AJÁNLÁS a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről

a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről

(11343/2010 – C7‑0207/2011 – 2010/0093(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozatra irányuló tervezetre (11343/2010),

–   tekintettel a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény tervezetére (09429/2010),

–   tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke (4) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7–0207/2011),

–   tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikkének (7) bekezdésére,

–   tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására és a Külügyi Bizottság véleményére (A7‑0000/2011),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló egyezményt aláíró felek kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés elnökeinek.

Ez az egyezmény a barcelonai folyamat által meghatározott szellemben előmozdítja az euromediterrán szabadkereskedelmi térség létrehozását. Az első lépések e cél irányába az EU és földközi-tengeri partnerei közötti társulási megállapodások megkötésével történtek. Most ezekre a megállapodásokra kell építkeznünk.

Mostanáig az euromediterrán származási kumulációs rendszer több mint 100 kétoldalú jegyzőkönyvből állt, amelyek túlságosan összetettek voltak ahhoz, hogy a vállalkozások – különösen a kis- és közepes vállalkozások – és az országok kihasználhassák ezek előnyeit.

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló új egyezmény összefogja az alábbi felek közötti vonatkozó megállapodások hatálya alá tartozó, kereskedelem tárgyát képező termékek származásával kapcsolatos összes különböző szabályt: az Európai Unió, a barcelonai folyamatban részt vevő országok (Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Szíria, Tunézia, Törökország, Palesztin Hatóság), az EFTA-országok (Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein), Feröer-szigetek és a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia, valamint Koszovó az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244/99. számú határozata értelmében), ily módon egy egységes és egyszerűsített eszköz alkalmazásával megkönnyíti a pán-euromediterrán származási kumulációs rendszer használatát.

Ezen új jogi eszköz elfogadása a dél-dél irányú kereskedelem potenciális ösztönzője, ami hozzájárulhat a régió gazdasági növekedéséhez, gazdasági diverzifikációjához, szegénységének csökkentéséhez és a térség demokratizálódásához, emellett elősegítheti a földközi-tengeri térség déli országai közötti társadalmi, kereskedelmi és gazdasági integrációt, miután az EU euromediterrán politikájának egyik fő célkitűzése a barcelonai folyamat óta éppen ezen integráció erősítése.

Ez az egységes eszköz amellett, hogy megteremti a hagyományos dél-mediterrán partnerországokon átívelő diagonális kumulációhoz szükséges jogi keretrendszert, bevonja a stabilizációs és társulási folyamat résztvevőit és az EFTA-t is, így kiszélesíti a kumuláció földrajzi hatályát, és nagyobb felvevőpiacot biztosít a kumulált export számára.

Az arab tavasz hatalmas kihívást és egyúttal óriási lehetőséget is jelent az EU számára a déli szomszédsághoz fűződő kapcsolatok terén. Déli szomszédaink olyan konkrét válaszlépéseket kérnek tőlünk, amelyek megkönnyítik a szabadsághoz és a demokráciához vezető bátor, de fáradságos útjukat. A főképviselő és a Bizottság helyesen járt el, amikor e válaszlépések keretén belül kiemelt üggyé nyilvánította ezt a tárgykört, amint azt 2011. március 8-i „Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért a dél-mediterrán térséggel” című és 2011. május 25-i „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című közös közleményében is megerősítette. Összefoglalva, az egyezmény elfogadása a kereskedelem és a befektetés régióban kifejtett maximális hatásának biztosítására szolgáló eszközök egyike.

A számos előre látható előny mellett néhány olyan működési zavar is tapasztalható, amely szükségessé teszi a Bizottság fellépését. A Parlament aggodalmát fejezi ki az EU–Izrael társulási megállapodáshoz csatolt 4. jegyzőkönyv végrehajtási intézkedéseinek a telepes kolóniákról származó termékekre vonatkozó állítólagos szabálytalanságai miatt. Az említett aggályokat érintő, Izraellel létrejövő új technikai rendelkezések vagy a jelenlegi rendelkezések felülvizsgálata nagyobb bizonyosságot teremtene, és megfelelő alapot biztosítana ahhoz, hogy az uniós tagállamok vámhatóságai az EU–Izrael szabadkereskedelmi megállapodás alapján megtagadják a preferenciális elbánást a megszállt területekről származó termékek esetében. Fennáll annak kockázata, hogy amennyiben nem sikerül eloszlatni ezt az aggályt, a Bizottság e visszaélés elterjedésének eszközévé válhat. A mi feladatunk annak biztosítása, hogy a harmadik országok által Izraellel kumulált áruk megfeleljenek az Unió által is betartott területi elveknek. Ez egyúttal az Európai Bíróság úgynevezett BRITA-ügyben hozott ítéletével is összhangban van.

Végül, ezt a fontos lépést a régió kereskedelmének javítását és támogatását célzó további nagyra törő terveknek kell követniük és megszilárdítaniuk, kezdve a pán-euromediterrán származási szabályok mielőbbi naprakésszé tételével. A Földközi-tenger térségében megjelent új demokratikus mozgalom lehetőséget kell, hogy adjon az európai vezetőknek arra, hogy ezen országok polgárai emberi és szociális jogi helyzetének javítása mellett maximalizálják a déli szomszédságunkban tapasztalható barátságosabb politikai és gazdasági környezet kínálta előnyöket.

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(11343/2010 – C7‑0207/2011 – 2010/0093(NLE))

A vélemény előadója: Vincent Peillon

PA_Leg_Consent

RÖVID INDOKOLÁS

A származási szabályok azok a kritériumok, melyek segítenek meghatározni egy termék származási országát, így az alkalmazandó jogok és preferenciák is ezeken alapulnak. A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény az alábbi felek közötti releváns megállapodások hatálya alá tartozó kereskedelem tárgyát képező termékek származásával kapcsolatban állapít meg rendelkezéseket: az Európai Unió, a barcelonai folyamatban részt vevő országok (Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Szíria, Tunézia, Törökország, Palesztin Hatóság), az EFTA-országok (Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein), Feröer-szigetek és a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia, és Koszovó az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244/99. számú határozata értelmében).

A jelen határozat célja lényegében az ésszerűsítés, melynek során a származási szabályokra vonatkozó, száznál is több kétoldalú jegyzőkönyvből álló jelenlegi hálózat helyébe regionális egyezmény lép. Ha egy pán-euromediterrán térség két tagállama közötti kétoldalú jegyzőkönyvet módosítani kívánnak, akkor a jelenleg hatályos rendelkezések szerint az összes többi jegyzőkönyvet is módosítani kell, így ezen egységes jogi eszköz bevezetése a jövőben megkönnyíti a szabályok szükségessé váló felülvizsgálatát és aktualizálását.

Ezen egyezmény elfogadásának az is célja, hogy kiterjessze a preferenciális származás pán-euromediterrán kumulációs rendszerét a Nyugat-Balkán országaira, és megkönnyítse az új tagokkal történő esetleges bővítést.

E felülvizsgálat célja végül, hogy segítsen küzdeni a közösségi szinten a déli országok számára jóváhagyott kereskedelmi preferenciák gazdasági szereplők általi nem elégséges felhasználása ellen. A származási kumuláció alkalmazásának megkönnyítése lehetővé teszi a mediterrán harmadik országok termékeinek a közösségi piacra jutásának javítását és a Földközi-tenger déli és keleti országai közötti cserék élénkülését, hozzásegítve ezáltal az euromediterrán régiót a mindeddig meg nem valósult gazdasági integrációhoz, melynek elmélyítése a barcelonai folyamat óta az EU euromediterrán politikájának egyik fő célkitűzése.

Az említett pán-euromediterrán rendszer kiterjesztése és egyszerűsítése állandó támogatásával összhangban a Parlament úgy véli, hogy e megállapodás megkötése – melyet a Földközi-tenger déli és keleti országaiban élő partnereink is kívánnak – olyan lépés a megfelelő irányba, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy partnerei felé a kereskedelmi nyitás első konkrét üzenetét küldje az arab tavasz nyomán és az európai szomszédságpolitika átdolgozása összefüggésében.

A Parlament sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy továbbra is fennállnak azok a politikai és kereskedelmi akadályok, amelyek fékezik a dél–déli irányú cserék kibontakozását, és hangsúlyozza, hogy e megállapodás hatálybalépésének jótékony hatásai nem bontakozhatnak ki teljes mértékben a Földközi-tenger déli és keleti partja valamennyi partnere közötti kétoldalú kereskedelmi egyezmények sűrű hálója nélkül.

A Parlament emlékeztet továbbá arra, hogy a rendszer egyensúlya szempontjából elengedhetetlen, hogy valamennyi aláíró exportáló ország egységesen és helyesen alkalmazza a rendelkezéseket az adminisztratív együttműködés és a származási bizonyítványok kiadása tekintetében, és hogy valamennyi importáló ország megfelelő műszaki, költségvetési és informatikai eszközzel rendelkezzen a preferenciákkal való visszaélést lehetetlenné tevő hatékony vámellenőrzések gyakorlásához. A Parlament e tekintetben aggodalmának ad hangot az EU–Izrael társulási megállapodáshoz csatolt 4. jegyzőkönyv végrehajtási intézkedéseinek a telepes kolóniákról származó termékek tekintetében való állítólagos működésképtelensége miatt, és felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be a Parlamentnek és a Tanácsnak részletes tanulmányt a helyzetről, adott esetben javaslatokkal együtt.

Végül pedig a Parlament szeretné, ha e megállapodás megkötését mielőbb követné a pán-euromediterrán származási szabályok modernizálása és az EU mediterrán partnereink iránti kereskedelmi politikájának ambiciózusabb fejlődése, amely jobban figyelembe venné érdekeiket és biztosítaná őket arról, hogy maguk irányítják a kereskedelmi nyitás ütemét, csakúgy, mint gazdasági és társadalmi fejlődésük nemzeti stratégiáit.

******

A Külügyi Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek egyetértése megadását.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE