EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.7.20.

SWD(2021) 724 final

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

2021. évi jogállamisági jelentés







Országfejezet – A jogállamiság helyzete Romániában

amely a következő dokumentumot kíséri:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

2021. évi jogállamisági jelentés

A jogállamiság helyzete az Európai Unióban

{COM(2021) 700 final} - {SWD(2021) 701 final} - {SWD(2021) 702 final} - {SWD(2021) 703 final} - {SWD(2021) 704 final} - {SWD(2021) 705 final} - {SWD(2021) 706 final} - {SWD(2021) 707 final} - {SWD(2021) 708 final} - {SWD(2021) 709 final} - {SWD(2021) 710 final} - {SWD(2021) 711 final} - {SWD(2021) 712 final} - {SWD(2021) 713 final} - {SWD(2021) 714 final} - {SWD(2021) 715 final} - {SWD(2021) 716 final} - {SWD(2021) 717 final} - {SWD(2021) 718 final} - {SWD(2021) 719 final} - {SWD(2021) 720 final} - {SWD(2021) 721 final} - {SWD(2021) 722 final} - {SWD(2021) 723 final} - {SWD(2021) 725 final} - {SWD(2021) 726 final} - {SWD(2021) 727 final}

Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (EEM) a 2007-es EU-csatlakozáskor jött létre átmeneti intézkedésként azzal a céllal, hogy elősegítse Románia folyamatos erőfeszítéseit az igazságügyi reform, valamint a korrupció elleni küzdelem terén 1 . A mechanizmust létrehozó határozattal összhangban, és amint azt a Tanács hangsúlyozta, az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus akkor zárul le, amikor a Romániára vonatkozó minden értékelési kritérium kielégítő mértékben teljesül. A Bizottság a 2017. januári jelentéseiben átfogó értékelést adott az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus tíz éve alatt Romániában elért haladásról. A jelentések meghatározták továbbá a mechanizmus lezárása felé vezető utat is. Ha Románia megfelel az ezzel összefüggésben megfogalmazott 12 célajánlásnak, az azt jelenti, hogy az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus célkitűzései kielégítő mértékben teljesültek, hacsak a fejlemények nyomán az előrehaladás vissza nem fordul. A 2018. novemberi jelentés megállapította, hogy a fejlemények nyomán visszafordult a haladás, vagy legalábbis kérdésessé tették annak visszafordíthatatlanságát, ezért nyolc további ajánlást volt szükséges megfogalmazni. Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében készült legfrissebb, 2021 júniusában elfogadott bizottsági jelentés értékelte a 2017. januári tizenkét ajánlással és a 2018. novemberi nyolc kiegészítő ajánlással kapcsolatos haladást. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében 2019-ben készült legutóbbi jelentés óta az EEM értékelési kritériumai által meghatározott paraméterek tükrében a helyzet egyértelműen pozitív tendenciát mutat, és üdvözölte, hogy 2021-ben újra erőteljes lendületet vett a reformfolyamat és a 2017 és 2019 közötti időszak visszalépésének helyreállítása. Ennek eredményeként haladás tapasztalható az EEM valamennyi fennmaradó ajánlása tekintetében, amelyek közül sok megvalósítható, amennyiben a haladás folyamatos marad 2 .

I.Igazságszolgáltatási rendszer

Románia igazságszolgáltatási rendszere – mind a polgári, mind a katonai – négy szintű: az elsőfokú megyei bíróságok, a rendes és szakosított törvényszékek, a fellebbviteli bíróságok 3 , valamint a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék. A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elsőfokú és fellebbviteli hatóságként jár el bizonyos személyek vonatkozásában 4 büntető ügyekben, továbbá bizonyos polgári peres és közigazgatási ügyekben fellebbviteli hatóságként. Az Ítélőszék egyik legfontosabb feladataként biztosítja, hogy az egyéb bíróságok egységesen értelmezzék és alkalmazzák a jogszabályokat. A Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa a bírói függetlenséget garantáló szerv, amely két szekcióból áll, egy a bírák számára, a másik pedig az ügyészek számára. Mindkét szekció kizárólagos jogkörrel rendelkezik a bírák és ügyészek toborzásában és életpályájának meghatározásában, továbbá fegyelmi bíróságként jár el fegyelmi ügyekben. Az ügyészség vezetője a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő Legfőbb Ügyészség legfőbb ügyésze. A Legfőbb Ügyészséget egyedi jogkörrel és szervezeti felépítéssel rendelkező szakosított és főügyészek vezetése alatt álló szervek, az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Nyomozó Igazgatóság (DIICOT) alkotják, és ezekhez társult 2018-ban az igazságszolgáltatásban elkövetett bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó ügyészi osztály (SIIJ) 5 . Vannak továbbá katonai ügyészségek is. A legfőbb ügyész és a szakosított szervek, azaz a DNA és a DIICOT főügyészeit a köztársasági elnök nevezi ki az igazságügyi miniszter ajánlására a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának nem kötelező véleményének kézhezvételét követően 6 . Románia részt vesz az Európai Ügyészség munkájában. A Román Ügyvédi Kamarák Országos Szövetsége egy olyan jogi személy, amely közérdekű feladatokat lát el, és a Romániában működő mind a 41 kamara a tagja. Az Alkotmánybíróság felel a jogszabályok alkotmányossági szempontú ellenőrzéséért és a közigazgatási szervek közötti alkotmányossági viták rendezéséért.

Függetlenség

A bírói függetlenség megítélése átlagos, és a lakosság körében a korábbi évekhez képest jelentősen javult. A bírói függetlenség érzékelt szintje a lakosság szerint jelenleg átlagos (51%), ami javulás a 2020. évi alacsony szinthez (37 %) képest 7 . A vállalkozások körében a bírói függetlenség érzékelt szintje átlagos (45%), amely 8 százalékpontos csökkenést jelent 2020-hoz képest 8 . Míg a bírói függetlenség érzékelt gyengeségének okaként a lakosság leggyakrabban továbbra is a kormány és a politikusok általi beavatkozást vagy nyomásgyakorlást említette, a vállalatok körében a gazdasági vagy egyéb sajátos érdekeket szolgáló nyomásgyakorlás ad leginkább aggodalomra okot 9 .

Az igazságszolgáltatásról szóló törvények 2017–2019-es módosításainak felülvizsgálata folyamatban van. A 2017 és 2019 között módosított igazságszolgáltatásról szóló törvények határozzák meg a bírák jogállását, valamint az igazságszolgáltatási rendszer és a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa szervezeti felépítését 10 . Ezek a törvények központi szerepet játszanak a bírák függetlensége és az igazságszolgáltatás megfelelő működése tekintetében. Az igazságszolgáltatásról szóló törvények módosításai komoly mértékben csorbították az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét, illetve rontották annak minőségét és hatékonyságát 11 . A legnagyobb problémának különösen az igazságszolgáltatásban elkövetett bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó ügyészi osztály (SIIJ) létrehozását, a bírák és az ügyészek polgári jogi felelősségének rendszerét, a korkedvezményes nyugdíjazási rendszert, a szakmába lépést, valamint a magas beosztású ügyészek státuszát és kinevezését érintő rendelkezéseket tekintették 12 . Amint azt a 2020. évi jogállamisági jelentés és az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében 2021-ben készült jelentés 13 említi, a módosított jogszabályok végrehajtásával hamarosan beigazolódtak az aggodalmak, és a közbeeső években új problémák merültek fel. Mivel a módosított törvények még mindig hatályban vannak, az igazságszolgáltatási rendszer működésére gyakorolt kedvezőtlen hatásuk továbbra is aggodalomra ad okot. Különösen az SIIJ továbbra is működik, és annak működésével kapcsolatban továbbra is komoly aggályok állnak fenn 14 , bár az elmúlt évben tevékenysége kevésbé volt intenzív. Az akkori igazságügyi miniszter 2020. szeptember 30-án hat hónapos nyilvános konzultációra bocsátotta az igazságszolgáltatásról szóló törvények átfogó módosításának szövegtervezeteit 15 . Az igazságügyi miniszter szerint e törvénytervezetek kidolgozására az Európai Bizottság együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében készült jelentésében, a GRECO jelentéseiben, valamint a Velencei Bizottság (Jog a Demokráciáért Európai Bizottság) véleményeiben meghatározott követelmények elemzését követően került sor. A törvénytervezetek kimondott célja, hogy orvosolják a 2017–2019-es módosítások kedvezőtlen hatásait, és megoldási javaslatokat tegyenek az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében készült jelentésekben azonosított számos kérdésre, különösen az SIIJ felszámolását, az ügyészek szakmai függetlenségének a 2018-ban módosított jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésével történő növelését, a bírák polgári jogi felelősségét, a bírák véleménynyilvánítási szabadságának korlátozását, valamint a vezető tisztségeket betöltő ügyészek kinevezésére és visszahívására vonatkozó eljárásokat illetően. 2021 januárjában a kormány memorandumot fogadott el, amely tükrözi azon politikai kötelezettségvállalását, hogy foglalkozik az EEM keretében tett és teljesítésre váró valamennyi ajánlással. A memorandumban foglalt tervek között szerepel az Igazságszolgáltatáson Belül Elkövetett Bűncselekmények Ügyosztálya (SIIJ) eltörléséről szóló törvénytervezet, valamint az igazságszolgáltatásról szóló törvények módosításai – mindkét intézkedés közvetlenül kapcsolódik az EEM ajánlásaihoz. A nyilvános konzultáció végén és az igazságszolgáltatással folytatott többfordulós vitát követően 2021. március 29-én a jelenlegi igazságügyi miniszter véleményezés céljából megküldte a három módosított törvény tervezetét a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának. Az igazságügyi miniszter kötelezettséget vállalt arra, hogy a törvénytervezeteket azok parlamenti benyújtásával egyidejűleg véleményezésre megküldi a Velencei Bizottságnak. Fontos, hogy ezek a jogszabályi változások – az uniós joggal összhangban és figyelembe véve az Európa Tanács ajánlásait – megóvják az igazságszolgáltatás függetlenségét. Fontos fejlemény az EUB 2021. május 18-i ítélete, amely az EUSZ 2. cikke és 19. cikkének (1) bekezdése, valamint az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusról szóló határozat fényében mérlegelte az igazságszolgáltatásról szóló törvények számos rendelkezését, különös tekintettel az SIIJ-re és az Igazságügyi Felügyelőségen belüli vezetői álláshelyekre való ideiglenes kinevezésre, valamint a bírói tévedésből eredő személyes felelősségre 16 . Az EUB ítéletében arra is emlékeztetett, hogy a tagállamok nem módosíthatják jogszabályaikat – különösen az igazságszolgáltatás szervezete tekintetében – úgy, hogy annak eredményeképpen csorbuljon a jogállamiság értékének védelme 17 .

Az igazságszolgáltatásban elkövetett bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó ügyészi osztály (SIIJ) felszámolására irányuló külön törvény tervezetét jelenleg tárgyalja a Parlament. A törvénytervezetet 2021. február 4-én közzétették az Igazságügyi Minisztérium honlapján. A Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa 2021. február 11-én elutasító véleményt adott ki, azzal érvelve, hogy a bíráknak a potenciálisan visszaélésszerű korrupciós vizsgálatokkal szembeni védelméhez további biztosítékokra van szükség 18 . A kormány február 18-án változatlan formában fogadta el a törvénytervezetet, és benyújtotta a tervezetet a Parlamentnek. 2021. március 24-én a román képviselőház elfogadta a törvénytervezetet, ugyanakkor olyan rendelkezéseket illesztett be, amelyek a véleménye szerint „a bíráknak visszaélésszerű korrupciós vizsgálatokkal szembeni védelmére” irányulnak, és azt javasolta, hogy a bírósághoz utalás jóváhagyására irányuló kérelmet először a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsához nyújtsák be a korrupciós bűncselekmények esetében 19 . Ezt a javaslatot a civil társadalom, az igazságszolgáltatás nagy része, valamint a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa 20 is erőteljesen kritizálta, mivel úgy ítélték meg, hogy korlátozhatja a bírák elszámoltathatóságát. A törvénytervezetet jelenleg a szenátus tárgyalja döntéshozó tanácsként. 2021. március 29-én az igazságügyi miniszter kikérte a Velencei Bizottság véleményét a törvénytervezetről és különösen a további biztosítékokról az Európa Tanács szabványaival való összhang biztosítása érdekében. a Velencei Bizottság 2021. július 5-én kiadott véleménye üdvözli Románia azon szándékát, hogy felszámolja az SIIJ-t, és helyreállítsa a szakosított ügyészi hivatalok – úgy mint a DNA és a DIICOT – hatáskörét, ugyanakkor javasolja a képviselőház által végrehajtott módosítások 21 eltávolítását. A Bíróság a 2021. május 18-i ítéletében, az SIIJ-vel kapcsolatosan kimondta, hogy az uniós joggal való összeegyeztethetőség érdekében az ilyen szakosított szekciót létrehozó szabályozást az igazságszolgáltatás megfelelő működésével kapcsolatos objektív és ellenőrizhető követelményeknek kell igazolniuk, és biztosítani kell, hogy a létrehozott ügyosztály ne legyen felhasználható a bírák és ügyészek tevékenysége feletti politikai ellenőrzés eszközeként, valamint azt, hogy az az Európai Unió Alapjogi Chartája követelményeinek megfelelően gyakorolja a hatáskörét 22 . 2021. június 7-i ítéletében a Pitești Fellebbviteli Bíróság volt a kérdést előterjesztő első bíróság, amely alkalmazta a Bíróság ítéletét, megállapítva, hogy az SIIJ létezését nem igazolják az igazságszolgáltatás megfelelő működésével kapcsolatos objektív és ellenőrizhető követelmények, és ezért nem illetékes az elé terjesztett ügy kivizsgálására 23 . Fontos, hogy a folyamatban lévő jogi reform – az SIIJ felszámolása és a folyamatban lévő ügyekben a szakosított ügyészi hivatalok illetékességének helyreállítása tekintetében – az uniós joggal, így különösen az Európai Unió Bíróságának ítéletével 24 összhangban, és az európai szabványokat figyelembe véve történjen.

Az Európai Unió Bírósága előzetes döntést hozott a bírák és ügyészek polgári jogi felelősségére vonatkozóan. A 2020. évi jogállamisági jelentés 25 megemlítette a 2017 és 2019 között hatályba lépett igazságszolgáltatásról szóló törvények útján bevezetett polgári jogi felelősségi rendszerrel kapcsolatos aggályokat, különösen az ennek keretében a pénzügyminisztériumra ruházott hatáskört illetően 26 , mivel az új szabályok szerint az utóbbi jogosult megítélni, hogy egy bírói hibát rosszhiszeműen vagy súlyos gondatlanságból követtek el, és ezt követően jogosult eljárást kezdeményezni a bírákkal szemben az ítéleteikkel okozott károk megtérítéséért. Az Európa Tanács felhívta a figyelmet arra az esetleges visszatartó erőre, amelyet az új rendszer gyakorolhat a bírákra és az ügyészekre, különösen az igazságszolgáltatásban elkövetett bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó új ügyészi osztály létrehozásával 27 . Az Európai Unió Bírósága a 2021. május 18-i ítéletében állást foglalt a bírák polgári jogi felelősségi rendszeréről 28 , jelezve, hogy annak egyértelműen és pontosan elő kell írnia a szükséges garanciákat annak biztosítása érdekében, hogy sem a nyomozás, sem a kártérítési kereset nem válhat a bírói tevékenységre történő nyomásgyakorlás eszközévé 29 . Az igazságszolgáltatásról szóló törvények új, 2021. márciusi tervezete, amellyel kapcsolatban az igazságügyi miniszter kikérte a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának véleményét, módosításokat javasol a bírák és az ügyészek polgári jogi felelősségére vonatkozó rendelkezések tekintetében. Fontos, hogy a javasolt módosítások megfelelően tükrözzék az Európai Unió Bíróságának döntését, és figyelembe vegyék a vonatkozó európai szabványokat 30 .

Az igazságszolgáltatásról szóló törvények tervezetében szerepelnek az Igazságügyi Felügyelőség vezetőségének kinevezésére és elszámoltathatóságára vonatkozó szabályok módosításai. Az Európai Unió Bírósága megvizsgálta, hogy összeegyeztethető-e az EUSZ 2. cikkével és 19. cikkének (1) bekezdésével a kormánynak a bírákkal és ügyészekkel szembeni fegyelmi eljárások lefolytatásáért felelős Igazságügyi Felügyelőség vezetői álláshelyeire történő ideiglenes kinevezésre vonatkozó hatásköre. A Bíróság a 2021. május 18-i ítéletében megállapította, hogy mivel az Igazságügyi Felügyelőségben vezető tisztségeket betöltő személyek valószínűleg döntő befolyást gyakorolnak a felügyelőség tevékenységére, a kinevezésükre vonatkozó szabályokat úgy kell kialakítani, hogy azok ne vethessenek fel jogos kételyeket azzal kapcsolatban, hogy az adott szerv előjogait és funkcióit felhasználják-e a bírói tevékenységre történő nyomásgyakorlás vagy e tevékenység politikai ellenőrzésének eszközeként 31 . Az elmúlt években az igazságügyi intézmények – köztük a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa – aggodalmukat fejezték ki az Igazságügyi Felügyelőség elszámoltathatóságának hiánya miatt annak kapcsán, hogy a Felügyelőség által indított ügyek jelentős hányadát a bíróságok végül elutasítják, a döntéshozatal a főfelügyelőnél koncentrálódik 32 , a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa felvigyázási hatáskörei pedig korlátozottak 33 . Az igazságszolgáltatásról szóló törvények új, 2021. márciusi tervezete, amellyel kapcsolatban az igazságügyi miniszter kikérte a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának véleményét, módosításokat javasol a főfelügyelők és főfelügyelő-helyettesek kinevezésére, valamint az Igazságügyi Felügyelőség tevékenységére vonatkozó ellenőrzési mechanizmusokra vonatkozó rendelkezések tekintetében.

A vezető ügyészek felmentési eljárását módosítani kell az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélete nyomán. 2020. május 5-én az EJEB kimondta, hogy a volt főügyész nem tudta bíróságon eredményesen megtámadni a hivatalából való felmentése indokolásaként felhozott okokat 39 . Az igazságszolgáltatásról szóló törvények módosítási tervezeteiben 40 a vezető ügyészek felmentésére irányuló eljárást kiegészítették egy közigazgatási bíróság előtti felülvizsgálati eljárással 41 . A kormány 2021 februárjában ismertette az ítélet végrehajtására irányuló cselekvési tervét, és az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2021 júniusában megvizsgálta annak végrehajtását 42 .

Minőség

Az igazságszolgáltatási rendszeren belül a humánerőforrások hiánya továbbra is aggályokat vet fel. 2020 decemberében a bírói állások mintegy 10%-a, és az ügyészi állások közel 16%-a betöltetlen volt 43 , amely kihatással van az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságára is. Noha a bírák számára 2018-ban bevezetett korkedvezményes nyugdíjazási rendszert, amely lehetővé tette a 20 év szolgálati idő utáni nyugállományba vonulást, a Parlament 2021 márciusában hatályon kívül helyezte a Velencei Bizottság és a GRECO ajánlásait követően, 2020-ban közel 300 bíró 44 , míg 2021 első negyedévében mintegy 150 bíró 45 vonult nyugállományba, tovább növelve a munkaerőhiányt. Az Alkotmánybíróság ítélete, amely kimondja, hogy alkotmányellenes az a rendelkezés, amelynek értelmében a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának feladata az igazságszolgáltatási munkakörökbe való felvételre irányuló versenyvizsgák 46 megszervezésére és megrendezésére vonatkozó szabályzat jóváhagyása, joghézagot teremtett, amely miatt 2020-ban nem tartottak új bírák toborzására irányuló versenyvizsgát. E joghézag orvoslása érdekében az Igazságügyi Minisztérium 2020. június 22-én nyilvános vitára bocsátotta az Országos Bírói Intézetbe történő felvételről szóló törvénytervezetet, amelyet a szenátus 2021. február 3-án elfogadott. Az Alkotmánybíróság azonban parlamenti képviselők egy csoportjának előzetes javaslatára alkotmányellenesnek nyilvánította a kérdéses törvényt 47 . Ennek eredményeképpen a hatályos jogszabályok nem tették lehetővé az igazságszolgáltatási munkakörökbe való felvételre irányuló versenyvizsgák szervezését, ami az új szakemberek toborzása terén további késésekhez, valamint a bírák és ügyészek ügyforgalmának növekedéséhez vezetett, mindez pedig nyomást gyakorolt a bírákra és az ügyészekre, és kihatással volt az igazságszolgáltatás minőségére és hatékonyságára 48 . Egy új, a Parlament által 2021. június 28-án elfogadott törvény megszüntette ezt a joghézagot, és megteremtette annak lehetőségét, hogy 2021-ben és 2022-ben elkezdődjenek az igazságszolgáltatási felvételi versenyvizsgák. Az Alkotmánybíróság 2021. július 14-i ítélete alkotmányellenesnek nyilvánította azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek tízről hét évre csökkentették volna a DNA-nál és a DIICOT-nál működő ügyészek kinevezése érdekében meghirdetett versenyvizsgákon való részvételhez szükséges szakmai gyakorlat minimális időtartamát.

A stratégiai igazságügyi irányítás nem volt képes az eredményes működésre. A stratégiai igazságügyi irányítást 2017-ben állították fel annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatási rendszer működéséért felelős főbb intézmények együtt kezeljék az igazságszolgáltatási rendszer legfontosabb stratégiai kérdéseit 49 . Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében 2021 novemberében készült jelentés megerősítette a korábbi ténymegállapításokat, miszerint a stratégiai igazságügyi irányítás nem a terveknek megfelelően működött, és a cselekvési terv végrehajtása nagyrészt elmaradt 50 . Bár 2019 vége felé a stratégiai igazságügyi irányítás több ülést is tartott, és a szakmai intézményi együttműködés újraindult, kézzelfogható eredmények nem születtek. 2021 elején az igazságügyi miniszter megkezdte az ülések újbóli összehívását, és lezajlottak az első megbeszélések a stratégiai igazságügyi irányítás működéséről, valamint a 2021–2022-es időszakra vonatkozó humánerőforrás-stratégiáról.

Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a büntetőügyekben hozott ítéleteknek azok kihirdetésekor tartalmazniuk kell ténybeli és jogi indokolást. A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv rendelkezései lehetővé tették, hogy az ítéleteket legkésőbb a kihirdetésüket követő 30 napon belül szövegezzék meg, ami olyan helyzeteket teremtett, amikor is egy jogerős ítéletet végre kellett hajtani, ugyanakkor az elítélt még mindig nem ismerte büntetésének indokát. Az Alkotmánybíróság 2021. április 7-én megállapította, hogy a büntetőítéletnek a kihirdetését követő megszövegezése megfosztja az elítéltet az igazságszolgáltatáshoz való jogától és a tisztességes eljáráshoz való jogától 51 . Ezt a határozat és az indokolás közötti időbeli eltérést a Bizottság már korábban kiemelte régóta fennálló problémaként 52 . 2021. május 12-én új törvény lépett hatályba, amely előírja, hogy a büntetőügyekben hozott ítéletek indokolását a kihirdetéssel egy időben, a tárgyalás lezárása után egy meghatározott határidőn belül közzé kell tenni.

Az adatok azt mutatják, hogy az igazságszolgáltatási rendszerben összességében véve jó szintű a digitalizáció. 2020-ban az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatosan nagy mennyiségű információ elérhető a nyilvánosság számára az interneten 53 . A digitális technológiákat, például az elektronikus ügyviteli rendszert, az elektronikus ügykiosztást és a távolsági kommunikációs technológiát széles körben használják a bíróságok 54 . Megtették a szükséges intézkedéseket a polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyekben géppel olvasható bírósági határozatok előállításához 55 . Az érdekelt felek azonban arról számolnak be, hogy további fejlesztésekre van szükség 56 .

A Covid19-világjárvány a digitális eszközök használatának növekedéséhez vezetett az igazságszolgáltatási rendszerben. 2020 folyamán nőtt a bírósági videokonferencia-rendszerek száma, ami a videokonferencia útján tartott tárgyalások számának emelkedéséhez vezetett 57 . Az érdekelt felek azonban arról számolnak be, hogy a távoli részvétellel tartott tárgyalások továbbra is korlátozottak, mivel a bírák a videokonferenciával szemben még mindig a személyes tárgyalást részesítik előnyben 58 . 2020 szeptemberében az Igazságügyi Minisztérium bejelentette a Covid19-világjárvány idején az igazságszolgáltatás távoli működéséről szóló törvénytervezetet, amely szélesebb körben lehetőséget biztosítana a videokonferencia útján tartott tárgyalásokra 59 . Büntetőügyekben a törvénytervezet lehetőséget biztosít a szabadságuktól megfosztott személyek számára 60 arra, hogy a hozzájárulásuk nélkül videokonferencia útján hallgassák meg őket a fogva tartásuk helyén, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy ez az eszköz nem sérti az eljárás szabályos lefolytatását, valamint a felek jogait és érdekeit. A törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra is, hogy a szabadságuktól megfosztott személyektől eltérő személyeket videokonferencia útján hallgassanak meg, de csak a hozzájárulásukkal. A törvénytervezetet a Parlament 2021. április 28-án elfogadta 61 .

Hatékonyság

A polgári, közigazgatási és kereskedelmi ügyek általános hatékonysága változatlan maradt. 2019-ban a polgári és kereskedelmi ügyekben elsőfokú bíróságok által folytatott eljárások hossza csekély mértékben csökkent 2018-hoz képest 62 , miközben közigazgatási ügyek esetén némileg növekedett 63 . Az elsőfokú bíróságok által folytatott polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyek lezárási aránya bizonyos mértékig csökkent 64 , és jelenleg 100%. Az uniós jog egyes területeit érintő eljárások hossza továbbra is rövid 65 , kivéve a pénzmosási ügyeket, amelyek esetében számottevően növekedett 66 . A munkaterheléssel kapcsolatos kihívások azonban egyenlőtlenül oszlanak meg az egyes bíróságok között. Például a polgári ügyekben eljáró alsóbb fokú bíróságok különösen magas ügyforgalomról számoltak be 67 , és a bíróságok tevékenységének a szükségállapot alatt történt felfüggesztése tovább súlyosbította a helyzetet. Románia továbbra is az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának fokozott felügyelete alatt áll az eljárások túlzott elhúzódásának kezelésére irányuló intézkedések végrehajtása tekintetében az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei nyomán 68 . A Miniszteri Bizottság megjegyezte, hogy a polgári és büntetőeljárás reformja minden jel szerint sikeresen lezárult, de az intézkedések hatásának értékelésére még hatásvizsgálatot kell végezni.

II.Korrupcióellenes keret

Romániában jórészt kiépült a jogszabályi és intézményi korrupcióellenes keret. 2016 óta létezik nemzeti korrupcióellenes stratégia, amely végrehajtásának összehangolásáért az Igazságügyi Minisztérium felel. Az intézményi korrupcióellenes keret változatlan maradt. A szakosodott korrupcióellenes ügyészség, az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) jogosult vizsgálatot folytatni közepes és magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben, míg a legfőbb ügyészség vizsgál minden egyéb korrupciós ügyet. A DNA vizsgálja az EU pénzügyi érdekei ellen elkövetett bűncselekményeket, valamint a súlyos gazdasági-pénzügyi bűncselekmények bizonyos kategóriáit is. A Belügyminisztériumon (DGA) belül is működik egy szakosodott korrupcióellenes igazgatóság, amely a minisztériumhoz tartozó alkalmazottakat, többek között a rendőrség állományát érintő feddhetetlenségi és korrupciós ügyekért felel. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) feladata az összeférhetetlenséggel, az összeegyeztethetetlenséggel, valamint a jogtalan vagyonszerzéssel kapcsolatos közigazgatási vizsgálatok lefolytatása, és felel a vagyonnyilatkozatok figyelemmel kíséréséért és ellenőrzéséért, többek között az összes választott tisztségviselő esetében. A lefoglalt és elkobzott vagyon kezelésével foglalkozó nemzeti hivatal (ANABI) gondoskodik a bűncselekmények eredményeként lefoglalt és elkobzott vagyontárgyak kezeléséről, továbbá elősegíti a bűncselekményekből származó jövedelmek nyomon követését és azonosítását.

A szakértők és a vállalatvezetők megítélése szerint a közszektorban továbbra is magas a korrupció szintje. A Transparency International 2020. évi korrupcióérzékelési indexe szerint Románia 100-ból 44 pontot ért el, és ezzel az Európai Unión belül a 19., világviszonylatban pedig a 69. helyet foglalta el 69 . A korrupciós helyzet megítélése viszonylag stabil 70 volt az elmúlt öt évben 71 .

A 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozó új korrupcióellenes stratégia elfogadását a kormány prioritásként kezeli. A nemzeti korrupcióellenes stratégia terén elért haladás a kormány politikai programjának kulcsfontosságú nemzeti prioritása. A 2016 és 2020 közötti időszakra szóló nemzeti korrupcióellenes stratégia 2020-ban véget ért. Jelenleg folyamatban van egy belső értékelés, valamint egy, az OECD által végzett külső ellenőrzés, amelyek célja, hogy hozzájáruljanak a 2021 és 2025 közötti időszakra szóló új nemzeti korrupcióellenes stratégia előkészítéséhez. A stratégiát koordináló Igazságügyi Minisztérium arról számol be, hogy számos részt vevő közigazgatási és állami szervnél előrelépést ért el a 2016 és 2020 közötti időszakra szóló stratégia végrehajtásában, jóllehet ez egyenetlen volt, különösen olyan magas kockázatú területeken, mint például az egészségügy, az oktatás vagy a közbeszerzés. Az előrelépés magában foglalta az érzékeny témák kezelésére szolgáló eljárások javulását, a feddhetetlenséggel kapcsolatos problémák számának jelentős csökkenését, az átláthatóság növekedését és – többek között a digitalizáció révén – a polgároknak nyújtott szolgáltatások javulását. A stratégia legfontosabb elemei a részt vevő intézmények körében bevált gyakorlatnak számítanak, és a következő stratégiában is jelen lesznek; ezek között említhető a szakmai értékelésen alapuló nyomonkövetési mechanizmus, valamint az érdekelteket csoportokba szervező öt korrupcióellenes platformon keresztül zajló, részvételen alapuló döntéshozatali folyamat. Az Igazságügyi Minisztérium mindazonáltal rámutatott arra, hogy a célzott végrehajtás mellett a stratégia eredményessége nagyban múlik az arra irányuló politikai akaraton, hogy valamennyi részt vevő közigazgatási szervnél és közintézménynél – helyi szinten is – nagyobb lendületet kapjon az intézkedések végrehajtása. Az értékelések véglegesítése folyamatban van, és az Igazságügyi Minisztérium nyilvános konzultációt szervezett az új stratégiáról az érdekelteket csoportokba szervező öt korrupcióellenes platformmal, és 2021 végéig tervez javaslatot tenni az új nemzeti korrupcióellenes stratégia elfogadására. 

A közepes és magas szinten elkövetett korrupciós cselekmények kivizsgálásának és szankcionálásának eredményessége javult. Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) új főügyészének és más vezető tisztségviselőinek kinevezése 2020-ban új lendületet és intézményi stabilitást hozott. Ez a vizsgálatok és a bírósághoz utalt ügyek minőségének javulását eredményezte. Az előző évhez képest 2020-ban javult a DNA teljesítménye: nőtt a nagy kaliberű vádemelések száma, és csökkent az ügyhátralék 72 . A bírósági határozatok számának növekedése a bíróságok szintjén is előrelépést jelez 73 . 2020-ban nőtt a lakossági bejelentések és az állítólagos korrupciós cselekményekkel kapcsolatban hivatalból tett bejelentések száma, ami változást jelez a 2015 óta tartó csökkenő tendenciához képest. A DNA ezt annak jeleként érzékeli, hogy visszatért a lakosság ezen intézménybe és szerepkörbe vetett bizalma, amely a DNA által elszenvedett támadások idején, a 2017 és 2019 közötti időszakban súlyosan megrendült. A DNA kommunikációs politikája is megváltozott 2020-ban: a nyomozás megindításakor a sajtóközlemények már nem említik a gyanúsítottak nevét, így a gyanúsítottak nyilvános exponáltsága is mérséklődik.

Az igazságszolgáltatásról szóló törvények 2017 és 2019 közötti módosításai jelentős mértékben akadályozták a DNA megfelelő működését, ami mindaddig fennmarad, amíg e módosítások hatályban vannak 74 . Az igazságszolgáltatási rendszer általános problémái a DNA esetében különösen nehéznek bizonyultak 75 . A DNA humánerőforrás-hiánnyal küzdött 76 , ami épp egy olyan időszakban fokozta az ügyészek terhelését, amikor a szervezet számára többletfeladatot adott a bírósági határozatok különleges nyomozási technikák alkalmazásával történő végrehajtásához szükséges saját technikai kapacitások fejlesztése 77 . Emellett egyes magas szinten elkövetett korrupcióval kapcsolatos ügyek eredményes kezelését esetenként továbbra is hátráltatja az Igazságszolgáltatáson Belül Elkövetett Bűncselekmények Kivizsgálásáért Felelős Ügyészi Szekció (SIIJ) létezése, amely változatlanul beavatkozik a magas szinten elkövetett korrupcióval kapcsolatos, a DNA által vizsgált és folyamatban lévő ügyekbe. A magas szinten elkövetett korrupcióval kapcsolatos ügyekben a fellebbezések visszavonásának problémás gyakorlata megszűnt az Alkotmánybíróság 2020. júliusi határozatát követően, amely alkotmányellenesnek minősítette a fellebbezéseknek az SIIJ-hez való áttételét 78 . Az SIIJ által kezelt magas szintű korrupciós ügyekben fokozott a büntetlenség kockázata is, nevezetesen az ügyek lassú kezelése miatt 79 . A korrupcióért elítélt személyek által az ügyészek ellen tett bejelentések SIIJ általi kezelése is a DNA ügyészeire gyakorolt nyomásgyakorlás eszközének tekinthető. Az igazságszolgáltatásról szóló törvények folyamatban lévő módosításai, beleértve az SIIJ felszámolására irányuló módosítást is, fontos lépések annak biztosítására, hogy a DNA megfelelő működése fenntartható legyen.

A büntető törvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv módosításaival kapcsolatos folyamatos bizonytalanság továbbra is jelentős kihívást jelent a korrupció elleni küzdelemben. Amint azt a 2020. évi jogállamisági jelentés és az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében készült 2021. évi jelentés 80 kiemelte, a korrupció elleni küzdelem másik fontos kihívása az, hogy nem állnak rendelkezésre szakpolitikai és jogalkotási megoldások a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv rendelkezéseit megsemmisítő vagy értelmező, 2014 óta gyors egymásutánban elfogadott jogerős alkotmánybírósági határozatokra 81 . A büntető törvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv módosítására továbbra is szükség van 82 . Ez a helyzet fokozott akadályokat és jogbizonytalanságot eredményezett a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek kivizsgálása, büntetőeljárás alá vonása és szankcionálása tekintetében 83 . Ez a bíróságon megbukó ügyekhez, a bizonyítékok elfogadhatóságával kapcsolatos jogbizonytalansághoz, valamint a vizsgálatok újraindításához vagy perújrafelvételekhez vezetett 84 . Az, hogy a magas szinten elkövetett korrupcióval kapcsolatban folyamatban lévő ügyekre milyen hatásuk lesz az ilyen ügyekben eljáró háromtagú bírói tanácsok, valamint az öttagú fellebbviteli tanácsok összetételére vonatkozó alkotmánybírósági ítéleteknek, egyelőre nem látszik egyértelműen 85 . Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban hozott ítéletében megállapította, hogy az uniós jog elsőbbségének elvével ellentétes az alkotmányjogi jellegű nemzeti szabályozás, amely megfosztja az alsóbb szintű bíróságot attól a jogától, hogy hivatalból mellőzze az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretébe tartozó és az uniós joggal ellentétes nemzeti rendelkezés alkalmazását. Amennyiben bizonyítást nyer az Európai Unióról szóló szerződés vagy az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusról szóló határozat megsértése, az uniós jog elsőbbségének elve megköveteli, hogy a kérdést előterjesztő bíróság mellőzze a szóban forgó rendelkezések alkalmazását, függetlenül attól, hogy azok jogalkotási vagy alkotmányos eredetűek-e 86 . Fontos szakpolitikai lépésre került sor 2021 februárjában, amikor is a Parlament határozottan elutasította a törvénykönyvek 2018–2019 során előterjesztett, problémás módosításait, amelyeket az Alkotmánybíróság teljes egészükben alkotmányellenesnek talált.

A képviselőház a parlamenti mentelmi jogok felfüggesztésére irányuló kérelmek eldöntésére vonatkozó kritériumokat határozott meg, a Szenátus azonban még nem fogadta el ezeket. 2019 júniusában a képviselőház módosította eljárási szabályzatát, és külön utalt a Velencei Bizottságnak a parlamenti mentelmi jog céljáról és felfüggesztéséről szóló jelentésében foglalt kritériumokra 87 . A Szenátus még nem fogadta el ezeket a szabályokat.

Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) továbbra is vizsgálja az összeegyeztethetetlenséget, az összeférhetetlenséget, valamint a jogtalan vagyonszerzést 88 . Az ANI munkáját bizonyára megkönnyíti majd egy 2020. júliusi módosítás, amely lehetővé teszi a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok 89 2021 májusában bevezetett elektronikus benyújtását. Az ANI közlése szerint 2020. évi költségvetése elegendő volt feladatai ellátásához, mivel az eredetileg csökkentett költségvetést az év során később kiegészítették 90 . Az ANI vezető álláshelyeit illetően bizonytalanság uralkodik. Az elnöki tisztség 2019 decembere óta betöltetlen, az alelnök megbízatása pedig az idei év folyamán lejár 91 . A kiválasztási eljárások végül 2021 áprilisában indultak meg.

A feddhetetlenségre vonatkozó jogi keret továbbra is széttagolt. A 2020. évi jogállamisági jelentés kiemelte az integritás jogi keretei tekintetében fennálló kihívásokat, továbbá a stabilitás, az egyértelműség, valamint egy megbízható és szilárd keret szükségességét. A feddhetetlenségi jogszabályok sorozatos módosítása – különösen 2017 és 2019 között – azzal a hatással járt, hogy gyengítette az ANI képességét a munkája elvégzésére, valamint még széttöredezettebbé tette a jogszabályi környezetet. Különösen két 2019-ben hatályba lépett javaslat fokozta a jogbizonytalanságot az alkalmazandó feddhetetlenségi rendszert és a szankciók alkalmazását illetően 92 . 2020-ban és 2021-ben a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék pontosította a jogértelmezést. A Bíróság kimondta, hogy a szankció akkor is alkalmazandó, ha az összeegyeztethetetlenség korábbi mandátumra vonatkozik, valamint azt, hogy a hároméves elévülési időt úgy kell értelmezni, hogy az ANI-nak az összeegyeztethetetlenség vagy összeférhetetlenség fennállását megalapozó tény megállapításától számított három éven belül kell lezárnia a vizsgálatot, nem pedig úgy, hogy a szankció három év után nem alkalmazandó 93 . Az ANI üdvözölte ezeket a határozatokat, amelyek helyreállítják az egyértelműséget és a jogbiztonságot a szankciók jogerős bírósági határozatot követő kiszabásának lehetőségével kapcsolatban. A feddhetetlenségre, az összeegyeztethetetlenségre és az összeférhetetlenségre vonatkozó jogszabályok egységes szerkezetbe foglalása lehetővé tenné az ítélkezési gyakorlat és a korrupció megelőzését célzó politikák figyelembevételét, és stabil alapot biztosítana a jövőre nézve.

A 2020-as helyhatósági és országos választások során az ANI fokozta a jelöltekre vonatkozó integritási szabályokkal kapcsolatos tudatosságnövelő tevékenységét, és információkat osztott meg az illetékes hatóságokkal a közhivatal betöltésétől eltiltott jelöltekről. A 2020. szeptember 20-i helyhatósági választások előtt az ANI felvette a kapcsolatot a központi és helyi választási hatóságokkal, hogy tájékoztassa őket azon jelöltekről, akik a korábbi megbízatásuk során összeférhetetlenség vagy összeegyeztethetetlenség miatt kiszabott szankció miatt el lehetnek tiltva közhivatal betöltésétől 94 . Továbbá a választások után az ANI elküldte az újonnan megválasztott tisztviselők megbízatásának érvényesítésére hatáskörrel rendelkező bíróságokhoz azon jelöltek névjegyzékét, akik három évig el vannak tiltva közhivatal betöltésétől. Noha számos jelöltet megakadályoztak abban, hogy induljon egy tisztségért, másoktól pedig megtagadták egy tisztség betöltését, a bíróságok az eltiltás alatt álló jelöltek mintegy fele esetében úgy határoztak, hogy jogosultak betölteni a tisztséget, amelyre megválasztották őket 95 . Ami a nemzeti választásokat illeti, a választásokat követő érvényesítési folyamat részeként a román szenátus hitelesítő bizottsága felkérte az ANI-t, hogy közölje a választott szenátorok összeegyeztethetetlenségével vagy összeférhetetlenségével kapcsolatban a bíróságok által hozott végleges és visszavonhatatlan határozatokat. Az ANI megállapította, hogy a megválasztott szenátorok egyike sem állt hivatalos tisztség betöltésétől való eltiltás hatálya alatt. A képviselőház egy sor képviselő nyilatkozata kapcsán kérte az ANI véleményét a képviselők esetleges összeegyeztethetetlenségéről 96 .

Az összeférhetetlenség közbeszerzések terén való megelőzésére szolgáló PREVENT elnevezésű elektronikus rendszer eredményes, mivel az észlelt összeférhetetlenségi esetek száma jelentősen csökkent. 2020-ban a PREVENT rendszer 19 140 közbeszerzési eljárást elemzett az esetleges összeférhetetlenség azonosítása érdekében. A feddhetetlenségi ellenőrök 2020-ban 10 feddhetetlenségi figyelmeztetést adtak ki, amelyek együttesen mintegy 11,1 millió EUR-t tesznek ki. A Covid19-világjárvány miatt kihirdetett szükségállapot idején a azon közigazgatási szervek és jogi személyek számára, amelyekben az állam többségi részvényes, megengedték, hogy a járvány leküzdése érdekében közvetlen anyag- és eszközbeszerzéseket hajtsanak végre (az elektronikus közbeszerzési rendszerben való közzététel nélkül), és túllépjék azt az értékhatárt (mintegy 27 000 EUR), amely felett kötelező az elektronikus rendszerben való közzététel. Ez azt jelentette, hogy ezeket a közvetlen beszerzéseket nem az elektronikus rendszeren keresztül bonyolították, és így a PREVENT rendszer nem vizsgálta meg őket. Annak érdekében, hogy megoldja a közvetlen beszerzéssel végrehajtott eljárások ellenőrzésének kérdését, az ANI kifejlesztett egy mechanizmust, amelynek célja – nyilvános forrásokból származó információk alapján – elemezni az ezen eljárásokra vonatkozó adathalmazokat. A mechanizmus célja, hogy azonosítsa az ezen beszerzési eljárásokban megvalósult olyan összeférhetetlenségi eseteket, amelyek megkerülték a PREVENT rendszer által végzett vizsgálatot. 2021. január végéig az ANI egy kockázati mátrix segítségével 580 olyan közvetlen beszerzési eljárást ellenőrzött, amelyekre 2020 első félévében került sor, és 64 lehetséges feddhetetlenséggel kapcsolatos incidenst azonosított (az eljárások 11%-a), amelyeket tovább elemez, és hivatalból elindulhat ezeknek az ügyeknek az értékelésére szolgáló eljárás.

A lefoglalt és elkobzott vagyon kezelésével foglalkozó nemzeti hivatal (ANABI) továbbra is teljes mértékben működőképes. Az ANABI feladata, hogy biztosítsa a büntetőügyekben kiadott elkobzási határozatok hatékony végrehajtását azon lefoglalt vagyontárgyak eredményes kezelésén keresztül, amelyeket az ügyészek és a bírák juttatnak el az hivatalhoz. 2021-ben az ANABI működésének ötödik évét kezdte meg, és folytatja tevékenységének továbbfejlesztését. A levont tanulságok alapján az Ügynökség az Igazságügyi Minisztérium támogatásával nyilvános vitát indított a vagyonvisszaszerzési rendszer erősítését célzó nemzeti stratégia előmozdítására. Ez a stratégia és cselekvési terv a 2021 és 2025 közötti időszakot fedi le, és az eszközök nemzeti és nemzetközi szintű nyomon követésére szolgáló kapacitások növelésével, az összes érintett fél közötti fokozott együttműködéssel, valamint a nemzeti bűnmegelőzés alap létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos célkitűzéseket tartalmaz. Ez az alap az áldozatvédelemre, a bűnmegelőzésre és az oktatásra irányuló intézkedéseket támogatja 97 .

A 161/200360 sz. törvényben és az azt követő nemzeti korrupcióellenes stratégiákban korlátozott rendelkezések szerepelnek a közalkalmazottakat érintő „forgóajtó-jelenségre” vonatkozóan. Azok a közalkalmazottak, akik feladataik ellátása során állami tulajdonú vállalatok megfigyelésével és ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységeket végeztek, a közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnését követően három évig nem alkalmazhatók ilyen társaságoknál, illetve nem nyújthatnak speciális tanácsadást azoknak. A kulcsfontosságú döntéshozók esetében azonban nem létezik a visszavonulási időszakra vonatkozó szabályozás.

A parlamenti képviselők magatartási kódexének betartatása és a lobbitevékenységükre vonatkozó szabályok hiánya továbbra is kihívást jelentenek. Ami a parlamenti képviselők magatartási kódexeit illeti, a GRECO nemrégiben rámutatott a szabályok betartatásának hiányára, valamint az arra vonatkozó szabályok hiányára, hogy a parlamenti képviselők hogyan lépnek kapcsolatba a lobbistákkal, az ajándékokra, a vendéglátásra, a szívességekre és az egyéb előnyökre vonatkozó egyértelműen meghatározott korlátozások hiányával egyetemben 98 . A „forgóajtó-jelenségre” vonatkozó eltérő jogi szabályozások ellensúlyozása érdekében egy uniós finanszírozású projekt keretében kidolgoztak egy mintaeljárást, amelyet minden érintett állami intézmény alkalmazhat 99 .

Romániában 2004 óta létezik a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló törvény, azonban ennek gyakorlati végrehajtása viszonylag korlátozott. Az Igazságügyi Minisztérium 2020 végén bejelentette, hogy előkészítés alatt van a visszaélést bejelentők védelméről szóló irányelvet átültető törvény tervezete. A törvénytervezetet és annak indokolását 2021. március 5-én nyilvános vitára bocsátották az Igazságügyi Minisztérium internetes oldalán.

A Covid19-világjárvány ellenére a korrupciós bűncselekmények büntetőeljárás alá vonása eredményes maradt. Az általános ügyészi szolgálatok és a DNA különös figyelmet fordítottak a korrupcióval kapcsolatos esetleges problémákra a Covid19-világjárvány idején végrehajtott közbeszerzések tekintetében. A DNA által azonosított mintázatok a nyilvános közbeszerzési szabályok megsértéséhez, a közbeszerzési eljárásokban részt vevő köztisztviselőknek kínált vesztegetésekhez, valamint hamisított termékek beszerzéséhez kapcsolódnak.

III.Médiapluralizmus és médiaszabadság

Az Alkotmány rögzíti a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogot, valamint a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát. Az audiovizuális törvény rendelkezik a médiaszabályozó hatóság feladatáról és összetételéről. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 100 átültetése kapcsán a hatóságok mérlegelik e törvény módosítását.

Az Országos Audiovizuális Tanács működésével és költségvetésével kapcsolatos aggályok továbbra is fennállnak 101 . Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) az audiovizuális műsorok területén a közérdek védelmével megbízott hatóság, amelyet a jogszabályok parlamenti irányítás alatt álló önálló közigazgatási hatóságként hoztak létre. A CNA tevékenysége felfüggesztésre került 2021. februárjától, amikor tizenegy tagjából négynek lejárt a megbízatása 102 , május 11-ig, amikor is az új tagokat a Parlament megszavazta 103 . Úgy tűnik, hogy a 2020. évi jogállamisági jelentésben említett költségvetési problémák továbbra is fennállnak 104 . A megfelelő pénzügyi és költségvetési forrásokat előíró, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló (EU) 2018/1808 irányelvet átültető törvény tervezetét 2021 márciusában tették közzé nyilvános konzultáció céljából. A törvényjavaslat előírja, hogy a hatóságnak rendelkeznie kell a szükséges költségvetéssel.

A szerkesztői függetlenségre és a szerkesztési normákra vonatkozó célzott garanciák hiánya továbbra is aggodalomra ad okot. A sajtó önszabályozása tekintetében nem történt változás a 2020. évi jogállamisági jelentés óta, amely aggályoknak adott hangot azzal kapcsolatosan, hogy hiányoznak a szerkesztői függetlenséget és a szakmai normákat biztosító célzott garanciák, akár jogszabályokon, akár önszabályozáson keresztül. A Covid19-világjárvány tovább súlyosbította a már amúgy is nehéz helyzetben lévő nyomtatott és helyi sajtó gazdasági helyzetét 105 , és azt eredményezte, hogy a minőségi előírások érvényesítése jelenleg nem élvez prioritást 106 . A 2021. évi Médiapluralizmus Monitor az egyik fő, folyamatosan fennálló problémaként „az újságírók bizonytalan megélhetését és rossz munkakörülményeit” nevezi meg, és nagyon magas kockázatú területként értékeli a kiadványok tartalmára gyakorolt kereskedelmi és tulajdonosi befolyást 107 .

A médiában a tulajdonviszonyok átláthatósága továbbra sem teljes. 108 Amint azt a 2020. évi jogállamisági jelentés említi, az audiovizuális törvény előírja, hogy a tanács köteles biztosítani az audiovizuális ágazatban a média szervezetének, működésének és finanszírozásának átláthatóságát. Nem vonatkoznak médium-specifikus szabályok a nyomtatott és digitális sajtóra, amelyekre a társasági jogban a tulajdonjog átláthatóságára irányadó általános szabályok vonatkoznak. Médiapluralizmus Monitor továbbá kiskapuk meglétéről számol be 109 . Ezenkívül az adatvédelmi szabályokra hivatkoznak annak érdekében, hogy elkerüljék a média tulajdonviszonyaira vonatkozó bizonyos információk nyilvánosságra hozatalát, amelyeket korábban a CNA tett közzé 110 . A 2021. évi Médiapluralizmus Monitor a hírmédia magas koncentrációjáról számol be, különösen a nyomtatott hírek piacán, amely nagyon kicsi mind a keresletet, mind pedig a címek számát tekintve 111 .

Az állami hirdetések továbbra is jelentős finanszírozási forrást jelentenek a médiaágazat számára. A kereskedelmi reklámok csökkenése bevételkiesést eredményezett a médiavállalatoknál, míg az állami hirdetésekre vonatkozó szerződések a szerkesztői autonómiával kapcsolatos aggályokat vetnek fel 112 . Az érintett felek további aggályoknak adnak hangot a pénzeszközök elosztásával kapcsolatban, és példaként említik a Covid19-világjárvány időszaka alatti eseményekre vonatkozó hirdetési szerződéseket, amikor feltehetően ilyen eseményekre nem kerülhetett sor 113 . 

Az állami tájékoztató kampányokra elkülönített alapok a média támogatásának fontos eszközei voltak a Covid19-világjárvány idején. A 2020. május 7-i 63. sz. sürgősségi kormányrendelet 114 körülbelül 50 millió EUR-t különített el a koronavírus terjedésének megelőzését célzó kormányzati médiakampányokra. A költségvetés több mint felét (53%) a törvény televíziós kampányokra irányozta elő. Összesen 364 pályázó részesült e program előnyeiből 115 . A programot számos kritika érte egyes médiaorgánumok és más érdekelt felek részéről, amelyek úgy vélték, hogy a pályázati kritériumok előnyben részesítik a nagyobb médiaorgánumokat és kedveznek a „kattintásvadász” tartalmaknak. Annak a kockázatára is rámutattak, hogy a polgárok egyre kevésbé bíznak a médiában, valamint a politikai nyomás és az öncenzúra kockázatára 116 .

Továbbra is fennállnak az információhoz való hozzáférés jogi keretének végrehajtásával kapcsolatos aggályok. A törvény 117 garantálja a média hozzáférését a közérdekű információkhoz, többek között a hatóságok által rendszeresen megszervezendő sajtókonferenciák révén 118 . Mindazonáltal továbbra is arról számolnak be, hogy az információkhoz való nehézkes hozzáférés jelentős kihívás elé állítja az újságírókat. Problémák, amelyekről – a Covid19-világjárvány összefüggésében is – továbbra is számot adnak: többek között az információszolgáltatás késedelme vagy megtagadása, a sajtótájékoztatók elmaradása 119 , és az adatvédelmi szabályoknak az információkhoz való hozzáférés korlátozására történő felhasználása 120 . Továbbá, ha a hatóságok információszolgáltatást megtagadó határozatait bíróságon megtámadják, hasonló helyzetekre eltérő értelmezéseket alkalmaznak 121 . Az általános statisztikákon túlmenően 2021 márciusától elérhetővé tettek a Covid19-világjárványra vonatkozó nyers adatokat 122 , amelyeket a hatóságok naponta frissítenek. Ezen erőfeszítések ellenére úgy tűnik, hogy az információkhoz való hozzáférést a Covid19-világjárvány csak tovább nehezítette, ami a civil társadalmat és az újságírókat arra késztette, hogy fokozottabb átláthatóságot szorgalmazzanak 123 . A román hatóságok rendszeres ellenőrzései feltárják, hogy a közigazgatásban eltérően alkalmazzák a jogi keretet, valamint azt, hogy az állami szervek nem tulajdonítanak kellő fontosságot az átláthatósági intézkedéseknek (a megfelelési szintek a helyi hatóságok esetében a legalacsonyabbak) 124 . A 2021. évi Médiapluralizmus Monitor kockázati tényezőként jelzi a hatóságok reakcióképességét, amely továbbra is következetlen, valamint azt a tényt, hogy a bíróságokhoz jogorvoslat igénybevétele céljából való hozzáférés nehézkes 125 . 2020 augusztusában javaslatot terjesztettek elő a jogi keret végrehajtási szabályainak módosítására a kihívások egy részének kezelése érdekében. A javasolt rendelkezések egy részét azonban kritikák érték, mivel előfordulhat, hogy azok megnehezítik a hozzáférést bizonyos információkhoz 126 . A kormányzati kommunikáció kezelésére irányuló stratégiával kapcsolatos projektet 2021 márciusában indították el 127 .

Továbbra is számot adnak oknyomozó újságírók ellen folyó rágalmazási perekről. Az Európa Tanácsnak az újságírás védelmének és az újságírók biztonságának előmozdítására szolgáló platformján keresztül a közelmúltban érkezett, újságírók zaklatásával és megfélemlítésével kapcsolatos riasztás 128 . Egy másik oknyomozó újságírók elleni, a globális futballiparról szóló cikkek nyomán indított rágalmazási pert az illetékes román bíróság 2021 elején elutasított. Egy közelmúltbeli, Bukarest egyik kerületi polgármestere által egy újság ellen indított rágalmazási perben hozott ítéletben az elsőfokú bíróság úgy határozott, hogy az újságot számos cikke eltávolítására kötelezi 129 . A beszámolók szerint a szóban forgó polgármester büntetőfeljelentést is tett számos kiadvány újságírói ellen bűnszervezet létrehozása, valamint zsarolás miatt, amelyet a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Nyomozó Igazgatóság (DIICOT) vizsgált ki 130 . A civil társadalom ezenkívül közintézmények vagy vállalkozók által kezdeményezett, újságírók, a média vagy a civil társadalom ellen irányuló, a nyilvánosság részvétele elleni stratégiai perekről (SLAPP-ok) is számot adott 131 .

IV.A fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések

Románia félprezidenciális demokratikus köztársaság. A román Parlament kétkamarás rendszerű, a Szenátusból (felsőház) és a Képviselőházból (alsóházból) áll. A kormány, a képviselők, a szenátorok és bármely legalább 100 000 lakost tömörítő csoport rendelkezik a jogalkotási kezdeményezés jogával 132 . Az Alkotmánybíróság garantálja az Alkotmány elsőbbségét, és felel a jogszabályok felülvizsgálatáért 133 .

Továbbra is fennállnak a jogszabályok stabilitásával és kiszámíthatóságával kapcsolatos aggályok. A jogszabályok alkotásának és törvénybeiktatásának rendes folyamata jól szabályozott, a fékek és ellensúlyok kiterjedt intézményi keretei elérhetők. Amint azonban a 2020. évi jogállamisági jelentésben szerepel 134 , a jogszabályok túl gyakran változnak, miközben gyakran nem is világos a módosítások célja, és a végeredményként megszülető jogszabályok sokszor ellentmondásosak. A különböző szakpolitikai területeken ugyanannak a jogszabálynak számos, sokszor egymásnak ellentmondó változtatásokat tartalmazó, jogalkotói módosítását kezdeményezte és fogadta el a Parlament. A Jogalkotási Tanács 135 arról számol be, hogy – az egységességet nélkülöző – ismételt módosítások, amelyek a többször módosított törvények kodifikációjának hiányával párosulnak, még a jogászok számára is megnehezítik a hatályos jogi helyzet megismerését. A vállalatok arról számolnak be, hogy a stabil és kiszámítható jogszabályok hiánya kihívást jelent 136 . Ennek következtében a Jogalkotási Tanács most ragaszkodik ahhoz, hogy bevezessék a törvények egységes szerkezetbe foglalt változatának közzétételére vonatkozó kötelezettséget azok minden egyes módosításakor. A jogalkotási technikáról szóló 24. cikk lehetővé teszi egy törvény kezdeményezője számára, hogy annak egységes szerkezetbe foglalva történő ismételt közzététele mellett döntsön, de ezzel a lehetőséggel ritkán élnek. A Jogalkotási Tanács a jogszabályok kodifikációjára irányuló projektet is kezdeményezett 137 . Ugyanakkor az a parlamenti eljárás, amely szerint a módosítások a kifejezett visszavonásukig benyújtottnak számítanak, azzal járt, hogy számos régi módosítási és eljárási javaslat továbbra is a Parlament előtt van. Pozitív lépésnek tekintették, hogy a Parlament az új jogalkotási ciklus első hónapjaiban elutasította a kulcsfontosságú területeken azokat a problémás módosításokat, amelyek az előző jogalkotási ciklusban maradtak függőben 138 .

Az igazságszolgáltatás területével foglalkozó legutóbbi jelentés óta nem fogadtak el nagyobb horerejű sürgősségi kormányrendeletet. A 2019. májusi konzultatív népszavazáson a polgárok többsége szavazatával támogatta a sürgősségi kormányrendeleteknek az igazságügy területén történő betiltását 139 . Ez azt mutatta, hogy a sürgősségi kormányrendeletnek e területen való túlzott alkalmazása aggodalomra ad okot, amelyre ugyanakkor 2019 novembere óta kevés alkalommal került sor 140 . Az igazságszolgáltatás területén túlmenően a 2020-ban a sürgősségi kormányrendeletek túlnyomó részét a Covid19-világjárvány kapcsán adták ki 141 . Ami a parlamenti eljárásokat illeti, a fő igazságszolgáltatási és korrupcióellenes ügyekkel kapcsolatos sürgősségi eljárások száma jelentősen csökkent 2020-ban. 2021 februárjában a Parlament elutasította azt a javaslatot, hogy sürgősségi parlamenti eljárás keretében vizsgálják az SIIJ megszüntetéséről szóló törvénytervezetet.

A jogszabályok elfogadása előtt lefolytatott hatásvizsgálatok és nyilvános konzultációk száma továbbra is korlátozott. Annak ellenére, hogy a kormányfőtitkárság erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megerősítse a központi és helyi hatóságok nyilvános határozatok alátámasztására irányuló képességét 142 , a szakpolitikai döntéshozatalban a bizonyítékokon alapuló eszközök használata továbbra is egyenetlen, és számos szabályozási hatásvizsgálat felületes 143 . A civil társadalom arról számolt be, hogy sok nyilvános konzultáció tárgyát képező törvényjavaslatnak nincs költségvetési hatása. 2020-ban a kormányfőtitkárság szintjén 65 normatív jogi aktust fogadtak el, amelyek közül csak 12 jogi aktust jelentettek be nyilvánosan. A beérkezett 47 ajánlásból csak egyet fogadtak el. A 12 közzétett normatív jogi aktus közül 11 változatlan maradt 144 . A nem kormányzati szektor és a média képviselőinek a szakpolitikai döntés-előkészítési folyamatban való részvétele szórványos 145 , bár az erre szolgáló online infrastruktúra ki van alakítva. Az online konzultációs platform felhasználóinak száma továbbra is korlátozott 146 . A kormányfőtitkárság azon dolgozik, hogy összeállítsa a döntéshozatali folyamatban való részvétel iránti érdeklődő nem kormányzati szervezetek katalógusát.

A Covid19-világjárvány miatt elrendelt szükségállapotot készültségi állapot követte, és a szükséghelyzeti intézkedéseket bírósági felülvizsgálatnak kellett alávetni. A Covid19-világjárvány miatt elrendelt szükségállapotot 2020. május 14-én szüntették meg. A szükségállapot végét követően, május 15-én készültségi állapotot hirdettek 147 (kezdetben 30 napra), amelyet a kormány május 18-án megerősített 148 . A készültségi állapotot ezután több egymást követő kormányhatározat meghosszabbította, minden alkalommal 30 napra. A készültségi állapot továbbra is érvényben van. Az Alkotmánybíróság ítéleteit követően, amelyek megkérdőjelezték a szükségállapot jogalapját, a Parlament jóváhagyta a kormány által kihirdetett készültségi állapotot 149 . 2020-ban és 2021-ben a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék közigazgatási és adóügyi peres eljárásokkal foglalkozó tanácsa legfelső fokon 12 olyan ügyben hozott jogerős határozatot, amelyek a járványügyi és biológiai kockázatok esetén, a Covid19-világjárvány összefüggésében alkalmazandó közegészségügyi intézkedések megállapításáról szóló 136/2020 sz. törvény 15. cikke alapján kibocsátott közigazgatási aktusokhoz kapcsolódtak. Két esetben a bíróság elrendelte a közigazgatási aktusok megsemmisítését 150 .

A bírósági ítéletek végrehajtásával és a bíróságok ítélkezési gyakorlatának a közigazgatás általi alkalmazásával kapcsolatban felmerült kérdéseket kezelni hivatott intézkedések végrehajtása továbbra is várat magára. Miután az EJEB megállapította, hogy Románia megszegte az emberi jogok európai egyezménye 6. cikkének (1) bekezdését azzal, hogy az állam vagy az állam felelősségi körébe tartozó jogi személyek nem vagy csak késedelmesen tettek eleget a nemzeti bíróságok jogerős döntéseinek 151 , ezen ítélet végrehajtása tekintetében Románia továbbra is az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának fokozott felügyelete alatt áll 152 . Ennek keretében Románia 2019-ban cselekvési tervet javasolt az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának, és jóváhagyta a cselekvési terv teljesítéséhez szükséges intézkedések listáját 153 . Ezen intézkedések végrehajtására azonban még nem került sor 154 . 2020. november 27-i feljegyzésében a kormány úgy határozott, hogy egy munkacsoportot bíz meg azzal, hogy javasoljon új jogi megoldásokat a cselekvési terv összes követelményének teljesítésére, beleértve az állam vagy az állam felelősségi körébe tartozó jogi személyek számára konkrét cselekvési (nem pénzbeli) kötelezettséget előíró ítéletek végrehajtását is.

Az Alkotmánybíróság 2021. június 8-i ítélete komoly aggályokat vet fel, mivel megkérdőjelezi az uniós jog elsőbbségének elvét. Ítéletében 155 az Alkotmánybíróság nem fogadta el az Európai Unió Bíróságának 2021. május 18-i előzetes döntésében szereplő megállapításokat, és általánosságban megkérdőjelezte az uniós jog elsőbbségének elvét 156 . Kimondta, hogy a nemzeti bíróságok nem rendelkeznek felhatalmazással arra, hogy az Alkotmánybíróság által alkotmányosnak nyilvánított nemzeti rendelkezéseknek az uniós joggal való összhangját vizsgálják, és hogy az EEM-határozatból eredő kötelezettségek nem a nemzeti bíróságokat terhelik 157 . Ez jelentős akadályt jelenthet azon bíróságok számára, amelyeknek a fent említett előzetes döntésben foglalt uniós jogi követelményeket kell alkalmazniuk konkrét ügyek elbírálása során, különösen az SIIJ vonatkozásában.

A független hatóságok a Covid19-világjárvány idején is folytatták tevékenységüket. 2020-ban az ombudsman 158 összesen 18 alkotmányellenességgel kapcsolatos előterjesztést tett (alkotmányossági kifogások és kivételek), amelyek közül tizenegyet teljes egészében vagy részben elfogadtak, kettőt elutasítottak, négy pedig még folyamatban van. Az Alkotmánybíróság elé terjesztett hat alkotmányossági kifogás a szükségállapot és a készenléti állapot kapcsán hozott intézkedésekre vonatkozott. Az ombudsman összesen 65 levelet és ajánlást intézett a különböző miniszterekhez a szükségállapottal és a készenléti állapottal kapcsolatos határozataikat illetően. 2021. június 16-án, miután elutasította az ombudsman elmúlt három évre vonatkozó tevékenységi jelentését, a Parlament felmentette az ombudsmant a hivatalából. 2021. június 29-én az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az ombudsman Parlament általi felmentése alkotmányellenes volt, mivel a felmentést szabályozó jogszabály nem írja elő bizonyossággal e szankcióra alkalmazásának eseteit, sem egy független és pártatlan bíróság előtti fellebbezés jogát. Ezért az elbocsátásról szóló határozatot hatályon kívül helyezték, és az ombudsmant visszahelyezték hivatalába.

A Román Emberi Jogi Intézet (RIHR) és a Megkülönböztetés Elleni Küzdelem Nemzeti Tanácsa összevonásáról szóló javaslat jelenleg a parlamenti vita szakaszában van. A Román Emberi Jogi Intézet megbízatását és előirányzatait módosító törvény 159 elfogadását követően a román elnök alkotmányossági kifogást emelt. Ennek keretében az Alkotmánybíróság a törvény egészét alkotmányellenesnek nyilvánította. A Román Emberi Jogi Intézet és a Megkülönböztetés Elleni Küzdelem Nemzeti Tanácsa összevonásáról szóló jogalkotási javaslatot jelenleg a Szenátus tárgyalja. Mindazonáltal e két intézmény jogállása, küldetése és megbízatása terén fennálló jelentős különbségek 160   bizonytalanná teszik a javasolt összevonásukat 161 .

2020-ban hatályba léptek az egyesületek és alapítványok létrehozását megkönnyítő új módosítások. A 26/2000 sz. kormányrendelet módosításai az egyesülési jog előmozdítását és a nem kormányzati szervezetekre nehezedő bürokratikus terhek csökkentését célozzák 162 . Az új rendelkezések különösen előnyben részesítik az elektronikus dokumentumok használatát, valamint az eljárások és a regisztrációs szabályok észszerűsítését. Noha ezeket a változásokat több civil társadalmi szervezet előrelépésnek tekintette, kritikák is érték őket, különösen a módosítások következetesség hiányát illetően 163 . Az érdekelt felek arról számoltak be, hogy a civil társadalmi szervezeteket kedvezőtlenül érintették a gyülekezés és egyesülés szabadságának a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben bevezetett korlátozásai 164 . A civil társadalom mozgástere továbbra is leszűkítettnek tekinthető. 165

I. melléklet: Források betűrend szerinti jegyzéke*

* A 2021. évi jogállamisági jelentéshez kapcsolódó konzultáció keretében beérkezett észrevételek jegyzéke megtalálható a következő weboldalon: https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/upholding-rule-law/rule-law/rule-law-mechanism/2021-rule-law-report-targeted-stakeholder-consultation .

A román kormány (2021), Románia hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.

Agerpres, „A 4. körzet polgármestere által benyújtott panasz nyomán a DIICOT kihallgatta Cătălin Tolontan újságírót” (Jurnalistul Cătălin Tolontan, audiat la DIICOT în urma unei plângeri depuse de primarul Sectorului 4), 2021. május 20. ( https://www.agerpres.ro/justitie/2021/05/20/jurnalistul-catalin-tolontan-audiat-la-diicot-in-urma-unei-plangeri-depuse-de-primarul-sectorului-4--716788 ).

Bertelsmann Foundation: Sustainable Governance Indicators 2020 (A fenntartható kormányzás 2020. évi mutatói) ( https://www.sgi-network.org/docs/2020/country/SGI2020_Romania.pdf ).

Centre for Media Pluralism and Media Freedom (2021), 2021. évi Médiapluralizmus Monitor – A Romániáról szóló országjelentés.

Dumitrita Holdis (2020), ReportIt: When state funding discredits the press – The Romanian media is facing a financial and moral dilemma (Amikor az állami finanszírozás kétségbe vonja a sajtó hitelességét – A román média pénzügyi és erkölcsi dilemmával szembesült) ( https://www.mappingmediafreedom.org/2020/10/30/reportit-when-state-funding-discredits-the-press-the-romanian-media-is-facing-a-financial-and-moral-dilemma/ ).

Európa Tanács, Az újságírás védelmének és az újságírók biztonságának előmozdítását célzó platform – Románia ( https://www.coe.int/en/web/media-freedom/romania ).

Európai Bizottság (2018), Public administration characteristics and performance in EU28 (A közigazgatás jellemzői és teljesítménye a 28 tagú EU-ban) ( https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=en&pubId=8123&furtherPubs=yes ).

Európai Bizottság (2020), 2020. évi jogállamisági jelentés – A jogállamiság helyzete az Európai Unióban.

Európai Bizottság (2021), uniós igazságügyi eredménytábla.

Expert Forum (2021), az Expert Forum hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.

Funky Citizens (2021), a Funky Citizens hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.

Független Újságírás Központja (2020), Fundamental Rights under Siege 2020.

Független Újságírás Központja (2020), Fundamental Rights under Siege 2020, 18. o. ( https://cji.ro/wp-content/uploads/2020/09/Freedom-of-expression-report_final.pdf ).

Holdis, Dumitrita (2020), ReportIt: When state funding discredits the press – The Romanian media is facing a financial and moral dilemma (Amikor az állami finanszírozás kétségbe vonja a sajtó hitelességét – A román média pénzügyi és erkölcsi dilemmával szembesült) ( https://www.mappingmediafreedom.org/2020/10/30/reportit-when-state-funding-discredits-the-press-the-romanian-media-is-facing-a-financial-and-moral-dilemma/ ).

Kommunikációs Főigazgatóság (2019), 482. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés: A vállalkozások korrupcióhoz való hozzáállása az EU-ban.

Kommunikációs Főigazgatóság (2020), 502. sz. Eurobarométer tematikus felmérés: korrupció.

Kormányfőtitkárság (2020), A döntéshozatal átláthatóságára vonatkozó éves jelentés (2020. január 1. – 2020. december 31.), 20. sz. melléklet – PS 14/2019 a kormányfőtitkárság szintjén ( http://sgg.gov.ro/1/wp-content/uploads/2021/02/19022021-SGG-Raportul-de-evaluare-a-implementarii-Legii-nr.-52_2003-in-anul-2020-.pdf ).

Kormányfőtitkárság (2021), „A romániai kormányzati kommunikáció kezelésének stratégiája” elnevezésű projekt nyitó konferenciája ( http://sgg.gov.ro/1/conferinta-de-deschidere-a-proiectului-strategia-pentru-managementul-comunicarii-guvernamentale-a-romaniei-cod-sipoca-754/ ).

Libertatea: „A polgári perben a 2. számú kerületi bíróság helyt adott Baluta polgármester keresetének, és úgy a Goleacról szóló cikkek törléséről határozott! A határozat nem jogerős”, 2021. május 24. 
( https://www.libertatea.ro/stiri/in-procesul-civil-judecatoria-sectorului-2-a-dat-dreptate-primarului-baluta-si-a-decis-si-stergerea-articolelor-despre-goleac-3566580 ).

Liberties (2021) EU 2020: Demanding on Democracy ( https://www.liberties.eu/en/stories/rule-of-law-report-2021-democracy-demanding-on-democracy/43362 ).

Országos Audiovizuális Tanács (CNA), a CNA nyilvános üléseivel kapcsolatos, 2021. február 10-i sajtótájékoztató. (https://www.cna.ro/article11090,11090.html).

Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), Közlemény az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség által a 2020. évi helyhatósági választások szervezésével összefüggésben elfogadott megelőzési és kimutatási intézkedésekről ( https://www.integritate.eu/Comunicate.aspx?Action=1&NewsId=3005&currentPage=4&M=NewsV2&PID=20 ).

Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA), 2020. évi tevékenységi jelentés ( http://www.pna.ro/obiect2.jsp?id=489 ).

Riporterek Határok Nélkül – Románia ( https://rsf.org/en/romania ).

Riporterek Határok Nélkül és Active Watch (2021), Nyílt levél a román hatóságoknak, felkérve azokat, hogy vizsgálják ki a büntetőkereset kezelését ( https://rsf.org/en/news/romania-open-letter-rsf-and-activewatch-denounce-judicial-pressures-investigative-journalists ).

Románia Alkotmánybírósága, 2021. április 7-i sajtóközlemény ( https://www.ccr.ro/comunicat-de-presa-7-aprilie-2021/ ).

II. melléklet: Országlátogatás Romániában

A Bizottság szolgálatai 2021 áprilisában virtuális találkozókat tartottak az alábbiakkal:

·„Mișcarea pentru apărarea statutului procurorilor” szövetség

·A lefoglalt és elkobzott vagyon kezelésével foglalkozó nemzeti hivatal

·A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő ügyészség

·Cluji Médiaszövetség

·Expert Forum

·Freedom House

·Funky Citizens

·Független Újságírás Központja

·Igazságügyi Minisztérium

·Jogalkotási Tanács

·Képviselőház Jogi Bizottsága

·Kezdeményezés Igazságügyi Szövetségre

·Kormányfőtitkárság

·Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék

·Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa

·Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia

·Ombudsman

·Országos Audiovizuális Tanács

·Országos Feddhetetlenségi Ügynökség

·Országos Korrupcióellenes Igazgatóság

·Romániai Bírák Fóruma

·Romániai Bírák Országos Szövetsége

·Romániai Bírák Szövetsége

* A Bizottság ezenkívül az alábbi szervezetekkel is találkozott számos horizontális megbeszélés során:

·A sajtó- és médiaszabadság európai központja

·Amnesty International

·Centre for Reproductive Rights

·CIVICUS

·Civil Society Europe

·EuroCommerce

·Európai Civil Fórum

·Európai Egyházak Konferenciája

·Európai Ifjúsági Fórum

·Európai Nonprofit Jogi Központ

·Európai Szövetség a Szabadságjogokért

·Európai Újságíró Szövetség

·European Partnership for Democracy

·Front Line Defenders

·Holland Helsinki Bizottság

·Human Rights House Foundation

·Human Rights Watch

·ILGA-Europe

·International Planned Parenthood Federation European Network (IPPF EN)

·Nemzetközi Emberi Jogi Föderáció

·Nemzetközi Jogászbizottság

·Nemzetközi Sajtóintézet

·Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet

·Philanthropy Advocacy

·Protection International

·Riporterek Határok Nélkül

·Transparency International EU

(1)      A mechanizmust a Miniszterek Tanácsa 2006. október 17-i következtetései (13339/06) nyomán a 2006. december 13-i (C(2006) 928) bizottsági határozat hozta létre.

(2)      A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Románia által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról (COM(2021) 370 final).

(3)      A fellebbviteli bíróságok mind első fokon (összetettebb ügyekben), mind másodfokon eljárnak az alsóbb fokú bíróság által hozott határozatokkal szemben benyújtott fellebbezések esetén.

(4)      A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék büntetőjogi szekciója elsőfokú bíróságként szenátorok, képviselők és az Európai Parlament román képviselői, a kormány tagjai, az Alkotmánybíróság bírái, a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa tagjai, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék bírái, valamint a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő ügyészség ügyészei által elkövetett bűncselekményeket érintő ügyeket tárgyal.

(5)      A fellebbviteli bíróságok mellett működő ügyészségeket főügyészek vezetik, és a törvényszékek mellett működő ügyészségeket vezető ügyészek irányítják.

(6)      Az igazságszolgáltatáson belül elkövetett bűncselekményeket vizsgáló szekció főügyészét különleges eljárásban nevezik ki, amelyben kizárólag a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának tagjai vesznek részt.

(7)      2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 48. ábra. A bírói függetlenség megítélésének kategóriái a következők: nagyon alacsony (a válaszadók kevesebb mint 30%-a érzékeli úgy, hogy a bírói függetlenség meglehetősen jó vagy nagyon jó); alacsony (30–39%), átlagos (40–59%), magas (60–75%) és nagyon magas (75% felett).

(8)      2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 50. ábra.

(9)      2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 49. és 51. ábra.

(10)      A bírák és ügyészek helyzetéről szóló 303/2004. sz. törvény; a bírói szervezetről szóló 304/2004. sz. törvény; valamint a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsáról szóló 317/2004. sz. törvény.

(11)      A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Románia által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról (COM(2021) 370 final); a 2020. évi jogállamisági jelentés (országfejezet a jogállamiság romániai helyzetéről) 4. oldala megjegyezte, hogy a 2018-ban és 2019-ben elfogadott igazságszolgáltatásról szóló törvények elhúzódó végrehajtása fokozott és tartós bizonytalanságot teremt az igazságügyi rendszer egészének működésével, valamint az egyes ügyészek és bírák tevékenységével kapcsolatosan, ami ezek függetlenségét, státuszát és szakmai előmenetelét illeti.

(12)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Romániában, 5–6. o. A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Románia által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról (COM(2021) 370 final).

(13)      Uo., 3. o.

(14)      Különösen a bírákra és az ügyészekre gyakorolt visszatartó hatás tekintetében (a Bíróság 2021. május 18-i ítélete, Asociația „Forumul Judecătorilor Din România” és társai, C-83/19., C-127/19., C-195/19., C-294/19., C-355/19. és C-379/19. sz. egyesített ügyek, 219. pont).

(15)      Lásd a 10. lábjegyzetet.

(16)      A Bíróság 2021. május 18-i ítélete, Asociația „Forumul Judecătorilor Din România” és társai, C-83/19., C-127/19., C-195/19., C-294/19., C-355/19. és C-379/19. sz. egyesített ügyek, 179–241. pont.

(17)      Uo., 162. pont. Lásd még: a Bíróság 2021. április 20-i ítélete, Repubblika kontra Il-Prim Ministru, C-896/19, 64. pont.

(18)      A Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának állítása szerint a javasolt megoldást nem kísérik olyan biztosítékok, amelyek a bírák és ügyészek nyomásgyakorlással szembeni megfelelő védelmét garantálva érvényre juttatnák a független igazságszolgáltatás elvét, és felhívja a figyelmet a jogalkotó azon általános kötelezettségére, hogy az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogalkotás során megfelelő biztosítékokkal garantálja az igazságszolgáltatás tényleges függetlenségét.

(19)      A javasolt módosítás értelmében bírákat az igazságszolgáltatás működése elleni bűncselekmények, korrupciós bűncselekmények, hivatallal való visszaélések vagy korrupcióhoz hasonló bűncselekmények miatt csak a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa bírói szekciójának vagy ügyészi szekciójának előzetes jóváhagyásával lehetne vád alá helyezni.

(20)      A Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsán belül is eltérnek a vélemények az SIIJ felszámolásával, a biztosítékok szükségességével és a képviselőház által javasolt biztosítékok megfelelőségével kapcsolatban.

(21)      A Velencei Bizottság rámutat arra, hogy a módosítások ezen köre „újfajta sérthetetlenséget vezetnek be a bírák és az ügyészek esetében egy rendkívül érzékeny területen (büntetőeljárás), amely messze túlmutat a hivatali mentelmi jogokon”, és hogy azok a „[b]üntetőeljárások, amelyek a hivatali mentelmi jogok körén kívül esnek, nem tartozhatnak a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának hatáskörébe, és azokat közvetlenül a bíróságok elé kell terjeszteni, a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa általi előzetes átvilágítás nélkül”. A Velencei Bizottság véleménye (CDL-AD(2021)019), 14. o.

(22)      A Bíróság hozzátette, hogy az SIIJ tevékenységeiből vett gyakorlati példák megerősítik azon kockázat megvalósulását, hogy ez az ügyosztály hasonlít egy politikai nyomásgyakorló eszközhöz, és abból a célból gyakorolja hatáskörét, hogy – többek között a magas szinten elkövetett korrupcióval kapcsolatos – bizonyos bűnügyi nyomozások vagy bírósági eljárások menetét oly módon változtassa meg, amely kétségek vet fel az objektivitását illetően (a Bíróság 2021. május 18-i ítélete, Asociația „Forumul Judecătorilor Din România” és társai, C-83/19., C-127/19., C-195/19., C-294/19., C-355/19. és C-379/19. sz. egyesített ügyek, 219. és 223. pont).

(23)      2021. június 23-án az Igazságügyi Felügyelőség fegyelmi vizsgálatot indított a Pitești Fellebbviteli Bíróság azon bírája ellen, aki a fent említett ítéletet hozta, azzal az indokolással, hogy rosszhiszeműen járt el vagy súlyos gondatlanságot követett el feladatai ellátása során azáltal, hogy az Európai Unió Bíróságának ítéletre támaszkodott az ügyészségi szekció hatáskörének értékeléséhez.

(24)      UgUo.yanott.

(25)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Romániában, 4. o.

(26)      Lásd különösen: a Velencei Bizottság véleménye (CDL-AD(2018)017), a GRECO Romániáról szóló ad hoc jelentése (34. szabály, AdHocRep(2018)2); Európai Bírák Konzultatív Tanácsa (CCJE), a CCJE elnökségének állásfoglalása a bírói függetlenség romániai helyzetéről a Romániai Bírói Fórumok Szövetségének kérelmére; valamint az Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsa (CCPE), a CCPE elnökségének állásfoglalása az ügyészi függetlenség romániai helyzetéről a Romániai Mozgalom az Ügyészek Státuszának Védelme Érdekében elnevezésű szervezet kérelmére.

(27)      A Velencei Bizottság véleménye (CDL-AD(2018)017), 117. és 164. pont.

(28)      A Bíróság 2021. május 18-i ítélete, Asociația „Forumul Judecătorilor Din România” és társai, C-83/19., C-127/19., C-195/19., C-294/19., C-355/19. és C-379/19. sz. egyesített ügyek.

(29)      A Bíróság hozzátette, hogy teljes mértékben tiszteletben kell tartani a bírák védelemhez való jogát, és egy bíróságnak kell döntenie a bírák személyes felelősségéről. (a Bíróság 2021. május 18-i ítélete, Asociația „Forumul Judecătorilor Din România” és társai, C-83/19., C-127/19., C-195/19., C-294/19., C-355/19. és C-379/19. sz. egyesített ügyek, 241. pont).

(30)      Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának CM/Rec(2010)12. sz. ajánlása, 66–71. pont.

(31)      Az EUB továbbá megállapította, hogy a nemzeti szabályozás akkor kelt efféle kétséget, ha – akár ideiglenesen – azzal a hatással jár, hogy lehetővé teszi az érintett tagállam kormánya számára, hogy a bírákkal és ügyészekkel szembeni fegyelmi eljárások lefolytatásával és fegyelmi eljárások megindításával megbízott igazságszolgáltatási szerv vezetőit a nemzeti jogban előírt rendes kinevezési eljárás mellőzésével nevezze ki (A Bíróság 2021. május 18-i ítélete, Asociația „Forumul Judecătorilor Din România” és társai, C-83/19., C-127/19., C-195/19., C-294/19., C-355/19. és C-379/19. sz. egyesített ügyek, 207. pont).

(32)      A főfelügyelőt csak olyan külső ellenőrzésnek lehet alávetni, amelyet maga a Felügyelőség rendelt el, majd az ellenőrzési jelentést is csak a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának néhány kiválasztott tagja vizsgálja meg.

(33)      2018-ig a korábbi, 317/2004. sz. törvény előírta, hogy mind a főfelügyelőt, mind a főfelügyelő helyettesét a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának plenáris értekezlete válassza ki írásbeli vizsgából, szóbeli meghallgatásból és a vezetői projekt bemutatásából álló pályázat útján. A jelenleg hatályos törvények értelmében csak a főfelügyelőt nevezi ki a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa, egy három bíróból, egy ügyészből és a civil társadalom egy képviselőjéből álló bizottság előtti meghallgatást követően. Hivatalosan a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának plenáris értekezlete nevezi ki a jelölteket, azonban csak arra hivatkozva emelhet kifogást a személyük ellen, hogy nem tartották be a szabályokat. A főfelügyelő helyettesét és az egyes ügyosztályok igazgatóit a főfelügyelő választja ki, akinek az ellenőrzés megszervezésére vonatkozó hatásköre szintén bővült.

(34)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Romániában, 6–7. o.

(35)      A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Románia által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról (COM(2021) 370 final). Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében készült jelentések azt ajánlották, hogy indítsák újra a főügyész kinevezési eljárását, és tartsák tiszteletben a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának negatív véleményeit a vezető ügyészi álláshelyekre történő kinevezések vagy azokból történő felmentések esetében mindaddig, amíg a 2017. januári 1-i ajánlásnak megfelelően nem jön létre az új jogszabályi keret.

(36)      A Velencei Bizottság különösen azt ajánlotta, hogy „dolgozzanak ki egy kinevezési rendszert, amely kulcsfontosságú és proaktív szerepet adna a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának ügyészségi szekciója számára a jelölteknek az ügyészségi rendszer bármely vezető pozíciójába történő kinevezésére szolgáló folyamatban”. A Velencei Bizottság véleménye (CDL-AD(2019)014-e), 38. pont.

(37)      Ezek egyike a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Nyomozó Igazgatóság (DIICOT) főügyésze volt. 2020 szeptemberi lemondását követően az intézményt egy megbízott vezető igazgatja.

(38)      A Velencei Bizottság véleménye (CDL-AD(2018)017), 52. pont.

(39)      Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a 3594/19. sz. Kövesi kontra Románia ügyben 2020. május 5-én hozott ítélete, 157. pont. Megállapítást nyert, hogy Románia megsértette az emberi jogok európai egyezménye 6. cikkének (1) bekezdését („Tisztességes tárgyaláshoz való jog”) és a 10. cikkét („Véleménynyilvánítás szabadsága”) a Korrupcióellenes Igazgatóság volt főügyészének felmentésekor. Az EJEB felhívta a figyelmet a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól független hatóság beavatkozásának egyre növekvő fontosságára az ügyészek kinevezését és felmentését érintő döntések tekintetében. A véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatosan az EJEB azt is kihangsúlyozta, hogy a felmentésnek korlátozó hatása lehet, hiszen annak eredményeként az ügyészek és a bírák esetleg nem szívesen vesznek részt az igazságszolgáltatást és általában az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő kérdésekkel kapcsolatos nyilvános jogalkotási vitákban.

(40)      Lásd a 36. lábjegyzetet.

(41)      A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Románia által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról (COM(2021) 370 final), 9. o.

(42)      Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2021. június 9-i határozatában felkérte a román hatóságokat, hogy megfelelően tájékoztassák a bizottságot a jogalkotási folyamat fejleményeiről és a releváns rendelkezéstervezetek esetleges módosításairól, különösen azokról, amelyek a magas rangú ügyészek felmentésének eljárását és a kapcsolódó biztosítékokat határozzák meg (CM/Del/Dec(2021)1406/H46-21).

(43)      Enyhe csökkenés 2019-hez képest (2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Romániában, 8. o.).

(44)      2020-ban a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának bírói szekciója 168, míg az ügyészi részleg 126 nyugdíjazás iránti kérelmet hagyott jóvá. Lásd: old.csm1909.ro/csm/index.php?cmd=0301&tc=s  

(45)      2021 első három hónapjában összesen 145 bíró és ügyész (106 bíró, 39 ügyész) vonult nyugállományba, növekvő tendenciát jelezve.

(46)      2020. június 9-i 121/2020 sz. határozat a bírák és ügyészek helyzetéről szóló 303/2004. sz. törvény 106. cikkének a) és b) pontjában található rendelkezések alkotmányellenességére vonatkozó kifogásról.

(47)      Az Alkotmánybíróság 2021. március 17-i határozata.

(48)      Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának CM/Rec(2010)12 ajánlása, 35. bekezdés: „megfelelő számú bírói és egyéb szakképzett kisegítő személyzet álljon a bíróságok rendelkezésére”.

(49)      A stratégiai igazságügyi irányítás az igazságügyi minisztert, a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának elnökét, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elnökét és a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék mellett működő ügyészség legfőbb ügyészét foglalja magában.

(50)      A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Románia által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról (COM(2021) 370 final), 14–15. o.

(51)      Lásd a román Alkotmánybíróság 2021. április 7-i 233. sz. határozatát. Az Országos Ügyvédi Kamara felvetette, hogy az indokolások késedelmes volta komoly problémát jelent.

(52)      COM(2017) 33, valamint a Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Románia által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról (SWD(2017) 25), 20. o.: „A határozat és az indokolás közötti időbeli eltérés kedvezőtlenül befolyásolhatja a határozatok következetességét és minőségét is, találgatásokhoz vezethet a döntés okaival kapcsolatban, és bizalmatlanságot vagy kritikát eredményezhet az igazságügyi intézményekkel szemben.” Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében tett egyik további ajánlás azt javasolja, hogy a stratégiai igazságügyi irányítás biztosítsa a határozatok indokolásában mutatkozó késedelmek megoldását: a Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Románia által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról (COM(2021) 370 final), 14. o.

(53)      2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 38. ábra.

(54)      2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 40. ábra.

(55)      2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 46. ábra.

(56)      A Funky Citizens hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, 13. o.; Az Expert Forum hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, 2. o.

(57)      Románia hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, 19. o.

(58)      Az APADOR (Romániai Szövetség az Emberi Jogok Védelmére) – Helsinki Bizottság hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, 9. o;

(59)      Lásd: Igazságügyi Minisztérium, a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben az igazságszolgáltatás területén bizonyos rendelkezések bevezetéséről szóló törvény tervezete.

(60)      Előzetes letartóztatás, szabadságvesztés töltése vagy szabadságtól való megfosztással járó nevelési intézkedés.

(61)      Lásd: a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben az igazságszolgáltatás területén bizonyos rendelkezések bevezetéséről szóló 114/2021 sz. törvény.

(62)      2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 6. ábra.

(63)      2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 8. ábra.

(64)      2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 10. ábra.

(65)      2021. évi európai igazságügyi eredménytábla, 16., 17., 18., 19. és 20. ábra.

(66)      2021. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 21. ábra.

(67)      A Romániában tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(68)      Például a (40756/06 sz. kérelemre indított) Vlad kontra Románia ügyben, 2013. november 26-án hozott ítélet végrehajtását illetően, amely a polgári és büntetőeljárások túlzott elhúzódását és a hatékony jogorvoslat hiányát érintő, nagy horderejű ügy volt.

(69)      A Transparency International korrupcióérzékelési indexe, 2020, 2–3. o. A korrupció érzékelt szintjének kategóriái a következők: alacsony (a szakértők és a vállalatvezetők körében a közszektorbeli korrupció megítélése 79 feletti pontszámot ért el); viszonylag alacsony (79 és 60 közötti pontszám), viszonylag magas (59 és 50 közötti pontszám), magas (50 alatti pontszám).

(70)      2015-ben ez a pontszám 46 volt, 2020-ban pedig 44. A pontszám öt év alatt jelentősen nő/csökken, ha több mint öt ponttal változik; javul/romlik, ha a változás mértéke 4 vagy 5 pont; és viszonylag stabil, ha a változás mértéke 1 és 3 pont között van.

(71)      A tavaly bemutatott, a polgárok és a vállalkozások korrupcióérzékelésére és a korrupcióval kapcsolatos tapasztalataira vonatkozó Eurobarométer-adatok kétévente frissülnek. A legfrissebb adatok az 502. sz. Eurobarométer tematikus felmérésből (2020) és a 482. sz. Eurobarométer gyorsfelmérésből (2019) származnak.

(72)      Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA), 2020. évi tevékenységi jelentés. A 2020-ban vizsgált ügyek főként közbeszerzéssel, vesztegetéssel és az uniós forrásokat érintő csalással foglalkoztak. A DNA emellett 105 korrupciós ügyet vett nyilvántartásba a Covid19-világjárvány elleni küzdelemmel kapcsolatban.

(73)      A növekedés a DNA ügyeivel foglalkozó összes bíróság eredményeit tükrözi. A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék arról számol be, hogy 2020-ban kevesebb ügyet sikerült megoldaniuk, számos ügyet felfüggesztettek, és kevesebb ügyet vettek nyilvántartásba. A DNA arról is beszámol, hogy 2020-ban alacsonyabb volt a felmentések aránya, noha az ilyen esetek száma egyes bűncselekmények büntethetőségének megszüntetése miatt 2019-ben nőtt.

(74)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Romániában, 12. o.

(75)      Az igazságszolgáltatás humánerőforrással való ellátottságával kapcsolatos általános, a DNA-t is érintő kérdések között említhető a felhatalmazásra vonatkozó korlátozások köre, valamint a nyugdíjazások jelentős száma. Kifejezetten a DNA-t érintő kérdés, hogy a szervezetnél való munkavégzés feltételeként előírt hivatalban eltöltött idő hirtelen 10 évre módosult, valamint az, hogy a nem vezetői álláshelyek betöltéséhez szükséges, a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa előtti szóbeli vizsgát – a többi ügyészséggel ellentétben – közvetítik, aminek visszatartó hatása van a jelöltekre. A vezetők esetében előírt hivatalban eltöltött idő 15 év.

(76)      2021 márciusában a DNA közlése szerint az álláshelyek mindössze 75%-át töltötték be (a 145 álláshelyből 131-et jelölés, 14-et felhatalmazás alapján), emellett két vezetői álláshely is betöltetlen volt. 2021. június 9-én a DNA 42 (a központi és a területi hivatalokban betöltendő) ügyészi álláshellyel kapcsolatban tett közzé pályázati felhívást.

(77)      Egy kormányhatározat a DNA személyi állományát 90 rendőrrel egészítette ki.

(78)      Az Alkotmánybíróság 2020. július 7-i határozata.

(79)      A SIIJ tevékenységi jelentése: Ugyancsak aggodalomra ad okot az SIIJ hatékonysága: 2020-ban 6600 ügy volt folyamatban, amelyből csak kevés zárult le (500 lezárt és 2 bíróságra áttett ügy volt). A magas szinten elkövetett korrupcióval kapcsolatos ügyekben a rossz hatékonyság is büntetlenségi kockázatot hordoz.

(80)      A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Románia által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról (COM(2021) 370 final).

(81)      Uo.

(82)      Uo., 10. o.

(83)      A DNA becslése szerint 2020-ban legalább 45 gyanúsítottat mentettek fel az Alkotmánybíróság határozatai nyomán.

(84)      Egy közelmúltbeli, 2021. április 6-i alkotmánybírósági határozatnak legalább 67 folyamatban lévő DNA-vizsgálatra van hatása, amelyeket újra kell indítani.

(85)      Noha az Alkotmánybíróság határozatai nem alkalmazandók olyan korábbi ügyekre, amelyekben jogerős ítélet született, a folyamatban lévő ügyekre nézve következményekkel járhatnak. Az öttagú bírói tanács határozata alapján bizonyos körülmények esetén rendkívüli fellebbezésre nyílt mód jogerősen lezárt ügyekben, míg a háromtagú bírói tanács határozata új tanács kijelölése melletti perújrafelvételt vonhat maga után. A DNA közlése szerint a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéken jelenleg nyolc, összesen 41 vádlottat érintő ügy van felfüggesztve, tíz, összesen 107 vádlottat érintő ügyet első fokon újratárgyalnak, öt, összesen 90 vádlottat érintő ügyet pedig az előzetes vizsgálati szakasztól indítanak újra. Előzetes döntéshozatal iránti kérelmek folyamatban vannak a Bíróság előtt.

(86)      A Bíróság 2021. május 18-i ítélete, Asociația „Forumul Judecătorilor Din România” és társai, C-83/19., C-127/19., C-195/19., C-294/19., C-355/19. és C-379/19. sz. egyesített ügyek, 251–252. pont.

(87)      A Velencei Bizottság véleménye (CDL-AD(2014)011). Ez összhangban áll az EEM és a GRECO ajánlásaival. 2021. márciusi jelentésében a GRECO megjegyzi, hogy a jelek szerint feloldották azt a nemhivatalos követelményt, hogy az ügyészi szervek teljes ügyiratot nyújtsanak be, amikor olyan, hivatalban lévő vagy korábbi minisztert vonnak büntetőeljárás alá, aki egyben parlamenti képviselő is. GRECO, Negyedik értékelési kör. Második időközi megfelelési jelentés, amely magában foglalja a következőt: Follow-up Report to the Ad hoc Report on Romania (34. szabály).

(88)      2020-ban az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség 1143 ügyet zárt le, és 175 ügy kapott végleges és visszavonhatatlan minősítést. Ugyanebben az évben 204 esetben szabtak ki közigazgatási bírságot a jogszabályi előírásoknak megfelelő vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok benyújtásának elmulasztása miatt, a megállapítási aktus jogerőre emelkedését követő nem fegyelmi szankciók alkalmazása céljából, valamint a jogi rendelkezések be nem tartása miatt.

(89)      A közhivatalok és közméltóságok ellátásának feddhetetlenségéről szóló 176/2010. sz. törvény módosítása. 2022-től az elektronikus benyújtás kötelező lesz.

(90)      Az eredeti költségvetés 34 802 000 RON, a végleges költségvetés pedig 37 432 000 RON volt.

(91)      2020-ban nem került sor pályázatra, mivel az Országos Feddhetetlenségi Tanács (CNI), amely az ANI tevékenységét felügyeli és hatáskörrel rendelkezik az elnök és az alelnök kiválasztására irányuló pályázat megszervezése tekintetében, nem volt határozatképes amiatt, hogy a Szenátus 2018 óta nem jelölt új tagokat. Végül 2020 márciusában a Szenátus kinevezte a CNI 10 tagját, és az első ülésre azonnal sor került.

(92)      Az első módosítás az összeférhetetlenség vagy összeegyeztethetetlenség fennállását megalapozó tények időpontjától számított hároméves elévülési határidőt állapított meg, amelynek eredményeként számos folyamatban lévő ügy lezárult, és kétségessé vált a szankciók kiszabásának lehetősége. A második módosítás mérsékelt szankciórendszert vezetett be a helyi választott tisztviselők összeférhetetlensége tekintetében, ami az ANI megítélése szerint nem teszi lehetővé visszatartó erejű szankciók alkalmazását.

(93)      A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék 2020. november 16-i 74/2020 sz. határozata, valamint 2021. január 18-i 1/2021. sz. határozata.

(94)      Több, mint 500 személy volt eltiltással érintett; Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), Közlemény az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség által a 2020. évi helyhatósági választások szervezésével összefüggésben elfogadott megelőzési és kimutatási intézkedésekről.

(95)      A helyhatósági választásokon induló, és eltiltás alatt lévő összesen 103 jelölt közül: hivatalos forrásokból származó információk szerint 65 jelöltet választottak meg: 15 megválasztott tisztségviselőtől megtagadták a választott tisztség betöltését, míg 49 megválasztott tisztségviselő számára engedélyezték a választott tisztség betöltését.

(96)      A képviselők és szenátorok alapszabálya előírja, hogy a parlamenti képviselőknek 15 napon belül nyilatkozniuk kell összeegyeztethetetlenségükről, és az összeegyeztethetetlenséget eredményező tisztségek valamelyikéről 30 napon belül le kell mondaniuk.

(97)      Hasonló rendelkezések hatályban voltak 2018 decembere előtt, a 114/2018 sz. sürgősségi kormányrendelet azonban hatályon kívül helyezte őket. A stratégiához csatolt cselekvési terv jogalkotási intézkedéseket tartalmaz az Ügynökség megbízatásának kiterjesztésére, valamint rendelkezéseket tartalmaz a rendőrség és az ügyészek számára a pénzügyi vizsgálatok jobb lefolytatása érdekében szükséges új eszközökre vonatkozóan. Ezeket az intézkedéseket az igazságszolgáltatás és az ANABI új tárolókapacitásainak beruházási terve, valamint képzési programok és átláthatósági intézkedések támogatják. A stratégia fő rendelkezéseinek végrehajtására irányuló jogszabálycsomagot várhatóan 2021 második felében hozzák nyilvánosságra.

(98)      GRECO, Negyedik értékelési kör. Második időközi megfelelési jelentés, amely magában foglalja a következőt: Follow-up Report to the Ad hoc Report on Romania (34. szabály).

(99)      Ezt a modellt 2021. március 18-án töltötték fel a nemzeti korrupcióellenes stratégia internetes oldalára. A modell közintézmények általi megvalósításának értékelésére 2022-ben kerül sor.

(100)      Románia világviszonylatban a 48., míg EU-szinten a 21. helyen szerepel a sajtószabadság-ranglistán. Az elmúlt években a helyzet viszonylag változatlan volt, a 44. és 49. hely között mozgott a rangsorban 2016 óta.

(101)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Romániában, 15. o.

(102)      Egy 2021. február 10-i nyilvános nyilatkozatban bejelentették, hogy a tanács nyilvános ülései folytatódnak azt követően, hogy a négy megüresedett helyre a Parlament kinevezte a tagokat; lásd: Országos Audiovizuális Tanács (CNA), a CNA nyilvános üléseivel kapcsolatos, 2021. február 10-i sajtótájékoztató.

(103)      Pagina de media, „Official. Parliament voted for new CNA members: Mircea Toma, one of them” (Hivatalos! A Parlament megszavazta az új CNA-tagokat, az egyikük Mircea Toma), 2021. május 11.

(104)      A Romániában tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás. A 2021. évi Médiapluralizmus Monitor Romániáról szóló országjelentése (13. o.) szintén megemlítette a CNA korlátozott finanszírozását.

(105)      Független Újságírás Központja (2020), Fundamental Rights under Siege 2020, 18. o.

(106)      A Romániában tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(107)      2021. évi Médiapluralizmus Monitor, országjelentés Romániáról, 15. o.; lásd még: Riporterek Határok Nélkül – Románia.

(108)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Romániában, 16. o.

(109)      A 2021. évi Médiapluralizmus Monitor Romániáról szóló országjelentésének 14. oldala példaként említette, hogy „egy digitális médiavállalat tulajdonosa lehet egy olyan másik vállalat, amely viszont egy nyilvánosságra nem hozott tulajdonosokkal rendelkező, külföldi szervezet tulajdonában van”.

(110)      Riporterek Határok Nélkül – Románia.

(111)      A 2021. évi Médiapluralizmus Monitor Romániáról szóló országjelentésének 14. oldala megjegyzi, hogy a nyomtatott hírek piaca nagyon kicsi az olvasóközönség és a cikkek száma tekintetében, és hogy „a négy legjelentősebb cím gyakorlatilag 100%-os koncentrációja” jellemzi. Továbbá azt jelzi, hogy „a digitális hírpiac erősen széttöredezett (37%-os koncentráció), míg a televízió és a rádió esetében, ahol a négy legjelentősebb tulajdonos 65%-os nézettségnek, illetve 59%-os hallgatottságnak örvend, a koncentráció mérsékelt”. Az MPM figyelmeztet arra, hogy az adatok hiánya továbbra is akadályozza az online környezet piaci részesedéseinek felmérését, ugyanakkor megjegyzi, hogy a románok legtöbbje számára továbbra is a televízió szolgál fő hírforrásként.

(112)      Független Újságírás Központja (2020), Fundamental Rights under Siege, 17–18. o.

(113)      Uo., 19. o.

(114)      2020. május 7-i 63. sz. sürgősségi kormányrendelet nyilvános tájékoztató kampányok szervezéséről és lebonyolításáról a Covid19 terjedése okozta járványügyi helyzettel összefüggésben.

(115)      A kormányfőtitkárság által 2020. július 6-án közzétett tájékoztatás ( https://sgg.gov.ro/new/06-07-2020-anunt/ ).

(116)    Független Újságírás Központja (2020), Fundamental Rights under Siege, 21. o. A Funky Citizens hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez és az Expert Forum hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez; Dumitrita Holdis (2020), ReportIt: When state funding discredits the press – The Romanian media is facing a financial and moral dilemma (Amikor az állami finanszírozás kétségbe vonja a sajtó hitelességét – A román média pénzügyi és erkölcsi dilemmával szembesült).

(117)      Az információkhoz való hozzáférésről szóló, 544/2001 sz. törvény 17. cikke.

(118)      2020. március 16-i 195. sz. rendelete a szükségállapot bevezetéséről Románia területén.

(119)      Független Újságírás Központja (2020), Fundamental Rights under Siege, 10. o. Liberties (2021) EU 2020: Demanding on Democracy; A Funky Citizens hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez; a szóvivőkkel kapcsolatos információk megszerzésének nehézségeit az országlátogatások során is említették.

(120)      Liberties (2021), EU 2020: Demanding on Democracy, 157–158. o.; A Funky Citizens hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.

(121)      Az Expert Forum nevű szervezetnek az 2021. évi jogállamisági jelentéshez nyújtott hozzájárulása szerint a Covid19-világjárvány idején alkalmazandó bírságokra és szankciókra vonatkozó adatokkal kapcsolatosan, 42 rendőrségi körzettel szemben indított bírósági eljárások eltérő ítéleteket eredményeztek első fokon (a bíróság 21 esetben az alperesnek, 20 esetben pedig a rendőrségnek adott igazat) és a fellebbezési szakaszban.

(122)      Egészségügyi Minisztérium, COVID-19 Transparency, https://data.gov.ro/dataset/transparenta-covid.

(123)      A Funky Citizens hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez; lásd még: Riporterek Határok Nélkül – Románia.

(124)      A Romániában tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(125)      2021. évi Médiapluralizmus Monitor, országjelentés Romániáról, 12. o.

(126)      A Funky Citizens hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez.

(127)      Kormányfőtitkárság, 2021. március 22., „A romániai kormányzati kommunikáció kezelésének stratégiája” elnevezésű projekt nyitó konferenciája.

(128)      Az első riasztás egy 2020 novemberében indított perre vonatkozik, amelyben 488 000 EUR feletti kártérítést követelnek oknyomozó újságíróktól egy selejtesnek ítélt maszkok értékesítésével foglalkozó cikk kapcsán. A második riasztás egy ortodox keresztény középiskolában történt állítólagos szexuális visszaélésekről és nemi erőszakról megjelent cikksorozatot követően, 2021 márciusában újságírók és médiaorgánumok ellen indult perre vonatkozik. A román hatóságok utóbbi esetre adott válasza, amely az Európa Tanács Romániával kapcsolatos platformján is elérhető, meghatározza, hogy az említett ügy jelenleg a Polgári Törvénykönyv szerinti tárgyalásra vár, és hogy azt a felperes magánszemélyként indította.

(129)      Libertatea: „A polgári perben a 2. számú kerületi bíróság helyt adott Baluta polgármester keresetének, és úgy a Goleacról szóló cikkek törléséről határozott! A határozat nem jogerős”, 2021. május 24.

(130)      Agerpres, „A 4. körzet polgármestere által benyújtott panasz nyomán a DIICOT kihallgatta Cătălin Tolontan újságírót”, 2021. május 20.; A Riporterek Határok Nélkül és az Active Watch nyílt levelet küldött a román hatóságoknak, felkérve azokat, hogy vizsgálják ki a büntetőkereset kezelését, és arról számolnak be, hogy „a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Nyomozó Igazgatóság (DIICOT) belső vizsgálatot indított Romániában”.

(131)      A Romániában tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás. Legalább 5 olyan esetről is beszámoltak, amikor közpénzt használtak fel a perek költségeinek finanszírozására. A Médiapluralizmus Monitor megjegyzi, hogy vannak „alkalmi esetek, amelyek e jelenség [azaz a nyilvánosság részvétele elleni stratégiai per] példájaként tekinthetők”.

(132)      Románia Alkotmánya, 74. cikk. A jogalkotási kezdeményezés jogát gyakorló állampolgároknak legalább az ország megyéinek egy negyedéből kell származniuk, és ezen megyék mindegyikéből vagy Bukarest városából legalább 5000 olyan aláírást kell bejegyeztetni, amely az adott kezdeményezést támogatja.

(133)      Románia Alkotmánya, 142. cikk.

(134)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Romániában, 19. o.

(135)      A Parlament tanácsadó szakértőjeként működő Jogalkotási Tanács véleményez minden új jogszabálytervezetet, valamint gondoskodik a jogszabályok összességének szisztematikus egységesítéséről és összehangolásáról.

(136)      Az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, 24. o. A jogbiztonság hiányát az európai szemeszter keretében közzétett jelentés is kihangsúlyozta; Az Európai szemeszter keretében közzétett országjelentés, Románia 2020 (SWD(2020) 522 final). Románia a jogszabályok stabilitása és hozzáférhetősége tekintetében az uniós átlag alatt teljesít, és az érdekelt felek arról számolnak be, hogy a szakpolitikai és jogalkotási döntésekkel kapcsolatos bizonytalanság a kiszámíthatatlanság összbenyomását kelti.

(137)      A Romániában tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(138)      A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Románia által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról (COM(2021) 370 final).

(139)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Romániában, 18. o.

(140)      Kivételek: i. az igazságszolgáltatási rendszer működésének biztosítása érdekében a Covid19-világjárvány idején tett lépések; ii. az állami akvizíciókról szóló 2020. februári törvény, amely új fegyelmi eljárást vezetett be a bírákra vonatkozóan, és amelyet alkotmányellenesnek nyilvánítottak; iii. a 2020. december 30-i sürgősségi kormányrendelet, amely késlelteti azon rendelkezések hatálybalépését, amelyek növelik az egyes bírósági tanácsokban előírt bírói létszámot, és amelyeket az igazságszolgáltatásról szóló törvények folyamatban lévő felülvizsgálata részeként várhatóan eltörölnek.

(141)      159 sürgősségi kormányrendeletet adtak ki a Covid19-világjárvány kapcsán, míg a fennmaradó 68 rendelet elfogadásának célja egyéb intézkedések szabályozása volt.

(142)      A jogi aktusok megszövegezéséről szóló 24/2000 sz. törvény kezdeti kötelezettséget írt elő a rendelettervezetek hatásainak azonosítására, majd a szabályozási hatásvizsgálatok követelményeit tovább finomította a 2006-ban kibocsátott 1361. sz. kormányhatározat. E rendelkezések szerint minden rendelethez egy magyarázó szöveget kell csatolni, amely leírja a javaslattervezet indokolását és értékeli annak hatásait.

(143)      Lásd: Sustainable Governance Indicators 2020 (A fenntartható kormányzás 2020. évi mutatói), Romániával foglalkozó jelentés, 28–29.

(144)      A döntéshozatal átláthatóságára vonatkozó éves jelentés (2020. január 1. – 2020. december 31.), 20. sz. melléklet – PS 14/2019 a kormányfőtitkárság szintjén (I. melléklet).

(145)      Európai Bizottság, Public administration characteristics and performance in EU28 (A közigazgatás jellemzői és teljesítménye a 28 tagú EU-ban), 2018. április.

(146)      2020-ban 202 felhasználó vette igénybe a consultare.gov.ro platformot.

(147)      A Szükséghelyzetek Országos Bizottságának 24. sz. határozata a nemzeti készültségi állapot, valamint a fertőzésmegelőzési és -ellenőrzési intézkedések megállapításának jóváhagyásáról a SARS-CoV-2 vírus okozta járványügyi helyzet összefüggésében.

(148)      2020. május 18-i 394 sz. kormányhatározat a készültségi állapot kinyilvánításáról, valamint az annak időszaka alatt a Covid19-világjárvány hatásainak megelőzésére és leküzdésére alkalmazandó intézkedésekről.

(149)      2020. május 15-i 55/2020 sz. törvény a Covid19-világjárvány hatásainak megelőzésére és leküzdésére alkalmazandó intézkedésekről.

(150)      Románia hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, 44–45. o.

(151)      Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2005. szeptember 6-i ítélete, Săcăleanu group kontra Románia (a kereset száma: 73970/01).

(152)      Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélet-végrehajtási osztályának 2021. március 11-i CM/Del/Dec(2021)1398/H46-23 sz. határozata.

(153)      Az intézkedések között szerepeltek a jogi keretnek a kellő időben történő végrehajtást célzó módosításai, valamint az Igazságügyi Minisztérium égisze alatt létrehozandó, az olyan ítéletek késedelmes végrehajtásának felügyeletére és megelőzésére szolgáló mechanizmus, amelyekben az állam a pervesztes fél.

(154)      Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága „ismételten felszólította a hatóságokat, hogy legkésőbb 2021. június 15-ig nyújtsák beelemzésüket az állami irányítás alatt álló társaságokat mint pervesztes feleket terhelő pénzbeli kötelezettségek teljesítésének biztosítása terén azonosított lehetőségek, valamint az állam egyéb nemzetközi kötelezettségei közötti esetleges ütközésekről, és felkérte őket, hogy tájékoztassák a bizottságot az e területen szükséges intézkedések mérlegelésében általuk tett esetleges további előrehaladásról”, továbbá „mély aggodalmát fejezte ki az érdemi előrehaladás huzamosabb ideje történő elmaradása miatt, és sürgette a hatóságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a folyamat mihamarabbi lezárása érdekében”. Lásd: CM/Del/Dec(2021)1398/H46-23. sz. határozat, 6–7. pont.

(155)      Az Alkotmánybíróság 2021. június 8-i 390. sz. határozata a bírói szervezetről szóló 304/2004. sz. törvény 881–889. cikke, valamint az igazságszolgáltatásban elkövetett bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó ügyészi osztály működésére vonatkozó egyes intézkedésekről szóló 90/2018. sz. sürgősségi kormányrendelet rendelkezései elleni alkotmányossági kifogásról.

(156)      A 2021. május 18-i, az Asociaţia „Forumul Judecătorilor Din România” és társai, C-83/19., C-127/19., C-195/19., C-294/19., C-355/19. és C-379/19. sz. egyesített ügyekben hozott ítélete 251 és 252. pontjában az Európai Unió Bírósága emlékeztetett, hogy “az uniós jog elsőbbségének elve megköveteli, hogy a kérdést előterjesztő bíróság mellőzze a szóban forgó rendelkezések alkalmazását, függetlenül attól, hogy azok jogalkotási vagy alkotmányos eredetűek”, és hogy azt “akként kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes valamely tagállam azon alkotmányos szintű szabályozása – a tagállam alkotmánybírósága általi értelmezésében –, amely szerint az alacsonyabb szintű bíróság nem mellőzheti saját hatáskörében a 2006/928 határozat hatálya alá tartozó olyan nemzeti rendelkezés alkalmazását, amelyet a Bíróság valamely ítéletére figyelemmel e határozattal vagy az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével ellentétesnek vél”.

(157)      Az Európai Unió Bírósága a 2021. május 18-i ítéletében egyértelművé tette, hogy Romániának megfelelő intézkedéseket kell hoznia az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus értékelési kritériumainak teljesítése érdekében, „a lojális együttműködés EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében kimondott elve alapján megfelelően figyelembe véve a Bizottság által az említett határozat alapján készített jelentéseket, és különösen az e jelentésekben megfogalmazott ajánlásokat”, amely kötelezettség „az érintett tagállam valamennyi szervére vonatkozik”. Uo., 176–178. pont.

(158)      Az ombudsman akkreditálására irányuló, a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Európai Hálózatához (ENNHR) 2020-ban benyújtott kérelmet még vizsgálják.

(159)      2020. évi jogállamisági jelentés, Országfejezet – A jogállamiság helyzete Romániában, 20. o.

(160)      Az RIHR egy jogi személyiséggel rendelkező független testület, míg az NCCD jogi személyiséggel rendelkező állami hatóságként jött létre; az RIHR küldetése, hogy gyarapítsa az állami szervek, a nem kormányzati szervezetek és a román polgárok emberi jogi kérdésekkel kapcsolatos ismereteit, míg az NCCD küldetése, hogy megvalósítsa a polgárok közötti egyenlőség elvét, amelyet a román alkotmány, valamint a nemzeti és nemzetközi jogszabályok rögzítenek; végül pedig az RIHR általános megbízatással rendelkezik kutatási, tájékoztatási, képzési és oktatási tevékenységek folytatására az emberi jogok területén; az NCCD megbízatása az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvének megvalósítására korlátozódik.

(161)      A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Európai Hálózatának hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, 272–273. o.

(162)      Az Alapjogi Ügynökség hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, 7. o; Az APADOR (Romániai Szövetség az Emberi Jogok Védelmére) – Helsinki Bizottság hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, 20. o.

(163)      A Funky Citizens hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, 30. o., valamint a Romániában tett országlátogatás keretében kapott tájékoztatás.

(164)      Az APADOR (Romániai Szövetség az Emberi Jogok Védelmére) – Helsinki Bizottság hozzájárulása a 2021. évi jogállamisági jelentéshez, 20. o.

(165)      Lásd a CIVICUS öt besorolási osztályon alapuló minősítési rendszerét: nyitott, leszűkített, akadályozott, elnyomott és zárt civil társadalom.