JELENTÉS a héa jövőjéről

a héa jövőjéről

(2011/2082(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a héa jövőjéről szóló zöld könyvére (COM(2010)0695),

–   tekintettel az Európai Bizottság személyzeti munkadokumentumára (SEC(2010)1455),

–   tekintettel az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagra [COM(2008)0394],

–   tekintettel a Bizottságnak „Az európai digitális menetrend” című közleményére [COM(2010)0245],

–   tekintettel a héa beszedésének modern technológiai eszközök és/vagy pénzügyi közvetítők révén történő fejlesztésére és egyszerűsítésére szolgáló alternatív módszerek megvalósíthatóságáról szóló PWC-tanulmányra,

–   tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre[1],

–   tekintettel a héasemlegességről szóló OECD-iránymutatásokra,

–   tekintettel az „Adózási trendek az Európai Unióban” című bizottsági kiadványra (2010. évi kiadás),

–   tekintettel az OECD 2010. évi „Fogyasztásiadó-trendek” című kiadványára,

–   tekintettel az Európai Parlamentnek az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégiáról szóló, 2008. évi jelentésére,

–   tekintettel a Számvevőszék 8/2007 sz. különjelentésére a hozzáadottérték-adó terén folytatott közigazgatási együttműködésről, a Bizottság válaszaival együtt[2],

–   tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, továbbá a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A7-0318/2011),

A. mivel a jelenlegi, 17 éve érvényben lévő uniós héarendszert ideiglenesként ismertették, arra számítva, hogy megfelelő időben egy új rendszerre térnek át; mivel a bizottsági zöld könyv új kezdeményezése mindössze egy valószínűleg hosszas, nehézkes és összetett folyamat első lépése, amelynek sikere a tagállamok „egyszerűbb, szilárdabb és hatékonyabb” – és átláthatóbb – rendszer kialakítására vonatkozó, valós elkötelezettségén fog múlni a tagállamok közötti szoros együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréje alapján, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett,

B.  mivel a közös héarendszer célja a belső piac hatékony működésének fokozása, amely kulcsfontosságú eszköz az Unió versenyképességének fenntartása szempontjából,

C. mivel az Európai Unióban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) teszik ki a vállalkozások 99%-át,

D. mivel az európai kisvállalkozói intézkedéscsomaggal az Unió a kkv-k növekedését kívánja előmozdítani azáltal, hogy megragadja az egységes piac kínálta lehetőségeket és előnyöket,

E.  mivel a kkv-k tekintetében a tagállamok eltérő héamentességi küszöböket írnak elő, és e küszöbök kizárólag nemzeti szinten alkalmazhatók,

F.  mivel az OECD elismeri azon globális trend fennállását, amely a közvetlen adózásról a közvetett adózásra való átállást jelzi, ahol egyre nagyobb jelentősége van a héarendszereknek; mivel a Parlament szintén elismeri ezt a trendet, ám egyidejűleg hangsúlyozza, hogy a közvetett adózás is fontos az adórendszerek progresszivitása szempontjából; mivel a héa hatékonysága az OECD megállapítása szerint is nagymértékben eltérő az egyes OECD-országokban, vagyis tág tér nyílik a héa hatékonyságának növelése előtt; mivel ugyanakkor a héa hatékonyságának növelését célzó bármiféle intézkedést adócsalás elleni intézkedéseknek is kell kísérniük, illetve – a következmények elemzését követően – meg kell fontolni a pénzügyi tranzakciók héa alóli mentességének megszüntetését, figyelemmel a tanácsi irányelvre irányuló 2007/0267 (CNS) javaslatra,

Általános megállapítások

1.  üdvözli a Bizottságnak a jelenlegi héarendszer felülvizsgálatáról és megreformálásáról szóló zöld könyvét, és egyetért azzal, hogy egy átfogó héarendszernek csökkentenie kell a felhasználók igazgatási költségeit és a hatósági igazgatási díjakat, egyidejűleg felszámolva a csalást, amely jelentős terhet ró az államháztartásokra és a fogyasztókra is;

2.  hangsúlyozza, hogy a héarendszer csalásbiztossá tételének kiemelt prioritásnak kell lennie, tekintve a jelentős, akár 100 milliárd eurót is elérő tagállami veszteségeket; külön figyelmet kell fordítani a „körhintacsalásra”. Emlékeztet a Bowles-jelentésben (A6-0312/2008) szereplő részletes javaslatokra, amelyek továbbra is érvényesek, és amelyeket haladéktalanul végre kell hajtani;

3.  megjegyzi, hogy az olyan fogalmak, mint a „társadalmi jólét” vagy a „szociális jellegű alapelvek”, amelyek a héamentességre vagy kedvezményes héakulcsra jogosult szolgáltatásokat jelölik, rendkívül homályosak amiatt, hogy azokat a nemzeti bíróságok határozzák meg a tagállamok jogának fényében, és ezért a verseny tartós torzulásának kockázatát rejtik magukban;

4.  megítélése szerint a tagállamok a jelenlegi héarendszerben a fogolydilemmával szembesülnek: a határokon történő adóügyi ellenőrzés 1993-as megszüntetése helyébe nem lépett a tagállamok közötti megfelelő szintű együttműködés; megjegyzi, hogy ennek következtében jelentős potenciális héabevételtől és más adóbevételektől estek el, mivel egyes jogszerű üzleti vállalkozások esetleg nem lépnek be a belső piacra, a csalók pedig kiaknázzák a meglévő töredezett héarendszert;

5.  felhívja ezért a tagállamokat, hogy folytassák a nemzeti adóhatóságok közötti, bizalmon, átláthatóságon és együttműködésen alapuló kapcsolatok építését, az üzleti vállalkozásokkal pedig – mint az adóhatóságok „fizetés nélküli adóbehajtóival” – adóügyi partnerségek kiépítését;

6.  sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki koordinált stratégiát az adócsalás elleni küzdelem javítására, mivel a héacsalás a Közösség pénzügyi érdekeit érinti;

A héa kialakítása, mentességek és kedvezményes adókulcsok

7.  felhívja a tagállamokat, hogy a széles alapú héarendszer irányába haladjanak; hangsúlyozza továbbá, hogy a jelenlegi pénzügyi klíma hatalmas kihívásokat tartalmaz, és a közvetlen adózásról a közvetett adózásra való áttérés önmagában nem elégséges a gazdasági stabilitás garantálásához; ezért felhív tisztességes alternatív bevételi források keresésére is;

8.  hangsúlyozza, hogy a közvetlen adózásról a közvetett adózásra való átállás fontolóra vétele előtt fontos, hogy gondosan megvizsgálják a tagállamokon belüli regionális autonómiára gyakorolt hatásokat;

9.  emlékeztet arra, hogy a héa kulcsjellemzőinek egyike a semlegesség elve, és ezért a lehetőségekhez képest nem az üzleti vállalkozásoknak kellene a héa beszedésének terheit viselniük; rámutat, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy elviekben az összes kereskedelmi ügyletet a lehetőségek szerint megadóztassák és a kivételeket megszorítóan értelmezzék, egyidejűleg azt is biztosítva, hogy hasonló áruk és szolgáltatások héa szerinti megítélése azonos legyen; hangsúlyozza például, hogy a formátumától függetlenül minden könyvet, újságot és magazint pontosan ugyanúgy kell kezelni, ami azt jelenti, hogy a letölthető vagy csak olvasásra (streaming) megtekinthető könyveket, újságokat és magazinokat a héa szempontjából ugyanúgy kell kezelni, mint a fizikai formában létező könyveket, újságokat és magazinokat, továbbá a határokon átnyúló különböző közlekedési szolgáltatásokra – az alkalmazott közlekedési módtól függetlenül – azonos héarendszernek kell vonatkoznia; megállapítja, hogy amennyiben a mentességek nem akadályozzák a belső piac megfelelő működését, a tagállamoknak rendelkezniük kell azzal a joggal, hogy pontosan meghatározott szociális és kulturális ismérvek alapján mentességeket adhassanak;

10. felszólít harmonizált standard vagy kedvezményes héakulcs alkalmazására a határokon átnyúló EU-n belüli szállítást is magában foglaló valamennyi közlekedésre a szállítás módjától függetlenül, valamint a héalevonhatóság harmonizált szabályozására;

11. úgy véli, hogy a kulturális javak esetében az értékesítési módszertől (online vagy offline) függetlenül azonos héakulcsot kellene alkalmazni; úgy véli, hogy ez az egységesítés hozzájárulna az e-kereskedelem fejlődéséhez és a fellendülőben lévő digitális ágazat további ösztönzése révén ugyanazokat a kulturális és oktatási előnyöket nyújtaná a fogyasztók részére;

12. megjegyzi, hogy a közlekedési ágazat a piac torzulásával szembesül, mivel néhány közlekedési mód, például a busz- és vasúti közlekedés héaköteles, míg mások mentességben részesülnek; ez a helyzet egyenlőtlen versenyt eredményez, mivel minden közlekedési mód ugyanazokért a határokon átnyúló közlekedési szolgáltatásokért versenyez;

13. a semlegesség elve alapján hangsúlyozza, hogy a formátumától függetlenül minden könyvet azonos módon kell kezelni a héa szempontjából; pontosítja, hogy ez azt jelenti, hogy a letölthető vagy csak olvasásra (streaming) megtekinthető könyveket a héa szempontjából ugyanúgy kell kezelni, mint a fizikai formában létező könyveket;

14. kéri egy környezetbarát héastratégia kialakítását, amelynek alapját az energiahatékony és környezetbarát termékek és szolgáltatások kedvezményes adókulcsa képezi, és amely ellensúlyozza az abból eredő tisztességtelen versenyt, hogy egy áru vagy szolgáltatás ára nem tükrözi az externáliákat;

15. hangsúlyozza, hogy a semlegesség biztosítása érdekében az adóköteles gazdasági tevékenységhez felhasznált árukat és szolgáltatásokat terhelő héának levonhatónak kell lennie; megjegyzi, hogy az előzetesen felszámított adó levonási jogára vonatkozó jelenlegi szabályok összetettek és gondokat okoznak az üzleti vállalkozások számára a tevékenységi körükből (hatály), a szolgáltatás típusából (kivételek) vagy a szolgáltatások jellegéből (levonhatóság) adódó kérdések eredményeképpen;

16. megjegyzi a Közösségen belüli határokon átnyúló ügyletek tekintetében, hogy a jelenlegi héarendszer eltávolodott a tagállamok származási hely elvének végrehajtására vonatkozó eredeti kötelezettségvállalásától, a tagállamok között az elv alkalmazása érdekében folytatandó együttműködés politikai támogatottságának hiányában;

17. egyetért ezért a Bizottság javaslatával abban, hogy el kell ismerni a fennálló helyzetet és a rendeltetési hely elve felé kell elmozdulni; megítélése szerint ígéretes és további elemzést igénylő vonalnak tűnik – az áruk és szolgáltatások tekintetében is – a fogyasztás helyén alapuló héarendszer, amelyet jól működő tagállami egyablakos rendszer bevezetésének kell kísérnie; hangsúlyozza, hogy a héa egyablakos rendszer 2015. január 1-jei bevezetésének továbbra is az EU kulcsprioritásának kell lennie;

18. a standard héakulcsok közelítésére irányuló trendnek megfelelően felhívja a tagállamokat, hogy szűkítsék tovább az általános héamértéket; elismeri, hogy – tekintettel arra, hogy a héa a költségvetési politika irányítási eszközeként jelentőséggel bír – a tagállamok számára biztosítani kell az általuk alkalmazni kívánt héakulcsok rugalmas meghatározásának lehetőségét;

19. felszólítja a Bizottságot, hogy 2012. december végéig terjesszen elő javaslatot a határokon átnyúló adózás egyszerűsítéséről;

20. hangsúlyozza, hogy a nonprofit szervezetek létfontosságú és nagyon hasznos szerepet játszanak a demokrácia, a növekedés és jólét szempontjából Európában; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan mechanizmusra, amely lehetővé teszi a civil társadalmat erősíteni kívánó tagállamok számára az e szervezetek által végzett tevékenységek és tranzakciók összességének vagy többségének általános mentesítését a héa alól; úgy véli, hogy ennek a mechanizmusnak legalább a kisebb nonprofit szervezetekre ki kellene terjednie;

21. felszólítja a tagállamokat, hogy 2012. januárig állapodjanak meg azoknak a közös áruknak és szolgáltatásoknak a listájáról, amelyek adómentességben részesülhetnek vagy amelyekre kedvezményes héakulcs alkalmazható;

22. felkéri a tagállamokat, hogy szorosan működjenek együtt a héabizottsággal, hogy megállapodást érjenek el az ebben az összefüggésben alkalmazandó jogi fogalmak közös értelmezéséről, nehogy európai szinten minden egyéb árut és szolgáltatást kizárjanak az ilyen jogosultságok köréből;

23. felszólítja a Bizottságot, hogy 2013 végéig nyújtson be jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely a tagállamok és a héabizottság által tett megállapítások alapján tartalmazza azon közös áruk és szolgáltatások kötelező listáját, amelyek a héa-irányelvnek megfelelően kedvezményes héakulcsra vagy héamentességre jogosultak;

A bürokrácia csökkentése

24. felhívja a tagállamokat az igazgatási gyakorlatnak a bevett gyakorlatok cseréjére való összpontosítás révén történő jobb koordinálására és közelítésére, valamint a Bizottság által 2009-ben a héa területén az uniós jogszabályokból eredő igazgatási terhek csökkentésére javasolt intézkedések végrehajtására: konkrétan a héabevallások éves összegzésének és az EU-n belüli beszerzések listájának eltörlésére, a héabevallások gyakoriságának csökkentésére, a héamentes kivitelhez szükséges bizonyítékok egyszerűsítésére, a „nullás kulcsú” EU-n belüli értékesítések jegyzékének megszüntetésére, az európai digitális menetrend rendelkezéseinek megfelelően az e-kormányzati megoldások használatának fokozására – különösen a héabevallások és jegyzékek elektronikus úton történő benyújtása tekintetében –, valamint a formai hibákhoz kapcsolódó héa tekintetében a késedelmi kamat és bírságfizetés eltörlésére, ha az adott jogalany nem okozott héabevétel-csökkenést az érintett tagállamban továbbá vizsgálja meg az egységes héavisszatérítési rendszer, az egész Unióban egységes héaazonosítási szám, valamint, a héavisszatérítések egész Uniót felölelő elektronikus nyilvántartási rendszere létrehozásának lehetőségét;

25. üdvözli a digitális belső piacról szóló tanulmányt; felhívja a Bizottságot, hogy a vállalkozások, és különösen a kkv-k adminisztratív terheinek csökkentése érdekében fokozza az elektronikus aláírások interoperabilitását a biztonságos e-hitelesítési rendszerek elismerésével kapcsolatos jogi keret megteremtése érdekében, és vegye fontolóra az elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálatát és kiterjesztését; hangsúlyozza az elektronikus személyazonosság és elektronikus azonosítás uniós szintű, kölcsönös elismerésének szükségességét;

26. üdvözli, hogy 2010 óta új elektronikus héa-visszatérítési rendszer működik az Unión belül; felhívja a Bizottságot, hogy legkésőbb 2012 júliusáig tegyen jelentést a Parlamentnek az új rendszer működéséről, annak erősségeiről és hiányosságairól; hangsúlyozza, hogy az új szabályokat mindig meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy azok megfelelő védelmet biztosítanak-e a csalási kísérletekkel szemben;

27. felhívja a Bizottságot, hogy a határokon átnyúló ügyletek megkönnyítése és a vállalkozások által viselt költségek csökkentése érdekében ésszerű határidőn belül nyújtson be szabványos, nyelvileg semleges sablonon alapuló (papíralapú és elektronikus) európai számlára vonatkozó javaslatot, mely számla a következő információkat tartalmazhatja: teljes név és cím, a nyilvántartásba vétel időpontja és valamely héa-szám lezárása, valamint a csoport héa-adataira vonatkozó információk;

28. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a vállalkozásokkal együttműködve kritikusan tekintsék át a Bizottság cselekvési tervét, amelynek célja, hogy megvalósítsák a „jobb szabályozás” menetrendjének elsődleges célkitűzését, azaz 2012-re az adminisztratív terhek 25%-kal való csökkentését; egyértelműen megállapítja, hogy a Bizottság héára vonatkozó cselekvési tervének a potenciálisan legnagyobb hatással járó intézkedéseit már vagy elfogadta a Tanács, vagy pedig jelenleg folyik a vitájuk; úgy véli, hogy a fennmaradó intézkedések csökkenthetik az európai vállalkozások adminisztratív terheit, azonban előfordulhat, hogy előnyeik nem lesznek általánosak az egész EU-ban;

29. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy fokozzák és támogassák az e-kormányzati megoldások használatát, különös tekintettel a héabevallások és -listák elektronikus benyújtására;

30. felhívja a tagállamokat, hogy uniós szinten rövid és középtávon egyezzenek meg a tagállamok által az üzleti vállalkozásokra kivethető legmagasabb szabványosított héakötelezettség meghatározásában; felhívja a tagállamokat, hogy a vállalkozásokkal együttműködve vizsgálják meg a héakötelezettségeket és az adminisztratív gyakorlatokat, a jelenlegi héarendszerben azonosítsák azokat a fő elemeket, amelyek nehézséget okoznak a vállalkozásoknak, továbbá a rendszer egyszerűsítése, átláthatóságának javítása, valamint az adminisztratív terhek és a kereskedelmi akadályok csökkentése érdekében osszák meg ötleteiket és a bevált gyakorlatok megközelítéseit;

31. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – a terhek és költségek csökkentése, valamint a belső piachoz való könnyebb hozzáférés biztosítása céljából – irányozzák elő a kkv-k tekintetében az egész Unióban egységes héamentességi küszöb elfogadását;

32. felszólítja a Bizottságot, hogy gondosan vizsgálja meg a héával kapcsolatos bürokrácia további csökkentésének lehetőségét a nonprofit szervezetek számára; hangsúlyozza, hogy nagyobb fokú rugalmasságot kell biztosítani a héarendszerben azon tagállamok számára, amelyek ambiciózus intézkedéseket kívánnak hozni e szervezetek héaadminisztrációs terheinek enyhítése érdekében;

A héabeszedés hatékonysága

33. egyetért a Bizottsággal abban, hogy az elmaradó héabevételek csökkentése és a csalás lehetőségének korlátozása, illetve a jóhiszemű kereskedők héacsalásoktól való védelme érdekében javítani kell a héabeszedés hatékonyságát; hangsúlyozza, hogy az Európai Unióban az adócsalás elleni küzdelem prioritást élvez, és a tagállamok, az Europol, az Eurojust és az OLAF között szorosabb együttműködésre szólít fel ezen a területen; felhív továbbá az olyan fogalmak és meghatározások egyértelműsítésére, mint például „fogyasztás helye szerinti ország” vagy „letelepedés helye szerinti ország”;

34. hangsúlyozza, hogy a tagállamokban javítani kell a Közösségen belüli héacsalásokra irányuló, határokon átnyúló bűnüldözést, továbbá fokozni kell ezen a területen az elszámoltathatóságot és a veszélyek tudatosítását;

35. hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy e csalásokat határokon átnyúló jelleggel, hatékonyan kivizsgálják és azt bírósági felelősségre vonás kövesse, fontos, hogy az uniós jogszabályok átfogó és egységes módon határozzák meg a héacsalásra irányuló rendszerek és a körhintacsalás – a héacsalás legelterjedtebb formája – fogalmát, valamint hogy harmonizált igazgatási szankciók kerüljenek bevezetésre;

36. megjegyzi, hogy nem állnak rendelkezésre a héával kapcsolatos körhintacsalás nagyságrendjére vonatkozó pontos becslések; sürgeti a héacsalások pontos értékelésére szolgáló eszköz kifejlesztését, amely e téren lehetővé tenné az uniós tagállamok közötti megfelelő összehasonlításokat is;

37. hangsúlyozza, hogy a tagállamok között intenzívebb és gyorsabb együttműködésre, az információcsere jobb ellenőrzésére, továbbá a helyi adóhivatalok között közvetlenebb kapcsolatokra van szükség egy közös online információs portál segítségével annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok hathatós segítséget nyújtsanak egymásnak; sürgeti a tagállamok igazságügyi hatóságai, az Eurojust, az Europol és az OLAF közötti együttműködés kiszélesítését;

38. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a csalás elleni közösségi jogszabályok egyszerűsítésére és egységes szerkezetbe foglalására, valamint hogy e folyamat keretében foglalkozzon a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés hiányosságaival;

39. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közelmúltban (2010 novemberében) létrehozott EUROFISC gyakorlati hozzáadott értéket teremtsen a tagállamok héacsalásokkal kapcsolatos, határokon átnyúló vizsgálatai számára, továbbá felhívja arra, hogy rendszeresen számoljon be a Parlamentnek e hálózat működéséről, és e beszámolókat hozza nyilvánosságra;

40. hangsúlyozza, hogy az új technológiák és innovatív megoldások fokozottabb használata révén jelentősen csökkenthetők a héacsalás lehetőségei; sürgeti a Bizottságot, hogy erősítse tovább a héainformációcsere-rendszert (VIES) az adatok gyűjtésére és rögzítésére vonatkozó határidő rövidítése és az adatokhoz való közvetlen hozzáférés szélesebb körű engedélyezése révén;

41. megítélése szerint azonban a héabeszedési módszerek megtárgyalása a mögöttes hiányosságok és a jelenlegi szabályokban és eljárásokban rejlő problémák – és különösen a harmonizáció hiánya – megoldásához képest másodlagos, és ebben a szakaszban elsősorban a harmonizáció hiányának kezelésével, az eljárások szabványosításával és a nyelvi akadályok csökkentésével kell foglalkozni, egyidejűleg mérsékelve a rendszer csalásokkal szembeni sérülékenységét;

42. rámutat, hogy szükség van egy egyértelmű európai értelmezési szerv létrehozására, amelytől a tagállamok kötelező érvényű válaszokat kaphatnak a közös adózási módszertan kialakítása és a héaszabályok egyenlő alkalmazása érdekében;

43. emlékeztet arra, hogy miközben a nemzetközi szereplők gyakran rendelkeznek az ahhoz szükséges képességekkel, hogy megbirkózzanak a globális szinten folytatott üzleti tevékenység során felmerülő problémákkal, az adóhatóságok gyakran nem rendelkeznek ugyanilyen szintű szakértelemmel; ezért hangsúlyozza, hogy az együttműködést olyan módon kell megtervezni, amely segít a becsületes és a csaló szereplők elkülönítésében, és mindkét oldal számára érthetővé teszi a rendszert;

44. megítélése szerint a korlátozott adattárház modell (szabványos ellenőrzési állománnyal) a tanúsított adózói modellel kombinálva a jelenleg a bizottsági tanulmányban vizsgált héabeszedési modellek közül a legígéretesebb, mivel ezeket már egyes tagállamokban sikerrel végrehajtották, és bebizonyosodott, hogy a héabeszedés hatékonyságát növelik;

Jogi eljárás

45. megítélése szerint az üzleti közösség olyan egyértelmű héaszabályokat igényel, amelyek fokozzák a jogbiztonságot és az egységes tagállami értelmezés valószínűségét; véleménye továbbá, hogy mivel a jelenlegi tanácsi irányelvek olyan nem egyértelmű rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek fokozzák a többféle értelmezés lehetőségét, az ennek következtében létrejövő összetett héarendszerek gátolják a határokon átnyúló tevékenységeket és szükségtelen igazgatási terheket eredményeznek; úgy véli, hogy a héaszabályok nem áshatják alá a más területeken – például a fenntartható fejlődés tekintetében – folytatott uniós politikákat;

46. felhívja ezért a tagállamokat, hogy emeljék a harmonizáció szintjét a következők révén:

–       irányelvek helyett lehetőség szerint rendeletek használata, mivel ezek azonnali harmonizációt és jogbiztonságot teremtenek;

–       másik megoldásként a Bizottság számára „Közös uniós héa szabálykönyv” végrehajtási határozatok formájában, a tagállamok többségének egyetértésével történő kiadásának megengedése, megváltoztatva ezzel a héabizottság szerepkörét;

–       a nemzeti végrehajtási folyamat uniós szintű ésszerűsítését és koordinálását magában foglaló, a Bizottságnak erősebb szerepkört adó folyamat kialakítása;

–       az érdekeltek és az üzleti vállalkozások általános bevonása a héajogszabályok kialakítási és végrehajtási folyamatába uniós és nemzeti szinten egyaránt, és különösen külső szakértők bevonása uniós szinten a héabizottság munkájába;

47. úgy véli, hogy a vállalkozásoknak világos és egyértelmű uniós héaszabályokra van szükségük a határokon átnyúló tevékenységek támogatása, valamint az adminisztratív terhek és ezáltal a vállalkozások költségeinek minimalizálása érdekében; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák a minőséget és az egyértelműséget a következőkön keresztül:

–       a jogalkotási javaslatok alátámasztása érdekében átfogó és kiváló minőségű hatásvizsgálatok készítése, amelybe a folyamat részeként az uniós vállalkozásokat is bevonják;

–       kapcsolattartás a vállalkozásokkal nemzeti szinten a tárgyalások során és a végrehajtási szakaszokban;

–       a tanácsi irányelvek tanácsi rendeletekkel történő kiegészítése abban az esetben, ha ez további egyértelműséget biztosít;

–       kiváló minőségű, gyors és hozzáférhető tájékoztatás és iránymutatás biztosítása a nemzeti szabályokról, az uniós szintet is beleértve, különösen azokon a területeken, ahol az elbánás nem egységes;

–       azon lehetőségek áttekintése, hogy a technológia hogyan használható az uniós szintű információterjesztésre; a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos ötletek és megközelítések megosztása az uniós fórumon vagy a héabizottságban;

–       a vállalkozások bevonása, lehetőleg külső szakértői szerepben, a héabizottság uniós szintű munkájába;

–       általában véve a vállalkozások folyamatokba való bevonásának fokozása, felhasználva ezzel azokat az ismereteket, amelyeket a fizetés nélküli adóbehajtóként működő és a közösségen belüli ügyletekkel napi szinten foglalkozó vállalkozások szereztek;

0

0 0

48. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

• [1]  HL L 347., 2006.12.11., 1. o.
• [2]  HL C 20., 2008.1.25., 1. o.

Bevezetés

A hozzáadottérték-adó (héa) a tagállami nemzeti költségvetések jelentős forrása. Az uniós szinten elfogadott és nemzeti szinten alkalmazott jogszabályokon alapuló héarendszer számos hiányosságban szenved, amelyek gátolják annak teljes hatékonyságát és a valóban egységes piac követelményeivel való összeegyeztethetőségét.

A Bizottság 2010. december 1-jén adta ki a héa jövőjéről szóló zöld könyvet. A zöld könyv célja az volt, hogy széles körű vitát indítson az összes érdekelt körében a jelenlegi héarendszer értékeléséről és a lehetséges további lépésekről annak az egységes piaccal való összeegyeztethetőségének és bevételszerző kapacitásának erősítése érdekében, egyidejűleg csökkentve a megfelelési költségeket.

A zöld könyv foglalkozik különösen a határokon átnyúló értékesítések megítélésével, illetve más kulcskérdésekkel, ideértve az adósemlegességet, az egységes piacon szükséges harmonizáció fokát és a bürokrácia csökkentését, egyidejűleg biztosítva a tagállami héabevételeket.

Az előadó az érdekeltek több csoportjával folytatott konzultációt az üzleti világból (Business Europe, UEAPME, Eurocommerce), szakértők köréből (PriceWaterhouseCoopers és Új-Zéland EU-hoz delegált küldöttsége, mivel az OECD Új-Zélandot tekinti a héa területén a legjobb gyakorlati példának) és a civil társadalomból (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság), és az Európai Bizottság május 6-án, Milánóban a héa jövőjéről tartott konferenciáján őt az ECON-bizottság alelnöke, José Garcia-Margallo képviselte.

Az előadó e jelentés korlátozott keretei között a héa következő négy vonatkozásával kíván foglalkozni, tükrözve a bizottsági konzultációban vizsgált és az érdekeltek által felvetett kérdéseket.

A héa kialakítása

Az Európai Parlament korábbi jogalkotási állásfoglalásainak megfelelően az előadó támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy el kíván mozdulni az OECD meghatározásának megfelelő széles alapú héarendszer felé. Ebbe a körbe kell tartoznia a házon belüli gyártás kontra kiszervezés kérdéskörével összefüggésben az előzetesen felszámított héa levonásának problémája, illetve az ellátási láncokban a „rejtett” héa – amikor tárgyi vagy személyi adómentes vállalkozások szállítanak héaalany vállalkozásoknak – problémája megoldásának.

Az előadó emlékeztet arra is, hogy a héa legfontosabb jellemzőinek egyike a semlegesség elve. Azon ténynek betudhatóan, hogy a héa végső fogyasztási adó, nem a vállalkozásoknak kell a héa terheit viselniük. Ezért a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy elviekben minden kereskedelmi ügyletet megadóztassanak, valamint hogy a hasonló áruk és szolgáltatások héamegítélése hasonló legyen.

A határokon átnyúló Közösségen belüli ügyletek tekintetében az előadó osztja a Bizottság, egyes tagállamok, valamint számos héaszakember és érdekelt fél véleményét, miszerint a származási hely elve – ami mellett a tagállamok elkötelezték magukat, és amelyet a múltban a Bizottság és az Európai Parlament egyaránt támogatott – nem megvalósítható, elsősorban a tagállami politikai támogatottság hiányában.

Ennélfogva az előadó egyetért a Bizottság kezdeményezésével, hogy el kell ismerni a jelenlegi helyzetet és a rendeltetési hely elve felé kell elmozdulni. Ígéretes és további tanulmányozást és elemzést igénylő vonalnak tűnik – az áruk és szolgáltatások tekintetében is – a vevő letelepedési helyén alapuló héarendszer. Ezt – a többszörös héanyilvántartásba vétel, a nemzetközi szinten működő vállalkozások megfelelési költségeinek növekedése és a negatív pénzforgalmi hatások megelőzése érdekében – jól működő tagállami egyablakos rendszer bevezetésének kell kísérnie. A jól működő egyablakos rendszer a rendeltetési hely elvén alapuló héarendszer létfontosságú és alapvető eleme.

A bürokrácia csökkentése

Az előadó ezt a kérdést középpontba kívánja állítani azon területek azonosítása érdekében, ahol a bürokrácia egyszerűen csökkenthető, és különösen ahol a vállalkozások és az adóhatóságok számára is rövid távon gyors eredmények érhetők el a jelenlegi rendszer jelentős változtatása nélkül.

A jelentésben javasolt intézkedések körébe a következők tartoznak:

§ A héabevallások éves összegzésének és az EU-n belüli beszerzések listájának eltörlése.

§ A héabevallások gyakoriságának csökkentése.

§ A héamentes kivitelhez szükséges bizonyítékok egyszerűsítése.

§ A „nullás kulcsú” EU-n belüli értékesítések jegyzékének megszüntetése.

§ Az e-kormányzati megoldások használatának fokozása, különösen a héabevallások és jegyzékek elektronikus úton történő benyújtása tekintetében.

§ A formai hibákhoz kapcsolódó héa tekintetében a késedelmi kamat és bírságfizetés eltörlése, ha az adott jogalany nem okozott héabevétel-csökkenést az érintett tagállamban.

§ Szabványos, nyelvileg semleges sablonon alapuló európai számla bevezetése.

Az előadó felkéri a kollégákat, hogy e szakaszhoz szóljanak hozzá.

A héabeszedés hatékonysága

A Bizottság a hatékonyság fokozása és a héacsalások visszaszorítása érdekében kiterjedt vizsgálatot végzett, amely a héabeszedés több lehetséges módszerét tekintette át.

A tanulmány részletesebben négy konkrét beszedési módszert vizsgál:

A megosztott fizetési modell

A megosztott fizetési modell szerint a vevő egy zárolt héabankszámlára fizeti meg a héát, amelyet csak a szállító használhat arra, hogy befizesse a héát az ő szállítójának zárolt héabankszámlájára. Így a héabeszedési folyamat korai szakaszában a beszedett héa fizikailag átkerül az adóhatóság bankjánál vezetett, zárolt héabankszámlára. Ez a modell lehetővé teszi az adóhatóság számára a héabankszámlák egyenlegének nyomon követését és zárolását, és megelőzi, hogy az adóalanyok eltűnjenek a részükre megfizetett héával együtt.

A központi héafelügyeleti adatbázis modellje

Ez a modell csak akkor működhet, ha a vállalkozások ügyleteiben az elektronikus számlázást kötelezővé teszik, és ha az adóhatóság az e-számlán szereplő összes adatot aktívan gyűjti. E modell fő költségeleme az adóalanyok papíralapú számlázásról elektronikus számlázásra való átálláshoz szükséges beruházás. A további igazgatási költségek körébe tartoznak a központi héafelügyeleti rendszerbe történő adattovábbítás költségei, és a hatalmas adatmennyiség adóhatóság általi tárolása és vizsgálata.

Az adattárház modell

Ebben a modellben a héa megfizetésért felelős vállalkozás számviteli rendszere létrehoz egy szabványos adóellenőrzési állományt, és az állományban lévő adatokat az adóhatóság által elérhető adattárházban kell tárolni. Ez a modell egyes tagállamokban (részlegesen) már bevezetésre került. Az OECD iránymutatása határozza meg a használatot, a formátumot és az adatelemeket. Egyes tagállamok tapasztalatai azt mutatják, hogy a beruházás korlátozott mértékű, mivel a számviteli programok gyártói módosítják alkalmazásaikat a szabványos adóellenőrzési állomány létrehozása követelményének való megfelelés érdekében. Azonban az adattárház minden egyes adózó általi létrehozása jelentős beruházást igényel.

A tanúsított adózói modell

E modell keretében az adózónak tanúsítási követelményeknek kell megfelelnie és belső ellenőrzési rendszert kell létrehoznia. A modell korlátozott mértékű beruházást igényel azon adózóktól, amelyek héaelszámolási rendszerét az adóhatóság jóváhagyta és engedélyezte, és/vagy amelyek már megfelelnek a hasonló követelményeket támasztó olyan más jogszabályoknak, mint amilyen a Sarbanes-Oxley törvény. A modell előnye az a további bizonyosság, hogy az adózók megfelelő rendszereket használnak, és hogy a kockázati szint csökken. Ez lehetőséget kínálhat az ellenőrzési erőfeszítések magasabb kockázatot jelentő adózói szegmensekre történő koncentrálásában. Az elmaradó héabevételek csökkentése tekintetében fennálló előnyök a többi modellnél korlátozottabbak.

Az előadó megítélése szerint a héabeszedési módszerek megtárgyalása ebben a szakaszban a mögöttes hiányosságok és a jelenlegi szabályokban és eljárásokban rejlő problémák – és különösen a harmonizáció hiánya – megoldásához képest másodlagos.

Mindazonáltal az előadó úgy ítéli meg, hogy a jelenleg a bizottsági tanulmányban vizsgált héabeszedési modellek közül a korlátozott adattárház modell (szabványos ellenőrzési állománnyal) a minősített adózói modellel kombinálva a legígéretesebb, mivel ezeket már egyes tagállamokban sikerrel végrehajtották, és bebizonyosodott, hogy a héabeszedés hatékonyságát növelik, a vállalkozásokra pedig korlátozott igazgatási terheket rónak.

Jogi eljárás

A jogi eljárást illetően az előadó úgy érzi, hogy kulcsfontosságú a döntéshozatali folyamat átláthatóságának fokozása, illetve a Bizottság, a tagállamok és a vállalkozások közötti együttműködés erősítése.

Az előadó álláspontja szerint lehetőség szerint a rendeleteket kell az irányelvekkel szemben előnyben részesíteni. A rendeletek azonnali harmonizációt eredményeznek, csökkentik az eltérő értelmezés lehetőségeit és jogbiztonságot teremtenek, ami elengedhetetlen a vállalkozások virágzásához.

Az érdekeltekkel és a vállalkozásokkal a héajogszabályok kialakításakor és végrehajtásakor konzultációt kell folytatni, illetve abba őket be kell vonni – uniós és helyi szinten egyaránt – annak érdekében, hogy az egész EU-ban biztosítsák a harmonizált végrehajtást és megteremtsék a jogbiztonságot.

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a héa jövőjéről
(2011/2082(INI))

A vélemény előadója: Bart Staes

JAVASLATOK

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–   tekintettel a Számvevőszék 8/2007. sz. különjelentésére a hozzáadottérték-adó terén folytatott közigazgatási együttműködésről, a Bizottság válaszaival együtt[1],

1.  üdvözli, hogy a Bizottság olyan átfogó héarendszert kíván kialakítani, amely kiküszöböli a jelenlegi rendszer csalás elleni védelemmel kapcsolatos hiányosságait, elég szilárd ahhoz, hogy ellenálljon a csalás jelentette támadásoknak, amelyek a 27 tagú Unióban becslések szerint évente 80–100 milliárd eurós költséggel járnak, és amely elősegíti az uniós cégek versenyképesebbé és átláthatóbbá tételét;

2.  hangsúlyozza, hogy a tagállamokban javítani kell a Közösségen belüli héacsalásokra irányuló, határokon átnyúló bűnüldözést, továbbá fokozni kell ezen a területen az elszámoltathatóságot és veszélyek tudatosítását;

3.  hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy e csalásokat határokon átnyúló jelleggel, hatékonyan kivizsgálják és azt bírósági felelősségre vonás kövesse, fontos, hogy az uniós jogszabályok átfogó és egységes módon határozzák meg a héacsalásra irányuló rendszerek és a körhintacsalás – a héacsalás legelterjedtebb formája – fogalmát, valamint hogy harmonizált igazgatási szankciók kerüljenek bevezetésre;

4.  megjegyzi, hogy nem állnak rendelkezésre a héával kapcsolatos körhintacsalás nagyságrendjére vonatkozó pontos becslések; sürgeti a héacsalások pontos értékelésére szolgáló eszköz kifejlesztését, amely e téren lehetővé tenné az uniós tagállamok közötti megfelelő összehasonlításokat is;

5.  hangsúlyozza, hogy a tagállamok között intenzívebb és gyorsabb együttműködésre, az információcsere jobb ellenőrzésére, továbbá a helyi adóhivatalok között közvetlenebb kapcsolatokra van szükség egy közös online információs portál segítségével annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok hathatós segítséget nyújtsanak egymásnak; sürgeti a tagállamok igazságügyi hatóságai, az Eurojust, az Europol és az OLAF közötti együttműködés kiszélesítését;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a csalás elleni közösségi jogszabályok egyszerűsítésére és egységes szerkezetbe foglalására, valamint hogy e folyamat keretében foglalkozzon a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés hiányosságaival;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy sürgesse a tagállamokat héajogszabályaik egyszerűsítésére és egységes szerkezetbe foglalására, egységes héaűrlap és olyan egységes jegyzék bevezetésére, amely feltünteti az alkalmazott héakulcsot – különösen azon termékek és szolgáltatások vonatkozásában, amelyek egy adott tagállamban kedvezményes héakulcs alá tartoznak –, továbbá jogszabályaik szövegének könnyen elérhetővé tételére és legalább angol, francia és német nyelvre való lefordítására;

8.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közelmúltban (2010 novemberében) létrehozott EUROFISC gyakorlati hozzáadott értéket teremtsen a tagállamok héacsalásokkal kapcsolatos, határokon átnyúló vizsgálatai számára, továbbá felhívja arra, hogy rendszeresen számoljon be a Parlamentnek e hálózat működéséről, és e beszámolókat hozza nyilvánosságra;

9.  hangsúlyozza, hogy az új technológiák és innovatív megoldások fokozottabb használata révén jelentősen csökkenthetők a héacsalás lehetőségei; sürgeti a Bizottságot, hogy erősítse tovább a héainformációcsere-rendszert (VIES) az adatok gyűjtésére és rögzítésére vonatkozó határidő rövidítése és az adatokhoz való közvetlen hozzáférés szélesebb körű engedélyezése révén;

10. elismerését fejezi ki az Egyesült Királyság kormánya által alkalmazott sikeres megközelítés miatt, amelynek értelmében – azonnali pozitív eredményekkel járó – fordított adózási mechanizmust vezetett be a mobiltelefon- és a számítástechnikaihardver-ágazatban a körhintacsalások növekvő számának leküzdése érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg azon eseteket, amelyekben az Egyesült Királyságban és más tagállamokban bevezetett fordított adózás hatékony eszköznek bizonyult a körhintacsalások ellenében, és ezen esetekről készítsen jelentést;

11. sürgeti a Bizottságot, hogy vegyen fontolóra olyan jogalkotási javaslatokat, amelyek a körhintacsalásokat gyökereiben elfojtják azáltal, hogy a héa esetében az egész Unióra kiterjedő, fordított adózási mechanizmust vezetnek be, amely amellett, hogy hatékony csalás elleni intézkedés lenne, mind a gyártók, mind a kereskedők számára az adminisztráció egyszerűsítését is eredményezné; ezért felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatokat a hat leginkább érintett ágazatra – az audio- és videoberendezésekre, az élelmiszerekre és italokra, a számítástechnikai hardverekre, mikroprocesszorokra és felszerelésekre, a mobiltelefonokra és -tartozékokra, a textíliákra és a gépkocsikra – kiterjedő fordított adózási mechanizmusra vonatkozóan; sürgeti az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretén belüli héacsalás elleni hatékony fellépést;

12. kéri a Bizottságot, hogy minden évben készítsen áttekintést az Európai Parlament részére a tagállamokban feltárt és kivizsgált, 100 000 eurót meghaladó összegű héacsalásokról, a bírósági nyomon követés, az ítéletek és a pénzbírságok adataival;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

• [1]  HL C 20., 2008.1.25., 1. o.

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a héa jövőjéről
(2011/2082(INI))

A vélemény előadója: Iliana Ivanova

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  rámutat, hogy tekintettel az idősödő társadalmaknak a munkaerőpiacra, a megtakarítási és fogyasztási szokásokra, az állami kiadásokra az előttünk álló években várható hatására, valamint az Európai Uniót sújtó gazdasági és pénzügyi válságra, a közvetlen és közvetett adóztatás közötti egyensúlyról mind uniós, mind nemzeti szinten vitát kell folytatni; hangsúlyozza azonban, hogy az ilyen – akár uniós szinten összehangolt – adópolitikai döntéseknek nemzeti szinten kell maradniuk; úgy véli ezért, hogy a makroökonómiai politikák kiemelt eszközeként a jövőben egyre nagyobb szükség lesz egy szilárdabb és hatékony héarendszerre;

2.  komolyan aggasztja a Közösségen belüli héacsalások, adóelkerülések és a kapcsolódó pénzmosási tevékenységek fennálló szintje, amely aláássa a belső piac megfelelő működését, és amely évente 60–100 milliárd eurót tüntet el; úgy véli, hogy az ezen problémák elleni – többek között a számítástechnikai eszközök keresztüli – fellépésre vonatkozó stratégia kidolgozása igen hasznos eszközként szolgálhat a jelentős államháztartási bevételkiesések, valamint a szociális és munkaügyi jogszabályok megsértésének elkerülése terén;

3.  hangsúlyozza, hogy a héarendszer csalásbiztossá tételének kiemelt prioritásnak kell lennie, tekintve a jelentős, akár 100 milliárd eurót is elérő tagállami veszteségeket; rámutat, hogy külön figyelmet kell fordítani a „körhintacsalásra”; emlékeztet a Bowles-jelentésben (A6-0312/2008) szereplő részletes javaslatokra, amelyek továbbra is időszerűek, és amelyeket haladéktalanul végre kell hajtani;

4.  felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a héacsalások problémájának a belső piac megfelelő működésének vagy a tagállamok fiskális szuverenitásának aláásása nélküli megoldására;

5.  hangsúlyozza, hogy a szabályok és adminisztratív terhek bonyolultsága miatt a vállalkozások a jelenlegi héa rendszerét többnyire a belső piac kiteljesítése előtt álló akadálynak tekintik; rámutat, hogy az EU-n belüli kereskedelemre vonatkozó jelenlegi héaszabályok általában negatív hatással vannak a vállalkozásokra, és különösen a kkv-kra; felhív ezért a jelenlegi szabályok olyan reformjára és egyszerűsítésére, amely biztosítaná az uniós vállalkozások számára a megfelelőbb adózási környezetet; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a héaalapra vonatkozó szabályok összehangolásának, valamint az illetékes nemzeti hatóságok közötti igazgatási együttműködés megerősítésének lehetőségét;

6.  rámutat, hogy az új héarendszernek ösztönöznie kell a határokon átnyúló ügyleteket és ezzel hozzá kell járulnia az egységes piac elmélyítéséhez; úgy véli, hogy a szabványosítás a héakötelezettségek területén jelentős hozzáadott értéket képviselne; felhívja ezért a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a valamennyi hivatalos nyelven elérhető, szabványos uniós héabevallás létrehozásának, illetve annak a lehetőségét, hogy hozzák létre a tagállamok által előírható, szabványosított héakötelezettségek tételes listáját;

7.  felkéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra valamennyi uniós nyelven szabványosított tájékoztatás bevezetését a számlákkal kapcsolatban, ami elősegítené a vállalkozások belső piaci tevékenységét;

8.  úgy véli, hogy szükség van a héaköteles vállalkozásokat érintő adminisztratív eljárások további összehangolására, különösen az Unió területén megvalósított nemzetközi tranzakciók esetében; úgy véli továbbá, hogy az adóhatóságok közötti együttműködést tovább kell mélyíteni, különösen az automatizált információcsere területén;

9.  kiemeli annak szükségességét, hogy a felaprózódás megelőzése érdekében a kisvállalkozói rendszerben a héamentességre alkalmazandó küszöbértékek tekintetében egységes felfogást kell alkalmazni; úgy véli, hogy meg kell vizsgálni a határokon átnyúló termékértékesítés e rendszerbe való bevonását, az egységes piac megfelelőbb figyelembe vétele érdekében;

10. felhívja a figyelmet arra, hogy a héakulcsok és a héával kapcsolatos adminisztratív eljárások jelentős akadályt jelenthetnek az e-kereskedelem fejlődésére nézve; hangsúlyozza az e-kiskereskedők határokon átnyúló tevékenységei előtt álló adóakadályok elhárításának fontosságát; úgy véli, hogy azon vállalkozások számára, amelyek óriási nehézségek árán tudják csak termékeiket és szolgáltatásaikat értékesíteni a többi tagállamban, világosabb héaszabályozást és héabevallási kötelezettségeket kell előírni annak érdekében, hogy az egységes piacban rejlő valódi lehetőségek ne maradjanak kiaknázatlanul;

11. támogatja az összes jelenlegi héamentesség teljes körű felülvizsgálatát azok jelentőségének és a héaláncra gyakorolt hatásának meghatározása érdekében; hangsúlyozza a héamentességek tekintetében a további koordinációs erőfeszítések szükségességét; felhív a kkv-k határokon átnyúló termékértékesítési és szolgáltatásnyújtási ügyleteivel kapcsolatos megfelelési költségeinek részletes elemzésére;

12. hangsúlyozza az alkalmazandó héamentességek és csökkentett adókulcsok tárgyában a tagállamok közötti jobb koordináció szükségességét, a határokon átnyúló üzleti tevékenységet folytató vállalkozások számára az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében;

13. üdvözli a digitális belső piacról szóló tanulmányt; felhívja a Bizottságot, hogy a vállalkozások, és különösen a kkv-k adminisztratív terheinek csökkentése érdekében fokozza az elektronikus aláírások interoperabilitását a biztonságos e-hitelesítési rendszerek elismerésével kapcsolatos jogi keret megteremtése érdekében, és vegye fontolóra az elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálatát és kiterjesztését; hangsúlyozza az elektronikus személyazonosság és elektronikus azonosítás uniós szintű, kölcsönös elismerésének szükségességét;

14. Sürgeti annak vizsgálatát és elemzését, hogy az Európai Unión belüli e-kereskedelmi ügyletek esetében melyek a héaegységesítés, továbbá az említett adónem csökkentésének vagy akár az az alóli mentesítés lehetőségei, annak érdekében, hogy az európai vállalkozások maradéktalanul kiaknázhassák e- kereskedelem nyújtotta lehetőségeket;

15. üdvözli, hogy 2010-től kezdődően új elektronikus héa-visszatérítési rendszer került bevezetésre az Unión belül; felhívja a Bizottságot, hogy legkésőbb 2012 júliusáig tegyen jelentést a Parlamentnek az új rendszer működéséről, annak erősségeiről és hiányosságairól; hangsúlyozza, hogy az új szabályokat mindig meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy azok megfelelő védelmet biztosítanak-e a csalási kísérletekkel szemben;

16. úgy véli, hogy a kulturális javak esetében az értékesítési módszertől (online vagy offline) függetlenül azonos héakulcsot kellene alkalmazni; úgy véli, hogy ez az egységesítés hozzájárulna az e-kereskedelem fejlődéséhez és a fellendülőben lévő digitális ágazat további ösztönzése révén ugyanazokat a kulturális és oktatási előnyöket nyújtaná a fogyasztók részére;

17. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak – a könyvágazat új üzleti modelljeinek ösztönzése és különösen a digitális egységes piac fellendítése érdekében – biztosítaniuk kell, hogy a könyvek tekintetében következetes és könyvbarát adóztatási politika érvényesüljön, azok formájára – nyomtatott, digitális vagy hangoskönyv – tekintet nélkül; hangsúlyozza, hogy a tartalom minden formában ugyanazokat a kulturális és oktatási előnyöket nyújtja a fogyasztóknak;

18. rámutat, hogy a szubszidiaritás elvének értelmében a tagállamoknak rendelkezniük kell azzal az előjoggal, hogy az uniós és nemzeti szakpolitikák hatékonyabb végrehajtása érdekében, illetve történelmi, gazdasági, társadalmi vagy környezeti tényezők miatt bizonyos ágazatokban eltérő héakulcsokat alkalmazzanak;

19. kiemeli, hogy a gazdasági és pénzügyi válsággal összefüggésben az adórendszer felülvizsgálatának – amennyire lehetséges – hozzá kell járulnia az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez;

20. kéri egy környezetbarát héastratégia kialakítását, amelynek alapját az energiahatékony és környezetbarát termékek és szolgáltatások kedvezményes adókulcsa képezi, és amely ellensúlyozza az abból eredő tisztességtelen versenyt, hogy egy áru vagy szolgáltatás ára nem tükrözi az externáliákat;

21. úgy véli, hogy irányelv helyett a rendelet lenne a megfelelő jogi eszköz a héaszabályok megfelelőbb és egységesebb alkalmazásának biztosítására, ami egyben csökkentené a kettős adóztatás vagy az adóztatás elmaradásának kockázatát.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a héa jövőjéről
(2011/2082(INI))

A vélemény előadója: Markus Ferber

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  az a véleménye, hogy a személyszállítás hozzáadottérték-adójára (héa) vonatkozó jelenlegi szabályok akadályozzák a belső piac rendes működését, torzítják a szállítási módok közötti versenyt és károsan hatnak a szállítás társadalmi és környezetvédelmi teljesítményének javítására;

2.  felhívja a figyelmet a személyszállítás bonyolult és méltánytalan helyzetére: bár a belföldi személyszállítást szinte mindegyik tagállamban adókkal sújtják, a szállítás módjától és tagállamtól függően vannak mentességek, például nulla vagy kedvezményes kulcsok; rámutat, hogy a nemzetközi tengeri és légi közlekedés, amely határokon átnyúló EU-n belüli szállítást is magában foglal, valamennyi tagállamban mentesül a héa alól, míg más közlekedési módok esetében a helyzet tagállamonként változik; rámutat továbbá, hogy a nemzetközi tengeri és légi közlekedési szolgáltatók néhány árut és szolgáltatást héamentesen vásárolhatnak meg;

3.  felhívja a figyelmet a közlekedésből származó üvegházhatást okozó gázkibocsátás javasolt, 1990-hez képest 60%-os csökkentésére 2050-ig, és hangsúlyozza a „helyes árképzést és a piaci torzulások kiküszöbölését”;

4.  felszólít harmonizált standard vagy kedvezményes héakulcs alkalmazására a határokon átnyúló EU-n belüli szállítást is magában foglaló valamennyi közlekedésre a szállítás módjától függetlenül, valamint a héalevonhatóság harmonizált szabályozására;

5.  felhív a nagyobb átláthatóságra; a személyszállításban érvényesülő különféle héakulcsoknak azonnal hozzáférhetőknek kell lenniük és azokat lehetőség szerint a jegyen kell feltüntetni annak érdekében, hogy az utasok tájékoztatást kapjanak utazásuk pontos költségéről;

6.  támogatja mindazonáltal a városi, külvárosi és regionális tömegközlekedés vonatkozásában az alacsonyabb vagy nulla héakulcsot közérdekből, illetve szociális és környezetvédelmi okokból;

7.  felhívja a Bizottságot a héairányelv III. mellékletének (csökkentett kulcsok) az EU szállításpolitikai célkitűzéseivel való összehangolására;

8.  aggódik a miatt a jelenlegi szabály miatt, hogy ahol héát alkalmaznak, ott a személyszállítást a szolgáltatásnyújtás tényleges helye szerint adóztatják meg, az egyes tagállamokban megtett távolsággal arányosan; úgy véli, hogy a személyszállítási szolgáltatásokat az indulási helyen kellene megadóztatni a bonyodalmak csökkentése és a végrehajthatóság javítása érdekében;

9.  hangsúlyozza azonban az EU személyszállítási piacának töredezettségét, amely számos, többek között az utazási távolság, az utazás célja és az alternatív közlekedési módok elérhetősége által meghatározott szegmenst tartalmaz; úgy véli ezért, hogy a héa-rendszer módosításának az európaiak mobilitására és a környezetre kifejtett hatása összetett kérdés, amelyet átfogó, mennyiségi vizsgálat tárgyává kellene tenni;

10. rámutat, hogy ez lehetőséget jelent az idegenforgalmi szolgáltatások harmonizált, csökkentett héa-kulcsának valamennyi tagállamban történő fokozatos bevezetésére, ami az Unión belüli és harmadik országokbeli idegenforgalmi vállalkozások közötti átlátható verseny szükséges előfeltétele;

11. felhívja a Tanácsot, hogy gyorsítsa fel az utazásközvetítőkre vonatkozó különleges héa-rendszer felülvizsgálatáról szóló irányelvre irányuló javaslat (CNS/2002/0041) elfogadását annak érdekében, hogy megszűnjön az ágazat különböző kategóriájú szereplői között a nemzeti jogszabályok egyenlőtlenségei következtében fennálló versenytorzulás.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE