23.12.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/1

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/98/EU IRÁNYELVE

(2011. december 13.)

a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 79. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)	A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos létrehozása céljából az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) rendelkezik a menekültügy, a bevándorlás és a harmadik országbeli állampolgárok jogainak védelme terén elfogadandó intézkedésekről.

(2)

Az Európai Tanács az 1999. október 15-én és 16-án Tamperében tartott rendkívüli ülésén elismerte a harmadik országbeli állampolgárok beutazási és tartózkodási feltételeire vonatkozó nemzeti jogszabályok harmonizációjának szükségességét. Ezzel kapcsolatban kijelentette különösen, hogy az Európai Uniónak méltányos bánásmódot kell biztosítania a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokkal szemben, és határozottabb integrációs politikát kell alkalmaznia annak érdekében, hogy ezeket a személyeket az uniós polgárokat megillető jogokhoz hasonló jogok illessék meg, és hasonló kötelezettségek vonatkozzanak rájuk. Az Európai Tanács ennek megfelelően felkérte a Tanácsot, hogy a Bizottság javaslatai alapján fogadja el a megfelelő jogi eszközöket. A tamperei célok megvalósításának szükségességét az Európai Tanács által a 2009. december 10–11-i ülésen elfogadott Stockholmi Program ismét megerősítette.

(3)

Az összevont kérelmezési eljárás előírása, amelynek alapján egyetlen közigazgatási rendelkezés keretében a tartózkodási és a munkavállalási engedélyt is magában foglaló kombinált okiratot állítanak ki, hozzájárul majd a tagállamokban jelenleg alkalmazandó szabályok egyszerűsítéséhez és összehangolásához. Több tagállam bevezetett már ilyen eljárási egyszerűsítést, amely mind a migránsok, mind a munkáltatóik számára hatékonyabb eljárást eredményezett, és a tartózkodás és munkavállalás jogszerűségének ellenőrzése is könnyebbé vált.

(4)

A tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy a területükre való első beutazás engedélyezésére összevont engedélyt vagy – amennyiben összevont engedélyt kizárólag a beutazást követően állítanak ki – vízumot állítsanak ki. A tagállamoknak az ilyen összevont engedélyeket vagy vízumokat kellő időben kell kiállítaniuk.

(5)

Meg kell állapítani az összevont engedély iránti kérelem elbírálására irányadó eljárási szabályokat. Ezen eljárásnak – figyelemmel a tagállami közigazgatások szokásos munkamennyiségére – eredményesnek és működőképesnek, valamint az érintettek kellő jogbiztonsága érdekében átláthatónak és méltányosnak kell lennie.

(6)	Ezen irányelv rendelkezései nem érinthetik a tagállamok azon hatáskörét, hogy a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási célból való tartózkodásának engedélyezését – az ilyen engedélyek számát is beleértve – szabályozzák.

(7)

Nem tartozhatnak ezen irányelv hatálya alá a harmadik országok kiküldetésben lévő állampolgárai. Ez nem jelenti azt, hogy azon harmadik országbeli állampolgárok, akik jogszerűen tartózkodnak és vállalnak munkát valamely tagállamban, és egy másik tagállamban vannak kiküldetésben, a kiküldetésük időtartama alatt ne részesülnének továbbra is a származási tagállam állampolgáraival egyenlő bánásmódban a munkavállalás azon feltételei tekintetében, amelyeket nem érint a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) alkalmazása.

(8)

Nem tartozhatnak ezen irányelv hatálya alá azon harmadik országbeli állampolgárok, akik a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv (5) alapján megszerezték a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy jogállását, mivel jogállásuk kedvezőbb, és „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy – EU” típusú, különleges tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.

(9)	Nem tartozhatnak ezen irányelv hatálya alá azon harmadik országokbeli állampolgárok, akiknek idényjellegű munkavállalás céljából engedélyezték valamely tagállam területén a tartózkodást, mivel jogállásuk ideiglenes.

(10)

A tagállamok annak meghatározására vonatkozó kötelezettsége, hogy a kérelmet a harmadik országbeli állampolgárnak vagy a munkáltatójának kell-e benyújtania, nem érintheti azokat a szabályokat, amelyek mindkét félnek az eljárásba való bevonását írják elő. A tagállamnak kell eldöntenie, hogy az összevont engedély iránti kérelmet a fogadó tagállamban vagy a harmadik országból kell-e benyújtani. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár nem nyújthatja be a kérelmet egy harmadik országból, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a kérelmet a fogadó tagállamban a munkáltató nyújthassa be.

(11)	Ezen irányelvnek az összevont kérelmezési eljárásra és az összevont engedélyre vonatkozó rendelkezései nem vonatkozhatnak az egységes és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra.

(12)	Az ezen irányelv szerinti illetékes hatóság kijelölése nem érintheti más hatóságoknak és – adott esetben – a szociális partnereknek a kérelem elbírálásával és az arról szóló döntés meghozatalával kapcsolatos szerepét és feladatait.

(13)	A kérelemről hozott döntés meghozatalára vonatkozó határidő nem foglalhatja magában a szakmai képesítések elismeréséhez vagy a vízumok kiállításához szükséges időt. Ez az irányelv nem érintheti az oklevelek elismerésére vonatkozó nemzeti eljárásokat.

(14)

Az összevont engedélyt a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell kiállítani, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok további információkat tüntessenek fel különösen arra vonatkozóan, hogy az adott személy számára engedélyezett-e a munkavállalás. A tagállamoknak, többek között a migráció hatékonyabb ellenőrzése érdekében, nemcsak az összevont engedélyen, hanem valamennyi kiállított egyéb tartózkodási engedélyen is fel kell tüntetniük a munkavállalás engedélyezésére vonatkozó információkat, függetlenül az engedély típusától és attól, hogy milyen jogcímen engedélyezték a harmadik országbeli állampolgárnak a tagállam területén való tartózkodást és a tagállam munkaerőpiacához való hozzáférést.

(15)	Ezen irányelvnek a munkavállalástól eltérő célra kiállított tartózkodási engedélyekre vonatkozó rendelkezései kizárólag ezen engedélyek formátumára alkalmazhatók, és nem érinthetik a befogadási eljárásokra és az engedélyek kiállítására vonatkozó eljárásokra irányadó uniós és nemzeti szabályokat.

(16)

Ezen irányelvnek az összevont engedélyre és a munkavállalástól eltérő célra kiállított tartózkodási engedélyre vonatkozó rendelkezései nem akadályozhatják meg a tagállamokat abban, hogy egy olyan további, papír formátumú dokumentumot állítsanak ki, amelyen pontosabb információkat tudnak feltüntetni a munkaviszonyra vonatkozóan, amennyiben a tartózkodási engedélyen ehhez nincsen elég hely. Az ilyen dokumentum hozzájárulhat a harmadik országbeli állampolgárok kizsákmányolásának megakadályozásához és az illegális foglalkoztatás elleni küzdelemhez, azonban nem helyettesítheti a munkavállalási engedélyt, ezzel megfosztva az összevont engedély koncepcióját annak lényegétől, és kiállítását nem lehet kötelezővé tenni a tagállamok számára. Az 1030/2002/EK rendelet 4. cikkében és a rendelet melléklete a) pontjának 16. alpontjában foglalt technikai lehetőségek segítségével elektronikus formátumban is tárolhatók ilyen információk.

(17)

Az összevont engedély kiállítása, módosítása vagy megújítása iránti kérelem elutasítása, illetve az összevont engedély visszavonása feltételeinek és szempontjainak objektíveknek kell lenniük, és azokat a nemzeti jognak kell megállapítania, beleértve az uniós preferencia elvének betartására vonatkozó kötelezettséget, amelyet különösen a 2003-as és 2005-ös csatlakozási okmányok vonatkozó rendelkezései fogalmaznak meg. Az elutasításról és visszavonásról szóló döntéseket megfelelően indokolni kell.

(18)

Azon harmadik országbeli állampolgároknak, akik érvényes úti okmánnyal és a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó valamely tagállam által kiállított összevont engedéllyel rendelkeznek, bármely hathónapos időszakban három hónapot meg nem haladó időtartamra engedélyezni kell a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamok területére való beutazást és az azokon belüli szabad mozgást, a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) és a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Egyezmény) (8) 21. cikkével összhangban.

(19)

Horizontális uniós jogszabályok hiányában a harmadik országbeli állampolgárok eltérő jogokkal rendelkeznek attól függően, hogy melyik tagállamban dolgoznak, és milyen állampolgárságúak. A koherens bevándorlási politika továbbfejlesztése, az uniós polgárok és a valamely tagállamban jogszerűen munkát vállaló harmadik országbeli állampolgárok jogai közötti különbségek csökkentése, valamint a bevándorlásra vonatkozó jelenlegi uniós vívmányok kiegészítése érdekében meg kell határozni bizonyos jogokat különösen annak meghatározása érdekében, hogy mely területeken biztosított a tagállam saját állampolgáraival való egyenlő bánásmód azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik huzamos tartózkodási engedéllyel még nem rendelkeznek. E rendelkezések célja, hogy az Unión belül megteremtsék az egyenlő versenyfeltételek minimális szintjét, elismerjék, hogy ezek a harmadik országbeli állampolgárok a munkájukkal és befizetett adójukkal hozzájárulnak az Unió gazdaságához, valamint hogy csökkentsék a tagállam saját állampolgárai és a harmadik országbeli állampolgárok közötti tisztességtelen versenyt, amely az utóbbiak esetleges kizsákmányolásából következik. Ebben az irányelvben – a munkaviszony fogalmának az uniós jog egyéb rendelkezései szerinti értelmezésének sérelme nélkül – harmadik országból származó munkavállalónak kell tekinteni az olyan harmadik országbeli állampolgárt, akinek valamely tagállam területén való tartózkodását engedélyezték, ott jogszerűen tartózkodik, és ott a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban fizetett jogviszony keretében munkát vállalhat.

(20)

Valamennyi olyan harmadik országbeli állampolgárnak, aki jogszerűen tartózkodik és vállal munkát valamely tagállamban, a befogadó tagállam állampolgáraival való egyenlő bánásmód alapján legalább ugyanazokat a közös jogokat kell biztosítani, függetlenül a tartózkodás engedélyezésének eredeti céljától vagy annak alapjától. Az ezen irányelvben meghatározott területeken az egyenlő bánásmódhoz való jogot nemcsak azon harmadik országbeli állampolgároknak kell biztosítani, akiknek tartózkodását munkavállalás céljából engedélyezték valamely tagállamban, hanem azoknak is, akiknek tartózkodását más célból engedélyezték, de az uniós vagy nemzeti jog egyéb rendelkezéseivel összhangban hozzáférést biztosítottak nekik az adott tagállam munkaerőpiacához, beleértve a harmadik országból származó munkavállalók azon családtagjait, akiknek tartózkodását a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv (9) alapján engedélyezték a tagállam területén; azon harmadik országbeli állampolgárokat, akik a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről szóló, 2004. december 13-i 2004/114/EK tanácsi irányelv (10) alapján jogosultak a tagállamban való tartózkodásra; valamint azokat a kutatókat, akik a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló, 2005. október 12-i 2005/71/EK tanácsi irányelv (11) alapján jogosultak a tagállamban való tartózkodásra.

(21)

Az egyes területeken alkalmazott egyenlő bánásmódhoz való jogot szigorúan a harmadik országbeli állampolgárnak valamely tagállam területén való jogszerű tartózkodásához és munkaerőpiachoz való hozzáféréséhez kell kötni, amelyeket a tartózkodási és munkavállalási engedélyt is magában foglaló összevont engedély, illetve a más célokra kiállított, a munkavállalási engedéllyel kapcsolatos információkat is feltüntető tartózkodási engedélyek igazolnak.

(22)	A munkavégzés feltételeinek ezen irányelvben említett fogalmába legalább a díjazásnak és az elbocsátásnak, a munkahelyi egészségvédelemnek és biztonságnak, a munkaidőnek és a szabadságolásnak bele kell tartoznia, figyelembe véve a hatályban lévő kollektív szerződéseket.

(23)

A tagállamoknak a valamely harmadik országbeli állampolgár által egy másik tagállamban szerzett szakmai képesítéseket az uniós polgárok ilyen szakmai képesítéseivel megegyező módon el kell ismerniük, a harmadik országban szerzett képesítéseket pedig a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (12) összhangban figyelembe kell venniük. A harmadik országból származó munkavállalóknak biztosított azon jog, hogy az okleveleknek, bizonyítványoknak és más szakmai képesítéseknek a vonatkozó nemzeti eljárásokkal összhangban történő elismerése tekintetében egyenlő bánásmódban részesüljenek, nem érintheti a tagállamoknak az ilyen harmadik országból származó munkavállalók nemzeti munkaerőpiacukhoz való hozzáférésének engedélyezésével kapcsolatos hatáskörét.

(24)

A harmadik országból származó munkavállalóknak a szociális biztonság tekintetében egyenlő bánásmódban kell részesülniük. A szociális biztonság ágait a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) határozza meg. Ezen irányelvnek a szociális biztonság területén alkalmazott egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezéseinek azon munkavállalókra is vonatkozniuk kell, akik számára közvetlenül egy harmadik országból érkezve engedélyezik a tartózkodást valamely tagállamban. Ez az irányelv ugyanakkor nem ruházhatja fel a harmadik országból származó munkavállalókat több joggal, mint amennyiről a szociális biztonság területén már meglévő uniós jog rendelkezik azon harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akiknek a helyzete több tagállamot is érint. Ez az irányelv továbbá nem biztosíthat jogokat olyan helyzetekkel kapcsolatban, amelyek kívül esnek az uniós jog hatályán, mint például a harmadik országban tartózkodó családtagokkal kapcsolatban. Ez az irányelv kizárólag azon családtagok vonatkozásában biztosíthat jogokat, akik a harmadik országból származó munkavállalókhoz azért csatlakoznak, hogy családegyesítés jogcímén tartózkodjanak valamely tagállamban, illetve azon családtagok vonatkozásában, akik már jogszerűen tartózkodnak az adott tagállamban.

(25)

A tagállamoknak legalább egyenlő bánásmódot kell biztosítaniuk azon harmadik országbeli állampolgároknak, akik alkalmazásban állnak, vagy akiket egy minimumként meghatározott, alkalmazásban eltöltött időszakot követően munkanélküliként nyilvántartásba vettek. A szociális biztonság területén alkalmazott egyenlő bánásmód ezen irányelv szerinti korlátozásai nem érinthetik a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet harmadik országok e rendeletek által csupán állampolgárságuk miatt nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2010. november 24-i 1231/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) alapján biztosított jogokat.

(26)

Az uniós jog nem korlátozza a tagállamoknak a szociális biztonsági rendszerük kialakítására vonatkozó hatáskörét. Uniós szintű harmonizáció hiányában az egyes tagállamok állapítják meg a szociális biztonsági ellátások nyújtásának feltételeit, valamint ezen ellátások összegét és folyósításuk időtartamát. Mindazonáltal e hatáskör gyakorlása során a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogot.

(27)	A harmadik országból származó munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód nem vonatkozhat a szakképzés területére vonatkozó, szociális támogatási rendszerekből finanszírozott intézkedésekre.

(28)	Ezen irányelv alkalmazása nem érintheti az uniós jogban és az alkalmazandó nemzetközi jogi eszközökben foglalt kedvezőbb rendelkezéseket.

(29)

A tagállamoknak ezen irányelv rendelkezéseit nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez való tartozás, vagyon, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján való megkülönböztetés nélkül és különösen a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvvel (15) és a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvvel (16) összhangban kell érvényre juttatniuk.

(30)

Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a harmadik országbeli állampolgároknak valamely tagállam területén való munkavállalását szolgáló összevont engedély kiállítására irányuló összevont kérelmezési eljárás, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogainak meghatározását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke és hatása miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(31)	Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket az EUSZ 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(32)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(33)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, ezek a tagállamok nem vesznek részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(34)	Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)   Ez az irányelv meghatározza:

a)	a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén munkavállalás céljából való tartózkodását szolgáló összevont engedély kiállítására irányuló összevont kérelmezési eljárást tartózkodásuk engedélyezésének egyszerűsítése és jogállásuk ellenőrzésének megkönnyítése érdekében; valamint

b)	a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogait, függetlenül attól, hogy eredetileg milyen célból engedélyezték számukra az adott tagállam területén való tartózkodást, az adott tagállam állampolgáraival egyenlő bánásmód alapján.

(2)   Ez az irányelv nem érinti a tagállamoknak a harmadik országbeli állampolgárok nemzeti munkaerőpiacukhoz való hozzáférésének engedélyezésével kapcsolatos hatáskörét.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a)   „harmadik országbeli állampolgár”: olyan személy, aki az EUMSZ 20. cikke (1) bekezdésének értelmében nem minősül uniós polgárnak;

b)   „harmadik országból származó munkavállaló”: olyan harmadik országbeli állampolgár, akinek valamely tagállam területén való tartózkodását engedélyezték, ott jogszerűen tartózkodik, és a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban abban a tagállamban fizetett jogviszony keretében munkát vállalhat;

c)   „összevont engedély”: valamely tagállam hatóságai által kiállított olyan tartózkodási engedély, amely feljogosítja a harmadik országbeli állampolgárt a tagállam területén munkavállalás céljából való jogszerű tartózkodásra;

d)   „összevont kérelmezési eljárás”: olyan eljárás, amely egy harmadik országbeli állampolgár vagy munkáltatója által benyújtott, a harmadik országbeli állampolgár valamely tagállam területén való tartózkodásának és munkavállalásának engedélyezésére irányuló összevont kérelem alapján a szóban forgó összevont engedély iránti kérelemről szóló döntéshez vezet.

3. cikk

Hatály

(1)   Ezt az irányelvet a következő személyekre kell alkalmazni:

a)	valamely tagállamban munkavállalási célú tartózkodás iránti kérelmet benyújtó harmadik országbeli állampolgárok;

b)	olyan harmadik országbeli állampolgárok, akiknek tartózkodását valamely tagállamban az uniós vagy nemzeti jog alapján munkavállalástól eltérő célra engedélyezték, akik munkát vállalhatnak, és akik az 1030/2002/EK rendelettel összhangban tartózkodási engedéllyel rendelkeznek; valamint

c)	olyan harmadik országbeli állampolgárok, akiknek tartózkodását valamely tagállamban az uniós vagy nemzeti jog alapján munkavállalás céljából engedélyezték.

(2)   Ez az irányelv nem alkalmazandó azon harmadik országbeli állampolgárokra,

a)

akik uniós polgárok olyan családtagjai, akik az Unión belüli szabad mozgáshoz való jogukat gyakorolták vagy gyakorolják az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (17) összhangban;

b)	akik családtagjaikkal együtt és állampolgárságuktól függetlenül az Unió és a tagállamok, vagy az Unió és harmadik országok közötti megállapodások értelmében az uniós polgárokéval azonos jogokat élveznek a szabad mozgás tekintetében;

c)	akik kiküldetésben vannak, kiküldetésük időtartama alatt;

d)	akik vállalaton belül áthelyezett munkavállalóként történő munkavállalás céljából kérték valamely tagállam területén való tartózkodásuk engedélyezését, illetve akiknek valamely tagállam területén való tartózkodását ekként engedélyezték;

e)	akik idénymunkásként vagy au pair-ként kérték valamely tagállam területén való tartózkodásuk engedélyezését, illetve akiknek valamely tagállam területén való tartózkodását ekként engedélyezték;

f)	akik engedéllyel tartózkodnak valamely tagállamban ideiglenes védelem alapján, vagy engedélyért folyamodtak az ilyen alapon történő ott-tartózkodásra, és jogállásukról még nem született döntés;

g)

akik a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e jogállasok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv (18) alapján nemzetközi védelemben részesülnek, vagy akik az említett irányelv alapján nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be, és akiknek a kérelmével kapcsolatban még nem született jogerős döntés;

h)

akik egy tagállam nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy gyakorlatával összhangban védelemben részesülnek, vagy akik egy tagállam nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy gyakorlatával összhangban védelem iránti kérelmet nyújtottak be, és akiknek a kérelmével kapcsolatban még nem született jogerős döntés;

i)	akik a 2003/109/EK irányelvvel összhangban huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkeznek;

j)	akiknek a kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok alapján felfüggesztették;

k)	akik önfoglalkoztatóként kérték valamely tagállam területén való tartózkodásuk engedélyezését, illetve akiknek valamely tagállam területén való tartózkodását ekként engedélyezték;

l)	akik tengerészként kérték tartózkodásuk engedélyezését, vagy akik tartózkodását ekként engedélyezték, hogy valamely tagállamban lajstromozott vagy valamely tagállam lobogója alatt hajózó hajó fedélzetén bármilyen minőségben alkalmazásban állhassanak vagy ott munkát végezhessenek.

(3)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a II. fejezet nem vonatkozik azon harmadik országbeli állampolgárokra, akik számára hat hónapot meg nem haladó időtartamra engedélyezték valamely tagállam területén a munkavállalást, vagy akiknek valamely tagállamban való tartózkodását tanulmányok folytatása céljából engedélyezték.

(4)   A II. fejezet nem alkalmazandó olyan harmadik országbeli állampolgárokra, akik számára a munkavállalás vízum alapján engedélyezett.

II.   FEJEZET

ÖSSZEVONT KÉRELMEZÉSI ELJÁRÁS ÉS ÖSSZEVONT ENGEDÉLY

4. cikk

Összevont kérelmezési eljárás

(1)   Az összevont engedély kiállítása, módosítása vagy megújítása iránti kérelmet összevont kérelmezési eljárás útján kell benyújtani. A tagállamok meghatározzák, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak vagy munkáltatójának kell-e benyújtania az összevont engedély iránti kérelmet. A tagállamok úgy is dönthetnek, hogy a kérelmet bármelyikük benyújthatja. Amennyiben a kérelmet a harmadik országbeli állampolgárnak kell benyújtania, a tagállamok lehetővé teszik, hogy a kérelmet harmadik országból is benyújthassák, vagy – amennyiben a nemzeti jog ezt megengedi – annak a tagállamnak a területén, amelyben a harmadik országbeli állampolgár jogszerűen tartózkodik.

(2)   A tagállamok megvizsgálják az (1) bekezdés szerint benyújtott kérelmet, és amennyiben a kérelmező megfelel az uniós, illetve nemzeti jogban meghatározott feltételeknek, döntést hoznak az összevont engedély kiállításáról, módosításáról vagy megújításáról. Az összevont engedély kiállításáról, módosításáról vagy megújításáról szóló döntés egyetlen közigazgatási aktus, amely magában foglalja mind a tartózkodási, mind a munkavállalási engedélyt.

(3)   Az összevont engedélyezési eljárás nem érinti az első beutazáshoz esetlegesen szükséges vízumeljárást.

(4)   A tagállamok az előírt feltételek teljesülése esetén összevont engedélyt állítanak ki a tartózkodás engedélyezését kérelmező harmadik országbeli állampolgárok számára, valamint azon, már befogadott harmadik országbeli állampolgárok számára, akik a nemzeti végrehajtási rendelkezések hatálybalépését követően tartózkodási engedélyük megújítását vagy módosítását kérik.

5. cikk

Illetékes hatóság

(1)   A tagállamok kijelölik a kérelem fogadására és az összevont engedély kiállítására illetékes hatóságot.

(2)   Az illetékes hatóság a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított négy hónapon belül döntést hoz a hiánytalan kérelemről.

Az első albekezdésben említett határidő kivételes esetben, a kérelem elbírálásának bonyolultságára tekintettel, meghosszabbítható.

Ha nem születik döntés az e bekezdésben előírt határidőn belül, annak jogkövetkezményeit a nemzeti jog határozza meg.

(3)   Az illetékes hatóság a vonatkozó nemzeti jogszabályokban meghatározott értesítési eljárásokkal összhangban írásban értesíti a kérelmezőt a döntésről.

(4)   Amennyiben a kérelmet alátámasztó információk vagy dokumentumok a nemzeti jogban rögzített követelményekhez képest hiányosak, az illetékes hatóság írásban értesíti a kérelmezőt arról, hogy milyen kiegészítő információkra vagy dokumentumokra van szükség, és ésszerű határidőt állapít meg ezek benyújtására. A (2) bekezdésben említett határidőt fel kell függeszteni addig, amíg az illetékes hatóság vagy más érintett hatóságok meg nem kapják a kért kiegészítő információkat. Amennyiben a kiegészítő információkat vagy dokumentumokat nem nyújtják be a megállapított határidőn belül, akkor az illetékes hatóság elutasíthatja a kérelmet.

6. cikk

Összevont engedély

(1)   A tagállamok az összevont engedélyt az 1030/2002/EK rendeletben meghatározott egységes formátumban állítják ki, és a munkavállalás engedélyezésére vonatkozó információkat az említett rendelet melléklete a) pontjának 7.5–9. alpontjával összhangban tüntetik fel.

A tagállamok papír formátumú dokumentumon kiegészítő információkat is feltüntethetnek a harmadik országbeli állampolgár munkaviszonyával kapcsolatban (úgymint a munkáltató neve és címe, munkahely, munkakör, munkaidő, javadalmazás), illetve az 1030/2002/EK rendelet 4. cikkében és a rendelet melléklete a) pontjának 16. alpontjában említettek szerint elektronikus formátumban is tárolhatnak ilyen adatokat.

(2)   Az összevont engedély kiállításakor a tagállamok nem állíthatnak ki további engedélyt a munkaerőpiaci hozzáférésre való jogosultság igazolására.

7. cikk

Munkavállalástól eltérő célra kiállított tartózkodási engedély

(1)   Az 1030/2002/EK rendelet szerinti tartózkodási engedélyek kiállításakor a tagállamok az engedély típusától függetlenül feltüntetik a munkavállalás engedélyezésére vonatkozó információkat.

A tagállamok papír formátumú dokumentumon kiegészítő információkat is feltüntethetnek a harmadik országbeli állampolgár munkaviszonyával kapcsolatban (úgymint a munkáltató neve és címe, munkahely, munkakör, munkaidő, javadalmazás), illetve az 1030/2002/EK rendelet 4. cikkében és a rendelet melléklete a) pontjának 16. alpontjában említettek szerint elektronikus formátumban is tárolhatnak ilyen adatokat.

(2)   Az 1030/2002/EK rendelet szerinti tartózkodási engedélyek kiállításakor a tagállamok nem állíthatnak ki további engedélyt a munkaerőpiaci hozzáférésre való jogosultság igazolására.

8. cikk

Eljárási garanciák

(1)   Az összevont engedély kiállítása, módosítása vagy megújítása iránti kérelem elutasításáról, illetve az összevont engedély uniós vagy nemzeti jogban meghatározott szempontok alapján történő visszavonásáról hozott döntésről szóló írásbeli értesítésben közölni kell a döntés indokolását.

(2)   Az összevont engedély kiállítása, módosítása vagy megújítása iránti kérelem elutasításáról, illetve az összevont engedély visszavonásáról hozott döntéssel szemben az érintett tagállamban jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani a nemzeti joggal összhangban. Az (1) bekezdésben említett írásbeli értesítésben meg kell jelölni azt a bíróságot vagy közigazgatási hatóságot, amelyhez az érintett személy fellebbezést nyújthat be, valamint az arra előírt határidőt.

(3)   A kérelem elfogadhatatlannak nyilvánítható a munkavállalási céllal érkezett és befogadott harmadik országbeli állampolgárok nagy számára hivatkozva, és ezen az alapon a kérelmet nem is szükséges érdemben elbírálni.

9. cikk

Az információkhoz való hozzáférés

A tagállamok kérelemre megfelelő tájékoztatást nyújtanak a harmadik országbeli állampolgárnak és jövőbeli munkáltatójának a kérelem hiánytalan benyújtásához szükséges dokumentumokról.

10. cikk

Díjak

A tagállamok a kérelmezőknek adott esetben díjakat számíthatnak fel a kérelmek ezen irányelv szerinti elbírálásáért. Az ilyen díjak nagyságát arányosan kell meghatározni, és az a kérelmek elbírálása és az engedélyek kiállítása érdekében ténylegesen nyújtott szolgáltatásokon alapulhat.

11. cikk

Jogok az összevont engedély alapján

A nemzeti joggal összhangban kiállított összevont engedély az érvényességi ideje alatt legalább a következőkre jogosítja fel a birtokosát:

a)	az összevont engedélyt kiállító tagállam területére történő beutazás és ott-tartózkodás, feltéve, hogy a birtokos a nemzeti joggal összhangban valamennyi befogadási feltételnek megfelel;

b)	az összevont engedélyt kiállító tagállam teljes területére való szabad belépés, a nemzeti jogban meghatározott korlátok között;

c)	a nemzeti joggal összhangban az összevont engedély alapján engedélyezett, konkrét munkatevékenység gyakorlása;

d)	tájékoztatás az ezen irányelv és/vagy a nemzeti jog által az engedélyhez kapcsolódóan a birtokosra ruházott jogokról.

III.   FEJEZET

AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓDHOZ VALÓ JOG

12. cikk

Az egyenlő bánásmódhoz való jog

(1)   A 3. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, harmadik országból származó munkavállalók a következők tekintetében egyenlő bánásmódban részesülnek a lakóhelyük szerinti tagállam állampolgáraival:

a)	a munkavégzés feltételei, beleértve a díjazást és az elbocsátást, valamint a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot;

b)

egyesülési és társulási szabadság, valamint a munkavállalókat vagy munkáltatókat képviselő szervezetekben, illetve bármely olyan szervezetben való tagság szabadsága, amelynek tagjai egy meghatározott foglalkozást űznek, beleértve az ilyen szervezetek által nyújtott előnyöket is, a közrendre és a közbiztonságra vonatkozó nemzeti rendelkezések sérelme nélkül;

c)	oktatás és szakképzés;

d)	oklevelek, bizonyítványok és más szakmai képesítések elismerése a vonatkozó nemzeti eljárásokkal összhangban;

e)	a szociális biztonság ágai a 883/2004/EK rendeletben meghatározottak szerint;

f)	adókedvezmények, feltéve, hogy a munkavállaló az adott tagállamban adózási szempontból illetőséggel rendelkezik;

g)

az árukhoz és szolgáltatásokhoz, illetve a nyilvánosság számára elérhető árukkal és szolgáltatásokkal való ellátottsághoz, többek között a lakásszerzési eljárásokhoz való hozzáférés a nemzeti jog előírásainak megfelelően, nem érintve a szerződéskötés szabadságát az uniós és nemzeti joggal összhangban;

h)	a munkaügyi hivatalok által biztosított tanácsadás.

(2)   A tagállamok a következő módon korlátozhatják az egyenlő bánásmódot:

a)

az (1) bekezdés c) pontja tekintetében: i. annak alkalmazását azokra a harmadik országból származó munkavállalókra korlátozhatják, akik alkalmazásban állnak, illetve akik alkalmazásban álltak, majd munkanélküliként nyilvántartásba vették őket; ii. annak alkalmazása alól kizárhatják azokat a harmadik országból származó munkavállalókat, akiknek a tagállam területén való tartózkodását a 2004/114/EK irányelvvel összhangban engedélyezték; iii. kizárhatják a tanulmányi és megélhetési juttatásokat és hiteleket, illetve egyéb juttatásokat és hiteleket; iv. az egyetemi oktatáshoz és a középiskolai végzettségre épülő oktatáshoz, valamint a konkrét munkatevékenységhez nem közvetlenül kapcsolódó szakképzéshez való hozzáférés tekintetében a nemzeti joggal összhangban meghatározott előfeltételeket rögzíthetnek, többek között nyelvtudást és tandíjfizetést;

b)

az (1) bekezdés e) pontja tekintetében korlátozhatják a harmadik országból származó munkavállalókat a szóban forgó pont alapján megillető jogokat, de nem korlátozhatják ezeket a jogokat az olyan harmadik országból származó munkavállalók esetében, akik alkalmazásban állnak, illetve akik legalább hat hónapig alkalmazásban álltak, majd munkanélküliként nyilvántartásba vették őket. Ezenkívül a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdés e) pontja a családi ellátások tekintetében nem vonatkozik azon harmadik országbeli állampolgárokra, akik számára hat hónapot meg nem haladó időtartamra engedélyezték valamely tagállam területén a munkavállalást, olyan harmadik országbeli állampolgárokra, akiknek valamely tagállamban való tartózkodását tanulmányok folytatása céljából engedélyezték, valamint olyan harmadik országbeli állampolgárokra, akik számára a munkavállalás vízum alapján engedélyezett.

c)

az (1) bekezdés f) pontja tekintetében annak alkalmazását az adókedvezmények vonatkozásában olyan esetekre korlátozhatják, amikor a harmadik országból származó munkavállaló azon családtagjainak, akikre nézve a kedvezményeket igényli, a bejegyzett vagy szokásos tartózkodási helye az érintett tagállam területén található.

d)	az (1) bekezdés g) pontja tekintetében: i. annak alkalmazását azokra a harmadik országból származó munkavállalókra korlátozhatják, akik alkalmazásban állnak; ii. korlátozhatják a lakáshoz jutást.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott egyenlő bánásmódhoz való jog nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy az ezen irányelv értelmében kiállított tartózkodási engedélyt, a munkavállalástól eltérő célra kiállított tartózkodási engedélyt vagy a valamely tagállamban munkavállalásra jogosító bármely egyéb engedélyt visszavonják, vagy megújítását megtagadják.

(4)   Azok a harmadik országból származó munkavállalók, akik harmadik országba költöznek, illetve az ő harmadik országban tartózkodó, az ilyen munkavállalók után jogokat élvező túlélő hozzátartozóik a nyugdíjkorhatár elérése, rokkantság vagy halál esetén a munkavállalók korábbi munkaviszonyán alapuló és a 883/2004/EK rendelet 3. cikkében említett jogszabályok szerint szerzett kötelező nyugdíjban részesülnek az érintett tagállamok harmadik országba költöző állampolgáraira vonatkozókkal azonos feltételek mellett és mértékben.

IV.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Kedvezőbb rendelkezések

(1)   Ez az irányelv nem érinti az alábbiak kedvezőbb rendelkezéseit:

a)	az uniós jog, beleértve az egyrészről az Unió vagy az Unió és tagállamai, másrészről egy vagy több harmadik ország közötti két- vagy többoldalú megállapodásokat; és

b)	az egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország közötti két- vagy többoldalú megállapodások.

(2)   Ez az irányelv nem érinti a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy az irányelv hatálya alá tartozó személyekre nézve kedvezőbb rendelkezéseket fogadjanak el, illetve tartsanak fenn.

14. cikk

A nyilvánosság tájékoztatása

Valamennyi tagállam rendszeresen frissített információkat bocsát a nyilvánosság rendelkezésére a harmadik országbeli állampolgároknak a területén munkavállalási céllal történő tartózkodásának engedélyezésére és ott-tartózkodására vonatkozó feltételekkel kapcsolatban.

15. cikk

Jelentéstétel

(1)   A Bizottság rendszeres időközönként, első alkalommal 2016. december 25-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé ezen irányelvnek a tagállamokban történő alkalmazására vonatkozóan, és javaslatot tesz az általa szükségesnek ítélt módosításokra.

(2)   A tagállamok évente, első alkalommal 2014. december 25-ig megküldik a Bizottságnak – a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló, 2007. július 11-i 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) összhangban – az azon harmadik országbeli állampolgárok számára vonatkozó statisztikákat, akik részére a megelőző naptári évben összevont engedélyt állítottak ki.

16. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2013. december 25-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

18. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a Szerződéseknek megfelelően a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL C 27., 2009.2.3., 114. o.

(2)  HL C 257., 2008.10.9., 20. o.

(3)  Az Európai Parlament 2011. március 24-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. november 24-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2011. december 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4)  HL L 18., 1997.1.21., 1. o.

(5)  HL L 16., 2004.1.23., 44. o.

(6)  HL L 157., 2002.6.15., 1. o.

(7)  HL L 105., 2006.4.13., 1. o.

(8)  HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

(9)  HL L 251., 2003.10.3., 12. o.

(10)  HL L 375., 2004.12.23., 12. o.

(11)  HL L 289., 2005.11.3., 15. o.

(12)  HL L 255., 2005.9.30., 22. o.

(13)  HL L 166., 2004.4.30., 1. o.

(14)  HL L 344., 2010.12.29., 1. o.

(15)  HL L 180., 2000.7.19., 22. o.

(16)  HL L 303., 2000.12.2., 16. o.

(17)  HL L 158., 2004.4.30., 77. o.

(18)  HL L 304., 2004.9.30., 12. o.

(19)  HL L 199., 2007.7.31., 23. o.

---

23.12.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/10

---

A TANÁCS 1375/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. december 22.)

a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint a 687/2011/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	A Tanács 2011. július 18-án elfogadta a 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról szóló 687/2011/EU végrehajtási rendeletet (2), amely megállapítja azon személyek, csoportok és szervezetek naprakész listáját, akikre vagy amelyekre a 2580/2001/EK rendeletet alkalmazni kell.

(2)	A Tanács valamennyi szóban forgó személy, csoport és szervezet számára – amennyiben ez gyakorlatilag lehetséges volt – indokolást adott arról, hogy miért kerültek fel a 687/2011/EU végrehajtási rendeletben szereplő listára.

(3)

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (3) útján a Tanács tájékoztatta a 687/2011/EU végrehajtási rendeletben felsorolt személyeket, csoportokat és szervezeteket azon döntéséről, hogy továbbra is szerepelteti őket a listán. A Tanács arról is tájékoztatta az érintett személyeket, csoportokat és szervezeteket, hogy kérhetik a Tanács indokolását a listára való felvételükkel kapcsolatban, amennyiben arról még nem kaptak tájékoztatást. Egyes személyek és csoportok esetében módosított indokolást bocsátottak rendelkezésre.

(4)	A Tanács – a 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdése értelmében – teljeskörűen felülvizsgálta az említett rendelet hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listáját. A Tanács ennek során figyelembe vette az érintettek által hozzá benyújtott észrevételeket.

(5)

A Tanács arra a következtetésre jutott, hogy az e rendelet mellékletében felsorolt személyek, csoportok és szervezetek a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló, 2001. december 27-i 2001/931/KKBP tanácsi közös álláspont (4) 1. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében terrorcselekményekben vettek részt, az említett közös álláspont 1. cikkének (4) bekezdése értelmében illetékes hatóság velük szemben határozatot hozott, és hogy a továbbiakban is a 2580/2001/EK rendeletben előírt különleges korlátozó intézkedések hatálya alá kell tartozniuk.

(6)	Ennek megfelelően naprakésszé kell tenni azon személyek, csoportok és szervezetek listáját, akikre vagy amelyekre a 2580/2001/EK rendeletet alkalmazni kell, és a 687/2011/EU végrehajtási rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2580/2001/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott lista helyébe az e rendelet mellékletében foglalt lista lép.

2. cikk

A 687/2011/EU végrehajtási rendelet hatályát veszti.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 344., 2001.12.28., 70. o.

(2)  HL L 188., 2011.7.19., 2. o.

(3)  HL C 212., 2011.7.19., 20. o.

(4)  HL L 344., 2001.12.28., 93. o.

---

---

23.12.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/14

---

A BIZOTTSÁG 1376/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. december 20.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Mongeta del Ganxet [OEM])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)	Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Spanyolország kérelmét (2) a „Mongeta del Ganxet” elnevezés bejegyzésére.

(2)	A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  HL C 124., 2011.4.27., 16. o.

---

---

23.12.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/16

---

A BIZOTTSÁG 1377/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. december 20.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [Salva Cremasco (OEM)]

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)	Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Olaszország kérelmét (2) a „Salva Cremasco” elnevezés bejegyzésére.

(2)	A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  HL C 124., 2011.4.27., 20. o.

---

---

23.12.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/18

---

A BIZOTTSÁG 1378/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. december 20.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Rheinisches Apfelkraut [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)	Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdése első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Németország kérelmét (2) a „Rheinisches Apfelkraut” elnevezés bejegyzésére.

(2)	A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  HL C 129., 2011.4.30., 23. o.

---

---

23.12.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/20

---

A BIZOTTSÁG 1379/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. december 20.)

a 382/2008/EK, az 1178/2010/EU és a 90/2011/EU rendeletnek a marha- és borjúhús-, valamint a tojás- és a baromfihús-ágazathoz tartozó mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájának KN-kódjai és termékkódjai tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 4. cikkével összefüggésben értelmezett 134. cikkére, 161. cikke (3) bekezdésére, 170. cikkére és 192. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 382/2008/EK (2), az 1178/2010/EU (3) és a 90/2011/EU (4) bizottsági rendelet megállapítja a kiviteli engedélyek rendszerére vonatkozó szabályokat a marha- és borjúhús-, valamint a tojás- és a baromfihús-ágazatban nyújtott export-visszatérítések tekintetében. E rendeletek a mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrája szerinti KN-kódokra és termékkódokra utalnak, annak megjelölése érdekében, hogy melyek azok a termékek, amelyek export-visszatérítés igénylésekor kiviteli engedély bemutatásához kötöttek és melyek nem.

(2)	A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (5) I. mellékletét az 1006/2011/EU bizottsági rendelet (6) módosította.

(3)	A mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájának létrehozásáról szóló, 1987. december 17-i 3846/87/EGK bizottsági rendeletet (7) az 1334/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (8) módosította.

(4)

Következésképp a 382/2008/EK, az 1178/2010/EU és a 90/2011/EU rendeletben használt KN-kódokat és termékkódokat hozzá kell igazítani az 1006/2011/EU rendelettel módosított 2658/87/EGK rendelet I. mellékletében és az 1334/2011/EU végrehajtási rendelettel módosított 3846/87/EGK rendeletben alkalmazott kódokhoz.

(5)	A 382/2008/EK rendelet is használ KN-kódokat a behozatali engedélyek keretében. Az összhang érdekében indokolt e kódokat is módosítani.

(6)	A 382/2008/EK, az 1178/2010/EU és a 90/2011/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 382/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A 2. cikk (2) bekezdésében a „0102 90 05–0102 90 49 KN-kódok” helyébe a „0102 29 10–0102 29 49 KN-kódok, a legfeljebb 300 kg tömegű ex 0102 39 10 és a legfeljebb 300 kg tömegű ex 0102 90 91 KN-kód” lép.

2.

A 10. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) bekezdés a) pontjában a „0102 10 KN-kód” helyébe a „0102 21, 0102 31 00 és 0102 90 20 KN-kód” lép; valamint a „0102 90 és a korábbi 1602 KN-kódok” helyébe „0102 29, 0102 39 10, 0102 90 91 és ex 1602 KN-kód” lép; b) a (2) bekezdés a) pontjában a „a 0102 10 KN-kód” helyébe a „a 0102 21, a 0102 31 00 és a 0102 90 20 KN-kód” lép; c) a (3) bekezdésben a „a 0102 10 KN-kód” helyébe a „a 0102 21, a 0102 31 00 és a 0102 90 20 KN-kód” lép.

3.	Az I. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép.

4.

Az V. mellékletben a termékkategóriák első csoportja helyébe a következő lép: „Termékkategória KN-kód 110. 0102 29 10, a legfeljebb 80 kg tömegű ex 0102 39 10 és a legfeljebb 80 kg tömegű ex 0102 90 91 120. 0102 29 21 és 0102 29 29, a 80 kg-ot meghaladó, legfeljebb 160 kg tömegű ex 0102 39 10 és a 80 kg-ot meghaladó, legfeljebb 160 kg tömegű ex 0102 90 91 130. 0102 29 41 és 0102 29 49, a 160 kg-ot meghaladó, legfeljebb 300 kg tömegű ex 0102 39 10 és a 160 kg-ot meghaladó, legfeljebb 300 kg tömegű ex 0102 90 91 140. 0102 29 51–0102 29 99, a 300 kg-ot meghaladó ex 0102 39 10 és a 300 kg-ot meghaladó ex 0102 90 91”.

5.

A VI. mellékletben a termékkategóriák első csoportja helyébe a következő lép: „Kategória Termékkód 011. 0102 21 10 9140, 0102 21 30 9140, 0102 31 00 9100, 0102 90 20 9100, 0102 31 00 9200 és 0102 90 20 9200 021. 0102 21 10 9150, 0102 21 30 9150, 0102 21 90 9120, 0102 31 00 9150, 0102 31 00 9250, 0102 31 00 9300, 0102 90 20 9150, 0102 90 20 9250 és 0102 90 20 9300 031. 0102 29 91 9000, 0102 39 10 9350 és 0102 90 91 9350 041. 0102 29 41 9100, 0102 29 51 9000, 0102 29 59 9000, 0102 29 61 9000, 0102 29 69 9000, 0102 29 99 9000, 0102 39 10 9100, 0102 39 10 9150, 0102 39 10 9200, 0102 39 10 9250, 0102 39 10 9400, 0102 90 91 9100, 0102 90 91 9150, 0102 90 91 9200, 0102 90 91 9250, 0102 90 91 9300 és 0102 90 91 9400”.

2. cikk

Az 1178/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.	Az 1. cikkben „a 0407 00 11 és a 0407 00 19 KN-kód” helyébe „a 0407 11 00, a 0407 19 11 és a 0407 19 19 KN-kód” lép.

2.	A 8. cikk (1) bekezdésében „a 0407 00 11 és a 0407 00 19 KN-kód” helyébe „a 0407 11 00, a 0407 19 11 és a 0407 19 19 KN-kód” lép.

3.	Az I. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

3. cikk

A 90/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.	Az 1. cikkben „a 0105 11, a 0105 12 és a 0105 19 KN-kód” helyébe „a 0105 11, a 0105 12 00, a 0105 13 00, a 0105 14 00 és a 0105 15 00 KN-kód” lép.

2.	A 8. cikk (1) bekezdésében „a 0105 11, a 0105 12 és a 0105 19 KN-kód” helyébe „a 0105 11, a 0105 12 00, a 0105 13 00, a 0105 14 00 és a 0105 15 00 KN-kód” lép.

3.	Az I. melléklet helyébe e rendelet III. mellékletének szövege lép.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 115., 2008.4.29., 10. o.

(3)  HL L 328., 2010.12.14., 1. o.

(4)  HL L 30., 2011.2.4., 1. o.

(5)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(6)  HL L 282., 2011.10.28., 1. o.

(7)  HL L 366., 1987.12.24., 1. o.

(8)  HL L 336., 2011.12.20., 35. o.

---

---

---

---

23.12.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/25

---

A BIZOTTSÁG 1380/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. december 21.)

a tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarakra vonatkozó különös feltételek tekintetében a 798/2008/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 2009. november 30-i 2009/158/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 25. cikke (1) bekezdésének b) pontjára,

mivel:

(1)

Az azon harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékének megállapításáról, ahonnan baromfi és baromfitermékek behozhatók a Közösségbe és átszállíthatók a Közösségen, valamint az állat-egészségügyi bizonyítványok követelményeinek megállapításáról szóló, 2008. augusztus 8-i 798/2008/EK bizottsági rendelet VIII. melléklete (2) megállapítja a tenyész- és haszonbaromfi (kivéve a laposmellű futómadarak) behozatalára, illetve a naposcsibék és a keltetőtojások (kivéve a laposmellű futómadarak naposcsibéi és keltetőtojásai) behozatalára vonatkozó különös feltételeket.

(2)

Az említett melléklet II. részének 8. pontja előírja, hogy amennyiben a naposcsibéket nem a keltetőtojást importáló tagállamban nevelik, azokat közvetlenül a végső rendeltetési helyre szállítják, és ott tartják legalább a kikeléstől számított három héten keresztül. Ez a követelmény megjelenik a 2009/158/EK irányelv IV. mellékletében szereplő, a naposcsibékre vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványminta I. részében.

(3)

A 798/2008/EK rendeletet IX. melléklete különös feltételeket állapít meg a tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarak, valamint azok keltetőtojásai és naposcsibéi behozatalára vonatkozóan. Ezek a különös feltételek jelenleg nem tartalmaznak olyan hasonló rendelkezéseket a laposmellű futómadarakra vonatkozóan, mint az említett rendelet VIII. melléklete II. részének 2. pontja a baromfikra vonatkozóan.

(4)	Az említett, a baromfikra vonatkozó rendelkezés alkalmazása során szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy e rendelkezést indokolt a laposmellű futómadarak naposcsibéire is kiterjeszteni.

(5)	A 798/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 798/2008/EK rendelet IX. melléklete II. részének 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2012. február 1-jétől alkalmazandó.

---

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 74. o.

(2)  HL L 226., 2008.8.23., 1. o.

(3)  HL L 343., 2009.12.22., 74. o.”

---

23.12.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/26

---

A BIZOTTSÁG 1381/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. december 22.)

a klórpikrin hatóanyag jóváhagyásának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megtagadásáról és a 2008/934/EK határozat módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére és 78. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a 91/414/EGK tanácsi irányelv (2) alkalmazandó a jóváhagyási eljárás és feltételek tekintetében azon hatóanyagokra, amelyek esetében – a 91/414/EGK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályoknak az irányelv 8. cikke (2) bekezdésében említett munkaprogramban szereplő, de az irányelv I. mellékletébe (3) fel nem vett hatóanyagok szokásos és gyorsított eljárással való értékelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2008. január 17-i 33/2008/EK bizottsági rendelet 16. cikkével összhangban – megállapították a kérelem teljességét. A klórpikrin hatóanyag esetében a kérelem teljességét az említett rendelettel összhangban megállapították.

(2)

A 451/2000/EK (4) és az 1490/2002/EK bizottsági rendelet (5) megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második és harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékeit, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. Ezek a jegyzékek tartalmazzák a klórpikrint is.

(3)

A 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtásáról szóló további részletes szabályok megállapításáról szóló 1490/2004/EK bizottsági rendelet és a 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram negyedik szakasza végrehajtásának további részletes szabályait megállapító 2229/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2007. szeptember 20-i 1095/2007/EK bizottsági rendelet (6) 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően a bejelentő az 1095/2007/EK rendelet hatálybalépésétől számított két hónapon belül visszavonta a hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvételéhez biztosított támogatását. A Bizottság ezért – az egyes hatóanyagoknak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról szóló, 2008. december 5-i 2008/934/EK bizottsági határozat (7) elfogadásával – megtagadta a klórpikrin felvételét.

(4)	A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése alapján az eredeti bejelentő (a továbbiakban: kérelmező) gyorsított eljárás alkalmazása iránti új kérelmet nyújtott be a 33/2008/EK rendelet 14–19. cikkében előírtak alapján.

(5)

A kérelmet az 1490/2002/EK rendelettel kijelölt referens tagállamnak, Olaszországnak nyújtották be. A gyorsított eljárásra vonatkozó határidőt betartották. A hatóanyag specifikációja és a támogatott felhasználási célok azonosak a 2008/934/EK határozatban szereplőkkel. A kérelem megfelel továbbá a 33/2008/EK rendelet 15. cikkében foglalt többi tartalmi és eljárási előírásnak is.

(6)

Olaszország elvégezte a kérelmező által benyújtott kiegészítő adatok értékelését, és kiegészítő jelentést készített. Jelentését 2010. március 11-én megküldte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság) és a Bizottságnak. A Hatóság a kiegészítő jelentést megküldte a többi tagállamnak és a kérelmezőnek, felkérte őket észrevételeik megtételére, a beérkezett észrevételeket pedig továbbította a Bizottságnak. A 33/2008/EK rendelet 20. cikke (1) bekezdésének megfelelően és a Bizottság kérésére a Hatóság 2011. február 23-án benyújtotta a Bizottságnak a klórpikrin kockázatelemzéséből levont következtetéseit (8). Az értékelő jelentés tervezetét, a kiegészítő jelentést és a Hatóság megállapításait a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban a tagállamokkal együtt megvizsgálta, majd ezeket a klórpikrinről szóló bizottsági vizsgálati jelentésként 2011. október 11-én véglegesítették.

(7)

A hatóanyag értékelése során aggályok merültek fel. Ezek különös tekintettel a következőkre vonatkoztak: a kezelők számára elfogadhatatlan a kockázat. Nem volt lehetséges a felszín alatti vizek megbízható expozíciójának értékelése, mivel a diklór-nitrometán metabolitra és a gyártáskor előállított hatóanyag szennyező anyagaira vonatkozó adatok hiányoztak. Nem állt rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy fel lehessen mérni az üledéklakókra, méhekre, földigilisztákra és nem célzott növényekre jelentett kockázatokat. A vízi szervezetek, madarak és emlősök tekintetében nagy kockázatot állapítottak meg. A felszínivíz- és az üledékexpozíció értékelését nem lehetett megbízható módon elvégezni, mivel a klórpikrinre és a diklór-nitrometán metabolitra vonatkozó adatok hiányoztak. A levegőben lévő foszgén expozíciós koncentrációját nem lehetett megbízható módon értékelni. Megállapították a nagy távolságú, atmoszferikus terjedés lehetőségét.

(8)

A Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtsa be észrevételeit a Hatóság által megfogalmazott következtetésekre vonatkozóan. A 33/2008/EK rendelet 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság továbbá felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtsa be észrevételeit a felülvizsgálati jelentés tervezetével kapcsolatosan. A kérelmező benyújtotta észrevételeit, amelyeket körültekintően megvizsgáltak.

(9)

A kérelmező által felhozott érvek ugyanakkor nem tudták cáfolni a (7) preambulumbekezdésben említett aggályokat. Következésképpen nem nyert bizonyítást, hogy a javasolt felhasználási körülmények között a klórpikrint tartalmazó növényvédő szerek általában várhatóan megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában megállapított követelményeknek.

(10)	A klórpikrin ezért az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján nem hagyható jóvá.

(11)	Annak érdekében, hogy a tagállamoknak időt biztosítsunk a klórpikrint tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonására, az 1490/2002/EK rendelettől el kell térni.

(12)	Amennyiben a tagállamok az 1107/2009/EK rendelet 46. cikke értelmében türelmi időt biztosítanak a klórpikrint tartalmazó növényvédő szerekre, úgy ez az időszak az adott engedély visszavonása után legfeljebb egy évvel jár le.

(13)	E rendelet nem sérti a kérelmezők azon jogát, hogy az 1107/2009/EK rendelet 7. cikke szerint a klórpikrinre vonatkozóan további kérelmet nyújtsanak be.

(14)	Az egyértelműség érdekében a 2008/934/EK határozat mellékletének klórpikrinre vonatkozó bejegyzését el kell hagyni.

(15)	A 2008/934/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(16)

Az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánított véleményt. Végrehajtási aktust kell elfogadni, ezért az elnök a végrehajtási aktus tervezetét további megvitatás céljából a fellebbviteli bizottság elé terjesztette. Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a fellebbviteli bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A hatóanyag jóváhagyásának megtagadása

A klórpikrin hatóanyag nem nyer jóváhagyást.

2. cikk

Átmeneti intézkedések

Az 1490/2002/EK rendelet 12. cikke (3) bekezdésétől eltérve a tagállamok biztosítják a klórpikrint tartalmazó növényvédő szerek engedélyeinek 2012. június 23-ig történő visszavonását.

3. cikk

Türelmi idő

A tagállamok által az 1107/2009/EK rendelet 46. cikke értelmében biztosított türelmi időnek a lehető legrövidebbnek kell lennie, és legkésőbb az engedély visszavonásától számított 12 hónappal véget kell érnie.

4. cikk

A 2008/934/EK határozat módosítása

A 2008/934/EK határozat mellékletében a „klórpikrin” bejegyzést el kell hagyni.

5. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdetének időpontja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(2)  HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

(3)  HL L 15., 2008.1.18., 5. o.

(4)  HL L 55., 2000.2.29., 25. o.

(5)  HL L 224., 2002.8.21., 23. o.

(6)  HL L 246., 2007.9.21., 19. o.

(7)  HL L 333., 2008.12.11., 11. o.

(8)  Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Conclusion on the peer review of the pesticide risk assessment of the active substance chloropicrin (A klórpikrin hatóanyag esetében felmerülő kockázatok felméréséről szóló, peszticideket vizsgáló szakértői értékelésből levont következtetés). EFSA Journal 2011; 9(3):2084. [58 o.]. doi:10.2903/j.efsa.2011.2084. Elérhető a következő weboldalon: www.efsa.europa.eu/efsajournal.htm.

---

23.12.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/28

---

A BIZOTTSÁG 1382/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. december 22.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2011. december 23-án lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

---

---

23.12.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/30

---

A BIZOTTSÁG 1383/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. december 22.)

a gabonaágazatban 2012. január 1-jétől alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (behozatali vámok a gabonaágazatban) szóló, 2010. július 20-i 642/2010/EU bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékek behozatali vámja megegyezik az adott szállítmányra alkalmazandó CIF-importárnak az e termékekre behozataluk esetén érvényes, 55 %-kal megnövelt intervenciós árból történő kivonásával kapott összeggel. Az említett vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifában meghatározott vámtételt.

(2)	Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a hivatkozott cikk (1) bekezdésében említett behozatali vám kiszámítása céljából a szóban forgó termékekre szabályos időközönként meg kell állapítani a reprezentatív CIF-importárakat.

(3)

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vám kiszámításához a szóban forgó rendelet 5. cikkében előírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)	Helyénvaló megállapítani a 2012. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozó behozatali vámokat, amelyek alkalmazása új behozatali vámok megállapításáig tart.

(5)	Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt e rendeletet kihirdetése napján hatályba léptetni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A gabonaágazatban 2012. január 1-jétől alkalmazandó, az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett behozatali vámokat e rendelet I. melléklete határozza meg, a II. mellékletben ismertetett adatok alapján.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 187., 2010.7.21., 5. o.

---

---

---

23.12.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/33

---

A BIZOTTSÁG 1384/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. december 22.)

az 1239/2011/EU végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott harmadik részleges pályázati felhívás tekintetében minimális vámtétel meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 4. cikkével összefüggésben értelmezett 187. cikkére,

mivel:

(1)	A 1239/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) folyamatos pályázati felhívást nyitott meg a 2011–2012. gazdasági év tekintetében a 1701 KN-kód alá tartozó cukor csökkentett vámtétellel történő behozatalára.

(2)	A 1239/2011/EU végrehajtási rendelet 6. cikkével összhangban a Bizottság egy adott részleges pályázati felhívásra beérkezett pályázatokra figyelemmel eldönti, hogy nyolc számjegyű KN-kódonként meghatároz-e vagy sem minimális vámtételt.

(3)	A harmadik részleges pályázati felhívásra beérkezett pályázatok alapján a 1701 KN-kód alá tartozó cukor tekintetében egyes nyolc számjegyű kódokra vonatkozóan minimális vámtételt kell megállapítani, a többi nyolc számjegyű kódra vonatkozóan pedig nem.

(4)	A piac felé történő gyors reagálás és az intézkedés hatékony kezelésének biztosítása érdekében indokolt előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba.

(5)	A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 1239/2011/EU végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott harmadik részleges pályázati felhívás tekintetében – amelynek esetében a pályázatok benyújtási határideje 2011. december 21-én járt le – a 1701 KN-kód alá tartozó cukor tekintetében a nyolc számjegyű kódokra vonatkozóan vagy az e rendelet melléklete szerinti minimális vámtétel került meghatározásra, vagy nem került meghatározásra ilyen vámtétel.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 318., 2011.12.1., 4. o.

---

---

23.12.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/35

---

A TANÁCS 2011/871/KKBP HATÁROZATA

(2011. december 19.)

az Európai Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei közös költségei finanszírozása igazgatási mechanizmusának (ATHENA) létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 26. cikke (2) bekezdésére és 41. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Tanács az 1999. december 10–11-i helsinki ülésén többek között abban állapodott meg, hogy „az EU által vezetett műveletek keretében történő önkéntes együttműködésükkor a tagállamoknak 2003-ig képesnek kell lenniük arra, hogy 60 napon belül 50 000–60 000 főnyi, a petersbergi feladatok teljes körű végrehajtására alkalmas haderőt felvonultassanak és azt legalább egy éven keresztül fenntartsák”.

(2)	2002. június 17-én a Tanács jóváhagyta az Unió által vezetett katonai vagy védelmi vonatkozású válságkezelési műveletek finanszírozásának módozatait.

(3)	A Tanács a 2003. május 14-i következtetéseiben megerősítette a gyorsreagálási képességek szükségességét, különösen a humanitárius és mentési feladatok terén.

(4)	Az Európai Tanács a 2003. június 19–20-i theszaloníki ülésén üdvözölte a Tanács 2003. május 19-i következtetéseit, amelyek megerősítették különösen az Európai Unió katonai gyorsreagálási képességének a szükségességét.

(5)

2003. szeptember 22-i ülésén a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Uniónak képesnek kell lennie a katonai műveletek közös költségei finanszírozásának rugalmas igazgatására, tekintet nélkül e műveletek terjedelmére, összetettségére vagy sürgősségére, különösen egy, az Unió bármely jövőbeli katonai művelete közös költségeinek finanszírozása tekintetében illetékes állandó finanszírozási mechanizmus legkésőbb 2004. március 1-jéig történő létrehozásával.

(6)

A Tanács 2004. február 23-án elfogadta az Európai Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei közös költségei finanszírozása igazgatási mechanizmusának létrehozásáról szóló 2004/197/KKBP határozatot (1). A határozatot több alkalommal módosították, illetve más jogi aktusok léptek a helyébe, így legutóbb a 2008/975/KKBP határozat (2).

(7)	Az EU rendelkezik az Európai Unió Katonai Bizottsága által meghatározott fogalom szerinti katonai gyorsreagálási műveletek végrehajtásának képességével. Az EU rendelkezik az Európai Unió Katonai Bizottsága által meghatározott fogalom szerinti harccsoportok telepítésének képességével.

(8)	Az előfinanszírozási rendszer mindenekelőtt a gyorsreagálási műveletek finanszírozására szolgál.

(9)

Az EU katonai műveleteire érvényes parancsnoklási és ellenőrzési struktúrákra és eljárásokra vonatkozó, politikai és katonai stratégiai szintű, az EU parancsnokságain keresztül megvalósított és a Politikai és Biztonsági Bizottság által jóváhagyott gyakorlatok hozzájárulnak az Unió általános műveleti készenlétének fokozásához.

(10)	A Tanács eseti alapon határoz arról, hogy egy műveletnek vannak-e katonai vagy védelmi vonatkozásai, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 41. cikkének (2) bekezdése értelmében.

(11)	Az EUSZ 41. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint azon tagállamok, amelyek képviselői a 31. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti formális nyilatkozatot tettek a Tanácsban, nem kötelesek hozzájárulni az érintett katonai vagy védelmi vonatkozású műveletek finanszírozásához.

(12)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Európai Unió védelmi vonatkozású határozatainak és intézkedéseinek kidolgozásában és végrehajtásában. Dánia nem vesz részt e határozatban, így a mechanizmus finanszírozásában sem.

(13)	A 2008/975/KKBP határozat 44. cikke értelmében a Tanács elvégezte az említett határozat felülvizsgálatát, és megállapodott annak módosításairól.

(14)	Az érthetőség érdekében a 2008/975/KKBP határozatot hatályon kívül kell helyezni és új határozattal kell helyettesíteni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a)   „részt vevő tagállamok”: az Európai Unió tagállamai, Dánia kivételével;

b)   „hozzájáruló államok”: azon tagállamok, amelyek az EUSZ 41. cikke (2) bekezdésével összhangban hozzájárulnak az érintett katonai művelet finanszírozásához, illetve azon harmadik államok, amelyek az általuk az Európai Unióval kötött megállapodások alapján hozzájárulnak e művelet közös költségeinek finanszírozásához;

c)   „műveletek”: az Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei;

d)   „katonai támogató fellépések”: az Európai Unió olyan katonai vagy védelmi vonatkozású, ugyanakkor nem európai uniós parancsnokság alá tartozó műveletei vagy azok részei, amelyekről a Tanács határoz és amelyek célja valamely harmadik ország vagy harmadik szervezet támogatása.

1.   FEJEZET

MECHANIZMUS

2. cikk

A mechanizmus létrehozása

(1)   Létrejön egy, a műveletek közös költségei finanszírozásának igazgatására irányuló mechanizmus.

(2)   A mechanizmus elnevezése a következő: ATHENA.

(3)   Az ATHENA a részt vevő tagállamok, illetve – egyedi műveletek esetén – a hozzájáruló államok nevében jár el.

3. cikk

Jogképesség

Az ATHENA rendelkezik az Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei finanszírozásának igazgatása céljából szükséges jogképességgel; így például bankszámlát tarthat fenn, javakat szerezhet meg, tarthat tulajdonában vagy idegeníthet el, szerződéseket vagy igazgatási megállapodásokat köthet, illetve bíróság előtt eljárhat. Az ATHENA nyereségszerzési cél nélkül működik.

4. cikk

Harmadik felekkel történő koordináció

A feladatai ellátásához szükséges mértékben és az Európai Unió céljaival és politikáival összhangban, az ATHENA koordinálja tevékenységét a tagállamokkal, uniós intézményekkel és szervekkel, valamint nemzetközi szervezetekkel.

2.   FEJEZET

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

5. cikk

Igazgatási szervek és személyzet

(1)   Az ATHENA igazgatását – a különbizottság felügyelete alatt – az alábbi személyek végzik:

a)	az ügyvezető;

b)	az egyes műveletek parancsnoka (a továbbiakban: a műveleti parancsnok) az általa vezetett műveletek tekintetében;

c)	a számvitelért felelős tisztviselő.

(2)   Az ATHENA a lehető legnagyobb mértékben felhasználja az Unió már meglévő igazgatási struktúráit. Az ATHENA az uniós intézmények által adott esetben rendelkezésére bocsátott, illetve a tagállamok által kirendelt személyzetet veszi igénybe.

(3)   A Tanács főtitkára – adott esetben valamely részt vevő tagállam javaslatára – biztosítja az ügyvezető és a számvitelért felelős tisztviselő számára a feladataik ellátásához szükséges személyzetet.

(4)   Az ATHENA szerveit és személyzetét a műveleti szükségletek függvényében kell igénybe venni.

6. cikk

A különbizottság

(1)   A részt vevő tagállamok mindegyikének egy-egy képviselőjéből álló különbizottság jön létre.

A különbizottság üléseire az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és a Bizottság képviselőit is meghívják, akik az üléseken szavazati jog nélkül vesznek részt.

(2)   Az ATHENA igazgatása a különbizottság felügyelete alatt történik.

(3)   Amennyiben a különbizottság egy meghatározott művelet közös költségeinek finanszírozásáról tanácskozik, úgy

a)	a különbizottság a hozzájáruló tagállamok mindegyikének egy-egy képviselőjéből áll;

b)	a hozzájáruló harmadik államok képviselői részt vesznek a különbizottság tanácskozásain. A szavazásokon azonban nem vehetnek részt és nem is lehetnek jelen;

c)	a műveleti parancsnok vagy képviselője részt vesz a különbizottság tanácskozásain, azonban nem vesz részt a szavazásokon.

(4)   A különbizottság üléseit a Tanács elnöksége hívja össze és vezeti. A különbizottság számára a titkárságot az ügyvezető biztosítja. Ő készíti el a bizottsági tanácskozások eredményeinek jegyzőkönyvét. A szavazásokon nem vesz részt.

(5)   A számvitelért felelős tisztviselő szükség szerint részt vesz a különbizottság tanácskozásain, azonban nem vesz részt a szavazásokon.

(6)   Bármely részt vevő tagállam, az ügyvezető, illetve a műveleti parancsnok kérésére az elnökség legkésőbb tizenöt napon belül összehívja a különbizottságot.

(7)   Az ügyvezető megfelelő módon tájékoztatja a különbizottságot az ATHENA-t érintő bármely követelésről vagy jogvitáról.

(8)   A különbizottság tagjainak egyhangú szavazatával hozza meg határozatait, figyelembe véve az (1) és a (3) bekezdésnek a különbizottság összetételére vonatkozó rendelkezéseit. A különbizottság határozatai kötelező erejűek.

(9)   A különbizottság az irányadó referenciaösszegek figyelembevételével jóváhagyja a költségvetéseket, és általában az e határozatban előírt hatásköröket gyakorolja.

(10)   A különbizottságot az ügyvezető, a műveleti parancsnok, valamint a számvitelért felelős tisztviselő e határozattal összhangban tájékoztatja.

(11)   A különbizottság által e határozattal összhangban jóváhagyott jogi aktusok szövegét a jóváhagyás időpontjában a különbizottság elnöke és az ügyvezető írja alá.

7. cikk

Az ügyvezető

(1)   Az ügyvezetőt és a legalább egy ügyvezető-helyettest – a különbizottság tájékoztatását követően – a Tanács főtitkára nevezi ki hároméves időtartamra.

(2)   Az ügyvezető az ATHENA nevében látja el hivatalát.

(3)   Az ügyvezető

a)	elkészíti és benyújtja a különbizottság számára a költségvetési tervezeteket. A költségvetési tervezetek valamely művelet kiadásait érintő részét a műveleti parancsnok javaslata alapján kell elkészíteni;

b)	elfogadja a különbizottság által jóváhagyott költségvetéseket;

c)	engedélyezésre jogosult tisztviselőként jár el a „bevételek”, a „műveletek előkészületekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségek”, valamint a művelet aktív szakaszán kívül felmerülő „közös működési költségek” tekintetében;

d)	a bevételek tekintetében végrehajtja a harmadik felekkel kötött, az Unió katonai műveletei közös költségeinek finanszírozására vonatkozó pénzügyi megállapodásokat;

e)	egy vagy több bankszámlát nyit az ATHENA nevében.

(4)   Az ügyvezető biztosítja e határozat előírásainak betartását, valamint a különbizottság határozatainak végrehajtását.

(5)   Az ügyvezető jogosult arra, hogy megtegye az ATHENA útján finanszírozott kiadások végrehajtásához általa célszerűnek tartott intézkedéseket. Erről tájékoztatja a különbizottságot.

(6)   Az Unió katonai műveleteire vonatkozó, pénzügyi kérdéseket érintő munkát az ügyvezető koordinálja. A nemzeti közigazgatások és – adott esetben – a nemzetközi szervezetek vonatkozásában az ügyvezető összekötőként jár el e kérdések tekintetében.

(7)   Az ügyvezető elszámolási kötelezettséggel tartozik a különbizottságnak.

8. cikk

A műveleti parancsnok

(1)   A műveleti parancsnok az általa vezetett művelet közös költségeinek finanszírozására vonatkozó feladatait az ATHENA nevében végzi.

(2)   Az általa vezetett művelet tekintetében a műveleti parancsnok

a)	megküldi az ügyvezetőnek a költségvetési tervezetek „kiadások – közös működési költségek” részére vonatkozó javaslatait;

b)

engedélyezésre jogosult tisztviselőként végrehajtja a közös működési költségekre és a 28. cikk szerinti kiadásokra vonatkozó előirányzatokat; felügyeletet gyakorol az ezen előirányzatok végrehajtásában részt vevő valamennyi személy felett, beleértve az előfinanszírozást is; az ATHENA nevében szerződéseket ítélhet oda, illetve szerződéseket köthet; az általa vezetett műveletekre vonatkozó bankszámlát nyit az ATHENA nevében.

(3)   A műveleti parancsnok jogosult arra, hogy az általa vezetett művelet tekintetében megtegye az ATHENA útján finanszírozott kiadások végrehajtásához általa célszerűnek tartott intézkedéseket. Erről tájékoztatja az ügyvezetőt és a különbizottságot.

(4)   A műveleti parancsnok a különbizottság által az ügyvezető javaslatát követően jóváhagyott, kellően indokolt esetek kivételével minden esetben az ATHENA által biztosított számviteli és eszközgazdálkodási rendszert köteles használni. Az ügyvezető előzetesen tájékoztatja a különbizottságot, amennyiben úgy ítéli meg, hogy fennáll ilyen eset.

9. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő

(1)   A számvitelért felelős tisztviselőt és legalább egy számvitelért felelős tisztviselő-helyettest a Tanács főtitkára nevezi ki hároméves időtartamra.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselő a feladatait az ATHENA nevében végzi.

(3)   A számvitelért felelős tisztviselő felel:

a)	a kifizetések megfelelő végrehajtásáért, a bevételek beszedéséért és a megállapított követelések behajtásáért;

b)	az ATHENA éves elszámolásainak, valamint – az egyes műveletek befejezését követően – a művelet elszámolásainak elkészítéséért;

c)	a valamely műveletre vonatkozó éves beszámolóknak, illetve elszámolásoknak a különbizottság elé, jóváhagyás céljából történő benyújtásakor az ügyvezető ebben történő támogatásáért;

d)	a könyvvezetés végzéséért az ATHENA számára;

e)	a számviteli szabályok és módszerek, valamint a számlatükör megállapításáért;

f)	a bevételekre vonatkozó számviteli rendszerek megállapításáért és validálásáért, valamint – adott esetben – az engedélyezésre jogosult tisztviselő által megállapított, a számviteli információk szolgáltatására, illetve igazolására szolgáló rendszerek validálásáért;

g)	a bizonylatok megőrzéséért;

h)	a pénztárkezelésért az ügyvezetővel közösen.

(4)   Az ügyvezető és a műveleti parancsnok ellátja a számvitelért felelős tisztviselőt az ATHENA vagyonát, valamint a költségvetésnek az ATHENA igazgatásával történő végrehajtását valósághűen tükröző számlák elkészítéséhez szükséges valamennyi információval. Az ügyvezető és a műveleti parancsnok biztosítja ezen információk megbízhatóságát is.

(5)   A számvitelért felelős tisztviselő elszámolási kötelezettséggel tartozik a különbizottságnak.

10. cikk

Az ügyvezetőre, a számvitelért felelős tisztviselőre, valamint az ATHENA személyzetére alkalmazandó általános rendelkezések

(1)   Az ügyvezető és az ügyvezető-helyettes hivatala összeférhetetlen a számvitelért felelős tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő-helyettes hivatalával.

(2)   Az ügyvezető-helyettesek mindegyike az ügyvezető felügyelete alatt jár el. A számvitelért felelős tisztviselő-helyettesek mindegyike a számvitelért felelős tisztviselő felügyelete alatt jár el.

(3)   Az ügyvezető helyét távollétében valamely ügyvezető-helyettes veszi át. A számvitelért felelős tisztviselő helyét távollétében valamely számvitelért felelős tisztviselő-helyettes veszi át.

(4)   Az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai feladataiknak az ATHENA nevében történő ellátása során továbbra is a rájuk alkalmazandó előírások és szabályozás hatálya alatt maradnak.

(5)   A tagállamok által az ATHENA rendelkezésére bocsátott személyzetre a kiküldött nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályokról szóló tanácsi határozatban megállapított szabályok, valamint a nemzeti közigazgatásuk és valamely uniós intézmény, illetve az ATHENA között létrejött megállapodás rendelkezései vonatkoznak.

(6)   Kinevezését megelőzően az ATHENA személyzetének meg kell kapnia a Tanács minősített információihoz való hozzáférést biztosító tanúsítványt, legalább a „Secret UE” titoktartási szintig vagy rendelkeznie kell valamely tagállam ezzel egyenértékű tanúsítványával.

(7)   Az ügyvezető tárgyalásokat folytathat, illetve megállapodásokat köthet a tagállamokkal vagy az uniós intézményekkel azon személyzet előzetesen történő kijelölése céljából, amely szükség esetén azonnal az ATHENA rendelkezésére bocsátható.

3.   FEJEZET

IGAZGATÁSI MEGÁLLAPODÁSOK ÉS KERETSZERZŐDÉSEK

11. cikk

Igazgatási megállapodások és keretszerződések

(1)   A tagállamokkal, az Unió intézményeivel és szerveivel, harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel tárgyalások folytathatók olyan igazgatási megállapodásokról, amelyek célja a lehető leginkább költséghatékony feltételekkel történő műveleti beszerzéseknek és/vagy a kölcsönös segítségnyújtás pénzügyi vonatkozásainak a megkönnyítése.

(2)   Az ilyen megállapodásokat:

a)	a különbizottságnak benyújtják konzultációra, amennyiben a tagállamokkal, az Unió intézményeivel vagy szerveivel kötik meg őket;

b)	a különbizottságnak benyújtják jóváhagyásra, amennyiben harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötik meg őket.

(3)   Az ilyen megállapodásokat az ATHENA képviseletében az ügyvezető vagy adott esetben az érintett műveleti parancsnok, illetve az (1) bekezdésben említett másik fél illetékes igazgatási hatósága írja alá.

(4)   A beszerzések lehető leginkább költséghatékony feltételek mellett történő végrehajtása érdekében keretszerződéseket lehet kötni. Az ilyen szerződéseket az ügyvezető általi aláírásukat megelőzően jóváhagyásra be kell nyújtani a különbizottságnak, és a tagállamok és a műveleti parancsnokok számára is elérhetővé kell tenni, hogy amennyiben úgy kívánják, élhessenek azokkal. Ez a rendelkezés nem teszi kötelezővé egyetlen tagállam számára sem, hogy keretszerződés alapján szerezzen be termékeket vagy vegyen igénybe szolgáltatásokat.

12. cikk

A harmadik országok hozzájárulásainak fizetési módozatairól szóló állandó és ad hoc igazgatási megállapodások

(1)   Az Európai Unió és a Tanács által az EU-műveletekhez potenciálisan hozzájáruló országként, illetve meghatározott EU-művelethez hozzájáruló országként megjelölt harmadik államok közötti megállapodások keretében az ügyvezető tárgyalásokat folytat e harmadik államokkal állandó vagy ad hoc igazgatási megállapodások megkötése céljából. E megállapodások az ATHENA és az érintett harmadik állam illetékes igazgatási szervei közötti levélváltás formájában történnek, és megállapítják a hozzájárulások gyors teljesítésének megkönnyítéséhez szükséges részletes szabályokat.

(2)   Az (1) bekezdésben említett megállapodások megkötéséig az ügyvezető megteheti a hozzájáruló harmadik állam fizetésének megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.

(3)   Az ügyvezető – az ATHENA nevében történő aláírásukat megelőzően – előzetesen értesíti a különbizottságot az (1) bekezdésben említett tervezett megállapodásokról.

(4)   Amennyiben az Unió katonai műveletet indít, úgy az ügyvezető – a hozzájárulásoknak a Tanács által meghatározott összege tekintetében – végrehajtja az említett művelethez hozzájáruló harmadik államokkal megkötött megállapodásokat.

4.   FEJEZET

BANKSZÁMLÁK

13. cikk

Számlanyitás és cél

(1)   A bankszámlákat euróban, folyószámlaként vagy rövid futamidejű betéti számlaként, olyan első osztályú pénzügyi intézményben kell megnyitni, amelynek székhelye valamely tagállamban található. Kellően indokolt esetben az ügyvezető jóváhagyásával olyan pénzügyi intézetnél is nyitható számla, amelynek székhelye a tagállamokon kívül található.

(2)   Kellően indokolt esetben eurótól eltérő valutában is lehet számlát nyitni.

(3)   A hozzájáruló államok hozzájárulásait e számlákra kell befizetni. Ezeket az ATHENA által kezelt kiadások kifizetésére, valamint a katonai műveletek közös költségeivel összefüggő kiadások végrehajtásához szükséges előlegeknek a műveleti parancsnok rendelkezésére bocsátására kell felhasználni.

14. cikk

A pénzeszközök kezelése

(1)   Az ATHENA számlájáról történő bármely kifizetés esetén szükséges egyrészről az ügyvezető vagy egy ügyvezető-helyettes, másrészről pedig a számvitelért felelős tisztviselő vagy egy számvitelért felelős tisztviselő-helyettes együttes aláírása.

(2)   A bankszámlákon nem engedélyezhető a fedezet túllépése.

5.   FEJEZET

KÖZÖS KÖLTSÉGEK

15. cikk

A közös költségek és a jogosultsági időszakok meghatározása

(1)   Az I. mellékletben felsorolt közös költségek – keletkezésük időpontjától függetlenül – az ATHENA-t terhelik. Amennyiben a közös költségek a költségvetés azon műveletre vonatkozó jogcímcsoportjában szerepelnek, amelyhez a leginkább kapcsolódnak, úgy azokat az adott művelet „működési költségeinek” kell tekinteni. Máskülönben ezeket a „műveletek előkészítésekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségeknek” kell tekinteni.

(2)   Továbbá, az ATHENA viseli a II. mellékletben felsorolt közös működési költségeket a művelet válságkezelési terve elfogadásától a műveleti parancsnok kinevezéséig tartó időszakban. Különleges körülmények esetén, a PBB-vel való konzultációt követően a különbizottság módosíthatja azt az időszakot, amelyben az ATHENA viseli ezeket a költségeket.

(3)   A művelet aktív szakasza során, amely időszak a műveleti parancsnok kinevezésének napjától addig a napig tart, amelyen a műveleti parancsnokság befejezi tevékenységét, az ATHENA viseli a következő közös működési költségeket:

a)	a III. melléklet A. részében felsorolt közös költségek;

b)	a III. melléklet B. részében felsorolt közös költségek, amennyiben a Tanács így határoz;

c)	a III. melléklet C. részében felsorolt közös költségek, amennyiben a műveleti parancsnok kérelmezi és a különbizottság jóváhagyja.

(4)   A Tanács által hozott határozat tárgyát képező katonai támogató fellépések aktív szakasza során az ATHENA közös működési költségként viseli a Tanács által eseti alapon meghatározott közös költségeket a III. melléklet alapján.

(5)   A művelet közös működési költségei emellett magukban foglalják a művelet befejezéséhez szükséges, a IV. mellékletben felsorolt kiadásokat is.

Egy művelet akkor tekinthető befejezettnek, amennyiben a művelet keretében közösen finanszírozott felszerelés és infrastruktúra végső rendeltetéséről döntés született, valamint a műveletre vonatkozó elszámolásokat jóváhagyták.

(6)   Nem jöhetnek közös költségként számításba az azon költségek fedezésére szolgáló kiadások, amelyeket a művelet végrehajtásától függetlenül egy vagy több hozzájáruló állam, valamely uniós intézmény, illetve valamely nemzetközi szervezet mindenféleképpen átvállalt volna.

(7)   A különbizottság eseti alapon dönthet úgy, hogy a különleges körülményekre tekintettel a III. melléklet B. részében felsorolt költségeken kívüli bizonyos többletköltségeket az aktív szakaszában lévő adott művelet közös költségeinek kell tekinteni.

(8)   Amennyiben a különbizottságban nem hozható egyhangú döntés, a különbizottság az elnökség kezdeményezésére úgy határozhat, hogy a kérdést a Tanács elé terjeszti.

16. cikk

Gyakorlatok

(1)   Az Európai Unió gyakorlatainak közös költségeit az ATHENA-n keresztül kell finanszírozni, olyan szabályok és eljárások szerint, amelyek megfelelnek az azon műveletekre alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak, amelyekhez a részt vevő tagállamok mindegyike hozzájárul.

(2)   E közös költségek először is magukban foglalják a telepíthető, illetve helyhez kötött parancsnokságok többletköltségeit, másodszor pedig a NATO valamely művelet vonatkozásában rendelkezésre bocsátott közös eszközeinek és kapacitásainak az EU általi igénybevételéből származó többletköltségeket.

(3)   A gyakorlatokra vonatkozó közös költségek nem tartalmazzák a következőkkel összefüggő költségeket:

a)	állóeszközök beszerzése, beleértve az épületekre, infrastruktúrákra és felszerelésekre vonatkozó költségeket is;

b)	gyakorlatok tervezési és előkészületi szakasza, kivéve, ha azt a különbizottság jóváhagyta;

c)	a bevetési erők szállítása, laktanyái és szállása.

17. cikk

Referenciaösszeg

Minden olyan tanácsi határozat, amellyel a Tanács uniós katonai művelet létrehozásáról vagy meghosszabbításáról határoz, tartalmazza az adott művelet közös költségeinek referenciaösszegét. Az ügyvezető – különösen az Európai Unió Katonai Törzse, illetve a műveleti parancsnok (amennyiben van ilyen) támogatásával – kiszámítja a tervezett időszakra a művelet közös költségeinek fedezéséhez szükségesnek ítélt összeget. Az ügyvezető az elnökségen keresztül a Tanácsnak a határozattervezet vizsgálatával megbízott szerve elé terjeszti ezt az összeget. A különbizottság tagjai meghívást kapnak e szerv azon megbeszéléseire, amelyek a referenciaösszeggel foglalkoznak.

6.   FEJEZET

KÖLTSÉGVETÉS

18. cikk

Költségvetési alapelvek

(1)   Az – euróban elkészített – költségvetés az a jogi aktus, amely minden pénzügyi évre teljeskörűen megállapítja és engedélyezi az ATHENA által kezelt, közös költségekhez kapcsolódó bevételeket és kiadásokat.

(2)   Valamennyi kiadást egy meghatározott művelethez kell rendelni, kivéve, amennyiben azok adott esetben érintik az I. mellékletben felsorolt költségeket.

(3)   A költségvetésben szereplő előirányzatokat az ugyanazon év január 1-jén kezdődő és december 31-én befejeződő pénzügyi évre kell engedélyezni.

(4)   A költségvetés bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük.

(5)   A közös költségekhez kapcsolódó valamennyi bevételt és kiadást valamely költségvetési tételbe való elkönyvelése útján és az abban szereplő előirányzatok erejéig lehet végrehajtani, a 32. cikk (5) bekezdésében foglaltak kivételével.

19. cikk

Az éves költségvetés

(1)   Az ügyvezető – az egyes műveletekért felelős műveleti parancsnokok támogatásával – minden évben elkészíti a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezetet.

(2)   A tervezet a következőket tartalmazza:

a)	a műveletek előkészítésekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségek fedezéséhez szükségesnek tartott előirányzatok;

b)	a folyamatban lévő vagy tervezett műveletek közös működési költségeinek fedezéséhez, illetve adott esetben valamely állam vagy harmadik fél által előfinanszírozott közös költségek megtérítéséhez szükségesnek tartott előirányzatok;

c)	a 26. cikkben említett ideiglenes előirányzatok;

d)	a kiadás fedezéséhez szükséges bevétel előrejelzése.

(3)   A kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat a kiadás típusa vagy célja alapján címekre és alcímekre kell bontani, amelyek szükség szerint tovább bonthatók jogcímcsoportokra. A költségvetési tervezet alcímenként vagy jogcímcsoportonként részletes magyarázatot tartalmaz. Minden egyes művelethez egy külön cím tartozik. E címek egyike a költségvetés általános része elnevezést viseli, és tartalmazza a műveletek előkészítésekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségeket.

(4)   Minden cím tartalmazhat egy „ideiglenes előirányzatok” elnevezésű alcímet. Ezeket az előirányzatokat a szükséges előirányzatok összegével vagy a létező előirányzatok végrehajtási területével kapcsolatban felmerülő komoly bizonytalanság esetén kell bevezetni.

(5)   A bevételek a következőkből állnak:

a)	a részt vevő és a hozzájáruló tagállamok, valamint – adott esetben – a hozzájáruló harmadik államok által fizetendő hozzájárulások;

b)	egyéb bevételek, amelyek – címek szerint felosztva – tartalmazzák a kamatbevételeket, az eladásokból befolyt ellenértékeket, valamint – annak a különbizottság általi meghatározását követően – az előző pénzügyi év egyenlegét.

(6)   Az ügyvezető legkésőbb október 31-ig a különbizottság elé terjeszti a költségvetési tervezetet. A különbizottság december 31-e előtt jóváhagyja a költségvetési tervezetet. Az ügyvezető elfogadja a jóváhagyott költségvetést és értesíti arról a részt vevő tagállamokat, valamint a hozzájáruló harmadik államokat.

20. cikk

A költségvetések módosítása

(1)   Elkerülhetetlen, kivételes vagy előre nem látható körülmények esetén – ideértve azt is, amikor egy művelet megindítására a költségvetési év folyamán kerül sor –, az ügyvezető költségvetésmódosítás-tervezetet terjeszt elő. A költségvetésmódosítás- tervezetet az éves költségvetésre vonatkozó eljárással összhangban kell elkészíteni, előterjeszteni, jóváhagyni és elfogadni, továbbá az értesítés is ennek megfelelően történik. Minderről a különbizottság a helyzet sürgősségét figyelembe véve tanácskozik.

(2)   Amennyiben a költségvetésmódosítás-tervezet egy új művelet indítása vagy egy már folyamatban lévő művelet költségvetésének változása miatt válik szükségessé, az ügyvezető tájékoztatja a különbizottságot az adott művelet teljes várható költségéről. Amennyiben ezek a költségek jelentősen túllépik a vonatkozó referenciaösszeget, úgy a különbizottság kérheti a Tanácstól a költségvetésmódosítás-tervezet jóváhagyását.

(3)   Az új művelet indítása miatt szükségessé vált költségvetésmódosítás-tervezetet a referenciaösszeg jóváhagyását követő négy hónapon belül be kell nyújtani a különbizottság számára, kivéve, ha a különbizottság ennél hosszabb határidőt állapít meg.

21. cikk

Előirányzatok átcsoportosítása

(1)   Az ügyvezető – adott esetben a műveleti parancsnok javaslatára – átcsoportosíthatja az előirányzatokat. Az ügyvezető – amennyiben ezt a helyzet sürgőssége megengedi – legalább egy héttel előre tájékoztatja szándékáról a különbizottságot. A különbizottság előzetes jóváhagyása szükséges azonban, amennyiben:

a)	a tervezett átcsoportosítás módosítja a valamely műveletre előírt előirányzatok együttes összegét; vagy

b)

a pénzügyi év folyamán az alcímek között tervezett átcsoportosítások meghaladják az azon alcímben szereplő előirányzatok 10 %-át, amelyből az előirányzatokat kivették, amint azok a költségvetési évre elfogadott költségvetésben az átcsoportosításra vonatkozó javaslat megtételének időpontjában szerepelnek.

(2)   Amennyiben ezt a művelet megfelelő végrehajtása érdekében szükségesnek tartja, a műveleti parancsnok a művelet megindítását követő három hónapon belül a költségvetés „közös működési költségek” részében átcsoportosíthatja a művelet számára engedélyezett előirányzatokat a jogcímcsoportok és az alcímek között. Erről tájékoztatja az ügyvezetőt és a különbizottságot.

22. cikk

Átvitt előirányzatok

(1)   Ha a (2) bekezdés eltérően nem rendelkezik, a műveletek előkészítésekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségek fedezésére szolgáló, le nem kötött előirányzatokat a pénzügyi év végén elvben törölni kell.

(2)   Az ATHENA által kezelt anyagok és felszerelés tárolási költségeinek fedezésére szolgáló előirányzatok egy alkalommal átvihetőek a következő pénzügyi évre, amennyiben a folyó pénzügyi év december 31-e előtt sor került ilyen jellegű kötelezettségvállalásra. A közös működési költségek fedezésére szolgáló előirányzatok akkor vihetők át, amennyiben azok egy teljesen még be nem fejezett művelethez szükségesek.

(3)   Az ügyvezető a nem lekötött előirányzatoknak az előző pénzügyi évből történő átvitelére vonatkozó javaslatokat február 15-ig terjeszti a különbizottság elé. E javaslatokat jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve, ha a különbizottság március 15-ig ettől eltérően határoz.

(4)   Az előző pénzügyi év lekötött előirányzatait át kell vinni és erről az ügyvezetőnek február 15-ig tájékoztatnia kell a különbizottságot.

23. cikk

Előzetes végrehajtás

Az éves költségvetés jóváhagyását követően az előirányzatok kötelezettségvállalások és kifizetések fedezésére olyan mértékig használhatók fel, amilyen mértékben ez műveleti szempontból szükséges.

7.   FEJEZET

HOZZÁJÁRULÁSOK ÉS VISSZATÉRÍTÉSEK

24. cikk

A hozzájárulások meghatározása

(1)   A műveletek előkészítésekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő, az egyéb bevételekből nem fedezett közös költségek fedezésére szolgáló kifizetési előirányzatokat a részt vevő tagállamok hozzájárulásaiból kell finanszírozni.

(2)   A műveletek közös működési költségeinek fedezésére szolgáló kifizetési előirányzatokat a hozzájáruló államok hozzájárulásaiból kell fedezni.

(3)   A valamely művelethez hozzájáruló tagállamok által fizetendő hozzájárulások megegyeznek a költségvetésbe beépített, az említett művelet közös működési költségeinek fedezésére szolgáló kifizetési előirányzatok összegével, levonva ebből az ugyanezen művelethez a 12. cikk szerinti hozzájáruló harmadik államok által fizetendő hozzájárulások összegét.

(4)   A hozzájárulás fizetésére kötelezett tagállamok között a hozzájárulás megoszlását az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdése szerinti bruttónemzetitermék-kulccsal, az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozattal (3) vagy az ennek helyébe lépő bármely egyéb tanácsi határozattal összhangban kell meghatározni.

(5)   A hozzájárulások számításához szükséges adatoknak meg kell egyezniük az Unió legutóbb elfogadott általános költségvetéséhez mellékelt „Összefoglaló áttekintés az általános költségvetés finanszírozásáról a saját források típusai és tagállamok szerint” táblázat „GNI saját források” elnevezésű oszlopában szereplő adatokkal. A hozzájárulás fizetésére kötelezett egyes tagállamok hozzájárulása arányosan megfelel az érintett tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) részarányának a hozzájárulás fizetésére kötelezett tagállamok összesített GNI-jében.

25. cikk

A hozzájárulások befizetésének ütemezése

(1)   Amennyiben a Tanács az Unió valamely katonai művelete tekintetében referenciaösszeget állapított meg, a hozzájáruló tagállamok az említett referenciaösszeg 30 %-ának megfelelő hozzájárulást fizetnek, kivéve, ha a Tanács más százalékról határoz. Az ügyvezető az adott művelet igényei szerint legfeljebb a jóváhagyott szinteken hívja le a hozzájárulásokat.

(2)   Az ügyvezető javaslatára a különbizottság még a műveletre vonatkozó költségvetés-módosítás elfogadását megelőzően kiegészítő hozzájárulások lehívásáról dönthet. A különbizottság úgy határozhat, hogy a kérdést a Tanács illetékes előkészítő szervei elé terjeszti.

(3)   Ha egy adott művelet vonatkozásában költségvetés-módosítást fogadtak el, a tagállamok a 24. cikk alapján az adott művelet vonatkozásában esedékes hozzájárulásaik egyenlegét fizetik be. Ha azonban a művelet tervezett időtartama egy adott pénzügyi éven belül meghaladja a hat hónapot, a hozzájárulások egyenlegét két részletben kell befizetni. Ilyen esetben az első részletet a művelet megkezdésétől számított 60 napon belül kell befizetni; a második részletet pedig a különbizottság által – az ügyvezető javaslata alapján, a műveleti igények figyelembevételével – megállapítandó határidőn belül. A különbizottság eltérhet e bekezdés rendelkezéseitől.

(4)   Az ügyvezető az alábbi esetekben levélben megküldi a megfelelő hozzájárulási lehívásokat a tagállami hatóságoknak, melyek elérhetőségéről az ügyvezetőt előzőleg tájékoztatták:

a)

a különbizottság valamely pénzügyi évre vonatkozóan a 19. cikkel összhangban elfogadta a költségvetés-tervezetet. Az első hozzájárulási lehívás nyolc hónapra fedezi a műveleti igényeket. A második hozzájárulási lehívás a hozzájárulások fennmaradó egyenlegét fedezi, figyelembe véve az előző év költségvetési egyenlegét, amennyiben az ellenőrzési vélemény kézhezvételét követően a különbizottság úgy határozott, hogy ezt az egyenleget beépíti a jelenlegi költségvetésbe;

b)	a 25. cikk (1) bekezdésével összhangban referenciaösszeget fogadtak el; vagy

c)	a 20. cikkel összhangban költségvetés-módosítást hagytak jóvá.

(5)   E határozat egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, a hozzájárulásokat a vonatkozó lehívás megküldését követő 30 napon belül teljesíteni kell, kivéve az új pénzügyi év költségvetéséből való első hozzájárulási lehívásra, amelynek esetében az adott hozzájárulást a lehívást követő 40 napon belül kell teljesíteni.

(6)   A hozzájáruló államok mindegyike maga állja a saját hozzájárulásai teljesítésével összefüggő banki költségeket.

(7)   Az ügyvezető visszaigazolja a hozzájárulások beérkezését.

26. cikk

Előfinanszírozás

(1)   EU katonai gyorsreagálási művelet indítása esetén a hozzájáruló tagállamok a referenciaösszegnek megfelelően fizetik a hozzájárulásokat. A 25. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a befizetéseket az alább meghatározottak szerint kell teljesíteni.

(2)   Az EU katonai gyorsreagálási műveleteinek előfinanszírozása esetén a részt vevő tagállamok:

a)	előre befizetik hozzájárulásaikat az ATHENA számára; vagy

b)

ha a Tanács olyan katonai gyorsreagálási művelet végrehajtásáról dönt, amelynek finanszírozásához ezek a tagállamok hozzájárulnak, a művelet közös költségeihez való hozzájárulásaikat a lehívás megküldését követő öt napon belül, a referenciaösszegnek megfelelően fizetik meg, kivéve, ha a Tanács ettől eltérően határoz.

(3)   A fent említett célnak megfelelően a hozzájárulást előre befizető tagállamok egy-egy képviselőjéből álló különbizottság előzetes előirányzatokat képez a költségvetés egy külön címében. Ezeket az előzetes előirányzatokat a hozzájárulást előre befizető tagállamoknak – a hozzájárulás lehívásának megküldését követő 90 napon belül fizetendő – hozzájárulásaiból fedezik.

(4)   A (3) bekezdésben említett, egy művelethez felhasznált előzetes előirányzatokat a lehívás megküldését követő 90 napon belül újra fel kell tölteni.

(5)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül különleges körülmények között a hozzájárulását előre befizető bármely tagállam felhatalmazhatja az ügyvezetőt, hogy az általa előre befizetett hozzájárulást felhasználja egy olyan, nem gyorsreagálási művelethez való hozzájárulásának fedezésére, amelyben részt vesz. Az előre befizetett hozzájárulást az adott tagállamnak a lehívás megküldését követő 90 napon belül újra fel kell töltenie.

(6)   Amennyiben egy nem gyorsreagálási művelethez – az ahhoz nyújtandó hozzájárulások megérkezése előtt – pénzeszközökre van szükség:

a)

az adott művelet finanszírozásához hozzájáruló tagállamok által előre befizetett hozzájárulások – az adott tagállamok jóváhagyását követően – összegük 75 %-áig felhasználhatók az adott művelethez szükséges hozzájárulások fedezésére. Az előre befizetett hozzájárulásokat az azokat előre befizető tagállamoknak a lehívás megküldését követő 90 napon belül újra fel kell tölteniük;

b)	az a) pontban említett esetben a művelethez a 25. cikk (1) bekezdése alapján fizetendő hozzájárulást azon tagállamoknak, amelyek azt nem fizették be előre, az adott felhívásnak az ügyvezető általi elküldését követő öt napon belül, az érintett tagállamok jóváhagyását követően kell befizetniük.

(7)   A 32. cikk (3) bekezdésétől eltérve, a műveleti parancsnok a rendelkezésére bocsátott összegekre kötelezettségeket vállalhat és azokra kifizetést teljesíthet.

(8)   Bármely tagállam visszaléphet az általa választott lehetőségtől úgy, hogy erről az ügyvezetőt legalább három hónappal előre értesíti.

(9)   Az előfinanszírozási összegekből származó kamatokat évente arányosan jóvá kell írni a hozzájárulásukat előre befizető tagállamoknak, azok összegét hozzáadva előzetes előirányzataikhoz. Ezen összegekről a tagállamok az éves költségvetés-jóváhagyási folyamat során tájékoztatást kapnak.

27. cikk

Az előfinanszírozás visszatérítése

(1)   Azon tagállam, harmadik állam, illetve adott esetben nemzetközi szervezet, amely a Tanácstól felhatalmazást kapott valamely művelet közös költségei egy részének az előfinanszírozására, a szükséges alátámasztó dokumentumokat tartalmazó és az ügyvezetőnek az érintett művelet befejezését követően legkésőbb két hónappal megküldött kérelem útján visszatérítést kaphat az ATHENA-tól.

(2)   A visszatérítés iránti kérelmek csak akkor teljesíthetőek, amennyiben azokat az ügyvezető és – ha még hivatalban van – a műveleti parancsnok jóváhagyta.

(3)   Amennyiben a hozzájáruló állam által benyújtott visszatérítés iránti kérelmet jóváhagyják, úgy az érintett összeg levonható az ügyvezető által ezen államnak címzett, a következő hozzájárulásra irányuló lehívás összegéből.

(4)   Amennyiben a kérelem jóváhagyásának időpontjában nem várható hozzájárulások lehívása vagy a jóváhagyott visszatérítés iránti kérelem összege meghaladja a várható hozzájárulást, úgy az ügyvezető – az ATHENA készpénzállományának és az érintett művelet közös költségei finanszírozási szükségleteinek figyelembevételével – intézkedik a visszatérítendő összeg harminc napon belül történő kifizetéséről.

(5)   Az e határozat szerinti visszatérítés a művelet törlése esetén is esedékes.

(6)   A visszatérítés összegének tartalmaznia kell az előfinanszírozás keretében befizetett összegen keletkezett kamatot is.

28. cikk

A közös költségek közé nem tartozó kiadásoknak az ATHENA általi kezelése

(1)   A különbizottság az ügyvezető – akit a műveleti parancsnok támogat – vagy valamely tagállam javaslatára úgy határozhat, hogy a valamely művelettel összefüggő egyes kiadások (a továbbiakban: a nemzeti szinten viselt költségek) adminisztratív igazgatásával az ATHENA-t bízza meg, miközben az egyes tagállamok továbbra is viselik a rájuk háruló költségeket.

(2)   A különbizottság határozatában felhatalmazhatja a műveleti parancsnokot arra, hogy a műveletekben részt vevő tagállamok vagy – adott esetben – harmadik felek nevében szerződéseket kössön a nemzeti szinten viselt költségekként finanszírozandó szolgáltatások és árucikkek beszerzésére.

(3)   A különbizottság határozatában megállapítja a nemzeti szinten viselt költségek előfinanszírozásának a részletes szabályait.

(4)   Az ATHENA elszámolást vezet azokról a nemzeti szinten viselt költségekről, amelyeket rábíznak, és amelyek az egyes tagállamokra és – adott esetben – harmadik felekre hárulnak. Az ATHENA a tagállamok mindegyikének és – adott esetben – az említett harmadik feleknek havi rendszerességgel kimutatást küld a rájuk háruló, az előző hónap folyamán általuk vagy személyzetük által eszközölt kiadásokról, és lehívja az e kiadások kiegyenlítéséhez szükséges pénzeszközöket. A tagállamok és – adott esetben – az említett harmadik felek a pénzeszközök lehívásának megküldését követő harminc napon belül átutalják az ATHENA-nak a szükséges pénzeszközöket.

29. cikk

Késedelmi kamat

(1)   Amennyiben valamely állam nem teljesíti a pénzügyi kötelezettségeit, úgy az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (4) 71. cikkében meghatározott, a késedelmi kamatra vonatkozó uniós szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni a hozzájárulásoknak az uniós költségvetésbe történő befizetése tekintetében.

(2)   Ha a fizetési késedelem nem haladja meg a tíz napot, nem kell kamatot felszámítani. Ha a fizetési késedelem meghaladja a tíz napot, a kamatot a késedelem teljes időtartamára fel kell számítani.

8.   FEJEZET

A KIADÁSOK VÉGREHAJTÁSA

30. cikk

Alapelvek

(1)   Az ATHENA előirányzatait a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei szerint, azaz a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével összhangban kell felhasználni.

(2)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselők felelnek az ATHENA bevételeinek és kiadásainak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban történő végrehajtásáért, valamint azok jogszerűségének és szabályszerűségének biztosításáért. A kiadások végrehajtásához az engedélyezésre jogosult tisztviselők költségvetési kötelezettségeket és jogi kötelezettségeket vállalnak, validálják a kiadásokat és engedélyezik a kifizetéseket, valamint előkészítik az előirányzatok végrehajtását. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő határozat útján átruházhatja feladatkörét, melynek során a következőket kell meghatározni:

a)	az ilyen felhatalmazás tekintetében megfelelő szintű személyzet;

b)	az átruházott hatáskörök terjedelme;

c)	az érintettek számára a hatásköreik továbbruházására nyitva álló lehetőség terjedelme.

(3)   Az előirányzatok végrehajtása az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatai szétválasztásának elve szerint történik. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatköre egymással kölcsönösen összeférhetetlen. Az ATHENA által kezelt pénzeszközökből történő kifizetésekhez egy engedélyezésre jogosult tisztviselő és egy számvitelért felelős tisztviselő együttes aláírása szükséges.

(4)   E határozat sérelme nélkül, amennyiben a közös kiadások végrehajtását valamely tagállamra, uniós intézményre, illetve – adott esetben – nemzetközi szervezetre bízzák, úgy ezek a saját kiadásaik végrehajtására vonatkozó szabályokat alkalmazzák. Amennyiben az ügyvezető közvetlenül hajt végre kiadásokat, tiszteletben kell tartania az Európai Unió általános költségvetése „Tanács” szakaszának végrehajtására alkalmazandó szabályokat.

(5)   Mindazonáltal az ügyvezető az elnökségen keresztül a közös kiadások végrehajtására vonatkozó szabályokat illetően javaslattal élhet a Tanács vagy a különbizottság felé.

(6)   A különbizottság a (4) bekezdésben megállapított rendelkezésektől eltérő szabályokat is elfogadhat a közös kiadások végrehajtására vonatkozóan.

31. cikk

A műveletek előkészítésekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő, illetve konkrét művelethez közvetlenül nem köthető közös költségek

A műveletek előkészítésekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő, illetve valamely konkrét művelethez közvetlenül nem köthető közös költségek fedezésére szolgáló kiadások tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait az ügyvezető látja el.

32. cikk

Közös működési költségek

(1)   A műveleti parancsnok látja el az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait az általa vezetett műveletek közös működési költségeinek fedezésére szolgáló kiadások tekintetében. Mindazonáltal az ügyvezető látja el az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait az egy adott művelet előkészítési szakaszában felmerülő és az ATHENA által közvetlenül végrehajtott, illetve a művelethez annak aktív szakasza lezárulását követően kapcsolódó közös működési költségek fedezésére szolgáló kiadások tekintetében.

(2)   Az ügyvezető kérésre átutalja a műveleti parancsnoknak a műveletek kiadásainak végrehajtásához szükséges összegeket; az átutalás az ATHENA bankszámlájáról az ATHENA nevében megnyitott, a műveleti parancsnok által megadott bankszámlára történik.

(3)   A 18. cikk (5) bekezdésétől eltérve, a referenciaösszeg elfogadása feljogosítja az ügyvezetőt, illetve a műveleti parancsnokot arra, hogy – amennyiben a Tanács magasabb szintű kötelezettségvállalásokról nem határoz – a referenciaösszegnek a 25. cikk (1) bekezdésében jóváhagyott százalékáig, saját hatáskörükön belül az érintett műveletre vonatkozó kiadásokra kötelezettséget vállaljanak és azokat teljesítsék.

Az ügyvezető javaslata alapján a különbizottság vagy a műveleti parancsnok, figyelembe véve az operatív igényeket és azok sürgősségét, határozhat további kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokról és adott esetben azok teljesítéséről. A különbizottság határozhat úgy, hogy a kérdést az elnökségen keresztül a Tanács illetékes előkészítő szervei elé terjeszti, kivéve, ha az operatív körülmények mást tesznek szükségessé. Ez az eltérés az érintett művelet költségvetése elfogadásának időpontjától nem alkalmazható.

(4)   A művelet költségvetésének elfogadását megelőző időszakban az ügyvezető és a műveleti parancsnok vagy annak képviselője – mindegyikük az őt érintő ügyekben – minden hónapban jelentést tesz a különbizottságnak az említett művelet vonatkozásában közös költségként elszámolható kiadásokról. Az ügyvezető, a műveleti parancsnok vagy valamely tagállam javaslata alapján a különbizottság iránymutatásokat bocsáthat ki a kiadások ezen időszak folyamán történő végrehajtásáról.

(5)   A 18. cikk (5) bekezdésétől eltérve, uniós katonai műveletekben részt vevő személyek életét közvetlenül fenyegető veszély esetén, az adott művelet műveleti parancsnoka a költségvetésbe beépített előirányzatok túllépésével is végrehajthatja az e személyek életének megóvása érdekében szükséges kiadásokat. Erről a lehető leghamarabb tájékoztatja az ügyvezetőt és a különbizottságot. Ilyen esetben az ügyvezető – a műveleti parancsnokkal egyeztetve – javaslatot tesz e váratlan kiadások finanszírozásához szükséges átcsoportosításokra. Amennyiben átcsoportosítás útján nem biztosítható e kiadások megfelelő finanszírozása, az ügyvezető költségvetés-módosításra tesz javaslatot.

9.   FEJEZET

A KÖZÖSEN FINANSZÍROZOTT FELSZERELÉSEK ÉS INFRASTRUKTÚRA VÉGSŐ RENDELTETÉSE

33. cikk

Felszerelések és infrastruktúra

(1)   A műveleti parancsnok – az általa vezetett művelet befejezésére tekintettel – javaslatot tesz az e művelethez közösen finanszírozott felszerelések és infrastruktúra végső rendeltetésére. Adott esetben javaslatot tesz a különbizottságnak az értékcsökkenés megfelelő mértékére vonatkozóan.

(2)   Az ügyvezető végzi a művelet aktív szakaszának lezárulását követően megmaradó felszerelések és infrastruktúra kezelését, szükség esetén végső rendeletetésük megállapítása céljából. Adott esetben javaslatot tesz a különbizottságnak az értékcsökkenés megfelelő mértékére vonatkozóan.

(3)   A különbizottság a lehető leghamarabb jóváhagyja a felszerelésekre, az infrastruktúrára és az egyéb eszközökre vonatkozó értékcsökkenés mértékét.

(4)   A különbizottság jóváhagyja a közösen finanszírozott felszerelések és infrastruktúra végső rendeltetését, a működési szükségletek és a pénzügyi kritériumok figyelembevétele mellett. A végső rendeltetések a következők lehetnek:

a)	az infrastruktúra az ATHENA-n keresztül a fogadó ország, valamely tagállam vagy harmadik fél számára értékesíthető vagy átengedhető;

b)	a felszerelések az ATHENA-n keresztül valamely tagállam, a fogadó ország vagy egy harmadik fél számára értékesíthetők, vagy az ATHENA, valamely tagállam vagy harmadik fél által tárolhatók és megőrizhetők további műveletekben való felhasználásuk céljából.

(5)   A felszereléseket és az infrastruktúrát piaci értéken, illetve amennyiben a piaci érték nem határozható meg, méltányos és ésszerű áron, a konkrét helyi feltételek figyelembevételével kell értékesíteni.

(6)   A fogadó ország vagy harmadik fél számára történő értékesítésnek vagy átengedésnek összhangban kell lennie a hatályos biztonsági előírásokkal.

(7)   Amennyiben döntés születik arról, hogy a művelethez közösen finanszírozott felszereléseket az ATHENA őrzi meg, a hozzájáruló tagállamok a többi részt vevő tagállamtól pénzügyi ellentételezést kérhetnek. A részt vevő tagállamok mindegyikének képviselőiből álló különbizottság az ügyvezető javaslata alapján meghozza a megfelelő határozatokat.

10.   FEJEZET

ELSZÁMOLÁS ÉS LELTÁR

34. cikk

A közös működési költségek elszámolása

A műveleti parancsnok elszámolást vezet az ATHENA-tól kapott átutalásokról, a lekötött kiadásokról, valamint a teljesített kifizetésekről és a befolyt bevételekről, továbbá leltárt vezet az ATHENA költségvetéséből finanszírozott és a műveleti parancsnok által vezetett művelethez használt ingóságokról.

35. cikk

Összevont éves beszámoló

(1)   A számvitelért felelős tisztviselő elszámolást vezet a lehívott hozzájárulásokról és a teljesített átutalásokról. Szintén ő vezet elszámolást a műveletek előkészítésekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségekről, valamint az ügyvezető közvetlen felelőssége alatt végrehajtott működési kiadásokról és befolyt bevételekről.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselő elkészíti az ATHENA bevételeire és kiadásaira vonatkozó összevont éves beszámolót. A műveleti parancsnokok megküldik neki az általuk lekötött kiadásokra, az általuk teljesített kifizetésekre és a befolyt bevételekre vonatkozó elszámolásukat.

11.   FEJEZET

AZ ELSZÁMOLÁSOK ELLENŐRZÉSE ÉS BENYÚJTÁSA

36. cikk

A különbizottság rendszeres tájékoztatása

Az ügyvezető háromhavonta jelentést nyújt be a különbizottságnak a bevételek és a kiadások végrehajtásáról a pénzügyi év kezdete óta eltelt időszak vonatkozásában. E célból minden műveleti parancsnok eljuttatja az ügyvezetőnek az általa vezetett művelet közös működési költségeivel összefüggő kiadásokról szóló jelentését.

37. cikk

Az ellenőrzés gyakorlásának feltételei

(1)   Az ATHENA bevételeinek és kiadásainak ellenőrzésével megbízott személyeknek feladataik végrehajtását megelőzően meg kell kapniuk a Tanács minősített információihoz való hozzáférést biztosító tanúsítványt, legalább a „Secret UE” titoktartási szintig, vagy adott esetben valamely tagállam vagy a NATO ezzel egyenértékű tanúsítványát. E személyek az adott információra vagy adatra vonatkozó szabályoknak megfelelően tiszteletben tartják az ellenőrzési tevékenységük során tudomásukra jutott információk bizalmas jellegét és az ilyen adatok védelmét.

(2)   Az ATHENA bevételeinek és kiadásainak ellenőrzésével megbízott személyek késedelem és előzetes értesítés nélkül hozzáférhetnek a dokumentumokhoz, valamint az ezen ellenőrzés tárgyát képező bevételekhez és kiadásokhoz kapcsolódó valamennyi adathordozó tartalmához, továbbá beléphetnek az e dokumentumok és adathordozók megőrzésére szolgáló helyiségekbe. Másolatokat is készíthetnek. Az ATHENA bevételeinek és kiadásainak végrehajtásában részt vevő személyek megadják a szükséges segítséget az ügyvezetőnek, valamint az e bevételek és kiadások ellenőrzésével megbízott személyeknek feladataik ellátásához.

38. cikk

Az elszámolások külső ellenőrzése

(1)   Amennyiben az ATHENA kiadásainak végrehajtásával valamely tagállamot, uniós intézményt vagy nemzetközi szervezetet bíznak meg, azok a saját kiadásaik ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák.

(2)   Az ügyvezető vagy az általa kinevezett személyek azonban bármikor elvégezhetik az ATHENA részéről a műveletek előkészítésekor vagy az azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségeknek, illetve a műveletek közös működési költségeinek az ellenőrzését. Ezenkívül az ügyvezető vagy valamely tagállam javaslata alapján a különbizottság bármikor külső ellenőröket jelölhet ki, megállapítva azok feladatkörét és foglalkoztatási feltételeit.

(3)   A külső ellenőrzések céljából egy hattagú könyvvizsgálói testületet kell létrehozni. A különbizottság a tagokat a tagállamok által javasolt jelöltek közül, hároméves, egyszer megújítható időszakra nevezi ki. A különbizottság legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja a tagok megbízatását.

A jelölteknek valamely tagállam legmagasabb szintű nemzeti pénzügyi ellenőrző szervének tagjai közül kell kikerülniük, vagy e szervnek kell ajánlania őket, és megfelelő biztonsági és függetlenségi garanciát kell nyújtaniuk. Rendelkezésre kell állniuk abból a célból, hogy szükség szerint az ATHENA nevében feladatokat hajtsanak végre. E feladatok ellátása során:

a)	a testület tagjai fizetésüket továbbra is a származási ellenőrző szervüktől kapják, az ATHENA pedig viseli kiküldetési költségeiket az Európai Unió megfelelő fizetési fokozatú tisztviselőire alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban;

b)	a tagok csak a különbizottságtól kérhetnek és kaphatnak utasításokat; ellenőrzési megbízatásuk keretein belül a könyvvizsgálói testület és annak tagjai teljes függetlenséget élveznek, továbbá kizárólagos felelősséget viselnek a külső ellenőrzés végrehajtása tekintetében;

c)	a tagok feladataikról csak a különbizottságnak jelentenek;

d)

a tagoknak a pénzügyi év folyamán, valamint utólagosan, helyszíni ellenőrzések révén és a bizonylatok alapján ellenőrizniük kell, hogy az ATHENA által finanszírozott vagy előfinanszírozott kiadások végrehajtása a hatályos jogszabályok betartásával, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás – azaz a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség – elveivel összhangban történt-e, továbbá, hogy a belső ellenőrzés megfelelő-e.

A könyvvizsgálói testület saját tagjai közül megválasztja elnökét, vagy meghosszabbítja az elnök megbízatását. A testület a tagjai által folytatott ellenőrzésekre vonatkozóan a legmagasabb szintű nemzetközi előírásoknak megfelelő szabályokat fogad el. A könyvvizsgálói testület jóváhagyja a tagjai által elkészített könyvvizsgálói jelentéseket, majd megküldi azokat az ügyvezetőnek és a különbizottságnak.

(4)   A különbizottság eseti alapon és különös megfontolások alapján egyéb külső szervek igénybevételéről is határozhat.

(5)   Az ATHENA nevében eljáró könyvvizsgálók által végzett ellenőrzések költségei az ATHENA-t terhelő közös költségnek minősülnek.

39. cikk

Az elszámolások belső ellenőrzése

(1)   A Tanács főtitkára az ügyvezető javaslatára és a különbizottság tájékoztatását követően hároméves, egyszer megújítható időtartamra kinevezi az ATHENA-művelet belső ellenőrét és legalább egy helyettes belső ellenőrt; a belső ellenőröknek rendelkezniük kell a szükséges szakmai képesítéssel, továbbá megfelelő biztonsági és függetlenségi garanciát kell nyújtaniuk. A belső ellenőr nem lehet sem engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem számvitelért felelős tisztviselő, és nem vehet részt a pénzügyi kimutatások elkészítésében.

(2)   A belső ellenőr jelentést tesz az ügyvezetőnek a kockázatkezelésre vonatkozóan az igazgatási és az ellenőrzési rendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotása, továbbá a műveletek belső ellenőrzésének javítására, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás előmozdítására vonatkozó ajánlások kibocsátása útján. Felelős különösen a belső igazgatási rendszerek alkalmasságának és eredményességének értékeléséért, valamint az egyes szervezeti egységek által a szakpolitikák és a célkitűzések végrehajtásában nyújtott teljesítménynek a kapcsolódó kockázat figyelembevételével történő felméréséért.

(3)   A belső ellenőr az ATHENA bevételeinek összegyűjtésében vagy az ATHENA révén finanszírozott kiadások végrehajtásában részt vevő valamennyi szervezeti egység tekintetében ellátja feladatát.

(4)   A belső ellenőr a költségvetési év során szükség szerint egy vagy több ellenőrzést végez. Megállapításairól és ajánlásairól jelentést tesz az ügyvezetőnek és tájékoztatja a műveleti parancsnokot. A műveleti parancsnok és az ügyvezető gondoskodik az ellenőrzések eredményeképpen megfogalmazott ajánlásoknak megfelelő fellépésről.

(5)   Az ügyvezető éves belső ellenőrzési jelentést nyújt be a különbizottságnak, amely tartalmazza az elvégzett belső ellenőrzések számát és típusát, a megtett észrevételeket, a megfogalmazott ajánlásokat és az ajánlások alapján hozott intézkedéseket.

(6)   Ezen túlmenően minden műveleti parancsnok a belső ellenőr részére teljes hozzáférést biztosít az általa vezetett művelethez. A belső ellenőr ellenőrzi a pénzügyi és költségvetési rendszerek és eljárások megfelelő működését, és biztosítja, hogy szilárd és hatékony belső ellenőrzési rendszerek működjenek.

(7)   A belső ellenőr munkáját és jelentéseit a könyvvizsgálói testület rendelkezésére bocsátják az összes igazoló dokumentummal együtt.

40. cikk

A elszámolások évenkénti benyújtása és lezárása

(1)   Valamennyi műveleti parancsnok – a pénzügyi évet követő év március 31-ig, vagy az általa vezetett művelet végét követő négy hónapon belül, attól függően, hogy melyik következik be előbb – az ATHENA számvitelért felelős tisztviselőjének rendelkezésére bocsátja a közös költségekre, valamint az e határozat 28. cikke alapján előfinanszírozott vagy megtérített kiadásokra vonatkozó éves elszámolást, továbbá az éves tevékenységi jelentés elkészítéséhez szükséges információkat.

(2)   Az ügyvezető – a számvitelért felelős tisztviselő és az egyes műveleti parancsnokok segítségével – a pénzügyi évet követő év május 15-éig elkészíti és benyújtja a különbizottság és a könyvvizsgálói testület számára a pénzügyi kimutatásokat és az éves tevékenységi jelentést.

(3)   A pénzügyi kimutatások benyújtását követő nyolc héten belül a könyvvizsgálói testület könyvvizsgálói záradékot, az ügyvezető pedig – a számvitelért felelős tisztviselő és az egyes műveleti parancsnokok támogatásával – az ATHENA auditált pénzügyi kimutatásait a különbizottság rendelkezésére bocsátja.

(4)   A pénzügyi évet követő év szeptember 30-ig a könyvvizsgálói testület az ellenőrzési jelentést a különbizottság rendelkezésére bocsátja, amely – az ügyvezető, a számvitelért felelős tisztviselő és a műveleti parancsnokok mindegyikének felmentése érdekében – megvizsgálja a szóban forgó ellenőrzési jelentést, könyvvizsgálói záradékot és pénzügyi kimutatásokat.

(5)   A számvitelért felelős tisztviselő és a műveleti parancsnokok – mindegyik a saját szintjén – a megfelelő felmentés megadásának időpontjától számított öt évig megőrzik az elszámolást és leltárakat. Minden művelet befejeződésekor a műveleti parancsnok gondoskodik arról, hogy az összes elszámolást és leltárt továbbítsák a számvitelért felelős tisztviselőnek.

(6)   A különbizottság határoz arról, hogy – költségvetés-módosítás útján – azon pénzügyi év költségvetési eredményének az egyenlegét, amely tekintetében az elszámolások jóváhagyása megtörtént, a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetésbe a körülményektől függően bevételként vagy kiadásként beépítse-e. A különbizottság mindazonáltal határozhat úgy is, hogy – a könyvvizsgálói testület által készített könyvvizsgálói záradék kézhezvételét követően – beépíti az említett költségvetési eredmény egyenlegét.

(7)   A pénzügyi év költségvetési eredmény egyenlegének azon részét, amely a műveletek előkészítésekor vagy azokkal kapcsolatban felmerülő közös költségek fedezésére szolgáló előirányzatok végrehajtásából származik, a részt vevő tagállamok következő hozzájárulásaiba kell beszámítani.

(8)   A költségvetési eredmény egyenlegének azon részét, amely egy adott művelet közös működési költségeinek fedezésére szolgáló előirányzatok végrehajtásából származik, az e művelethez hozzájáruló tagállamok következő hozzájárulásaiba kell beszámítani.

(9)   Amennyiben a visszatérítés nem teljesíthető az ATHENA számára esedékes hozzájárulásokból történő levonással, a költségvetési eredmény egyenlegét a visszatérítés évében érvényes GNI-kulcs szerint vissza kell fizetni az érintett tagállamoknak.

(10)   Az egy adott műveletben részt vevő összes tagállam minden év március 31-ig tájékoztatást nyújthat az ügyvezetőnek – adott esetben a műveleti parancsnokon keresztül – az előző pénzügyi évben a művelettel összefüggésben felmerült többletköltségeiről. Ezt a tájékoztatást a fő kiadási tételek szerinti bontásban kell megadni. Az ügyvezető összesíti ezeket a tájékoztatásokat annak érdekében, hogy a különbizottság számára áttekintést adjon a művelet többletköltségeiről.

41. cikk

A műveletek elszámolásának lezárása

(1)   Miután egy adott műveletet véget ért, az ügyvezető vagy valamely tagállam javaslatára a különbizottság úgy határozhat, hogy az ügyvezetőnek – a számvitelért felelős tisztviselő és a műveleti parancsnok támogatásával – be kell nyújtania a különbizottság számára az e műveletre vonatkozó, legalább a művelet végrehajtása és – amennyiben lehetséges – annak lezárása időpontjáig terjedő időszakot átfogó pénzügyi kimutatásokat. Az ügyvezetőnek adott határidő a művelet végrehajtásának időpontjától számítva nem lehet kevesebb négy hónapnál.

(2)   Amennyiben az érintett művelet lezárásával összefüggő bevételek és kiadások a megadott határidőn belül nem jeleníthetők meg a pénzügyi kimutatásokban, úgy ezeket az ATHENA-ra vonatkozó pénzügyi kimutatásokban kell feltüntetni, vizsgálatukat pedig a különbizottságnak a 40. cikkben előirányzott eljárás keretében kell elvégeznie.

(3)   A különbizottság a könyvvizsgálói testület véleménye alapján jóváhagyja a műveletre vonatkozóan számára benyújtott pénzügyi kimutatásokat. Az adott művelet vonatkozásában felmentést ad az ügyvezető, a számvitelért felelős tisztviselő és a műveleti parancsnok részére.

(4)   Amennyiben a visszatérítés nem teljesíthető az ATHENA számára esedékes hozzájárulásokból történő levonással, a költségvetési eredmény egyenlegét a visszatérítés évében érvényes GNI-kulcs szerint vissza kell fizetni az érintett tagállamoknak.

12.   FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

42. cikk

Felelősség

(1)   A költségvetés végrehajtásánál felmerülő kötelességszegés, illetve gondatlanság esetén a műveleti parancsnok, az ügyvezető, továbbá a különösen az uniós intézmények vagy a tagállamok által rendelkezésre bocsátott egyéb személyzet fegyelmi és büntetőjogi felelőssége tekintetében irányadó feltételeket a személyzeti szabályzat, illetve a rájuk vonatkozó rendelkezések szabályozzák. Ezenkívül az ATHENA a saját kezdeményezésére vagy a hozzájáruló államok valamelyikének kérésére polgári peres eljárást indíthat a fent említett személyzet tagjaival szemben.

(2)   Az Unió és a Tanács főtitkára a hozzájáruló államoknak semmilyen körülmények között sem tartozik felelősséggel feladatainak az ügyvezető, a számvitelért felelős tisztviselő vagy a hozzájuk beosztott személyzet által történő ellátásáért.

(3)   A költségvetés végrehajtása keretében megkötött szerződésekből esetlegesen származó szerződéses felelősséget az ATHENA-n keresztül a hozzájáruló államok viselik. A szerződéses felelősség tekintetében az adott szerződésekre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(4)   Szerződésen kívüli kötelmi viszony esetén, a műveleti parancsnok által jóváhagyott összetételű válságkezelő struktúra műveleti parancsnoksága, a bevetési erők parancsnoksága, valamint az egységparancsnokságok, illetve az ezek személyzete által a feladatiak teljesítése során okozott károkat a tagállamok jogának közös elveivel és a bevetési erőknek a műveleti területen alkalmazandó személyzeti szabályzatával összhangban az ATHENA-n keresztül a hozzájáruló államok fedezik.

(5)   Az Uniót, illetve a tagállamokat a hozzájáruló államok semmilyen körülmények között nem vonhatják felelősségre a költségvetés végrehajtása keretében megkötött szerződések vonatkozásában, illetve a műveleti parancsnok által jóváhagyott összetételű válságkezelő struktúra egységei és szolgálatai, valamint az ezek személyzete által a feladataik teljesítése során okozott károkért.

43. cikk

Felülvizsgálat és módosítás

E határozatot egészében vagy részben, mellékleteivel együtt szükség esetén bármely tagállam kérésére vagy minden műveletet követően felül kell vizsgálni. A határozatot legalább háromévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során be lehet vonni a munka szempontjából hasznos valamennyi szakértőt és különösen az ATHENA igazgatási szerveit.

44. cikk

Záró rendelkezések

A 2008/975/KKBP határozat hatályát veszti.

45. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 63., 2004.2.28., 68. o.

(2)  HL L 345., 2008.12.23., 96. o.

(3)  HL L 163., 2007.6.23., 17. o.

(4)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

---

---

---

---

---

23.12.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/54

---

A TANÁCS 2011/872/KKBP HATÁROZATA

(2011. december 22.)

a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listájának naprakésszé tételéről és a 2011/430/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)	A Tanács 2001. december 27-én elfogadta a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspontot (1).

(2)	A Tanács 2011. július 18-án elfogadta a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listájának naprakésszé tételéről szóló 2011/430/KKBP határozatot (2).

(3)	A 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikkének (6) bekezdésével összhangban el kell végezni azon személyek, csoportok és szervezetek listájának teljes körű felülvizsgálatát, akikre vagy amelyekre a 2011/430/KKBP határozatot alkalmazni kell.

(4)	Ez a határozat tartalmazza annak a felülvizsgálatnak az eredményét, amelyet a Tanács azon személyek, csoportok és szervezetek tekintetében végzett, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkét alkalmazni kell.

(5)

A Tanács arra a következtetésre jutott, hogy azok a személyek, csoportok és szervezetek, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkét alkalmazni kell, a 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében terrorcselekményekben vettek részt, az említett közös álláspont 1. cikkének (4) bekezdése értelmében illetékes hatóság velük szemben határozatot hozott, és hogy ezen személyeknek, csoportoknak és szervezeteknek a továbbiakban is a közös álláspontban előírt korlátozó intézkedések hatálya alá kell tartozniuk.

(6)	Ennek megfelelően naprakésszé kell tenni azon személyek, csoportok és szervezetek listáját, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkét alkalmazni kell, és a 2011/430/KKBP határozatot hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

E határozat melléklete tartalmazza azon személyek, csoportok és szervezetek listáját, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkét alkalmazni kell.

2. cikk

A 2011/430/KKBP határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 344., 2001.12.28., 93. o.

(2)  HL L 188., 2011.7.19., 47. o.

---

---

23.12.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/57

---

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2011. december 14.)

az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel szabályozott anyagok mennyiségeinek és kvótakiosztásának a 2012. január 1. és december 31. közötti időszakra történő meghatározásáról

(az értesítés a C(2011) 9196. számú dokumentummal történt)

[Csak a francia, a görög, a holland, a lengyel, a német, a portugál, a spanyol, az angol, és az olasz nyelvű szöveg hiteles]

(2011/873/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (2) bekezdésére és 16. cikkére,

mivel:

(1)	A behozott szabályozott anyagoknak az Unión belüli szabad forgalomba bocsátása az 1005/2009/EK rendelet 16. cikkében foglaltaknak megfelelően mennyiségi korlátokhoz kötött.

(2)	Ezenkívül a Bizottságnak meg kell határoznia a részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogénektől eltérő, szabályozott anyagok nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célokra felhasználható mennyiségeit és az ezen anyagok alkalmazására engedélyezett vállalatokat.

(3)

A nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználásra fordítható kvóták megállapításakor ügyelni kell a 10. cikk (6) bekezdésében előírt összmennyiségek betartására, és alkalmazni kell az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az Unión belül laboratóriumi és analitikai felhasználásra engedélyezett szabályozott anyagokra vonatkozó mennyiségek elosztására vonatkozó mechanizmusról szóló 2011. június 1-jei 537/2011/EU bizottsági rendeletet (2). Mivel az említett mennyiségi korlátozások a laboratóriumi és analitikai felhasználási célra engedélyezett klórozott-fluorozott szénhidrogénekre is vonatkoznak, indokolt, hogy a klórozott-fluorozott szénhidrogéneknek az említett célra történő gyártása és behozatala is e határozat hatálya alá tartozzon.

(4)

A Bizottság közleményt (2011/C 75/05) (3) tett közzé azon vállalkozások számára, amelyek 2012-ben ózonréteget lebontó szabályozott anyagokat kívánnak az Európai Unióba behozni vagy onnan kivinni, valamint azon vállalkozások számára, amelyek a 2012-es évre kvótát kívánnak igényelni ezen anyagok laboratóriumi és analitikai célú felhasználására, és az értesítésnek megfelelően megkapta a 2012-re tervezett behozatalra vonatkozó nyilatkozatokat.

(5)	A mennyiségi korlátokat és a kvótákat a 2012. január 1. és december 31. közötti időszakra kell meghatározni, összhangban az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv szerinti éves adatszolgáltatási ciklussal.

(6)	Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az 1005/2009/EK rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Szabadon forgalomba bocsátható mennyiségek

(1)   Az Európai Unión kívülről származó, az 1005/2009/EK rendelet szerinti I. csoportba (CFC-11, CFC-12, CFC-113, CFC-114 és CFC-115 klórozott-fluorozott szénhidrogének) és II. csoportba (egyéb, teljesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének) tartozó szabályozott anyagoknak az Európai Unióban 2012 során szabadon forgalomba bocsátható mennyisége 11 185 000 kilogramm ODP (ózonlebontó potenciál).

(2)   Az Európai Unión kívülről származó, az 1005/2009/EK rendelet szerinti III. csoportba (halonok) tartozó szabályozott anyagoknak az Európai Unióban 2012 során szabadon forgalomba bocsátható mennyisége 15 761 510 kilogramm ODP.

(3)   Az Európai Unión kívülről származó, az 1005/2009/EK rendelet szerinti IV. csoportba (szén-tetraklorid) tartozó szabályozott anyagoknak az Európai Unióban 2012 során szabadon forgalomba bocsátható mennyisége 8 800 220 kilogramm ODP.

(4)   Az Európai Unión kívülről származó, az 1005/2009/EK rendelet szerinti V. csoportba (1,1,1-triklór-etán) tartozó szabályozott anyagoknak az Európai Unióban 2012 során szabadon forgalomba bocsátható mennyisége 1 000 015 kilogramm ODP.

(5)   Az Európai Unión kívülről származó, az 1005/2009/EK rendelet szerinti VI. csoportba (metil-bromid) tartozó szabályozott anyagoknak az Európai Unióban 2012 során szabadon forgalomba bocsátható mennyisége 889 320 kilogramm ODP.

(6)   Az Európai Unión kívülről származó, az 1005/2009/EK rendelet szerinti VII. csoportba (részlegesen halogénezett brómozott-fluorozott szénhidrogének) tartozó szabályozott anyagoknak az Európai Unióban 2012 során szabadon forgalomba bocsátható mennyisége 1 065,8 kilogramm ODP.

(7)   Az Európai Unión kívülről származó, az 1005/2009/EK rendelet szerinti VIII. csoportba (részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének) tartozó szabályozott anyagoknak az Európai Unióban 2012 során szabadon forgalomba bocsátható mennyisége 4 581 681,8 kilogramm ODP.

(8)   Az Európai Unión kívülről származó, az 1005/2009/EK rendelet szerinti IX. csoportba (bróm-klór-metán) tartozó szabályozott anyagoknak az Európai Unióban 2012 során szabadon forgalomba bocsátható mennyisége 294 012 kilogramm ODP.

2. cikk

A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó kvótafelosztás

(1)   A CFC-11, CFC-12, CFC-113, CFC-114 és CFC-115 klórozott-fluorozott szénhidrogének, valamint az egyéb, teljesen halogénezett, klórozott-fluorozott szénhidrogének 2012. január 1. és december 31. között érvényes kvótáit az I. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalkozások között kell kiosztani.

(2)   A halonok 2012. január 1. és december 31. között érvényes kvótáit a II. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalkozások között kell kiosztani.

(3)   A szén-tetraklorid 2012. január 1. és december 31. között érvényes kvótáit a III. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalkozások között kell kiosztani.

(4)   Az 1,1,1-triklór-etán 2012. január 1. és december 31. között érvényes kvótáit a IV. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalkozások között kell kiosztani.

(5)   A metil-bromid 2012. január 1. és december 31. között érvényes kvótáit az V. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalkozások között kell kiosztani.

(6)   A részlegesen halogénezett, brómozott-fluorozott szénhidrogének 2012. január 1. és december 31. között érvényes kvótáit a VI. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalkozások között kell kiosztani.

(7)   A részlegesen halogénezett, klórozott-fluorozott szénhidrogének 2012. január 1. és december 31. között érvényes kvótáit a VII. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalkozások között kell kiosztani.

(8)   A bróm-klór-metán 2012. január 1. és december 31. között érvényes kvótáit a VIII. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalkozások között kell kiosztani.

(9)   Az egyes vállalkozások kvótáit a IX. melléklet rögzíti.

3. cikk

A laboratóriumi és analitikai felhasználásra fordítható kvóták

2012-ben a laboratóriumi és analitikai felhasználásra szánt szabályozott anyagok behozatalára és gyártására vonatkozó kvótákat a X. mellékletben felsorolt vállalkozások számára kell kiosztani.

Az e vállalkozásoknak odaítélt, laboratóriumi és analitikai felhasználásra 2012-ben előállítható vagy behozható maximális mennyiségeket a XI. melléklet tartalmazza.

4. cikk

Hatály

Ez a határozat 2012. január 1-jétől alkalmazandó, és 2012. december 31-én hatályát veszti.

5. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a következő vállalkozások a címzettjei:

ABCR Dr. Braunagel GmbH & Co. (DE) Im Schlehert 10 76187 Karlsruhe Németország

Aesica Queenborough Ltd. North Street Queenborough Kent, ME11 5EL Egyesült Királyság

Airbus Operations S.A.S. Route de Bayonne 316 31300 Toulouse Franciaország

Albany Molecular Research (UK) Ltd Mostyn Road Holywell Flintshire, CH8 9DN Egyesült Királyság

Albemarle Europe SPRL Parc Scientifique Einstein Rue du Bosquet 9 1348 Louvain-la-Neuve Belgium

Alfa Agricultural Supplies SA 73, Ethnikis Antistasseos Str, 152 31 Chalandri, Athén Görögország

Arkema France S.A. 420, rue d’Estienne D’Orves 92705 Colombes Cedex Franciaország

Arkema Quimica S.A. Avenida de Burgos 12 28036 Madrid Spanyolország

Ateliers Bigata SAS 10, rue Jean Baptiste Perrin, 33320 Eysines Cedex Franciaország

BASF Agri Production SAS 32 rue de Verdun 76410 Saint-Aubin lès Elbeuf Franciaország

Bayer Crop Science AG Gebäude A729 41538 Dormagen Németország

Dow Deutschland Anlagengesellschaft mbH Bützflether Sand 21683 Stade Németország

DuPont de Nemours (Nederland) BV Baanhoekweg 22 3313 LA Dordrecht Hollandia

Dyneon GmbH Werk Gendorf Industrieperkstrasse 1 84508 Burgkirchen Németország

Eras Labo 222 D1090 38330 Saint Nazaire les Eymes Franciaország

Eusebi Impianti Srl Via Mario Natalucci 6 60131 Ancona Olaszország

Eusebi Service Srl Via Vincenzo Pirani 4 60131 Ancona Olaszország

Fire Fighting Enterprises Ltd. 9 Hunting Gate, Hitchin SG4 0TJ Egyesült Királyság

Fujifilm Electronic Materials (Europe) NV Keetberglaan 1A Haven 1061 2070 Zwijndrecht Belgium

Halon & Refrigerants Services Ltd. J. Reid Trading Estate Factory Road, Sandycroft Deeside, Flintshire CH5 2QJ Egyesült Királyság

Harp International Ltd Gellihirion Industrial Estate Rhondda, Cynon Taff Pontypridd CF37 5SX Egyesült Királyság

Honeywell Fluorine Products Europe B.V. Laarderhoogtweg 18 1101 EA Amszterdam Hollandia

Honeywell Specialty Chemicals GmbH Wunstorfer Strasse 40 Postfach 100262 30918 Seelze Németország

Hovione Farmaciencia SA Sete Casas 2674-506 Loures Portugália

ICL-IP Europe B.V. Fosfaatweeg 48 1013 BM Amszterdam Hollandia

Laboratorios Miret SA Geminis 4, 08228 Terrassa, Barcelona Spanyolország

LGC Standards GmbH Mercatorstr. 51 46485 Wesel Németország

LPG Tecnicas en Extinción de Incendios SL C/Mestre Joan Corrales 107-109 08950 Esplugas de Llobregat, Barcelona Spanyolország

Mebrom NV Assenedestraat 4 9940 Rieme Ertvelde Belgium

Merck KgaA Frankfurter Strasse 250 64271 Darmstadt Németország

Mexichem UK Ltd. PO Box 13 The Heath Runcorn Cheshire WA7 4QX Egyesült Királyság

Ministry of Defence Defence Fuel Lubricants and Chemicals P.O. Box 10.000 1780 CA Den Helder Hollandia

Panreac Quimica S.L.U Pol. Ind. Pla de la Bruguera, C/Garraf 2 08211 Castellar del Vallès-Barcelona Spanyolország

Poż-Pliszka Sp. z o.o. ul. Szczecińska 45 80-392 Gdańsk Lengyelország

R.P. Chem s.r.l. Via San Michele 47 31062 Casale sul Sile (TV) Olaszország

Safety Hi-Tech S.r.l. Via Cavour 96 67051 Avezzano (AQ) Olaszország

Savi Technologie Sp. z o.o. Ul. Wolnosci 20 Psary 51-180 Wroclaw Lengyelország

Sicor Srl Via Terazzano 77 20017 Rho Olaszország

Sigma Aldrich Chemie GmbH Riedstrasse 2 89555 Steinheim Németország

Sigma Aldrich Chimie SARL 80, rue de Luzais L’isle d’abeau Chesnes 38297 St Quentin Fallavier Franciaország

Sigma Aldrich Company Ltd The Old Brickyard, New Road Gillingham SP8 4XT Egyesült Királyság

Solvay Fluor GmbH Hans-Böckler-Allee 20 30173 Hannover Németország

Solvay Fluores France 25 rue de Clichy 75442 Paris Franciaország

Solvay Specialty Polymers France SAS Avenue de la Republique 39501 Tavaux Cedex Franciaország

Solvay Solexis S.p.A. Viale Lombardia 20 20021 Bollate (MI) Olaszország

Sterling S.r.l. Via della Carboneria 30 06073 Solomeo di Corciano (PG) Olaszország

Syngenta Crop Protection Surrey Research Park 30 Priestly Road Guildford Surrey GU2 7YH Egyesült Királyság

Tazzetti S.p.A. Corso Europa n. 600/a 10070 Volpiano (TO) Olaszország

TEGA Technische Gase und Gastechnik GmbH Werner-von-Siemens-Strasse 18 97076 Würzburg Németország

Thomas Swan & Co Ltd. Rotary Way Consett County Durham DH8 7ND Egyesült Királyság

Total Feuerschutz GmbH Industriestr 13 68526 Ladenburg Németország

---

(1)  HL L 286., 2009.10.31., 1. o.

(2)  HL L 147., 2011.6.2., 4. o.

(3)  HL C 75., 2011.3.9., 4. o.

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

23.12.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/65

---

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2011. december 15.)

a kutyák, macskák és görények Unióba történő behozatalára, valamint ötnél több kutya, macska és görény Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgására engedéllyel rendelkező harmadik országok és területek jegyzékének, továbbá az ezen állatok Unióba történő behozatalára és nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó bizonyítványminta megállapításáról

(az értesítés a C(2011) 9232. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/874/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 17. cikke (2) bekezdésének bevezető fordulatára és b) pontjára, valamint 17. cikke (3) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a 92/65/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 998/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 8. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 998/2003/EK rendelet megállapítja a kedvtelésből tartott állatok Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményeket. Az e rendelet hatálya alá eső, kedvtelésből tartott állatok közé tartoznak a kutyák, a macskák és a görények.

(2)

A 92/65/EGK irányelv megállapítja a kutyák, a macskák és a görények Unión belüli kereskedelmére és az Unióba történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelményeket. Ezen irányelv rendelkezései szerint az ezekre az állatokra vonatkozó behozatali feltételeknek legalább egyenértékűeknek kell lenniük a 998/2003/EK rendeletben megállapított feltételekkel.

(3)	A behozatalra és nem kereskedelmi célú mozgásra irányadó állat-egészségügyi követelmények a származási ország (harmadik ország) és a rendeltetési tagállam veszettségi helyzetétől függően különbözőek.

(4)

A 998/2003/EK rendelet előírja, hogy a II. melléklet B. részének 2. szakaszában vagy C. részében felsorolt harmadik országokból Írország, Málta, Svédország, továbbá az Egyesült Királyság kivételével bármely tagállamba belépő kutyáknak, macskáknak és görényeknek veszettség elleni oltással kell rendelkezniük, az egyéb harmadik országokból belépő kutyákat, macskákat és görényeket pedig belépés előtt veszettség kimutatására szolgáló vérvizsgálatnak is alá kell vetni.

(5)

A 998/2003/EK rendelet előírja, hogy 2011. december 31-ig a II. melléklet B. részének 2. szakaszában vagy C. részében felsorolt harmadik országokból Írországba, Máltára, Svédországba, továbbá az Egyesült Királyságba belépő kutyáknak, macskáknak és görényeknek a nemzeti szabályoknak megfelelően oltással kell rendelkezniük, és ezeket az állatokat belépés előtt veszettség kimutatására szolgáló vérvizsgálatnak kell alávetni, az egyéb harmadik országokból belépő kutyákat, macskákat és görényeket pedig a nemzeti szabályoknak megfelelően érkezés utáni karanténba kell helyezni.

(6)

A 998/2003/EK rendelet előírja továbbá, hogy 2011. december 31-ig Finnország, Írország, Málta, Svédország, valamint az Egyesült Királyság a hólyagférgesség, valamint Írország, Málta és az Egyesült Királyság a kullancsok tekintetében a kutyák, a macskák és a görények belépését bizonyos kiegészítő nemzeti követelmények teljesítéséhez kötheti.

(7)

A 998/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kutyák Echinococcus multilocularis fertőzése elleni védekezést célzó megelőző egészségügyi intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2011. július 14-i 1152/2011/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (3) Írország, Málta, Finnország, továbbá az Egyesült Királyság Echinococcus multilocularis fertőzéstől való folyamatos egészségügyi védelmének biztosítása érdekében fogadták el. Az említett rendeletet 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

(8)

A kutyák, macskák és vadászgörények kereskedelme esetén a Közösségbe történő behozatalra vonatkozó modell egészségügyi igazolás létrehozásáról szóló, 2004. július 29-i 2004/595/EK bizottsági határozat (4) előírja, hogy az említett állatok behozatalát engedélyezni kell a 998/2003/EK rendelet II. melléklete B. részének 2. szakaszában vagy C. részében vagy az egyes állatoknak és a friss húsnak az Európai Unióba való behozatalára engedéllyel rendelkező harmadik országok, e harmadik országok területei vagy területeinek részei jegyzékeinek, valamint az állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2010. március 12-i 206/2010/EU bizottsági rendelet (5) II. mellékletében felsorolt országok számára. A 2004/595/EK határozat előírja továbbá, hogy ezeket az állatokat egy, a mellékletben meghatározott minta szerinti bizonyítványnak kell kísérnie.

(9)	A 2004/595/EK határozat mellékletében meghatározott minta olyan egyedi bizonyítvány, amelyet a 998/2003/EK rendelet II. melléklete B. részének 2. szakaszában vagy C. részében felsorolt harmadik országból érkező minden kutya, macska vagy görény tagállamokba történő belépésekor ki kell bocsátani.

(10)

Ez a bizonyítvány elegendő a 206/2010/EU rendelet II. mellékletében felsorolt harmadik országokból érkező említett állatok tagállamokba történő belépéséhez, Írország, Svédország, továbbá az Egyesült Királyság kivételével, azonban nem fogadják el az Írországba, a Svédországba, továbbá az Egyesült Királyságba érkező állatok esetében, amely országokban a nemzeti jogszabályoknak megfelelően érkezés utáni karanténba helyezik az állatokat.

(11)	Figyelembe véve a 2004/595/EK határozatban meghatározott egyedi bizonyítványminta alkalmazásával kapcsolatosan bizonyos importőröknél felmerülő problémákat, ezt a bizonyítványmintát olyan bizonyítvánnyal kell helyettesíteni, amely több állatból álló szállítmány szállítására is vonatkozhat.

(12)

A 998/2003/EK rendelet 12. cikke és a 998/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nem kereskedelmi célú mozgás tárgyát képezhető, bizonyos fajokhoz tartozó, kedvtelésből tartott állatok maximális száma tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. május 6-i 388/2010/EU bizottsági rendelet (6) értelmében ötnél több kutya, macska vagy görény harmadik országból az Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgása esetén a 92/65/EGK irányelvben meghatározott állat-egészségügyi követelményeket és ellenőrzéseket kell alkalmazni.

(13)

Figyelembe véve, hogy a kutyák, a macskák és a görények Unióba történő behozatalával, illetve ötnél több kutya, macska és görény Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgásával összefüggésben felmerülő kockázatok nem különböznek egymástól, a 998/2003/EK rendelet II. melléklete B. részének 2. szakaszában vagy C. részében vagy a 206/2010/EU rendelet II. mellékletében felsorolt harmadik országok esetében indokolt az említett állatok Unióba történő behozatalára és az említett állatok ötnél több példányának Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozóan közös egészségügyi bizonyítványt bevezetni.

(14)

Az uniós jogszabályok egységessége és egyszerűsítése érdekében a kutyák, a macskák és a görények Unióba történő behozatalára vonatkozó egészségügyi bizonyítványminták megállapításakor figyelembe kell venni a 2007/240/EK bizottsági határozatban (7) meghatározott követelményeket, amely előírja, hogy az élő állatok Unióba történő behozatalához szükséges különböző állatorvosi, állat-egészségügyi és közegészségügyi bizonyítványok kiállítása a határozat I. mellékletében megadott állat-egészségügyi bizonyítványok egyedi mintái alapján történjen.

(15)

A kutyák, macskák és görények harmadik országokból az Európai Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgásához való egészségügyi bizonyítványminta létrehozásáról szóló, 2004. december 1-jei 2004/824/EK bizottsági határozat (8) a harmadik országokból Írország, Svédország, továbbá az Egyesült Királyság kivételével bármely tagállamba nem kereskedelmi céllal szállított kutyákra, macskákra és görényekre vonatkozó egészségügyi bizonyítványmintát hoz létre. Ezt a bizonyítványmintát azonban e három tagállamba történő szállítás esetén csak a 998/2003/EK rendelet II. melléklete B. részének 2. szakaszában vagy C. részében felsorolt országokból érkező állatoknál lehet alkalmazni. Ezenkívül a bizonyítványt a tagállamokba belépő minden kutya, macska vagy görény esetében egyenként ki kell állítani.

(16)

A 998/2003/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése értelmében a kedvtelésből tartott állatokat egy adott tagállamba történő belépéskor, egy tagállamból egy harmadik országba vagy területre történő szállítás és ideiglenes ott-tartózkodás után a kutyák, macskák és görények Közösségen belüli mozgásához való útlevélminta létrehozásáról szóló, 2003. november 26-i 2003/803/EK bizottsági határozatban (9) meghatározott mintának megfelelő útlevélnek kell kísérnie.

(17)

A 998/2003/EK rendelet 8. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében a kutyák, macskák és görények tagállamok közötti, nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a rendelet II. melléklete B. részének 2. szakaszában felsorolt, olyan országokból és területekről származó, kedvtelésből tartott állatokra, amely országok és területek a harmadik országokból kiinduló mozgással kapcsolatban a közösségi szabályokkal megállapítottan legalább egyenértékű szabályokat alkalmaznak.

(18)

Indokolt ezt a határozatot a fiatal kutyák és macskák harmadik országokból a Közösségbe történő, nem kereskedelmi célú mozgása feltételeinek megállapításáról szóló, 2004. december 3-i 2004/839/EK bizottsági határozat (10) sérelme nélkül alkalmazni, amely értelmében a tagállamok engedélyezhetik a 998/2003/EK rendelet II. melléklete B. részének 2. szakaszában vagy C. részében felsorolt harmadik országokból a veszettség ellen be nem oltott három hónaposnál fiatalabb kutyák és macskák területükre történő belépését, ha annak feltételei megegyeznek az említett rendelet 5. cikke (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel.

(19)

A többnyelvű bizonyítványok rendelkezésre állásának előmozdítása érdekében indokolt, hogy az Unióba irányuló, nem kereskedelmi célú mozgáshoz szükséges egészségügyi bizonyítvány öt vagy annál kevesebb kutyára, macskára és görényre vonatkozzon, és megfeleljen a 2007/240/EK határozatban megállapított egyedi mintáknak.

(20)

Az állatok és állati eredetű termékek bizonyítványainak kiállításáról szóló, 1996. december 17-i 96/93/EK tanácsi irányelv (11) a bizonyítványok megtévesztő és csalárd módon történő kiállításának megakadályozása érdekében meghatározza az állat-egészségügyi jogszabályok által megkövetelt bizonyítványok kiállításakor betartandó szabályokat. Helyénvaló, hogy a harmadik országok hatósági állatorvosai az ebben az irányelvben meghatározott szabályokkal és elvekkel legalább egyenértékű szabályokat és elveket alkalmazzanak.

(21)	Indokolt egy olyan átmeneti időszakot bevezetni, amely lehetővé teszi a tagállamok számára az ebben a határozatban megállapított követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedések megtételét.

(22)	Ennek megfelelően a 2004/595/EK és a 2004/824/EK határozat hatályát veszti.

(23)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és alkalmazási kör

(1)   Ez a határozat meghatározza a következőket:

a)

a 92/65/EGK irányelvnek megfelelően a kutyák, macskák vagy görények Unióba történő behozatalára és ötnél több kutya, macska és görény Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgására engedéllyel rendelkező harmadik országok és területek jegyzéke és az ilyen behozatalt és nem kereskedelmi célú mozgást kísérő egészségügyi bizonyítvány;

b)	a 998/2003/EK rendeletnek megfelelően öt vagy annál kevesebb kutya, macska vagy görény Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgását kísérő egészségügyi bizonyítvány.

(2)   Ezt a határozatot a 2004/839/EK határozat sérelme nélkül kell alkalmazni.

2. cikk

Kutyák, macskák vagy görények Unióba történő behozatalára és ötnél több kutya, macska és görény Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgására engedéllyel rendelkező harmadik országok és területek jegyzéke és az ilyen behozatalra és nem kereskedelmi célú mozgásra vonatkozó egészségügyi bizonyítvány

(1)   A tagállamok engedélyezik kutyákból, macskákból és görényekből álló szállítmányok Unióba történő behozatalát és ötnél több kutya, macska vagy görény Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgását, feltéve, hogy azok olyan harmadik országokból vagy területekről érkeznek, valamint kizárólag olyan harmadik országokon vagy területeken haladnak át, amelyek:

a)	szerepelnek a 998/2003/EK rendelet II. melléklete B. részének 2. szakaszában vagy C. részében; vagy

b)	szerepelnek a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében.

(2)   Az (1) bekezdés értelmében a kutyákra, macskákra és görényekre a következő feltételek vonatkoznak:

a)	az I. mellékletben meghatározott mintának megfelelő, hatósági állatorvos által, a bizonyítvány II. részében található útmutató alapján kitöltött egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie az állatokat;

b)	e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében eleget kell tenniük az I. mellékletben meghatározott egészségügyi bizonyítvány azon harmadik országokra vagy területekre vonatkozó követelményeinek, ahonnan az állatok származnak.

3. cikk

Öt vagy annál kevesebb kutya, macska vagy görény Unióba történő, nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó egészségügyi bizonyítvány

(1)   A tagállamok engedélyezik öt vagy annál kevesebb kutya, macska vagy görény területükre történő, nem kereskedelmi célú mozgását, feltéve, hogy azok olyan harmadik országokból vagy területekről érkeznek, vagy olyan harmadik országokon vagy területeken haladnak át, amelyek:

a)	szerepelnek a 998/2003/EK rendelet II. melléklete B. részének 2. szakaszában vagy C. részében; vagy

b)	nem szerepelnek a 998/2003/EK rendelet II. mellékletében.

(2)   Az (1) bekezdés értelmében a kutyákra, macskákra és görényekre a következő feltételek vonatkoznak:

a)	a II. mellékletben meghatározott mintának megfelelő, hatósági állatorvos által, a bizonyítvány II. részében található útmutató alapján kiállított egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie az állatokat;

b)	e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében eleget kell tenniük a II. mellékletben meghatározott egészségügyi bizonyítvány azon harmadik országokra vagy területekre vonatkozó követelményeinek, ahonnan az állatok származnak.

4. cikk

Átmeneti rendelkezések

2012. június 30-ig tartó átmeneti időszakra a tagállamok engedélyezik a 2004/595/EK és a 2004/824/EK határozat mellékletében meghatározott mintáknak megfelelően, 2012. február 29-nél nem később kiállított állat-egészségügyi bizonyítvánnyal rendelkező kutyák, macskák és görények Unióba történő behozatalát és nem kereskedelmi célú mozgását.

5. cikk

Hatályukat vesztő jogszabályok

A 2004/595/EK és a 2004/824/EK határozat hatályát veszti.

6. cikk

Alkalmazhatóság

Ezt a határozatot 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

7. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 268., 1992.9.14., 54. o.

(2)  HL L 146., 2003.6.13., 1. o.

(3)  HL L 296., 2011.11.15., 6. o.

(4)  HL L 266., 2004.8.13., 11. o.

(5)  HL L 73., 2010.3.20., 1. o.

(6)  HL L 114., 2010.5.7., 3. o.

(7)  HL L 104., 2007.4.21., 37. o.

(8)  HL L 358., 2004.12.3., 12. o.

(9)  HL L 312., 2003.11.27., 1. o.

(10)  HL L 361., 2004.12.8., 40. o.

(11)  HL L 13., 1997.1.16., 28. o.

---

---

---