Kérdezzen tőlünk!

Az Európai Központi Bank (EKB) az euroövezet központi bankjaként szoros figyelemmel kíséri az eurobankjegyek és euroérmék készleteit és forgalmát. Fő célunk, hogy stabil árakat tartsunk fenn, amit főként a megfelelő kamatlábak meghatározásával érünk el.

Feladatunk a bankok felügyelete is az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) keretében.

Lépéseinket az átláthatóság, a függetlenség és az elszámoltathatóság elvei vezérlik.

Jelenleg 24 hivatalos uniós nyelv létezik, amelyek bármelyikén kommunikálhatnak velünk. Rendszerint azt a nyelvet használjuk, amely a legjobban megfelel az adott célközönségnek és körülményeknek. Az EKB a jogi aktusokat az unió összes hivatalos nyelvén közzéteszi, de munkanyelve az angol.

Az EKB az összes európai uniós ország központi bankjainak közös tulajdona. Az egyes országoknak az EKB tőkéjéből való részesedése a népességszámot és a bruttó hazai terméket (GDP) tükrözi, a két tényezőt egyenlő súllyal figyelembe véve. Az euróval fizető országok nagyobb összeggel járulnak hozzá a tőkéhez, mint azok, amelyek nem vették át az eurót. A felsorolt tényezőkből áll össze a tőkejegyzési kulcs amely meghatározza az egyes nemzeti központi bankok által befizetett összeget.

Az EKB – más intézményekhez hasonlóan – termelhet nyereséget, és keletkezhet vesztesége. Nettó nyeresége, illetve vesztesége az euroövezet nemzeti központi bankjai között oszlik meg. A KBER alapokmánya értelmében a nyereség legfeljebb 20%-a tartalékként felhalmozható, míg a fennmaradó részt az EKB részvényesei között kell felosztani a befizetett részesedésük arányában. Az esetleges veszteség az általános tartalékból, az adott évi bevételből vagy az egyes nemzeti központi bankoknak juttatott összegekből fedezhető.

A Kormányzótanács messzemenő támogatásáról biztosította az Ukrajnában élőket.

Végrehajtottuk az EU és az európai kormányzatok által kivetett szankciókat, készen állunk minden szükséges lépés megtételére azért, hogy az euroövezet ár- és pénzügyi stabilitása fennmaradjon.

Bővebb információk:

Az EKB monetáris politikája azokat az intézkedéseket foglalja magában, amelyekkel a pénz költségét és elérhetőségét befolyásoljuk az árstabilitási cél teljesítése érdekében. Monetáris politikánk elsődleges eszköze az EKB irányadó kamatcsomagja. A kamatok módosítása – több hónapos késleltetéssel – a gazdaságban minden kamatlábra kihat, így például a kereskedelmi bankok által a magánszemélyeknek és a vállalatoknak kínált hitelkamatokra. Szükség esetén egyéb eszközöket is felhasználunk, hogy megkönnyítsük az árstabilitásra vonatkozó elsődleges célunk elérését.

Az EKB elsődleges célja az árstabilitás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkében van előírva. A Kormányzótanács megítélése szerint fenntartásának legjobb módja a középtávon 2%-os inflációs cél követése, amelyet a harmonizált fogyasztóiár-indexszel (HICP) mérünk.

A stabil árak beruházásra ösztönzik a vállalatokat, és megkönnyítik az egyének számára a kiadások tervezését. A fizetőeszközbe vetett bizalom fennmaradását is elősegítik azáltal, hogy állandó szinten tartják az egy bizonyos euroösszegért megvásárolható áruk és szolgáltatások mennyiségét.

Az árstabilitás hatékony fenntartásához elengedhetetlen a megbízható inflációs mérőszám. Ennek érdekében több száz olyan termék árát megfigyeljük, amelyekre az emberek jellemzően költenek, ilyen például az élelmiszer, a ruha, az autó, valamint az olyan szolgáltatások, mint a mobiltelefon-csomagok, a vonatjegy és a lakbér. Mindezek együttesen tükrözik, hogy mennyit változnak az árak a gazdaságban általánosan.

Átfogó képet a harmonizált fogyasztóiár-indexből (HICP) nyerünk, amely megítélésünk szerint árstabilitási céljaink megvalósításának legjobb mérőszáma. A HICP a fogyasztói árak inflációját méri, azaz az euroövezeti háztartások által vásárolt fogyasztási javak és szolgáltatások árainak időbeli változásait.

Azért hívjuk „harmonizált” indexnek, mert az összes uniós tagállamban ugyanazt a módszertant alkalmazzák, ami lehetővé teszi bármely két ország adatainak összehasonlítását.

A HICP-t az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok harmonizált statisztikai módszerek használatával állítják össze. 

Az infláció az elmúlt hónapokban csökkent ugyan, de továbbra is túl magas. Visszaesésének hátterében az energiaárak csökkenése áll, amelyek azután, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, igen magas szintre szöktek fel. Az élelmiszer- és szolgáltatásárak azonban még mindig erőteljesen emelkednek. Az energiaárak és más termelési tényezők költségei közelmúltbeli emelkedésének késleltetett hatásai miatt számos ágazatban változatlanul erős az ároldali nyomás. A világjárvány nyomán felgyülemlett kereslet, a kínálati szűk keresztmetszetek késleltetett hatása, valamint a növekvő profitráták és bérek szintén az áruk és szolgáltatások áremelkedése irányában hatnak.

Az euróért felelős központi bankként megbízatásunk az árak stabilan tartása. Amikor túlságosan gyorsan emelkednek az árak – azaz amikor túl magas az infláció –, az EKB irányadó kamatainak megemelésével középtávon vissza tudjuk terelni a 2%-os célhoz.

Az inflációs várakozásokat is szorosan figyelemmel kísérjük – az infláció jelenleg terhet rak az emberekre, sokan aggódnak amiatt, hogy tartósan velünk marad. A kamatemeléssel is közvetítjük az üzenetet, hogy nem hagyjuk az inflációt 2% felett tartózkodni, és így az inflációs várakozások is könnyebben kordában tarthatók.

A központi bank időnként államkötvényt, vállalati kötvényt és hasonló eszközöket vásárol azzal a céllal, hogy levigye a hosszabb lejáratú kamatokat, ha fennáll a kockázata annak, hogy az infláció alacsony marad. Az ilyen eszközvásárlás a fogyasztás és a beruházás élénkítésével támogatja a gazdaságot, így végső soron gerjeszti az ároldali nyomást, elősegítve, hogy az infláció visszatérjen a 2%-os célhoz.

Az infláció emelkedése miatt az EKB 2022 júliusától már nem vásárol nettó szinten, és úgy határozott, hogy 2023 júliusától megszünteti az eszközvásárlási program alatti újrabefektetéseket.  

Az új monetáris politikai stratégiánkat 2021. július 8-án tettük közzé. Az előző, 2003-as stratégiai felülvizsgálat óta az euroövezet gazdasága és a világgazdaság radikálisan átalakult. A romló termelékenység hatása, a megváltozott demográfiai jellemzők és a pénzügyi válság öröksége nyomán kevésbé vagyunk képesek arra, hogy csupán az irányadó kamatlábak módosításával elérjük a céljainkat. Emellett a globalizáció, a digitális átalakulás, a környezeti fenntarthatóságot érintő veszélyek és a pénzügyi rendszer átalakulása is nehéz feladat elé állítja a monetáris politikát.

Míg megbízatásunkat a Szerződésekben írják elő, a monetáris politikai stratégiánk kidolgozása ránk van bízva. A stratégiában van leírva, hogy a megfelelő monetáris politikai eszköztárral hogyan kívánjuk megvalósítani az euroövezet árstabilitására vonatkozó elsődleges célunkat. Az EKB az új stratégia értelmében 2%-os szimmetrikus inflációs célt tűz ki, ami azt jelenti, hogy a célnál alacsonyabb infláció éppen úgy nemkívánatos, mint a túl magas infláció.

Szeretne többet megtudni monetáris politikai eszközeinkről, intézkedéseinkről és döntéseinkről?

Szeretne többet megtudni a stratégiai felülvizsgálat főbb tanulságairól?

Az európai bankfelügyelet rendeltetése szavatolni az európai bankrendszer biztonságát és szilárdságát, fokozni a pénzügyi integrációt és stabilitást, valamint biztosítani a következetes felügyeletet.

Az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) Európa bankfelügyeleti rendszere, amely az EKB bankfelügyeletét és a mechanizmusban részt vevő országok nemzeti felügyeleteit tömöríti magában.

Arra ösztönzünk mindenkit, hogy a vonatkozó uniós jog megsértésének gyanúját közvetlenül a visszaélés-bejelentő felületen jelentsék nekünk. Az EKB megfelelő védelmet biztosít a jogsértést bejelentő és az azzal vádolt személyeknek, és garantálja az üggyel kapcsolatos személyes adatok védelmét.

Az EKB nagy hangsúlyt fektet az információk hozzáférhetőségének biztosítására. Feladataink teljesítése során úgy törekszünk a lehető legnagyobb átláthatóságra, hogy biztosítjuk az adatvédelmet.

Az egyes felügyelt bankokra vonatkozó információkat az európai jogban (pl. a tőkekövetelményekről szóló irányelvben) meghatározott számos szakmai titoktartási követelmény védi.

Az EKB dokumentumaiba való betekintésről a 2004. március 4-i EKB/2004/3 módosított határozat rendelkezik. Összhangban a nyílt, átlátható tájékoztatás iránti elkötelezettségünkkel nyilvános dokumentumtár fenntartásával támogatjuk a kutatást.

A közvetlenül az EKB felügyelete alá tartozó bankokat jelentős pénzintézetnek, míg az általunk közvetve felügyelt bankokat kevésbé jelentős pénzintézetnek nevezzük.

A felügyeleti munkatársak vizsgálják a bankokra ható kockázatokat, és ellenőrzik, hogy a bankok rendelkeznek-e a kockázatkezelésre alkalmas eszközökkel. Ez az úgynevezett felügyeleti felülvizsgálat és értékelés (SREP) lehetővé teszi a banki kockázati profilok következetes értékelését és a szükséges felügyeleti intézkedések meghozatalát.

A felügyeleti munkatársak stressztesztekkel értékelik, hogy a bankok milyen sikeresen birkóznak meg a pénzügyi és gazdasági sokkhatásokkal. A vizsgálati eredmények segítségével azonosítják a bank sérülékeny pontjait, hogy a felügyeleti párbeszéd részeként idejekorán kezeljék ezeket.

A világjárvány és az ukrajnai orosz invázió közelmúltbeli epizódjai nyomán középpontba került a kritikus szolgáltatásoknak a támadásokkal és az üzemszünettel szembeni védelme. Az EU pénzügyi szektorának megerősítése és digitális rezilienciájának javítása érdekében az EKB megvizsgálja a bankok informatikai kockázatoknak való kitettségét, és értékeli kockázatkezelési kapacitásaikat. Ez az EKB kiberbiztonsági incidensbejelentési keretrendszerén keresztül, valamint bankok éves informatikai kockázati kérdőívre adott válaszainak az áttekintésével történik. Ezenkívül az EKB 2024-ben tematikus stressztesztet tervez a kiberrezilienciáról, megvizsgálandó, hogy a bankok hogyan tudnak reagálni a sikeres kibertámadásra, és hogyan nyerik vissza később az egyensúlyukat.

Az EKB szankcióval, azaz pénzbírsággal sújthatja azokat a jelentős bankokat, amelyek megszegik a közvetlenül hatályos uniós jogszabályokat, EKB-határozatokat vagy -rendeleteket. Az EU-s irányelveket végrehajtó nemzeti jogszabályok megsértése, természetes személy általi jogsértés vagy nem pénzbeli szankció esetén az EKB felkérheti az illetékes nemzeti hatóságot (INH) a megfelelő eljárás elindítására. Az INH lefolytatja az eljárást, és a hatályos nemzeti jogszabályokkal összhangban szabja ki a bírságot.

Az EKB a felügyeleti feladatai körében kiszabott bírságokat közzéteszi a honlapján:

Az euro létrehozása nagy vívmány, hiszen segítségével az európai polgárok sokkal könnyebben és biztonságosabban utazhatnak, tanulhatnak és dolgozhatnak külföldön. A Maastrichti Szerződés az európai integrációs folyamat fontos mérföldköve, előkészítette többek között a terepet a közös valutának.

Az EKB jelenleg vizsgálja a digitális euro bevezetésének lehetőségét. Ezt az elektronikus pénzt az eurorendszer bocsátaná ki, és jegybanki pénz lévén kockázatmentes lenne. Jelenleg a készpénz az egyetlen olyan jegybankpénz, amelyet kis összegű fizetésre használunk. A digitális euro újabb fizetési lehetőséget kínálna, amely ugyanakkor nem helyettesítené, hanem kiegészítené a készpénzt, és egy az egyben át lehetne váltani más pénzformára, például bankjegyekre.

A digitális euro ötvözné a digitális fizetőeszközök hatékonyságát a jegybankpénz biztonságával. Általa az Európai Unió független maradna az euroövezeten kívül kibocsátott és ellenőrzött digitális fizetési módoktól. Biztosítaná továbbá a pénzügyi stabilitást és a monetáris szuverenitást, és megkönnyítené a fizetésforgalomba vetett bizalom megőrzését a digitális korban.

A kriptoeszközök alapvetően különböznek a központi banki pénztől: áruk rendkívül ingadozik, így nehezen használhatóak fizetőeszközként vagy elszámolási egységként, nem rendelkeznek belső értékkel, és nem támogatja őket közintézmény. Hasonló probléma áll fenn a stabil érmék esetében is: megbízhatóságuk alapvetően a kibocsátótól és a fedezeti eszközöktől függ. További bizonytalanságot jelent, hogy a kibocsátó betartja-e arra tett ígéretét, hogy az érmék értékét hosszú távon stabilan tartja. A digitális euro ezzel szemben jegybankpénz lenne, tehát központi bank bocsátaná ki, és kialakítása garantálná, hogy megfelel a polgárok igényeinek: a magánélet tiszteletben tartása mellett kockázatmentes is lenne.

Az eurorendszer szakértői számos alapvető követelmény meghatározásával világítják meg a digitális euro lehetséges jövőbeli kialakítását. Ilyen többek között a könnyű hozzáférhetőség, a teherbírás, a biztonság, a hatékonyság, az adatvédelem és a jogkövetés. A digitális euro kialakításánál fontos szempont lehet a már meglevő fizetési szolgáltatásokkal való átjárhatóság, megkönnyítve a páneurópai fizetésforgalmat és további fogyasztói szolgáltatások kínálatát.

Az eurorendszernek nem érdeke az egyéni felhasználók fizetési adatainak begyűjtése, a fizetési magatartás nyomon követése vagy az adatok kormányzati szervekkel és egyéb közintézményekkel való megosztása.

A felhasználóknak a digitális euróhoz fűződő szolgáltatások első igénybevételénél vélhetően azonosítaniuk kell majd magukat, de változatlanul garantálható a fizetési tranzakciókkal kapcsolatos magas szintű adatvédelem.

Az eurobankjegyek az európai egység kézzelfogható, látható jelképei, feladatunk, hogy biztosítsuk a korszerűségüket. A rendszeres bankjegyfejlesztés részeként, húsz évvel az euro bevezetése után elérkezett az ideje, hogy felülvizsgáljuk a bankjegyek külső megjelenését.

2021 decemberében az EKB belefogott a bankjegyek új témájával kapcsolatos elképzelések vizsgálatába, amely az eurobankjegyek újratervezésének első lépése. Cél, hogy közelebb hozzák a témát az európaiakhoz, és hogy az új bankjegyek a biztonsági elemeikkel együtt a rendelkezésre álló legjobb, legfenntarthatóbb technológiát foglalják magukban.

Az újratervezési folyamatnak két egymást követő szakasza van: új téma kiválasztása és új dizájntervek kidolgozása. A nagyközönséget is bekapcsoljuk a folyamatba, ahogy mind az EKB, mind külön kutatócég közvélemény-kutatást végez.

A jelenlegi tervek szerint az EKB Kormányzótanácsa 2026-ban dönt az eurobankjegyek új dizájnjáról.

500 €-s bankjegyet már nem bocsátunk ki, de továbbra is törvényes fizetőeszköz marad, megtartja fizető- és értékőrző funkcióját.

Az eurobankjegyképek nem szakmai célra előzetes engedély nélkül felhasználhatók a hatályos szabályok (különös tekintettel az EKB/2013/10 határozat 2. cikkére) tiszteletben tartása mellett, amelyek célja, hogy az utánzatot soha ne lehessen összetéveszteni a valódi bankjeggyel (ez ugyanis rontaná az euróba vetett bizalmat).

Ha szakmai célokra szeretne nagy felbontású eurobankjegyképeket felhasználni, vegye fel velünk a kapcsolatot az Euro-Banknotes-Images@ecb.europa.eu címen. Amennyiben elfogadjuk az igényt, elküldjük a megfelelő képeket elektronikus formában.

Az eurorendszer által kifejlesztett és üzemeltetett TARGET-szolgáltatások garantálják a készpénz, az értékpapírok és a fedezet Európa-szerte szabad áramlását.

A pénzügyi piaci infrastrukturális szolgáltatások közé tartozik a T2 (a nagy összegű fizetések kiegyenlítéséhez), a T2S (értékpapírok kiegyenlítéséhez), a TIPS (azonnali lakossági fizetési szolgáltatás) és az ECMS (fedezetkezelési szolgáltatás). Mindezeket jegybankpénzben számolják el. A T2 a leggyakrabban használt felület a központi banki és kereskedelmi banki nagy volumenű fizetésforgalomhoz.

Az EKB és a nemzeti központi bankok sem az euroövezeten belül, sem nemzetközi szinten nem adhatnak tájékoztatást az egyes banki átutalások státuszáról. 

A TIPS a TARGET olyan szolgáltatása, amelyet az EKB és a nemzeti központi bankok hoztak létre 2018-ban. Lehetővé teszi a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy ügyfeleik a nap 24 órájában kezdeményezhessenek pénzátutalást valós időben. A TIPS-nek köszönhetően az azonnali fizetési tranzakciók mostantól gyorsan és biztonságosan lebonyolíthatók.

Mi a készpénzstratégiánk? Miért fontos a készpénz? Mivel fizetnek szívesen az euroövezetben élők?

Miért olyan fontosak a fizetési rendszerek?

Az EKB-ban komoly érdekünk, hogy megbízatásunk keretein belül foglalkozzunk a klímakockázatokkal. Az éghajlatváltozás ugyanis befolyásolja a gazdaságot, tehát kihat az árak stabilan tartására irányuló célunkra. Emellett a bankfelügyelet módját és a saját klímakockázati kitettségünk kezelését is befolyásolja.

Honlapunkon rendszeresen tájékoztatunk arról, hogy az EKB hogyan közelíti meg az éghajlatváltozás problémáját:

Az EKB 2020-ban és 2021-ben monetáris politikai és bankfelügyeleti intézkedéscsomagot vezetett be a pandémia euroövezeti gazdaságra gyakorolt hatásának enyhítése és minden európai polgár támogatása érdekében.

A gyakori kérdésekben részletesen olvashatunk az EKB bankfelügyeletének 2020-ban és 2021-ben a pandémiával kapcsolatban hozott intézkedéseiről.

Az egyik ilyen monetáris politikai intézkedés a pandémiás vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP), amelyet 2020 márciusától vezettünk be. A program célja, hogy a lakosság, a vállalatok és a kormányzatok kedvező feltételek mellett juthassanak forráshoz, ami támogatja a gazdaságot a pandémia okozta problémák megoldásában.

2022. február 10-én bejelentettük, hogy beszüntetjük a bankok rendelkezésére álló utolsó ideiglenes könnyítő intézkedéseket.