JELENTÉS az ökoinnovációról – növekedés és munkahelyteremtés a környezetpolitikán keresztül

az ökoinnovációról – növekedés és munkahelyteremtés a környezetpolitikán keresztül

(2012/2294(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés európai stratégiája” című bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–   tekintettel az „Innováció a fenntartható jövőért – Az ökoinnovációs cselekvési terv (Eco-AP)” című bizottsági közleményre (COM(2011)0899),

–   tekintettel „Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió” című bizottsági közleményre (COM(2010)0546),

–   tekintettel az „Erőforrás-hatékony Európa – Az Európa 2020 stratégia keretébe illeszkedő kiemelt kezdeményezés” című bizottsági közleményre (COM(2011)0021),

–   tekintettel „A fenntartható fejlődést szolgáló technológiák ösztönzése: cselekvési terv az Európai Unióban alkalmazandó környezetvédelmi technológiáért” című bizottsági közleményre (COM(2004)0038),

–   tekintettel „Az európai szabványok stratégiai jövőképe: az európai gazdaság fenntartható növekedésének elősegítése és gyorsítása 2020-ig” című bizottsági közleményre (COM(2011)0311),

–   tekintettel a „Rio+20: a zöld gazdaság és a jobb irányítás felé” című bizottsági közleményre (COM(2011)0363),

–   tekintettel „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve” című bizottsági közleményre (COM(2011)0112),

–   tekintettel az „Új készségek és munkahelyek menetrendje: Európa hozzájárulása a teljes foglalkoztatottsághoz” című bizottsági közleményre (COM(2010)0682),

–   tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2011)0809),

–   tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramról szóló bizottsági közleményre (COM(2011)0808),

–   tekintettel „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: egy európai fellépési keret felé” című bizottsági fehér könyvre (COM(2009)0147),

–   tekintettel a „Kihívásból lehetőség: az európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozás közös stratégiai kerete felé” című bizottsági zöld könyvre (COM(2011)0048),

–   tekintettel az „Ifjúsági garancia” elnevezésű új eszközre,

–   tekintettel az Innovatív Unió kiemelt kezdeményezés keretén belüli európai innovációs partnerségekről szóló, 2010. november 11-i állásfoglalására[1],

–   tekintettel az „Erőforrás-hatékony Európa” című 2012. május 24-i állásfoglalására[2],

–   tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének a fenntartható fejlődésről szóló 2012. évi konferenciáját (Rio+20) megelőző közös uniós álláspont kialakításáról szóló 2011. szeptember 29-i állásfoglalására[3],

–   tekintettel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervéről szóló, 2012. március 15-i állásfoglalására[4],

–   tekintettel a globális és európai szintű innovatív finanszírozásról szóló 2011. február 10-i állásfoglalására[5],

–   tekintettel a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című, 2011. június 8-i állásfoglalására[6],

–   tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslatra (COM(2011)0811),

–   tekintettel a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2011)0874),

–   tekintettel az „Innovatív Unióról: Európának a válság utáni világhoz való alkalmazkodásáról” szóló, 2011. május 12-i állásfoglalására[7],

–   tekintettel a munkahelyteremtő fellendülés felé vezető útról szóló, 2012. június 14-i állásfoglalására[8],

–   tekintettel az új fenntartható gazdaságban rejlő foglalkoztatási potenciál feltárásáról szóló, 2010. szeptember 7-i állásfoglalására[9],

–   tekintettel a nők zöld gazdaságban játszott szerepéről szóló, 2012. szeptember 11-i állásfoglalására[10],

–   tekintettel „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: egy európai fellépési keret felé” című bizottsági fehér könyvről (COM(2009)0147) szóló 2010. május 6-i állásfoglalására[11],

–   tekintettel a „Kihívásból lehetőség: az európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozás közös stratégiai kerete felé” című zöld könyvről szóló, 2011. szeptember 27-i állásfoglalására[12],

–   tekintettel a 315. számú, 2011. márciusi „Az európai vállalkozók ökoinnovációhoz való hozzáállása” című Eurobarométer gyorsfelmérésre,

-    tekintettel „Az uniós versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) ökoinnovációra vonatkozó piacszimulációs projektjeinek köszönhetően elért eredmények elemzése és ismertetése” című, a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Ügynökség (EACI) által készített és 2013. májusában közzétett jelentésre,

–   tekintettel az UNEP, az ILO, az IOE és az ITUC „Zöld munkahelyek: tisztességes munkakörülmények felé egy fenntartható, alacsony szénkibocsátású világban” című, zöld munkahelyekre irányuló 2008. évi kezdeményezésére,

–   tekintettel a Greenpeace és az Európai Megújuló Energia Tanács (EREC) „Éghajlatvédelmi törekvések: a megújuló energia és a zöld munka forradalma” című 2009. évi jelentésére,

–   tekintettel az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC) és a Szociális Fejlesztési Ügynökség (SDA) „Éghajlatváltozás és foglalkoztatás: az éghajlatváltozás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó intézkedések hatása a foglalkoztatásra a 25 tagú EU-ban 2030-ig” című 2007. évi jelentésére,

–   tekintettel az Eurofound 2013. januári, „Az EU iparágainak környezetbaráttá tétele: a munkahelyek mennyiségére és minőségére gyakorolt hatások megelőzése és kezelése” című jelentésére, valamint az esettanulmányokat tartalmazó adatbázisára,

–   tekintettel az Eurofound 2011-es, „Ipari kapcsolatok és fenntarthatóság: a szociális partnerek szerepe a zöld gazdaságra történő átállás folyamatában” című jelentésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0333/2013),

A. mivel a tiszta és egészséges környezet nemcsak az európai jólét és a magas életszínvonal fenntartásának előfeltétele, hanem ez adja a gazdaság erejét és versenyképességét is;

B. mivel a környezeti kihívások – többek között az éghajlatváltozás, a természeti erőforrások szűkössége és a biológiai sokféleség csökkenése – gazdaságunk gyökeres átalakulását teszik szükségessé, amelyben a tiszta technológiák kulcsfontosságú szerepet játszanak;

C. mivel a válság mértéke egyedi és történelmi lehetőséget kínál arra, hogy gazdaságainkban jelentős változások következzenek be, mindeközben megnyitva az utat a fenntartható, hosszú távú fejlődés felé;

D. mivel a zöld technológia elmúlt években tapasztalható növekedése megmutatta, hogy a zöld növekedésbe való befektetés nem költséges feladat, hanem hatalmas gazdasági lehetőség; mivel annak ellenére, hogy majdnem mindegyik ágazat hatalmas veszteségeket szenvedett el a recesszió miatt, a zöld szektor egy kisebb visszaesés ellenére mégis folyamatosan növekszik;

E.  mivel szükség van arra, hogy a jelenlegi erőforrás-igényes gazdaságot erőforrás-hatékony gazdaság váltsa fel a bevett iparágak olyan zöld, magas hozzáadott értéket képviselő iparágakká való átalakítása révén, amelyek környezetvédő módon teremtenek munkahelyeket;

F.  mivel a környezetbarát megoldások elősegítik a csúcstechnológiát alkalmazó gyártási módok és szolgáltatások új generációjának létrejöttét, valamint növelik az európai versenyképességet és új munkahelyeket teremtenek a magasan képzett munkaerő számára;

G. mivel az ökoinnováció – a vállalkozások zöldebbé tétele érdekében a gyártási folyamatokat környezetbaráttá alakító új eljárások, az új kezelési módszerek, új technológiák és új szolgáltatások támogatása által – arra ösztönzi Európát, hogy a meglévő kihívások kezelésével párhuzamosan hozza ki a lehető legtöbbet a rendelkezésére álló lehetőségekből;

H. mivel az erőforrások ára az elmúlt években erőteljesen emelkedett, ezért a társaságok versenyképessége is megnövekedett mértékben függ attól, milyen hatékonyan gazdálkodnak e forrásokkal;

I. mivel a múltbeli események tanúsága szerint a hatóságoknak nehéz megjósolniuk, hogy melyek azok az innovatív technológiák, amelyek hatékonyaknak bizonyulnak majd a piacon;

J. mivel az adóügyi ösztönzők az ökoinnováció előmozdításának hasznos eszközei lehetnek Európában;

K. mivel Európa élen jár az új technológiák kifejlesztésében; mivel nagyon sok akadály áll a környezeti technológiák fejlődése és széles körben való elterjedése előtt, mint például a meglévő technológiákat érintő „bezáródás”, árjelzések, amelyek a kevésbé környezethatékony megoldásokat részesítik előnyben, a pénzügyi forrásokhoz való nehézkes hozzáférés és az alacsony fogyasztói tudatosság; mivel a kihívás tehát az, hogy javuljon a termékek átfogó környezeti teljesítménye életciklusuk folyamán, hogy fellendüljön a kereslet a jobb termékek és gyártástechnológiák iránt, valamint hogy információkkal segítsük a fogyasztók választását;

L. mivel a termékek környezetvédelmi hitelesítéseit feltüntető címkéknek világos és objektív tájékoztatást kell nyújtaniuk, és el kell kerülni a fogyasztó félrevezetését (az ún. „zöldre mosást”);

M. mivel a környezetvédelmi ipar ma 3,4 millió munkahelyet teremt és becslések szerint évente 319 milliárd eurós forgalmat bonyolít; mivel sok országban már a zöld technológia a legnagyobb munkaadó, vagy hamarosan az lesz;

N. mivel az ökoinnováció az ökológiailag, gazdaságilag és társadalmilag fenntartható növekedési stratégia Európában történő kialakításának alapját képezi, ami számos ágazatban biztosít majd minőségi munkalehetőséget;

O. mivel a 2010-es ökoinnovációs eredménytábla (Eco-IS) sok tagállamban kedvező ökoinnovációs teljesítményt mutat, ennek ellenére jelenleg egyetlen uniós tagállam vagy tagállamok egy csoportja sem szolgál követendő példaként az uniós ökoinnovációs teljesítmény tekintetében;

P.  mivel az európai vállalkozók ökoinnovációhoz való hozzáállásával kapcsolatos, 2011. évi 315. számú Eurobarométer gyorsfelmérés azt mutatja, hogy a kis- és középvállalkozásoknak növekvő kiadásokkal kell szembenézniük annak ellenére, hogy többségük új vagy jelentős mértékben fejlett ökoinnovatív gyártási folyamatokat vagy módszereket vezetett be kiadásaik csökkentése végett, valamint szembesülniük kell a piac bizonytalan keresleti igényével és azzal, hogy nem férnek hozzá a meglévő támogatásokhoz és pénzügyi forrásokhoz;

Q. mivel a versenyképességi és innovációs keretprogram elemzése kimutatja, hogy a várható környezetvédelmi, gazdasági és foglalkoztatási előnyök nagymértékben meghaladják a közkiadásokat;

R. mivel az ökoinnováció mérése kulcsfontosságú követelmény az uniós tagállamoknak az európai intelligens és fenntartható növekedés irányába tett előrehaladásuk és az e területen elért teljesítményük ellenőrzéséhez és értékeléséhez, de az ökoinnovációval kapcsolatos, rendelkezésünkre álló adatok korlátozottak, és a mutatók között minőségükben is jelentős különbségek mutatkoznak;

S.  mivel a politikai döntéshozóknak és az érdekelt feleknek különböző elképzelésük van arról, hogy mi az ökoinnováció és mire kellene irányulnia;

T. mivel különböző értékelési kritériumok használatosak olyan fogalmak meghatározását illetően, mint például az „ökoinnováció” és az „intelligens zöld munkahely” (pl. az ILO, az UNEP, a CEDEFOP, az OECD és az Eurostat értelmezésein belül is), ami a zöld munkahelyekre és a növekedésre vonatkozó statisztikákban eltéréseket eredményezhet;

U. mivel a Parlamentnek az új fenntartható gazdaságban rejlő foglalkoztatási potenciál feltárásáról szóló 2010. szeptember 7-i állásfoglalása[13] a fenntartható munkahelyek ILO általi fogalommeghatározására hivatkozik, és hangsúlyozza, hogy az ökológiai fejlesztések az ipari és feldolgozóipari ágazatokban fontos szerepet töltenek be;

V. mivel jelenleg az ökoinnovációs program (CIP) keretében több mint 240 projekt részesül finanszírozásban; mivel 2013 májusában a Bizottság új pályázati felhívást tett közzé további 45, új környezetvédelmi megoldásokat kínáló ökoinnovációs projekt kiválasztása céljából; mivel a CIP ökoinnovációs kezdeményezés működtetése és az általa nyújtott finanszírozás révén az innováció terén ígéretes európai fejlesztők részesültek támogatásban, azaz kockázati tőkéhez jutottak, amely egyébként nem állt volna rendelkezésükre;

W.     mivel az Uniónak a 2014–2020-as időszakra szóló „Horizont 2020” kutatási és innovációs programja az Innovatív Unió végrehajtására szolgáló pénzügyi eszköz; mivel a következő többéves pénzügyi kereten (MFF 2014–2020) belül az ökoinnovációs kezdeményezést is a LIFE (környezetvédelmi és éghajlat-politikai program, 2014–2020) fogja lefedni;

X. mivel a fiatalok közötti munkanélküliség aránya aggasztóan nő, és nagy szükség van több és jobb munkahely teremtésére a fiatalok számára;

Y. mivel a Parlament üdvözli a Bizottság „Új munkahelyekhez szükséges új készségek” nevű kezdeményezését, amely elismeri a tagállamok közötti együttműködést;

Az intelligens és fenntartható növekedésre és munkahelyteremtésre vonatkozó általános politikák

1.  felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa az ökoinnováció uniós szintű jövőképének kialakítását annak figyelembevételével, hogy a hangsúly az erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságon legyen, de közben a konkrét célkitűzések, prioritást élvező területek és mérföldkövek se szoruljanak háttérbe;

2.  támogatja az Európa 2020 stratégiában foglalt kiemelt bizottsági kezdeményezést, amely szerint mostantól kell véghezvinni a fenntartható gazdasággá való átalakulást; hangsúlyozza továbbá, hogy az EU régióinak környezetbarát átalakításába történő célzott beruházás rendkívül hasznos eszköz a regionális konvergencia és a területi kohézió stratégiai célkitűzésének eléréséhez;

3.  felhívja a figyelmet arra, hogy az „Európa 2020” stratégia teljes körű végrehajtásával közvetett és közvetlen módon minőségi munkahelyeket lehet teremteni; kéri ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e téren fokozzák erőfeszítéseiket; üdvözli, hogy a Bizottság az „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezés keretében támogatja a zöld növekedésre irányuló integrált stratégiát, és különösen az ökoinnovációs cselekvési tervet, amit a helyes irányba történő lépésnek tart;

4.  hangsúlyozza, hogy a jogszabályozás fontos eszköz a környezetvédelmi technológiák iránti kereslet növelése szempontjából; véleménye szerint az európai termelés versenyképessége attól függ, hogy Európa világszinten élen jár-e az ökológiailag hatékony áruk és termelés területén;

5.  felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki stratégiákat a munkaerő szaktudása és a zöld technológiai szektor által kínált lehetőségek összehangolására, a különböző alágazatoknak és azok szakképzett munkaerő iránti igényeinek feltérképezésére,;

6.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható zöld biogazdaságra való átállás környezeti és gazdasági előnyökkel is jár, mivel az Unióban és a fejlődő országokban is fenntartható munkahelyeket teremt az innovatív üzemanyag- és alapanyag-termelésben történő fokozott részvétel, valamint a bioanyagok vállalkozások, állami, egyéni és hazai fogyasztók számára történő feldolgozásának és elosztásának köszönhetően létrejövő munkalehetőségek révén; hangsúlyozza, hogy e lehetőségek segítségével minőségi és fenntartható munkahelyek teremthetők a szakképzett és a szakképesítés nélküli munkavállalók számára; elismeri, hogy a fenntarthatóság előmozdítása érdekében szilárd, hosszú távú és a meglévő pénzügyi eszközöket felhasználó szabályozási keret kidolgozására van szükség;

7.  felhívja a figyelmet az élelmezésbiztonság, az éghajlatváltozás, a talajminőség, a nyersanyaghiány, a megújuló energiarendszerekké történő átalakítás, az energiahatékonyság stb. jelentette komplex kihívásokra; elismeri, hogy az ökoinnováció fontos szerepet tölthet be számos kihívás kezelésében; ismételten hangsúlyozza, hogy egy ilyen átállás holisztikus megközelítést igényel, amely magában foglalja az oktatást, a képzést, a készségfejlesztést, a kutatást és innovációt, a magán- és közberuházást és az infrastruktúrafejlesztést, amelyek mind hozzájárulnak a sokszínű és fenntartható foglalkoztatási lehetőségekhez.

8.  meg van győződve arról, hogy az európai vállalatoknak nemcsak pénzügyi támogatásra van szükségük, hanem jobb szabályozásra, a kutatóbázisokkal való jobb kapcsolatokra, valamint a pénzügyi forrásokhoz – a támogatásoktól kezdve a kölcsönökig és a sajáttőke-finanszírozásig – való jobb és szélesebb hozzáférésre; felszólítja ezért a tagállamokat és a Bizottságot, hogy teremtsenek megfelelő körülményeket ehhez mind nemzeti, mind európai szinten;

9.  hangsúlyozza, hogy a zöld technológiával kapcsolatos munkahelyek ne korlátozódjanak csupán a megújuló energiatermelésre, az energiahatékonyság növelésére és a közlekedési ágazatra, mivel a zöld növekedés minden egyes szektor számára lehetőséget jelent, amelyeknek ezért fel kell kutatniuk a fejlesztési lehetőségeket és fel kell hívniuk a fogyasztók figyelmét a zöld termékek vásárlásának fontosságára;

10. meggyőződése, hogy a társaságok versenyképességének növelése érdekében a tiszta technológia gyors kifejlesztésére van szükség; kéri ezért a Bizottságot, hogy az ökoinnovációt helyezze iparpolitikája középpontjába;

11. kéri a Bizottságot, hogy a termékek és a szolgáltatások környezetvédelmi hitelesítésének azonosítása és az ezzel kapcsolatos tájékoztatás biztosítása érdekében könnyítse meg címkézési szabványok és világos fogalommeghatározások kidolgozását;

12. meg van győződve arról, hogy egy új, fenntartható gazdaság biztosítani fogja az Unió számára a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődést; nagyra törő, fenntartható gazdasági szakpolitikát sürget az erőforrás-hatékonyság figyelembevételével; emlékeztet arra, hogy a forrásokkal és az anyagi eszközökkel való hatékony gazdálkodás csökkenti majd az ipar és a háztartások költségeit, forrásokat szabadít fel más beruházásokhoz és csökkenti az EU gazdaságának függőségét a szűkös erőforrásoktól és a források rendkívül kiszámíthatatlan piacaitól; hangsúlyozza, hogy a zöld gazdaságnak megfelelő, jól fizető állásokat kell kilátásba helyeznie, egyenlő lehetőségeket biztosítva a férfiak és a nők számára, valamint a környezetvédelem szem előtt tartásával;

13. hangsúlyozza, hogy bár az ökoiparágak jelenleg 3,4 millió munkahelyet biztosítanak és a becslések szerint 319 millió eurós éves forgalmat bonyolítanak, a regionális növekedési, valamint a foglalkoztatási lehetőségekkel és a környezeti haszonnal kapcsolatos potenciál továbbra is kiaknázatlan, és ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy magas lesz a tétlenség ára;

14. hangsúlyozza, hogy az ökoinnováció sikerre viteléhez célzottabb és hosszú távú befektetésre van szükség, amelynek egyebek mellett különösen ki kell terjednie az oktatás és a képzés, a kutatás és fejlesztés, az infrastruktúra stb. területeire;

15. üdvözli a meglévő egyetemi és gyakornoki programokat, amelyek középpontjában az ökológiai, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság áll; hangsúlyozza, hogy a fenntartható munkahelyek fejlesztésével kapcsolatban új oktatási igényeknek kell megfelelni;

16. határozottan meg van győződve arról, hogy a piacgazdaságon alapuló környezeti politika a növekedés és foglalkoztatás motorja lehet a gazdaság minden területén; hangsúlyozza, hogy a kiszámítható, beruházásbarát keretfeltételek jelentik az alapot, amely lehetővé teszi az innovatív cégek számára, hogy a lehető legjobban kihasználják e lehetőségeket a környezet és a munkavállalók érdekében;

17. elismeri, hogy a vadonatúj gazdasági területeket megnyitó átállás vonzó lehet a munkavállalók fiatal nemzedéke számára, és új munkalehetőségeket teremthet az ökoinnováció palettáján;

Az ökoinnováció fogalma

18. üdvözli az „Innováció a fenntartható jövőért – Az ökoinnovációs cselekvési terv (Eco-AP)” című bizottsági közleményt (COM(2011)0899);

19. hangsúlyozza az ökoinnováció potenciális szinergia-hatásait a fenntartható, minőségi munkahelyek létrehozásában, a környezetvédelemben és a gazdasági függőség csökkentésében;

20. hangsúlyozza az ökoinnováció fogalmának tágabb értelmezését, mivel definíciója szerint minden olyan innováció ide tartozik, amely a fenntartható fejlődésre irányul a környezetre gyakorolt hatások csökkentése és a források sokkal hatékonyabb és felelősségteljesebb felhasználása révén;

21. felszólítja a Bizottságot, hogy tárja fel az ökoinnováció különböző értelmezéseit és a hozzá kapcsolódó kihívásokat, valamint alakítson ki közös értelmezést arra vonatkozóan, hogy milyen különböző stratégiai lehetőségeket rejt magában az ökoinnováció a jövőre nézve;

22. hasznosnak ítéli az Eurostatnak a zöld munkahelyekre vonatkozó azon meghatározását (a környezetvédelmi áruk és szolgáltatások ágazatában), amely szerint a zöld technológiáknak és termékeknek környezetvédelmi vagy erőforrás-gazdálkodási céllal kell rendelkezniük elsődleges célkitűzésként azért, hogy elkerülhetőek legyenek a különböző statisztikák, de fontosnak tartja, hogy tovább pontosítsa a zöld munkahelyek és növekedés uniós szintű egységes definícióját, amely többek között magában foglalná a tömegközlekedési szektort is; megfontolandónak tartja a „zöld munkahelyek” átfogóbb meghatározását, amely következő lépésként kiterjed a kiegészítő munkákra/tevékenységekre is;

23. rávilágít az ökoinnovációban rejlő, még kiaknázatlan előnyös környezeti lehetőségekre, mivel azok várhatóan segítenek csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, az egyéb szennyeződéseket és a hulladéktermelést, többek között az újrahasznosítható anyagok szélesebb körű felhasználásával és minőségi termékek gyártásával, amelyek kevesebb hatást gyakorolnak a környezetre, valamint elősegítik a környezetbarátabb gyártási folyamatokat és szolgáltatásokat; hangsúlyozza, hogy szükség van olyan célzott intézkedésekre, amelyek az ökoinnováció kereskedelmi hasznosítása és az ehhez kapcsolódó termékek és szolgáltatások nemzetközi elterjedése előtti akadályok legyőzésére irányulnak;

24. kéri a Bizottságot, hogy a fenntartható növekedés előmozdítása érdekében illesszen be egyedi ökoinnovációs ajánlásokat is az Európai Szemeszterbe;

25. elismeri, hogy az ökoinnováció egyértelmű lehetőséget biztosít az új piaci rés vállalkozásai, a kis- és középvállalkozások (kkv-k), az egyedi kezdeményezéssel előálló személyek, az önfoglalkoztatók és a vállalkozók számára abban, hogy az új piacok és üzleti modellek előnyeit élvezzék, illetve hogy a hagyományos gazdasági ágazatokban a fenntartható, erőforrás-hatékony termelési és munkamódszerek kiigazításával lehetőséget kínáljanak a meglévő munkahelyek zöldebbé tételére;

26. felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozza ki az ökoinnovációs szakpolitika szisztematikus megközelítését olyan szilárd keretrendszerbe foglalt feltételekkel, amelyek lehetővé teszik az egyenlő versenyfeltételeket az ökoinnovációs vállalkozások számára, valamint olyan infrastruktúrával, amely lehetővé teszi a vállalkozások és a fogyasztók számára, hogy fenntartható alternatívákat válasszanak;

27. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a közintézmények első fogyasztóként betöltött szerepének fokozása érdekében dolgozzanak ki ökoszabványokat a közbeszerzési eljárásokra;

28. megjegyzi különösen a megfelelő képzéshez és készségfejlesztéshez való hozzáférés jelentőségét az ökoinnováció keretében, mind a munkaadók szükséges felkészültségű munkaerővel történő ellátása szempontjából, mind pedig a fiatalok megfelelő tudással, készségekkel és kompetenciákkal való felruházása tekintetében, amelyeknek köszönhetően hozzájutnak a kialakuló innovatív munkavállalási lehetőségekhez, és amelyek megkönnyítik a munkavállalók átáramlását a hanyatlófélben levő ágazatokból az új, zöld ágazatokba; hangsúlyozza ezzel összefüggésben a vidéki gyakorlati képzési lehetőségek és a szakképzés egyéb formái nyújtotta lehetőségeket ezen új készségek kialakításában;

29. javasolja a fiatalokban a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás tekintetében rejlő kreatív és innovatív lehetőségek előmozdítását, és a finanszírozáshoz való hozzáférésük javítását.

Az Európai Unió, a tagállamok és a régiók

30. hangsúlyozza, hogy az ökoinnovációs elképzelést valamennyi szakpolitikai területen érvényesíteni kell, mivel az ökoinnováció horizontális politikai terület; ezzel összefüggésben sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő az együttműködést a minisztériumok és szakpolitikák szintjén, valamint rendszeresen felügyeljék a szóban forgó szakpolitikák végrehajtását;

31. felszólítja a kulcsfontosságú feleket, hogy minden egyes ágazatban folytassanak együttműködést a zöld növekedés, az innováció és a munkahelyek területén, valamint vegyék hasznát a meglévő eszközöknek, mint például

32. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki új jogszabályokat és erősítsék meg a meglévőket, amelyek a megújuló energiaforrások és a növekvő energiahatékonyság fejlesztését és használatát célozzák meg, miközben jogbiztonságot és egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak, és fellendítik a köz- és magánbefektetéseket;

33. felszólítja a tagállamokat, hogy javítsák e szakpolitikák összehangoltságát, valamint kiemelten támogassák a regionális partnerkapcsolatokat és a határon átnyúló kezdeményezéseket a növekedés, az innováció, a munkahelyek, valamint a férfiak és a nők számára biztosított egyenlő lehetőségek tekintetében;

34. felhívja a figyelmet az ökoinnovációs szemléletváltás által kínált munkahelyteremtési lehetőségekre egy fenntartható gazdaságban; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson olyan platformot, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy összehangolják erőfeszítéseiket az új, fenntartható munkahelyek és növekedés megteremtése terén;

35. sürgeti a tagállamokat, hogy az éghajlatváltozás gazdasági, társadalmi és környezeti hatásaival való foglalkozás során a munkalehetőségek tekintetében osszák meg egymással tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat;

36. kéri az ökoinnováció elképzelésének horizontális beépítését a strukturális és kohéziós alapokba; javasolja, hogy a helyi és a regionális hatóságok az egyes tagállamok jogi és intézményi felépítésével összhangban fogadjanak el olyan fejlesztési stratégiákat, amelyek összhangban vannak az EU 2020 stratégia célkitűzéseivel, és a céljuk új munkahelyek teremtése egy fenntartható gazdaságban;

37. úgy véli, hogy a meglévő és javasolt uniós környezeti jogszabályok révén jelentős lehetőség adódik új munkahelyek teremtésére olyan területeken, mint a levegő, a talaj és a víz, az energia, a közszolgáltatások, a mezőgazdaság, a közlekedés, a turizmus, az erdészeti és a környezetgazdálkodás, és felszólítja a tagállamokat, hogy hajtsák végre e jogszabályokat;

38. hangsúlyozza, hogy az éghajlatbarát technológiákba való beruházások biztosítása érdekében sürgősen javítani kell az Unió szén-dioxid-piacának hatékonyságát;

39. sürgeti az alapvető kutatások és az ipari innováció, valamint az innováció és a gyártási folyamatok közötti szorosabb kapcsolatot; sürgeti a Bizottságot, hogy kezdeményezzen ökoinnovációra vonatkozó kutatási/konzultációs esettanulmányokat minden egyes tagállamra nézve;

40. hangsúlyozza, hogy az Unión belüli ökológiai innováció az Unió határain kívül is nagyobb erőforrás-hatékonyságra ösztönöz, ezáltal csökkentve a globális erőforrások kimerítését; ezért határozottan kéri a tagállamokat, hogy erősítsék meg az erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos nemzeti stratégáikat, és nemzetközi fórumokon osszák meg egymással ismereteiket;

41. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ökoinnováció legjobb gyakorlatai jobban illeszkedjenek a reálgazdaságba annak érdekében, hogy az elért eredmények az emberek hétköznapi életében is láthatóbbak legyenek;

42. hangsúlyozza, hogy az innováció és az ökoinnováció alapját a kutatás adja; rámutat, hogy az ökoinnováció nagy növekedési lehetőségeket kínál, és hogy Európának esélye van arra, hogy a világ vezető térsége legyen e területen, ami egyúttal lehetőségeket nyit új, minőségi munkahelyek előtt is;

43. úgy véli, hogy az ökoinnováció teljes mértékben összhangban van a strukturális alapok következő programozási időszakának kutatási, innovációs, éghajlati és a környezet terén való beruházási prioritásaival;

44. hangsúlyozza, hogy a társaságok, az oktatási szektor, valamint a helyi és regionális hatóságok közötti partnerségek és szinergiák létfontosságú szerepet játszhatnak a megfelelő képzés biztosításában – amely magában foglalja a férfiak és a nők számára is a tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai készségekre való felkészítést, a pályaorientációt, a minőségi, fizetett szakmai gyakorlati képzést és a kettős tanulás lehetőségeit –, széleskörű hozzáférést téve lehetővé az ökoinnovációnak köszönhetően létrejövő foglalkoztatási lehetőségekhez és kiemelkedő minőségi munkahelyekhez;

45. ösztönzi a tagállamokat, hogy bocsássanak rendelkezésre ösztönzőket a vállalkozások és különösen a kkv-k számára, elősegítve a magánbefektetések számának növekedését a kutatás és a fejlesztés (K+F) terén; e tekintetben üdvözli az ökoinnovációs cselekvési tervet;

46. nyomatékosan kéri a tagállamokat a határokon átnyúló együttműködés javítására a technológiák és a legjobb gyakorlatok EU-ban történő terjesztése érdekében, ezáltal növelve az európai vállalkozások versenyképességét;

47. kéri, hogy az ökoinnováció legjobb eredményei részesüljenek támogatásban különösen a fejlődő országokban, ahol – például a faszén előállításának hatékonyabb eljárásai, a komposztáló WC-k , a megújuló energiaforrások használata, a víztisztító-rendszerek és sok más innováció – jelentős mértékben és viszonylag alacsony költségen javíthatják az életszínvonalat és az egészségügyi helyzetet, serkentően hatva a vállalkozói szellemre és a foglalkoztatásra;

48. a magas minőségű zöld munkahelyekre történő, szociális szempontból felelősségteljes átállás biztosításának keretében nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy mihamarabb használják fel az Európai Szociális Alapot a munkavállalók felkészítésére, képzésére és továbbképzésére irányuló programok megvalósításához;

Az ökoinnováció finanszírozása

49. rámutat az adópolitikák által kínált előnyökre, és kéri a tagállamokat, hogy az ökoinnováció ösztönzése érdekében a jövőben az adókat ne a foglalkoztatásra, hanem a forrásfelhasználásra és a szennyezésre összpontosítsák;

50. sürgeti a Bizottságot, hogy határozza meg azokat a környezetvédelmi szempontból káros anyagokat, amelyek „olyan kormányzati fellépések következményei, amelyek előnyhöz juttatják a fogyasztókat vagy a termelőket annak érdekében, hogy kiegészítsék jövedelmüket vagy csökkentsék költségeiket, mindeközben azonban hátrányba szorítják a tisztán környezetvédelmi eljárásokat”; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy haladéktalanul fogadjanak el az e fogalommeghatározáson alapuló konkrét terveket a környezetvédelmi szempontból káros valamennyi támogatás fokozatos felszámolására vonatkozóan;

51. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a környezetvédelmi szempontból káros valamennyi támogatást – köztük a megújuló energiaforrások nem hatékony felhasználását ösztönző támogatások és a fosszilis tüzelőanyag támogatását – 2020-ig fokozatosan számolják fel, és a nemzeti reformprogramokon keresztül tegyenek jelentést az előrehaladásról;

52. hangsúlyozza, hogy az ökoinnovációnak hasznosítania kell az „Innovatív Unió” és „Erőforrás-hatékony Európa” kiemelt kezdeményezések kialakulóban lévő uniós pénzügyi eszközeit és konstrukcióit, illetve a 2013 utáni kohéziós politikát és a Horizont 2020 kezdeményezést;

53. fontosnak tartja, hogy az ökoinnovációk és a környezetbarát technológiák pénzügyileg és versenyképesség tekintetében hosszú távon életképesek legyenek; úgy véli, hogy közfinanszírozás esetén az állami beruházásoknak ösztönöznie kellene a környezetbarát termelési módszereket;

54. üdvözli a közös agrárpolitika keretében meglévő, illetve a COSME, a „Horizont 2020” és a LIFE program által nyújtott, ökoinnovációval kapcsolatos finanszírozási lehetőségeket, ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozza, hogy további finanszírozást kell rendelkezésre bocsátani a már elért ökoinnovációs eredmények gyakorlati alkalmazásának fokozása érdekében;

55. felszólítja a Bizottságot, hogy hajtsa végre a szükséges eszközöket és állapítson meg megfelelő költségvetési forrásokat annak biztosítása érdekében, hogy az ökoinnováció terén a CIP és a „Horizont 2020” keretprogram közötti átmenet gördülékeny legyen, és hogy enyhítsen a kis- és középvállalkozásokra nehezedő eljárási terheken; emlékeztet arra, hogy alapvető fontosságú a nemeknek a finanszírozás valamennyi szakaszára és aspektusára kiterjedő döntéshozatalban való kiegyensúlyozott részvétele;

56. nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó stratégiáikba illesszék be az ökoinnovációt, mint a zöld gazdaság, a növekedés és az új munkahelyek előmozdításának eszközét, ezáltal egyenlő alapon biztosítva a vállalkozói szellem kifejlődését, és alátámasztva az együttműködést az oktatás, az üzleti világ és a tudományos élet között;

57. hangsúlyozza, hogy a 2012-es ökoinnovációs pályázati felhívás jelenleg prioritásként meghatározott területei néhány kiemelt célterületet jelentenek, az ökoinnovációs kezdeményezés olyan átfogó program, amely különböző ágazatokban támogatja az ökoinnovációs projekteket; ezért ismételten hangsúlyozza, hogy minden ágazatnak és üzleti tevékenységnek jogosultnak kell lennie a támogatásra;

58. felkéri különösképpen a Bizottságot, hogy működtessen világosan meghatározott, összpontosított és megerősített forrásokat az ökoinnováció és annak elterjesztésére vonatkozó piacszimulációs projektek, kockázati tőke, hálózatépítés és nemzetköziesítés, valamint ezeknek a kkv-k általi uniós értékesítése számára;

59. meg van győződve arról, hogy az ökoinnovációs kezdeményezés prioritásaiban hangsúlyosabban meg kellene jelennie annak, hogy képesnek kell lennünk számolni a globalizációval és annak a következő finanszírozási időszakban az Unió gazdaságára és az ellátási láncokra gyakorolt hatásaival, mivel az új üzleti modellek kezdik átszervezni a hagyományos ellátási láncokat;

60. úgy véli, hogy a kkv-k és a szövetkezetek potenciális lehetőségei az ökoinnováció előmozdítása terén még nincsenek kihasználva; kéri ezért, hogy bocsássanak egyedi finanszírozási lehetőségeket a kkv-k és a szövetkezetek számára az ökoinnovációval kapcsolatos elgondolásaikkal kapcsolatban;

61. meggyőződése, hogy a kapacitásépítés és a hálózatépítés lehetőségeinek javítása érdekében innovatív pénzügyi eszközökre van szükség;

62. hangsúlyozza, hogy a finanszírozás növekedésével egyidejűleg egyszerűsíteni kell a finanszírozási eljárásokat;

63. rámutat arra, hogy a jövőbeli kohéziós politika az uniós régiókra vonatkozó előzetes feltételrendszerként magában foglal egy intelligens szakosodási stratégiát is; arra ösztönzi a régiókat, hogy indítsanak figyelemfelkeltő kampányokat az összes célcsoport számára annak érdekében, hogy regionális és nemzeti intelligens szakosodási stratégiáikba integrálják az ökoinnovációt;

64. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

• [1]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0398.
• [2]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0223.
• [3]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0430.
• [4]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0086.
• [5]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0080.
• [6]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0266.
• [7]  HL C 377. E, 2012.12.7., 108. o.
• [8]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0260.
• [9]  HL C 308. E, 2011.10.20, 6. o.
• [10]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0321.
• [11]  HL C 81. E, 2011.3.15, 115. o.
• [12]  HL C 56. E, 2013.2.26., 1. o.
• [13]  HL C 308. E, 2011.10.20., 6. o.

Bevezetés

A gazdasági válság, a magas munkanélküliségi arányok, a magas energiaárak, a nyersanyagínség és a behozataltól való függés korában a fenntartható munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés létfontosságú a társadalmi kohézió biztosítása szempontjából. E cél elérésének egyik kulcsa az innováció, ezért szükség van annak előmozdítására. Ennek egyik módja az ökoinnováció, amely összekapcsolja a környezetvédelmet a növekedéssel, a versenyképességgel és a munkahelyteremtéssel.

A környezetbarát innovációk létfontosságúak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében, az olyan források hatékonyabb felhasználásában, mint például a víz vagy a nyersanyagok, az újrahasznosított anyagok felhasználásának növelésében, a környezetre kisebb hatást gyakorló minőségi termékek gyártásában, valamint környezetbarátabb gyártási folyamatok és szolgáltatások kifejlesztésében.

Az ökoinnováció témakörébe sok minden beletartozik: egy új vízszűrő, amely megtisztítja a szennyvizet, vékonyabb és erősebb acél, amelynek használatával csökken a hulladék mennyisége, vagy egy olyan üzleti modell, amely termékek értékesítése helyett javítási szolgáltatásokat ajánl. Az ökoinnováció nagyon sok európai városban a telekocsi-szolgáltatás és a „kölcsönbicikli-rendszer” formájában valósul meg, például Brüsszelben a Villo Velo projekt keretében.

A helyzet jelenlegi állása és a jövőbeni kihívások

A Bizottság jelenleg az ökoinnovációt demonstrációs és piacszimulációs projekteken, piacalapú pénzügyi eszközökön, valamint köz- és magántársulásokon keresztül mozdítja elő, a versenyképességi és innovációs keretprogramon (CIP) belül. Ezek az eszközök a „Horizont 2020” javaslatban is megtalálhatóak a CIP és a „Horizont 2020” keretprogram közötti átmenet biztosítása érdekében. Az ökoinnovációs politikai célú intézkedéseknek értelemszerűen helyet kell kapniuk a „Horizont 2020” keretprogram „Kockázatfinanszírozáshoz jutás” célkitűzéséhez tartozó tőke- és hitelgarancia pénzügyi eszközökben.

A Bizottság először 2008-ban írt ki az ökoinnovációhoz kapcsolódó pályázatokat. A 2012-es ökoinnovációs pályázat kiemelt területei a következők: újrahasznosítás, fenntartható építőanyagok, az élelmiszer- és italágazat, a vízügyi szektor és a zöld vállalkozások. A jövőbeni pályázati felhívásokat minden ágazatra és üzleti tevékenységre ki kell terjeszteni.

A zöld technológia növekedése az elmúlt években megmutatta, hogy a zöld növekedésbe való befektetés hatalmas gazdasági lehetőség. Míg majdnem mindegy egyes ágazat hatalmas veszteségeket szenvedett el a válság miatt, a zöld szektor – egy kisebb visszaesés ellenére – továbbra is növekszik. Az európai ökoipar becsült éves bevétele 319 milliárd euró (az uniós GDP 2,5%-a), és jelenleg 3,4 millió embert foglalkoztat. 2004 és 2008 között körülbelül 600 000 munkahely jött létre ebben az ágazatban. A foglalkoztatottságra nézve 2000 és 2008 között az éves növekedési ráta az összes alszektorban körülbelül 7% volt. Az Unió a globális forgalomból való 30%-os, valamint a víz- és hulladékgazdálkodás terén birtokolt 50%-os globális részesedésével fontos szereplője az ökoinnovációs folyamatnak.

Az elmúlt években körülbelül egymillió új zöld munkahely jött létre, és nagyon sok országban a – tiszta technológia néven is ismert – zöld technológia az egyik legnagyobb munkaadója az európai gazdaságnak. 2020-ig a zöld technológiai szektor globális forgalma várhatóan a duplájára, azaz 3100 milliárd euróra nő. Németországban ez az ágazat már 8%-kal járul hozzá a GDP-hez, és ez az arány 2020-ra várhatóan 14%-ra nő. Ausztriában például a munkavállalók 4,8%-a dolgozik zöld munkahelyen, amely arány 2010-ről 2011-re 0,6%-kal emelkedett a gazdasági válság ellenére.

A zöld munkahelyeknek és növekedésnek számos különböző értelmezése használatos az Unióban. Zöld munkahelyek alatt korábban a biológiai sokféleség és a természetes környezet megóvásához kapcsolódó állásokat értették; manapság már idetartoznak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák, az energiahatékonyság és a szén-dioxid-kibocsátási piac finanszírozása. A zöld munkahelyek fogalma különböző kontextusokban különböző célokra használatos. Ez a zöld növekedésről szóló statisztikák torzulásához vezethet. Az Európai Bizottság tágabb értelemben használja ezt a fogalmat, mint az EUROSTAT, amely kiköti, hogy a zöld technológiák és termékek elsődleges céljául a környezetvédelmet és az erőforrás-gazdálkodást kell kitűzni. A zöld munkahelyekkel és növekedéssel kapcsolatos félrevezető statisztikák elkerülése végett a zöld munkahelyeknek és növekedésnek egy világosan megfogalmazott és jóval körülhatároltabb uniós definícióját kell kidolgozni. E pontosított értelmezés kialakításának első lépése a tömegközlekedés bevonása a környezetvédelmi termékek és szolgáltatások ágazatának fogalommeghatározásába. Ennek az újabb definíciónak tartalmaznia kell a munkakörülményekre vonatkozó néhány minimumkövetelményt is. A mérvadó adatok biztosítása érdekében a zöld munkahelyek és növekedés megteremtésére vonatkozó nettó foglalkoztatottsági hatásokkal is számolni kell.

Továbbá az olyan új folyamatok, technológiák és szolgáltatások támogatása során, amelyek a vállalkozásokat fenntarthatóbbá teszik és új zöld munkahelyeket teremtenek, az uniós törvényhozóknak és tagállamoknak szem előtt kell tartaniuk, hogy az ökoinnováció nem azt jelenti, hogy mindenáron zöld munkahelyeket kell létrehozni. A társadalmilag szilárd és tisztességes munkafeltételeket, valamint az ökológiai, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság szempontjait is minden esetben figyelembe kell venni.

Az ökoinnováció finanszírozása

Az Unió számos olyan eszközt fejlesztett ki, amelyek a környezetvédelemmel kapcsolatos innovációra és vállalkozásokra összpontosítanak. Az ökoinnováció népszerűsítésére jelenleg 433 millió euró áll rendelkezésre az uniós versenyképességi és innovációs keretprogramon (CIP) belül. Jelenleg környezetvédelmi szolgáltatásokra és technológiákra is rendelkezésre állnak finanszírozási lehetőségek a LIFE+ uniós finanszírozási program keretében, amely társfinanszírozást biztosít azon a projektek számára, amelyek hozzájárulnak az innovatív politikai megközelítések, technológiák, módszerek és eszközök fejlesztéséhez és bemutatásához, főként a közszférát megcélozva. Jelenleg közel 200 millió eurót különítettek el arra, hogy támogassák az ökoinnovációra vonatkozó piacszimulációs projekteket, amelyek az üzleti szektorra is kiterjednek.

Az Uniónak a 2014–2020-as időszakra szóló új „Horizont 2020” kutatási és innovációs programja az Innovatív Unió végrehajtására szolgáló pénzügyi eszköz. A következő többéves pénzügyi keret (MFF 2014–2020) során az ökoinnovációs kezdeményezést is a LIFE (környezetvédelmi és éghajlat-politikai program, 2014–2020) segítségével finanszírozzák olyan mértékben, hogy ne legyen átfedés a „Horizont 2020” keretprogrammal.

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

az ökoinnovációról – növekedés és munkahelyteremtés a környezetpolitikán keresztül
(2012/2294(INI))

A vélemény előadója: Phil Bennion

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–    tekintettel az „Európa 2020” stratégiára, amely intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre szólít fel,

–    tekintettel az „Ifjúsági garancia” elnevezésű új eszközre,

–    tekintettel az Eurofound 2013. januári, „Az EU iparágainak környezetbaráttá tétele: a munkahelyek mennyiségére és minőségére gyakorolt hatások megelőzése és kezelése” című jelentésére, valamint az esettanulmányokat tartalmazó adatbázisára,

–    tekintettel az Eurofound 2011-es, „Ipari kapcsolatok és fenntarthatóság: a szociális partnerek szerepe a zöld gazdaságra történő átállás folyamatában” című jelentésére,

A.  mivel az ökoinnováció az ökológiailag, gazdaságilag és társadalmilag fenntartható növekedési stratégia Európában történő kialakításának alapját képezi, ami számos ágazatban biztosít majd minőségi munkalehetőséget;

B.   mivel a fiatalok közötti munkanélküliség aránya aggasztóan nő, és nagy szükség van több és jobb munkahelyek teremtésére a fiatalok számára;

C.  mivel ez az átalakulás a foglalkoztatás stabilizálásához, egyes ágazatokban pedig a munkahelyek számának jelentősen tovagyűrűző hatású növekedéséhez vezethet, és mivel ott, ahol megbízható keretfeltételeket teremtettek, megállapítható a foglalkoztatottság biztonságának exportnövekedések által stabilizált, folyamatos növekedése;

D.  mivel a Parlament üdvözli a Bizottság „Új munkahelyekhez szükséges új készségek” nevű kezdeményezését, amely elismeri a tagállamok közötti együttműködést;

E.   mivel a Parlament 2010. szeptember 7-i állásfoglalása[1] a fenntartható munkahelyek ILO általi fogalommeghatározására hivatkozik, és hangsúlyozza, hogy az ökológiai fejlesztések az ipari és feldolgozóipari ágazatokban fontos szerepet töltenek be;

1.   felhívja a figyelmet arra, hogy az „Európa 2020” stratégia teljes körű végrehajtásával közvetett és közvetlen módon minőségi munkahelyeket lehet teremteni; kéri ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e téren fokozzák erőfeszítéseiket; üdvözli, hogy a Bizottság az „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezés keretében támogatja a zöld növekedésre irányuló integrált stratégiát, és különösen az ökoinnovációs cselekvési tervet, amit a helyes irányba történő lépésnek tart;

2.   hangsúlyozza, hogy az ökoinnováció sikerre viteléhez célzottabb és hosszú távú befektetésre van szükség, amelynek egyebek mellett különösen ki kell terjednie az oktatás és a képzés, a kutatás és fejlesztés, valamint az infrastruktúra területeire;

3.   megjegyzi, hogy az ökoinnováció révén – többek között a magas szintű képzettséget igénylő környezetbarát tervezésben, kutatásban, fejlesztésben és a tudásiparban – az eltérő képzettségi szinteken sokféle munkalehetőség nyílt meg, a termelő ágazatban elvégzendő feladatok ellátásához azonban több gyakorlati készségre van szükség; megjegyzi, hogy a munkavállalók bármely szinten javasolhatják a termelési láncot javító vagy módosító ökoinnovációt;

4.   megállapítja, hogy az EU 2020 stratégia foglalkoztatási célkitűzéseinek megvalósítása, valamint az új, fenntartható gazdaság munkahelyteremtő potenciáljának kihasználása érdekében ösztönözni kell az épületek és az építkezések energiahatékonyságát, a megújuló energiák arányát, a környezetbarát technológiákat, a fenntartható közlekedést és mobilitást, a fenntartható mezőgazdaságot, erdőgazdálkodást és halászatot, a környezetvédelmi szolgálatok által nyújtott tanácsadást, valamint az újrafeldolgozást/újrafelhasználást, a kevés erőforrást használó termelési és zárt anyagáramú folyamatokat, a környezetbarát tervezést és a tudásszektorba történő befektetést; megállapítja, hogy a szolgáltatási ágazat és a szociális és szolidáris gazdasági szektor[2] is jelentős zöld foglalkoztatási potenciállal rendelkezik;

5.   meggyőződése, hogy a piacgazdaságon alapuló környezeti politika a növekedés és foglalkoztatás motorja lehet a gazdaság minden területén, és hangsúlyozza, hogy a kiszámítható, beruházásbarát keretfeltételek jelentik azt az alapot, amely lehetővé teszi az innovatív cégek számára, hogy a lehető legjobban kihasználják e lehetőségeket a környezet és a munkavállalók érdekében;

6.   elismeri, hogy a vadonatúj gazdasági területeket megnyitó átállás vonzó lehet a munkavállalók fiatal nemzedéke számára, és új munkalehetőségeket teremthet az ökoinnováció palettáján;

7.   hangsúlyozza az olyan ökoinnováció jelentőségét, amely a lakások, létesítmények és farmgazdaságok szintjén alkalmazható, mert lehetővé teszi a polgárok aktív részvételét és a mikrovállalkozások munkahelyteremtő tevékenységeit, például a hulladék helyi kezelésében és újrafelhasználásában, az energiatermelésben és -megtakarításban, valamint az ökoinnováció egyéb területein;

8.   elismeri, hogy az ökoinnováció egyértelmű lehetőséget biztosít az új piaci rés vállalkozásai, a kkv-k, az egyedi kezdeményezéssel előálló személyek, az önfoglalkoztatók és a vállalkozók számára abban, hogy az új piacok és üzleti modellek előnyeit élvezzék, illetve hogy a hagyományos gazdasági ágazatokban a fenntartható, erőforrás-hatékony termelési és munkamódszerek kiigazításával lehetőséget kínáljanak a meglévő munkahelyek zöldebbé tételére;

9.   javasolja a fiatalok kreatív és innovatív tulajdonságainak kifejlesztését a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásuk előmozdítása érdekében, továbbá a finanszírozáshoz való hozzáférésük javítását;

10. hangsúlyozza, hogy a fenntartható zöld biogazdaságra való átállás környezeti és gazdasági előnyökkel is jár, mivel az Unióban és a fejlődő országokban is fenntartható munkahelyeket teremt az innovatív üzemanyag- és alapanyag-termelésben történő fokozott részvétel, valamint a bioanyagok vállalkozások, állami, egyéni és hazai fogyasztók számára történő feldolgozásának és elosztásának köszönhetően létrejövő munkalehetőségek révén; hangsúlyozza, hogy e lehetőségek segítségével minőségi és fenntartható munkahelyek teremthetők a szakképzett és a szakképesítés nélküli munkavállalók számára; elismeri, hogy a fenntarthatóság előmozdítása érdekében szilárd, hosszú távú és a meglévő pénzügyi eszközöket felhasználó szabályozási keret kidolgozására van szükség;

11. felhívja a figyelmet az élelmezésbiztonság, az éghajlatváltozás, a talajminőség, a nyersanyaghiány, a megújuló energiarendszerekké történő átalakítás, az energiahatékonyság stb. jelentette komplex kihívásokra; elismeri, hogy az ökoinnováció fontos szerepet tölthet be számos kihívás kezelésében; ismételten hangsúlyozza, hogy egy ilyen átállás holisztikus megközelítést igényel, amely magában foglalja az oktatást, a képzést, a készségfejlesztést, a kutatást és innovációt, a magán- és közberuházást és az infrastruktúrafejlesztést, amelyek mind hozzájárulnak a sokszínű és fenntartható foglalkoztatási lehetőségekhez.

12. hangsúlyozza az ökoinnováció potenciális szinergia-hatásait a fenntartható, minőségi munkahelyek létrehozásában, a környezetvédelemben és a gazdasági függőség csökkentésében;

13. megjegyzi különösen a megfelelő képzéshez és készségfejlesztéshez való hozzáférés jelentőségét az ökoinnováció keretében, mind a munkaadók szükséges felkészültségű munkaerővel történő ellátása szempontjából, mind pedig a fiatalok megfelelő tudással, készségekkel és kompetenciákkal való felruházása tekintetében, amelyeknek köszönhetően hozzájutnak a kialakuló innovatív munkavállalási lehetőségekhez, és amelyek megkönnyítik a munkavállalók átáramlását a hanyatlófélben levő ágazatokból az új, zöld ágazatokba; hangsúlyozza ezzel összefüggésben a vidéki gyakorlati képzési lehetőségek és a szakképzés egyéb formái nyújtotta lehetőségeket ezen új készségek kialakításában;

14. hangsúlyozza, hogy az innováció és az ökoinnováció alapja a kutatás; rámutat, hogy az ökoinnováció nagy növekedési lehetőségeket kínál, és hogy Európának esélye van arra, hogy e területen a világ vezető térségévé váljon, ami egyúttal lehetőségeket nyit új, minőségi munkahelyek előtt is;

15. kéri, hogy az ökoinnováció legjobb eredményei részesüljenek támogatásban különösen a fejlődő országokban, ahol – például a faszén előállításának hatékonyabb eljárásai, a komposztáló WC-k , a megújuló energiaforrások használata, a víztisztító-rendszerek és sok más innováció – jelentős mértékben és viszonylag alacsony költségen javíthatják az életszínvonalat és az egészségügyi helyzetet, serkentően hatva a vállalkozói szellemre és a foglalkoztatásra;

16. hangsúlyozza, hogy a társaságok, az oktatási szektor, valamint a helyi és regionális hatóságok közötti partnerségek és szinergiák létfontosságú szerepet játszhatnak a megfelelő képzés biztosításában – amely magában foglalja a férfiak és a nők számára is a tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai készségekre való felkészítést, a pályaorientációt, a minőségi, fizetett szakmai gyakorlati képzést és a kettős tanulás lehetőségeit –, széleskörű hozzáférést téve lehetővé az ökoinnovációnak köszönhetően létrejövő foglalkoztatási lehetőségekhez és kiemelkedő minőségi munkahelyekhez;

17. ösztönzi a tagállamokat, hogy bocsássanak rendelkezésre ösztönzőket a vállalkozások és különösen a kkv-k számára, elősegítve a magánbefektetések számának növekedését a kutatás és a fejlesztés terén; e tekintetben üdvözli az ökoinnovációs cselekvési tervet;

18. nyomatékosan kéri a tagállamokat a határokon átnyúló együttműködés javítására a technológiák és a legjobb gyakorlatok EU-ban történő terjesztése érdekében, ezáltal növelve az európai vállalkozások versenyképességét;

19. a magas minőségű zöld munkahelyekre történő, szociális szempontból felelősségteljes átállás biztosításának keretében nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy mihamarabb használják fel az Európai Szociális Alapot a munkavállalók felkészítésére, képzésére és továbbképzésére irányuló programok megvalósításához.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

• [1]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0299.
• [2]  A szociális és szolidáris gazdaság kifejezést a spanyol, portugál és más hasonló nyelveken az économie sociale et solidaire-nek (szociális és a szolidáris gazdaság) megfelelő kifejezéssel kell fordítani.

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

az ökoinnovációról – növekedés és munkahelyteremtés a környezetpolitikán keresztül
(2012/2294(INI))

A vélemény előadója: Jens Nilsson

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza az ökoinnováció tág dimenzióját, mivel az a meghatározása szerint az innováció bármely olyan formája, amelynek célja a fenntartható fejlődés felé való haladás a környezetet érő hatások csökkentése vagy az erőforrások hatékonyabb és felelősebb felhasználásának megvalósítása révén;

2.  támogatja az Európa 2020 stratégiában foglalt kiemelt bizottsági kezdeményezést, amely szerint mostantól kell véghezvinni a fenntartható gazdasággá való átalakulást; hangsúlyozza továbbá, hogy az EU régióinak környezetbarát átalakításába történő célzott beruházás rendkívül hasznos eszköz a regionális konvergencia és a területi kohézió stratégiai célkitűzésének eléréséhez;

3.  kiemeli az ökoinnováció környezetvédelmi haszonra irányuló kiaknázatlan potenciálját, tekintettel arra, hogy az elvárások szerint segít majd csökkenteni az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, többek között az újrahasznosított és megújuló anyagok fokozott használata és a környezetre kisebb hatást gyakorló minőségi termékek gyártása, illetve a környezetbarátabb gyártási folyamatok és szolgáltatások elősegítése révén; rámutat a költségvetési politikák előnyeire, amennyiben az ökoinnováció potenciálját teljes mértékben kihasználják és a hatékonyságnövelés nem utolsósorban költségvetési szempontból is megvalósítható; hangsúlyozza, hogy célzott intézkedéseket kell alkalmazni, hogy megszüntessék az ökoinnováció kereskedelmi forgalomba hozatalát hátráltató szűk keresztmetszeteket és akadályokat, és megvalósítsák e termékek és szolgáltatások nemzetközivé válását;

4.  úgy véli, hogy az ökoinnovációnak hozzá kell járulnia a fenntartható regionális növekedéshez és az uniós környezetvédelmi célkitűzések teljesítéséhez;

5.  hangsúlyozza, hogy az ökoinnovációnak hasznosítania kell az „Innovatív Unió” és „Erőforrás-hatékony Európa” kiemelt kezdeményezések kialakulóban lévő uniós pénzügyi eszközeit és konstrukcióit, illetve a 2013 utáni kohéziós politikát és a Horizont 2020 kezdeményezést; hangsúlyozza, hogy az ökoinnovációs elképzelést valamennyi szakpolitikai területen érvényesíteni kell;

6.  hangsúlyozza, hogy a 2012-es ökoinnovációs pályázati felhívás jelenleg prioritásként meghatározott területei néhány kiemelt célterületet jelentenek, az ökoinnovációs kezdeményezés olyan átfogó program, amely különböző ágazatokban támogatja az ökoinnovációs projekteket; ezért ismételten hangsúlyozza, hogy valamennyi ágazatnak és kereskedelmi tevékenységnek jogosultnak kell lennie a támogatásra;

7.  rámutat arra, hogy a jövőbeli kohéziós politika az uniós régiókra vonatkozó előzetes feltételrendszerként magában foglal egy intelligens szakosodási stratégiát is, és ösztönzi a régiókat, hogy indítsanak figyelemfelkeltő kampányokat az összes célcsoport számára annak érdekében, hogy regionális és nemzeti intelligens szakosodási stratégiáikba integrálják az ökoinnovációt;

8.  úgy véli, hogy az ökoinnováció teljes mértékben összhangban van a strukturális alapok következő programozási időszakának kutatási, innovációs, éghajlati és a környezet terén való beruházási prioritásaival;

9.  hangsúlyozza, hogy bár az ökoiparágak jelenleg 3,4 millió munkahelyet biztosítanak és a becslések szerint 319 millió eurós éves forgalmat bonyolítanak, a regionális növekedési, valamint a foglalkoztatási lehetőségekkel és a környezeti haszonnal kapcsolatos potenciál továbbra is kiaknázatlan, és ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy magas lesz a tétlenség ára;

10. hangsúlyozza a köz- és magánszféra szereplőinek és a civil társadalomnak az ökoinnovációt támogató fellépésekbe való aktív bevonásával megvalósított helyi és regionális felelősségvállalás jelentőségét;

11. javasolja a fiatalokban a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás tekintetében rejlő kreatív és innovatív lehetőségek előmozdítását, és a finanszírozáshoz való hozzáférésük javítását.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE