JELENTÉS az (EU) 2016/1011 rendeletnek a referenciamutatókra vonatkozó szabályok hatálya, a harmadik országban található referenciamutató-kezelő által előállított referenciamutatók Unióban való felhasználása és bizonyos jelentéstételi követelmények tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az (EU) 2016/1011 rendeletnek a referenciamutatókra vonatkozó szabályok hatálya, a harmadik országban található referenciamutató-kezelő által előállított referenciamutatók Unióban való felhasználása és bizonyos jelentéstételi követelmények tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2023)0660 – C9‑0389/2023 – 2023/0379(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2023)0660),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114 cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0389/2023),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0076/2024),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

 

Amendment  1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI[*]

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

2023/0379 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2016/1011 rendeletnek a referenciamutatókra vonatkozó szabályok hatálya, a harmadik országban található referenciamutató-kezelő által előállított referenciamutatók Unióban való felhasználása és bizonyos jelentéstételi követelmények tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére[1],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[2],

rendes jogalkotási eljárás keretében[3],

mivel:

 

(1) A jelentéstételi követelmények kulcsszerepet játszanak a jogszabályok megfelelő nyomon követésének és helyes végrehajtásának biztosításában. Ugyanakkor fontos egyszerűsíteni ezeket a követelményeket annak érdekében, hogy megfeleljenek céljuknak, továbbá, hogy csökkenjenek az adminisztratív terhek.

(2) Az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet[4] alapján a referenciamutató-kezelőknek – az említett referenciamutatók rendszerszintű jelentőségétől, illetve az említett referenciamutatókat referencia-kamatlábként vagy teljesítményre vonatkozó referenciamutatóként használó pénzügyi eszközök vagy ügyletek összegétől függetlenül – számos nagyon részletes követelménynek kell megfelelniük, beleértve a szervezetükre, az irányításra és az összeférhetetlenségre, a felügyeleti funkciókra, a bemeneti adatokra, a magatartási kódexekre, a jogsértések bejelentésére, valamint a módszertan és a referenciamutató-nyilatkozatok közzétételére vonatkozó követelményeket. Ezek a nagyon részletes követelmények az (EU) 2016/1011 rendelet céljaihoz – vagyis a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez és a referenciamutatók megbízhatatlanságából eredő negatív gazdasági következmények elkerüléséhez – képest aránytalan szabályozási terhet rónak a kisebb referenciamutatók kezelőire az Unióban. E szabályozási teher csökkentése érdekében azokra a referenciamutatókra kell összpontosítani, amelyek a legnagyobb gazdasági jelentőséggel bírnak az uniós piacon, vagyis a jelentős és kritikus referenciamutatókra, illetve azokra a referenciamutatókra, amelyek hozzájárulnak a kulcsfontosságú uniós szakpolitikák előmozdításához, vagyis az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra. Ezért az (EU) 2016/1011 rendelet II., III., IV. és VI. címének hatályát ezekre a konkrét referenciamutatókra kell korlátozni.

(2a)  Azoknak a referenciamutató-kezelőknek, akik továbbra is az (EU) 2016/1011 rendelet hatálya alá kívánnak tartozni, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy önkéntes felügyeletet kérjenek akkor is, ha referenciamutatóik nem érik el a jelentős referenciamutatóra vonatkozó küszöbértéket, vagy nem minősülnek jelentősnek. Hasonlóképpen nem tiltható meg, hogy azok a referenciamutató-kezelők, akiknek referenciamutatói nem érik el a jelentős referenciamutatóra vonatkozó küszöbértéket, az (EU) 2016/1011 rendelet szerinti szabályozási engedélyt szerezzenek.

(3) A Bizottság az (EU) 2016/1011 rendelet 18a. cikke alapján bizonyos azonnali referencia-árfolyamokat mentesíthet az említett rendelet hatálya alól annak biztosítása érdekében, hogy azok továbbra is rendelkezésre álljanak az Unióban való felhasználásra. Mivel az (EU) 2016/1011 rendeletnek a felülvizsgált, szűkebb értelmezés szerint a kritikus referenciamutatókra, a jelentős referenciamutatókra, az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra kell összpontosítania, az azonnali referenciamutatókat már nem kell különszabályokkal mentesíteni.

(4) A jelentős referenciamutatók kezelőinek az (EU) 2016/1011 rendelet 19d. cikke alapján törekedniük kellett arra, hogy előállítsanak egy vagy több uniós éghajlatváltozási referenciamutatót vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatót, az éghajlati referenciamutatókra vonatkozó minimumszabályok megállapítása és az éghajlati indexek átfogó kínálatának az Unióban történő biztosítása érdekében.

(5) Az annak értékelésére szolgáló kritériumokat, hogy egy referenciamutató jelentős referenciamutatónak minősül-e, jelenleg az (EU) 2016/1011 rendelet 24. cikke határozza meg. A referenciamutatók többek között akkor tekintendők jelentősnek, ha elérik az említett rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott küszöbértéket.

(6) A referenciamutató-kezelőknek nyomon kell követniük a referenciamutatók Unióban való felhasználását, és értesíteniük kell az érintett illetékes hatóságot vagy – attól függően, hogy hol találhatók – az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA) arról, hogy referenciamutatóik összesített felhasználása átlépte az (EU) 2016/1011 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott küszöbértéket. Nehéz azonban kiszámítani ezt a küszöbértéket, különösen uniós szinten. E küszöbértékek következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a számítási módszer további pontosítása céljából. Ezenkívül az Unióban használt referenciamutatók kezelőinek törekedniük kell arra, hogy globálisan elfogadott azonosító kódot szerezzenek a referenciamutatóik azonosítására.

(6a) Annak biztosítása érdekében, hogy a referenciamutató-kezelőknek elegendő idejük legyen alkalmazkodni a jelentős referenciamutatókra vonatkozó követelményekhez, indokolt, hogy e követelményeket csak az értesítés benyújtását követő 60 munkanapot követően kelljen teljesíteniük. Emellett a referenciamutató-kezelőknek kérésre az érintett illetékes hatóságok vagy az ESMA rendelkezésére kell bocsátaniuk az adott referenciamutató összesített uniós felhasználásának értékeléséhez szükséges információkat.

(6b) Ha a referenciamutató-kezelő elmulasztja vagy megtagadja annak bejelentését az illetékes hatóságok számára, hogy valamely referenciamutatójának felhasználása átlépte az (EU) 2016/1011 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott küszöbértéket, és az illetékes hatóságok egyértelmű és bizonyítható okkal feltételezik, hogy sor került a küszöbérték átlépésére, az érintett illetékes hatóságok vagy adott esetben az ESMA számára lehetővé kell tenni, hogy – miután a referenciamutató-kezelő lehetőséget kapott meghallgatáshoz való jogának gyakorlására – kinyilvánítsák a küszöbérték átlépésének tényét. Ennek a nyilatkozatnak ugyanolyan kötelezettségeket kell rónia a referenciamutató-kezelőre, mint a referenciamutató-kezelő által küldött értesítésnek. Ettől függetlenül az illetékes hatóságokat vagy az ESMA-t fel kell hatalmazni arra, hogy közigazgatási szankciókat szabjanak ki azokra a referenciamutató-kezelőkre, amelyek elmulasztják bejelenteni, hogy valamely referenciamutatójuk átlépte az alkalmazandó küszöbértéket.

(7) A piacok, az árak és a szabályozási környezet idővel változnak. E fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy részletesen meghatározza azt a módszertant, amellyel a referenciamutató-kezelők és az illetékes hatóságok kiszámítják a referenciamutatóra hivatkozó pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek vagy befektetési alapok összértékét.

(8) Kivételes esetekben az is előfordulhat, hogy bizonyos referenciamutatók összesített felhasználása nem éri el az (EU) 2016/1011 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott küszöbértéket, de azok a tagállam piacának sajátos helyzete miatt mégis olyan jelentőséggel bírnak az adott tagállam számára, hogy mellőzésük hasonló hatással járna, mint egy olyan referenciamutatóé, amelynek felhasználása átlépi az említett küszöbértéket. Ezért az adott tagállam illetékes hatósága számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen referenciamutatót – ha azt uniós referenciamutató-kezelő állítja elő – egy sor minőségi kritérium alapján jelentősnek minősítse. Ha az ilyen referenciamutatót nem uniós referenciamutató-kezelő állítja elő, akkor indokolt, hogy azt az ESMA – egy vagy több illetékes hatóság kérésére – jelentős referenciamutatónak minősíthesse.

(9) A jelentős referenciamutatók nemzeti minősítésének következetessége és összehangolása érdekében az ilyen minősítést elvégezni kívánó illetékes hatóságoknak konzultálniuk kell az ESMA-val. Ugyanezen okból, ha egy tagállam illetékes hatósága egy másik tagállamban található referenciamutató-kezelő által előállított referenciamutatót kíván jelentősnek minősíteni, erről konzultálnia kell az adott másik tagállam illetékes hatóságával is. Ha az illetékes hatóságok nem értenek egyet abban, hogy a referenciamutatót melyikük minősítse és felügyelje, célszerű, hogy az ESMA rendezze e nézeteltérést, az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkével összhangban[5].

(10) A meghallgatáshoz való jog tiszteletben tartása érdekében indokolt, hogy az illetékes hatóság vagy az ESMA, mielőtt jelentősnek minősítené a referenciamutatót, lehetővé tegye az adott referenciamutató kezelője számára, hogy adjon meg minden, a minősítés szempontjából releváns információt.

(11) Annak érdekében, hogy a jelentős referenciamutatók minősítése a lehető legátláthatóbb legyen, az illetékes hatóságoknak vagy az ESMA-nak olyan minősítő határozatot kell kiadniuk, amelyben ismertetik azokat az okokat, amelyek miatt jelentősnek minősítik az adott referenciamutatót. Az illetékes hatóságoknak honlapjukon közzé kell tenniük a minősítő határozatot, és erről értesíteniük kell az ESMA-t. Ugyanezen okokból, ha az ESMA valamely illetékes hatóság kérésére jelentősnek minősít egy referenciamutatót, akkor a minősítő határozatot közzé kell tennie a honlapján, és erről értesítenie kell a kérelmező illetékes hatóságot.

(12) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók (EU-CTB) és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók (EU-PAB) olyan konkrét referenciamutató-kategóriák, amelyeket az előállításuk módszertanára és a referenciamutató-kezelők ▌közzétételi követelményeire vonatkozó szabályoknak való megfelelés határoz meg. Ezen okból, valamint az olyan állítások elkerülése érdekében, amelyek alapján a felhasználók úgy vélhetnék, hogy bizonyos referenciamutatók megfelelnek az e megjelölésekhez kötődő szabványoknak, indokolt, hogy ezek a referenciamutatók – adott esetben – kötelező nyilvántartásba vétel, engedélyezés, elismerés vagy jóváhagyás, valamint felügyelet hatálya alá tartozzanak.

(12a) Az árupiaci referenciamutatók szabályozási kezelését egyedi jellemzőikhez kell igazítani. A pénzügyi referenciamutatókra vonatkozó általános szabályok hatálya alá tartozó árupiaci referenciamutatókat a többi pénzügyi referenciamutatóval azonos módon kell kezelni, és csak akkor alkalmazandó rájuk az (EU) 2016/1011 rendelet, ha jelentős vagy kritikus referenciamutatók, és nem mentesülnek e rendelet hatálya alól. Értékelésük megbízhatóságának és megbízhatóságának biztosítása érdekében az (EU) 2016/1011 rendelet II. mellékletében foglalt egyedi rendszer hatálya alá tartozó árupiaci referenciamutatóknak mindig az említett rendelet hatálya alá kell tartozniuk.

(13) Annak érdekében, hogy időben meg lehessen kezdeni a jelentős referenciamutatók felügyeletét, az alkalmazandó mennyiségi küszöbértéket elérő vagy jelentősnek minősített referenciamutatók kezelői számára elő kell írni, hogy 60 munkanapon belül kérelmezzék az engedélyezést vagy a nyilvántartásba vételt vagy – harmadik országban található referenciamutató-kezelő által előállított referenciamutatók esetében – a jóváhagyást vagy az elismerést.

(14) Az olyan referenciamutatók felhasználásához kapcsolódó kockázatok csökkentése és potenciális felhasználóik figyelmeztetése érdekében, amelyek Unióban való felhasználása esetleg nem biztonságos, az illetékes hatóságok és az ESMA számára lehetővé kell tenni, hogy nyilvános közlemény formájában figyelmeztetést adjanak ki arról, hogy a jelentős referenciamutató kezelője nem felel meg az alkalmazandó követelményeknek, különösen ami a referenciamutató-kezelő engedélyezésre, nyilvántartásba vételre, jóváhagyásra vagy elismerésre irányuló kötelezettségének való – értelemszerű – megfelelést illeti. Célszerű, hogy a felügyelt szervezetek egy ilyen figyelmeztetés kiadását követően ne tehessenek új hivatkozásokat az ilyen referenciamutatókra vagy referenciamutató-kombinációkra. Hasonlóképpen, az olyan referenciamutatók felhasználásával járó kockázatok megelőzése érdekében, amelyekről anélkül állítják az „uniós éghajlatváltozási” és „a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós” megjelöléseknek való megfelelést, hogy megfelelő felügyelet hatálya alá tartoznának, a felügyelt szervezetek az Unióban nem tehetnek új hivatkozásokat egy uniós éghajlatváltozási referenciamutatóra vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóra vagy ilyen referenciamutatók kombinációjára, ha a szóban forgó referenciamutatók kezelője nem szerepel a referenciamutató-kezelők és referenciamutatók ESMA-nyilvántartásában.

(15) Annak érdekében, hogy a referenciamutató felhasználásának tilalma semmiképpen se okozzon túlzott piaci zavarokat, az illetékes hatóságok vagy az ESMA számára lehetővé kell tenni az ilyen referenciamutató ideiglenes további felhasználásának engedélyezését. Annak érdekében, hogy a végső befektetők számára biztosított legyen a megfelelő szintű átláthatóság és védelem, indokolt, hogy a nyilvános közlemény formáját öltő figyelmeztetés hatálya alá tartozó referenciamutatók felhasználói az említett közlemény közzétételétől számított hat hónapon belül megfelelő alternatívát találjanak e referenciamutatók helyettesítésére, vagy pedig biztosítsák, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kapjanak az alternatív referenciamutató hiányáról.

(16) Az (EU) 2016/1011 rendelet 32. cikke értelmében a Bizottság a vonatkozó egyenértékűségi határozat meghozataláig elismerés útján ideiglenes hozzáférést adhat az uniós piachoz a harmadik országban található referenciamutató-kezelőknek. Mivel azonban az egyenértékűségi határozatok hatálya alá tartozó harmadik országbeli referenciamutatók száma igen korlátozott, célszerű, hogy az ilyen elismerés állandó hozzáférést biztosítson az uniós piachoz az említett referenciamutató-kezelők számára.

(17) Az egyenértékűségi határozat hatálya alá tartozó referenciamutatók az uniós referenciamutatókkal egyenértékű módon szabályozottnak és felügyeltnek számítanak. Indokolt ezért, hogy a jóváhagyás vagy elismerés kérelmezésére vonatkozó kötelezettség ne legyen alkalmazandó a jelentős referenciamutatók egyenértékűségi határozat hatálya alá tartozó, harmadik országban található kezelőire.

(18) Az átláthatóság és a jogbiztonság érdekében indokolt, hogy a referenciamutatót jelentősnek minősítő illetékes hatóságok meghatározzák azokat a lehetséges felhasználási korlátozásokat, amelyek akkor alkalmazandók, ha a szóban forgó referenciamutató kezelője nem jár sikerrel az engedélyezés vagy nyilvántartásba vétel tekintetében, vagy adott esetben nem felel meg a jóváhagyási vagy elismerési követelményeknek.

(19) A nem megfelelően felügyelt jelentős referenciamutatók felhasználásához kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében, ha a jelentőssé váló referenciamutató kezelője az előírt határidőn belül nem kérelmezi az engedélyezést, a nyilvántartásba vételt, az elismerést vagy a jóváhagyást, vagy nem jár sikerrel az engedélyezés, a nyilvántartásba vétel, az elismerés vagy a jóváhagyás tekintetében, vagy esetében visszavonásra kerül az engedélyezés, a nyilvántartásba vétel, a jóváhagyás vagy az elismerés, akkor indokolt, hogy az illetékes hatóság vagy adott esetben az ESMA nyilvános közleményben kijelentse, hogy az adott referenciamutató-kezelő által előállított jelentős referenciamutatók nem alkalmasak az Unióban való felhasználásra.

(20) A referenciamutató-felhasználók az általuk felhasznált vagy felhasználni kívánt referenciamutatók szabályozási státuszáról az átláthatóság útján tájékozódnak. Ezért az ESMA-nak a referenciamutató-kezelők és referenciamutatók nyilvántartásába azokat a referenciamutatókat kell bejegyeznie, amelyek tekintetében az (EU) 2016/1011 rendelet a legrészletesebb követelményeket írja elő, mivel az Unióban való felhasználásuk meghaladja a jelentős referenciamutatókra vonatkozóan meghatározott küszöbértéket, vagy valamely nemzeti felügyeleti hatóság vagy az ESMA jelentősnek minősíti őket, vagy kritikus referenciamutatónak minősülnek. Ugyanezen okból az ESMA-nak az említett nyilvántartásba be kell jegyeznie az engedélyezett vagy nyilvántartásba vett referenciamutató-kezelők által előállított uniós éghajlatváltozási referenciamutatókat és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókat is. Végül az ESMA-nak a nyilvántartásba be kell jegyeznie azokat a referenciamutatókat is, amelyek további felhasználását az illetékes hatóság vagy az ESMA nyilvános közleményben megtiltotta. A felhasználók terheinek további csökkentése érdekében ezeket az információkat az egységes európai hozzáférési ponton (ESAP) is könnyen hozzáférhetővé kell tenni.

(20a) A környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkhöz kapcsolódó referenciamutatók két kategóriájának kell megfelelnie az uniós jogban meghatározott minimumkövetelményeknek, nevezetesen az uniós éghajlatváltozási referenciamutatóknak (EU-CTB) és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóknak (EU-PAB). Az (EU) 2019/2089 rendelet szabályokat vezetett be azon referenciamutatók átláthatóságára vonatkozóan, amelyek a jogi vagy marketingkommunikációjukban azt állítják, hogy kialakításuk során figyelembe veszik a környezeti, társadalmi vagy irányítási tényezőket. A környezeti, társadalmi és irányítási vonatkozású állítások magas szintű átláthatóságának és a felhasználók megfelelő szintű védelmének fenntartása érdekében helyénvaló előírni, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási vonatkozású állításokat tartalmazó referenciamutatók felhasználói ne használjanak ilyen referenciamutatókat, ha azok nem bocsátják a felhasználók rendelkezésére az (EU) 2016/1011 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének d) pontjában és 27. cikkének (2a) bekezdésében említett információkat. Ez vonatkozik minden olyan referenciamutató használatára, amellyel kapcsolatban azt állítják, hogy kialakításuk során figyelembe vesznek környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket, függetlenül attól, hogy az adott referenciamutatókat az Unióban vagy harmadik országban kezelik-e.

 A környezeti, társadalmi és irányítási követelményekkel kapcsolatos állításokat tartalmazó, az uniós éghajlatváltozási referenciamutatóknak és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóknak nem minősülő referenciamutató-kategóriák azonban hozzájárulhatnak vagy éppen kockázatot jelenthetnek a fenntartható finanszírozásra vonatkozó kulcsfontosságú uniós szakpolitikák előmozdítására és a kapcsolódó célkitűzések elérésére, vagy az európai zöld megállapodás végrehajtására nézve.

Ezért helyénvaló, hogy a Bizottság 2028. december 31-ig az ESMA információi alapján jelentést nyújtson be, amelyben értékeli a környezeti, társadalmi és irányítási referenciamutatók európai és globális piacokon való rendelkezésre állását és piaci elterjedését, azt elemezve, hogy azok jelentős referenciamutatónak minősülnek-e, valamint tanulmányozva a piac rendelkezésre állására gyakorolt költségeket és hatásokat, valamint a fenntartható mutatók és a mérésükhöz használt módszerek változó jellegét. Fel kell mérnie továbbá, hogy szükséges-e szabályozni a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokkal kapcsolatos állításokat tartalmazó referenciamutatókat azzal a céllal, hogy fenntartsák e referenciamutatók felhasználóinak megfelelő szintű védelmét, magas szintű átláthatóságot biztosítsanak, csökkentsék a zöldrefestés kockázatát, és biztosítsák a koherenciát a fenntartható közzétételi követelményekre vonatkozó egyéb uniós jogszabályokkal. A jelentéshez hatástanulmányt és adott esetben jogalkotási javaslatot kell csatolni.

(21) Az e rendelet alapján bevezetett szabályokra való zökkenőmentes átállás ▌biztosítása érdekében a korábban az (EU) 2019/2089 rendelet alapján felügyelt referenciamutató-kezelőknek az e módosító rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított kilenc hónapon át meg kell őrizniük a meglévő nyilvántartásba vételeket, engedélyeket, jóváhagyásokat vagy elismeréseket. Ezen időszak célja az, hogy elegendő időt biztosítson az illetékes hatóságoknak vagy az ESMA-nak annak eldöntésére, hogy a korábban felügyelt referenciamutató-kezelők bármelyikét e módosító rendelettel összhangban ki kell-e jelölni. Kijelölésük esetén a korábban engedélyezett, nyilvántartásba vett, elismert vagy jóváhagyott referenciamutató-kezelők, valamint a rendelet hatályát önmagukra önkéntesen elismerő referenciamutató-kezelők számára lehetővé kell tenni, hogy megtartsák korábbi státuszukat, és ne kelljen újra kérelmet benyújtaniuk. A jelentős referenciamutatók kezelői számára minden esetben lehetővé kell tenni, hogy megőrizzék nyilvántartásba vett, engedélyezett, elismert vagy jóváhagyott referenciamutató-kezelői státuszukat.

(22) Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok és az ESMA számára elegendő idő álljon rendelkezésre a potenciálisan jelentős referenciamutatókra vonatkozó információk összegyűjtéséhez, és ahhoz, hogy a meglévő infrastruktúrákat az e módosító rendeletben javasolt új kerethez igazítsák, e rendelet alkalmazásának kezdőnapját el kell halasztani.

(23) Az (EU) 2016/1011 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2016/1011 rendelet módosításai

Az (EU) 2016/1011 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk a következőképpen módosul:

a) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

‘1a. A II. cím, a 23a–23c. cikk kivételével a III. cím, valamint a IV. és a VI. cím csak a kritikus referenciamutatókra, a jelentős referenciamutatókra, az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra alkalmazandó. A II. melléklet hatálya alá tartozó árupiaci referenciamutatókra a II. cím 10. cikke, valamint a III., IV. és VI. cím alkalmazandó.”;

b) a (2) bekezdés g) pontjának i. alpontját el kell hagyni;

2. A 3. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

-a) a (17) bekezdés m) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„m) a 34. cikk szerint engedélyezett vagy nyilvántartásba vett referenciamutató-kezelő;”

a) a 22a. pontot el kell hagyni;

b) a 27. pontot el kell hagyni.

3. Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a) az (5) bekezdés második albekezdésének utolsó mondatát el kell hagyni;

b) a (6) bekezdést el kell hagyni.

4. A 11. cikk a következőképpen módosul:

a) az (5) bekezdés első albekezdésének utolsó mondatát el kell hagyni;

b) a (6) bekezdést el kell hagyni.

5. A 13. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) bekezdés első albekezdésének utolsó mondatát el kell hagyni;

b) a (4) bekezdést el kell hagyni.

6. A 16. cikk a következőképpen módosul:

a) az (5) bekezdés második albekezdésének utolsó mondatát el kell hagyni;

b) a (6) bekezdést el kell hagyni.

7. A III. cím 2. fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:

„Referencia-kamatlábak”.

7a. A 18. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A 25. cikk nem alkalmazandó az árupiaci referenciamutatók előállítására és az azokhoz való hozzájárulásra.”;

8. A 18a. cikket el kell hagyni.

8a. A 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A 25. cikk nem alkalmazandó az árupiaci referenciamutatók előállítására és az azokhoz való hozzájárulásra.”;

9. A 19a. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(4) Azok a referenciamutató-kezelők, amelyek nem szerepelnek a 36. cikk szerinti ESMA-nyilvántartásban:

a) nem állíthatnak elő vagy hagyhatnak jóvá uniós éghajlatváltozási referenciamutatókat vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókat;

b) az Unióban való felhasználás céljából általuk rendelkezésre bocsátott referenciamutatók kapcsán nem jelezhetik vagy sugallhatják – sem a mutatók nevében, sem azok jogi vagy marketingdokumentációjában –, hogy azok megfelelnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók előállítására vonatkozó követelményeknek.”

(4 a) A referenciamutató-kezelők az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók nevében feltüntetik az „EU CTB” kifejezést, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók nevében pedig az „EU PAB” kifejezést.

10. A 19d. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19d. cikk

Törekvés az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók előállítására.

Az egy vagy több alapul szolgáló eszköz értéke vagy az árak alapján jelentősként meghatározott referenciamutatókat előállító, Unióban található referenciamutató-kezelőknek törekedniük kell arra, hogy egy vagy több uniós éghajlatváltozási referenciamutatót és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatót állítsanak elő.”;

11. A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„24. cikk

Jelentős referenciamutatók

(1) A kritikus referenciamutatónak nem minősülő referenciamutató jelentősnek minősül, ha teljesül az alábbi feltételek valamelyike:

a) a referenciamutatót az Unión belül, közvetlenül vagy több mutató kombinálásában közvetve, pénzügyi eszközök vagy pénzügyi ügyletek referenciájaként vagy befektetési alapok teljesítményének mérésére használják, és azok átlagos összértéke a referenciamutató alábbi jellemzői alapján legalább 50 milliárd EUR:

i. a referenciamutató lejárati vagy – adott esetben – futamidősávja egy hat hónapos időszakban;

ii. adott esetben a referenciamutató valamennyi pénzneme vagy egyéb mértékegysége egy hat hónapos időszakban; továbbá

iii. adott esetben az összes hozamszámítási módszer egy hat hónapos időszakban;

b) a referenciamutatót a (3), (4) és (5) bekezdésben megállapított eljárással vagy a (6) bekezdésben meghatározott eljárással jelentősnek minősítették.

(2) Ha a referenciamutató-kezelő egy vagy több referenciamutatója átlépi az (1) bekezdés a) pontjában említett küszöbértéket, a referenciamutató-kezelő haladéktalanul értesíti az EMÁT-t és ha egy tagállamban rendelkezik székhellyel, azon tagállam illetékes hatóságát, amelyben az található ▌. Az értesítés kézhezvételét követően ▌az ESMA a honlapján nyilatkozatot tesz közzé arról, hogy az adott referenciamutató vagy egy tagállamban vagy az Unióban jelentősnek minősül.

A referenciamutató-kezelő kérésre információval látja el az ESMÁ-t és azon tagállam illetékes hatóságát, amelyben található,▌ a tekintetben, hogy ténylegesen sor került-e az (1) bekezdés a) pontjában említett küszöbérték átlépésére.

Ha az illetékes hatóság vagy ▌az ESMA egyértelmű és bizonyítható okkal feltételezi, hogy egy referenciamutató átlépi az (1) bekezdés a) pontjában említett küszöbértéket, az illetékes hatóság vagy az ESMA erről közleményt adhat ki. Ez a közlemény ugyanolyan kötelezettségeket ró a referenciamutató-kezelőre, mint a (2) bekezdésben említett értesítés. Az illetékes hatóság vagy az ESMA e közlemény kibocsátása előtt legalább 10 munkanappal tájékoztatja az érintett referenciamutató kezelőjét megállapításairól, és felkéri azt észrevételei benyújtására.

(3) Az illetékes hatóság – az ESMA-val a (4) bekezdésnek megfelelően konzultálva és annak tanácsát figyelembe véve – jelentősnek minősítheti az Unióban található referenciamutató-kezelő által előállított azon referenciamutatót is, amely nem felel meg az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek, viszont megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:

a) a referenciamutató nem, vagy csak nagyon kevés megfelelő piacvezérelt helyettesítővel rendelkezik;

b) amennyiben a referenciamutató előállítását beszüntetnék, vagy azt olyan bemeneti adatok alapján állítanák elő, amelyek már nem teljes mértékben tükrözik a mögöttes piaci vagy gazdasági valóságot, illetve nem megbízhatók, az a tagállamában vagy az Unióban jelentős mértékben és kedvezőtlenül befolyásolná ▌a pénzügyi stabilitást, a fogyasztókat, a reálgazdaságot vagy a háztartások és a vállalkozások finanszírozását.

c) a referenciamutatót még nem minősítette egy másik tagállam illetékes hatósága vagy az ESMA.

Ha az illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy egy referenciamutató megfelel az első albekezdésben meghatározott kritériumoknak, akkor határozattervezetet készít a referenciamutató jelentősnek minősítéséről, és erről értesíti az érintett referenciamutató-kezelőt és adott esetben a referenciamutató-kezelő székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát. Az érintett illetékes hatóság a határozattervezetről is konzultál az ESMA-val.

Az érintett referenciamutató-kezelőknek és a referenciamutató-kezelő székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának az érintett minősítő illetékes hatóság határozattervezetéről szóló értesítés időpontjától számítva 15 munkanap áll rendelkezésére, hogy írásban észrevételeket és megjegyzéseket tegyen. Az érintett minősítő illetékes hatóság tájékoztatja az ESMA-t a beérkezett észrevételekről és megjegyzésekről, és azokat kellőképpen mérlegeli a végleges határozat elfogadása előtt.

A minősítő illetékes hatóság értesíti az ESMA-t a határozatról, és azt indokolatlan késedelem nélkül, az indokok és a következmények feltüntetésével közzéteszi a honlapján.

(4)  Amikor az illetékes hatóság konzultációba kezd az ESMA-val egy referenciamutatónak a (3) bekezdés első albekezdésével összhangban tervezett jelentősnek minősítésével kapcsolatban, az ESMA három hónapon belül tanácsot ad, és abban az érintett referenciamutató sajátos jellemzőinek fényében figyelembe veszi a következő tényezőket:

a) a konzultáló illetékes hatóság megfelelően alátámasztotta-e azon értékelését, miszerint teljesülnek a (3) bekezdés első albekezdésében említett feltételek;

b) amennyiben a referenciamutató előállítását beszüntetnék, vagy azt olyan bemeneti adatok alapján állítanák elő, amelyek már nem teljes mértékben tükrözik a mögöttes piaci vagy gazdasági valóságot, illetve nem megbízhatók, az a konzultáló illetékes hatóság tagállamán kívül az Unióban vagy a tagállamokban jelentős mértékben és kedvezőtlenül befolyásolná-e ▌a pénzügyi stabilitást, a fogyasztókat, a reálgazdaságot vagy a háztartások és a vállalkozások finanszírozását.

A b) pont alkalmazásában az ESMA adott esetben kellően figyelembe veszi a konzultáló hatóság által a (3) bekezdés harmadik albekezdése alapján szolgáltatott információkat.

(5)  Ha az ESMA megállapítása szerint egy referenciamutató az Unióban vagy egynél több tagállamban is megfelel a (3) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában foglalt feltételeknek, erről tájékoztatja az érintett tagállamok illetékes hatóságait. ▌

Az ESMA határozattervezetet készít a referenciamutató Unión belüli jelentősnek minősítéséről, és a határozattervezetről értesíti az érintett referenciamutató-kezelőt és – amennyiben a b) pont alkalmazandó – az érintett illetékes hatóságokat. Az érintett referenciamutató-kezelőknek és az érintett illetékes hatóságoknak az ESMA határozattervezetéről szóló értesítés időpontjától számítva 15 munkanap áll rendelkezésükre, hogy írásban észrevételeket és megjegyzéseket tegyenek. Az ESMA végleges határozatának elfogadása és közzététele előtt figyelembe veszi ezeket az észrevételeket és megjegyzéseket.

(6)  Az ESMA egy illetékes hatóság kérésére vagy saját kezdeményezésére jelentősnek minősítheti a harmadik országban található referenciamutató-kezelő által előállított azon referenciamutatót is, amely nem felel meg az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott küszöbértéknek, viszont megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:

a) a referenciamutató nem, vagy csak nagyon kevés megfelelő piacvezérelt helyettesítővel rendelkezik;

b) amennyiben a referenciamutató előállítását beszüntetnék, vagy azt olyan bemeneti adatok alapján állítanák elő, amelyek már nem teljes mértékben tükrözik a mögöttes piaci vagy gazdasági valóságot, illetve nem megbízhatók, az az Unióban vagy egy vagy több tagállamban jelentős mértékben és kedvezőtlenül befolyásolná ▌ a pénzügyi stabilitást, a fogyasztókat, a reálgazdaságot vagy a háztartások és a vállalkozások finanszírozását.

Az ESMA a minősítő határozat meghozatala előtt a lehető leghamarabb tájékoztatja e szándékáról a referenciamutató kezelőjét, és felkéri arra, hogy 15 munkanapon belül nyújtson be egy indokolással ellátott nyilatkozatot a referenciamutató jelentősnek minősítésével kapcsolatos értékelés szempontjából releváns információkkal.

Adott esetben az ESMA a lehető leghamarabb felkéri annak a joghatóságnak az illetékes hatóságát, amelyben a referenciamutató-kezelő található, hogy bocsássa rendelkezésre a referenciamutató minősítésével kapcsolatos értékelés szempontjából releváns információkat.

Az ESMA indoklással látja el a minősítő határozatot a tekintetben, hogy az érintett referenciamutató egyedi jellemzőit figyelembe véve elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésre az e bekezdés első albekezdésében említett feltételek teljesülését illetően.

Az ESMA a honlapján közzéteszi az indoklással ellátott határozatot, és erről indokolatlan késedelem nélkül értesíti a kérelmező illetékes hatóságot vagy hatóságokat.

(6a) Azon referenciamutatók kezelői, amelyek nem felelnek meg az ahhoz szükséges követelményeknek, hogy kritikusnak, jelentősnek, a II. melléklet szerint árupiaci referenciamutatóknak, uniós éghajlatváltozási referenciamutatóknak vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóknak minősüljenek, önkéntes alapon kérelmezhetik a 36. cikkben előírt nyilvántartáshoz való hozzáférést engedélyezés, nyilvántartásba vétel, elismerés vagy jóváhagyás útján.

  Azok a referenciamutató-kezelők, akik önkéntesen csatlakoznak e rendelethez, ezt referenciamutatónként írásban jelentik be az aktuális felügyeleti hatóságuknál, és minden egyes ilyen referenciamutató a jelen rendelet szerinti jelentős referenciamutatónak minősül.

 Az említett rendszerben való önkéntes részvétel nem zárja ki, hogy a 36. cikkben előírt nyilvántartásban való önkéntes részvételük során az (EU) 2016/1011 rendelet be nem tartása vagy megsértése esetén a megfelelő adminisztratív kötelezettségek előírására kerüljön sor.  

 

(7)  Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása céljából:

 i. az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett küszöbérték meghatározásához alkalmazandó számítási módszer, beleértve a lehetséges adatforrásokat is;

 ii. az annak értékelésére szolgáló kritériumok, hogy egy referenciamutató egy tagállamban vagy az Unió egészében meghaladja-e a 24. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett küszöbértéket;

 iii. az illetékes hatóságok által az ESMÁ-val folytatott konzultáció során a 24. cikk (3) bekezdésében előírtak szerint nyújtandó információk;

 iv. a 24. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett kritériumok, figyelembe véve minden olyan adatot, amely segít értékelni, hogy a referenciamutató megszűnése vagy megbízhatatlansága egy vagy több tagállamban milyen jelentős káros hatást fejtene ki a piacok integritására, a pénzügyi stabilitásra, a fogyasztókra, a reálgazdaságra, vagy a háztartások és a vállalkozások finanszírozására;

 Az ESMA [e rendelet hatálybalépésének napjától számított 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottság részére az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

 A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kiegészítse ezt a rendeletet az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

(7a)  [2 évvel e módosító rendelet hatálybalépését követően] a Bizottság az ESMA-val szoros együttműködésben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett küszöbértéknek a piaci, ár- és szabályozási fejlemények fényében való megfelelőségéről. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot kell csatolni. E felülvizsgálatot legalább háromévenként végre kell hajtani.

(7b)  Amennyiben az ESMA úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett értékhatárt a piaci, ár- és szabályozási fejlemények fényében korábban kell felülvizsgálni, kérelmet nyújt be a Bizottsághoz a küszöbérték felülvizsgálatára. A kérelem kézhezvételét követően a Bizottság felülvizsgálja, hogy szükség van-e a küszöbérték újraszámítására, és a (7a) bekezdéssel összhangban jár el.; 

 

12. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„24a. cikk

A jelentős referenciamutatók kezelőire vonatkozó követelmények

1. A 24. cikk (2) bekezdése szerinti értesítés esetén az említett cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett kritériumnak megfelelő referenciamutató kezelője 60 munkanapon belül engedélyt vagy nyilvántartásba vételt kér a tagállam illetékes hatóságánál, ha az az adott tagállamban jelentős, vagy az ESMÁ-nál, ha a referenciamutató az Unióban jelentős. Ha a referenciamutató-kezelő harmadik országban található, és az érintett referenciamutató nem tartozik a 30. cikk alapján elfogadott egyenértékűségi határozat hatálya alá, a referenciamutató-kezelő a 24. cikk (2) bekezdésében említett értesítést követő 60 munkanapon belül kérelmezi az ESMÁ-nál a következők valamelyikét:

a) elismerés a 32. cikk szerinti eljárás alapján;

b) jóváhagyás a 33. cikk szerinti eljárás alapján.

2. A 24. cikk (3) bekezdésében említett minősítés esetén az érintett referenciamutató kezelője – amennyiben az illetékes nemzeti hatóság általiengedélyezésére vagy nyilvántartásba vételére még nem került sor – 60 munkanapon belül, a 34. cikkel összhangban engedélyt vagy nyilvántartásba vételt kér a minősítő illetékes hatóságnál.

2a. A 24. cikk (5) bekezdésében említett minősítés esetén az érintett referenciamutató kezelője – amennyiben engedélyezésére vagy nyilvántartásba vételére még nem került sor – 60 munkanapon belül, a 34. cikkel összhangban engedélyt vagy nyilvántartásba vételt kér az ESMÁ-nál. Ha a referenciamutató-kezelőt valamely tagállamban már engedélyezték vagy nyilvántartásba vették, az ilyen engedélyt vagy nyilvántartásba vételt át kell adni az ESMÁ-nak.

 

3. A 24. cikk (6) bekezdésében említett minősítés esetén az érintett referenciamutató kezelője ▌60 munkanapon belül kérelmezi az ESMÁ-nál a következők valamelyikét:

a)  elismerés a 32. cikk szerinti eljárás alapján;

b) jóváhagyás a 33. cikk szerinti eljárás alapján.

 A harmadik országbeli referenciamutató-kezelők jóváhagyó referenciamutató-kezelőt választanak az Unióban.

4. Az ESMA vagy az illetékes hatóságok az e rendelet alapján rájuk ruházott felügyeleti és szankcionálási hatáskörrel élve biztosítják, hogy az érintett referenciamutató-kezelők teljesítsék kötelezettségeiket.

5. Az illetékes hatóság vagy az ESMA az alábbi feltételek bármelyikének teljesülése esetén nyilvános közleményt ad ki arról, hogy a referenciamutató-kezelő által előállított jelentős referenciamutató nem felel meg e rendeletnek, és hogy a felhasználóknak tartózkodniuk kell a referenciamutató használatától:

a) az érintett referenciamutató-kezelő a 24. cikk (2) bekezdésében említett értesítést, a 24. cikk (3) bekezdésében említett minősítést vagy a 24. cikk (6) bekezdésében említett minősítést követő 60 munkanapon belül nem kezdeményezett eljárást az e cikk (2) bekezdésének való megfelelés érdekében;

b) az engedélyezési, nyilvántartásba vételi, elismerési vagy jóváhagyási eljárás sikertelen volt;

c) az ESMA a 31. cikkel összhangban visszavonta a referenciamutató-kezelő nyilvántartásba vételét;

d) az ESMA a 32.cikk (8)bekezdésével összhangban visszavonta vagy felfüggesztette az érintett referenciamutató-kezelő elismerését;

e) az érintett referenciamutató-kezelő jóváhagyása megszűnt;

f) az illetékes hatóság visszavonta vagy felfüggesztette az érintett referenciamutató-kezelő engedélyét vagy nyilvántartásba vételét.

Az illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül értesítik az ESMA-t az összes kiadott nyilvános közleményről. Az ESMA a honlapján közzéteszi az összes kiadott nyilvános közleményt. Az ESMA vagy az illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül eltávolítja a nyilvános közleményt, amint megszűnnek az annak kiadásához vezető okok.;”

13. A III. cím 6. fejezetét el kell hagyni.

13a. A 28. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

‘2. A referenciamutatót felhasználó, az (1) bekezdésben említett referenciamutató-kezelőtől eltérő felügyelt szervezetek megalapozott, írásba foglalt terveket készítenek és tartanak fenn azon intézkedésekről, amelyeket valamely referenciamutató lényeges változása vagy előállításának megszűnése esetén tennének meg. Amennyiben megvalósítható és célszerű, az ilyen tervekben ki kell jelölni a többé nem előállítandó referenciamutatók helyett referenciaként felhasználható egy vagy több alternatív referenciamutatót, feltüntetve az ilyen alternatív referenciamutatók alkalmasságának indokait. A felügyelt szervezetek – kérésre és indokolatlan késedelem nélkül – benyújtják e terveket és bármely frissítést a releváns illetékes hatóságnak, és azokat megjelenítik a pénzügyi szerződésekre, pénzügyi eszközökre és befektetési alapokra alkalmazandó szerződéses pótrendelkezésekben.;

14. A 29. cikk a következőképpen módosul:

a) a cím helyébe a következő szöveg lép:

„A kritikus referenciamutatók, a jelentős referenciamutatók, a II. melléklet szerinti árupiaci referenciamutatók, az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók felhasználása”;

b) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

 ‘1. A felügyelt szervezet nem tehet új hivatkozást a kritikus referenciamutatóra, a jelentős referenciamutatóra vagy több ilyen referenciamutató kombinációjára az Unióban, ha a szóban forgó referenciamutató vagy referenciamutató-kombináció az ESMA vagy az illetékes hatóság által a 24a. cikk (5) bekezdésével összhangban kiadott nyilvános közlemény tárgyát képezi. A felügyelt szervezet nem tehet új hivatkozást a kritikus referenciamutatóra, a II. melléklet szerinti árupiaci referenciamutatóra, az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra, vagy ilyen referenciamutatók kombinációjára az Unióban, ha a szóban forgó referenciamutatók kezelője nem szerepel a 36. cikkben említett nyilvántartásban.

A felügyelt szervezetek rendszeresen konzultálnak a 28a. cikkben említett egységes európai hozzáférési ponttal (ESAP) vagy a 36. cikkben említett ESMA-nyilvántartással annak érdekében, hogy ellenőrizzék az általuk használni kívánt kritikus referenciamutatók, jelentős referenciamutatók, a II. melléklet szerinti árupiaci referenciamutatók, uniós éghajlatváltozási referenciamutatók vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelőinek szabályozási státuszát.

Az első albekezdéstől eltérve az ESMA vagy adott esetben az illetékes hatóság engedélyezheti a 24a. cikk (5) bekezdésével összhangban kiadott nyilvános közlemény tárgyát képező referenciamutató használatát, a nyilvános közlemény közzétételétől számított hat hónapos, egyszer megújítható időszakra, ha ez a súlyos piaci zavarok elkerülése érdekében szükséges, továbbá egy 24 hónapos, nem megújítható időszakra a következő esetekben:

a) a tilalom hatálybalépésének időpontja előtt végrehajtott ügyletekhez kapcsolódó ügyféltevékenységet támogató árjegyzés;

b) olyan ügyletek vagy egyéb tevékenységek, amelyek csökkentik vagy fedezik a felügyelt szervezetnek vagy a felügyelt szervezet bármely ügyfelének a tiltott referenciamutatóval szembeni kitettségét;

c) az ügyletek megújítása;

d) a tagok nemteljesítése esetén a központi szerződő fél aukciós eljárásában való részvétel céljából végrehajtott ügyletek, beleértve az ebből eredő kitettség fedezésére irányuló ügyleteket is;

e) a tiltott referenciamutatóval kapcsolatos szerződéses pótrendelkezésekben meghatározott interpoláció vagy egyéb felhasználás.”;

c) a szöveg a következő új (1b), (1ba), (1bb) és (1bc) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A meglévő pénzügyi ügyletekben vagy pénzügyi eszközökben vagy a befektetési alapok teljesítményének mérése céljából a 24a. cikk (5) bekezdése szerinti nyilvános közlemény hatálya alá tartozó referenciamutatót használó felügyelt szervezet az említett közlemény közzétételétől számított hat hónapon belül megfelelő alternatívával helyettesíti a referenciamutatót, vagy kiad és a honlapján közzétesz egy olyan nyilatkozatot, amelyben indokolással ellátott magyarázatot ad az ügyfelek számára arról, ha erre nem képes;

(1ba) Egy felügyelt szervezet csak akkor használhat olyan referenciamutatót, amely jogi vagy marketingdokumentációjában vagy megnevezésében azt állítja, hogy módszertanában figyelembe veszi a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket, ha a referenciamutató kezelője közzéteszi a 13. cikk (1) bekezdésének d) pontjában és a 27. cikk (2a) bekezdésében említett információkat. A módszertanra vonatkozó közzétételi követelményeknek összhangban kell lenniük az (EU) 2019/2088 rendelet 10. cikkével.

Ez a bekezdés az uniós és nem uniós referenciamutatókra egyaránt alkalmazandó.

ca) a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

(2) Amennyiben a 2003/71/EK irányelv vagy a 2009/65/EK irányelv alapján közzéteendő tájékoztató tárgya olyan átruházható értékpapír vagy más befektetési termék, amely valamely kritikus referenciamutatóra, jelentős referenciamutatóra, a II. melléklet szerinti árupiaci referenciamutatóra, uniós éghajlatváltozási referenciamutatóra vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóra hivatkozik, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra bevezetést kérő személy biztosítja, hogy amennyiben a használt referenciamutatóra vonatkozó nyilvános közlemény szerepel az e rendelet 36. cikkében említett nyilvántartásban, ezek az információk a nyilvános közlemény közzétételét követő kilenc hónapon belül egyértelműen és jól látható módon szerepeljenek a tájékoztatóban is.

cb) a szöveg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

(2a) Az Unióban használt referenciamutatók kezelői törekednek arra, hogy globálisan elfogadott azonosító kódot kérjenek az általuk előállított és az Unióban történő felhasználásra szánt referenciamutatók mindegyikéhez.

15. A 32. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdést el kell hagyni;

b) a (2) és a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A harmadik országban található referenciamutató-kezelőnek, amely a 24a. cikk (1) és (3) bekezdésében említett elismerést meg kívánja szerezni, meg kell felelnie ennek a rendeletnek, a 11. cikk (4) bekezdése, a 16., a 20., a 21. és a 23. cikk kivételével. A harmadik országban található referenciamutató-kezelő e fenti előírást a pénzügyi referenciamutatókra vonatkozó IOSCO-elvek vagy adott esetben az árjelentő ügynökségekre vonatkozó IOSCO-elvek alkalmazásával is teljesítheti, amennyiben az ilyen alkalmazás egyenértékű az e rendeletnek való megfeleléssel, a 11. cikk (4) bekezdése, a 16., a 20., a 21. és a 23. cikk kivételével.

 Annak meghatározásakor, hogy az első albekezdésben említett feltétel teljesül-e, valamint a pénzügyi referenciamutatókra vonatkozó IOSCO-elveknek vagy adott esetben az árjelentő ügynökségekre vonatkozó IOSCO-elveknek való megfelelés értékelésekor az ESMA figyelembe veheti a következőket:

a) a harmadik országban található referenciamutató-kezelő független külső könyvvizsgáló általi értékelése;

b) az azon harmadik ország illetékes hatósága által kiállított tanúsítvány, amelyben a referenciamutató-kezelő található.

 Ha és amennyiben a harmadik országbeli referenciamutató-kezelő bizonyítani tudja, hogy az általa előállított referenciamutató szabályozott adatokon alapul, vagy olyan árupiaci referenciamutató, amely nem alapul többségükben felügyelt szervezetekből álló adatszolgáltatók adatszolgáltatásán, a referenciamutató-kezelő nem kötelezhető azon előírások tiszteletben tartására, amelyek a 17. cikk és a 19. cikk (1) bekezdése alapján nem alkalmazandók a szabályozott adatokon alapuló referenciamutatók és az árupiaci referenciamutatók előállítására.

(3) Az elismerést megszerezni kívánó, harmadik országban található referenciamutató-kezelőknek jogi képviselővel kell rendelkezniük. A jogi képviselő az Unióban található olyan ▌jogi személy, akit vagy amelyet az adott referenciamutató-kezelő egyértelműen kijelölt arra, hogy a referenciamutató-kezelő e rendeletből eredő kötelezettségei tekintetében az adott referenciamutató-kezelő nevében eljárjon. A jogi képviselő a referenciamutató-kezelő e rendelet szerint végzett referenciamutató előállítására vonatkozó ellenőrzést lát el a referenciamutató-kezelővel együtt, és ▌beszámolási kötelezettséggel tartozik az ESMA felé. Az ESMA a 48e. cikkel összhangban felügyeleti intézkedést írhat elő a jogi képviselővel és a referenciamutató-kezelővel szemben a 42. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt jogsértések valamelyikével, vagy a 4. fejezet 1. szakasza szerinti vizsgálattal való együttműködés vagy kérelemnek való megfelelés elmulasztásával kapcsolatban.

c) az (5) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 „A (2) bekezdésben említett elismerést megszerezni kívánó, harmadik országban található referenciamutató-kezelőknek az elismerést az ESMA-nál kell kérelmezniük. A kérelmező referenciamutató-kezelő minden olyan információt benyújt az ESMA-nak, amely alapján az meggyőződhet arról, hogy a 24. cikkel összhangban minősített referenciamutatója vagy referenciamutatói tekintetében a referenciamutató-kezelő az elismerés időpontjáig megtette a (2) bekezdésben megállapított követelményeknek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. A kérelmező referenciamutató-kezelő adott esetben megnevezi a felügyeletéért felelős, harmadik országbeli illetékes hatóságot.

Az ESMA a kérelem kézhezvételét követő 15 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a kérelmet hiánytalanul nyújtották-e be, és ennek megfelelően értesíti a kérelmezőt. Amennyiben a kérelem hiányos, a kérelmező benyújtja az ESMA által kért kiegészítő információkat. Az ezen albekezdésben említett határidőt attól a naptól kezdődően kell számítani, amelyen a kérelmező az ilyen kiegészítő információkat benyújtotta.”

15a  A 33. cikk (1) bekezdésében a bevezető rész a következőképpen módosul:

„(1) Az Unióban található, és a 34. cikkel összhangban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett referenciamutató-kezelő, aki egy harmadik országbeli referenciamutató-kezelő ellenőrzési és elszámoltathatósági keretén belül világos és jól meghatározott, a referenciamutató előállításának hatékony ellenőrzését lehetővé tevő feladatot lát el, kérelmezheti az ESMÁ-tól, hogy hagyja jóvá a valamely harmadik országban előállított referenciamutató vagy referenciamutató-család Unióban való felhasználását, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

15b.   A 33. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

(3) Az ESMA az (1) bekezdésben említett jóváhagyási kérelem kézhezvételétől számított 90 munkanapon belül megvizsgálja a kérelmet, és határozatot fogad el annak engedélyezéséről vagy elutasításáról.

15c.  A 33. cikk (6) bekezdése a következőképpen módosul:

(6) Ha a jóváhagyást kérő referenciamutató-kezelő illetékes hatósága megalapozottan úgy ítéli meg, hogy az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek már nem teljesülnek, joga van arra, hogy a referenciamutató-kezelőt a jóváhagyás megszüntetésére kötelezze, és erről az ESMA-t értesíti. A jóváhagyás megszüntetése esetén a 28. cikket kell alkalmazni.

16. A 34. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

 „(1) Az Unióban található természetes vagy jogi személynek, aki vagy amely referenciamutató-kezelőként jár el vagy kíván eljárni, az alábbiak beszerzése érdekében a 40. cikk szerint kijelölt azon tagállam illetékes hatóságához kell kérelemmel fordulnia, amelyben az adott személy található, vagy az ESMÁ-hoz:

a) engedély, ha olyan indexeket állít elő vagy kíván előállítani, amelyeket kritikus referenciamutatóként, jelentős referenciamutatóként, a II. melléklet szerinti árupiaci referenciamutatóként, uniós éghajlatváltozási referenciamutatóként vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóként használnak fel vagy szándékoznak felhasználni;

b) nyilvántartásba vétel olyan – referenciamutató-kezelőtől eltérő – felügyelt szervezet esetében, amely olyan indexeket állít elő vagy kíván előállítani, amelyeket jelentős referenciamutatóként, uniós éghajlatváltozási referenciamutatóként vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóként használnak fel vagy szándékoznak felhasználni, azzal a feltétellel, hogy a referenciamutató előállításának tevékenységét nem akadályozza a felügyelt szervezetre érvényes ágazati szabályozás, és az előállított indexek egyike sem minősülne kritikus referenciamutatónak.”

aa) A 34. cikk (1a) bekezdése a következőképpen módosul:

(1a) Ha az (1) bekezdésben említett személy által előállított egy vagy több index a 20. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában említettek szerinti kritikus referenciamutatónak vagy a 24. cikk (2), (5) és (6) bekezdésében említett, az Unióban jelentősnek minősülő referenciamutatónak minősül, vagy a személy a 33. cikk szerinti referenciamutatókat tervez jóváhagyni, a kérelmet az ESMA-hoz kell benyújtani.

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

‘3. Az (1) bekezdésben említett kérelmet az adott kérelmező által előállított index pénzügyi eszközök vagy pénzügyi ügyletek referenciájaként vagy befektetési alap teljesítményének mérésére való felhasználására vonatkozóan a felügyelt szervezet által kötött megállapodás létrejöttétől számított 30 munkanapon belül vagy adott esetben a 24a. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott határidőkön belül kell benyújtani.”;

 

16a.  A 36. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ESMA a következő adatokat tartalmazó közhiteles nyilvántartást hoz létre és vezet:

 

a) a 34. cikk alapján engedélyezett vagy nyilvántartásba vett referenciamutató-kezelők, amennyiben rendelkezésre áll, jogalany-azonosítójuk (LEI) és a felügyeletükért felelős illetékes hatóságok;

 

b) az olyan referenciamutató-kezelők és, amennyiben rendelkezésre áll, jogalany-azonosítójuk, amelyek megfelelnek a 30. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, a 30. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett referenciamutatókat és, amennyiben rendelkezésre áll, nemzetközi értékpapír-azonosító számukat (ISIN) felsoroló jegyzék, valamint a felügyeletükért felelős harmadik országbeli illetékes hatóságok;

 

c) az olyan referenciamutató-kezelők és, amennyiben rendelkezésre áll, jogalany-azonosítójuk, amelyeket a 32. cikkel összhangban elismertek, a 32. cikk (7) bekezdésében említett referenciamutatókat és, amennyiben rendelkezésre áll, ISIN-számukat felsoroló jegyzék, valamint, adott esetben, a felügyeletükért felelős harmadik országbeli illetékes hatóságok;

 

d) a 33. cikkben megállapított eljárással összhangban jóváhagyott referenciamutatók, azok referenciamutató-kezelőinek és az azokat jóváhagyó referenciamutató-kezelőknek, vagy felügyelt szervezeteknek a személyazonossága.

 

17. A 36. cikk (1) bekezdésében:

a) az e)–j) pont a következőképpen módosul:

„e) az ESMA vagy az illetékes hatóság által a 24. cikk (2) bekezdése alapján közzétett nyilatkozat hatálya alá tartozó referenciamutatók és, amennyiben rendelkezésre áll, ISIN-számuk, és az ilyen nyilatkozatokra mutató hiperlinkek;

f) az ESMA felé az illetékes hatóságok által a 24. cikk (4) bekezdése alapján bejelentett minősítés hatálya alá tartozó referenciamutatók és, amennyiben rendelkezésre áll, ISIN-számuk, és az ilyen minősítésekre mutató hiperlinkek;

g) az ESMA általi minősítés hatálya alá tartozó referenciamutatók és, amennyiben rendelkezésre áll, ISIN-számuk, és az ilyen minősítésekre mutató hiperlinkek;

h) az ESMA és az illetékes hatóságok által a 24a. cikk (5) bekezdése alapján kiadott nyilvános közlemények hatálya alá tartozó referenciamutatók és, amennyiben rendelkezésre áll, ISIN-számuk, és az ilyen nyilvános közleményekre mutató hiperlinkek;

i) az Unióban való felhasználásra rendelkezésre álló uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és, amennyiben rendelkezésre áll, ISIN-számuk jegyzéke;

j) a kritikus referenciamutatók jegyzéke, beleértve, amennyiben rendelkezésre áll, ISIN-számukat is;

(b) a bekezdés a következő ja) ponttal egészül ki:

 

„ja) az Unióban való felhasználásra rendelkezésre álló, a II. melléklet szerinti árupiaci referenciamutatók jegyzéke, beleértve, amennyiben rendelkezésre áll, ISIN-számukat is;

17a. A 40. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

„(1) E rendelet alkalmazásában az ESMA az illetékes hatóság az alábbiak tekintetében:

a) a 20. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett kritikus referenciamutatók kezelői;

b) a 32. cikkben említett kritikus referenciamutatók kezelői;

c) a 24. cikk (2), (5) és (6) bekezdésében említett, az Unióban jelentősnek minősülő referenciamutatók kezelői;

d) a harmadik országban előállított referenciamutatókat a 33. cikknek megfelelően jóváhagyó referenciamutató-kezelők;

e) a 3. cikk (23a) és (23b) bekezdésében említett uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői.;

 

18. A 41. cikk (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

„k) a 24. cikk (3) bekezdésével összhangban jelentősnek minősíthetnek egy referenciamutatót;

l) amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy sérül a 3A. fejezetben meghatározott követelmények valamelyike, a referenciamutató-kezelőt arra kötelezhetik, hogy egy legfeljebb 12 hónapos időszakban:

i. ne állítson elő uniós éghajlatváltozási referenciamutatókat vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókat;

ii. az Unióban való felhasználás céljából általa rendelkezésre bocsátott referenciamutatók kapcsán ne utaljon uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra, sem a mutatók nevében, sem azok jogi vagy marketingdokumentációjában;

iii. az Unióban való felhasználás céljából általa rendelkezésre bocsátott referenciamutatók kapcsán ne utaljon az ilyen referenciamutatók előállítása esetében alkalmazandó követelményeknek való megfelelésre, sem a mutatók nevében, sem azok jogi vagy marketingdokumentációjában.”

19. A 42. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) a 4–16. cikk, a 19a., 19b., 19c. és 21. cikk, a 23–29. cikk vagy a 34. cikk bármilyen megsértése, amennyiben azok alkalmazandók; és”.

b) a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a g) pont i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„i. a 4–10. cikk, a 11. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és e) pontja, a 11. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 12–16., a 21., a 23–29. és a 34. cikk megsértése esetén 500 000 EUR, vagy a nemzeti pénznemben 2023. december 31-én ennek megfelelő összeg azokban a tagállamokban, amelyeknek a hivatalos pénzneme nem az euro; vagy”;

ii. a h) pont i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„i a 4–10., cikk, a 11. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és e) pontja, a 11. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 12–16., a 21., a 23–29. és a 34. cikk megsértése esetén 1 000 000 EUR vagy a nemzeti pénznemben 2023. december 31-én ennek megfelelő összeg azokban a tagállamokban, amelyeknek a hivatalos pénzneme nem az euro, vagy a jogi személy rendelkezésre álló legutolsó, a vezető testület által jóváhagyott beszámoló szerinti teljes éves árbevételének 10 %-a, attól függően, hogy melyik a nagyobb; vagy”;

19a a 48e. cikk (1) bekezdésében a bevezető rész a következőképpen módosul:

 „Amennyiben a 48i. cikk (5) bekezdésével összhangban az ESMA megállapítja, hogy valamely személy – szándékosan vagy gondatlanságból – a 42. cikk (1) bekezdése a) pontjában felsorolt egy vagy több jogsértést követett el, elmulasztotta az együttműködést az e fejezet 1. szakasza szerinti vizsgálat során vagy nem tett eleget az e fejezet 1. szakasza szerinti kérelemnek, e cikk (2) bekezdésének megfelelően pénzbírságot kiszabó határozatot fogad el. A jogsértés akkor minősül szándékosan elkövetettnek, ha az ESMA olyan objektív tényezőket talál, amelyek bizonyítják, hogy egy személy a jogsértés elkövetésének szándékával járt el. ;

19b. A 48f. cikk (1) bekezdésének bevezető része a következőképpen módosul:

 „Amennyiben a 48i. cikk (5) bekezdésével összhangban az ESMA megállapítja, hogy valamely személy – szándékosan vagy gondatlanságból – a 42. cikk (1) bekezdése a) pontjában felsorolt egy vagy több jogsértést követett el, elmulasztotta az együttműködést az e fejezet 1. szakasza szerinti vizsgálat során vagy nem tett eleget az e fejezet 1. szakasza szerinti kérelemnek, e cikk (2) bekezdésének megfelelően pénzbírságot kiszabó határozatot fogad el. A jogsértés akkor minősül szándékosan elkövetettnek, ha az ESMA olyan objektív tényezőket talál, amelyek bizonyítják, hogy egy személy a jogsértés elkövetésének szándékával járt el.”;

19c. az 54. cikk az alábbi új bekezdéssel egészül ki:

‘7a. 2028. december 31-ig a Bizottság az ESMA-val folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókon és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókon kívül szabályozni kell-e a környezeti, társadalmi és irányítási referenciamutatókat, figyelembe véve az ESG-referenciamutatók helyzetét és rendelkezésre állását az európai és globális piacokon, valamint piaci elterjedésüket, elemezve, hogy azok jelentős referenciamutatónak minősülnek-e, valamint tanulmányozva a piac rendelkezésre állására gyakorolt költségeket és hatásokat, valamint a fenntartható mutatók változó jellegét és a mérésükhöz használt módszereket. A jelentésben figyelembe kell venni az egyéb uniós jogszabályokkal, különösen az (EU) 2019/2088 rendelettel, a 2011/61/EU irányelvvel és a 2009/65/EK irányelvvel, valamint az alapok ESG-vel vagy fenntarthatósággal kapcsolatos kifejezéseket használó nevéről szóló ESMA-iránymutatásokkal való összhang és koherencia szükségességét is. A jelentéshez hatástanulmányt és adott esetben jogalkotási javaslatot kell csatolni.;

 

20. A 49. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) és a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (2a) bekezdésében, a 19a. cikk (2) bekezdésében, a 19c. cikk (1) bekezdésében, a 20. cikk (6) bekezdésében, a 24. cikk (7) bekezdésében, a 27. cikk (2b) bekezdésében, a 33. cikk (7) bekezdésében, az 51. cikk (6) bekezdésében és az 54. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása öt éves időtartamra szól, 2024. június 30-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb 2028. december 31-ig jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

 

„(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (2a) bekezdésében, a 19a. cikk (2) bekezdésében, a 19c. cikk (1) bekezdésében, a 20. cikk (6) bekezdésében, a 24. cikk (7) bekezdésében, a 27. cikk (2b) bekezdésében, a 30. cikk (2a) bekezdésében, a 30. cikk (3a) bekezdésében, a 33. cikk (7) bekezdésében, a 48i. cikk (10) bekezdésében, a 48l. cikk (3) bekezdésében, az 51. cikk (6) bekezdésében és az 54. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.”;

b) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A 3. cikk (2) bekezdése, a 13. cikk (2a) bekezdése, a 19a. cikk (2) bekezdése, a 19c. cikk (1) bekezdése, a 20. cikk (6) bekezdése, a 24. cikk (7) bekezdése, a 27. cikk (2b) bekezdése, a 30. cikk (2a) bekezdése, a 30. cikk (3a) bekezdése, a 33. cikk (7) bekezdése, a 48i. cikk (10) bekezdése, a 48l. cikk (3) bekezdése, az 51. cikk (6) bekezdése vagy az 54. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.”

21. Az 51. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

‘4c. Amennyiben az illetékes nemzeti hatóságok egy olyan referenciamutató-kezelő által előállított referenciamutatót kívánnak kijelölni, amely [e módosító rendelet alkalmazásának kezdőnapja -1 nap]-án/-én szerepel az ESMA nyilvántartásában, vagy amennyiben az ESMA egy olyan referenciamutatót vagy referenciamutató-kezelőt kíván kijelölni, amely [e módosító rendelet alkalmazásának kezdőnapja -1 nap]-án/-én szerepel az ESMA nyilvántartásában, ezt [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 9 hónappal]-ig kell megtenniük.

Azok a referenciamutató-kezelők, amelyeket [e módosító rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-án/-én engedélyeztek, nyilvántartásba vettek, jóváhagytak vagy elismertek, e módosító rendelet alkalmazásának megkezdését követően 9 hónapig megtartják ezt a státuszt. Amennyiben egy vagy több referenciamutatót [e módosító rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-t követő 9 hónapon belül jelöltek ki, a kijelölt referenciamutató-kezelők nem kötelesek újra kérelmezni az engedély nyilvántartásba vételét, elismerését vagy érvényesítését a 24a. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdése alapján.

Az [e módosító rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-án/-én engedélyezett, nyilvántartásba vett, jóváhagyott vagy elismert jelentős referenciamutatók kezelői nem kötelesek újból kérelmezni a 24a. cikk (1) bekezdése szerinti engedélyezést, elismerést vagy jóváhagyást, amennyiben referenciamutatóik közül egy vagy több a 24. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében jelentősnek minősül.”

Az [e módosító rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-án/-én engedélyezett, nyilvántartásba vett, jóváhagyott vagy elismert azon referenciamutató-kezelők, akik [e módosító rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-t követő kilenc hónapon belül önkéntesen csatlakoznak e módosító rendelethez, nem kötelesek újra kérelmezni az engedélyezést, nyilvántartásba vételt, elismerést vagy jóváhagyást. ;

 

21a. Az 53. cikk (1) bekezdését el kell hagyni

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2026. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök