A bankunió és az ESFS ismertetése
AZ OLDAL TARTALMA
Bankunió
A bankunió fontos állomás a valódi gazdasági és monetáris unió felé vezető úton. Lehetővé teszi tagjai körében a banki tevékenységre vonatkozó EU-s szabályok egységes alkalmazását. Az új döntéshozói folyamatok és eszközök segítenek átláthatóbbá, egységesebbé és biztonságosabbá tenni a banki piacot.
Miért van szükség bankunióra?
A bankunió iránti igényt a 2008-ban begyűrűzött pénzügyi, majd az azt követő államadósság-válság teremtette meg. Az események nyomán világossá vált, hogy különösen egy olyan monetáris unióban, mint az euroövezet, az államháztartás és a bankszektor helyzete közötti szoros összefüggésből eredő problémák könnyen átléphetnek az országhatárokon, és más tagállamokban is pénzügyi zavart okozhatnak.
| átláthatóbb | a közös bankfelügyeleti, helyreállítási és szanálási szabályok és adminisztrációs normák következetes alkalmazásán keresztül; |
|---|---|
| egységes | az országhatáron belüli és túli banki tevékenység egyenrangú kezelésén keresztül, valamint szétkapcsolva a bankok pénzügyi állapotát attól, hogy mely országban működnek; |
| biztonságosabb | a bankoknál felmerülő problémák korai kezelésén (hogy ezzel megakadályozzuk a bankcsődöt), valamint szükség esetén hatékony szanálásukon keresztül. |
A bankunió elemei
A bankunió a következő két pilléren nyugszik:
- egységes felügyeleti mechanizmus (SSM);
- egységes szanálási mechanizmus (SRM).
A kép pillér alapja az egységes szabálykönyv, amelynek hatálya valamennyi EU-tagállamra kiterjed.
Egységes felügyeleti mechanizmus
Az egységes felügyeleti mechanizmus olyan új, európai bankfelügyeleti rendszer, amely az EKB-t és a részt vevő országok nemzeti bankfelügyeleteit fogja össze.
Egységes felügyeleti mechanizmusEgységes szanálási mechanizmus
Az egységes szanálási mechanizmus célja a csődbement bankok hatékony szanálása úgy, hogy a költségek az adófizetőket és a reálgazdaságot csak minimálisan terheljék. Az egységes szanálási tanács gondoskodik a gyors döntéshozatalról, és így valamely bank akár egy hétvége alatt szanálható. Az EKB mint felügyeleti szerv fontos szerepet játszik annak megítélésében, hogy egy adott bank biztosan vagy valószínűleg csődbe megy-e.
A szanálás költségeit a bankok által összeadott egységes szanálási alapból fedezik.
Egységes szanálási mechanizmusEgységes szabálykönyv
Ebben a szabálygyűjteményben az EU-tagállamok pénzügyi szektorai szabályozásának, felügyeletének és irányításának jogi és adminisztratív normái vannak lefektetve. Meghatározza többek között a tőkekövetelményeket, a helyreállítási és szanálási eljárásokat, valamint a harmonizált országos betétgarancia-konstrukciók rendszerét.
Az egységes szabálykönyvben található uniós jogszabályok hatálya valamennyi EU-tagállamra kiterjed. A bankunió gondoskodik arról, hogy ezeket a szabályokat következetesen alkalmazzák mind az euroövezetben, mind a többi részt vevő országban.
Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere
A Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (ESFS) három európai felügyeleti hatóság), az Európai Rendszerkockázati Testület és a nemzeti felügyeletek köré szerveződött hálózat. Fő feladata EU-szerte a konzisztens, helyes pénzügyi felügyelet biztosítása.
Európai bankfelügyeletként az EKB szorosan együttműködik a felügyeletekkel, különösen az Európai Bankhatósággal (EBH).
Az ESFS mind a makroprudenciális, mind a mikroprudenciális felügyeletet lefedi.
Makroprudenciális felügyelet
A makroprudenciális felügyelet a pénzügyi rendszer egészének felvigyázását foglalja magában. Fő célja a pénzügyi rendszert fenyegető kockázatok megelőzése, illetve csökkentése.
Európai Rendszerkockázati Testület
Az Unió pénzügyi rendszerének makroprudenciális felügyeletét az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) látja el.
Bár nem tagja az EKB-nak, az ERKT székhelye az EKB frankfurti irodáiban található Németországban, és titkársági feladatait az EKB látja el.
Feladatok
Az ERKT fő feladatai a következők:
- releváns információk gyűjtése és elemzése a rendszerkockázatok azonosítása érdekében
- figyelmeztetések kiadása, amennyiben a rendszerszintű kockázatokat jelentősnek ítélik
- az azonosított kockázatokra válaszul hozott intézkedésekre vonatkozó ajánlások kiadása
- a figyelmeztetések és ajánlások nyomon követése
- együttműködés és koordináció az európai felügyeletekkel és a nemzetközi fórumokkal
Tagság
Az EKB elnöke egyúttal az ERKT elnöke is.
Az ERKT az uniós országok nemzeti központi bankjainak képviselőiből és a három európai felügyelet elnökeiből áll.
Európai Rendszerkockázati TestületMikroprudenciális felügyelet
A mikroprudenciális felügyelet az egyes intézmények, például bankok, biztosítótársaságok vagy nyugdíjalapok felügyeletére vonatkozik.
Az európai felügyeleti hatóságok
Az európai bankfelügyeletek a következők:
- Európai Bankhatóság (EBH)
- Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA)
- Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA)
Feladatok
Az európai felügyeleti hatóságok elsősorban az uniós pénzügyi felügyelet harmonizálásán dolgoznak azáltal, hogy egységes szabálykönyvet dolgoznak ki, amely az egyes pénzügyi intézményekre vonatkozó prudenciális standardok összessége. Segítenek biztosítani a szabálykönyv következetes alkalmazását az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében. Feladatuk továbbá a pénzügyi szektoron belüli kockázatok és sérülékenység értékelése.
Tagság
Minden hatóságnak van egy elnöke, aki képviseli a szervezetet. Az operatív döntéseket azonban az egyes országok nemzeti felügyeleteinek képviselőiből álló illetékes tanács hozza meg.
Közös szervek
Fellebbviteli Tanács
A Fellebbviteli Tanács a három európai felügyelet határozatai által érintettek által benyújtott fellebbezésekért felelős független szerv.
Hat tagból és hat póttagból áll, akiket az európai felügyeletek neveznek ki.
Vegyes bizottság
Az európai felügyeletek vegyes bizottsága biztosítja az ágazatok közötti összhangot az egységes szabálykönyv kidolgozása és alkalmazása terén.
Mindhárom európai felügyelet képviselői részt vesznek a vegyes bizottság ülésein, biztosítva az együttműködést és a rendszeres információcserét.