ISSN 1725-5090 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 33 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
49. évfolyam |
|
|
Helyesbítések |
|
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
|
|
|
(1) EGT vonatkozású szöveg. |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok
4.2.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 33/1 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 166/2006/EK RENDELETE
(2006. január 18.)
az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról
(EGT vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),
mivel:
(1) |
Az 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) által elfogadott hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megköveteli egyrészről a környezet állapotáról és tendenciáiról az állampolgárok részére hozzáférhető információ nyújtásának támogatását a társadalmi, gazdasági és egészségügyi tendenciákkal kapcsolatban, másrészről a környezeti tudatosság általános növelésének támogatását. |
(2) |
A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ–EGB egyezmény (a továbbiakban: Aarhusi Egyezmény), amelyet az Európai Közösség 1998. június 25-én írt alá, elismeri, hogy a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés növelése és ezen információk terjesztése hozzájárul a környezeti kérdések szélesebb körű ismeretéhez, a szabad véleménycseréhez, a nyilvánosság hatékonyabb részvételéhez a környezeti döntéshozatalban, és végső fokon a jobb környezethez. |
(3) |
A szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások (a továbbiakban: PRTR-ek) költséghatékony eszközök a környezeti teljesítmény javításának elősegítésére, a szennyező anyagok kibocsátására és a szennyező anyagok és hulladékok telephelyről történő elszállítására vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférés biztosítására, valamint arra, hogy felhasználják őket a tendenciák nyomon követésében, a szennyezés csökkentése terén elért előrehaladás bemutatásában, bizonyos nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés ellenőrzésében, a prioritások meghatározásában, illetve az elért előrehaladás közösségi és nemzeti környezeti politikákon és programokon keresztüli értékelésében. |
(4) |
Az integrált és koherens PRTR megbízható adatbázist nyújt a nyilvánosságnak, a szakmának, tudósoknak, biztosítótársaságoknak, önkormányzatoknak, civil szervezeteknek és egyéb döntéshozóknak az összehasonlításokhoz és a jövőbeni döntésekhez környezeti ügyekben. |
(5) |
2003. május 21-én az Európai Közösség aláírta a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról szóló ENSZ–EGB jegyzőkönyvet (a továbbiakban: a jegyzőkönyv). A közösségi jog rendelkezéseinek összhangban kell lenniük e jegyzőkönyvvel, annak a Közösség általi megkötése céljából. |
(6) |
A 2000/479/EK bizottsági határozat (4) létrehozta az európai szennyezőanyag-kibocsátási nyilvántartást (a továbbiakban: EPER). A jegyzőkönyv ugyanazokra az elvekre épül, mint az EPER, de túlmutat azon azáltal, hogy a jelentéstétel több szennyező anyagra és több tevékenységre, valamint a földtani közegbe történő kibocsátásra, a diffúz forrásokból eredő kibocsátásra és a telephelyről történő elszállításra is kiterjed. |
(7) |
Az Európai PRTR által kitűzött célokat csak akkor lehet elérni, ha az adatok megbízhatók és összevethetők. Ezért szükséges az adatgyűjtési és átviteli rendszerek megfelelő harmonizálása az adatok minőségének és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében. A jegyzőkönyvvel összhangban az Európai PRTR-t úgy kell megtervezni, hogy a nyilvánosság a lehető legkönnyebben férhessen hozzá az interneten keresztül. A kibocsátásoknak és a szállításoknak könnyen azonosíthatóknak kell lenniük különböző összesített és nem összesített formákban annak érdekében, hogy ésszerű időn belül a lehető legtöbb információhoz lehessen hozzájutni. |
(8) |
A környezeti tendenciák és állapot tekintetében az állampolgárok részére hozzáférhető információ nyújtásának és a környezeti tudatosság általános növelésének támogatására vonatkozó cél további előmozdítása érdekében, az Európai PRTR-nek tartalmaznia kell a tagállamok, a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek hasonló adatbázisaival való kapcsolatot biztosító hivatkozásokat. |
(9) |
A jegyzőkönyvvel összhangban az Európai PRTR-nek ugyancsak tartalmaznia kell információkat speciális hulladékártalmatlanítási műveletekről, melyeket földtani közegbe történő kibocsátásként kell jelentenie; az olyan hasznosítási műveleteket, mint például az iszap- és trágyakijuttatást nem kell jelenteni ebben a kategóriában. |
(10) |
Az Európai PRTR azon céljának elérése érdekében, hogy megbízható információt szolgáltasson a nyilvánosságnak, és tudásalapú döntéseket tegyen lehetővé, ésszerű, de szigorú határidőket kell előírni az adatgyűjtésre és a jelentéstételre; ez különösen érvényes a tagállamok részéről a Bizottság felé történő jelentéstételre. |
(11) |
Az ipari üzemekből származó kibocsátásokra vonatkozó jelentéstétel – bár még nem mindig egységes, teljes körű és összehasonlítható – bevett eljárás sok tagállamban. Adott esetben a diffúz forrásokból származó kibocsátásokra vonatkozó jelentéstételt fejleszteni kell annak érdekében, hogy a döntéshozóknak módjukban álljon e kibocsátásokat megfelelőbben elhelyezni az összefüggések rendszerében, és kiválasztani a leghatékonyabb megoldást a környezetszennyezés csökkentésére. |
(12) |
A tagállamok által jelentett adatoknak jó minőségűeknek kell lenniük, különösen teljességük, egységességük és hitelességük vonatkozásában. Különösen fontos mind az üzemeltetők, mind a tagállamok jövőbeni – a jelentett adatok minőségének javítása érdekében tett – erőfeszítéseinek koordinálása. A Bizottság ezért a tagállamokkal együtt a minőségbiztosítással kapcsolatos munkába kezd. |
(13) |
Az Aarhusi Egyezménnyel összhangban, biztosítani kell a nyilvánosság hozzáférését az Európai PRTR-ben szereplő információkhoz az ahhoz fűződő érdek igazolásának szükségessége nélkül, elsősorban annak biztosítása révén, hogy az Európai PRTR lehetővé teszi a közvetlen elektronikus hozzáférést az interneten keresztül. |
(14) |
Az Európai PRTR által nyújtott információkhoz való hozzáférésnek korlátlannak kell lennie, és e szabálytól csak akkor lehet eltérni, amennyiben azt a hatályos közösségi jogszabályok kifejezetten lehetővé teszik. |
(15) |
Az Aarhusi Egyezménnyel összhangban, biztosítani kell a nyilvánosság részvételét az Európai PRTR továbbfejlesztésében a döntéshozatali eljárást szolgáló megjegyzések, információk, elemzések vagy releváns vélemények benyújtására biztosított korai és hatékony lehetőségek révén. A kérelmezőknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a hatóság kérelemmel kapcsolatos tevékenységének vagy mulasztásainak közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálatát kérjék. |
(16) |
Az Európai PRTR hasznosságának és hatásának növelése érdekében, a Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell működniük az Európai PRTR megvalósítását szolgáló útmutató kidolgozásában, a nyilvánosság tudatosságának előmozdításában, valamint a megfelelő és időben történő technikai segítségnyújtásban. |
(17) |
Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (5) összhangban kell elfogadni. |
(18) |
Mivel a tervezett intézkedés célját – nevezetesen a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének növelését egy integrált, koherens, az egész Közösségre kiterjedő elektronikus adatbázis révén – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatósága iránti igény a magas szintű harmonizálás mellett szól, és ezért e cél közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket. |
(19) |
A jelentéstételi követelmények egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a veszélyes hulladékokról szóló, 1991. december 12-i 91/689/EGK tanácsi irányelvet (6) és a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelvet (7) módosítani kell. |
(20) |
Az Európai PRTR többek között arra irányul, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot különösen a 96/61/EK irányelv hatálya alá tartozó tevékenységekből származó jelentős szennyezőanyag-kibocsátásokról. Ezért e rendelet alapján a nyilvánosságot tájékoztatni kell az említett irányelv I. mellékletének hatálya alá tartozó létesítmények kibocsátásairól. |
(21) |
A kétszeres jelentéstétel csökkentése érdekében a szennyező anyagok kibocsátására és szállítására vonatkozó nyilvántartási rendszerek – a megvalósíthatóság mértékéig – a jegyzőkönyv szerint integrálhatók a meglévő információs forrásokba, mint például az engedélyekhez és üzemeltetési engedélyekhez tartozó jelentéstételi mechanizmusokba. A jegyzőkönyvvel összhangban, e rendelet rendelkezései nem érinthetik a tagállamok jogát arra, hogy a jegyzőkönyvben előírtaknál szélesebb körű, vagy a nyilvánosság számára jobban hozzáférhető, a szennyező anyagok kibocsátására és szállítására vonatkozó nyilvántartási rendszereket tartsanak fenn vagy vezessenek be, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy
E rendelet létrehozza a közösségi szintű integrált szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartást (a továbbiakban: Európai PRTR) egy nyilvánosan hozzáférhető elektronikus adatbázis formájában, és megállapítja annak működési szabályait, a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról szóló ENSZ–EGB jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) végrehajtása és a nyilvánosság környezetvédelemmel kapcsolatos döntéshozatalban való részvételének elősegítése, továbbá a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez történő hozzájárulás érdekében.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. |
„nyilvánosság”: egy vagy több természetes vagy jogi személy, és – a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban – azok társulásai, szervezetei vagy csoportjai; |
2. |
„illetékes hatóság”: a nemzeti hatóság vagy hatóságok, vagy bármely más – a tagállamok által kijelölt – illetékes szerv vagy szervek; |
3. |
„létesítmény”: olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több – az I. mellékletben felsorolt – tevékenységet végeznek, és bármely más ahhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenység, amely technikailag kapcsolódik az adott telephelyen végzett tevékenységekhez, és amely hatással lehet a kibocsátásra és a környezetszennyezésre; |
4. |
„üzem”: ugyanazon a telephelyen lévő egy vagy több létesítmény, amelyeket ugyanaz a természetes vagy jogi személy üzemeltet; |
5. |
„telephely”: az üzem földrajzi helye; |
6. |
„üzemeltető”: bármely természetes vagy jogi személy, aki üzemelteti vagy felügyeli az üzemet, vagy – amennyiben ezt a nemzeti jog előírja – akire meghatározó gazdasági hatalmat ruháztak az üzem technikai működése felett; |
7. |
„jelentési év”: az a naptári év, amelyre vonatkozóan a szennyezőanyag-kibocsátásra és a telephelyről történő elszállításra vonatkozó adatokat össze kell gyűjteni; |
8. |
„anyag”: bármely vegyi elem és annak vegyületei, a radioaktív anyagok kivételével; |
9. |
„szennyező anyag”: valamely anyag vagy anyagok egy csoportja, amely káros lehet a környezetre vagy az emberi egészségre tulajdonságai és a környezetbe történő kijutása következtében; |
10. |
„kibocsátás”: a szennyező anyagok környezetbe történő kijutása valamilyen – akár szándékos akár balesetből származó, akár rutinszerű, akár nem rutinszerű – emberi tevékenység eredményeképpen, beleértve a kiömlést, kisugárzást, bevezetést, visszasajtolást, elhelyezést vagy lerakást, akár végső szennyvíztisztítással nem rendelkező csatornahálózaton keresztül; |
11. |
„elszállítás a telephelyről”: a hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánt hulladéknak és a szennyvíztisztításra szánt szennyvízben lévő szennyező anyagoknak az üzem határán túlra történő szállítása; |
12. |
„diffúz források”: sok kisebb vagy elszórt forrás, amelyekből a szennyező anyagok a földtani közegbe, a levegőbe vagy a vízbe kerülhetnek kibocsátásra, amelyek e környezeti elemekre gyakorolt együttes hatása jelentős lehet, és amelyek esetében nem praktikus a jelentések begyűjtése egyedileg minden egyes forrásból; |
13. |
„hulladék”: a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv (8) 1. cikkének a) pontjában meghatározott bármely anyag vagy tárgy; |
14. |
„veszélyes hulladék”: a 91/689/EGK irányelv 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott bármely anyag vagy tárgy; |
15. |
„szennyvíz”: a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv (9) 2. cikkének 1., 2. és 3. pontjában meghatározott települési, háztartási és ipari szennyvíz, és bármely más – a benne található anyagok vagy tárgyak miatt közösségi jogi szabályozás alá eső – használt víz; |
16. |
„ártalmatlanítás”: a 75/442/EGK irányelv II.A. mellékletében előírt bármely művelet; |
17. |
„hasznosítás”: a 75/442/EGK irányelv II.B. mellékletében előírt bármely művelet. |
3. cikk
Az Európai PRTR tartalma
Az Európai PRTR információt tartalmaz az alábbiakról:
a) |
az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett szennyezőanyag-kibocsátások, amelyeket az I. mellékletben felsorolt tevékenységeket végző üzem üzemeltetője köteles jelenteni; |
b) |
az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett telephelyről történő hulladékelszállítás, valamint az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett szennyvízben lévő szennyező anyagok telephelyről történő elszállítása, amelyet az I. mellékletben felsorolt tevékenységeket végző üzem üzemeltetője köteles jelenteni; |
c) |
a 8. cikk (1) bekezdésében említett diffúz forrásokból származó kibocsátások, amennyiben rendelkezésre állnak. |
4. cikk
Tervezés és felépítés
(1) A Bizottság az Európai PRTR-t úgy teszi közzé, hogy az adatokat összesített és nem összesített formában egyaránt bemutatja, a kibocsátások és a szállítások visszakereshetősége és azonosíthatósága érdekében az alábbiak szerint:
a) |
az üzem, beleértve – adott esetben – az üzem anyavállalatát, és annak földrajzi helye, beleértve a vízgyűjtő területet; |
b) |
tevékenység; |
c) |
előfordulás tagállami vagy közösségi szinten; |
d) |
szennyező anyag vagy hulladék, esettől függően; |
e) |
az egyes környezeti elemek (levegő, víz, talaj), amelyekbe a szennyező anyagot kibocsátják; |
f) |
hulladék telephelyről történő elszállításai és annak célállomásai, esettől függően; |
g) |
szennyvízben lévő szennyező anyagok telephelyről történő elszállításai; |
h) |
diffúz források; |
i) |
az üzem tulajdonosa vagy üzemeltetője. |
(2) Az Európai PRTR-t úgy kell megtervezni, hogy a nyilvánosság számára a lehető legkönnyebben hozzáférhető legyen, annak lehetővé tétele érdekében, hogy rendes működési feltételek mellett az információk az interneten és más elektronikus úton folyamatosan és könnyen hozzáférhetők legyenek. A tervezés során figyelembe kell venni a rendszer jövőbeni bővítésének lehetőségét, és a nyilvántartásnak a korábbi jelentési évekre vonatkozó összes adatot tartalmaznia kell, legalább tíz jelentési évre visszamenőleg.
(3) Az Európai PRTR-nek tartalmaznia kell az alábbiakkal való kapcsolatot biztosító hivatkozásokat:
a) |
a tagállamok nemzeti PRTR-ei; |
b) |
egyéb releváns, létező, nyilvánosan hozzáférhető adatbázisok, amelyek tárgya kapcsolódik a PRTR-ekhez, beleértve a jegyzőkönyv más részes felei és – amennyiben kivitelezhető – egyéb országok nemzeti PRTR-eit; |
c) |
az üzemek honlapjai, ha ezek léteznek, és az üzemek önként megadták a hivatkozásokat. |
5. cikk
Az üzemeltető általi jelentéstétel
(1) Minden egyes olyan üzem üzemeltetője, amely egy vagy több, az I. mellékletben meghatározott tevékenységet végez az abban meghatározott vonatkozó kapacitásküszöböt meghaladóan, évente jelenti illetékes hatóságának – annak feltüntetésével, hogy az információ mérésen, számításon vagy becslésen alapul-e – az alábbiak mennyiségét:
a) |
bármely, a II. mellékletben meghatározott szennyező anyag kibocsátása levegőbe, vízbe vagy földtani közegbe, amely esetében a II. mellékletben meghatározott vonatkozó küszöbértéket túllépték; |
b) |
évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes hulladék vagy évente 2 000 tonnát meghaladó nem veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása bármely hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet céljára, a 6. cikkben említett talajban történő kezelés és mélyinjektálás ártalmatlanítási műveletek kivételével, „R”-rel illetve „D”-vel jelezve, hogy a hulladékot hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánják, és veszélyes hulladék határon túlra szállítása esetén feltüntetve a hulladék hasznosítójának vagy ártalmatlanítójának a nevét és címét és a tényleges hasznosítási vagy ártalmatlanítási telephelyet; |
c) |
bármely, a II. mellékletben meghatározott, szennyvízkezelésre szánt szennyvízben lévő szennyező anyag telephelyről történő elszállítása, amely esetében a II. melléklet 1.b. oszlopában meghatározott küszöbértéket túllépték. |
Minden egyes olyan üzem üzemeltetője, amely egy vagy több, az I. mellékletben meghatározott tevékenységet végez az abban meghatározott vonatkozó kapacitásküszöböt meghaladóan, közli az illetékes hatóságával az üzem III. melléklet szerinti azonosítását szolgáló információkat, kivéve ha az információk már az illetékes hatóság rendelkezésére állnak.
Azon adatok esetében, amelyeknél feltüntetik, hogy mérésen vagy számításon alapulnak, jelenteni kell az elemzési és/vagy a számítási módszert.
A II. mellékletben említett kibocsátások, amelyeket az e bekezdés a) pontja szerint jelentenek, tartalmazzák az I. mellékletben felsorolt valamennyi forrásból származó valamennyi kibocsátást az üzem telephelyén.
(2) Az (1) bekezdésben említett információk magukban foglalják a szándékos, balesetből származó, rutinszerű és nem rutinszerű tevékenységek összesítéséből adódó kibocsátásokra és szállításokra vonatkozó információkat.
Ezen információk szolgáltatása során az üzemeltetők meghatározzák a balesetből származó kibocsátásokhoz kapcsolódó adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.
(3) Minden üzem üzemeltetőjének megfelelő gyakorisággal össze kell gyűjtenie az (1) bekezdés szerinti jelentéstételi követelmények alá eső üzem tekintetében a kibocsátások és telephelyről történő elszállítások meghatározásához szükséges információkat.
(4) A jelentés elkészítésekor az érintett üzemeltetőnek a rendelkezésre álló legjobb információkat kell felhasználnia, amelyek magukban foglalhatnak monitoringadatokat, kibocsátási tényezőket, tömegmérleg-egyenleteket, közvetett monitoringot vagy egyéb számításokat, műszaki szakvéleményeket és egyéb módszereket a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően és a nemzetközileg elfogadott módszerekkel összhangban, amennyiben ezek rendelkezésre állnak.
(5) Minden érintett üzem üzemeltetőjének a tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére meg kell őriznie az adatok dokumentációját, amelyből a jelentett információ származott, az érintett jelentési év végétől számított öt éven keresztül. E dokumentációnak tartalmaznia kell az adatgyűjtésnél használt módszer leírását is.
6. cikk
Földtani közegbe történő kibocsátás
A hulladékot, amely a 75/442/EGK irányelv II.A. mellékletében meghatározott „talajban történő kezelés” vagy „mélyinjektálás” ártalmatlanítási művelet tárgyát képezi, kizárólag a hulladékot termelő üzem üzemeltetője általi, földtani közegbe történő kibocsátásként kell jelenteni.
7. cikk
Tagállamok általi jelentéstétel
(1) A tagállamok meghatározzák – tekintettel az e cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított követelményekre – azt az időpontot, ameddig az üzemeltetőknek be kell nyújtaniuk illetékes hatóságukhoz az összes, az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatokat és az 5. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében említett információt.
(2) A tagállamok az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett összes adatot elektronikus úton juttatják el a Bizottsághoz a III. mellékletben meghatározott formátumban és az alábbi határidőkön belül:
a) |
az első jelentési év esetében, a jelentési év végétől számított 18 hónapon belül; |
b) |
minden további jelentési év esetében, a jelentési év végétől számított 15 hónapon belül. |
Az első jelentési év 2007.
(3) A Bizottság – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével – beépíti a tagállamok által jelentett információkat az Európai PRTR-be az alábbi határidőn belül:
a) |
az első jelentési év esetében, a jelentési év végétől számított 21 hónapon belül; |
b) |
minden további jelentési év esetében, a jelentési év végétől számított 16 hónapon belül. |
8. cikk
Kibocsátás diffúz forrásokból
(1) A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével felveszi az Európai PRTR-be a diffúz forrásokból származó kibocsátásokra vonatkozó információkat, amennyiben ilyen információk léteznek, és a tagállamok már jelentették őket.
(2) Az (1) bekezdésben említett információkat úgy kell szervezni, hogy lehetővé tegyék a felhasználók számára a szennyező anyagok diffúz forrásokból származó kibocsátásainak kikeresését és azonosítását megfelelő földrajzi bontásban, és tartalmazzák az információnyerés tekintetében használt módszer típusára vonatkozó információkat.
(3) Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy nem léteznek adatok a diffúz forrásokból származó szennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozóan, akkor intézkedéseket hoz a vonatkozó szennyező anyagok egy vagy több diffúz forrásból származó kibocsátásaira vonatkozó jelentéstétel kezdeményezésére a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, adott esetben a nemzetközileg elfogadott módszerek használatával.
9. cikk
Minőségbiztosítás és minőségértékelés
(1) Az 5. cikkben megállapított jelentéstételi követelmények hatálya alá tartozó minden üzem üzemeltetője biztosítja az általa jelentett információk minőségét.
(2) Az illetékes hatóságok értékelik az (1) bekezdésben említett üzemek üzemeltetői által szolgáltatott információk minőségét, különös tekintettel teljességükre, egységességükre és hitelességükre.
(3) A Bizottság koordinálja a minőségbiztosítási és minőségértékelési munkát, konzultálva a 19. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal.
(4) A Bizottság iránymutatásokat fogadhat el a kibocsátásokra vonatkozó monitoring és jelentéstétel tekintetében a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban. Ezek az iránymutatások összhangban kell, hogy legyenek – adott esetben – a nemzetközileg elfogadott módszerekkel, és más közösségi jogszabályokkal.
10. cikk
Az információhoz való hozzáférés
(1) A Bizottság – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével – az Európai PRTR-t nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az interneten való ingyenes terjesztés útján a 7. cikk (3) bekezdésében megállapított határidőknek megfelelően.
(2) Ahol az Európai PRTR által tartalmazott információkhoz nem lehet könnyen hozzáférni közvetlen elektronikus úton, az érintett tagállam és a Bizottság lehetőséget biztosít az Európai PRTR-hez való elektronikus hozzáférésre nyilvánosan hozzáférhető helyeken.
11. cikk
Titoktartás
Amennyiben valamely tagállam bizalmasan kezel valamely információt a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 4. cikkének megfelelően, e rendelet 7. cikke (2) bekezdése szerinti jelentésében elkülönítetten feltünteti, a vonatkozó jelentési év esetében a titoktartást kérő minden üzemre, hogy milyen típusú információkat és milyen okból tartott vissza.
12. cikk
A nyilvánosság részvétele
(1) A Bizottság korai és hatékony lehetőségeket biztosít a nyilvánosságnak az Európai PRTR továbbfejlesztésében való részvételre, beleértve a kapacitások kiépítését és e rendelet módosításainak előkészítését.
(2) A nyilvánosságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tárgyhoz tartozó észrevételeket, információkat, elemzéseket vagy véleményeket nyújtson be ésszerű időn belül.
(3) A Bizottság kellő figyelmet fordít ezekre a beadványokra, és tájékoztatja a nyilvánosságot részvételének eredményeiről.
13. cikk
Az igazságszolgáltatáshoz való jog
Az igazságszolgáltatáshoz való jogot biztosítani kell a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés tekintetében a 2003/4/EK irányelv 6. cikkével, illetve ha közösségi intézményekről van szó, a nyilvánosságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz történő hozzáféréséről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 6., 7. és 8. cikkével összhangban.
14. cikk
Útmutató
(1) A Bizottság a lehető leghamarabb, de legkésőbb négy hónappal az első jelentési év kezdete előtt kidolgozza az Európai PRTR megvalósítását segítő útmutatót, konzultálva a 19. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal.
(2) Az Európai PRTR megvalósítását szolgáló útmutató részletesen tárgyalja az alábbiakat:
a) |
jelentéstételi eljárások; |
b) |
jelentésköteles adatok; |
c) |
minőségbiztosítás és minőségértékelés; |
d) |
bizalmas adatok esetében a visszatartott adatok típusa és a visszatartásuk indoka; |
e) |
hivatkozás nemzetközileg elfogadott kibocsátásmeghatározási és -elemzési módszerekre, mintavételi módszerekre; |
f) |
az anyavállalatok feltüntetése; |
g) |
a tevékenységek kódolása e rendelet I. mellékletének és a 96/61/EK irányelvnek megfelelően. |
15. cikk
A tudatosság növelése
A Bizottság és a tagállamok előmozdítják a nyilvánosság tudatosságát az Európai PRTR tekintetében, és biztosítják a segítségnyújtást az Európai PRTR-hez való hozzáférés, valamint az abban tárolt információk értelmezése és felhasználása tekintetében.
16. cikk
A tagállamok részéről jelentésköteles további információk
(1) A tagállamok – az utolsó három jelentési év információira alapozott egységes jelentésben, amelyet háromévente nyújtanak be a 7. cikknek megfelelően szolgáltatott adatokkal együtt – tájékoztatják a Bizottságot az alábbiak vonatkozásában folytatott gyakorlatról és a meghozott intézkedésekről:
a) |
az 5. cikk szerinti követelmények; |
b) |
a 9. cikk szerinti minőségbiztosítás és minőségértékelés; |
c) |
az információhoz való hozzáférés a 10. cikk (2) bekezdése szerint; |
d) |
a tudatosság növelésére szolgáló tevékenységek a 15. cikk szerint; |
e) |
az információk bizalmassága a 11. cikk szerint; |
f) |
a 20. cikk szerint előírt szankciók és az alkalmazásukkal kapcsolatos tapasztalatok. |
(2) Az (1) bekezdésben említett, a tagállamok által benyújtandó jelentések készítésének megkönnyítése érdekében a Bizottság javaslatot nyújt be egy kérdőívre, amelyet a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint kell elfogadni.
17. cikk
A Bizottság által végzett felülvizsgálat
(1) A Bizottság felülvizsgálja a tagállamok által szolgáltatott információkat a 7. cikknek megfelelően, és a tagállamokkal folytatott konzultációt követően háromévente jelentést tesz közzé az utolsó három jelentési év rendelkezésre álló információi alapján, hat hónappal ezen információk interneten való közreadása után.
(2) Ezt a jelentést az Európai PRTR működésének értékelésével együtt be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
18. cikk
A mellékletek módosítása
Az alábbiak miatt szükségessé váló valamennyi módosítást:
a) |
e rendelet II. vagy III. mellékletének a tudományos vagy technikai fejlődéshez való hozzáigazítása; vagy |
b) |
e rendelet II. vagy III. mellékletének – a jegyzőkönyvben részes felek ülésén elfogadott módosítások következtében szükségessé váló – a jegyzőkönyv mellékleteihez való hozzáigazítása, |
a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.
19. cikk
A bizottság eljárása
(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében foglalt határidő három hónap.
20. cikk
Szankciók
(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítására. A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.
(2) A tagállamok e rendelkezésekről legkésőbb egy évvel e rendelet hatálybalépése után tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul közlik a Bizottsággal az e rendelkezéseket érintő minden későbbi módosítást is.
21. cikk
A 91/689/EGK és a 96/61/EK irányelv módosítása
(1) A 91/689/EGK irányelv 8. cikkének (3) bekezdését el kell hagyni.
(2) A 96/61/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdését el kell hagyni.
22. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, 2006. január 18-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
J. BORREL FONTELLES
a Tanács részéről
az elnök
H. WINKLER
(1) 2005. április 6-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) Az Európai Parlament 2005. július 6-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2005. december 2-i határozata.
(3) HL L 242., 2002.9.10., 1. o.
(4) HL L 192., 2000.7.28., 36. o.
(5) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(6) HL L 377., 1991.12.31., 20. o. A 94/31/EK irányelvvel (HL L 168., 1994.7.2., 28. o.) módosított irányelv.
(7) HL L 257., 1996.10.10., 26. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.
(8) HL L 194., 1975.7.25., 39. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.
(9) HL L 135., 1991.5.30., 40. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.
(10) HL L 41., 2003.2.14., 26. o.
(11) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
I. MELLÉKLET
Tevékenységek
Sorszám |
Tevékenység |
Kapacitásküszöb |
||||||||||||||||||||||
1. |
Energiaágazat |
|
||||||||||||||||||||||
a) |
Ásványolaj- és gázfeldolgozók |
* (1) |
||||||||||||||||||||||
b) |
Gázosító és cseppfolyósító létesítmények |
* |
||||||||||||||||||||||
c) |
Hőerőművek és egyéb tüzelőlétesítmények |
50 megawatt (MW) névleges bemenő hőteljesítmény |
||||||||||||||||||||||
d) |
Kokszolókemencék |
* |
||||||||||||||||||||||
e) |
Széntüzelésű hengerüzemek |
1 tonna/óra kapacitás |
||||||||||||||||||||||
f) |
Szénipari termékek és szilárd füstmentes üzemanyag előállítására szolgáló létesítmények |
* |
||||||||||||||||||||||
2. |
Fémek termelése és feldolgozása |
|
||||||||||||||||||||||
a) |
Fémérc (beleértve a szulfidércet) pörkölő és szinterelő létesítmények |
* |
||||||||||||||||||||||
b) |
Vas vagy acél (elsődleges vagy másodlagos olvasztás) termelésére – beleértve a folyamatos öntést – szolgáló létesítmények |
2,5 tonna/óra kapacitás |
||||||||||||||||||||||
c) |
Vasfémek feldolgozására szolgáló létesítmények: |
|
||||||||||||||||||||||
|
20 tonna nyersacél/óra kapacitás |
|||||||||||||||||||||||
|
50 kJ/kalapács energiafogyasztással, ahol a felhasznált hőenergia meghaladja a 20 MW-ot |
|||||||||||||||||||||||
|
2 tonna nyersacél/óra kapacitás |
|||||||||||||||||||||||
d) |
Vasöntödék |
20 tonna/óra termelési kapacitás |
||||||||||||||||||||||
e) |
Létesítmények: |
|
||||||||||||||||||||||
|
* |
|||||||||||||||||||||||
|
4 tonna/nap olvasztási kapacitás ólom és kadmium esetében, és 20 tonna/nap egyéb nemvasfémek esetében |
|||||||||||||||||||||||
f) |
Fémek és műanyagok felületkezelésére szolgáló létesítmények, elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal |
Amennyiben az összes kezelőkád térfogata eléri a 30 m3-t |
||||||||||||||||||||||
3. |
Ásványipar |
|
||||||||||||||||||||||
a) |
Föld alatti bányászat és a kapcsolódó tevékenységek |
* |
||||||||||||||||||||||
b) |
Külszíni bányászat és külfejtés |
Ahol a ténylegesen fejtés alatt álló terület eléri a 25 hektárt |
||||||||||||||||||||||
c) |
Létesítmények az alábbiak előállítására: |
|
||||||||||||||||||||||
|
500 tonna/nap termelési kapacitás |
|||||||||||||||||||||||
|
50 tonna/nap termelési kapacitás |
|||||||||||||||||||||||
|
50 tonna/nap termelési kapacitás |
|||||||||||||||||||||||
d) |
Létesítmények azbeszt előállítására és azbesztalapú termékek gyártására |
* |
||||||||||||||||||||||
e) |
Üveg gyártására szolgáló létesítmények, beleértve az üvegszál-előállítást |
20 tonna/nap olvasztókapacitás |
||||||||||||||||||||||
f) |
Ásványi anyagok olvasztására szolgáló létesítmények, beleértve az ásványi szálak előállítását |
20 tonna/nap olvasztókapacitás |
||||||||||||||||||||||
g) |
Kerámiatermékek – különösen tetőcserepek, téglák, tűzálló téglák, csempék, kőáruk vagy porcelán – égetéssel történő előállítására szolgáló létesítmények |
75 tonna/nap termelési kapacitás, vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusűrűség 300 kg/m3 kemencénként |
||||||||||||||||||||||
4. |
Vegyipar |
|
||||||||||||||||||||||
a) |
Vegyipari létesítmények az alábbi alapvető szerves anyagok ipari méretű előállítására:
|
* |
||||||||||||||||||||||
b) |
Vegyipari létesítmények az alábbi alapvető szervetlen anyagok ipari méretű előállításához:
|
* |
||||||||||||||||||||||
c) |
Vegyipari létesítmények foszfor-, nitrogén- vagy káliumalapú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) ipari méretben történő előállításához |
* |
||||||||||||||||||||||
d) |
Vegyipari létesítmények növényvédőszer-hatóanyagok és biocidek ipari méretben történő előállításához |
* |
||||||||||||||||||||||
e) |
Kémiai vagy biológiai folyamatokat felhasználó létesítmények gyógyszeralapanyagok ipari méretben történő előállításához |
* |
||||||||||||||||||||||
f) |
Létesítmények robbanóanyagok és pirotechnikai termékek ipari méretben történő előállításához |
* |
||||||||||||||||||||||
5. |
Hulladék- és szennyvízkezelés |
|
||||||||||||||||||||||
a) |
Létesítmények veszélyes hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására |
10 tonna/nap befogadása |
||||||||||||||||||||||
b) |
Létesítmények a hulladékok égetéséről szóló 2000. december 4-i 2000/76/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) hatálya alá tartozó nem veszélyes hulladék elégetésére |
3 tonna/óra kapacitás |
||||||||||||||||||||||
c) |
Létesítmények nem veszélyes hulladék ártalmatlanítására |
50 tonna/nap kapacitás |
||||||||||||||||||||||
d) |
Hulladéklerakók (kivéve az inert hulladékok lerakóit és azon lerakókat, amelyeket véglegesen bezártak 2001.7.16-a előtt, vagy amelyek esetében az illetékes hatóságok által a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv (3) 13. cikkének megfelelően megkövetelt utógondozási időszak lejárt) |
10 tonna/nap befogadása vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitás |
||||||||||||||||||||||
e) |
Létesítmények állati tetemek és állati hulladék ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására |
10 tonna/nap kezelési kapacitás |
||||||||||||||||||||||
f) |
Települési szennyvíztisztító telepek |
100 000 lakosegyenérték kapacitás |
||||||||||||||||||||||
g) |
Önállóan üzemeltetett ipari szennyvíztisztító telepek, amelyek e melléklet egy vagy több tevékenységét szolgálják ki |
10 000 m3 (4)/nap kapacitás |
||||||||||||||||||||||
6. |
Papír és faanyag előállítása és feldolgozása |
|
||||||||||||||||||||||
a) |
Ipari üzemek faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok előállítására |
* |
||||||||||||||||||||||
b) |
Ipari üzemek papír és karton, valamint egyéb elsődleges faipari termékek (mint például keménypapír, farostlemez és rétegelt lemez) előállítására |
20 tonna/nap termelési kapacitás |
||||||||||||||||||||||
c) |
Ipari üzemek faanyagok és faipari termékek vegyi anyagokkal történő tartósítására |
50 m3/nap termelési kapacitás |
||||||||||||||||||||||
7. |
Nagy létszámú állattartás és akvakultúra |
|
||||||||||||||||||||||
a) |
Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre |
|
||||||||||||||||||||||
b) |
Intenzív akvakultúra |
1 000 tonna/év hal vagy kagyló termelési kapacitás |
||||||||||||||||||||||
8. |
Állati és növényi termékek az élelmiszeriparból |
|
||||||||||||||||||||||
a) |
Vágóhidak |
50 tonna vágott súly/nap termelési kapacitás |
||||||||||||||||||||||
b) |
Élelmiszer-termékek és italok termeléséhez kezelő és feldolgozó üzemek |
|
||||||||||||||||||||||
|
75 tonna/nap késztermék előállítási kapacitás |
|||||||||||||||||||||||
|
300 tonna/nap késztermék előállítási kapacitás (negyedévi átlagban) |
|||||||||||||||||||||||
c) |
Tej kezelése és feldolgozása |
200 tonna tej/nap befogadási kapacitás (évi átlagban) |
||||||||||||||||||||||
9. |
Egyéb tevékenységek |
|
||||||||||||||||||||||
a) |
Üzemek textilanyagok előkészítésére (olyan műveletek, mint mosás, fehérítés, mercerezés) vagy szálas anyagok, fonalak és kelmék színezésére, nyomására, kikészítésére |
10 tonna/nap kezelési kapacitás |
||||||||||||||||||||||
b) |
Üzemek állati bőrök és nyersbőrök kikészítésére |
12 tonna kikészített termék/nap kezelési kapacitás |
||||||||||||||||||||||
c) |
Anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelésére szerves oldószereket használó létesítmények különösen felületmegmunkálásra, nyomdai mintázásra, bevonatolásra, zsírtalanításra, vízállóvá tételre, fényesítésre, festésre, tisztításra vagy impregnálásra |
150 kg/óra vagy 200 tonna/év oldószer-fogyasztási kapacitás |
||||||||||||||||||||||
d) |
Létesítmények szén (jól kiégetett szén) termelésére vagy elektrografit-égetéssel vagy grafitizációval történő előállítására |
* |
||||||||||||||||||||||
e) |
Létesítmények hajók építésére, festésére vagy a festék hajókról történő eltávolítására |
100 m hosszú hajókra méretezett kapacitás |
(1) A csillag (*) azt jelzi, hogy kapacitásküszöb nem alkalmazandó (valamennyi üzem jelentésköteles).
(2) HL L 332., 2000.12.28., 91. o.
(3) HL L 182., 1999.7.16., 1. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.
(4) A kapacitási küszöbértéket legkésőbb 2010-ig felül kell vizsgálni az első jelentési ciklus eredményeinek tükrében.
II. MELLÉKLET
Szennyező anyagok (1)
Sorszám |
CAS-szám |
Szennyező anyag (2) |
Kibocsátási küszöb (1. oszlop) |
||
Levegőbe (1. a) oszlop) kg/év |
Vízbe (1. b) oszlop) kg/év |
Földtani közegbe (1. c) oszlop) kg/év |
|||
1 |
74-82-8 |
Metán (CH4) |
100 000 |
— (3) |
— |
2 |
630-08-0 |
Szén-monoxid (CO) |
500 000 |
— |
— |
3 |
124-38-9 |
Szén-dioxid (CO2) |
100 millió |
— |
— |
4 |
|
Fluorozott szénhidrogének (HFC-k) (4) |
100 |
— |
— |
5 |
10024-97-2 |
Dinitrogén-oxid (N2O) |
10 000 |
— |
— |
6 |
7664-41-7 |
Ammónia (NH3) |
10 000 |
— |
— |
7 |
|
Nem metán illékony szerves vegyületek (NMVOC) |
100 000 |
— |
— |
8 |
|
Nitrogén-oxidok (NOx/NO2) |
100 000 |
— |
— |
9 |
|
Perfluorkarbonok (PFC-k) (5) |
100 |
— |
— |
10 |
2551-62-4 |
Kén-hexafluorid (SF6) |
50 |
— |
— |
11 |
|
Kén-oxidok (SOx/SO2) |
150 000 |
— |
— |
12 |
|
Összes nitrogén |
— |
50 000 |
50 000 |
13 |
|
Összes foszfor |
— |
5 000 |
5 000 |
14 |
|
Hidroklór-fluorkarbonok (HCFC-k) (6) |
1 |
— |
— |
15 |
|
Klór-fluorkarbonok (CFC-k) (7) |
1 |
— |
— |
16 |
|
Halonok (8) |
1 |
— |
— |
17 |
|
Arzén és vegyületei (mint As) (9) |
20 |
5 |
5 |
18 |
|
Kadmium és vegyületei (mint Cd) (9) |
10 |
5 |
5 |
19 |
|
Króm és vegyületei (mint Cr) (9) |
100 |
50 |
50 |
20 |
|
Réz és vegyületei (mint Cu) (9) |
100 |
50 |
50 |
21 |
|
Higany és vegyületei (mint Hg) (9) |
10 |
1 |
1 |
22 |
|
Nikkel és vegyületei (mint Ni) (9) |
50 |
20 |
20 |
23 |
|
Ólom és vegyületei (mint Pb) (9) |
200 |
20 |
20 |
24 |
|
Cink és vegyületei (mint Zn) (9) |
200 |
100 |
100 |
25 |
15972-60-8 |
Alaklór |
— |
1 |
1 |
26 |
309-00-2 |
Aldrin |
1 |
1 |
1 |
27 |
1912-24-9 |
Atrazin |
— |
1 |
1 |
28 |
57-74-9 |
Klórdán |
1 |
1 |
1 |
29 |
143-50-0 |
Klórdekon |
1 |
1 |
1 |
30 |
470-90-6 |
Klórfenvinfosz |
— |
1 |
1 |
31 |
85535-84-8 |
Klór-alkánok, C10-C13 |
— |
1 |
1 |
32 |
2921-88-2 |
Klórpirifosz |
— |
1 |
1 |
33 |
50-29-3 |
DDT |
1 |
1 |
1 |
34 |
107-06-2 |
1,2-diklór-etán (EDC) |
1 000 |
10 |
10 |
35 |
75-09-2 |
Diklór-metán (DCM) |
1 000 |
10 |
10 |
36 |
60-57-1 |
Dieldrin |
1 |
1 |
1 |
37 |
3 330-54-1 |
Diuron |
— |
1 |
1 |
38 |
115-29-7 |
Endoszulfán |
— |
1 |
1 |
39 |
72-20-8 |
Endrin |
1 |
1 |
1 |
40 |
|
Halogénezett szerves vegyületek (mint AOX) (10) |
— |
1 000 |
1 000 |
41 |
76-44-8 |
Heptaklór |
1 |
1 |
1 |
42 |
118-74-1 |
Hexaklór-benzol (HCB) |
10 |
1 |
1 |
43 |
87-68-3 |
Hexaklór-butadién (HCBD) |
— |
1 |
1 |
44 |
608-73-1 |
1,2,3,4,5,6-hexaklór-ciklohexán (HCH) |
10 |
1 |
1 |
45 |
58-89-9 |
Lindán |
1 |
1 |
1 |
46 |
2385-85-5 |
Mirex |
1 |
1 |
1 |
47 |
|
PCDD + PCDF (dioxinok + furánok) (mint Teq) (11) |
0,0001 |
0,0001 |
0,0001 |
48 |
608-93-5 |
Pentaklór-benzol |
1 |
1 |
1 |
49 |
87-86-5 |
Pentaklór-fenol (PCP) |
10 |
1 |
1 |
50 |
1336-36-3 |
Poliklórozott bifenilek (PCB-k) |
0,1 |
0,1 |
0,1 |
51 |
122-34-9 |
Simazin |
— |
1 |
1 |
52 |
127-18-4 |
Tetraklór-etilén (PER) |
2 000 |
10 |
— |
53 |
56-23-5 |
Tetraklór-metán (TCM) |
100 |
1 |
— |
54 |
12002-48-1 |
Triklór-benzolok (TCB-k) (minden izomer) |
10 |
1 |
— |
55 |
71-55-6 |
1,1,1-triklór-etán |
100 |
— |
— |
56 |
79-34-5 |
1,1,2,2-tetraklór-etán |
50 |
— |
— |
57 |
79-01-6 |
Triklór-etilén |
2 000 |
10 |
— |
58 |
67-66-3 |
Triklór-metán |
500 |
10 |
— |
59 |
8001-35-2 |
Toxafén |
1 |
1 |
1 |
60 |
75-01-4 |
Vinilklorid |
1 000 |
10 |
10 |
61 |
120-12-7 |
Antracén |
50 |
1 |
1 |
62 |
71-43-2 |
Benzol |
1 000 |
200 (mint BTEX) (12) |
200 (mint BTEX) (12) |
63 |
|
Brómozott difenil-éterek (PBDE) (13) |
— |
1 |
1 |
64 |
|
Nonilfenol és nonilfenol-etoxilátok (NP/NPE-k) |
— |
1 |
1 |
65 |
100-41-4 |
Etil-benzol |
— |
200 (mint BTEX) (12) |
200 (mint BTEX) (12) |
66 |
75-21-8 |
Etilén-oxid |
1 000 |
10 |
10 |
67 |
34123-59-6 |
Izoproturon |
— |
1 |
1 |
68 |
91-20-3 |
Naftalin |
100 |
10 |
10 |
69 |
|
Szerves ónvegyületek (mint összes Sn) |
— |
50 |
50 |
70 |
117-81-7 |
Di-(2-etil-hexil)-ftalát (DEHP) |
10 |
1 |
1 |
71 |
108-95-2 |
Fenolok (mint összes C) (14) |
— |
20 |
20 |
72 |
|
Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-ok) (15) |
50 |
5 |
5 |
73 |
108-88-3 |
Toluol |
— |
200 (mint BTEX) (12) |
200 (mint BTEX) (12) |
74 |
|
Tributiltin és vegyületei (16) |
— |
1 |
1 |
75 |
|
Trifeniltin és vegyületei (17) |
— |
1 |
1 |
76 |
|
Összes szerves szén (TOC) (mint összes C vagy KOI/3) |
— |
50 000 |
— |
77 |
1582-09-8 |
Trifluralin |
— |
1 |
1 |
78 |
1330-20-7 |
Xilolok (18) |
— |
200 (mint BTEX) (12) |
200 (mint BTEX) (12) |
79 |
|
Kloridok (mint összes Cl) |
— |
2 millió |
2 millió |
80 |
|
Klór és szervetlen vegyületei (mint HCl) |
10 000 |
— |
— |
81 |
1332-21-4 |
Azbeszt |
1 |
1 |
1 |
82 |
|
Cianidok (mint összes CN) |
— |
50 |
50 |
83 |
|
Fluoridok (mint összes F) |
— |
2 000 |
2 000 |
84 |
|
Fluor és szervetlen vegyületei (mint HF) |
5 000 |
— |
— |
85 |
74-90-8 |
Hidrogén-cianid (HCN) |
200 |
— |
— |
86 |
|
Szálló por (PM10) |
50 000 |
— |
— |
87 |
1806-26-4 |
Oktilfenolok és oktilfenol-etoxilátok |
— |
1 |
— |
88 |
206-44-0 |
Fluorantén |
— |
1 |
— |
89 |
465-73-6 |
Izodrin |
— |
1 |
— |
90 |
36355-1-8 |
Hexabróm-bifenil |
0,1 |
0,1 |
0,1 |
91 |
191-24-2 |
Benzo(g,h,i)perilén |
|
1 |
|
(1) A több kategóriába is tartozó szennyező anyagok kibocsátásait e kategóriák szerint külön-külön jelenteni kell.
(2) Eltérő rendelkezés hiányában a II. mellékletben felsorolt minden szennyező anyagot össztömegével, vagy – amennyiben a szennyező anyag anyagok egy csoportja – a csoport össztömegével kell jelenteni.
(3) A kötőjel (-) azt jelzi, hogy a kérdéses paraméter és elem nem jár jelentéstételi kötelezettséggel.
(4) A hidrogén-fluorkarbonok össztömege: a HFC23, HFC32, HFC41, HFC4310mee, HFC125, HFC134, HFC134a, HFC152a, HFC143, HFC143a, HFC227ea, HFC236fa, HFC245ca, HFC365mfc összege.
(5) A perfluorkarbonok össztömege: a CF4, C2F6, C3F8, C4F10, c-C4F8, C5F12, C6F14 összege.
(6) Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 244., 2000.9.29., 1. o.) I. mellékletének VIII. csoportjában felsorolt anyagok össztömege, beleértve izomereiket is. Az 1804/2003/EK rendelettel (HL L 265., 2003.10.16., 1. o.) módosított rendelet).
(7) A 2037/2000/EK rendelet I. mellékletének I. és II. csoportjában felsorolt anyagok össztömege, beleértve izomereiket is.
(8) A 2037/2000/EK rendelet I. mellékletének III. és VI. csoportjában felsorolt anyagok össztömege, beleértve izomereiket is.
(9) Minden fémet az elem össztömegével kell jelenteni a kibocsátásban előforduló valamennyi vegyi formájában.
(10) Halogénezett szerves vegyületek, amelyeket adszorbeáltatni lehet aktív szénre, kloridokban kifejezve.
(11) I-TEQ-ben kifejezve.
(12) Az egyedi szennyező anyagokat jelenteni kell, ha a BTEX küszöböt (a benzol, toluol, etil-benzol, xilol paraméterek összege) túllépik.
(13) A következő brómozott difenil-éterek össztömege: penta-BDE, okta-BDE és deka-BDE.
(14) A fenol és az egyszeresen helyettesített fenolok össztömege összes szénben kifejezve.
(15) A policiklikus aromás szénhidrogéneket (PAH-ok) benzo(a)pirénben (50-32-8), benzo(b)fluoranténben (205-99-2), benzo(k)fluoranténben (207-08-9), indeno(1,2,3-cd)pirénben (193-39-5) kell megadni (a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2004. április 29-i 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletből [HL L 229., 2004.6.29., 5. o.] átvéve).
(16) A tributiltinvegyületek össztömege, tributiltintömegben kifejezve.
(17) A trifeniltinvegyületek össztömege, trifeniltintömegben kifejezve.
(18) A xilol össztömege (ortho-xilol, meta-xilol, para-xilol).
III. MELLÉKLET
A kibocsátási és szállítási adatok tagállamok által a bizottság részére történő jelentésének formátuma
Referenciaév |
|
|
Az üzem azonosítása |
|
|
Az anyavállalat neve Az üzem neve Az üzem azonosítási száma Utca/házszám Város/falu Irányítószám Ország A helyszín koordinátái Vízgyűjtő kerület (1) NACE-kód (4 jegyű) Fő gazdasági tevékenység Termelés volumene (nem kötelező) Létesítmények száma (nem kötelező) Az éves üzemidő órában (nem kötelező) Alkalmazottak létszáma (nem kötelező) Szövegmező az üzem vagy az anyavállalat által szolgáltatott szöveges információ vagy honlapcím számára (nem kötelező) |
|
|
Az üzem összes I. melléklet szerinti tevékenysége (az I. mellékletben megadott kódrendszernek és az IPPC-kódnak – amennyiben rendelkezésre áll – megfelelően) |
|
|
1. tevékenység (az I. mellékletben szereplők közül a fő tevékenység) 2. tevékenység N. tevékenység |
|
|
Az üzemre vonatkozóan az egyes szennyező anyagok küszöbértékét meghaladó, levegőbe történő kibocsátásának adatai (a II. mellékletnek megfelelően) |
Levegőbe történő kibocsátások |
|
1. szennyező anyag 2. szennyező anyag N. szennyező anyag |
M: mért; használt elemzési módszer SZ: számított; használt számítási módszer B: becsült |
T: összes kg/év A: balesetből származó kg/év |
Az üzemre vonatkozóan az egyes szennyező anyagok küszöbértékét meghaladó, vízbe történő kibocsátásának adatai (a II. mellékletnek megfelelően) |
Vízbe történő kibocsátások |
|
1. szennyező anyag 2. szennyező anyag N. szennyező anyag |
M: mért; használt elemzési módszer SZ: számított; használt számítási módszer B: becsült |
T: összes kg/év A: balesetből származó kg/év |
Az üzemre vonatkozóan az egyes szennyező anyagok küszöbértékét meghaladó, földtani közegbe történő kibocsátásának adatai (a II. mellékletnek megfelelően) |
Földtani közegbe történő kibocsátások |
|
1. szennyező anyag 2. szennyező anyag N. szennyező anyag |
M: mért; használt elemzési módszer SZ: számított; használt számítási módszer B: becsült |
T: összes kg/év A: balesetből származó kg/év |
Az egyes, szennyvízkezelésre szánt szennyező anyagok küszöbértékét meghaladó mennyiségben történő elszállítása telephelyről (a II. mellékletnek megfelelően) |
|
|
1. szennyező anyag 2. szennyező anyag N. szennyező anyag |
M: mért; használt elemzési módszer SZ: számított; használt számítási módszer B: becsült |
kg/év |
Az üzemre vonatkozóan a veszélyes hulladék küszöbértékét meghaladó mértékben történő elszállítása telephelyről (az 5. cikknek megfelelően) |
||
Országon belül: Hasznosításra (R) |
M: mért; használt elemzési módszer SZ: számított; használt számítási módszer B: becsült |
tonna/év |
Országon belül: Ártalmatlanításra (D) |
M: mért; használt elemzési módszer SZ: számított; használt számítási módszer B: becsült |
tonna/év |
Más országokba: Hasznosításra (R) A hasznosító neve A hasznosító címe A szállítmányt befogadó tényleges hasznosítási telephely címe |
M: mért; használt elemzési módszer SZ: számított; használt számítási módszer B: becsült |
tonna/év |
Más országokba: Ártalmatlanításra (D) Az ártalmatlanító neve Az ártalmatlanító címe A szállítmányt befogadó tényleges ártalmatlanítási telephely címe |
M: mért; használt elemzési módszer SZ: számított; használt számítási módszer B: becsült |
tonna/év |
Az üzemre vonatkozóan a nem veszélyes hulladék küszöbértékét meghaladó mértékben történő elszállítása (az 5. cikknek megfelelően) |
||
Hasznosításra (R) |
M: mért; használt elemzési módszer SZ: számított; használt számítási módszer B: becsült |
tonna/év |
Ártalmatlanításra (D) |
M: mért; használt elemzési módszer SZ: számított; használt számítási módszer B: becsült |
tonna/év |
A nyilvánosság kérelmeit fogadó illetékes hatóság: Név Utca/házszám Város/község Telefonszám Faxszám E-mail cím |
|
(1) A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.) 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően. A 2455/2001/EK határozattal (HL L 331., 2001.12.15., 1. o.) módosított irányelv).
4.2.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 33/18 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 167/2006/EK HATÁROZATA
(2006. január 18.)
egyes harmadik országok teherhajózás területén végzett tevékenységeiről
(kodifikált változat)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 80. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),
mivel:
(1) |
Az egyes harmadik országok teherhajózás területén végzett tevékenységeiről szóló, 1978. szeptember 19-i 78/774/EGK és tanácsi határozatot (3) jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a határozatot kodifikálni kell. |
(2) |
Információs rendszerek létesítése lenne szükséges, hogy a Közösség intézményei folyamatosan tájékozódhassanak harmadik országok flottáinak tevékenységeiről, amelyek gyakorlata káros hatással van a tagállamok hajózási érdekeltségeire és különösen amennyiben ezek a tevékenységek hátrányos hatást fejtenek ki a tagállamok flottáinak versenyhelyzetére a nemzetközi tengeri kereskedelemben. Ezeknek az információs rendszereknek elő kell segíteniük a közösségi szintű konzultációt. |
(3) |
Lehetőséget kell biztosítani azon szükséges intézkedések közösségi szintű elfogadásához, amelyekkel a tagállamok közösen gyakorolhatják hatáskörüket az egyes harmadik országok teherhajózási tevékenységeit érintő ellenintézkedések meghozatala tekintetében, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Minden tagállam megteszi az összes szükséges intézkedést egy olyan rendszer bevezetéséhez, amely képes információk begyűjtésére olyan harmadik országok flottáinak tevékenységeiről, amelyek káros hatást gyakorolnak a tagállamok hajózási érdekeltségeire és különösen amennyiben ezek a tevékenységek hátrányos hatást fejtenek ki a tagállamok flottáinak versenyhelyzetére a nemzetközi tengeri kereskedelemben.
Ennek a rendszernek lehetővé kell tennie minden tagállam számára, hogy az első bekezdésben említett célok elérése érdekében információkat szerezzen be:
a) |
a felkínált teherhajózási szolgáltatások szintjéről; |
b) |
az érintett tagállamokban az ilyen szolgáltatásokat nyújtó hajók által be- vagy kirakodott áruk fajtájáról, tömegéről, értékéről, eredetéről, rendeltetési helyéről; és |
c) |
az ilyen nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjakról. |
2. cikk
(1) A Tanács minősített többséggel határoz arról, hogy mely harmadik országok flottáira kell az információs rendszert közösen alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben említett határozatnak meg kell határoznia azt a teherhajózási típust, amelyre az információs rendszer alkalmazandó, bevezetésének napját, az információnyújtás időközeit, valamint azt, hogy az 1. cikk második bekezdésében felsoroltak közül melyik típusú információt kell beszerezni.
(3) Időszakonként, vagy a Bizottság későbbi felszólítására a tagállamok kötelesek a Bizottság számára megküldeni az információs rendszerük által feldolgozott adatokat.
(4) A Bizottság a begyűjtött információkat az egész Közösség szintjén egységesen kezeli. Az információk vonatkozásában a tagállamok és harmadik országok között a hajózással kapcsolatos ügyekben fennálló kapcsolatokra és az ilyen ügyekkel kapcsolatban a nemzetközi szervezetek keretében való fellépésekre vonatkozó konzultációs eljárás létrehozásáról szóló, 1977. szeptember 13-i 77/587/EGK tanácsi határozat (5) 4. cikkének a rendelkezései az irányadók.
3. cikk
A tagállamok és a Bizottság a 77/587/EGK határozat rendelkezései szerinti konzultációs kereteken belül, valamint többek között az 1. cikkben említett információs rendszer által feldolgozott információk alapján rendszeresen felülvizsgálják a 2. cikk (1) bekezdésében említett határozatokban megnevezett harmadik országok flottáinak tevékenységét.
4. cikk
A Tanács egyhangúlag határozhat úgy, hogy a tagállamok közösen alkalmazzák a nemzeti jogrendjük részét képező ellenintézkedéseket olyan harmadik országgal vagy harmadik országok egy csoportjával fennálló kapcsolatuk vonatkozásában, amelyek tekintetében a 2. cikk (1) bekezdésében említett határozatot elfogadták.
5. cikk
A tagállamok továbbra is jogosultak saját nemzeti információs rendszerük és ellenintézkedéseik egyoldalú alkalmazására.
6. cikk
A 78/774/EGK határozat hatályát veszti, az említett határozatnak a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.
A hatályon kívül helyezett határozatra való hivatkozásokat e határozatra való hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.
7. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Strasbourgban, 2006. január 18-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
J. BORREL FONTELLES
a Tanács részéről
az elnök
H. WINKLER
(1) HL C 110., 2004.4.30., 14. o.
(2) Az Európai Parlament 2004. március 9-i véleménye (HL C 102. E, 2004.4.28., 107. o.) és a Tanács 2005. december 20-i határozata.
(3) HL L 258., 1978.9.21., 35. o. A 89/242/EGK határozattal (HL L 97., 1989.4.11., 47. o.) módosított határozat.
(4) Lásd az I. mellékletet.
(5) HL L 239., 1977.9.17., 23. o.
I. MELLÉKLET
A hatályon kívül helyezett határozat és annak módosítása
A Tanács 78/774/EGK határozata |
|
A Tanács 89/242/EGK határozata |
II. MELLÉKLET
Megfelelési táblázat
78/774/EGK határozat |
Ez a határozat |
1. cikk, (1) bekezdés |
1. cikk, első bekezdés |
1. cikk, (2) bekezdés, bevezető mondat |
1. cikk, második bekezdés, bevezető mondat |
1. cikk, (2) bekezdés, első francia bekezdés |
1. cikk, második bekezdés, a) pont |
1. cikk, (2) bekezdés, második francia bekezdés |
1. cikk, második bekezdés, b) pont |
1. cikk, (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés |
1. cikk, második bekezdés, c) pont |
2–5. cikk |
2–5. cikk |
6. cikk |
— |
— |
6. cikk |
7. cikk |
7. cikk |
— |
I. melléklet |
— |
II. melléklet |
4.2.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 33/22 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/89/EK IRÁNYELVE
(2006. január 18.)
a villamosenergia-ellátás biztonságát és az infrastrukturális beruházások védelmét célzó intézkedésekről
(EGT vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),
mivel:
(1) |
A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) jelentősen hozzájárult a villamos energia belső piacának létrehozásához. Az ellátás magas szintű biztonságának garantálása a belső piac sikeres működésének kulcsfontosságú célja, és az irányelv biztosítja a tagállamok számára annak lehetőségét, hogy közszolgáltatási kötelezettségeket rójanak a villamosenergia-ipari vállalkozásokra, többek között a villamosenergia-ellátás biztonsága területén. Ezeket a közszolgáltatási kötelezettségeket a lehető legpontosabban és legszigorúbban meg kell határozni, és nem vezethetnek olyan termelési kapacitás kialakításához, amely meghaladja a villamos energia végső fogyasztók felé történő elosztása indokolatlan megszakadásának megakadályozásához szükséges szintet. |
(2) |
Általában a villamos energia iránti kereslet középtávú előrejelzése tagállami kérésre átviteli rendszerüzemeltetők vagy egyéb, összeállításukra képes szervezetek által kidolgozott forgatókönyvek alapján kerül kidolgozásra. |
(3) |
A versenyképes egységes villamosenergia-piachoz az ilyen piac követelményeivel összeegyeztethető, átlátható és megkülönböztetésmentes politika szükséges a villamosenergia-ellátás biztonsága tekintetében. Az ilyen tagállami politikák hiánya, illetve a tagállamok politikái közötti jelentős eltérések a verseny torzulásához vezethetnek. Az illetékes hatóságok, valamint maguk a tagállamok és valamennyi érintett piaci szereplő szerepének és felelősségének egyértelmű meghatározása alapvető fontosságú a villamosenergia-ellátás biztonságának és a belső piac megfelelő működésének garantálásához, ugyanakkor ezzel egyidejűleg a piacra újonnan belépők, mint például a valamely tagállamban villamos energiát termelő vagy szolgáltató vállalatok – amelyek a közelmúltban kezdték meg a működésüket ebben a tagállamban – előtti akadályok, és a villamos energia belső piacán jelentkező torzulások, illetve a piaci szereplők – beleértve a kis piaci részesedéssel rendelkező vállalatokat – mint például a vonatkozó közösségi piacon nagyon kis részesedéssel rendelkező termelők vagy szolgáltatók előtt álló nehézségek elhárításához. |
(4) |
Az 1229/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (4) egy sor iránymutatást határozott meg a transzeurópai energiahálózatokról szóló közösségi politika tekintetében. A villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) többek között általános elveket és részletes szabályokat állapít meg a szűk keresztmetszetek kezelésére. |
(5) |
A villamos energia megújuló energiaforrásokból történő előállításának előmozdításával egyidejűleg, amennyiben műszakilag szükséges, biztosítani kell a járulékos biztonsági kapacitás rendelkezésre állását a hálózat megbízhatóságának és biztonságának fenntartása érdekében. |
(6) |
A Közösség környezetvédelmi kötelezettségvállalásainak teljesítése és a külső energiaszolgáltatóktól való függés csökkentése érdekében fontos számításba venni a villamosenergia-kereslet növekedésének hosszú távú hatásait. |
(7) |
A nemzeti átviteli rendszerüzemeltetők közötti együttműködés a hálózati biztonsággal, többek között az átviteli kapacitással, az információnyújtással és a hálózati modellezéssel kapcsolatos kérdésekben létfontosságú a jól működő belső piac kialakítása céljából. Ezen az együttműködésen tovább lehetne javítani. A hálózati biztonsággal kapcsolatos együttműködés hiánya káros az egyenlő versenyfeltételek kialakítása tekintetében. |
(8) |
Az Áramszállítási Koordináló Unió (UCTE) Működési Kézikönyvében előírtakhoz hasonló, vonatkozó műszaki szabályok és ajánlások, illetve a NORDEL, a Baltic Grid Code által, valamint a brit és ír rendszerek számára kidolgozott hasonló szabályok és ajánlások fő szándéka az összekapcsolt hálózat műszaki működése fenntartásának biztosítása, ily módon hozzájárulva a folyamatos hálózatműködtetés iránti igény teljesítéséhez a hálózat egyes pontján vagy pontjain fennálló rendszerhiba esetén, és minimalizálva az ilyen ellátási zavar enyhítéséhez kapcsolódó költségeket. |
(9) |
Az átviteli és elosztói rendszerüzemeltetőktől meg kell követelni a magas szintű szolgáltatásnyújtást a végső fogyasztók részére a fogyasztói áramszünetek gyakorisága és időtartama tekintetében. |
(10) |
Az erőművi tartalékkapacitás megfelelő szinten tartására vonatkozó intézkedéseknek piacalapúnak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és olyan intézkedéseket foglalhatnak magukban, mint például a szerződéses garanciák és rendelkezések, kapacitásra vonatkozó választási lehetőségek vagy kötelezettségek. Ezeket az intézkedéseket egyéb, megkülönböztetésmentes eszközökkel, mint például kapacitáskifizetésekkel is ki lehet egészíteni. |
(11) |
A megfelelő előzetes információ rendelkezésre bocsátása érdekében a tagállamok közzéteszik a meglévő és a potenciális erőművi befektetők és a villamosenergia-fogyasztók közötti kínálat-kereslet egyensúlyt fenntartó intézkedéseket. |
(12) |
Fontos, hogy a tagállamok a Szerződés 86., 87. és 88. cikkének sérelme nélkül egyértelmű, megfelelő és stabil kereteket határozzanak meg, amelyek megkönnyítik a villamosenergia-ellátás biztonságát és előmozdítják a termeléskapacitási és a keresletoldali szabályozási technológiákkal kapcsolatos beruházásokat. Fontos továbbá, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak az átviteli hálózatok új összeköttetéseire irányuló beruházásokat ösztönző szabályozási keretek biztosítására, különösen a tagállamok között. |
(13) |
Az Európai Tanács 2002. március 15–16-i barcelonai ülésén megegyezés született a tagállamok közötti összekapcsolódás szintjéről. Az alacsony szintű összeköttetés a piac széttöredezettségéhez vezet, illetve akadályozza a verseny kialakulását. A megfelelő fizikai átviteli rendszerösszekötő kapacitás megléte – függetlenül attól, hogy határokon átnyúló-e vagy sem – szükséges, de nem elégséges feltétele a verseny teljes mértékű kibontakozásának. A végső fogyasztók érdekében az új rendszerösszekötő projektek potenciális előnyeinek ésszerűen kiegyensúlyozott arányban kell állniuk az ilyen projektek költségeivel. |
(14) |
Miközben fontos, hogy a távvezeték-hálózat biztonságos működési követelményeinek megsértése nélkül határozzák meg a maximálisan rendelkezésre álló átviteli kapacitásokat, fontos az is, hogy ezzel összefüggésben biztosítsák az átviteli rendszerben használt kapacitásszámítási és -elosztási eljárás teljes átláthatóságát. Így lehetővé válhat a meglévő kapacitások jobb kihasználása, és nem adnának hamis, hiányra utaló jelzéseket a piacnak, ami elősegítené a 2003/54/EK irányelvben előirányzott, teljes mértékben a versenyen alapuló belső piac kiépítését. |
(15) |
Az átviteli és elosztási rendszerüzemeltetőknek megfelelő és stabil keretszabályokra van szükségük a beruházásokhoz, valamint a hálózatok karbantartásához és felújításához. |
(16) |
A 2003/54/EK irányelv 4. cikke előírja a tagállamok számára, hogy felügyeljék a villamosenergia-ellátás biztonságát, és nyújtsanak be jelentést a villamosenergia-ellátás biztonságáról. Ennek a jelentésnek a villamosenergia-ellátás biztonságára vonatkozó rövid, közép- és hosszú távú tényezőket kell tartalmaznia, beleértve az átviteli rendszerüzemeltetők hálózati beruházási szándékát. Egy ilyen jelentés elkészítésekor a tagállamoktól el fogják várni, hogy hivatkozzanak az átviteli rendszerüzemeltetők által egyéni vagy kollektív – beleértve az európai szintet – alapon már begyűjtött információkra és az elvégzett értékelésekre. |
(17) |
A tagállamok biztosítják ezen irányelv hatékony végrehajtását. |
(18) |
Mivel a tervezett intézkedés célját, nevezetesen a tisztességes versenyen alapuló biztonságos villamosenergia-ellátást és a teljes mértékben működőképes belső villamosenergia-piac létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme vagy hatásának meghatározása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Alkalmazási kör
(1) Ez az irányelv olyan intézkedéseket állapít meg, amelyek célja a villamosenergia-ellátás biztonságának megvédése a villamos energia belső piaca megfelelő működésének biztosítása érdekében, továbbá az alábbiak biztosítása:
a) |
a termelési kapacitás megfelelő szintje; |
b) |
a kínálat és kereslet közötti megfelelő egyensúly; és |
c) |
a tagállamok közötti összeköttetés megfelelő szintje a belső piac fejlődése céljából. |
(2) Ez az irányelv létrehozza azt a keretet, amelyen belül a tagállamok meghatározzák az átlátható, stabil és megkülönböztetésmentes villamosenergia-ellátás biztonságára vonatkozó politikájukat, amely összeegyeztethető a versenyképes belső villamosenergia-piac követelményeivel.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában a 2003/54/EK irányelv 2. cikkében foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. A következő fogalommeghatározásokat szintén alkalmazni kell:
a) |
„szabályozó hatóság”: a 2003/54/EK irányelv 23. cikkével összhangban kijelölt tagállami szabályozó hatóságok; |
b) |
„a villamosenergia-ellátás biztonsága”: a villamosenergia-rendszer azon képessége, hogy a végső fogyasztókat az ebben az irányelvben meghatározottak szerint villamos energiával lássa el; |
c) |
„hálózati működési biztonság”: az átviteli és adott esetben az elosztóhálózat folyamatos működése előre látható körülmények között; |
d) |
„a kínálat és a kereslet egyensúlya”: a fogyasztók előre látható villamosenergia-igényeinek kielégítése a fogyasztás csökkentését célzó kötelező erejű rendelkezések végrehajtásának szükségessége nélkül. |
3. cikk
Általános rendelkezések
(1) A tagállamok a beruházások számára kedvező környezet kialakításának megkönnyítése érdekében szükséges intézkedések meghozatala által, valamint az illetékes hatóságok és valamennyi érintett piaci szereplő szerepének és felelősségének meghatározása és az erről szóló információ közzététele által biztosítják a villamosenergia-ellátás magas szintű biztonságát. Az érintett piaci szereplők magukban foglalják többek között a következőket: az átviteli és elosztói rendszerüzemeltetők, villamosenergia-termelők, szállítók, végső fogyasztók.
(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések végrehajtása során a tagállamok figyelembe veszik az alábbiakat:
a) |
a folyamatos villamosenergia-ellátás biztosításának fontossága; |
b) |
az átlátható és stabil keretszabályok fontossága; |
c) |
a belső piac és a határokon átnyúló együttműködés lehetőségei a villamosenergia-ellátás biztonságának tekintetében; |
d) |
a szállítási és elosztó hálózatok rendszeres karbantartásának, és adott esetben felújításának szükségessége a hálózat teljesítményének fenntartása érdekében; |
e) |
a villamos energia megújuló energiaforrásokból történő előállításának a belső villamosenergia-piacon történő támogatásáról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) és a hasznos hő iránti keresleten alapuló kapcsolt energiatermelésnek a belső energiapiacon történő támogatásáról szóló, 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) megfelelő végrehajtásának fontossága, amennyiben rendelkezéseik a villamosenergia-ellátás biztonságához kapcsolódnak; |
f) |
a stabil működéshez szükséges átviteli és erőművi tartalékkapacitás biztosításának szükségessége; és |
g) |
a likvid nagykereskedelmi piacok létrehozása elősegítésének fontossága. |
(3) Az (1) bekezdésben említett intézkedések végrehajtása során a tagállamok figyelemmel lehetnek a következőkre is:
a) |
a nemzeti szintű vagy az érintett régióra vonatkozó villamosenergia-termelés sokrétűségének mértéke; |
b) |
a villamos energia iránti keresletnövekedés hosszú távú hatásai csökkentésének fontossága; |
c) |
az energiahatékonyság és az új technológiák, különösen a keresletoldali szabályozási technológiák, a megújuló energiaforrásokat használó technológiák és az elosztott termelés bevezetése elősegítésének fontossága; és |
d) |
az infrastruktúrával és a termelői kapacitással kapcsolatos beruházások előtt álló közigazgatási akadályok eltávolításának fontossága. |
(4) A tagállamok biztosítják, hogy az ezzel az irányelvvel összhangban elfogadott intézkedések megkülönböztetésmentesek, és nem rónak túlzott terheket a piaci szereplőkre, beleértve a piacra újonnan belépőket és a kis piaci részesedéssel rendelkező vállalatokat. A tagállamok továbbá elfogadásuk előtt figyelembe veszik az intézkedéseknek a villamos energia végső fogyasztói árára gyakorolt hatását.
(5) A tagállamok közötti összekapcsolódás 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett megfelelő szintjének biztosításakor különös körültekintéssel kell lenni a következőkre:
a) |
az egyes tagállamok földrajzi elhelyezkedése; |
b) |
az ésszerű egyensúly fenntartása az új rendszerösszekötők építésének költsége és a végső fogyasztóknál jelentkező előnyök között; és |
c) |
a létező rendszerösszekötők lehető leghatékonyabb használatának biztosítása. |
4. cikk
Hálózati működési biztonság
(1) |
|
(2) A tagállamok vagy az illetékes hatóságok biztosítják, hogy az átviteli vagy adott esetben az elosztói rendszerüzemeltetők megfelelő minőségű ellátásra és hálózatbiztonsági teljesítményre vonatkozó célokat tűzzenek ki és teljesítsenek. Ezeket a célokat a tagállamok vagy az illetékes hatóságok hagyják jóvá, és végrehajtásukat ők ellenőrzik. A céloknak objektíveknek, átláthatóaknak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és kihirdetésre kell kerülniük.
(3) A 2003/54/EK irányelv 24. cikkében és az 1228/2003/EK rendelet 6. cikkében említett intézkedések megtétele során a tagállamok nem különböztetik meg a határokon átnyúló és a nemzeti szerződéseket.
(4) A tagállamok biztosítják, hogy veszélyhelyzetekben a kínálat csökkentése előre meghatározott kritériumokon alapuljon az átviteli rendszerüzemeltetők által kezelt egyenlőtlenségek vonatkozásában. Bármely védintézkedést a többi illetékes átviteli rendszerüzemeltetővel való szoros együttműködésben hoznak meg, tiszteletben tartva a vonatkozó kétoldalú megállapodásokat, beleértve az információcseréről szóló megállapodásokat.
5. cikk
A kínálat és a kereslet egyensúlyának fenntartása
(1) A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket a villamos energia iránti kereslet és a termelési kapacitás elérhetősége közötti egyensúly fenntartására.
A tagállamok különösen
a) |
a kis, elszigetelt rendszerek külön előírásainak sérelme nélkül elősegítik a nagykereskedelmi piaci keret létrehozását, amely a termelésre és a fogyasztásra vonatkozó megfelelő árjelzéseket biztosít; |
b) |
meg kell követelniük az átviteli rendszerüzemeltetőktől, hogy az erőművi tartalékkapacitás megfelelő szintjének kiegyenlítése céljából való rendelkezésre állást és/vagy egyenértékű piacalapú intézkedések elfogadását biztosítsák. |
(2) A Szerződés 87. és 88. cikkének sérelme nélkül a tagállamok további intézkedéseket hozhatnak, beleértve, de nem kizárólag a következőket:
a) |
az új erőművi kapacitást és az új termelő vállalatok piacra lépését megkönnyítő rendelkezések; |
b) |
a megszakítható szerződések használatát gátló akadályok felszámolása; |
c) |
a termelők és fogyasztók változó távra szóló szerződéseinek megkötését akadályozó korlátok felszámolása; |
d) |
a valós idejű keresletoldali szabályozási technológiák, mint például a fejlett mérőrendszerek bevezetését ösztönző intézkedések; |
e) |
az energiamegtakarítási intézkedéseket ösztönző intézkedések; |
f) |
a 2003/54/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban lévő pályázati eljárások vagy bármely, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség tekintetében egyenértékű eljárás. |
(3) A tagállamok közzéteszik az ezen cikk alapján hozott intézkedéseket, és biztosítják lehető legszélesebb körű terjesztésüket.
6. cikk
Hálózati beruházások
(1) A tagállamok olyan keretszabályokat alakítanak ki, amelyek:
a) |
beruházási jelzéseket biztosítanak mind az átviteli, mind az elosztói rendszer hálózati üzemeltetői felé, hogy azok hálózataikat az előre látható piaci kereslet kielégítése érdekében fejlesszék; |
b) |
egyszerűsítik hálózataik karbantartását és adott esetben felújítását. |
(2) Az 1228/2003/EK rendelet sérelme nélkül a tagállamok tekintetbe vehetnek rendszer-összekapcsolásba történő kereskedelmi beruházásokat.
A tagállamok biztosítják, hogy a rendszer-összekapcsolásba történő beruházásokra vonatkozó döntéseket az illetékes átviteli rendszerüzemeltetőkkel való szoros együttműködésben hozzák meg.
7. cikk
Jelentéstétel
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 2003/54/EK irányelv 4. cikkében említett jelentés kiterjed a rendszer átfogó megfelelőségére, ami a villamos energia iránti aktuális és előre jelzett kereslet kielégítését illeti, beleértve
a) |
a hálózati működési biztonságot; |
b) |
a kínálat és a kereslet előre jelzett egyensúlyát az elkövetkező ötéves időszakra; |
c) |
a villamosenergia-ellátás biztonságával kapcsolatos kilátásokat a jelentés dátumától számított 5 és 15 év közötti időszakra; |
d) |
az átviteli rendszerüzemeltetők és bármely más fél ismert beruházási szándékait az elkövetkező öt vagy több naptári évre a határokon átnyúló összekötő kapacitás biztosítása területén. |
(2) A tagállamok vagy az illetékes hatóságok a jelentést az átviteli rendszerüzemeltetőkkel szoros együttműködésben készítik el. Az átviteli rendszerüzemeltetők adott esetben tanácskoznak a szomszédos átviteli rendszerüzemeltetőkkel.
(3) Az (1) bekezdés d) pontjában említett jelentésnek az összeköttetésekbe történő beruházásokról szóló szakasza figyelembe veszi:
a) |
a szűk keresztmetszet kezelésének az 1228/2003/EK rendeletben foglalt elveit; |
b) |
létező és tervezett átviteli vonalakat; |
c) |
a keresletoldali szabályozási intézkedéseket lehetővé tevő várható termelési, kínálati, határokon átnyúló cserékre vonatkozó és fogyasztási mintákat; és |
d) |
a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos regionális, nemzeti és európai célkitűzéseket, beleértve az 1229/2003/EK határozat I. mellékletében felsorolt kiemelt projektek tengelyének részét képező projekteket is. |
A tagállamok biztosítják, hogy az átviteli rendszerüzemeltetők tájékoztatást adnak saját beruházási szándékaikról vagy más felek általuk ismert beruházási szándékairól, ami a határokon átnyúló összekötő kapacitás biztosítását illeti.
A tagállamok megkövetelhetik továbbá az átviteli rendszerüzemeltetőktől, hogy nyújtsanak tájékoztatást a belső vonalak kiépítéséhez kapcsolódó olyan beruházásaikról, amelyek anyagilag kihatnak a határokon átnyúló összeköttetések biztosítására.
(4) A tagállamok vagy az illetékes hatóságok biztosítják a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy az átviteli rendszerüzemeltetők és/vagy adott esetben az illetékes hatóságok e feladat teljesítése során könnyen hozzáférjenek a vonatkozó adatokhoz.
Biztosítani kell a bizalmas információk titokban tartását.
(5) Az (1) bekezdés d) pontjában említett, az illetékes hatóságoktól kapott tájékoztatás alapján a Bizottság jelentést tesz a tagállamoknak, az illetékes hatóságoknak és a villamosenergia- és gázipari szabályozó hatóságoknak a 2003/796/EK bizottsági határozattal (8) létrehozott európai csoportjának a tervezett beruházásokról és azok hozzájárulásáról az 1. cikk (1) bekezdésében említett célokhoz.
Ezt a jelentést össze lehet vonni a 2003/54/EK irányelv 28. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előirányzott jelentéssel.
8. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2008. február 24-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok 2007. december 1-jéig megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
9. cikk
Jelentéstétel
A Bizottság nyomon követi és felülvizsgálja ezen irányelv alkalmazását és 2010. február 24-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az elért haladásról.
10. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
11. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Strasbourgban, 2006. január 18-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
J. BORREL FONTELLES
a Tanács részéről
az elnök
H. WINKLER
(1) HL C 120., 2005.5.20., 119. o.
(2) Az Európai Parlament 2005. július 5-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2005. december 1-jei határozata.
(3) HL L 176., 2003.7.15., 37. o. A 2004/85/EK tanácsi irányelvvel (HL L 236., 2004.7.7., 10. o.) módosított irányelv.
(4) HL L 176., 2003.7.15., 11. o.
(5) HL L 176., 2003.7.15., 1. o. Az 1223/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 233., 2004.7.2., 3. o.) módosított rendelet.
(6) HL L 283., 2001.10.27., 33. o. A 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.
(7) HL L 52., 2004.2.21., 50. o.
(8) HL L 296., 2003.11.14., 34. o.
4.2.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 33/28 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/90/EK IRÁNYELVE
(2006. január 18.)
az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 76/769/EGK tanácsi irányelv huszonkilencedik alkalommal történő módosításáról (karcinogén, mutagén és teratogén – c/m/r besorolású anyagok)
(EGT vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),
mivel:
(1) |
Az ebben az irányelvben szereplő intézkedések a közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003–2008) elfogadásáról szóló, 2002. szeptember 23-i 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban (3) elfogadott cselekvési terv körébe tartoznak. Az említett határozat szerint az elkerülhető megbetegedések, az idő előtti elhalálozás és a tevékenységet korlátozó rokkantság számának csökkentése érdekében a Közösség elkötelezte magát az egészség elősegítése és javítása, a betegségek megelőzése, valamint az egészségre ható potenciális veszélyek elhárítása terén. |
(2) |
A veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv (4) I. mellékletében szereplő, az 1. vagy 2. karcinogén-kategóriába besorolt anyagok rákot okozhatnak. A 67/548/EGK irányelv I. mellékletében szereplő, az 1. vagy 2. mutagén-kategóriába besorolt anyagok örökölhető genetikai károsodást okozhatnak. A 67/548/EGK irányelv I. mellékletében szereplő, az 1. vagy 2. teratogén-kategóriába besorolt anyagok születési rendellenességeket okozhatnak, illetve károsíthatják a fogamzóképességet vagy nemzőképességet. |
(3) |
Az egészségvédelem és a fogyasztói biztonság javítása érdekében szabályozni kell az 1. vagy 2. karcinogén, mutagén vagy teratogén kategóriába újonnan besorolt anyagok felhasználását, és az ilyen anyagok, valamint az azokat tartalmazó készítmények lakossági forgalomba hozatalára korlátozásokat kell alkalmazni. |
(4) |
Az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/769/EGK tanácsi irányelv (5) korlátozásokat állapít meg egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalát illetően, többek között az emberi egészség védelmének és a fogyasztói biztonságnak a javítása céljából. |
(5) |
A 76/769/EGK irányelv tizennegyedik módosításáról szóló 94/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) egy listát iktatott be az 1. és 2. kategóriájú karcinogén, mutagén és teratogén besorolású anyagokról a 76/769/EGK irányelv I. mellékletének függelékeként. Ezen anyagok és az ezeket tartalmazó készítmények lakossági forgalomba hozatalára korlátozásokat kell alkalmazni. |
(6) |
A 94/60/EK irányelv előírja, hogy legfeljebb hat hónappal azt követően, hogy kihirdetik a 67/548/EGK irányelv I. mellékletének műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítását az Európai Unió Hivatalos Lapjában – amely az 1. vagy 2. karcinogén-, mutagén- és teratogén-kategóriába sorolt anyagokat tartalmazza – a Bizottság egy irányelvjavaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé ezen újonnan besorolt anyagok szabályozásáról, a 76/769/EGK irányelv I. melléklete függelékének naprakésszé tétele céljából. Ez a bizottsági javaslat számításba veszi az újonnan besorolt anyagok kockázatait és előnyeit, valamint a Közösségnek a veszélyelemzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseit is. |
(7) |
A 67/548/EGK tanácsi irányelvnek, a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/73/EK bizottsági irányelv, amely különösen annak I. mellékletét igazította ki, magában foglal 146 tételt, amely az 1. karcinogén-kategóriába újonnan besorolt anyagot tartalmaz, 21 tételt, amely a 2. karcinogén-kategóriába újonnan besorolt anyagot tartalmaz, 152 tételt, amely a 2. mutagén-kategóriába újonnan besorolt anyagot tartalmaz és 24 tételt, amely a 2. teratogén-kategóriába újonnan besorolt anyagot tartalmaz. |
(8) |
A 2004/73/EK irányelv emellett módosítja az azonosítással, besorolással és címkézéssel kapcsolatos megjegyzéseket is négy anyagnál, amelyet az 1. karcinogén-kategóriába soroltak, harminchat tételnél, amely a 2. karcinogén-kategóriába besorolt anyagot tartalmaz, hat tételnél, amely a 2. mutagén-kategóriába besorolt anyagot tartalmaz, két tételnél, amely a 1. teratogén-kategóriába besorolt anyagot tartalmaz és három tételnél, amely a 2. teratogén-kategóriába besorolt anyagot tartalmaz. A 76/769/EGK irányelv I. mellékletének függelékében szereplő listákat ennek megfelelően módosítani kell. |
(9) |
A 2004/73/EK irányelv által az 1. vagy 2. karcinogén-, mutagén- vagy teratogén-kategóriába újonnan besorolt anyagok kockázatait és előnyeit felmérték, különös figyelemmel azon anyagokra, amelyeknek a lakosság számára forgalomba hozott anyagokban és készítményekben történő felhasználására vonatkozóan (a korábbi besorolás alapján) még nem voltak érvényben korlátozások. E felmérés eredménye az volt, hogy ezeket az újonnan besorolt anyagokat be lehet iktatni a 76/769/EGK irányelv I. mellékletének függelékébe. |
(10) |
Ez az irányelv a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvben (7), továbbá az ezen alapuló egyedi irányelvekben, különösen a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8) szereplő, a munkavállalók védelmére minimum-követelményeket megállapító közösségi jogszabályok sérelme nélkül alkalmazandó, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 76/769/EGK irányelv I. mellékletének függeléke ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
(1) A tagállamok elfogadják és kihirdetik azokat a törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2007. február 24 előtt megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az azok és ezen irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul közlik a Bizottsággal.
A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2007. augusztus 24-től alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozások módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Strasbourgban, 2006. január 18-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
J. BORREL FONTELLES
a Tanács részéről
az elnök
H. WINKLER
(1) HL C 255., 2005.10.14., 33. o.
(2) Az Európai Parlament 2005. június 23-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2005. december 8-i határozata.
(3) HL L 271., 2002.10.9., 1. o. A 786/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 7. o.) módosított határozat.
(4) HL 196., 1967.8.16., 1. o. A legutóbb a 2004/73/EK bizottsági irányelvvel (HL L 152., 2004.4.30., 1. o. Helyesbítve: HL L 216., 2004.6.16., 3. o.) módosított irányelv.
(5) HL L 262., 1976.9.27., 201. o. A legutóbb a 2004/98/EK bizottsági irányelvvel (HL L 305., 2004.10.1., 63. o.) módosított irányelv.
(6) HL L 365., 1994.12.31., 1. o.
(7) HL L 183., 1989.6.29., 1. o.
(8) HL L 158., 2004.4.30., 50. o. Helyesbítve: HL L 229., 2004.6.29., 23. o.
MELLÉKLET
1. |
Az előszó „Megjegyzések” című része a következőképpen módosul:
|
2. |
A „29. pont – Karcinogén anyagok: 1. kategória” cím alatti lista a következőképpen módosul:
|
3. |
A „29. pont – Karcinogén anyagok: 2. kategória” cím alatti lista a következőképpen módosul:
|
4. |
A „30. pont – Mutagén anyagok: 2. kategória” cím alatti lista a következőképpen módosul:
|
5. |
A „31. pont – Teratogén: 1. kategória” cím alatti listában a 082-001-00-6 és 082-002-00-1 indexszámú tételek helyébe a következők lépnek:
|
6. |
A „31. pont – Teratogén anyagok: 2. kategória” cím alatti lista a következőképpen módosul:
|
4.2.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 33/82 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/1/EK IRÁNYELVE
(2006. január 18.)
a gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatáról
(kodifikált változat)
(EGT vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 71. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),
mivel:
(1) |
A gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatáról szóló, 1984. december 19-i 84/647/EGK tanácsi irányelvet (3) jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell. |
(2) |
Makrogazdasági szempontból egyes helyzetekben a bérelt járművek használata a termelési tényezők pazarló használatának korlátozásával hozzájárul az optimális forráselosztáshoz. |
(3) |
Mikrogazdasági szempontból ez a lehetőség rugalmassá teszi a fuvarozás szervezését, és így növeli az érintett vállalkozások termelékenységét. |
(4) |
Ez az irányelv nem érinti az I. melléklet B. részében említett irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Ezen irányelv alkalmazásában:
a) |
„jármű”: kizárólag áruk fuvarozására szánt gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi vagy járműegyüttes; |
b) |
„bérelt jármű”: minden olyan jármű, amelyet egy ellenszolgáltatás fejében közúti árufuvarozást vagy saját számlás áruszállítást végző vállalkozásnak szerződés alapján, meghatározott időtartamra és fizetés ellenében használatba adnak. |
2. cikk
(1) Minden tagállam megengedi területén a másik tagállam területén letelepedett vállalkozás által bérelt jármű használatát a tagállamok közötti közlekedés céljából, feltéve hogy:
a) |
a járművet e másik tagállam jogszabályainak megfelelően vették nyilvántartásba vagy helyezték forgalomba; |
b) |
a szerződés kizárólag gépkocsivezető nélküli jármű bérbevételére vonatkozik, amelyet nem kísér ugyanazzal a vállalkozással megkötött, foglalkoztatásra irányuló szerződés, amely járművezető vagy kísérő személyzet igénybevételére vonatkozik; |
c) |
a bérelt jármű a bérleti szerződés tartama alatt kizárólagosan az azt használó vállalkozás rendelkezésére áll; |
d) |
a bérelt járművet az azt használó vállalkozás személyzete vezeti. |
(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában említett feltételeknek való megfelelést a következő okmányok igazolják, amelyeknek a járműben kell lenniük:
a) |
a bérleti szerződés vagy e szerződés egy hiteles kivonata, amely különösen a bérbeadó nevét, a bérlő nevét, a szerződés megkötésének napját és időtartamát és a jármű azonosítását tartalmazza; |
b) |
amennyiben a gépjárművezető nem a járművet bérlő személy, akkor a gépjárművezető munkaviszonyát igazoló szerződés, vagy ennek a szerződésnek egy hiteles kivonata, amely különösen a munkaadó nevét, a munkavállaló nevét és a munkaviszonyt igazoló szerződés megkötésének napját és időtartamát tartalmazza, vagy egy újabb keletű fizetési igazolás. |
Adott esetben az a) és b) pontban említett okmányok a tagállam illetékes hatóságai által kiadott, ezzel egyenértékű okmánnyal helyettesíthetők.
3. cikk
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a vállalkozásaik számára – amennyiben e vállalkozások teljesítik a 2. cikkben előírt feltételeket – a tulajdonukban lévő járművekre vonatkozó azonos feltételekkel biztosítsák a tagállami jogszabályoknak megfelelően nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett bérelt járművek használatát.
(2) A tagállamok kizárhatják az (1) bekezdés rendelkezéseinek hatálya alól az olyan saját számlás áruszállítást, amelyet 6 tonnánál nagyobb megengedett összsúlyú járművekkel hajtanak végre.
4. cikk
Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon rendelkezéseit, amelyek a bérelt járművek használata tekintetében a 2. és 3. cikkben meghatározottaknál kevésbé korlátozó feltételeket állapítanak meg.
5. cikk
A 2. és a 3. cikk sérelme nélkül, ezen irányelv nem érinti a következőket:
a) |
az ellenszolgáltatás fejében végzett és a saját számlás közúti áruszállítás piacának szervezéséről, illetve különösen a piacra való belépésről és a közúti áruszállítási kapacitással kapcsolatos kvótakorlátozásokról szóló jogszabályok; |
b) |
a közúti árufuvarozás árairól és feltételeiről szóló jogszabályok; |
c) |
a bérleti díjak kialakításáról szóló jogszabályok; |
d) |
a járművek behozataláról szóló jogszabályok; |
e) |
a közúti gépjármű-bérbeadói tevékenység vagy szakma gyakorlásának megkezdését szabályozó feltételekről szóló jogszabályok. |
6. cikk
A 84/647/EGK irányelv hatályát veszti, az I. melléklet B. részében említett irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.
A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.
7. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
8. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Strasbourgban, 2006. január 18-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
J. BORREL FONTELLES
a Tanács részéről
az elnök
H. WINKLER
(1) HL C 108., 2004.4.30., 56. o.
(2) Az Európai Parlament 2004. február 10-i véleménye (HL C 97. E, 2004.4.22., 66. o.) és a Tanács 2005. december 8-i határozata.
(3) HL L 335., 1984.12.22., 72. o. A 90/398/EGK irányelvvel (HL L 202., 1990.7.31., 46. o.) módosított irányelv.
(4) Lásd az I. melléklet A. részét.
I. MELLÉKLET
A. rész
A hatályon kívül helyezett irányelv és annak módosítása
(lásd a 6. cikket)
A Tanács 84/647/EGK irányelve |
|
A Tanács 90/398/EGK irányelve |
B. rész
A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők listája
(lásd a 6. cikket)
Irányelv |
Átültetés határideje |
84/647/EGK irányelv |
1986. június 30. |
90/398/EGK irányelv |
1990. december 31. |
II. MELLÉKLET
Megfelelési táblázat
84/647/EGK irányelv |
Ez az irányelv |
1. cikk, bevezető mondat |
1. cikk, bevezető mondat |
1. cikk, első francia bekezdés |
1. cikk a) pont |
1. cikk, második francia bekezdés |
1. cikk b) pont |
2. cikk, bevezető mondat |
2. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat |
2. cikk, 1–4. pont |
2. cikk, (1) bekezdés, a)–d) pont |
2. cikk, 5. pont, első albekezdés, bevezető mondat |
2. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondat |
2. cikk, 5. pont, első albekezdés, a) és b) pont |
2. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a) és b) pont |
2. cikk, 5. pont, második albekezdés |
2. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés |
3. cikk |
3. cikk |
4. cikk (1) bekezdés |
4. cikk |
5. cikk, bevezető mondat |
5. cikk, bevezető mondat |
5. cikk, első francia bekezdés |
5. cikk, a) pont |
5. cikk, második francia bekezdés |
5. cikk, b) pont |
5. cikk, harmadik francia bekezdés |
5. cikk, c) pont |
5. cikk, negyedik francia bekezdés |
5. cikk, d) pont |
5. cikk, ötödik francia bekezdés |
5. cikk, e) pont |
6. cikk |
— |
7. cikk |
— |
8. cikk |
— |
— |
6. cikk |
— |
7. cikk |
9. cikk |
8. cikk |
— |
I. melléklet |
— |
II. melléklet |
Helyesbítések
4.2.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 33/86 |
Helyesbítés a külső közösségi támogatásokhoz való hozzáférésről szóló, 2005. december 14-i 2110/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 344., 2005. december 27. )
Az első oldalon, az első bevezető hivatkozásban:
a következő szövegrész:
„tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 179. és 181a. cikkére,”
helyesen:
„tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 179. cikkére,”.
4.2.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 33/87 |
Helyesbítés a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 255., 2005. szeptember 30. )
A 15. oldalon, a 16. cikk első albekezdésében:
a következő szövegrész:
„A tagállamok 2007. március 1-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.”
helyesen:
„A tagállamok 2007. április 1-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.”
4.2.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 33/88 |
Helyesbítés az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 76/769/EGK tanácsi irányelv huszonkettedik alkalommal történő módosításáról (ftalátokat tartalmazó játékszerek és gyermekápolási cikkek) szóló, 2005. december 14-i 2005/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 344., 2005. december 27., 40. o. )
A 43. oldalon, a mellékleben, a ftalátok számozása:
a következő szövegrész:
„[XX.]” és „[XXa.]”
helyesen:
„51.” és „51a.”