JELENTÉS az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez / az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az EU és Oroszország közötti politikai kapcsolatok irányára vonatkozó ajánlásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT AJÁNLÁSA

a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez / az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez az EU és Oroszország közötti politikai kapcsolatok irányáról
(2021/2042(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az ukrajnai helyzetről és az EU–Oroszország kapcsolatok jelenlegi helyzetéről szóló, 2014. szeptember 18-i állásfoglalásra[1], a „A Fekete-tenger medencéjének stratégiai katonai helyzete a Krím-félsziget Oroszország általi jogsértő annektálása után” című, 2015. június 11-i állásfoglalásra[2], az „Ukrán politikai foglyok Oroszországban és a Krím helyzete” című, 2017. március 16-i állásfoglalásra[3], a „Grúzia megszállt területei az orosz invázió után 10 évvel” című, 2018. június 14-i állásfoglalásra[4], a harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda elleni fellépést szolgáló uniós stratégiai kommunikációról szóló, 2016. november 23-i állásfoglalásra[5], az EU és Oroszország közötti politikai kapcsolatok állásáról szóló, 2019. március 12-i állásfoglalásra[6], az Európa jövője szempontjából az európai megemlékezés fontosságáról szóló, 2019. szeptember 19-i állásfoglalásra[7], a „külföldi ügynökökről” szóló orosz törvényről szóló 2019. december 19-i állásfoglalásra[8], „Az oroszországi helyzetről: Alekszej Navalnij megmérgezése” című, 2020. szeptember 17-i állásfoglalásra[9], az Alekszej Navalnij letartóztatásáról szóló, 2021. január 21-i állásfoglalására[10], az Oroszországról, Alekszej Navalnij ügyéről, az ukrán határon végrehajtott csapatösszevonásokról és a Cseh Köztársaságban történt orosz támadásokról szóló, 2021. április 29-i állásfoglalásra[11], a német nem kormányzati szervezetek Oroszország általi, „nemkívánatos szervezetekként” való nyilvántartásba vételéről és Andrej Pivovarov fogva tartásáról szóló, 2021. június 10-i állásfoglalására[12],

– tekintettel az ENSZ Alapokmányára, az ENSZ Tengerjogi Egyezményére, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, valamint az Európa Tanács emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményére (EJEE),

– tekintettel arra, hogy az Oroszországi Föderáció az Európa Tanácsnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek is tagja, valamint az ebből következő kötelezettségvállalásaira és kötelességeire,

– tekintettel az ukrajnai válságra válaszul hozott, 2014 óta hatályban lévő uniós korlátozó intézkedésekre,

– tekintettel a 2015. február 12-én Minszkben elfogadott és aláírt „Intézkedéscsomag a minszki megállapodások végrehajtásáért” című dokumentumra, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2015. február 17-i 2202(2015). számú határozatával teljes egészében jóváhagyott,

– tekintettel a Külügyek Tanácsa 2016. március 14-i ülésének eredményeire, különösen az Oroszországgal kapcsolatos uniós politika öt vezérelvéről szóló megállapodásra, az Európai Tanács 2021. május 24-i és 25-i, Oroszországgal kapcsolatos következtetéseire, és 2021. június 24-i, a külkapcsolatokról szóló következtetéseire,

– tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottságnak „ az EU és Oroszország közötti kapcsolatok – Válaszlépések, korlátozó intézkedések és tárgyalások” című, 2021. június 16-i közös közleményére (JOIN(2020)0020),

– tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének 2020. június 10-i, „A Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció kezelése – lássuk a valós tényeket” című közös közleményére (JOIN(2020)0008),

– tekintettel eljárási szabályzata 118. cikkére,

– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0259/2021),

A. mivel Oroszország az európai kontinens szerves része, az EU legnagyobb szomszédja, és mivel Oroszország és az uniós tagállamok között erős történelmi, kulturális és emberi kapcsolatok állnak fenn; mivel az oroszországi fejlemények, az ország politikái és hatóságainak jellege közvetlenül érintik az EU közvetlen szomszédságát; mivel a 2014-ben bevezetett szankciók ellenére az EU továbbra is Oroszország első számú, Oroszország pedig az EU negyedik legfontosabb kereskedelmi partnere; mivel az EU a legnagyobb beruházó Oroszországban;

B. mivel a Parlament különbséget tesz az orosz nép és Putyin elnök rezsimje között, amely egy egész életére hivatalban maradó, oligarchák által körülvett elnök által vezetett stagnáló, tekintélyelvű kleptokrácia; mivel az e jelentésben javasolt kritikus fontosságú intézkedések ezért Putyin elnök rezsimjére, annak bűntetteire és antidemokratikus politikáira irányulnak, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy sürgősen meg kell szólítani az orosz népet, és ki kell mutatni, hogy az EU kész foglalkozni a problémáikkal;

C. mivel az EU fő érdeke a szabadság, a stabilitás és a béke fenntartása az európai kontinensen és azon túl, amelyet fenyegetnek az orosz hatóságok agresszív politikái, ami az EU stratégiai és külpolitikai menetrendjének egyik fő kihívása;

D. mivel Oroszországban lehetséges a demokratikus jövő; mivel mint minden nép, az orosz nép is a szabadság és a demokrácia egyetemes értékeire törekszik; mivel az Uniónak konkrét javaslatokat kell tennie az orosz népnek a kölcsönösen előnyös együttműködésre,

E. mivel az Oroszországgal kapcsolatos uniós stratégiának két fő célkitűzést kell ötvöznie: egyrészt azt, hogy az EU véget vessen a Kreml külső agressziójának és belső elnyomásának, másrészt pedig azt, hogy kapcsolatba lépjen az orosz néppel, és segítse annak tagjait abban, hogy Oroszország számára másféle jövőt építsenek, amely az európai kontinens valamennyi lakosa, így maguk az oroszok számára is előnyös lenne;

F. mivel az EU és az Orosz Föderáció közötti kapcsolatok a nemzetközi jog alapelvein, az EBESZ alapelvein, a demokrácián, a konfliktusok békés megoldásán és a jószomszédi kapcsolatokon alapulnak; mivel a jelenlegi orosz kormány megvetést tanúsított ezen elvek iránt, annak ellenére, hogy elkötelezte magát mellettük; mivel Oroszország visszaél a nemzetközi intézményekben, elsősorban az ENSZ-ben és az EBESZ-ben elfoglalt pozíciójával, és világszerte akadályozza az igazságszolgáltatást és a konfliktusmegoldást;

G. mivel Oroszország 2019-ben ismét csatlakozott az Európa Tanácshoz, de továbbra is súlyosan megsérti az emberi jogokat, továbbá megtagadja az Emberi Jogok Európai Bírósága határozatainak betartását;

H. mivel Putyin elnök külpolitikája egyértelműen agresszív és revizionista, mivel Oroszország érdekeinek védelmezőjeként kívánja láttatni magát, és megpróbál ellenőrzést szerezni azon területek felett, amelyekről úgy véli, hogy az ország a Szovjetunió összeomlása után és a későbbi időszakban veszítette el őket; mivel a Putyin-rezsim céljai többek között a következők: nagyhatalmi tekintélyének érvényesítése; a rezsim beavatkozásának megszilárdítása a posztszovjet országokban és azok körén túl is; a nagyhatalmú államok szuverenitásának a többi állam szuverenitásához való joga fölé helyezése; a külföldi orosz kisebbségek védelmének ürügyén folytatott hibrid hadviselés és dezinformáció; a befagyasztott konfliktusok területeinek felhasználása stratégiai elemként az érintett országban való beavatkozásra, és annak megakadályozására, hogy közeledhessenek az EU-hoz és a NATO-hoz; az energiaforrások és a tiltott pénzmosási gyakorlatok felhasználása a manipuláció és a zsarolási eszközeként; a liberális demokrácia modelljének gyengítése, Oroszországot erkölcsileg felsőbbrendűnek, a Nyugatot pedig erkölcsileg alsóbbrendűnek feltüntetve; a demokrácia, a demokratikus ellenzék, valamint a népet megillető szabad akaratnyilvánítási jog elnyomása Oroszországban; mivel Putyin elnök rezsimje elutasítja a multilateralizmust és a jogállamiságon alapuló nemzetközi rendet, figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot, többek között az ENSZ Alapokmányában, az 1975. évi Helsinki Záróokmányban és az EBESZ 1990. évi Párizsi Chartájában rögzített elveket, amint azt többek között a 2020. évi alkotmánymódosítások is bizonyítják, amelyek elfogadásának folyamatát a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság (a Velencei Bizottság) „nyilvánvalóan helytelennek” minősítette, és megsértette mind az orosz jogot, mind pedig az EBESZ kötelezettségeit; mivel Oroszország az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek közül több mint ezret nem hajtott végre;

I. mivel a jelenlegi orosz rezsim fenyegeti az európai békét és biztonságot, továbbra is rendszerszerűen megsérti népe emberi jogait és külpolitikájában agresszív magatartást tanúsít, többek között a következők révén: nagyszabású katonai gyakorlatok és csapatösszevonások; a Krím jogellenes és erőszakos megszállása és annektálása; Ukrajna, Grúzia és a Moldovai Köztársaság területi integritásának megsértése és destabilizálása; a befagyasztott konfliktusok támogatása, valamint a Grúziában és Ukrajnában kötött tűzszüneti megállapodásainak be nem tartása; uniós tagállamok, például Csehország területén végrehajtott állítólagos terrorcselekmények; kibertámadások és érzékeny infrastruktúrák elleni támadások az uniós tagállamokban; a nemzetközi jog ismételt megsértése; beavatkozás a választásokba; valamint a balti-tengeri és a fekete-tengeri régiók országainak tengeri és légi térségének megsértése; mivel a Grúzia elleni 2008-as orosz agresszióra való megfelelő uniós válasz elmulasztása miatt Oroszország továbbra is agresszív katonai és politikai kampányokat folytat mind a szomszédságában, mind azon túl, és ezzel gyengíti és aláássa a szabályokon alapuló nemzetközi rendet és stabilitást Európában és máshol;

J. mivel az orosz kormányzat továbbra is támadó fegyvereket és csapatokat halmoz fel az EU határainak közvetlen közelében, a kalinyingrádi enklávéban;

K. mivel a NATO vitacsoportjának közelmúltbeli értékelése szerint a jelenlegi rezsim vezette Oroszország tartós fenyegetést jelent az európai biztonságra nézve; mivel az Oroszországi Föderáció új katonai bázisokat hozott létre és régi katonai bázisokat korszerűsített az ország északi részén; mivel Oroszország katonai körzetté fejlesztette északi flottáját, fegyveres erőinek különböző ágait bővítette, és újjáélesztette az Oroszország stratégiai képességeinek védelmét célzó bástyavédelmi koncepciót; mivel a NATO megerősített előretolt jelenléte a keleti szárnyon döntő fontosságú elrettentő szerepet játszott az orosz destabilizáló tevékenységekkel szemben, beleértve a nyugati katonai körzetben végrehajtott csapatösszevonásokat is; mivel nagy aggodalomra ad okot az európai polgárok biztonsága szempontjából az Oroszországgal folytatott fegyverzetkorlátozási megállapodások összeomlása (pl. a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből és a nyitott égboltról szóló szerződésből való kilépés), valamint az, hogy a nukleáris leszerelés terén nem történt előrelépés a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés keretében, és hogy Oroszország elutasítja a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló új szerződést; mivel mindez az orosz nukleáris és hagyományos arzenál és hordozóeszközeik veszélyes modernizálásával, valamint destabilizáló technológiák (hiperszonikus nukleáris rakéták, torpedók stb.) bevezetésével párosul;

L. mivel a Kreml-rezsim különösen 2021 márciusában és áprilisában jelentősen növelte katonai jelenlétét Ukrajna keleti és északi határán, ezzel 2014 óta a legnagyobb orosz csapatösszevonást valósítva meg; mivel a Kreml-rezsim felfüggesztette más országok hadihajóinak és kereskedelmi hajóinak áthaladási jogát a Fekete-tenger egy részén a Kercsi-szoros irányába, ami sérti az ENSZ – Oroszország által is aláírt – tengerjogi egyezményében biztosított hajózási jogokat;

M. mivel Oroszország következetes politikai és gazdasági támogatást nyújt Aljakszandr Lukasenka törvénytelen és elítélendő rezsimjének Belaruszban; mivel az, hogy Lukasenka elnök továbbra is folytathatja azoknak a fehéroroszoknak a brutális üldözését, akik az emberi jogok tiszteletben tartását, valamint szabad és átlátható választásokat, jogállamiságot és igazságszolgáltatást követelnek, kizárólag Putyin elnök azon politikai és gazdasági lépéseinek köszönhető, amelyek támogatják a törvénytelen Lukasenka-rezsim fennmaradását; mivel Belaruszban és Oroszországban sok közös vonást mutatnak a közelmúlt politikai fejleményei, és a két országban zajló folyamatok nagyon erősen befolyásolják egymást; mivel az önkényuralmi rendszer elleni tiltakozások és a fehéroroszországi változás iránti követelések hasonló követeléseket ösztönöznek az orosz lakosság körében; mivel a Kreml hatóságai a közelgő, 2021. szeptemberi Duma-választások közeledtével egyre inkább elnyomják a politikai ellenzéket, és ily módon tönkreteszik a politikai alternatívák versengését azáltal, hogy ellehetetlenítik a tisztességes választások lehetőségét, ahogyan azt a belarusz diktatúra 2020 augusztusában tette;

N. mivel Putyin elnök Oroszországa folytatja az EU tagjelölt és társult keleti partnerországainak destabilizálására irányuló erőfeszítéseit azzal a céllal, hogy gátolja vagy megakadályozza euro-atlanti integrációjuk folyamatát; mivel Oroszország „útlevelesítési” politikát folytat abból a célból, hogy az általa megszállt és a szakadár területek, nevezetesen a Dnyeszter-mellék, Dél-Oszétia, Abházia, a Donyec-medence és a Krím-félsziget állampolgárainak de facto oroszországi integrációjával növelje az orosz állampolgárok számát; mivel ezek a cselekmények sértik a nemzetközi jogot;

O. mivel a 2020-as orosz alkotmányreformok átírták a második világháború történelmét, tisztára mosták a szovjet történelmet és Oroszországot nevezték meg a Szovjetunió utódaként, bevezették az orosz honfitársak védelmét szolgáló nemzetközi beavatkozás jogát, és betiltották az orosz területek külföldi országokhoz való visszacsatolásáról szóló tárgyalásokat;

P. mivel a kettős állampolgárságot engedélyező uniós tagállamok ki vannak téve Oroszország „útlevelesítési” politikájának; mivel az úgynevezett „befektetői állampolgársági programot” bevezető uniós tagállamok lehetővé teszik a Kremlhez közeli körök számára, hogy az orosz néptől ellopott pénzből élvezzék az európai életminőséget, és az EU-ba is átterjesszék a korrupciót;

Q. mivel Oroszország az ellenséges „orosz világ” koncepciójára támaszkodva készíti elő a terepet ahhoz, hogy harmadik országokban az orosz honfitársak védelmében beavatkozzon; mivel az „orosz világot” állami tulajdonú médiacsatornák, többek között a Russia Today (RT) és a Szputnyik népszerűsítik az uniós tagállamok anyanyelvén; mivel a Kreml propagandája az uniós tagállamok megosztására használja fel a Covid19-világjárványt, azt a látszatot keltve, hogy az EU nem képes megbirkózni a világjárvánnyal, kétségeket ébreszt az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákkal kapcsolatban, elriasztja az uniós polgárokat a védőoltástól, és – különösen a Szputnyik V vakcina népszerűsítésével – arra törekszik, hogy az uniós lakosság körében helyreállítsa az Oroszországról kialakult képet;

R. mivel az EU tagállamaiban működő orosz nagykövetségek, konzulátusok és a hozzájuk kapcsolódó kulturális központok ingyenes kulturális rendezvényeket és orosz nyelvtanfolyamokat kínálnak, és mivel számos helyi nem kormányzati szervezet és radikális csoport, köztük több politikai mozgalom részesül orosz finanszírozásban;

S. mivel Oroszországnak továbbra a világ számos részén van érdekeltsége, többek között a Nyugat-Balkánon, Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, a szubszaharai Afrikában és Latin-Amerikában; mivel Oroszország félkatonai egységeket (a „Wagner-csoport”) használ fel arra, hogy világszerte támogassa a diktatórikus rendszereket, továbbá aláássa az EU és a nemzetközi közösség konfliktusok enyhítésére, valamint a béke és stabilitás megteremtésére irányuló erőfeszítéseit; mivel a nyugat-balkáni régiót, amelyben az uniós csatlakozásra váró országok találhatók, erős orosz jelenlét jellemzi, különösen Szerbiában; mivel 2016-ban Montenegróban az orosz katonai hírszerzés részt vett az ország parlamentjének megdöntésére, a miniszterelnök meggyilkolására, egy oroszbarát és NATO-ellenes kormány alakítására, valamint Montenegró NATO-csatlakozásának megakadályozására irányuló kísérletekben;

T. mivel az Uniót illetően a Kreml-rezsim állítólag orosz, aktív szolgálatot teljesítő hírszerző tiszteket vont be két lőszerraktári robbanásba 2014-ben, amelyben két cseh állampolgár életét vesztette és jelentős anyagi kár keletkezett; mivel a GRU ügynökei voltak felelősek a Szergej és Julija Szkripal ellen 2018-ban az Egyesült Királyságban, katonai tisztaságú novicsok típusú idegméreg felhasználásával elkövetett gyilkossági kísérletért is; mivel a GRU ügynökeit azzal is megvádolták, hogy 2015-ben megkísérelték meggyilkolni Emilian Gebrevet, egy fegyvergyár tulajdonosát és két másik embert Bulgáriában; mivel a Kreml-rezsim által Csehország, Bulgária, valamint számos más uniós tagállam, az Egyesült Királyság és a keleti partnerországok területén elkövetett jogellenes cselekmények súlyosan sértik az érintett országok szuverenitását; mivel a Kreml-rezsim nem működik együtt e bűncselekmények kivizsgálásában, és menedéket nyújt a fő gyanúsítottaknak;

U. mivel elítélendő, hogy az orosz hatóságok önként vagy kényszerből a Kínától való függőségbe sodorják az országukat, ami csak gyengítheti az Oroszországi Föderációt és az egész európai kontinenst, és különösen lehetővé teszi a pekingi hatóságok számára, hogy növeljék jelenlétüket és befolyásukat Közép-Ázsiában és Szibériában;

V. mivel a Kreml folytatja a dezinformációt, a propagandát és hibrid beavatkozását az EU belpolitikájába és demokratikus folyamataiba, amelyek fenyegetést jelentenek az EU alapvető értékeire – azaz a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartására – nézve, és képesek arra, hogy aláássák a nemzeti kormányok politikáit, rágalmakat terjesszenek és a Nyugatról alkotott ellenségképet közvetítsenek, népszerűsítsék a gyűlöletet, az intoleranciát és a szovjet nosztalgiát, átírják a szovjet bűnök történelmét, és végső soron elmélyítsék az Európa és Oroszország közti szakadékot, különösen a korábbi szovjet blokk országaival szemben; mivel az EU és az uniós tagállamok intézményei, valamint stratégiai fontosságú objektumai és demokratikus folyamatai, például választásai az orosz kibertámadások állandó célpontjai; mivel az orosz ortodox egyház legmagasabb hierarchiája támogatja a Putyin-rezsimet; mivel az orosz törvények lehetővé teszik a szélsőségesnek tekintett vallási csoportok elnyomását;

W. mivel az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók, a fosszilis tüzelőanyagok kiviteléből származó bevételek csökkenése, a versenygazdaság hiánya, a magas katonai kiadások és a belföldi szociális transzferek együttesen pénzügyi nehézségeket okoztak Oroszországnak; mivel a 2020. évi korrupcióérzékelési index szerint Oroszország 180 ország közül a 129. helyen áll, miután a súlyos állami korrupció megakadályozza az orosz lakosságot a minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben, a meglévő szolgáltatások pedig továbbra is alulfinanszírozottak, beleértve a népegészségügyi ellátást is, amely különösen fontos a világjárvány idején; mivel közel 19 millió orosz él a szegénységi küszöb alatt;

X. mivel az orosz kormány szankciókat szabott ki többek között David Sassolival, az Európai Parlament elnökével, Věra Jourovával, az Európai Bizottság alelnökével, valamint további hat uniós tagállami tisztviselővel szemben, és mivel ezek a szankciók elfogadhatatlanok és alaptalanok, mivel nem rendelkeznek jogi indoklással; mivel az orosz kormány jegyzéket állított össze a „barátságtalan országokról”, amelyen Csehország és az Egyesült Államok is szerepel;

Y. mivel 2019-ben az Oroszországból az Unióba érkező behozatal több mint 60%-át az energiahordozók tették ki; mivel az EU-nak – különösen az energiaágazatban – csökkentenie kell gazdasága jelenleg 48%-os és a jövőben valószínűleg növekedő függőségét az uniós piacok orosz gázellátásától; mivel az európai zöld megállapodás az EU geopolitikai biztonságának fontos eszköze, és az Európai Bizottság előrejelzései szerint a zöld megállapodás végrehajtása esetén az EU olaj- és földgázimportja 2030-ra várhatóan drasztikusan visszaesik: az olaj behozatala 78–79%-kal, a földgázé pedig 58–67%-kal csökken a 2015. évi adatokhoz képest;

Z. mivel az európai gázfogyasztás elérte csúcspontját, és a jelenlegi Északi Áramlat gázvezeték kapacitása most sincs teljes mértékben kiaknázva; mivel egyes tagállamoknak az Északi Áramlat 2 kiépítésével kapcsolatos, megosztó döntése összeegyeztethetetlen az energiaunió szolidaritásra és bizalomra vonatkozó értékeivel; mivel az Északi Áramlat 2 összeegyeztethetetlen az európai zöld megállapodás azon céljaival, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkenjen az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása, 2050-re pedig megszűnjön a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás;

AA. mivel a jogállamiság, a független igazságszolgáltatás és a szabad sajtó az ellenállóképes demokratikus társadalmak középpontjában áll;

AB. mivel az Oroszországi Föderáció nemcsak külső fenyegetést jelent Európa biztonságára, hanem saját lakosságát is elnyomja; mivel az oroszországi helyzet nyugtalanítóan romlik annak következtében, hogy Putyin elnök egyre inkább elnyomja a demokratikus erőket, amellyel az a célja, hogy elhallgassa belföldi bírálóit, a politikai ellenzéket és a korrupcióellenes aktivistákat, korlátozza gyülekezési szabadságukat és akadályozza tevékenységüket és az orosz civil társadalom tevékenységét, amit az is bizonyít, hogy az orosz hatóságok mindössze két héttel Alekszej Navalnij letartóztatását követően több mint 11 000 békés tüntetőt vettek őrizetbe, így 2021 januárja óta több mint 15 000 oroszt tartóztattak le; mivel Oroszország továbbra is jogellenesen tartja fogva polgárait, és üldözi az ellenzéki vezetőket, a független újságírókat, a tüntetőket és az emberi jogi aktivistákat; mivel az oroszországi börtönkörülmények továbbra is szörnyűek, és a bebörtönzöttek kínzásnak, zaklatásnak és fizikai támadásoknak vannak kitéve;

AC. mivel a Kreml rezsimjének „külföldi ügynökökről” és a „nemkívánatos szervezetekről” szóló törvénye lehetővé teszi, hogy egyéneket, egyesületeket és médiaszereplőket megbélyegezzenek, ezáltal megsértve az emberi jogokat, valamint a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát, korlátozva a polgárok jogát az orosz civil társadalom melletti elköteleződésére és az abban való szerepvállalásra, valamint veszélyeztetve a  személyes biztonságukat; mivel a Kreml-rezsim tovább bővítette a fenti törvényeket, kiterjesztve a korlátozásokat a „külföldi ügynököket” és a „nemkívánatos külföldi szervezeteket” támogató személyekre és szervezetekre, ezáltal szisztematikusan kizárta a civil társadalom aktív tagjait, az emberi jogi nem kormányzati szervezeteket és az ellenzéket a 2021-es oroszországi parlamenti választásokon való részvételből; mivel különösen a 2020 decemberében és 2021 januárjában elfogadott új jogszabályok kiterjesztették a „külföldi ügynökök” minősítéssel illethető személyek és csoportok körét, a „külföldi pénzek” fogalommeghatározását és az anyagok megjelölésére vonatkozó követelményeket; mivel a 2021 májusában előterjesztett új törvénytervezetek célja a törvény „nemkívánatos” szervezetekre gyakorolt hatásának kiterjesztése, valamint az orosz parlament potenciális jelöltjeire vonatkozó visszamenőleges hatályú tilalmak bevezetése; mivel az orosz hatóságok továbbra is eljárást indítanak azok ellen, akik állítólagos kapcsolatban állnak az extrémizmus elleni – túlságosan kiterjedt hatályú – orosz törvény szerint szélsőségesnek minősített csoportokkal; mivel az orosz hatóságok azon döntése, hogy az Alekszej Navalnij vezette Korrupcióellenes Alapítványt szélsőséges szervezetnek nyilvánítják, alaptalan, diszkriminatív és csupán egyetlen célt szolgál: az ellenzék választási kampányokban való érdemi részvételének ellehetetlenítését;

AD. mivel a Memorial Emberi Jogi Központ szerint az orosz hatóságok jelenleg közel 400 politikai foglyot tartanak fogva, megsértve ezzel az Oroszországi Föderációnak az emberi jogok európai egyezménye 5. cikke, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 9. cikke, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet bécsi ülése 1989. január 5-i záróokmányának 23. cikke szerinti kötelezettségeit;

AE. mivel az elmúlt két évtizedben számos merényletet kíséreltek meg vagy hajtottak végre a rezsim ellenzői és független újságírók ellen Oroszországon belül vagy külföldön, többek között Anna Politkovszkaja, Borisz Nyemcov, Alekszandr Litvinyenko, Szergej és Julia Szkripal, Szergej Protazanov, Pjotr Verzilov, Vlagyimir Kara-Murza, Alekszej Navalnij és mások ellen; mivel ezen bűnök szervezői továbbra sem ismertek és nem indult ellenük eljárás, és a társadalmi véleménykülönbségek folyamatos elnyomását tovább erősíti a rendőrség és a biztonsági erők büntetlensége, valamint az, hogy a bíróságok nem hajlandók e bűncselekmények valódi elkövetőit eljárás alá vonni; mivel a kormány vagy a kormánypárti média rendszeresen verbális támadásokat intéz az ellenzék képviselői ellen, lejárató kampányokat folytat ellenük és dehumanizáló módon lép fel velük szemben; mivel az EBESZ Parlamenti Közgyűlése által a Borisz Nyemcov meggyilkolásáról kiadott jelentés arra a következtetésre jutott, hogy „a büntetlenség kezelése elsősorban nem az orosz bűnüldöző szervek képességein, hanem a politikai akaraton múlik”; mivel az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének jelentése megállapítja, hogy a merénylet teljes kivizsgálásával megtörténne „az első lépés a büntetlenség felszámolása felé” Oroszországban1a;

AF. mivel a jogellenes alkotmánymódosítások, azonkívül, hogy Putyin elnök számára megszüntették az elnöki ciklusok 2024-es korlátját, tovább csorbították a tisztességes eljáráshoz való jogot Oroszországban, többek között azáltal, hogy felhatalmazták az elnököt az alkotmánybíróság és a legfelsőbb bíróság bíráinak kinevezésére, valamint arra, hogy indítványozza valamennyi szövetségi bíró kinevezését és a magas rangú szövetségi bírák felmentését;

AG. mivel Oroszországban rohamosan csökken a média szabadsága, mert az orosz kormány fokozta a civil társadalom és a független sajtó megsemmisítésére irányuló, évek óta tartó kampányát, amely súlyos jogi, szabályozási és bürokratikus terhekkel fenyegette az olyan szervezeteket, mint a Meduza, a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió, a VTimes, az Emberi Jogokért, a Demokráciáért Európai Alapítvány és az Open Russia, elzárva a kormánytól és szövetségeseitől független finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésüket, „külföldi ügynöknek” és „nemkívánatosnak” bélyegezve őket e csoportok, valamint az általuk képviselt magas szintű újságírói és emberi jogi elvek hiteltelenítése céljából, amelyek nélkül Oroszország nem lehet demokratikus, virágzó és szabad; mivel az oroszországi médiateret az állam ellenőrzi és birtokolja, nincs közszolgálati műsorszolgáltató, a fennmaradó néhány független médiaforrás pénzügyi nehézségekkel küzd, emellett üldöztetésnek van kitéve, beleértve a fizikai támadásokat és a médiában dolgozók bebörtönzését; mivel 1992 óta 58 újságírót gyilkoltak meg Oroszországban; mivel a „szuverén internetről” szóló törvény lehetővé teszi a kormány számára a nemkívánatos internetes tartalmak letiltását; mivel a civil társadalmi szervezetek és a média szabad és független munkája a jogállamiságon alapuló demokratikus társadalom sarokköve;

AH. mivel a pártatlan választási megfigyelés lehetőségei az elmúlt évtizedben folyamatosan visszaszorultak Oroszországban, mert a választások megfigyelését végző polgári személyek közvetlen akkreditációjára vonatkozó rendelkezések hiánya arra kényszeríti a polgárokat, hogy a jelöltek vagy a média nevében járjanak el, ami ellentmond a választások független, civil társadalmi ellenőrzése gondolatának, és ellentétes a nemzetközi normákkal is; mivel a 2021. évi „Szabadság a világban” című jelentés Oroszországot a „nem szabad” országok kategóriájába sorolta; mivel a polgárok alapvető szabadságjogai Oroszországban korlátozottak, a választási környezetet ellenőrzik, az orosz embereket pedig elriasztja a nyilvános tiltakozáson való részvételtől az, hogy erre csak nehézkes, bürokratikus eljárás árán kaphatnak engedélyt, és a békés tiltakozások során rendőri erőszak éri őket;

AI. mivel ezek a belföldi fejlemények a helyzet további esetleges romlását vetítik előre a 2021. szeptemberi oroszországi parlamenti választások során és azt követően, amikor Putyin a belarusz Lukasenkához hasonlóan további lépéseket tehet az orosz politikai ellenzék elnyomása céljából, beleértve az emberi jogok súlyos megsértését is; mivel az orosz hatóságok a parlamenti választási kampány legfontosabb ellenzéki szereplőit börtönben vagy házi őrizetben tartják; mivel az orosz hatóságok folyamatos elnyomás alatt tartják az ellenzéki jelölteket azáltal, hogy visszaélnek a nyilvántartásba vételi eljárásokkal, és koholt ügyekben szelektíven célba veszik az utcán és a bíróságokon a politikai ellenzéket és a civil társadalmi szervezeteket, a 2021 szeptemberi parlamenti választások egyszerűen nem tekinthetők tisztességesnek, mert ezekkel az intézkedésekkel az oroszországi rezsim tönkreteszi a politikai versenyt és a pluralista demokráciát;

AJ. mivel ezért jogos kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a közelgő parlamenti választások szabadak és tisztességesek lesznek-e;

AK. mivel a Parlament számos alkalommal hangot adott aggodalmának a demokrácia helyzetével, a jogállamiság és az alapvető jogok és elvek szisztematikus megsértésével, a független és másként gondolkodó oroszországi szereplők mozgásterének szűkülésével, valamint a tömegtájékoztatás szabadsága elleni támadással kapcsolatban; mivel a teljes nemzetközi közösség számára figyelmeztetésként hat az, hogy a Kreml egyre inkább, rendszerszerűen elnyomja az oroszországi ellenzéket, és mivel az EU-nak készen kell állnia arra, hogy e jelenséggel szembenézzen és koherens válaszstratégiát dolgozzon ki; mivel az EU-nak a 2021. évi parlamenti választásokat megelőzően és azt követően fokozott nyomást kell gyakorolnia a Kreml-rezsimre annak érdekében, hogy megvédje az orosz nép szabad választásokhoz való jogát, amelyek során minden politikai pártnak egyenlő hozzáféréssel és esélyekkel kell rendelkeznie;

AL. mivel az Oroszországi Föderáció különböző részeiben élő LMBTI+ közösséget széles körű hátrányos megkülönböztetés éri, beleértve a zaklatást, a kínzást, a bebörtönzést és a gyilkosságokat, mivel a helyzet különösen veszélyes Csecsenföldön, ahol 2017-ben megkezdték az LMBTI+ személyek üldözését, több tucat személyt fogva tartottak és megkínoztak, legalább ketten meghaltak, és sokan külföldön kerestek menedéket; mivel a hatályos jogszabályok tiltják a „nem hagyományos szexuális kapcsolatokról” szóló nyilvános vitát; mivel az illegális alkotmányreformokat követően olyan jogszabályok kerültek elfogadásra, amelyek hátrányosan érintik az LMBTI+ személyek jogait, beleértve a házasságkötéshez és a gyermekneveléshez való jogot is;

AM. mivel Oroszországban a megfelelő védelem hiányát és a túlélőket megillető jogorvoslati lehetőségeket is beleértve változatlanul súlyos hiányosságok tapasztalhatók a széles körben elterjedt nemi alapú erőszakkal és családon belüli erőszakkal szembeni hatósági fellépésben; mivel a családon belüli erőszakról szóló, 2019 novemberében előterjesztett törvénytervezet nem tartalmazta a családon belüli erőszak átfogó meghatározását; mivel 2020 elején a parlament hátrasorolta a továbbra is elfogadásra váró törvénytervezet felülvizsgálatát; mivel Oroszország ombudsmanja megállapította, hogy a Covid19-világjárvány idején a családon belüli erőszak fokozódott, és a bejelentett esetek száma a tavaszi lezárás során több mint kétszeresére nőtt; mivel az Oroszországra vonatkozó uniós stratégiának következésképpen foglalkoznia kell a növekvő diszkriminációval és a nemek közötti egyenlőtlenséggel, valamint a nők jogaival, az LMBTI+ személyek és más kisebbségek jogaival Oroszországban;

AN. mivel Oroszország demokratikus átalakulása az EU egyik fő geopolitikai biztonsági érdeke, és mivel Putyin elnök Oroszországa továbbra is a legnagyobb kihívás az európai biztonság számára;

AO. mivel a 2020. szeptember 17-i, 2021. január 21-i és 2021. április 29-i állásfoglalásaiban a Parlament felszólította Josep Borrellt, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, az Európai Bizottság alelnökét az Oroszországgal kapcsolatos uniós politika felülvizsgálatára, beleértve a 2016-ban elfogadott öt irányadó elvet is, hangsúlyozva, hogy az EU Oroszországgal kialakítandó jövőbeli kapcsolatai Oroszország demokratikus átalakulásának ütemétől (vagy annak hiányától) függnek; mivel továbbá felszólította az uniós intézményeket, hogy dolgozzanak ki új stratégiai megközelítést azon előfeltevés alapján, hogy az Oroszországgal folytatott párbeszédnek a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartásán kell alapulnia,

AP. mivel a felülvizsgált uniós stratégiának különböző forgatókönyveket és lehetséges fejleményeket kell figyelembe vennie, és egyértelmű válaszokat kell adnia arra, ha Oroszország megsérti a nemzetközi jogot és az emberi jogokat, valamint hatékony eszközöket kell biztosítania Oroszország beavatkozása és álhírterjesztése ellen, és lehetőség szerint a szelektív párbeszédre kell törekednie; mivel a Parlament arra is felkérte a Tanácsot, hogy haladéktalanul kezdje meg a demokratikus Oroszországgal való jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégia előkészítését és fogadja el azt, többek között széles körű ösztönzőket és feltételeket kínálva a szabadság és a demokrácia irányába mutató belföldi tendenciák megerősítésére;

AQ. mivel az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokra vonatkozó öt uniós vezérelv eltántorította a Kreml rezsimjét az Ukrajna elleni további agressziótól, ám nem térnek ki Putyin elnök orosz nép elleni elnyomásának megfékezésére; mivel az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokra vonatkozó öt uniós vezérelv továbbra is érvényes funkcionális keretként, de azokat az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokra vonatkozó uniós célok elérésének módjára vonatkozó tényleges stratégiának kell kiegészítenie, beleértve többek között a Kreml eltántorítását a szomszédai elleni további agressziótól és súlyosabbá téve a más országok elleni katonai lépéseket, beleértve a megbízottak és zsoldosok révén végrehajtott akciókat is; mivel a jelenlegi orosz vezetéssel kapcsolatban nincs kilátás jelentős pozitív előrelépésre, az öt elvet ki kell egészíteni, hogy meg lehessen fékezni az orosz nép elnyomását Putyin elnök által, és a Kreml szélesebb körű destabilizáló tevékenységeit;

AR. mivel az új uniós stratégiának a „visszaszorításra, visszatartásra és párbeszédre” vonatkozó elvekre kell összpontosítania, amelyek célja az EU azon képességének megerősítése, hogy küzdjön a Kreml fenyegető lépéseivel szemben, különösen a keleti partnerség régiójában, beleértve Belaruszt, valamint Oroszországban is, az emberi jogok védelme és Oroszország demokratikus átalakulásának támogatása révén, összhangban az „első a demokrácia” elvvel; mivel az EU átfogó fő célkitűzésének az Orosz Föderációval fenntartott kapcsolatok oly módon történő alakításának kell lennie, hogy valamennyi uniós tagállam és EU-val szomszédos ország megőrizhesse békéjét, stabilitását, biztonságát, jólétét, szuverenitását és területi integritását, a nemzetközi jogot tiszteletben tartsák, az emberi jogok és a jogállamiság továbbra is vezérelveink maradjanak; mivel a legutóbbi oroszországi fejlemények megmutatták, hogy az EU Oroszországgal kapcsolatos stratégiájának sokkal proaktívabbnak kell lennie, és a párbeszédre vonatkozó, világosan meghatározott célkitűzést kell tartalmaznia, amelynek nemcsak a Kremllel való hagyományos, „szelektív” párbeszédre kell összpontosítania, hanem sokkal inkább Oroszország demokratikus átalakulásának elősegítése érdekében az orosz civil társadalommal folytatott „stratégiai” párbeszédre is;

AS. mivel az Oroszországgal kapcsolatos uniós stratégia középpontjában a szabadság és a demokrácia támogatásának kell állnia; mivel az Oroszországgal kapcsolatos uniós stratégiának az EU biztonsági érdekét kell szolgálnia, és konstruktív párbeszédet kell kínálnia Oroszország számára; mivel a konstruktív kapcsolat továbbra is érdeke az Uniónak, Oroszországnak, és népeiknek egyaránt;  mivel továbbra is lehetőség van az együttműködésre a közös érdekek, a problémák megoldása és az olyan stratégiai kihívások kezelése terén, mint az éghajlat-politika vagy a terrorizmus elleni küzdelem, egyúttal előmozdítva az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia értékeit, valamint biztosítva, hogy a kétoldalú kapcsolatok jövőbeli megerősítése attól függjön, hogy az Oroszországi Föderáció az alkotmányával és nemzetközi kötelezettségeivel összhangban teljesíti-e az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos saját kötelezettségeit;

AT. mivel ugyanakkor az EU-nak arra kell összpontosítania, hogy értékorientált magatartását illetően megmentse belső hitelességét azáltal, hogy sokkal közvetlenebbül és őszintébben támogatja a jogállamiságot és az alapvető jogokat, mivel az egyes tagállamokban tapasztalható rendőri erőszak, az elavult büntetőjog, valamint a nemek közötti egyenlőséggel és sokszínűséggel szembeni ellenállás rontja hírnevét és hitelességét külföldön; mivel az EU-nak is hasonló elvárásokat kell közvetítenie valamennyi partnerrel szemben, elítélve a nemzetközi jog megsértését, annak kapcsán következetesen kemény intézkedéseket hozva, és tartózkodva a kettős mérce alkalmazásától a jogsértések értékelésekor;

AU. mivel az uniós tagállamok közötti egység a legjobb politika, amely visszatartja Oroszországot attól, hogy destabilizáló és felforgató tevékenységeket végezzen Európában; mivel annak meghatározása során, hogy miként hangolja össze aktualizált stratégiáját – különösen az európai védelmi unió, az európai energiaunió, a kibervédelem, a kiberterrorizmus és a stratégiai kommunikációs eszközök területén – az EU-nak egységesebbnek kell lennie, mivel Oroszország Európa-politikáját hosszú ideje az uniós intézmények megkerülése és a tagállamokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok előnyben részesítése jellemzi, megpróbálva felfedni és fokozni az EU belső megosztottságát; mivel az orosz hatóságokkal fenntartott konstruktív párbeszéd szorosabb együttműködést, egyeztetést és egységet kívánna a tagállamok között, valamint nagyobb erőt és határozottságot a Moszkvából érkező provokációra és agresszióra adott válaszban, hogy egyensúlyt teremtsenek a határozottság és a közös érdekű kérdésekről folytatott párbeszédre való nyitottság között;

AV. mivel az Oroszországgal kapcsolatos uniós stratégiának támogatnia kell Oroszországot a demokratikus országgá való átalakulásban azáltal, hogy 1.) visszaszorítja és célzott szankciókkal sújtja azokat a Kremlen belüli ahhoz közeli szereplőket, akik készek választási csalásokat elkövetni, megvesztegetést alkalmazni a választások megnyerése érdekében, vagy más, az emberi jogok és a demokrácia értékei ellen irányuló súlyos bűncselekményeket elkövetni Oroszországon belül és az EU közvetlen szomszédságában, 2.) támogatást nyújt a keleti partnerség országainak egy ambiciózus uniós integrációs politika révén, valamint az ilyen politikák végrehajtásához szükséges uniós stratégiai felelősség és geopolitikai vezetői képességek fejlesztésével; valamint 3.) stratégiát dolgoz ki az orosz demokráciapárti társadalommal való együttműködésre, és meghatározza a demokratikus Oroszországgal a jövőben fenntartandó kapcsolatok pályáját;

AW. mivel a Kreml úgy véli, hogy az EU sikeres, virágzó és demokratikus keleti szomszédsága veszélyezteti Putyin elnök rezsimjének stabilitását, mivel a „puha hatalom” kapcsán inspirálhatja az oroszországi átlagembereket; mivel az EU keleti szomszédságának demokratizálódása ezért ezen országok és az EU érdekében áll, és döntő fontosságú Oroszország jövőbeni demokratizálódása szempontjából; mivel a Kreml valódi célja a térségben zajló konfliktusok tekintetében a demokratikus változásnak mint a hatalomátadás eszközének delegitimálása, az érintett államok sikeres fejlődésének megakadályozása, a liberális demokrácia hiteltelenítése és Oroszország saját hatalmi rendszerének exportálása;

AX. mivel az EU-nak Oroszországgal kapcsolatban hosszú távú stratégiára kellene törekednie, amely azon a feltételezésen alapul, hogy Oroszország népe – az ukrán és belarusz néphez hasonlóan – képes demokráciává alakítani az országát; mivel Oroszország demokráciává való visszaalakulása az orosz nép hajlandóságától függ; mivel az EU-nak készen kell állnia arra, hogy segítse az orosz embereket azon igényük megvalósításában, hogy országuk demokratikus legyen;

AY. mivel meg kell erősíteni az EU mint globális aktor szerepét és az uniós intézmények külpolitikai hatásköreit;

1. ajánlja a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője számára, hogy a tagállamokkal együtt vizsgálják felül az Oroszországgal kapcsolatos uniós politikát, beleértve az öt irányadó elvet is, és dolgozzanak ki átfogó uniós stratégiát Oroszországgal kapcsolatban, az alábbi elvek és fellépések alapján:

Az orosz fenyegetés elhárítása – a biztonsági fenyegetés visszaszorítása

a) az EU-nak alapvetően meg kell reformálnia külpolitikáját annak érdekében, hogy hitelesen bizonyítsa, hogy képes döntéseket hozni és cselekedni a külpolitika területén, többek között az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és az alelnök/főképviselő hatásköreinek kiterjesztésével, amelyet nagyobb autonómia és egyértelmű felelősségi körök, a külpolitikai kérdésekben az egyhangúság eltörlése, a tagállamok egyértelműbb kommunikációja és vezető szerepe jellemez, az egység és az Európán belüli szolidaritás megőrzése mellett; az EU-nak továbbá meg kell erősíteni a globális szereplőként betöltött szerepét, valamint az uniós intézmények kapacitásait, nem szabad megengedni, hogy Oroszország folytassa az uniós kapcsolatok úgynevezett bilaterizálását, mivel Brüsszelnek kellene az egyetlen olyan fővárosnak lennie, ahol az EU és Oroszország közötti kapcsolatokat illetően kulcsfontosságú döntéseket hoznak;

b) az EU-nak a NATO-val és a nemzetközi partnerekkel közösen el kell hárítania az orosz fenyegetést, hogy fenntartsa a stabilitást és a békét Európában és azon túl is – beleértve saját védelmi képességeinek erősítését is – azáltal, hogy nyomást gyakorol Oroszországra, hogy ne avatkozzon be az EU keleti és déli szomszédságaiban; az EU-nak különösen követelnie kell, hogy Oroszország – az EU és a nemzetközi szervezetek, például az EBESZ vagy az ENSZ előtt – kötelezze el magát a folyamatban lévő konfliktusok megoldása és a jövőbeli konfliktusok megelőzése mellett, kezdve a keleti partnerség megszállt és jogellenesen annektált területeinek visszaadásával a nemzetközileg elismert határok szerint, valamint az országok uniós, euroatlanti és demokratikus döntéseinek tiszteletben tartásával;

c) az EU-nak és különösen a tagállamoknak teljesíteniük kell az EU és a NATO keretein belül tett kollektív védelmi kötelezettségvállalásaikat; emlékeztet arra, hogy az EU-nak és a NATO-nak közösek a biztonsági kihívásai, a védelmi érdekei és azonos, egyre nagyobb kihívást jelentő biztonsági környezettel kell szembenézniük, és hogy ezért elengedhetetlen az erős transzatlanti biztonsági és védelmi partnerség a NATO révén, ugyanakkor az EU előrelépése a stratégiai autonómia felé vezető úton; az EU-nak fokoznia kell erőfeszítéseit, hogy egy valódi európai védelmet hozzon létre a megerősített Atlanti Szövetség keretében, hogy hatékonyabb, bevethetőbb, interoperábilisabb és fenntarthatóbb katonai képességekkel és erőkkel tudjon beavatkozni, és olyan erős és magabiztos nemzetközi szereplőként léphessen fel, amely képes fenntartani a békét;

d) az EU-nak meg kell erősítenie a tagállamok hírszerző szolgálatai közötti együttműködést, hogy képes legyen hatékonyabban elhárítani az orosz különleges szolgálatoknak az EU területén végrehajtott műveleteit, és a stratégiai partnereivel folytatnia kell a Kreml által támogatott terrorizmus elleni új intézkedések kidolgozását; az EU-nak továbbá olyan projektekbe kell beruháznia, amelyek megerősítik biztonságát és közös katonai, kémelhárítási, kiber- és energetikai kapacitásait;

e) az EU-nak készen kell állnia arra, hogy felhasználja befolyását és kezdeményezze Oroszország kizárását a SWIFT fizetési rendszerből, hogy elrettentse az orosz hatóságokat a további agresszív magatartástól és katonai fellépéstől, és készen kell állnia arra, hogy fokozatosan felszámolja az Oroszországból származó olaj- és gázbehozatalt, amennyiben az orosz hatóságok továbbra is fenyegetőleg lépnek fel a tagállamokkal szemben, és folytatják a katonai fellépést a keleti partnerség országai ellen;

f) az EU-nak továbbá folytatnia kell az összes tagállam villamosenergia-hálózatának a kontinentális Európa szinkronterületével való teljes összehangolását, mivel ez a legjobb hosszú távú válasz Európa Oroszországtól való stratégiai energiafüggőségének problémájára, továbbá elleneznie kell Oroszország nukleárisenergia-ágazatának bármilyen újabb terjeszkedését az EU felé, és intézkedéseket kell hoznia annak megakadályozására, hogy a Roszatom-építésű asztraveci atomerőműben termelt villamos energiát eladják az uniós piacon;

g) az EU energiapolitikájával és érdekeivel összhangban az EU-nak egyértelmű céllal és tervekkel kell rendelkeznie arra vonatkozóan, hogy miként csökkentse az orosz gáztól és olajtól, valamint más nyersanyagoktól (például a vastól/acéltól, alumíniumtól, nikkeltől) való függőségét, legalábbis addig, amíg Putyin elnök hatalmon van; e tekintetben az EU-nak ambiciózus és határozott zöld menetrendet kell fenntartania, és fő geopolitikai prioritásként kell kezelnie a zöld megállapodással kapcsolatos intézkedéscsomag  gyors végrehajtását, amely olyan intézkedéseket tartalmaz, mint a kibocsátásáthelyezésre kivetett uniós adó és a dekarbonizációs kezdeményezések a zöld hidrogénipar fejlesztésével; az EU-nak haladéktalanul új fizikai intézkedéseket kell végrehajtania, például a kétirányú szállításra alkalmas infrastruktúra fejlesztését és a tagállamok közötti további határokon átnyúló infrastruktúra kialakítását; az EU-nak diverzifikálnia kell az energiaellátását, többek között az importált cseppfolyósított földgáz új kapacitásainak fejlesztése, az energetikai átállás és a dekarbonizációs kezdeményezések révén, amelyek gyors ütemben bővülnek, és amelyek csökkenthetik a fosszilis tüzelőanyagok iránti keresletet, megszüntetve ezáltal Oroszország energetikai dominanciáját az európai kontinensen; ezzel szemben azonnal le kell állítani az Északi Áramlat 2 vezeték megépítését, amely ellentétes az európai szolidaritással, és azzal a veszéllyel jár, hogy nőni fog Oroszország erőfölénye és az EU orosz gáztól való függősége, továbbá kiszolgáltatottá teszi Ukrajnát az ellenséges orosz magatartással szemben, és a jelenlegi körülmények között nem szabad üzembe helyezni, még akkor sem, ha megépítése befejeződik;

h) az EU-nak és tagállamainak fel kell gyorsítaniuk az európai zöld megállapodás végrehajtását, és el kell utasítaniuk azt az elképzelést, hogy a földgáz állítólag egy köztes, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású pályát kínál az EU éghajlati céljainak eléréséhez, tekintettel arra, hogy Oroszország legutóbbi, a 2035-ig tartó időszakra szóló energiastratégiája a nyugati irányú csővezetékeken keresztül a gázexport-kapacitás növelését irányozza elő;

Az aktuális orosz fenyegetés visszaszorítása – küzdelem az orosz beavatkozás ellen az EU-ban és a keleti szomszédság országaiban

i) az EU-nak továbbra is fenn kell tartania a keleti partnerség országainak függetlenségét, szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határaikon belül, és el kell ítélnie Oroszország közvetlen és közvetett részvételét a fegyveres konfliktusokban, továbbá csapatösszevonásait a keleti partnerség régiójában vagy azok határain, a Krím félsziget illegális megszállását és annektálását, valamint a donyecki és luhanszki régiók egyes részeinek de facto megszállását, továbbá az általa elfoglalt vagy elcsatolt területeken az emberi jogok és a nemzetközi jog megsértését; az EU-nak egyértelművé kell tennie, hogy mindaddig nem lehetséges a visszatérés a „szokásos ügymenethez”, amíg Oroszország nem hagy fel az uniós tagállamok és az EU keleti partnerei ellen irányuló agresszív politikájával és hibrid hadviselésével, és amíg Grúzia, Moldova és Ukrajna területi integritása nem áll helyre nemzetközileg elismert határaikon belül; az EU-nak ezért arról is gondoskodnia kell, hogy a szankciók mindaddig érvényben maradjanak, míg Oroszország nem teljesíti a feloldásukra vonatkozó feltételeket;

j) az EU-nak el kell ismernie a szomszédos országok európai törekvéseit, és el kell utasítania Oroszország politikáját a befolyási szférák tekintetében; emellett az EU-nak el kell ismernie, hogy stratégiai felelősséget visel a stabilitásért és a fejlődésért szomszédságában – különösen a keleti partnerség régiójában –, és továbbra is követelnie kell, hogy Oroszország konstruktívan vegyen részt a normandiai folyamatban, és hajtsa végre nemzetközi kötelezettségeit, különösen a minszki megállapodásokat és az ENSZ tengerjogi egyezményét; az EU-nak – többek között a normandiai négyekben részt vevő érintett uniós tagállamokon keresztül – fenn kell tartania a minszki megállapodások teljes körű végrehajtása iránti elkötelezettségét, és fel kell tárnia a transzatlanti együttműködés lehetőségeit ebben a kérdésben; az EU-nak ki kellene terjesztenie a szankciók körét az „útlevelesítési” politikára és a jogellenes krími választások szervezésére, továbbá növelnie kellene az árat, amelyet Oroszországnak kell fizetnie a minszki megállapodások végrehajtásának és a normandiai négyek tárgyalásainak akadályozásáért; az EU-nak össze kell hangolnia ezeket az intézkedéseket az Egyesült Államokkal, hogy növelje hatáskörüket és hatékonyságukat;

k) az EU-nak határozott intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy megakadályozza Oroszországot az érvényben lévő uniós szankciók kijátszásában; ennek érdekében az EU-nak felül kell vizsgálnia és aktualizálnia kell az alkalmazandó rendeleteit, hogy a szankciókat hatékonyabbá tegye, és valóban növelje Oroszország hibrid agresszív fellépésének árát;

l) Putyin elnök szomszédjaival szembeni revizionista magatartásának megfékezése érdekében, azzal a céllal, hogy megerősítse a keleti partnerség országainak intézményei, gazdaságai és társadalmai rezilienciáját, valamint elmélyítse politikai együttműködésüket és gazdasági integrációjukat, továbbá fokozza erőfeszítéseit ezen országoknak az EU-hoz való közelítésére, az EU-nak új, egyértelmű stratégiát kell javasolnia a keleti partnerség országainak hosszú távú szerepvállalására vonatkozóan;

m) az EU keleti partnerség országai iránti szolidaritásának az EU-ba, mint biztonsági kérdésekben megbízható partnerbe vetett bizalom erősítését kell céloznia, például az EU szerepvállalásának növelése révén a konfliktusok békés rendezésében; az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy a keleti partnerség országainak biztonsági dimenziója az uniós „stratégiai iránytű” keretében is kellő hangsúlyt kapjon, és rezilienciájuk megerősítése érdekében fontolóra kell vennie biztonsági paktumok – a biztonsági, katonai, hírszerzési és kiberegyüttműködésbe való fokozott beruházás és segítségnyújtás kereteinek – kezdeményezését az EU szomszédságában lévő egyes országokkal, például Ukrajnával, Moldovával és Grúziával; az EU nem tekinthet az ezekkel az országokkal folytatott biztonsági koordinációra kizárólag a NATO-bővítés szempontjából, hanem ambiciózusnak kell lennie a helyszíni biztonsági kihívások értékelésekor, és a nemzetközi partnerekkel egyeztetve mérlegelnie kell, hogy az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével összhangban védelmi felszerelést biztosítson a keleti partnerség baráti országai számára; az EU-nak meg kell erősítenie a keleti partnerség baráti országaival folytatott együttműködést az Európai Védelmi Ügynökségen keresztül, valamint olyan területeken, mint az információs és kibertámadásokkal szembeni ellenálló képesség és a hírszerzési információk megosztása, és fokoznia kell a közös katonai gyakorlatokat;

n) az EU-nak együtt kell működnie a NATO-val, és a fekete-tengeri térségben fokoznia és bővítenie kell a jelenlegi kötelezettségvállalásait, továbbá különösen a társadalom egészére kiterjedő megközelítést követve továbbra is együtt kell működnie a keleti partnerség országaival annak biztosítása érdekében, hogy a fekete-tengeri térség biztonságos és stabil maradjon;

o) az EU-nak figyelemmel kell kísérnie a Kreml Nyugat-Balkánon játszott szerepét, ami kiterjed az állam által támogatott dezinformációra, valamint a regionális politikai elittel kiépített politikai és katonai kapcsolatokra is; az EU-nak tisztában kell lennie azzal, hogy a Kreml beavatkozik a választásokba és támogatja az antidemokratikus erőket a nyugat-balkáni régióban, különösen azokban az országokban, amelyek egyben a NATO tagjai;

p) az EU-nak továbbá reagálnia kell arra, hogy Putyin elnök nyíltan támogatja a Lukasenka-rezsimet a belarusz nép brutális elnyomásában, és együttműködik Lukasenkával a belarusz demokratikus erők elleni hibrid támadásokban; az EU-nak ezért el kell ismernie, hogy a Kreml így közvetlen fenyegetést jelent Belarusz szuverenitására és demokratikus törekvéseire nézve, és egyértelművé kell tennie, hogy amennyiben Oroszország Belarusz kapcsán továbbra is ilyen politikát folytat, az EU-nak további kemény intézkedéseket kell bevezetnie Oroszország megfékezése és elrettentése céljából, mivel az EU a belarusz demokrácia védelmével az oroszországi demokráciát is támogatja;

q) az EU-nak meg kell tisztítania saját háza táját a Kreml hibrid beavatkozásaitól és Kremlnek az európai politikai és üzleti elitre hatást gyakorló pénzmosási gyakorlataitól, amennyiben hatékony segítséget kíván nyújtani az orosz népnek a demokrácia felé vezető úton;

r) megjegyzi, hogy az EU egyre növekvő mértékben vesz részt a geopolitikai ellenfelekkel, köztük Oroszországgal kialakult hibrid konfliktusokban; hangsúlyozza, hogy e cselekmények különösen destabilizáló és veszélyes jellegűek, mivel elmossák a háború és a béke közötti határvonalakat, destabilizálják a demokráciákat és kétségeket ébresztenek a célcsoportokban; ezért a NATO-val és partnereivel – köztük a keleti partnerség e tekintetben egyedülálló tapasztalattal és ismeretekkel rendelkező országaival – együttműködésben az EU-nak és tagállamainak meg kell erősíteniük az orosz hibrid hadviselési tevékenységek (többek között manipulatív félretájékoztatási kampányok, kibertámadások, kémkedés és választásokba való beavatkozás) nyomon követését és elemzését; különösen azt kell sürgősen biztosítaniuk, hogy elegendő erőforrás, személyzet és eszköz álljon rendelkezésre az orosz hibrid fenyegetések és interferencia azonosítására, elemzésére, megelőzésére, elhárítására és felszámolására; a fentiek különösen fontosak az európai projekt aláásására, a demokratikus társadalmak félretájékoztatás révén történő polarizálására és megosztására, valamint az antidemokratikus, populista, szélsőséges, többnyire jobboldali pártok vagy politikai szeparatisták támogatására és finanszírozására tett kísérletek fényében Európa-szerte, többek között a kibertérben, valamint a közösségi médián és a médiaorgánumokon, például a Russia Today televíziós hálózaton és a Szputnyik hírügynökségeken keresztül; az EU-n belüli azon politikai pártok, amelyek tudatosan kihasználják az Oroszországi Föderáció által kínált pénzügyi forrásokat, és cserébe politikai és egyéb támogatást nyújtanak az orosz politikának és céloknak az Európai Parlamentben és másutt is, az EU érdekeinek és értékeinek kárára, erkölcsi és politikai felelősséget viselnek;

s) az EU-nak határozott visszaszorítási stratégiát kell kidolgoznia e tekintetben, amelyek torzítják az EU-ban a közbeszédet, beleértve a saját médiakörnyezetének védelmére, valamint az orosz és az orosz kötődésű média és internetszolgáltatók által (akár orosz, akár más nyelven) kínált tartalmak sajtószabadság korlátozása nélküli szisztematikus ellenőrzésére irányuló intézkedéseket is; e stratégiája részeként az EU-nak minden alkalommal felelősségre kell vonnia Oroszországot, amikor hibrid támadásokat hajt végre az EU és a tagállamok ellen, fokoznia kell a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességet és bővítenie kell a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport kapacitását, mivel az EU területén is foglalkozni kell a dezinformációval; az EU-nak bátrabb és jobban összehangolt, arányos ellenintézkedésekkel kell reagálnia a fenti támadásokra, például az egyes tagállamok diplomatáinak orosz hatóságok általi kiutasítására válaszul európai szinten ki kell utasítani az orosz diplomatákat;

t) az EU-nak biztosítania kell, hogy gyorsan végrehajtsák az Európai Parlamentnek az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottságától (INGE) érkező javaslatokat;

Elkötelezettség és szelektív párbeszéd a Kreml-lel az oroszországi átmenet előkészítése érdekében, beleértve az ágazati együttműködést is

u) az EU-nak az Oroszországgal folytatott együttműködése során két irányba kell törekednie: egyrészt feltételes, szelektív párbeszéd a Kreml hatóságaival és a regionális kormányzatokkal, másrészt stratégiai együttműködés az orosz civil társadalommal, amely az oroszországi demokráciáért küzd, valamint a regionális és helyi szereplőkkel folytatott független együttműködés; az EU Oroszországgal kapcsolatos stratégiája nem zárhatja ki a hatóságokkal való együttműködést, amennyiben ez az EU érdekében áll, és nem ellentétes az EU emberi jogokkal és demokráciával kapcsolatos célok iránti elkötelezettségével, mivel továbbra is fontos, hogy az EU megtalálja a jelenlegi feszültségek enyhítésének módját, azonosítva az átláthatóság növelésére és a félreértések és hibás számítások kockázatának csökkentésére irányuló intézkedéseket;

v) az EU-nak továbbra is intézményi együttműködést kell folytatnia Oroszországgal a nemzetközi szervezetek és többoldalú szerződések – például az EBESZ, az Északi-sarkvidéki Tanács vagy az Európa Tanács – keretében az egymást kiegészítő vagy azonos érdekek előmozdítása érdekében, például környezetvédelmi kérdésekben, valamint Oroszország és az EU zöld átalakulása, a Nyitott Égbolt Szerződés, a nukleáris leszerelés, a fegyverzet csökkentése és a fegyverzetellenőrzésről szóló szerződés, az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos kérdések terén, valamint az átfogó közös cselekvési terv (az iráni nukleáris megállapodás) végrehajtása tekintetében; konkrétabban az EU-nak az európai zöld megállapodást és éghajlat-politikai célkitűzéseit is fel kell használnia arra, hogy Oroszországgal együttműködjön a zöld átállás érdekében, különösen a dekarbonizáció felgyorsítása, a Párizsi Megállapodás ratifikálása ellenére még mindig növekvő orosz CO2-kibocsátás csökkentése, az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló energiaforrások használatának kiterjesztése érdekében, amelyek terén Oroszországban hatalmas lehetőségek rejlenek; az EU segíthet az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosság növelésében is, amely csak lassan terjed Oroszországban;

w) az EU-nak, tagállamainak és Oroszországnak folytatniuk kell az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos bevált együttműködést az Északi Dimenzióval kapcsolatos politika keretében, mivel rendkívül fontos, hogy továbbra is konstruktívan működjenek együtt az éghajlatváltozás Északi-sarkvidékre gyakorolt következményei elleni küzdelemben, és elkerüljék, hogy a régió a katonai feszültségek újabb terepévé váljon;

x) az együttműködés bizonyos konkrét területeken azonban nem vezethet engedményekhez az értékek terén, és az EU-nak soha nem szabad figyelmen kívül hagynia a geostratégiai vonatkozásokat és partnerei érdekeit; az EU-nak biztosítania kell, hogy a Kremllel való bármilyen további együttműködés a Kreml azon ígéretétől függjön, hogy véget vet a saját népe elleni belföldi agressziónak, felhagy az ellenzékkel szembeni rendszerszintű elnyomással, a politikai foglyok megfélemlítésével és kínzásával, hatályon kívül helyezi a nemzetközi normákkal összeegyeztethetetlen jogszabályokat, például a külföldi ügynökökről, és az úgynevezett nemkívánatos vagy szélsőséges szervezetekről szóló törvényeket, felhagy a civil társadalmi szervezetek – különösen az Oroszországban a korrupció ellen és az emberi jogok védelméért küzdő szervezetek – elnyomásával, valamint véget vet a szomszédos országok elleni külső agressziónak; a fentiek részeként az EU-nak emlékeztetnie kell Oroszországot arra, hogy a politikai ellenfelek fogva tartása ellentétes nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és ragaszkodnia kell az igazságszolgáltatás depolitizálásához, a tisztességes eljáráshoz való joghoz és a jogi tanácsadáshoz való hozzáféréshez; más szavakkal az EU-nak a Kreml-lel való együttműködés során egyértelműen meghatározott határvonalakat kell húznia, beleértve a partnerországok szuverenitásának és területi integritásának teljes körű tiszteletben tartását, és tartózkodnia kell attól, hogy pusztán a párbeszéd nyílt csatornáinak fenntartása érdekében folytasson együttműködést Oroszországgal; az EU-nak nem szabad nagyszabású egyezségre törekednie a Kremllel, ha a Kreml szabad kezet szeretne kapni otthon, illetve azokban az övezetekben, amelyeket kiemelt érdekszférájának tekint (Ukrajna, Belarusz stb.); az EU-nak teljesen egyértelművé kell tennie, hogy nem fogja más országok érdekeit feláldozni a Moszkvával való jobb kapcsolatok oltárán;

y) az EU-nak továbbá arra kell ösztönöznie az Oroszországi Föderációt, hogy tegyen lépéseket a nemzetközi közösség által felvetett sürgető kérdések tisztázására, valamint haladéktalanul és teljeskörűen tájékoztassa a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetet a Novicsok-programjáról; az EU-nak különösen el kell ítélnie az MH17-es járat 2014-es lezuhanásában játszott orosz szerepet, és fel kell szólítania az Orosz Föderációt, hogy teljes mértékben működjön együtt az olyan súlyos nemzetközi bűncselekmények, incidensek és tragédiák kivizsgálásában, mint a Malaysia Airlines MH17-es járatának lezuhanása, valamint a közelmúltban az orosz hírszerző szolgálatok részvételével az uniós tagállamok és a keleti partnerországok területén, többek között Belaruszban történt incidensek;

z) az EU-nak meg kell ismételnie az orosz hatóságokhoz több alkalommal is intézett felhívását, hogy szolgáltassák vissza Lengyelországnak a 2010 áprilisában Szmolenszk közelében lezuhant Tu-154-es lengyel kormányrepülőgép roncsait és fekete dobozait;

Lépések a demokrácia támogatására – visszaszorítás szankciókkal, pénzügyi ellenőrzésekkel és nemzetközi nyomozásokkal

aa) az EU-nak meg kell erősítenie együttműködését az Egyesült Államokkal és más hasonlóan gondolkodó partnerekkel a demokrácia globális védelme érdekében, és javaslatot kell tennie egy demokráciavédelmi eszköztárra, amelynek együttes fellépéseket kell magában foglalnia a szankciókkal, a pénzmosás elleni politikákkal, a gazdasági és pénzügyi támogatás feltételeire vonatkozó szabályokkal, a nemzetközi nyomozásokkal, a szabadság és a demokrácia támogatására irányuló ambiciózus programmal, valamint az emberi jogi aktivisták és a demokrácia védelmezőinek támogatásával kapcsolatban; emellett az EU programjának ellensúlyoznia kell Oroszország és Kína arra irányuló erőfeszítéseit, hogy világszerte gyengítsék a demokráciát és destabilizálják az európai rendet;

ab) az EU-nak létre kell hoznia egy jogellenes pénzmozgások elleni küzdelmet célzó központosított keretet, meg kell erősítenie központosított pénzmosás elleni keretét és biztosítania kell annak következetes végrehajtását, elő kell segítenie az illetékes hatóságok közötti együttműködést, valamint létre kell hoznia egy uniós pénzügyi ellenőrzési hatóságot, hogy javítsa az EU-nak és a tagállamainak az Oroszországból és más autoriter rezsimekből induló, felforgató politikai célokra használt, és ezért az európai biztonságot és stabilitást fenyegető, jogellenes pénzügyi gyakorlatokkal és befolyásszerzéssel szembeni védelmét;

ac) az EU-nak meg kell fontolnia, hogy felvegye Oroszországot a magas pénzmosási kockázattal rendelkező harmadik országok listájára, aminek döntő szerepe van az Oroszországból és szövetségeseitől származó valamennyi pénzmozgás erőteljesebb uniós ellenőrzésében; az EU-nak továbbá meg kell erősítenie bankrendszerét, szabályozási keretet kell létrehoznia az Unió és a tagállamok demokratikus folyamataiba való orosz pénzügyi beavatkozás elleni küzdelem érdekében, beleértve az elit lekötelezésének stratégiáját és a magas rangú köztisztviselők és volt európai politikusok megnyerésének technikáját; egy ilyen keretnek növelnie kell az orosz elit Unióban letétbe helyezett vagy elköltött pénzeszközeinek átláthatóságát, és segítenie kell kezelni és megelőzni az orosz szereplők által politikai pártoknak, politikai mozgalmaknak és politikai kampányoknak nyújtott finanszírozást, valamint a stratégiai infrastruktúrák és szervek– többek között egyetemek és politikai agytrösztök – finanszírozását, ami azzal a veszéllyel jár, hogy kialakul vagy megerősödik egyes gazdasági ágazatok függése Oroszországtól, és belépési pontként szolgálhatnak az orosz kémkedés és biztonsági fenyegetések számára; az EU-nak büntetést kell alkalmazni azon az orosz vagyonok tekintetében, amelyeket közvetlenül és közvetve az uniós tagállamok és a keleti partnerség országainak demokratikus folyamataiba való beavatkozásra használnak fel; ezzel párhuzamosan a nemzeti kormányoknak és a nemzetközi szervezeteknek vizsgálatokat kell folytatniuk a főbb orosz vezetők és oligarchák rejtett vagyonára vonatkozóan, és nyilvánosságra kell hozniuk ezeket az adatokat;

ad) az EU-nak a lehető leghamarabb hatékony jogi eszközöket kell létrehoznia a határokon átnyúló korrupció és az ahhoz kapcsolódó pénzmosás elleni küzdelem érdekében, különösen az Oroszországból érkező korrupciós és tiltott finanszírozási gyakorlatok esetében, és sokkal szélesebb körben kell alkalmaznia az elítélés nélküli elkobzást a Kreml kleptokráciájával szembeni hatékony fellépés érdekében; e tekintetben az orosz hatóságok nem foszthatják meg módszeresen az orosz civil társadalmi szervezeteket és nem kormányzati szervezeteket a korrupció elleni küzdelem eszközeitől; az EU-nak továbbá kapacitást kell kiépítenie az Oroszországból származó piszkos pénzek áramlásának felderítésére és megállítására, valamint az orosz rezsim autokratái és korrupt oligarchái által az uniós tagállamokban tartott rejtett kincsek és pénzügyi eszközök feltárására; az uniós intézményeknek rendszeresen jelentést kellene tennie ezekről az esetekről az orosz demokrácia helyzetéről szóló, félévente tartott meghallgatásokon; ezeknek a jelentéseknek tartalmazniuk kell Putyin elnök környezete legfontosabb tagjainak neveit,

ae) az EU-nak az Oroszországból érkező illegális pénzmozgások megállítása elleni küzdelem során különös figyelmet kell fordítania a Belaruszból érkező pénzmozgásokra, mivel az autokraták és a korrupt oligarchák szoros kapcsolatot ápolnak egymással; az uniós intézmények Parlament számára készített különjelentéseinek foglalkozniuk kell az Oroszország által Belaruszban – többek között a stratégiai ágazatokban – gyakorolt pénzügyi beavatkozás kérdésével, és információkat kell tartalmazniuk Aljakszandr Lukasenka környezete, valamint a korrupt oligarchák eszközeiről;

af) uniós szinten el kell fogadni egy külföldi beavatkozásról szóló jogszabályt, amely többek között a politikai beavatkozással és dezinformációval foglalkozó, nyilvántartásba vett lobbisták munkáját szabályozza;

ag) a demokrácia elsődlegességének elvével összhangban az EU-nak meg kell erősítenie a feltételesség követelményét az Oroszországgal fenntartott kapcsolataiban azáltal, hogy Oroszországgal párbeszédet folytat vagy megállapodásokat köt az emberi jogok, a médiaszabadság védelmét és a szabad választások megtartását célzó intézkedésekről; az EU-nak és tagállamainak felül kell vizsgálniuk beruházástámogatási és gazdasági együttműködési projektjeiket (mint az  Északi Áramlat 2 és a Roszatom által épített atomerőművek), továbbá fokozniuk kell a Kreml stratégiai beruházásainak megfékezésére irányuló erőfeszítéseket, amelyek gyakran az uniós tagállamokból erednek az orosz oligarchák és az azzal a céllal létrehozott vállalatok tőkemozgásain keresztül, hogy az Unión belül Oroszország rosszindulatú beavatkozását finanszírozzák és terjesszék a korrupciót; e tekintetben az Uniónak különös figyelmet kell fordítania a kettős állampolgárság jogi intézményére, és ragaszkodnia kell ahhoz, hogy Bulgária és Málta hagyjon fel az „arany útlevél” rendszerével; az EU továbbá nem hajthat végre közös tranzakciókat vagy üzleti projekteket az átláthatóságra, a korrupcióra és a politikai következményekre vonatkozó előzetes politikai átvilágítás nélkül, mivel az ilyen projektek nem veszélyeztethetik az uniós tagállamok közötti vagy az uniós szomszédok iránt tanúsított szolidaritást, nem kedvezhetnek az oroszországi vagy uniós korrupciós rendszereknek, és nem lehetnek negatív hatással az emberi jogokra vagy a környezetre;

ah) az EU-nak ugyanakkor a „demokrácia az első” elvet kell alkalmaznia az Oroszországnak nyújtott pénzügyi támogatási programok és az oroszországi beruházások újraértékelése során, amelynek – más intézkedések mellett – az uniós pénzügyi intézmények hitelezési megbízatásainak felülvizsgálatára is ki kell terjednie; ugyanebben a szellemben az EU-nak értékelnie kell az Oroszországgal különböző külpolitikai formákban folytatott együttműködését, és felül kell vizsgálnia, hogy Oroszország teljesíti-e az Európa Tanáccsal szembeni kötelezettségvállalásait;

ai) az EU-nak új eszközöket kell létrehoznia annak érdekében, hogy hatékonyabban követelje a politikai foglyok szabadon bocsátását; az EU-nak követelnie kell, hogy az orosz hatóságok engedjenek szabadon minden olyan személyt, akit politikai okokból jogellenesen tartanak fogva, köztük Alekszej Navalnijt, Alekszej Picsugint, Jurij Dmitrijevet és mindazokat, akiket a Memorial Emberi Jogi Központ az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által az 1900/2012 sz. határozatban meghatározott kritériumokkal összhangban „politikai fogolyként” jelölt meg; az EU-nak minden lehetőséget meg kell ragadnia arra, hogy felhívja az orosz hatóságok figyelmét ezekre és a véleménynyilvánítás szabadságát érintő egyéb jogsértésekre, különös tekintettel az Oroszországban a politikai és civil társadalmi aktivisták, újságírók és emberijog-védők ellen irányuló zaklatásokra, büntetőeljárásokra és fizikai támadásokra; az EU-nak határozottan követelnie kell e jogsértések beszüntetését és kivizsgálását, és sürgetnie kell Oroszországot a felelősök elszámoltatására;

aj) az uniós intézményeknek rendszeresen jelentést kell tenniük az Európai Parlamentnek az oroszországi politikai foglyok helyzetéről tartott meghallgatásain, szoros kapcsolatot kell kiépíteniük az oroszországi emberijog-védőkkel, nem kormányzati szervezetekkel, civil szervezetekkel, emberijog-védőkkel és a független média képviselőivel, növelniük kell a számukra nyújtott pénzügyi támogatást, és folyamatosan értesülniük kell az oroszországi politikai aktivisták nevéről és fogvatartási körülményeiről; az uniós tagállamoknak továbbá tartózkodniuk kell attól, hogy engedélyezzék vagy lehetővé tegyék a politikai ellenzék és a menedékkérők Oroszországba történő kitoloncolását, illetve Oroszországnak történő kiadatását, amennyiben életük vagy testi épségük veszélyben forogna; az EU-nak továbbá adott esetben meg kell könnyítenie a sürgősségi vízumok kiadását, és ideiglenes menedéket kell biztosítania az uniós tagállamokban;

ak) az EU-nak továbbá szorosan figyelemmel kell kísérnie az emberi jogi helyzetet Oroszországban, többek között a civil társadalmi szervezetek, ellenzéki politikusok és aktivisták bírósági ügyeinek nyomon követése révén, amit az EU oroszországi küldöttsége és a tagállamok nagykövetségei látnak el; az EU-nak ki kell terjesztenie az EU globális emberi jogi szankciórendszerét, és azt a befagyasztott konfliktusok által érintett valamennyi területen vagy a keleti partnerség országainak jogellenesen megszállt régióiban elkövetett emberi jogi jogsértésekre is alkalmaznia kell; ezzel párhuzamosan az EU-nak végre kell hajtania a nemek közötti egyenlőség valamennyi külső fellépésben való érvényesítése iránti elkötelezettségét, és támogatnia kell az alapvető emberi jogokat, többek között a nemi alapú erőszak, a rasszizmus, az idegengyűlölet, a gyűlölet-bűncselekmények, a rendőri brutalitás és a megkülönböztetés egyéb formái elleni küzdelem, valamint a nemek közötti egyenlőség, a nők jogai, az LMBTI+ jogok és a kisebbségi jogok oroszországi előmozdítása révén; az EU-nak lehetőség szerint segítenie kell az elnyomott oroszországi lakosokat, különösen azokat, akiket életkor, faj, etnikai hovatartozás, nyelvi vagy társadalmi csoport, szexuális irányultság, nemi kifejezés, nemi identitás, nemi jellemzők vagy bármely más okból hátrányos megkülönböztetés ér; az EU-nak a nőjogi aktivistákkal szembeni bánásmóddal, a nők politikai és közigazgatási képviseletével, a nők munkaerőpiaci lehetőségeivel, valamint a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal is foglalkoznia kell Oroszországban; az EU-nak továbbra is el kell ítélnie az LMBTIQ+ személyek üldözését, önkényes fogva tartását és kínzását, amelyek az Oroszországi Föderáció számos területén folynak, hangsúlyoznia kell, hogy továbbra is szükség van vizsgálatokra, és követelnie kell az ilyen helyzetekben – többek között Csecsenföldön – fogva tartott személyek azonnali szabadon bocsátását; az EU-nak továbbá ki kell hangsúlyoznia, hogy a „melegpropaganda” tilalmát az orosz kormány továbbra is büntetőeljárások igazolására használja; az EU-nak a tagállamok támogatásával az európai és a nemzeti joggal összhangban egyszerűsítenie kell az ilyen áldozatok számára a menedékjog iránti kérelmi eljárásokat;

al) az EU-nak növelnie kell azon képességét, hogy az orosz hatóságokkal, az orosz oligarchákkal és Vlagyimir Putyin csatlósaival és családtagjaikkal szemben szankciókat dolgoz ki és léptet életbe az emberi jogok megsértése, valamint az oroszországi demokratikus erők, a kisebbségek, a vallási és LMBTI+ csoportok szisztematikus elnyomása miatt Oroszországban; e célból központosítania kell döntéshozatalát azáltal, hogy az emberi jogok súlyos megsértése esetén automatikussá teszi a szankciók elfogadását, és fontolóra veszi a minősített többségi szavazási szabály bevezetését a Tanácsban az egyéb emberi jogi visszaélések esetén; az EU-nak továbbá sürgősen el kell fogadnia egy uniós korrupcióellenes szankciórendszert, lehetőség szerint követve az Egyesült Királyság globális korrupcióellenes szankciórendszerének példáját annak érdekében, hogy kiegészítse az EU jelenlegi globális emberi jogi szankciórendszerét, és további eszkaláció esetén olyan szankciókat is fontolóra kell vennie, amelyek a hírszerző szolgálatok és a katonaság, valamint az olaj- és gázágazat finanszírozását célozzák; ha ez megtörténik, az EU-nak új szankciós mechanizmust kell kidolgoznia, amelynek keretében az Orosz Föderáció által elkövetett ellenséges cselekmények folytatása az oroszországi székhelyű beszállítóktól származó energiaimport bizonyos százalékú, uniós szintű csökkentését váltaná ki, ugyanakkor e mechanizmus segítené az uniós tagállamokat abban, hogy a hiányt az európai zöld megállapodással összhangban lévő intézkedésekkel hidalják át; hangsúlyozza, hogy a csökkentésnek évente automatikusan ugyanakkora százalékkal kellene növekednie, amíg az Orosz Föderáció véget nem vet ellenséges tevékenységeinek;

am) az EU-nak a szankciópolitikáját szolgáló hasznos információ gyűjtése érdekében konzultációt kell folytatnia a nem kormányzati szervezetekkel, hogy e szervezetek segítséget nyújthassanak az ügyek átfogó előkészítésében és kivizsgálásában; javasolja, hogy a tagállamok haladéktalanul fokozzák a kémelhárítási együttműködést és az információmegosztást annak érdekében, hogy feltárják és meghiúsítsák Oroszország titkos hálózatait az EU-ban;

an) az EU-nak kezdeményeznie kell a Putyin elnök rezsimje által az orosz nép ellen elkövetett bűncselekményekkel, valamint a Lukasenka rezsimje által Belaruszban elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos nemzetközi nyomozást, és hozzá kell járulnia ahhoz egy büntetlenséggel foglalkozó platform és egy uniós igazságügyi központ keretében; e vizsgálatok keretében az EU-nak tanácsadó munkacsoportot kell létrehoznia a nemzeti és nemzetközi nyomozások és perek támogatására, valamint uniós törvényszékek felállításának segítésére, és rendszeres időközönként jelentést kell tennie a Parlamentnek a politikai szabadságjogok oroszországi helyzetéről;

ao) az EU-nak továbbá ösztönöznie és támogatnia kell a nemzeti és nemzetközi igazságszolgáltatási szervek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy büntetőeljárásokat indítsanak az orosz katonai és félkatonai csoportok felelősségre vonása érdekében a több országban, például Szíriában, a Közép-afrikai Köztársaságban és Líbiában végrehajtott műveletek során a polgári lakosság ellen elkövetett jogsértésekért és bűncselekményekért, beleértve a háborús bűncselekményeket is;

ap) az EU-nak továbbá független és pártatlan vizsgálatot kell követelnie Borisz Nyemcov ellenzéki vezető meggyilkolásának ügyében, és az EBESZ és az Európa Tanács ajánlásaival összhangban bíróság elé kell állítani az elkövetőket;

aq) az EU-nak továbbá a leghatározottabban elítéli az uniós tisztviselők elleni indokolatlan szankciókat, és felszólítja az orosz hatóságokat, hogy haladéktalanul vonják vissza azokat;

ar) az EU-nak készen kell állnia arra, hogy ne ismerje el Oroszország parlamentjét, és fontolóra vegye Oroszország felfüggesztésének felvetését a parlamenti közgyűlésekkel rendelkező nemzetközi szervezetekben, különös tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésére, amennyiben a 2021. évi oroszországi parlamenti választások során bizonyítottan csalást követnek el, és a választásokat a demokratikus elvek és a nemzetközi jog megsértésével bonyolítják le; az Uniónak továbbá meg kell tagadnia Putyin elnök arra irányuló kísérleteinek elismerését, hogy jelenlegi és egyben utolsó elnöki mandátumának 2024. május 7-i lejárta után is hivatalban maradjon a 2020-as alkotmánymódosítások alapján, amelyek beiktatása az Európai Parlament értékelése szerint „jogellenes” volt;

as) az EU-nak fel kell szólítania az orosz kormányt és az Állami Dumát, hogy vizsgálja felül a választásokra vonatkozó jogi keretet – beleértve a választásmegfigyelést is – a pluralizmus és a nemzetközi normáknak megfelelő szabad és tisztességes választások elősegítése, valamint az ellenzéki jelöltek számára az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében;

at) ugyanakkor a tagállamoknak minden lehetséges intézkedést meg kell hozniuk annak megakadályozása érdekében, hogy polgáraik nemzetközi megfigyelőként vegyenek részt a megszállt Krím félszigeten tartott 2021. évi parlamenti választásokon, amelyeket Oroszország jogellenesen szervez; ebben az összefüggésben a Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek el kell kerülniük minden olyan tevékenységet, amelyet hamisan nemzetközi megfigyelésként lehet feltüntetni;

Lépések a demokrácia támogatására – a demokráciapárti társadalom támogatása Oroszországban

au) az EU-nak „Az orosz néphez” intézett dokumentum elfogadásával és közzétételével kell kifejeznie az Oroszországi Föderáció népével ápolt kapcsolatának javítására irányuló szándékát;

av) felszólítja az EU-t, hogy vegye figyelembe az EU és Oroszország közötti, valamint az Oroszországon belüli kapcsolatok különböző lehetséges fejleményeit; az EU-nak jövőképpel és stratégiával kell rendelkeznie a szabad, virágzó, békés és demokratikus Oroszországgal fennálló jövőbeni uniós kapcsolatokat illetően, amely Oroszország teljes mértékben elkötelezett lesz a nemzetközi jog, nemzetközi kötelezettségei és a jószomszédi kapcsolatok elvei mellett; e stratégiának olyan feltételeket és ösztönzőket tartalmazó széles körű ajánlatot kell magában foglalnia, mint a vízumliberalizáció, a szabadkereskedelmi beruházási és modernizációs programok, valamint a stratégiai partnerség, egyebek mellett a kontinens stabilitására törekedve, és teljes mértékben tiszteletben tartva a nemzetközi határait; emellett az Uniónak ismertetnie kell azokat a lehetséges előnyöket is, amelyeket Oroszország demokratikus átalakulása esetén hajlandó nyújtani, azzal a feltétellel, hogy Oroszország egy együttműködő és teljesen demokratikus kormányzati rendszerré alakul át, tiszteletben tartva az emberi jogokat, az alapvető szabadságjogokat, a nemzetközi jogot és a szabályokon alapuló nemzetközi rendszert, valamint alapvető változtatásokat hajt végre jelenlegi külpolitikájában és nemzetközi fellépése terén;

aw) az EU-nak támogatnia kell az orosz civil társadalmat, és elő kell mozdítania az uniós polgárok és az orosz állampolgárok közötti személyes kapcsolatokat, különösen mivel az orosz állampolgárok kapják a legtöbb schengeni vízumot a világon, amelyek többsége többszöri belépésre jogosít és több évre szól; fontolóra kell vennie az orosz állampolgárok vízumdíjának és vízummal kapcsolatos akadályainak csökkentését, és hatékony tájékoztató kampányt kell bevezetnie annak bemutatására, hogy az EU szívesen látja az orosz embereket; az EU-nak bővítenie kell iskolai, egyetemi és kulturális csereprogramjait Oroszországgal, továbbá mérlegelnie kell gyakornoki pozíciók és közvetlen toborzási lehetőségek felajánlását mind a magasan, mind az alacsonyan képzett oroszországi munkavállalók számára; az EU-nak alternatívákat kell teremtenie és bővítenie kell a lehetőségeket az Oroszországból politikai indíttatás miatt érkező bevándorlók számára, hogy biztonságos és jogilag biztos feltételek mellett élhessenek Európában; ezenkívül az EU-nak jelentősen növelnie kell a szakszervezeteknek, a független médiaorgánumoknak, a nem kormányzati és civil társadalmi szervezeteknek és a civil szektor kapacitásépítési tevékenységének nyújtott pénzügyi és technikai segítségnyújtást Oroszországban; az EU-nak továbbá anyagilag támogatnia kellene az európai egyetemeken folyó humán tanulmányi programokat, amelyek felkészítenék az orosz embereket és különösen a diákokat országuk demokratikus átalakítására;

ax) az EU-nak átfogó listát kell elfogadnia az oroszországi demokratikus társadalommal való kapcsolattartás valamennyi rendelkezésre álló eszközéről, amely tartalmazhatja a számos orosz civil társadalmi szervezet által kidolgozott javaslatokat;

ay) az EU-nak szembe kell szállnia Putyin elnök orosz nyelvű propagandájával és félretájékoztató kampányaival az Unióban, a keleti partnerség országaiban és magában Oroszországban, támogatva és megerősítve a független újságírókat és médiavállalatokat, amelyek alternatívát kínálnak a Kreml dezinformációjával szemben, és támogatnia kell egy, a hét minden napján, napi 24 órában működő Szabad Oroszország Televízió létrehozását; az EU-nak továbbra is támogatnia kell a független oroszországi médiát, újságírókat és bloggereket, hogy megerősítse a Kreml által nem ellenőrzött alternatív forrásokat és csatornákat;

az) az EU-nak fel kell lépnie a független médiára nehezedő nyomás ellen, többek között egy európai demokratikus médiaalap létrehozásával, amely világszerte, így Oroszországban is támogatná a független médiát; az EU-nak többet kell tennie a független újságírók és médiumok támogatásáért és megerősítéséért, amelyek alternatívát kínálnak a Kreml dezinformációjával szemben; enélkül Oroszország nem lehet demokratikus, virágzó és szabad; ebben a tekintetben az EU-nak támogatnia kellene a független médiumokat, például a Meduzát és a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádiót, tekintettel az orosz hatóságok által a szólásszabadság és a független újságírás elnyomása érdekében hozott úgynevezett „külföldi ügynök” törvényekre, amelyek nagy terhet és megoldhatatlan feladatokat rónak ezekre a szereplőkre;

ba) javasolja, hogy a Parlament EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált küldöttsége vállalja fel az olyan, a társadalomban vezető szerepet játszó, érdekelt személyek azonosítását, akik nyitottak lennének egy konstruktív és folyamatos párbeszéd kialakítására, valamint az orosz civil társadalommal, annak egyetemeivel, jelentős tudományos és kulturális intézményeivel, nem kormányzati szervezeteivel, politikai mozgalmaival, művészeti és szellemi köreivel való nyilvános kapcsolatfelvétel lépéseinek kidolgozását;

bb) végül az EU-nak olyan kötelező jogi keretet kell létrehoznia, amely lehetővé teszi számára, hogy határozottan reagáljon a demokrácia vagy a jogállamiság aláásására irányuló kampányokra, többek között az ilyen kampányok felelősei elleni célzott fellépésen keresztül; az EU-nak hatékony stratégiákat kell kidolgoznia a digitális politika területén, hogy a technológiai szabványok és a nyílt internet segítségével támogassa a szabad tereket, és korlátozza az elnyomó technológiákat; az EU-nak ezért támogatnia kell a nyílt forráskódú technológiákat, a biztonságos kommunikációt szolgáló szolgáltatásokat, a decentralizált platformokat, valamint az orosz lakosság számára vonzó, alacsony küszöbű és a magánélet védelmét biztosító új közösségi médiaplatformokat, ugyanakkor ki kell terjesztenie a magánélet védelmére vonatkozó globális technológiai szabványokat, az alapvető jogok védelmét elősegítő, jelzésértékű etikai és jogi normákat kell létrehoznia, a tömeges megfigyelési technológiák és az invazív közösségi pontozási rendszerek nemzetközi betiltására kell törekednie, és ragaszkodnia kell az autonóm fegyverrendszerek betiltásához;

Lépések az orosz nép és a demokrácia támogatására – a keleti partnerség sikere, inspiráció az orosz nép számára

bc) az EU-nak tovább kell erősítenie a keleti partnerséget a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető szabadságjogok és az emberi jogok, valamint a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok előmozdítása érdekében; az EU-nak az Európa jövőjéről szóló közelgő konferencián olyan átfogó együttműködési stratégiát kellene javasolnia, amely felkészítené arra, hogy új lendületet adjon a keleti szomszédság európai integrációjának, és támogatná a keleti partnerség európai orientációjú országainak sikeres fejlődését, amely jó példával szolgálna és ösztönözné az orosz népet a demokrácia támogatására; ennek megfelelően az EU-nak a keleti partnerség országai számára reális perspektívát kell adnia az uniós tagságról, hogy megőrizzék a további reformok iránti ösztönzést;

bd) az Uniónak továbbra is támogatnia kell, hogy Ukrajna, Grúzia, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán és Belarusz teljesítse az Unió politikai, demokratikus, szociális és jogi kritériumait, amelyeken az uniós szerződések és az Európai Unió Alapjogi Chartája alapulnak;

be) végül az Uniónak ambiciózusabb stratégiát kellene szorgalmaznia a keleti partnerség azon országainak integrációjára, amelyek társulási megállapodást kötöttek az EU-val; az EU ily módon arra fogja ösztönözni a keleti partnerséghez társult uniós országokat, hogy hajtsák végre az uniós reformokat, többek között azáltal, hogy olyan modellt kínál számukra, amely „az intézményeken kívül minden téren” modellen alapul, és teljes mértékben biztosítja számukra az uniós integráció előnyeit, például hozzáférést a közös uniós szakpolitikákhoz, az uniós pénzügyi forrásokhoz és az uniós joghatósághoz, ugyanakkor nyitva tartja az utat a jövőbeli uniós tagság előtt;

°

° °

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a keleti partnerség és a G7 országai kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.