Áttekintés
Főváros: Róma
Hivatalos uniós nyelv(ek): olasz
Az Európai Unió tagja: 1958. január 1. óta
Pénznem: euró (€)
Euróövezet: az ország 1999. január 1. óta tagja az euróövezetnek
Schengen: az ország 1997. október 26. óta tagja a schengeni térségnek
Adatok:
- Terület: 302 073 km2
- Népesség: 58 989 749 (2024. évi adat)
(Forrás: Eurostat-adatok – terület és népesség)
Államforma, politikai rendszer
Olaszország parlamentáris köztársaság. A kormány élén a miniszterelnök áll. A miniszterelnököt az államfő (elnök) nevezi ki. A parlament két kamarából áll: a képviselőházból és a szenátusból. Közigazgatásilag az országot 20 régió alkotja. Ezek közül öt különleges autonómiát élvez, és jogosult arra, hogy jogszabályokat hozzon bizonyos helyi vonatkozású ügyekben.
Kereskedelem és gazdaság
Olaszországban az egy főre jutó GDP 36 600 euró, ami nagyon közel van az uniós átlaghoz (37 600 euró). Olaszország az EU teljes GDP-jének 12,2%-át termeli meg.
(Forrás: Eurostat-adatok – egy főre jutó GDP és GDP)
(Forrás: Eurostat-adatok – export és import)
Olaszország 76 képviselőt delegál az Európai Parlamentbe. A linkekre kattintva Ön is áttekintheti, kik képviselik Olaszországot az Európai Parlamentben, és az Európai Parlament Olaszországi Kapcsolattartó Irodájának tevékenységével is megismerkedhet.
Az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek üléseznek. Rendszeres találkozóikon megtárgyalják és elfogadják az uniós jogszabályokat, és összehangolják a szakpolitikai intézkedéseket. A Tanács ülésein az olasz kormány képviselői is rendszeresen részt vesznek – hogy éppen ki, az attól függ, hogy az ülésen melyik szakpolitikai terület kérdései vannak napirenden.
Az EU Tanácsának nincs állandó elnöke, aki egy személyben állna az intézmény élén (szemben például a Bizottsággal és a Parlamenttel). A testület munkáját félévente más ország irányítja – az a tagállam, amelyik betölti a Tanács hathavonta cserélődő soros elnöki tisztségét.
Ez alatt a 6 hónap alatt a soros elnökséget betöltő ország miniszterei elnökölik a Tanács üléseit, segítenek kialakítani a találkozók napirendjét a különböző szakpolitikai területeken, és egyeztetnek a többi uniós intézménnyel.
Az olasz soros elnökség időszakai:
1959. július–december | 1962. július–december | 1965. július–december | 1968. július–december | 1971. július–december | 1975. július–december | 1980. január–június | 1985. január–június | 1990. július–december | 1996. január–június | 2003. július–december | 2014. július–december | 2028. január–június
Az Európai Bizottság olasz tagja Raffaele Fitto, a kohézióért és a reformokért felelős ügyvezető alelnök.
A Bizottság az egyes EU-országokban helyi irodát, ún. „képviseletet” működtet. Az Európai Bizottság Olaszországi Képviseletének tevékenységéről a linkre kattintva lehet tájékozódni.
Olaszországnak 24 képviselője van az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a munkaadók, a munkavállalók és más társadalmi érdekcsoportok képviseletét látja el. Uniós tanácsadó szervként azzal kapcsolatban kérik ki a véleményét, hogy a javasolt jogszabályok milyen változásokat eredményezhetnek a tagállamok munkaerőpiaci és társadalmi viszonyaiban.
Olaszországnak 24 képviselője van a Régiók Európai Bizottságában, a regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlésében. Ez a tanácsadó testület azt hivatott biztosítani, hogy az uniós jogalkotás során az EU régióinak az érdekei megfelelően figyelembe legyenek véve.
Olaszország a brüsszeli állandó képviseletén keresztül is kapcsolatot tart az uniós intézményekkel. Az állandó képviselet tulajdonképpen Olaszország „uniós nagykövetsége”: fő feladata, hogy az ország érdekeit és szakpolitikai törekvéseit a lehető legnagyobb mértékben kifejezésre és érvényre juttassa az EU-ban.
Költségvetés és finanszírozás
Milyen előnyei származnak Olaszországnak az uniós költségvetésből?
Az uniós költségvetés eszköz, amely azt hivatott biztosítani, hogy Európa demokratikus, békés, virágzó és versenyképes erő maradjon. Az EU ebből a költségvetésből finanszírozza az uniós prioritások és olyan, nagyszabású projektek megvalósítását, amelyeket a legtöbb uniós ország nem tudna önerőből finanszírozni.
Az uniós tagságból származó előnyök számottevően meghaladják az uniós költségvetési hozzájárulások mértékét, amit számos példa tanúsít. A tagállamok mind hasznát látják annak, hogy részét képezik az egységes piacnak, közös megközelítést alkalmazva kereshetnek megoldást a migráció, a terrorizmus és a klímaváltozás jelentette közös kihívásokra, és számos konkrét előnyből részesülhetnek, legyen szó akár a jobb közlekedési infrastruktúráról, akár a korszerűsített és digitalizált közszolgáltatásokról vagy az élvonalbeli orvosi kezelésekről.
Az EU méltányosan állapítja meg, hogy az egyes tagállamoknak mennyit kell befizetniük az uniós költségvetésbe. Azaz a nagyobb gazdasággal rendelkező országok többel, a kisebb gazdasági teljesítményűek pedig kevesebbel járulnak hozzá a közös kasszához.
Az uniós költségvetés nem arról szól, mennyit adunk és mennyit kapunk, hanem arról, hogy közös erővel tegyünk azért, hogy Európa és a világ jobb hellyé váljon mindannyiunk számára.
Az uniós költségvetés kiadásai és bevételei országonként és évenként
Uniós finanszírozású projektek Olaszországban
Az uniós költségvetés mindegyik tagállamban segíti programok és projektek finanszírozását – pl. utak építését, tudományos kutatások elvégzését és a környezet védelmét.
A linkekre kattintva részletesebben áttekintheti, milyen projektek megvalósítását segítik az uniós források Olaszországban, és arról is tájékozódhat, hogy milyen reformok és beruházások finanszírozását támogatja Olaszországban az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz.