ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a grúziai demokratikus visszacsúszásról és a politikai pluralizmust fenyegető veszélyekről

B10‑0074/2024

Az Európai Parlament állásfoglalása a grúziai demokratikus visszacsúszásról és a politikai pluralizmust fenyegető veszélyekről

(2024/2822(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a külföldi ügynökökről szóló törvény elfogadására irányuló újabb kísérletről Grúziában és a civil társadalmat érintő korlátozásokról szóló, 2024. április 25-i állásfoglalására[1],

– tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a „külföldi befolyás átláthatóságáról” szóló törvény Grúziában történő elfogadásáról szóló, 2024. május 15-i nyilatkozatára,

– tekintettel Grúzia nemzetközi jog által elismert szuverenitására,

– tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára és a belpolitikai ügyekbe be nem avatkozás alapelveire,

– tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel Grúzia a nemzetközi jog szerint szuverén állam, amely teljes körű felhatalmazással rendelkezik politikai rendszerének meghatározására, választások lebonyolítására és belügyeinek irányítására külföldi szereplők vagy nemzetközi szervezetek beavatkozása nélkül;

B. mivel Grúzia politikai rendszere és a választások az uniós tagállamokéhoz hasonló demokratikus normákhoz igazodnak, kizárva ezzel a külső beavatkozás szükségességét;

C. mivel úgy tűnik, hogy a „demokratikus visszacsúszásra” vonatkozó állítások ürügyként szolgálnak arra, hogy Grúziára nyomást gyakoroljanak anélkül, hogy az ilyen vádaknak jogos alapja lenne;

D. mivel Grúzia külföldi ügynökökről szóló törvényének célja a külföldi befolyás átláthatóságának biztosítása a civil társadalom vagy a média függetlenségének aláásása nélkül, és összhangban van a több országban, többek között az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Franciaországban hatályos hasonló, még szigorúbb jogszabályokkal;

E. mivel a politikai pluralizmus elve védi a szuverén nemzetek, például Grúzia azon jogát, hogy az EU-étól esetlegesen eltérő véleményeket fogalmazzanak meg;

F. mivel az ortodox keresztény egyház és a hagyományos családi értékek központi szerepet játszanak a grúz társadalomban, és a közelmúltbeli uniós fellépések és nyilatkozatok elfogadhatatlan beavatkozást jelentettek e kulturális kérdésekbe;

1. megerősíti, hogy tiszteletben tartja Grúzia szuverenitását, és felszólítja az EU-t, hogy tartózkodjon a Grúzia belügyeibe való bármilyen beavatkozástól;

2. elutasítja a főképviselőnek a grúziai „demokratikus visszacsúszásról” szóló nyilatkozatát, mivel nem tartalmaz hiteles bizonyítékokat, és ürügyként szolgál a külső beavatkozáshoz;

3. hangsúlyozza, hogy tiszteletben tartja Grúzia „külföldi befolyás átláthatóságáról” szóló törvényét, megjegyezve, hogy az megfelel a demokratikus normáknak, és hasonló a más országokban, többek között egyes uniós országokban alkalmazott jogszabályokhoz;

4. felhívja az EU-t és intézményeit, hogy tartsák tiszteletben a szuverén nemzetek azon jogát, hogy külső kényszer vagy beavatkozás nélkül határozzák meg külpolitikájukat, belső kormányzásukat és társadalmi értékeiket;

5. sajnálatát fejezi ki a Grúziát célzó indokolatlan nyomásgyakorlás miatt, és sürgeti az EU-t, hogy tartsa tiszteletben a politikai vélemények sokféleségét Grúziában;

6. aggodalmát fejezi ki a grúziai kulturális és társadalmi ügyekbe való beavatkozás miatt, különös tekintettel az ortodox keresztény egyházhoz és a hagyományos családi értékekhez kapcsolódó kérdésekre, és követeli, hogy az EU tartsa tiszteletben a grúz állampolgárok társadalmi normáit;

7. követeli, hogy szüntessék meg a grúziai „demokratikus visszacsúszással” kapcsolatos indokolatlan vádakat, kivéve, ha azokat konkrét és átlátható bizonyítékok támasztják alá;

8. konstruktív és tiszteletteljes párbeszédre szólít fel az EU és Grúzia között, amely a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartásán és a belügyekbe való be nem avatkozáson alapul;

9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, Grúzia elnökének, kormányának és a grúz parlamentnek, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.