Közbeszerzési szabályok

Közbeszerzési eljárásokat közpénzekből gazdálkodó szervezetek, illetve bizonyos, nem versenyszférabeli vállalkozások (pl. energia- vagy vízszolgáltatók, tömegközlekedési vállalatok, postai szolgáltatók) indítanak szolgáltatások, áruk vagy építési munkák beszerzésére.

Rendszerint minden közepes vagy magasabb értékű szerződést versenytárgyalásos eljárás útján kell odaítélni, bár ezalól kivételt képeznek például a következők:

• ingatlanvásárlás,
• rendkívül sürgős esetek,
• azok az esetek, ahol egyetlen lehetséges szállító jön szóba.

A közbeszerzési eljárások típusai

Általánosságban elmondható, hogy a szerződéseket versenyeljárás során ítélik oda. A versenyeztetésen alapuló közbeszerzési eljárásnak többféle típusa van.

Nyílt eljárás

Nyílt eljárásban bármely vállalkozás benyújthat ajánlatot. Ez a leggyakrabban alkalmazott eljárás.

Meghívásos eljárás

Meghívásos eljárás esetében bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét, de csak az ajánlatkérő szerv által meghívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot.

Tárgyalásos eljárás

Tárgyalásos eljárás esetében csak az ajánlatkérő által meghívott gazdasági szereplők nyújthatnak be ajánlatot és tárgyalhatnak az ajánlatkérővel.

Az ajánlatkérő szervek csak akkor folyamodhatnak ehhez az eljáráshoz, ha a közbeszerzési szerződés egyedi vagy összetett jellege miatt van rá szükség. Ezalól kivételt képeznek a honvédelem és a biztonság területén, valamint a víz- és energiaellátás, a közlekedés és a postai szolgáltatások területén végzett közbeszerzések, melyek esetében alapszabályként alkalmazható tárgyalásos eljárás.

Versenypárbeszéd

Ezt az eljárást az ajánlatkérő akkor alkalmazhatja, ha a célja az, hogy azonosítsa a beszerzés tárgyára vonatkozó igények kielégítésének legmegfelelőbb módszerét.

Innovációs partnerség

Ezt az eljárást lehet alkalmazni abban az esetben, ha a piacon még nem elérhető áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos igény merül fel. Ebben az eljárásban mindvégig több vállalkozás vehet részt.

Tervpályázat

Ez az eljárás használatos terv vagy tervrajz beszerzésére.

Egyéb közbeszerzési módszerek

A körülmények és a szükségletek függvényében az ajánlatkérő hatóság:

• keretmegállapodást írhat alá egy vagy több vállalkozással ismétlődő közbeszerzésekről,
• meghívásos eljárás esetében jóváhagyhatja elektronikus dinamikus beszerzési rendszer alkalmazását ismétlődő közbeszerzésekhez,
• dönthet úgy, hogy a legjobb ajánlat azonosítása érdekében a nyertes ajánlattevőt elektronikus árlejtés útján választja ki.

Mikor és hogyan kell alkalmazni az uniós szabályokat?

Az Európai Unióban minden közbeszerzési eljárást az adott tagország jogszabályaival összhangban kell lefolytatni. A nagyobb értékű szerződések esetében a tagállami szabályok az általános uniós közbeszerzési szabályokon alapulnak.

Azon értékhatárok ( küszöbértékek), amelyek felett alkalmazni kell az uniós szabályokat, függnek egyrészt a közbeszerzés tárgyától, másrészt az ajánlatkérő kilététől. Ezek az értékhatárok rendszeres felülvizsgálat tárgyát képezik és szükség esetén kiigazításra kerülnek.

A fő értékhatárok a következők:

• 143 000 euró a központi kormányzati szervek által beszerzendő szolgáltatások és áruk többsége esetében,
• 5 538 000 euró az építési munkák esetében.

Tekintse meg a közbeszerzési értékhatárokról részletesen tájékoztató oldalunkat , vagy nézzen utána az értékhatárokra vonatkozó nemzeti szabályoknak.

Az értékhatárt el nem érő közbeszerzések esetében csak a tagállami szabályok alkalmazandók, viszont be kell tartani az átláthatóságra és az egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós követelményeket.

Ajánlattétel közbeszerzési felhívásra – az Ön jogai

Részvétel egy másik országban meghirdetett közbeszerzési eljárásban

Ha az Ön vállalatának, szervezetének vagy intézményének a székhelye az EU-ban van, Önnek joga van részt venni bármely uniós ország közbeszerzési eljárásaiban. Ez a jog a következőket foglalja magában:

• közbeszerzési ajánlattétel bármelyik EU-országban ugyanolyan feltételekkel, mint amelyek az adott ország ajánlattevőire is vonatkoznak,
• igazoló dokumentumok (tanúsítványok, oklevelek stb.) használata, függetlenül attól, melyik uniós országban állították ki azokat,
• egyenlő hozzáférés a közbeszerzéssel kapcsolatos összes információhoz, függetlenül attól, hogy melyik uniós országban van az ajánlattevő székhelye,
• lehetőség jogorvoslati eljárás igénybevételére az adott országban.

Ajánlattevő kizárása az eljárásból

A nem megbízhatónak minősülő gazdasági szereplők nem vehetnek részt közbeszerzési eljárásban. Így például Ön vagy a cége:

• ki lesz zárva az eljárásból, ha nem tett eleget adó- vagy járulékfizetési kötelezettségeinek, csalást vagy korrupciót követett el vagy kapcsolatban áll bűnszervezettel,
• kizárható az eljárásból, ha csődeljárás alatt áll, vagy súlyos szakmai kötelezettségszegést követett el.

A kizárásra vonatkozó részletes szabályokat az oldal alján feltüntetett linkeken keresztül elérhető irányelvek, valamint az egyes országok közbeszerzési törvényei rögzítik, és ezek a szabályok megtalálhatók az ajánlatkérő szerv által rendelkezésre bocsátott dokumentumokban is.

Közzététel az EU közbeszerzési honlapján

Alapszabályként az uniós szabályok hatálya alá tartozó közbeszerzési felhívásokat közzé kell tenni az Európai Unió közbeszerzési értesítőjének online felületén, a Tenders Electronic Daily portálon (TED). Az ajánlatkérő szervek az előírt értékhatárt el nem érő közbeszerzési felhívásokat is közzétehetik a TED-en. A TED-portálon az ott közzétett ajánlati felhívásokra vonatkozó alapvető információk az EU összes hivatalos nyelvén rendelkezésre állnak.

Előzetes tájékoztató hirdetmények

Az ajánlatkérő szervek előzetes tájékoztató hirdetményt is közzétehetnek az uniós közbeszerzési portálon. Az előzetes tájékoztató hirdetmények a közeljövőben tervezett közbeszerzésekről tájékoztatják az érdeklődőket.

Alapesetben az ajánlati felhívás előtt legkorábban 12 hónappal, legkésőbb 35 nappal jelenik meg előzetes tájékoztató hirdetmény a portálon.

Előzetes tájékoztató közzététele esetén a közbeszerzési eljárás meghirdetésekor a tájékoztatóban feltüntetettnél rövidebb határidőt lehet megszabni az ajánlat benyújtására vonatkozóan.

Az ajánlatok értékelése

Az ajánlatok értékelése előre meghatározott kritériumok alapján, pontozással történik. Minden egyes kategóriában bizonyos számú pont adható. Például az ajánlattevő által kért ár 40%-os súllyal eshet latba, a műszaki kivitelezés 50%-kal, a környezeti hatás pedig 10%-kal.

Az ajánlatok értékelése csak a benyújtási határidő lejárta után kezdődhet meg.

A szerződés odaítélése

Az ajánlattevőket késedelem nélkül értesíteni kell, hogy elnyerték-e a szerződést vagy sem. Ha az Ön cége által benyújtott ajánlat sikertelen volt, joga van ahhoz, hogy az ajánlatkérő szervtől részletes tájékoztatást kapjon arról, miért utasították el azt.

Ha úgy gondolja, hogy hátrányos megkülönböztetésben volt része, vagy szabálytalanságokat észlelt az eljárás során, jogorvoslatért folyamodhat , illetve panaszt nyújthat be.

Elektronikus számlázás

Ha az Ön cégének közbeszerzési vagy koncessziós szerződést ítéltek oda, vállalkozása a szerződést odaítélő közigazgatási szervnek elektronikus számlákat állíthat ki – feltéve, hogy a számlák megfelelnek az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak .

Az EU tagállamaiban minden központi közigazgatási szervnek el kell fogadnia ezeket a számlákat. Egyes országokban 2020 áprilisától a központi szint alatti hatóságoknak is el kell fogadniuk az elektronikus számlákat. Nézzen utána, hogy mi a helyzet az Ön országában .