében. Ezek a szakmák az olyan szabályozott szakmák széles skálájának részét képezik, amelyeknek speciális képesítésekkel kell rendelkezniük, és az összes európai munkavállaló 22 %-át képviselik. 2013-ban az EU bruttó hozzáadott értékének már több mint egytizede származott a szabadfoglalkozásúak ágazatából. A Covid19-válság rávilágított arra, hogy társadalmunk egzisztenciálisan függ a szabadfoglalkozásúak által nyújtott, magas színvonalú szolgáltatásoktól. Reziliens munkaadókként és vállalkozásokként a szabadfoglalkozásúak jelentős foglalkoztatási potenciállal rendelkeznek. Emellett fontos közérdekű feladatokat is ellátnak. Az általuk nyújtott szolgáltatások szorosan kapcsolódnak az alapvető egyéni szükségletekhez, például az élethez, a munkához, az egészséghez, a biztonsághoz vagy a tulajdonhoz. Ebből kiindulva fontos, hogy biztosítva legyen a demokratikus hozzáférés a szabadfoglalkozásúak szolgáltatásaihoz, például az orvoslás területén, a szociális biztonsággal kapcsolatos rendszerek keretében vagy a jogi szolgáltatások területén a költségmentesség révén. A honoráriumok vagy költségek felső határaira vonatkozó ajánlások egyfajta védelmi funkciót töltenek be azok számára, akik a szabadfoglalkozásúak szolgáltatásait igénybe veszik, és a fennálló információs aszimmetria miatt rá vannak utalva az ilyen előnyökre.

3.2.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ismételten foglalkozott a szabadfoglalkozásúakkal, és 2014-ben megbízást adott „A szabadfoglalkozásúak helyzete – az európai civil társadalomban betöltött funkciójuk és jelentőségük” (1) című átfogó tanulmány megírására. Ezeknek a munkáknak a során kiderült, hogy az EU szintjén mindeddig nem létezik általánosan kötelező érvényű vagy általánosan érvényes definíció a szabadfoglalkozásról.

3.3.

Ezért az EGSZB 2017. decemberében a szabadfoglalkozásúak fogalmának meghatározása céljából kiadta a Római Nyilatkozatot. Ennek során a szabadfoglalkozásúak egyes európai ernyőszervezeteinek előzetes munkáira lehetett támaszkodni, amelyek arra tettek közösen kísérletet, hogy a Szabadfoglalkozásúak Chartájának formájában megfogalmazzanak egy európai definíciót.

3.4.

A Római Nyilatkozat értelmében a szabadfoglalkozásúak külön szakmai képzettség vagy képesítés alapján nyújtanak szellemi-eszmei (intellektuális) szolgáltatásokat. Ezek a szolgáltatások személyes jellemzővel bírnak, és bizalmi viszony alapján nyújtják őket. A szabadfoglalkozásúak tevékenységüket saját felelősségükre és szakmai tekintetben függetlenül gyakorolják. Meghatározó számukra szakmai étoszuk, egyaránt kötelezettséget vállalnak megbízóik érdekei és a közjó iránt, és valamely szakmai szervezet és ellenőrzés hatálya alá tartoznak.

3.5.

Ez a definíció nem kizárólagos, hanem nyitott az új technikai fejlesztések és új foglalkozások felé. A Római Nyilatkozat kifejezésre juttatja, hogy ezek a jellemzők a szabad foglalkozás ismertetőjelei, de nem kell mindig halmozottan fennállniuk.

4.   A digitalizáció kihívásai

4.1.

A globális digitalizáció olyan össztársadalmi átalakulási folyamatot váltott ki, amelynek a következményei nem beláthatók. A Covid19-világjárvány hozzá fog járulni ennek a fejlődésnek a felgyorsulásához.

4.2.

A következő példák azt mutatják, hogy a digitális alkalmazások és értékesítési módok és a mesterséges intelligencia alkalmazása már most is sok szabadfoglalkozású szolgáltatás elengedhetetlen részét jelentik, és a jövőben tovább optimalizálhatják ezeket a szolgáltatásokat. Még nyitott kérdés, hogy milyen hatással jár a személyes kapcsolat hiánya a szabadfoglalkozásúak és ügyfeleik, megbízóik vagy betegeik közötti különös bizalmi viszonyra, és az is, hogy milyen mértékben helyettesíthető mesterséges intelligenciával az úgynevezett emberi tényező.

4.2.1.

A jogi tanácsadás területén egyre elterjedtebbé válnak a blokklánc-technológiák és az úgynevezett jogi technológiai alkalmazások. Az elektronikus ügyvédi postafiókok és e-kormányzati alkalmazások tartósan meg fogják változtatni a bíróságokkal és hatóságokkal való érintkezést. A szabadfoglalkozásúak már most is fontos partnerek az e-kormányzati projektek végrehajtásában, és jelentősen hozzájárulnak az adminisztráció egyszerűsítéséhez ezen a területen.

4.2.2.

Az építészeti tervezés területén a Building Information Modeling (BIM) – az épületinformáció-modellezés, az épületek tervezésének, kivitelezésének és hasznosításának hálózati módszere – egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, az infrastrukturális területen pedig sok biztonsági értékelést végeznek mesterséges intelligencia segítségével.

4.2.3.

Az egészségügyben a MI-alkalmazások révén jelentős változások mennek végbe az orvosi diagnosztika területén. Ehhez társul a távgyógyászati tanácsadások, az elektronikus receptfelírások fejlődése és az elektronikus betegdokumentációk fokozott használata.

4.3.

A digitalizáció megváltoztatja a kommunikáció és az információ útjait. Egyrészt lehetőséget nyújt a felhasználók számára, hogy a szabadfoglalkozású szolgáltatások igénybe vétele előtt és közben is tájékozódjanak, és így leépítsék az eddig fennálló információs aszimmetriát. Másrészt fennáll annak a veszélye, hogy a szűretlen és magyarázatok nélküli információk túlkínálata vagy a célzott álhírek elbizonytalanítják a felhasználókat, és az információk nagyon téves megítéléséhez vezetnek, ezáltal még inkább felerősítve az információs aszimmetriát.

4.4.

A szabadfoglalkozású szolgáltatások digitalizálása és a MI-alapú beszédfelismerő és fordító rendszerek a helyhez és nyelvhez való kötöttség csökkenéséhez fognak vezetni. Ez főleg a tanácsadási és építészeti tervezési szolgáltatásokra érvényes, de a szociális és az egészségügyi szféra szolgáltatásaira is. Mindez nem vezethet a szolgáltatási irányelvben előírt célország-elv kiüresítéséhez.

4.5.

A MI-alkalmazásoknál az adatok minősége különösen fontos a szabadfoglalkozású szolgáltatások területén. Ahhoz, hogy az ilyen alkalmazásokat sikeresen lehessen alkalmazni kényes területeken is, elengedhetetlen, hogy bevonják a szabadfoglalkozásúakat a technikai fejlesztésbe és különösen az adatok minőségbiztosításába.

4.6.

Ebben az összefüggésben fontos szempont az adatok anonimizálása, illetve álnevesítése, ami alapul szolgál a megbízó szándékainak megfelelő biztonságos adathasználathoz. Ugyanakkor a technikai fejlődés miatt nő a kiberbűnözés veszélye, ami fenyegetést jelent a szabadfoglalkozásúak szolgáltatási kínálatára is.

4.7.

A digitalizáció megkönnyíti az olyan új kereskedelmi szolgáltatók piacra lépését, amelyek célzottan a szabadfoglalkozásúak üzleti modelljeit kínálják. Arra kérjük az Európai Uniót és az uniós tagállamokat, hogy ahol szükséges, egészítsék ki ezt a folyamatot szabályozással – például a platformok üzemeltetői és a szabadfoglalkozásúak közötti viszony, valamint az ilyen platformokhoz való hozzáférés szabályozása érdekében. Ebbe a nemzeti felügyeleti hatóságokat vagy szakmai kamarákat is be kellene vonni. A gyógyszerészeti ellátás területén az elmúlt években nagy, határokon átnyúló tevékenységű online gyógyszertárak jöttek létre Az új szolgáltatók közül azok a cégek lehetnek előnyben, amelyek már rendelkeznek digitális szakértelemmel.

5.   A szabadfoglalkozású tevékenység központi elemei a digitális átalakulásban

5.1.

A szabadfoglalkozásúak és ügyfeleik, betegeik vagy megbízóik között különleges bizalmi viszony áll fenn, ami a szabadfoglalkozású szolgáltatások egyik lényegi jellemzője. A digitalizáció próbára teszi ezt a bizalmi viszonyt. Például azáltal, hogy a személyes kapcsolattartásra már nem közvetlenül kerül sor, hanem fokozott mértékben technikai segédeszközökön, így videokapcsolaton vagy elektronikus hírszolgálatokon keresztül. A személyes, bizalmon alapuló tanácsadás és segítségnyújtás mindazonáltal digitális formában is a szabadfoglalkozású szolgáltatásnyújtás központi eleme marad.

5.2.

Azonban hosszú távon fel kell tenni azt a kérdést, hogy a MI-alkalmazások képesek-e ugyanazoknak az igényeknek eleget tenni, mint az ember által nyújtott tanácsadási szolgáltatások. Elméletileg elképzelhető, hogy az emberek közötti bizalmi viszony az ember és a gép közötti bizalmi viszonnyá alakulhat át. Jelenleg a MI-alkalmazások ettől még messze vannak. A végső döntést az embernek kell meghoznia (az „emberi vezérlés” elve). A MI alapjául szolgáló programozásnak emberközpontúnak, átláthatónak kell lennie, és elsősorban a szolgáltatás címzettjének az érdekére kell irányulnia, és felelősségjogi szempontból azonos mércékhez kell igazodnia. A siker és a MI-szolgáltatásokba vetett bizalom szempontjából lényeges ezen túlmenően az alapul szolgáló algoritmusok átlátható nyomon követhetősége is. Ezek nem ösztönözhetik a torzításokat vagy az előítéletek megsokszorozását.

5.3.

Ennek a bizalmi viszonynak fontos alapja a szakmai függetlenség és a saját felelősség. A szabadfoglalkozásúak szolgáltatásainak elengedhetetlen jellemzője, hogy a betegek, ügyfelek és megbízók bízhatnak abban, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak a nyújtása saját felelősségre, szakmai alapon és külső érdekektől függetlenül történik. A független szakértelembe vetett bizalom éppen a digitális területen fog egyre nagyobb jelentőségre szert tenni, ahol csökken az érdekbefolyások áttekinthetősége.

5.4.

Az adatbiztonság és az adatvédelem szavatolása a digitális korban a szabadfoglalkozású szolgáltatások nyújtásának központi elemei. Ezzel kapcsolatban kulcsszerep hárul a szabadfoglalkozásúakra azáltal, hogy megbízóikkal vagy betegeikkel szemben úgy lépnek fel, mint akik garantálják a digitális alkalmazások biztonságos használatát, és tájékoztatják őket ezekről a veszélyekről. Ez erősíti a bizalmi viszonyt a szolgáltatás címzettje irányában, és kéz a kézben jár a szakmai titoktartással.

5.5.

Ugyanakkor rögzíteni kell, hogy a szabadfoglalkozásúak nem ismerhetik fel az adatokkal való visszaélés minden esetét, ami döntő jelentőségű a felelőséggel kapcsolatos esetleges kérdéseknél. Ez az eset különösen akkor áll fenn, ha az adatokkal való visszaélést külső személyek követik el a rendelkezésre álló digitális infrastruktúrákhoz való hozzáféréssel az EU-n kívül. Ezért az Európai Uniónak ösztönöznie kell a biztonságos digitális infrastruktúrák fel- és kiépítését, hogy egyenlő esélyekkel induljon a világ más régióiban lévő versenytársakkal.

6.   Digitalizáció és képzés

6.1.

A digitalizáció meg fogja változtatni a szabadfoglalkozásúak szakképzése, továbbképzése és szakmai továbbképzése irányában támasztott követelményeket. Szükség van az egész életen át tartó tanulás iránti nyitottságra, amely nemcsak a saját szakterületet foglalja magába, hanem a más területekkel kapcsolatos, gyorsan változó digitális készségek megszerzését is.

6.2.

A digitális készségek szükséges alapjainak a biztosításához az kell, hogy a szabadfoglalkozásúak már szakképzésük ideje alatt és további szakmai életük során is megfelelő digitális készségekre tehessenek szert. Arra kérjük az Európai Uniót, hogy megfelelő támogatási programokkal kísérje ezeket a folyamatokat.

6.3.

A digitális készségek megszerzése és továbbfejlesztése a szabadfoglalkozásúak munkatársaira is kiterjed, akiknek a szakképzéséért a szabadfoglalkozású visel felelősséget.

7.   Digitalizáció és a szakmákra vonatkozó jog

7.1.

Sok országban törvény szabályozza a szabadfoglalkozású szolgáltatások minőségére és biztonságára vonatkozó szigorú követelményeket, amelyeket attól függetlenül is garantálni kell, hogy ezeket a szolgáltatásokat digitálisan nyújtják-e vagy sem. Az EU-ban a szakmákra vonatkozó nemzeti jog sok éve nagy feszültségeket kelt. Az Európai Bizottság azt reméli, hogy a nemzeti szakmai szabályozások csökkentése serkenteni fogja a gazdasági növekedést és a versenyt, de ezzel figyelmen kívül hagyják, hogy a szabadfoglalkozásúak által nyújtott szolgáltatások esetében milyen költségekkel járnak a deregulált piacokon a minőségbiztosítás hiányából fakadó hibás teljesítések és szolgáltatások. Ezért számos tagállam úgy véli, hogy szabályai szükségesek és megfelelőek a minőség biztosításához, különösen a rendszerszinten fontos szabadfoglalkozású szolgáltatások területén.

7.2.

Mivel a szabadfoglalkozású szolgáltatásnyújtás új digitális formái a meglévő jogi szabályozásokban már egyre kevésbé lesznek nyilvántarthatóak, sor fog kerülni a foglalkozásokra vonatkozó hatályos jog kiigazításaira. A rugalmasság fokozásához szükséges változások végrehajtásához át kell dolgozni a digitalizáció következtében nélkülözhető szabályozásokat. Másrészt nagyobb szükség lesz arra, hogy törvényben biztosítsanak bizonyos alapelveket a szabad foglalkozásokhoz való hozzáférésre és azok gyakorlására vonatkozóan, hogy elkerüljék, hogy a digitalizáció negatív következményekkel járjon a fogyasztókra és a szabadfoglalkozásúakra.

7.3.

Alapvetően arról lesz szó, hogy megtalálják az optimális viszonyt a kötelező érvényű szabályozások és az úgynevezett „puha jog” között. Ezzel kapcsolatban elsőbbséget élvez a szakmai önszabályozás. A jogalkotónak csak akkor kell szabályoznia, ha ez nem működik. A nem szabályozott szabadfoglalkozások esetében ösztönözni kell etikai szabályok elfogadását.

8.   Digitalizáció és a szabadfoglalkozásúak önálló szakmai szerveződése

8.1.

A szabadfoglalkozásúak egyik lényegi jellemzője a szakmai szervezet valamilyen formája, amely azonban az EU viszonylatában különböző mértékben jellemző.

8.2.

A szakmai szerveződés leginkább regionális és néha helyi szinten történik. A digitalizáció feloldja a szolgáltatásnyújtás klasszikus helyhez és nyelvhez való kötöttségét. Ezáltal felmerül az a kérdés, hogyan lehet a jövőben hatékonyan biztosítani a szakmai felügyeletet. Ezzel a kérdéssel az önszabályozás szerveinek időben foglalkozniuk kell.

8.3.

A digitalizáció új feladatokat nyit a szabadfoglalkozásúak szakmai kamarái és szakmai szövetségei számára. Ezek segítséget nyújthatnak tagjaiknak az új digitális gazdasági területek fejlesztésében vagy az új médiumok kezelésében.

8.4.

A digitalizáció szükségessé fogja tenni a szabadfoglalkozásúak szervezeteiben kialakított szakmai etikai szabályok kiigazítását. Fontos előfeltétel egy olyan szakmai etikai kódex megléte, amely rögzíti a szabadfoglalkozású tevékenységek legfontosabb alapelemeit. Ezzel lehet ugyanis elkerülni, hogy a digitalizációs folyamatok negatív hatásokkal járjanak a fogyasztókra. A szakmai etikai szabályok ennek során kiegészíthetik a jogi alapokat.

9.   Új szabadfoglalkozású szakmaprofilok létrejötte

9.1.

A digitalizáció bővítheti a meglévő szabadfoglalkozású szakmaprofilokat, és erősítheti az interdiszciplináris együttműködést más foglalkozásokkal, valamint a Római Nyilatkozatban megnevezett kritériumokból kiindulva, egy nyílt és folyamatosan fejlődő rendszer szellemében kedvezhet új szabadfoglalkozású szakmák létrejöttének.

9.2.

Ezenkívül a digitalizáció erősíteni fogja a szabadfoglalkozású szolgáltatások tartós elüzletiesedését, és megváltoztatja a hagyományos szabadfoglalkozású szakmaprofilokat.

9.3.

Ezért az önálló szakmai szerveződés, a szakmai etikai szabályok és a törvényes minimumkövetelmények fontos szerepet fognak játszani a jövőben abban, hogy innovatív és rugalmas megközelítésekkel védeni lehessen a közjót a tisztán haszonközpontú felfogással szemben és ezáltal a szabadfoglalkozású szolgáltatások minőségét a fogyasztók számára.

---

(1)  „A szabadfoglalkozásúak helyzete – az európai civil társdalomban betöltött funkciójuk és jelentőségük” tanulmány, EESC-2014-46-EN, ISBN 978-92-830-2460-6.