AJÁNLÁS MÁSODIK OLVASATRA az Európai Unión kívüli projektekhez adott hitelek és garanciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott európai uniós garanciáról és a 633/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadása céljából a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjáról

az Európai Unión kívüli projektekhez adott hitelek és garanciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott európai uniós garanciáról és a 633/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadása céljából a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjáról

(12443/1/2011 – C7‑0270/2011 – 2010/0101(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (12443/1/2011 – C7‑0270/2011),

–   tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2010)0174) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára[1],

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 72. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A7-0327/2011),

1.  jóváhagyja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy – annak ellenőrzése után, hogy valamennyi eljárás rendben lezajlott – írja alá a jogalkotási aktust, továbbá a Tanács főtitkárával egyetértésben intézkedjék az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

• [1]  Elfogadott szövegek 2011.2.17., P7_TA(2011)0062.

1. Háttér és az eljárásra vonatkozó észrevételek

Az Európai Beruházási Bank (EBB), melynek részvényesei a tagállamok, az Unió egyik legjelentősebb pénzügyi eszköze. Az Unión kívüli projektekhez adott hitelek (9 milliárd euró) a 2010. évi teljes hitelkihelyezés 12%-át tették ki.

Az EBB külső mandátumáról, azaz az EBB Unión kívül végrehajtott hitelműveleteivel és hitelgarancia-műveleteivel kapcsolatos politikai és országjellegű kockázatok fedezésére nyújtott uniós költségvetési garanciáról a Parlament és a Tanács együttdöntéssel határoz a jogalap Európai Parlament általi kifogásolását követően létrejött 2009. július 13-i 633/2009/EK határozat értelmében.[1]

2010. április 21-én a Bizottság az Európai Unión kívüli projektekhez adott hitelek és garanciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott európai uniós garanciáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatot[2] terjesztett a Parlament és a Tanács elé. A határozatra irányuló javaslat az EBB külső mandátumának a 633/2009/EK határozatban rögzített félidős felülvizsgálatára épül. A felülvizsgálat egy bizottsági közleményben[3] került ismertetésre, amely egy, a „bölcsek” irányítóbizottsága által felügyelt és irányított külső értékelésen, egy független tanácsadók által végzett értékelésen[4] és az EBB értékelési osztálya által végrehajtott egyedi értékeléseken alapul.

Bizottsági szinten több módosítás került benyújtásra első olvasatban, köztük megegyezéses módosítások, amelyek nem hivatalos találkozók eredményeképpen jöttek létre, valamint öt bizottságtól érkező vélemények. 2011. január 27-én a Költségvetési Bizottság elfogadta a plenáris ülés elé kerülő ajánlást, amely egy globális kompromisszumos módosítást tartalmazott, konszolidált szöveg formájában.

2011. február 17-i ülésén az Európai Parlament első olvasatban a Bizottság javaslatát módosító jogalkotási állásfoglalást[5] fogadott el.

2011. március 3-án a Költségvetési Bizottság megbízta az előadót, hogy tárgyalásokat kezdjen a Tanáccsal és a Bizottsággal második olvasatban történő megállapodás céljából, az együttdöntési eljárás gyakorlati vonatkozásairól szóló együttes nyilatkozattal[6] és az eljárási szabályzat 70. cikkével összhangban.

Több alkalommal került sor háromoldalú egyeztetésre a Parlament a Tanács és a Bizottság között (lásd a mellékletet). Az EBB-t arra kérték, hogy vesse fel a problémás kérdéseket, és rendszeresen tájékoztatták az előrehaladásról. Így június 21-én megállapodás született, melyet a Költségvetési Bizottság elnökének 2011. június 27-én kelt levelével, a COREPER pedig 2011. szeptember 14-én megerősített.

A Tanács 2011. szeptember 20-án az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 294. cikkében meghatározott, a megállapodást magában foglaló eljárásnak megfelelően elfogadta az első olvasatban kialakított álláspontját.

2. A Bizottság javaslata: célok és fő elemek

A javaslat általános célja, hogy a félidős felülvizsgálat megállapításai alapján a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó jelenlegi pénzügyi keret fennmaradó részére biztosítsa az EBB külső hitelnyújtási tevékenységét fedező európai uniós garancia fenntartását, miközben új elemeket épít be a mandátumba.

Az új elemek a következők:

* A tartalékba helyezett 2 milliárd euró összegű „opcionális mandátum” aktiválása. Ennek az opcionális mandátumnak az aktiválása nem az egyedi regionális felső összeghatárok emelése révén történik, hanem a határozat által érintett valamennyi régióban az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez hozzájáruló projektekhez támogatást nyújtó mandátumként.

* Az európai uniós garancia keretében végzett műveletekhez kapcsolódó regionális célkitűzések jelenlegi rendszerének felváltása magas szintű horizontális célkitűzésekkel, amelyek a külső mandátumhoz tartozó valamennyi régióra kiterjednek.

* A Bizottság az EBB-vel együttműködve és az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) konzultálva az EU regionális stratégiáját tükröző operatív iránymutatást dolgoz ki a külső mandátum által érintett valamennyi régióra annak érdekében, hogy az EBB által a külső mandátum keretében végzett tevékenységeknek az általános magas szintű célkitűzésekkel összhangban történő végrehajtása jobban összekapcsolódjon az EU regionális prioritásaival.

* Az EBB kapacitásának erősítése az EU fejlesztési célkitűzéseinek támogatása érdekében az alábbiakkal:

– a projektek szociális és fejlesztési szempontjainak az EBB általi értékelése és nyomon követése,

– az EBB beavatkozásainak nagyobb mértékű összpontosítása olyan ágazatokra, amelyek hozzájárulnak az Európai Unión kívüli országok fejlődéséhez, mint például a környezetvédelmi infrastruktúra, többek között a vízellátás és a szennyvízkezelés, a fenntartható közlekedés és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás, az EBB-nek aktívabb tevékenységet kell végeznie az egészségügy és az oktatás területén is.

*Az EBB külső mandátumának aktiválása öt új ország, köztük Fehéroroszország vonatkozásában.

3. A Parlament első olvasata

A Parlament igen jelentős többséggel (538 mellette, 37 ellene és 37 tartózkodás mellett) első olvasatban elfogadott jogalkotási állásfoglalása 5 módosítást tartalmazott. A Költségvetési Bizottság által benyújtott 1. módosítás a szöveg egészében javasolt változtatásokat.

A Parlament álláspontjával elsősorban arra törekedett, hogy az EBB műveletei 2013. december 31-ig tartó folytonosságának biztosítása érdekében kiigazítsa a felső összeghatárokat, megerősítse az EBB külső mandátuma értelmében végzett műveleteinek átláthatóságát és az Unió külpolitikai céljaihoz nyújtott támogatást, valamint hogy felkészüljön a hosszabb távú kilátásokra, amelyek közül néhányat a félidős felülvizsgálat is kiemelt.

A legfontosabb módosítások a következőket érintették:

Felső összeghatárok: A felső összeghatárokat 1,875 milliárd euróval megemelték a mandátum új országokra való kiterjesztésének fedezetéül ((7a) preambulumbekezdés, a 2. cikk (1) bekezdése) és bevezették a regionális felső összeghatárok közötti átcsoportosítás lehetőségét 20% erejéig (az I. melléklet utolsó bekezdése). Ösztönözték annak lehetőségét, hogy – az 1638/2006/EK rendelettervezetben javasoltaknak megfelelően ((8c) preambulumbekezdés) – az EBB a korábbi műveletekből származóan visszafizetett összegeket újból befektesse.

Uniós célok és feltételrendszer: Az EBB műveleteinek különösen hozzá kell járulniuk az EUSZ 21. cikkében megfogalmazott alapelvek megvalósításához; a fejlődő országok tekintetében figyelmet kell fordítani a természeti erőforrásokra és a szegénység visszaszorítására; az EBB-nek és a Bizottságnak 2012-re stratégiát kell benyújtania arról, hogy hogyan lehet fokozatosan megszüntetni azokat a projekteket, amelyek akadályozzák az EU éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek elérését (3. cikk). A szöveg a 2005-ös Párizsi Nyilatkozatra és a 2008-ra szóló accrai cselekvési napirendre ((13) preambulumbekezdés, az 5. cikk (2) bekezdése), valamint a millenniumi fejlesztési célokra ((15a) preambulumbekezdés) hivatkozik. Az éghajlatváltozással kapcsolatos mandátumba tartozó országok esetében a jogosultság korlátozható, ha az adott ország nem kötelezi el magát a megfelelő célok elérése iránt e tekintetben (a 2. cikk (4) bekezdése). Az EBB a projektek fejlesztési szempontjait átvilágításnak veti alá, amelynek részeként ellenőrzi a megfelelő helyi nyilvános konzultációk megtörténtét (a 6. cikk (1) bekezdése). A mandátum Fehéroroszországra való kiterjesztése elutasításra került (a II. melléklet B. pontja – a szomszédság országai és a partnerországok). A regionális operatív iránymutatásokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kell elfogadni ((23) preambulumbekezdés, 5. cikk).

Átláthatóság és jelentéstétel

A Bizottság éves jelentésében (10. cikk) kiváltképpen a következő részeknek kell szerepelniük:

– a jogosult műveleteknek az Unió külpolitikai céljaihoz nyújtott támogatása,

– fejlesztési hatás, ökológiai és szociális fenntarthatóság,

– az EBB-finanszírozással és más adományozókkal együtt felhasznált uniós pénzügyi erőforrás részletes lebontása.

Az éves nyilvános jelentések (a 6. cikk (2a) bekezdése) alapját az EBB által kidolgozott, fejlesztési, környezetvédelmi és emberi jogi vonatkozású teljesítménymutatóknak (a 6. cikk (2a) bekezdése) kell képezniük.

Amennyiben lehetséges, ezen (a kkv-kat támogató pénzügyi közvetítőkre is kiterjedő) szempontoknak a projekt végrehajtása és teljesülése során a projekttámogatók által végzett nyomon követését is nyilvánosságra kell hozni (a 6. cikk (2) bekezdése).

Beillesztésre került egy új cikk, amely megtiltja a nem együttműködő joghatóságokban végzett műveleteket (10a. cikk).

Hosszabb távú kilátások: 2012 közepére uniós együttműködési és fejlesztési platformot kell kialakítani a vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök fokozottabb és ésszerűbb ötvözése érdekében, amely platformnak tagjai lennének az egyéb európai több- és kétoldalú pénzügyi intézmények ((25) preambulumbekezdés, a 8. cikk (2a) bekezdése). Új cikk írja elő egy olyan munkacsoport létrehozását, melynek feladata a fejlesztési segély jövőjének, többek között az EBB szerepének értékelése (10b. cikk). Említésre kerül a mikrohitel ((8b) preambulumbekezdés), és a szöveg költség-haszon elemzés készítését is előírja a külső tevékenység „leányvállalatokba” szervezése céljából, különösen a földközi-tengeri térségben ((25a) preambulumbekezdés).

4. A Tanács első olvasatának értékelése

A Tanács támogatja a Parlament és a Tanács között az informális háromoldalú egyeztetések (lásd a mellékletet) során elért megállapodást.

A Parlamentnek csak néhány módosítását nem építették be teljes körűen, részben vagy elviekben a Tanács szövegébe ((6a), (8b), (8c) és (25a) preambulumbekezdés, az 5. cikk (3a) bekezdése, a 8. cikk (2a) bekezdése és a 10. cikk (10b) bekezdése). A szöveg kiterjed azokra a területekre, amelyek irányába a Parlament meghatározó érdeklődést mutatott (pl. jelentéstétel, felső összeghatárok, fejlesztés, környezetvédelem, feltételrendszer).

Felső összeghatárok: A felső összeghatárt az általános mandátum tekintetében 1,684 milliárd euróval emelték, amelyből 1 milliárd eurót a földközi-tengeri régió déli részébe irányítanak, a Parlament első olvasatban megfogalmazott kérésének megfelelően ((12) preambulumbekezdés, I. melléklet). A régiók közötti átcsoportosításra 10% erejéig van lehetőség. A visszafizetett összegekkel kapcsolatos javaslatot – amely egy másik eljárásban függőben lévő kérdés – nem tartották meg.

Uniós célok és feltételrendszer:

Izland jogosultságával kapcsolatban nincs szigorítás, míg Fehéroroszország továbbra sem kapott jogosultságot. A feltételrendszert megerősítették azáltal, hogy a Bizottságot felhatalmazták a jogosult országok jegyzékének felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén történő megváltoztatására (a 4. cikk (2) bekezdése, III. melléklet) a finanszírozásra potenciálisan jogosult országokat felsoroló jegyzék alapján (a 4. cikk (1) bekezdése, II. melléklet). Másrészről nyilvánvalóvá tették, hogy a regionális operatív iránymutatások technikai jellegűek, és a jogalkotók által együttdöntéssel meghatározott regionális politikai kerettől függnek (a 6. cikk (1) bekezdése, IV. melléklet).

Hosszabb távú kilátások: A Bizottságnak 2012 közepéig jelentést kell terjesztenie az Európai Parlament és a Tanács elé, és adott esetben javaslatot kell tennie az uniós együttműködési és fejlesztési platform létrehozására vonatkozóan ((31) preambulumbekezdés).

A „leányvállalatok” létrehozása (az EBB előjoga) lehetőségének és a fejlesztési segély jövőjének értékelését (munkacsoport) nem tartották meg.

Új preambulumbekezdés (40) írja elő többek között, hogy meg kell vizsgálni az EBB általi mikrohitelnyújtás lehetőségét a következő pénzügyi keretben.

5.   Az ajánlás tartalma

Az előadó javasolja a Tanács első olvasatának elfogadását. A Tanács szövegének tartalma jelentős mértékben megegyezik a Parlament első olvasatával. A szöveg a 2011 februárja és júniusa között zajló intenzív tárgyalások eredményeképpen jött létre.

Egészében véve az EBB kiterjesztett mandátuma sokkal jobb koordinációt tesz lehetővé az uniós célok eléréséhez, határozottan javítja az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot, valamint az uniós költségvetési garancia használatát.

• [1]  Az uniós költségvetést garanciaalap védi azoktól a rendkívüli helyzetektől, amelyek az unió által garantált hitelek nemteljesítése esetén fordulhatnak elő. Jelenleg a kihelyezett kölcsönökből adódó teljes kintlévőség 9%-ának megfelelő összeg kerül a költségvetésből ebbe az alapba. Az alap feltöltése a hitelfolyósítás időpontjától számított N+2. évben történik.
• [2]  2010/0101 (COD) – COM(2010)0174, SEC(2010)0443
• [3]  COM (2010)0173, SEC(2010)442
• [4]  A COWI független értékelése (2010. február): Michel Camdessus et al., „Az Európai Beruházási Bank külső mandátuma 2007–2013, félidős felülvizsgálat: A „bölcsek” irányítóbizottságának jelentése és ajánlásai”, 2010. február. Lelőhely: www.eib.org/attachments/documents/eib_external_mandate_2007-2013_mid-term_review.pdf.
• [5]  P7_TA-PROV(2011)0062
• [6]  HL C 145., 2007.6.30., 5. o.

Decision on the EIB external mandate

Steps and informal meetings in 2011 between the EP negotiating team (1), the Presidency of the Council (2) and Commission

(1) Rapporteur Ivailo Kalfin, Shadow-rapporteurs: Giovanni Collino, Sidonia Elżbieta Jedrzejewska (EPP), Carl Haglund (ALDE), Helga Trüpel (Greens/EFA), Miguel Portas (GUE), Claudio Morganti (EFD).

(2) Council represented by the Head of the Economic and Financial Unit of the Permanent Representation of Hungary to the European Union.