JELENTÉS az európai műholdas navigációs programok félidős felülvizsgálatáról: a végrehajtás értékelése, a jövő kihívásai és finanszírozási kilátások

az európai műholdas navigációs programok félidős felülvizsgálatáról: a végrehajtás értékelése, a jövő kihívásai és finanszírozási kilátások

(2009/2226(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az európai műholdas rádiónavigációs programnak (Galileo) a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás és a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret szerinti finanszírozásáról szóló 2007. június 20-i állásfoglalására[1],

–   tekintettel az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2],

–   tekintettel az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról szóló 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3],

–   tekintettel a „Cselekvési terv a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) alkalmazásairól” szóló bizottsági közleményre (SEC(2010)0717),

–   tekintettel az Európai GNSS Ügynökség „GNSS piaci jelentés” című dokumentumára (2010. október),

–   tekintettel „Az uniós költségvetés felülvizsgálata” című bizottsági közleményre (COM(2010)0700),

–   tekintettel „Az európai műholdas navigációs programok félidős értékelése” című bizottsági jelentésre (COM(2011)0005),

–   tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, a Külügyi Bizottság és a Költségvetési Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0165/2011),

A. mivel az Európai Parlament folyamatosan támogatta – a Galileo és az EGNOS programok által végrehajtott – európai globális navigációs műholdrendszert, melynek célja az európai polgárok mindennapi életének javítása, Európa autonómiájának és függetlenségének biztosítása, valamint a műholdas navigációtól függő csúcstechnológiai világpiac jelentős részének megszerzése,

B.  mivel az EU jelenleg függ az amerikai globális helymeghatározó rendszertől (GPS), hiszen a GDP körülbelül 7%-át előállító tevékenységek támaszkodnak rá,

C. mivel a Galileo a várakozások szerint olyan világos előnyöket fog nyújtani a GPS-hez képest, mint a megnövelt pontosság, a globális integritás, a szolgáltatás hitelesítése és garanciája, továbbá stratégiai autonómiát ad majd az Unió számára,

D. mivel a globális GNSS piac exponenciálisan növekszik – becslések szerint 2020-ban eléri a 150 milliárd eurót –, de ennek kevesebb, mint 20%-a keletkezik az EU-ban,

E.  mivel az EGNOS-t már 80 000 európai gazdálkodó használja naponta, és a közelmúltban alkalmasnak minősítették a polgári repülés céljaira, és mivel a közeljövőben várhatóan a tengeri közlekedés céljaira is alkalmasnak minősítik majd;

F.  mivel a Galileo célja, hogy a világ technológiailag legfejlettebb, legkorszerűbb globális navigációs műholdrendszerévé váljon, amely képes felállítani a jövőbeni globális standardot magas fokú tudományos koncentrációt, fejlett technológiákat és szakképzett humánerőforrásokat bevonva, illetve hozzájárulva az innovációhoz és az uniós ipar versenyképességéhez,

G. mivel az EGNOS és a Galileo 60 milliárd euró közvetett hozamot fog hozni az uniós gazdaságnak és társadalomnak, megerősített közúti és légi biztonság, csökkentett levegőszennyezés és kevesebb növényvédőszer-felhasználás, új munkahelyek és közbiztonság formájában, és a hasonló befektetésekhez képest rendkívül jelentős ár-érték arányt képviselve,

H. mivel a négy globális és két regionális műholdas navigációs rendszer különböző nemzetközi szereplők általi felállítása miatt a szolgáltatások rendelkezésre bocsátásának gyorsasága létfontosságú elem ahhoz, hogy mihamarabb a Galileo lehessen az egyik alternatív lehetőség a rendelkezésre álló nagyobb GNSS-rendszerek között,

I.   mivel a globális rádiónavigációs műholdrendszer (GNSS) finanszírozásához kezdetben választott köz- és magánszféra közötti partnerség kudarca miatt 2007-ben olyan döntés született, hogy a programok megvalósítását a továbbiakban kizárólag az uniós költségvetésből finanszírozzák (3,4 milliárd euró a meghatározás, a tesztelés és a kiépítés szakaszaira 2013-ig), és következésképpen az Európai Unió kizárólagos tulajdonossá vált, aminek eredményeképpen a Galileo és az EGNOS lesz az első ilyen típusú, nagyszabású, az EU tulajdonában lévő, projekt,

J.  mivel a Galileo polgári ellenőrzés alatt működő polgári rendszer, és valamennyi szolgáltatásának meg kell felelnie a nemzetközi űrjognak, az uniós szerződéseknek, illetve az ENSZ Alapokmányában és az ENSZ-szerződésekben lefektetett elveknek,

K. mivel a programhoz kapcsolódó, és többek között a pontatlan költségbecslés és költségkezelési stratégiák miatt megnövekedett költségek csak a 18 műholdat magában foglaló kezdeti operatív képesség (Initial Operating Capacity, IOC) elindításának finanszírozását teszik lehetővé a jelenlegi költségvetésből,

L.  mivel a Bizottságnak világos értékelést kell bemutatnia az összes lehetséges technikai választási lehetőségről, illetve a hozzájuk kapcsolódó költségekről és előnyökről azt megelőzően, hogy döntés születne a következő többéves pénzügyi keret uniós költségvetésének terhére történő további pénzügyi kötelezettségvállalásról;

Félidős értékelés: a végrehajtás értékelése

1.  üdvözli a Bizottság jelentését, mely felvázolja e fontos irányadó kezdeményezés jelenlegi helyzetét és jövőbeli kihívásait;

2.  sajnálja azonban a félidős felülvizsgálat késői megjelentetését, mivel túl sok ideig okozott bizonytalanságot a projektben elért általános haladásról és annak pénzügyi helyzetéről, ami káros hatással van a GNSS-alkalmazások piaci elterjedésére és az állami támogatásra;

3.  az átláthatóság fokozása érdekében felhívja a Bizottságot, hogy a jelenlegi helyzet fényében frissítse a GNSS stratégiai keretet (C(2008)8378), beleértve a főbb fellépéseket, a becsült költségvetést és a célkitűzések eléréséhez szükséges menetrendet;

4.  a jövőbeni költségtúllépések megelőzése érdekében felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki szigorú költségmegszorító és kockázatenyhítő politikákat, beleértve a műholdak fellövéséhez kapcsolódó költségek ellenőrzés alatt tartásához szükséges politikákat is; javasolja, hogy a Bizottság tanulmányozza az eddigi megállapításokat, és fontolja meg független szakértők alkalmazását – többek között az érintett iparágak szakterületeiről is –annak érdekében, hogy jelentősen javítani lehessen a projektirányítás hatékonyságát;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy az ambiciózus ütemterv betartása érdekében hajtsa végre a kockázatok csökkentése céljából javasolt intézkedéseket – mint a kritikus fontosságú munkacsomagok esetében alkalmazott kettős beszerzés –, figyelembe véve az érintett piacokon kialakult tényleges verseny szintjét, illetve a többek között a hetedik Űrtanács 2010. november 25-i állásfoglalásában tükröződő politikai akaratot a fellövési képesség jövőbeni fenntartására Európában;

Pénzügyi helyzet

6. úgy véli, hogy a kezdeti operatív képességet – mely 18 műholdon alapuló kezdeti szolgáltatások nyújtására képes – legkésőbb 2014-re meg kell valósítani annak biztosítása érdekében, hogy valóban a Galileo legyen a vevőkészülékek gyártóinak második hivatkozási GNSS-rendszere; sürgeti e tekintetben a Bizottságot, hogy minél előbb indítsa el a keringési pályán történő tesztre szolgáló négy műholdat, dolgozzon ki világos ütemtervet a fennmaradó 14 műhold fellövésére, és fejezze be a végleges munkacsomagokat;

7.  meggyőződése, hogy a 27 műholdból és megfelelő számú pótműholdból álló rendszeren, valamint a megfelelő földi infrastruktúrán alapuló teljes operatív képesség (Full Operating Capacity, FOC) előfeltétele a Galileo hozzáadott értékének eléréséhez a hitelesítés, a magas fokú pontosság és a folyamatos szolgáltatás szempontjából, és ezáltal a gazdasági és társadalmi előnyök learatásához; úgy véli, hogy a teljes operatív képesség teljesítésének az európai intézmények általi világos és egyértelmű támogatása szükséges ahhoz, hogy a felhasználókat és a befektetőket meg lehessen győzni az EU hosszú távú elkötelezettségéről; felkéri a Bizottságot, hogy ennek érdekében küldjön pozitív jelet a piac számára;

8.  sajnálja, hogy nem javasoltak kiegészítő finanszírozást e programra a többéves pénzügyi keret kiigazítása által, ami további késésekhez, újabb költségekhez és esetleg a megfelelő alkalom elszalasztásához vezet; ennek tükrében úgy véli, hogy a teljes operatív képességet legkésőbb 2018-ra el kell érni, ami a Bizottság becslése szerint további 1,9 milliárd eurós kiegészítő finanszírozást, 2014-től kezdődően pedig körülbelül évi 800 millió eurós finanszírozást igényel a működési költségek fedezésére; felhívja a Bizottságot, hogy aktívan használjon ki a hatékony működésből származó minden megtakarítási lehetőséget és hozzon létre megfelelő finanszírozási struktúrát (figyelembe véve többek között a Galileo kereskedelmi szolgáltatásából származó bevételeket) a szükséges kiegészítő finanszírozás korlátozása érdekében;

9.  kiemeli, hogy a GNSS K+F tevékenységeinek jelenlegi uniós finanszírozása nem több mint évi 15 millió euró; felhívja a figyelmet arra, hogy más K+F programok láthatják a kárát annak, ha e tevékenységek kiegészítő finanszírozása a jelenlegi (7. kutatási) keretprogram terhére történik; véleménye szerint a jövőben több finanszírozást kell biztosítani a 8. kutatási keretprogram alatt és egyéb intézkedések révén a GNSS-alapú termékek és szolgáltatások fejlesztésének elősegítése érdekében;

10. hangsúlyozza a GNSS-alkalmazások és -szolgáltatások kifejlesztését szolgáló finanszírozás növelésének alapvető fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a Galileo által képviselt infrastrukturális beruházást teljes mértékben ki lehessen aknázni, és hogy a Galileo rendszer teljes kapacitása kiépülhessen;

A nyilvánosság tájékoztatása

11. határozottan úgy véli, hogy a GNSS számára csak úgy biztosítható kiegészítő finanszírozás, ha a döntéshozók és a közvélemény figyelmét sikerül felhívni azokra az előnyökre, amiket a GNSS kínálhat az EU gazdasága és társadalma számára; helyesli az éves „Galileo Masters” ötletversenyhez (amelyen 2010-ben 44 ország 350 nevezője indult), a Galileo gyermekversenyhez és a GNSS-innovációs díjhoz hasonló konkrét kezdeményezéseket;

12. sürgeti a Bizottságot és az Európai GNSS Ügynökséget, hogy tegyenek sokkal jelentősebb erőfeszítéseket azért, hogy felhívják a potenciális felhasználók és befektetők figyelmét a GNSS-re, elősegítsék a GNSS-alapú szolgáltatások használatát, valamint azonosítsák és összefogják az ilyen szolgáltatásokra irányuló európai keresletet; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a Galileo uniós szintű közérdek, ezért indokoltan tart igényt közfinanszírozásra;

13. felkéri a Bizottságot és a GSA-t, hogy megfelelő pályázati felhívások, tudatosságnövelő kampányok és technológiatranszfer-mechanizmusok révén lépjenek kapcsolatba a világűrrel kapcsolatos tevékenységet folytató nemzeti hatóságokkal és kkv-kal mint a GNSS-alkalmazások potenciális végfelhasználóival, ezzel párhuzamosan hangsúlyt helyezve az európai regionális egyensúly fenntartásának fontosságára;

Nemzetközi dimenzió

14. felhívja a Bizottságot, hogy aktívan vonja be a világ azon régióit, ahol az európai GNSS-technológia és -alkalmazások használata segítheti a piac fejlődését, mint például Latin-Amerika, Délkelet-Ázsia vagy Afrika;

15. támogatja a Bizottság azon erőfeszítéseit, hogy biztosítsa a Galileo kompatibilitását és interoperabilitását az egyéb műholdas navigációs rendszerekkel, és hogy globális szabványosításra törekszik; e tekintetben sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy használjanak fel minden rendelkezésre álló eszközt a jelenlegi kompatibilitási kérdések Kínával történő gyors megoldása érdekében;

Jövőbeli kihívások: finanszírozás és irányítás

16. hangsúlyozza az űrpolitika és a műholdas rádiónavigációs program stratégiai fontosságát azon törekvés szempontjából, hogy konkrét projektekre alapozva alakítsanak ki egy tényleges európai ipari stratégiát, amely projektek kézzelfogható eredményeket nyújtanak a polgároknak és vállalkozásoknak; e tekintetben felkéri a Bizottságot, hogy ismerje el a műholdas navigáció által betölthető fontos szerepet, és integrálja azt az összes többi releváns közösségi politikába;

17. kiemeli, hogy a további késések, a költségek újratervezésének és a felhasználói bázis destabilizációjának minimálisra csökkentése érdekében fontos a hosszú távú stabilitás; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb nyújtson be jogalkotási javaslatot a GNSS-programok szolgáltatásainak jövőbeni szintjére, finanszírozására és irányítására vonatkozóan; úgy véli továbbá, hogy a programok megfelelő irányítása érdekében létfontosságú a releváns tudás és a felhalmozott tapasztalat megtartásának biztosítása;

18. felkéri a Bizottságot, hogy a jövőbeni jogalkotási javaslat keretében végzendő hatásvizsgálat tartalmazzon világos és átfogó tájékoztatást a következőkről:

- a különféle Galileo műhold-konfigurációk (többek között az IOC és az FOC, akár önmagukban, akár más GNSS-rendszerekkel kombinálva) által biztosítható szolgáltatások (nyílt szolgáltatások, életvédelmi szolgáltatás, kereskedelmi szolgáltatások, kormányzati ellenőrzésű szolgáltatások) műszaki jellemzői (pontosság, földrajzi lefedettség, integritás stb.);

- az EGNOS szolgáltatások szerepe a különféle lehetséges Galileo-konfigurációk fényében, valamint annak megválaszolása, hogy teljes operatív képesség esetén meg kell-e tartani az EGNOS-t;

- a lehetséges Galileo- és EGNOS-konfigurációk költségei, az infrastrukturális beruházások, valamint az igazgatási és rendkívüli költségek tekintetében (az IOC, az FOC és más lehetséges választási lehetőségek esetében);

19. úgy véli, hogy a Galileót és az EGNOS-t – mivel uniós tulajdonú európai programok, amelyek EU-szintű közérdeket képviselnek – nagyrészt az EU költségvetéséből kell finanszírozni; úgy véli, hogy – az EU-költségvetésből származó hozzájárulások mellett – valamennyi lehetséges finanszírozási forrást, beleértve az innovatív finanszírozási formákat is, meg kell vizsgálni; hangsúlyozza, hogy a múltban alkalmazott eseti, sürgősségi költségvetési megoldások veszélyeztetik az ilyen stratégiai, nagyszabású uniós projektek sikerét és hozzáadott értékét, illetve aláássák az őket előrevivő politikai lendületet; ezért úgy véli, hogy tartós, globális és hosszú távú finanszírozási megoldásokat kell találni; javasolja, hogy előre meghatározott éves összeget biztosítsanak az EU költségvetéséből (a Galileo fennmaradó infrastruktúrájának, valamint a működési költségek finanszírozására); kiemeli, hogy a 2013 utáni időszak félidős felülvizsgálatában található becsült összegek jelzésértékűek, és felhívja a Bizottságot, hogy 2011 nyaráig nyújtsa be a becsült pénzügyi szükségletek részletes felsorolását a projekt elszámoltathatóságának, kiszámíthatóságának és átláthatóságának növelése érdekében;

20. úgy véli, hogy a váratlan kiegészítő költségeket a közösségi költségvetésből kell finanszírozni az egyéb meglévő programok veszélyeztetése nélkül; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy értékelje egy „Galileo tartalékalap” létrehozásának lehetőségét az ilyen váratlan költségek fedezése érdekében;

21. úgy véli, hogy a GNSS hosszú távú irányítási és igazgatási szerkezetének gondoskodnia kell a feladatok és felelősségek Bizottság, Európai GNSS Ügynökség és Európai Űrügynökség közötti megosztásáról, valamint meg kell oldania az egyéb releváns kérdéseket, például a megfelelő költségmegosztás, a bevételek elosztására szolgáló mechanizmus, a felelősségi rendszer, az árpolitika, illetve a magánszféra lehetséges bevonásának és GNSS-programokhoz való hozzájárulásának kérdéseit; ezzel összefüggésben felkéri a Bizottságot, hogy tegyen gyors előrelépést a rendszer üzemeltetésére szolgáló jövőbeni irányítási mechanizmusokkal kapcsolatosan zajló mérlegelésben, vállaljon felelősséget a hosszú távú műveletekért és az infrastruktúra kiigazításáért, biztosítsa a felhasználók számára nyújtott szolgáltatások és adatszolgáltatások folyamatosságát, valamint maximális mértékben aknázza ki a kereskedelmi szolgáltatások kifejlesztésében rejlő lehetőségeket;

22. hangsúlyozza, hogy a GNSS hosszú távú irányítási és igazgatási szerkezetének teljes mértékben átláthatónak, pénzügyi szempontból ésszerűnek és elszámoltathatónak kell lennie, és a lehető legfelelősségteljesebben kell működnie; ezzel összefüggésben megállapítja, hogy a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel rendszeresen egyeztetni kell, és ezeket az intézményeket részletesen tájékoztatni kell a fejleményekről;

23. felkéri a Bizottságot, hogy alakítson ki megfelelő mechanizmusokat annak biztosítására, hogy a magánkézben lévő és a kormányzati ellenőrzésű GNSS-alapú szolgáltatások és alkalmazások egyaránt eleget tesznek az alapvető állampolgári jogoknak, például a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jognak;

24. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Űrügynökségnek.

• [1]  HL C 146 E., 2008.6.12., 226. o.
• [2]  HL L 196, 2008.7.24., 1. o.
• [3]  HL L 176, 2010.10.20., 11. o.

I. Bevezetés

Az EU fontos lépést tett a 683/2008/EK rendeletben meghatározott arról szóló politikai döntésével, hogy felállít egy önálló európai globális navigációs műholdrendszert (GNSS) (Galileo és EGNOS), mely EU-tulajdonú és az EU irányítása alatt van. Ez a közlemény ezen irányadó kezdeményezés félidős felülvizsgálata, mely értékeli az eddig elért haladást és megvalósított végrehajtást, valamint vitát indít a jövőbeli irányításról, üzemeltetésről és finanszírozásról.

Galileo – rövid áttekintés

A Galileo, az EGNOS-szal együtt (Európai Geostacionárius Navigációs Lefedési Szolgáltatás, egy olyan rendszer, amely javítja az amerikai GPS-információk pontosságát és megbízhatóságát) alkotják az EU által kifejlesztett GNSS-t. Bejezésekor a Föld felszínétől körülbelül 23000 km-re lévő pályán mozgó 27 műholdból és megfelelő számú pótműholdból, és körülbelül 40 földi állomás hálózatából fog állni.

Két fő ok vezette az EU-t a saját globális műholdas navigációs rendszer felállítására vonatkozó döntésében: Európa autonómiája és függetlensége a többi globális műholdas navigációs rendszerektől, másodsorban pedig az, hogy részt szerezzen ebből a mérhetetlenül növekvő csúcstechnológiai piacból, melyet ma nagyrészt az USA ural.

A Galileo második generációs műholdas navigációs rendszerként több olyan jeljavító megoldással rendelkezik majd, ami nagyobb pontosságot, valamint a multipath visszaverődésekkel és interferenciával szembeni nagyobb ellenállást eredményez majd, illetve elsősorban a globális integritás és a hitelesítési koncepció különbözteti meg a GPS-től és az orosz GLONASS-tól (Globalnaja Navigacionnaja Szputnyikovaja Szisztyema). A GPS és a GLONASS rendszerektől eltérően a Galileót polgári ellenőrzés alatt álló polgári rendszernek tervezték, ami ezt jelenti, hogy garantált a szolgáltatás folytonossága. Ez utóbbi szempont igen fontos akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ma már az EU GDP-jének 7%-a (a pénzügyi ágazat, a közlekedés, a telekommunikáció, a villamosenergia-hálózatok, a tőzsdei rendszerek, stb.) függ a GPS rendelkezésre állásától. A GPS-jel (ideiglenes) korlátozása vagy gyengülése tehát rettenetes következményekkel járna gazdaságunkra és társadalmunkra nézve, amennyiben nincs más globális műholdas helymeghatározási rendszer.

A Galileo projektet négy szakaszban hajtják végre:

1. A meghatározási szakasz 2001-ben zárult le, ennek során megtervezték a rendszer struktúráját, valamint megtörtént a jövőbeni szolgáltatások meghatározása.

2.  A fejlesztési és tesztelési szakasz 2002-ben kezdődött és a tervek szerint 2005-ben fejeződött volna be. Két kísérleti műholdat (GIOVE-A, GIOVE-B) lőttek fel, amelyek segítségével teljesíteni tudták az elsődleges célt, a frekvencia-hozzáférés biztosítását. A négy teljes értékű műholddal elvégzendő keringési pályán történő tesztre 2011 dereka és 2012 eleje között kerülhet sor.

3.  A kiépítési szakasz a Galileo-rendszer teljes felállítását jelenti a 30 műhold, köztük a pótműholdak fellövésével és a földi létesítmények létrehozásával.

4.  A hasznosítási szakasz a teljes operatív kapacitás kiépítését követően kezdődik majd.

A Galileo-műholdrendszert a közbeszerzésekre vonatkozó uniós szabályoknak megfelelően építik ki, olyan nyílt és tisztességes versenyre törekedve, amely egyenlő feltételeket biztosít valamennyi potenciális szállító számára. A beszerzést hat munkacsomagra osztották fel, részletes szabályokat alkotva a fővállalkozókra és egyéb szereplőkre, valamint a kkv-knak juttatandó szerződések arányára vonatkozóan.

A tervek szerint a Galileo a köz- és a magánszféra közötti partnerség (PPP) keretében jött volna létre. A PPP-tárgyalások 2007 tavaszán összeomlottak, ami miatt módosítani kellett az elképzelést. Az európai GNSS-programot jelenleg kizárólag uniós költségvetésből finanszírozzák, 2014-ig 3,4 milliárd eurós összeggel.

A program közvetett hasznát évi 60 milliárd euróra becsülik (beleértve a beszállító és felhasználói piacokat és a közhasznokat is). A GNSS diszruptív technológiának számít (mint az IKT), jelentős innovációs potenciált hordoz, valamint több ágazatban lehetővé teszi csúcstechnológiájú tudásbázis kiépítését és a termelékenység javítását. A GNSS-alapú termékek és szolgáltatások piacának éves növekedési ritmusát 10%-osnál is magasabbra becsülik.

A Galileo tulajdonosa az EU. Vezetését és irányítását az alábbiak szerint lehet összefoglalni:

· A politikai felügyeletet az Európai Parlament és a Tanács gyakorolja. Ennek érdekében létrehozták a Galileo intézményközi panelt.

· A program irányítója a Bizottság.

· A Bizottságot az Európai GNSS Ügynökség támogatja, ez utóbbi akkreditációs hatóságként működik, illetve felel a piac előkészítéséért és a tanúsítás megszervezéséért.

· Az Európai Űrügynökség a megrendelő, vagyis a beszerzési és tervezési ügynök.

II. A végrehajtás értékelése

Eddigi eredmények

A közlemény kiemeli az eddig elért eredményeket:

· Az EGNOS nyílt szolgáltatást 2009 októberében működőképesnek nyilvánították. Az EGNOS-t ma naponta 80000 európai gazdálkodó használja a precíziós mezőgazdaság céljaira; hamarosan a polgári repülés és a tengeri közlekedés céljaira is használni kezdik;

· a rendszertervezéssel, műveletekkel és az ESA által eredetileg megrendelt négy műholdon felüli újabb 14 Galileo-műholdhoz kapcsolódó kivitelezéssel és fellövéssel kapcsolatos szerződéseket már aláírták (a fennmaradó kettőt 2011 első felében fogják megkötni);

· a (keringési pályán történő tesztelésre szolgáló) négy teljes értékű Galileo-műhold fellövésének előkészítése megkezdődött, várhatóan 2011 közepén / 2012 elején sor kerülhet a fellövésre;

· 2010-ben elfogadták a GNSS alkalmazásokkal kapcsolatos cselekvési tervet, amely konkrét kezdeményezéseket tartalmaz a felhasználói piac megerősítésére;

· fontos lépések születtek a földi infrastruktúra kiépítése terén, ideértve több, az EU területén belüli vagy azon kívüli földi állomás létrehozását;

· a hetedik keretprogramon belül több pályázatot is közzétettek összesen 120 millió euró értékben alkalmazások fejlesztése és vevőtechnológiák vonatkozásában.

A pénzügyi háttér

A pénzügyi helyzet kevésbé pozitív. A keringési pályán történő tesztelés és a pályára állítás költségei jelentősen nőttek. A jelenlegi költségvetés mellett a Bizottság arra számít, hogy a rendszer csak 18 műholdból áll majd (14 + a 4 tesztelésre fellőtt műhold). E rendszer révén a program eljuthat a kezdeti operatív képesség stádiumába, amely már lehetővé teszi az alapvető szolgáltatásokat, vagyis a kezdeti nyílt szolgáltatást, a kutatási és vészhelyzeti szolgáltatást és a PRS-szolgáltatást, jóllehet nem a maximális teljesítménnyel.

Az alapvető szolgáltatások révén már meg lehet kezdeni a Galileo-kompatibilis felszerelések terjesztését és az alkalmazások körének szélesítését. A Galileo GNSS-piacon való térhódítását már ekkor elő lehet segíteni, és ugyanakkor erősíteni lehet az európai vállalkozások innovációs kapacitását és versenyhelyzetét. A kezdeti operatív képesség jelzi majd a világnak, hogy az EU elkötelezett egy fejlett GNSS-rendszer kiépítése mellett, és képes is erre.

A Galileo előnyeinek maradéktalan kiaknázása érdekében azonban el kell érni a teljes operatív képességet. A csökkentett rendszer teljesítményszintje az első lépés a piaci térhódításban, ám ez rendkívül korlátozott és nem elegendő a Galileo céljainak eléréséhez.

A teljes operatív képesség elérése további beruházásokat tesz szükségessé. Mivel a Bizottság nem javasolt további forrásokat a jelenlegi többéves pénzügyi keret idejére, 2014-től az eredetileg tervezettnél több kiegészítő finanszírozásra lesz szükség. A teljes operatív képesség eléréséhez szükséges többletköltségeket (amelyeket például a termelési lánc megszakadása okozott) jelenleg körülbelül 1,9 milliárd euróra becsüli a Bizottság. Ennek következtében ráadásul a teljes operatív képesség elérése 2-3 évvel ki is tolódik (kb. 2019-ig), aminek következtében jelentős közvetett haszon vész el.

A többletköltségek súlyos problémát jelentenek, ám a megfelelő szemszögből kell vizsgálni őket: A GPS-rendszer kifejlesztése, megvalósítása és továbbfejlesztése körülbelül 40 milliárd dollárba került. A Galileo bármely hasonló infrastrukturális beruházásnál sokkal magasabb megtérülési arányt mutat majd (például a transzeurópai hálózatok átlagosan 8%-os megtérüléssel működnek, míg a Galileo esetében 49%-ra számítanak).

Nemzetközi tevékenységek

A első kínai COMPASS műhold 2007-es pályára állításával arra számíthatunk, hogy hamarosan új műholdas navigációs rendszer lép majd működésbe (a negyedik globális rendszer a GPS, a GLONASS és a Galileo után). India is saját regionális rendszert fejleszt (IRNSS – Indian Regional Navigation Satellite System), Japán szintén saját Quasi-Zenith System (QZSS) rendszerén dolgozik. Versenytársaink erősebbé váltak, és feltételezhetően dinamikusan haladnak előre. Annak érdekében, hogy a Galileo legyen a chipgyártók második globális GNSS-választása, kulcsfontosságú, hogy mihamarabb elérhetővé tegyük a kezdeti szolgáltatásokat, valamint hosszú távú kötelezettséget vállaljunk a Galileo jövőbeni finanszírozására.

A GNSS-programok előtt álló nemzetközi tevékenységekkel összefüggő fő kihívás a Galileóval való kompatibilitás és interoperabilitás biztosítása, a GNSS-szel kapcsolatos globális forrásokhoz való hozzáférés és az egész világra kiterjedő normák meghatározása, az adott űrszegmens biztonságának garantálása és a földi állomások hálózatának kiépítése, egyszersmind biztosítva az uniós finanszírozással kifejlesztett érzékeny GNSS-technológiák szigorúbb ellenőrzését, valamint közös nemzetközi erőfeszítésre törekedve innovatív alkalmazások és szupraregionális érdekű speciális alkalmazások kifejlesztése céljából. Fontos cél lesz a piaci lehetőségek kialakítása az európai GNSS-technológia és alkalmazási ipara számára.

III. Jövőbeli kihívások

A félidei felülvizsgálat megnyitja a vitát a GNSS-programok jövőbeli irányítását, üzemeltetését és finanszírozását illetően is. E fontos vita során tisztázni kell az uniós intézmények szerepét és a hosszú távú kötelezettségvállalás kérdését is.

2013 utáni működés és üzemeltetés

Széles körű és mindenre kiterjedő politikai szintű vitát kell folytatni arról, hogy milyen ambíciókat fogalmazunk meg (ez befolyásolja a nyújtott szolgáltatások szintjét) és milyen források állnak rendelkezésre (politikai döntést kell hozni arról, hogy pusztán uniós forrásokból kap-e finanszírozást a program, vagy lehetségesek a nemzeti és magán hozzájárulások is). E vita eredménye befolyásolja majd a GNSS-rendszerek jövőbeli irányításával és igazgatásával kapcsolatos politikai opciókat.

A vita fontos szempontjai:

· Az EGNOS és a Galileo üzemeltetési költségeit körülbelül évi 800 millió euróra becsülik. Az EGNOS és a Galileo hosszú távú stabilitásának garantálásához és az e projektek által a felhasználóknak nyújtott szolgáltatásokból származó haszon maximalizálása érdekében e költségek finanszírozására vonatkozó hosszú távú kötelezettségvállalásra van szükség.

· A közeljövőben a bevételek (javarészt a rendkívül pontos kereskedelmi szolgáltatásért fizetett díjak) várhatóan korlátozottak lesznek, 2030-ig lassan nőnek majd évi 80 millió euróra, ami azt jelenti, hogy a gazdasági önfenntartás nem a közeli jövőben várható.

· Sürgősen tisztázni kell a műholdas navigáció felelősségi rendszerét, különös tekintettel az EGNOS-ra, annak érdekében, hogy enyhíteni lehessen a biztonsági szempontból kritikus alkalmazásokra irányuló szolgáltatások felelősségi kockázatait.

· A tulajdonlásból adódóan fontos szempont a szellemi tulajdonjogok és a kockázatkezelés kérdései.

· Jelentősebb k+f finanszírozásra van szükség a felhasználói alkalmazások fejlesztése érdekében.

A fenti vita eredményeitől függően a Bizottságnak átfogó elemzést kell készítenie annak érdekében, hogy pontosabban meg lehessen ismerni a 2013 utáni működéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos lehetséges forgatókönyveket. Ide tartoznak az üzemeltetés kereskedelmi szempontjai, valamint a különféle üzemeltetései modellek jogi, szerződési és finanszírozási struktúrái, amelyek révén biztosítható, hogy stabil irányítási modell jöjjön létre.

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az európai műholdas navigációs programok félidős felülvizsgálatáról: végrehajtásvizsgálat, a jövő kihívásai és finanszírozási kilátások
(2009/2226(INI))

A vélemény előadója: Maria Eleni Koppa

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  támogatja a Galileo elnevezésű, európai globális műholdas rádiónavigációs programot, mint az EU gazdasági fejlődése, biztonsága és stratégiai autonómiája megerősítésének eszközét, ugyanakkor elismeri, hogy világűr-politika – a meghatározás természetéből adódóan – nem folytatható az e téren jelentős egyéb szereplőktől elszigetelt módon;

2.  megjegyzi, hogy a Bizottság és az Európai Űrügynökség (ESA) párbeszédet és együttműködést folytat egyéb, globális navigációs műholdrendszer (GNSS) szolgáltatókkal, nevezetesen az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Indiával és Japánnal, a műholdrendszerek kompatibilitásának, és amennyiben lehetséges, interoperabilitásának biztosítása érdekében;

3.  tudomásul veszi a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke által a Bizottság elnökének a frekvenciasávok kérdésével kapcsolatos levelére adott választ, és olyan megoldás keresésére hív fel, amely biztosítja a Compass és a Galileo rendszer kompatibilitását;

4.  kitart amellett, hogy a Galileo szolgáltatásainak biztosításakor szem előtt kell tartani azt az elvet, hogy a Galileo polgári ellenőrzés alatt működő, polgári rendszer; ugyanakkor annak lehetséges katonai felhasználását elismerve hangsúlyozza, hogy a Galileo felhasználásának minden esetben meg kell felelnie a nemzetközi jog előírásainak, az ENSZ Alapokmányának és az EU-Szerződéseknek;

5.  felszólítja a Bizottságot mint programvezetőt, hogy a Galileo nem engedélyezett felhasználási lehetőségeinek minimálisra csökkentése érdekében állapítsa meg a műszaki biztonsági intézkedésekre vonatkozó szükséges kritériumokat és a kormányzati ellenőrzésű szolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó konkrét eljárásokat, valamint dolgozzon ki egy, a GALILEO-hoz kapcsolódó érzékeny termékek és technológiák átadására vonatkozó ellenőrzési rendszert;

6.  kitart amellett, hogy az uniós tagországok a GNSS-hez kapcsolódó termékek exportellenőrzésére vonatkozó ágazati kérelmek elbírásakor teljes mértékben ismerjék el a GNSS érzékeny jellegét, nevezetesen az EU és polgárai biztonságára és az európai GNSS programokra gyakorolt hatást, különösen akkor, ha e termékekre nemzetközi exportellenőrzési rendszerek vonatkoznak, pl. a Wassenaari Megállapodás a hagyományos fegyverek, valamint a kettős felhasználású áruk és technológiák exportjának ellenőrzéséről;

7.  ugyanakkor, tekintettel az EU általános költségvetéséből fedezett hatalmas beruházásra, megismétli álláspontját, hogy a Galileo rendszernek alkalmasnak kell lennie a KKBP/KBDP – és ezen belül a válságkezelési műveletek –, valamint az EU szolidaritási és kölcsönös segítségnyújtási záradékai végrehajtásának támogatására is; miután a Bizottság, az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) és az ESA között már működésbe lépett a védelmi és biztonsági kutatások európai együttműködési kerete (EFC), felhív a szóban forgó együttműködés Galileóra való kiterjesztésére;

8.  hangsúlyozza, hogy a békés célok mentén kialakított európai űrpolitika semmilyen körülmények között nem vezethet a világűr általános felfegyverzéséhez, és ismét megerősíti a Világűr-egyezményben lefektetett elvek iránti elkötelezettségét, különös tekintettel az alábbi elvekre:

     –   a világűrnek kizárólag békés célokra való használata;

    –    a világűr felderítésében és használatában való nemzetközi együttműködés előmozdítása;

     –   a fellövést végző hatóság felelőssége harmadik államnak okozott kár esetén, az űrobjektumok által okozott károkkal kapcsolatos nemzetközi felelősségről szóló ENSZ-egyezményben részletesebben meghatározottak szerint;

9.  támogatja az ENSZ-nek a világűrben végzett tevékenységek szabályozására és a nemzetközi űrjog további kodifikálására irányuló erőfeszítéseit; ezzel kapcsolatban üdvözli az Európai Unió világűrben folytatott tevékenységekre vonatkozó magatartási kódexének elfogadását, amely figyelembe veszi az űrszemét csökkentésének szükségességét, és amelyhez továbbra is bármely, az Európai Unión kívüli ország csatlakozhat; ismételten felhív a magatartási kódex jogilag kötelező erejű eszközzé való átalakítására;

10. támogatja az űrbeli helyzet ismeretére irányuló európai kapacitásoknak a létfontosságú űrbeli európai infrastruktúra védelme érdekében a lehető leghamarabb történő kiépítését; e tekintetben teljes mértékben támogatja az ESA és az EDA e téren végzett kiegészítő munkáját.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az európai műholdas rádiónavigációs programok félidős felülvizsgálatáról: a végrehajtás értékelése, a jövő kihívásai és finanszírozási kilátások
(2009/2226(INI))

A vélemény előadója: Edit Herczog

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza az űrpolitika – és különösen a két kiemelt program, a GMES és a műholdas rádiónavigációs program – stratégiai fontosságát azon törekvés szempontjából, hogy konkrét projektekre alapozva alakítsanak ki egy tényleges európai ipari stratégiát, amely projektek kézzelfogható eredményeket nyújtanak a polgároknak és vállalkozásoknak;

2.  emlékeztet arra, hogy a globális rádiónavigációs műholdrendszer (GNSS) finanszírozásához kezdetben választott köz- és magánszféra közötti partnerség kudarca miatt 2007-ben olyan döntés született, hogy a programok megvalósítását a továbbiakban kizárólag az uniós költségvetésből finanszírozzák; emlékeztet továbbá arra, hogy ezzel összefüggésben és a jelenlegi többéves pénzügyi keretben rendelkezésre álló előirányzatok szűkössége miatt az 1a címsor felső határát 2,4 milliárd euróval felemelték a 2007–2013-as időszakra; kiemeli, hogy az ITER-projekt finanszírozásának szűkössége miatt a Bizottság 2010-ben ismét a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatát javasolta az 1a címsor felső határának növelése érdekében;

3.  hangsúlyozza, hogy az ilyen eseti, sürgősségi megoldások veszélyeztetik a stratégiai, nagyszabású uniós projektek sikerét és hozzáadott értékét, illetve aláássák az őket előrevivő politikai lendületet; úgy véli, hogy ehelyett hosszú távú, uniós szintű finanszírozást biztosító költségvetési megoldást kell kidolgozni, a programok helytállóságát és fenntarthatóságát biztosító technológiai követelmények és az ütemterv betartásával;

4.  emlékeztet arra, hogy a 2007. november 23-i vonatkozó megállapodást követő, az európai GNSS-programok finanszírozásáról szóló együttes nyilatkozatban a Parlament és a Tanács megerősítette, hogy a Galileo globális navigációs műholdrendszer teljes műveleti képességéhez szükséges teljes becsült összeg a 2007 és 2013 közötti időszakban 3,4 milliárd euró, és kijelentette, hogy ezt az összeget nem szabad túllépni a 2007–2013-as pénzügyi keret időtartama alatt; meggyőződése azonban, hogy a jelenlegi pénzügyi keretben becsült összegek nem elegendőek egy hatékony és versenyképes szolgáltatás 2013-ig történő üzembe helyezéséhez és a technológiai felzárkózás biztosításához; ezzel összefüggésben helyteleníti, hogy a 2011 januárjában végzett félidős felülvizsgálatában a Bizottság egyáltalán nem javasolt kiegészítő finanszírozást a GNSS-programokra a 2013-ig tartó időszakra, ami elfogadhatatlanul hátráltathatja e programok befejezését; kiemeli, hogy a jelenlegi többéves programokból történő átcsoportosítás nem tekinthető életképes alternatívának, amennyiben további finanszírozásra lesz szükség ebben az időszakban, és hogy elfogadhatatlan az 1a címsor alatti összegek további csökkentése, különösen a 7. keretprogram vonatkozásában;

5.  hangsúlyozza, hogy a GNSS rendkívül fontos technológia, mely forradalmasíthatja az európai közlekedési infrastruktúrát és számos piaci ágazatot; hangsúlyozza, hogy középtávon más, nem európai GNSS-programok fogják megkezdeni működésüket, ezért bármiféle késés a nemzetközi versenyképesség csökkenését, a jelenlegi infrastruktúra elavulttá válását, a fejlesztés alatt álló technológiák és alkalmazások hasznosítási képességének hiányát és a várható haszon akár 60%-kos csökkenését eredményezné;

6.  kéri a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül értesítse a Parlamentet, amint további források válnak szükségessé a globális navigációs műholdrendszer időben történő befejezéséhez, és 2011 nyaráig – az új többéves pénzügyi keret előterjesztésével egyidőben – legalább nyújtson be egy aktualizált pénzügyi áttekintést;

7.  hangsúlyozza, hogy azon túl, hogy a Galileo az első ilyen típusú uniós tulajdonú nagyszabású projekt, európai közérdekű célokat szolgál, így indokolt közpénzekből való finanszírozása; felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a projekt irányítását, biztosítsa a 30 műholdból álló rendszer kínálta szolgáltatás versenyképességét és teljes működőképességét a lehető legrövidebb időn belül, oszlassa el a bizonytalanságokat és küldjön pozitív jelzést a piaci szereplőknek; hangsúlyozza, hogy jelentős különbségek mutatkozhatnak a jelenlegi beruházási költségek és a jövőbeli működtetési költségek között; ezért támogatja azt a javaslatot, hogy az ilyen nagyszabású projektek vonatkozásában a jövőben előre meghatározott éves összeget fedezzenek az uniós költségvetésből, és hogy a tagállamok elsősorban a további költségek finanszírozásáért legyenek felelősek úgy, hogy kiegészítő forrásokat bocsátanak az uniós költségvetés rendelkezésére, miközben azonosítják azokat a költségvetési területeket, ahol alulköltés tapasztalható, beleértve az innovatív finanszírozási formákat, melyek hozzájárulhatnának az ilyen nagyszabású projektek további szükségleteinek finanszírozásához;

8.  kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a lehetőségeket a Galileo piaci tevékenyégéből származó bevételek elkülönítésére az uniós költségvetés számára;

9.  kéri a Bizottságot, hogy ismertesse az Európai Parlamenttel, hogy a Galileo-rendszer üzembe helyezését követően miként lesz biztosítva karbantartásának 800 millió euróra becsült éves költsége;

10. kiemeli, hogy a 2013 utáni időszak félidős felülvizsgálatában található becsült összeg (1,9 milliárd EUR) csupán tájékoztató jelleggel szerepel; úgy véli, hogy a Bizottságnak ezért ki kell dolgoznia a műholdas rádiónavigációs programok 2013 utáni időszakra vonatkozó, közép és hosszú távú finanszírozási stratégiáját, amely magában foglalja a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó éves összeg meghatározása ötletének megvizsgálását is, mely összegnek fedeznie kellene a Galileo infrastruktúrájának befejezését és karbantartási költségeit 2020-ig.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE