JELENTÉS az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre vonatkozóan kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről szóló 1215/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre vonatkozóan kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről szóló 1215/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2010)0054 – C7–0042/2010 – 2010/0036(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0054),

–   tekintettel az EUMSz. 294. cikkének (2) és 207. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0042/2010),

–   tekintettel az EUMSz. 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A7-0243/2010),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

A 2007/2000/EK rendelet[1] értelmében az Európai Unió kivételes, korlátlan vámmentes hozzáférést biztosított az EU-piachoz a stabilizációs és társulási folyamat kedvezményezett országaiból és területeiről származó szinte valamennyi termék számára. Az intézkedések fő célja a nyugat-balkáni országok gazdaságának felélénkítése az EU-piachoz való kiváltságos hozzáférés biztosítása révén. Az ebből eredő gazdasági fejlődés várhatóan előmozdítja majd az egész régió politikai stabilitását. Mivel a 2007/2000/EK tanácsi rendeletet lényegesen és többször is módosították, a 2009. november 30-i 1215/2009/EK tanácsi rendelettel kodifikálásra került[2].

A kereskedelmi kedvezményeket 2010. december 31-ig adták meg; jelenleg az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 1244/99. számú határozata szerint Bosznia és Hercegovinára, Szerbiára és Koszovóra alkalmazzák az 1215/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó valamennyi termék esetében. Az Albániából, a Horvát Köztársaságból, a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból vagy Montenegróból származó termékek, amennyiben úgy határozták meg, továbbra is részesülnek az 1215/2009/EK rendelet rendelkezéseinek, vagy bármely olyan, az 1215/2009/EK rendeletben előírt intézkedésnek a kedvezményeiből, amely az Európai Unió és ezen országok közötti kétoldalú megállapodások keretein belül megállapított kereskedelmi kedvezményeknél előnyösebbek.

Mivel a kereskedelemmel és a kereskedelemre vonatkozó ügyekkel kapcsolatos konkrét ideiglenes megállapodások / stabilizációs és társulási megállapodások az autonóm kereskedelmi kedvezményekben részesülő termékek között már szereplő termékekre vonatkozóan nyújtanak kereskedelmi engedményeket Bosznia és Hercegovinának, valamint Szerbiának, e kedvezményeket törölni kell az 1215/2009/EK tanácsi rendeletből. Ez a „baby beef”(fiatal borjú)-termékek, a cukor és cukortermékek, egyes borok és egyes halászati termékek preferenciális vámkontingenseire vonatkozik.

„A nyugat-balkáni országokra, Izlandra és Törökországra vonatkozó 2009-es bővítési stratégia” című, 2009. november 26-i állásfoglalásában az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a gazdasági válság Nyugat-Balkánt érintő hatásainak enyhítése érdekében.

A kereskedelmi kedvezmények megszűnése objektív gazdasági előnytől fosztaná meg a kedvezményezetteket az EU-val folytatott kereskedelmükben. Ennek hátrányos következményei lehetnének a Nyugat-Balkán gazdasági összteljesítményére, ebből kifolyólag pedig kedvezőtlen hatások érnék nemzeti reformfolyamataikat és az átmenet folyamatait. Ezenkívül gazdasági fellendülésük is komoly veszélybe kerülne.

Ez az oka annak, hogy az előadó határozottan támogatja az 1215/2009/EK rendelet bizonyos elemeinek módosítását annak érdekében, hogy a rendelet hatályát 2015. december 31-ig meg lehessen hosszabbítani, és a Bosznia és Hercegovinával, valamint Szerbiával kötött kétoldalú megállapodások hatálybalépése miatt szükségessé váló egyes kiigazításokat el lehessen végezni.

Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok

Az alaprendelet 2. cikk (2) bekezdésének második albekezdése intézkedéseket ír elő az 1215/2009/EK rendelet 1. cikkében bevezetett preferenciális elbánásra való jogosultság megváltoztatása vagy megszakítása céljából. Ezek az intézkedések széleskörűek, a preferenciális rendelkezések részleges felfüggesztését eredményezhetik és így túlmutatnak a szóban forgó alap-jogiaktus egyszerű módosításánál. Az alaprendelet eredeti változatában a 2. cikk (2) bekezdésének második albekezdése értelmében a Tanács „a Bizottság javaslata alapján, minősített szavazattöbbséggel megfelelő intézkedéseket tesz”. Ez egy messzire mutató rendelkezés, amely csak az alap-jogiaktus tárgyalása és elfogadása időpontjának történelmi kontextusában nyer értelmet. Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés korábbi 133. cikke alapján a Tanács 2009. december 1-jéig az Európai Parlamenttel való konzultáció nélkül fogadott el jogi aktusokat. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárással összhangban együttesen lép fel a közös kereskedelmi politika végrehajtási keretét meghatározó intézkedések elfogadása érdekében. Ezért a 2. cikk (2) bekezdésének második albekezdését hozzá kell igazítani ehhez az új helyzethez.

Az 1215/2009/EK rendelet 3. és 7. cikkében szerepelnek bizonyos végrehajtási hatáskörök, melyek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999/468/EK tanácsi határozaton alapulnak.

A módosító rendelet az 1215/2009/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének módosítását javasolja. E rendelkezés értelmében az exportáló országok illetékes hatóságainak a kontingensek terhére történő behozatalra irányuló kérelmek esetén eredetiségigazolást kell kiadniuk. Az igazolást a Bizottság „fogalmazza meg”. Mivel a rendelet nem túl világosan fogalmaz, az előadó értelmezésében ez azt jelenti, hogy a Bizottság valamiféle sablonokat készít az igazolásokhoz. Mivel a sablon inkább végrehajtási eszköz, mintsem olyan, általános alkalmazású intézkedés, amely „kiegészítené” vagy „módosítaná” az alap-jogiaktust, nem ajánlott ezen intézkedésnek az EUMSz. 290. cikke szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktus irányába való elmozdítása, inkább úgy kellene tekinteni rájuk, mint az EUMSz. 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusokra.

Az 1215/2009/EK rendelet 3. cikkének (4) paragrafusa azokra az intézkedésekre vonatkozik, amelyeket a Bizottság akkor hozhat, ha a mezőgazdasági és halászati termékek behozatala komoly zavart okoz az Európai Unió piacain és azok szabályozási mechanizmusaiban. Az említett cikk igen széles körű mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Bizottságot, és az intézkedés az 1215/2009/EK rendelet tényleges „módosítását” eredményezheti. Például: A Bizottság csökkenthetné a 3. cikk előző albekezdéseiben megállapított kvótát. Ezért a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok megfelelőbb intézkedést jelentenek, mivel az EUMSz. 290. cikkében előírt feltételek („általános alkalmazású” intézkedések és az alap-jogiaktus „módosítása”) ütköznének egymással.

A módosító rendelet is a 4. cikk módosítását javasolja. A „baby-beef” vonatkozásában a módosító rendelet II. melléklete definiálja a „baby-beef” termékek fogalmát, a fő rendelet 3. cikkének (2) bekezdése pedig megállapítja az ezen termékek behozatalára vonatkozó vámokat, valamint az éves vámkontingenst. Ennek megfelelően a Bizottság biztosítja a végrehajtás eszközeit és egységes feltételeket teremt, hogy a tagállamok megfelelően foganatosíthassák a kontingensek vámtételeit/vámokat. A részletes szabályok célja egy olyan végrehajtási rendszer biztosítása, amelyet a Bizottságnak a tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadnia.

A 7. cikk értelmében a Bizottság elvégzi a „Kombinált Nómenklatúra-kódok és a TARIC-albontások módosításait követően szükségessé váló módosításokat és technikai kiigazításokat”, és „a Közösség és az 1. cikkben említett országok és területek közti egyéb megállapodások létrejöttét követően szükségessé váló kiigazításokat”. Az előadó úgy véli, hogy ebből következően a Bizottság módosíthatja a mellékleteket, valamint magának a rendeletnek a cikkeit is. Mivel ezen intézkedések eredményeként az alap-jogiaktus, és különösen annak mellékletei „módosításokkal” egészülnek ki, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell alkalmazni.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok végrehajtására, ellenőrzésére és esetleges visszavonására vonatkozó szabályok megállapítása céljából a 7a., 7b. és 7c. és 7d. cikkek kerültek beillesztésre.

• [1]               HL L 240., 2000.9.23., 1. o.
• [2]               HL L 328., 2009.12.15., 1. o.