ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az EU és Marokkó közötti, a mezőgazdasági és a halászati termékekre vonatkozó kölcsönös liberalizációs intézkedésekről szóló megállapodásról (2012/2522(RSP))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozatra irányuló tervezetre (15975/2010),

–   tekintettel a mezőgazdasági és a feldolgozott mezőgazdasági termékekre, a halakra és a halászati termékekre vonatkozó kölcsönös liberalizációs intézkedésekről, továbbá az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás módosításáról, valamint az ahhoz csatolt 1., 2. és 3. jegyzőkönyvnek és azok mellékleteinek felváltásáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodástervezetre (15974/2010),

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az 1995-ben elindított barcelonai folyamat eredményeképpen az Európai Unió társulási megállapodásokat kötött egy tucat a Földközi-tenger déli partján fekvő országgal a párbeszéd és az együttműködés megerősítése, ezáltal pedig a béke, a biztonság és a jólét térségének megteremtése céljából;

B.  mivel a 2005-ben elfogadott rabati menetrend megváltoztatta az együttműködés hangsúlyait, előtérbe helyezve a szabad kereskedelem bevezetését az összes pillér kiegyensúlyozott fejlesztése helyett, ami a társulási megállapodások kereskedelmi pillérének kizárólagos erősítéséhez vezetett a liberalizációs folyamat fokozása érdekében;

C. mivel a Földközi-tenger medencéjének déli részén fekvő országokra irányuló uniós kereskedelmi politika legfontosabb törekvéseinek a béke, a biztonság és a stabilitás javítására irányuló intézkedéseknek kell lenniük, a regionális integráción, a nagyobb hozzáadott érték előállítása felé való elmozduláson és a helyi fogyasztáson keresztül;

D. mivel az arab tavasz bebizonyította, hogy az EU és a Földközi-tenger déli partján fekvő országok közötti kapcsolatokban először a demokratikus hiányosságokat kell kezelni, bármely politikai területről legyen is szó;

E.  mivel az e tekintetben tett erőfeszítéseket olyan kereskedelmi kapcsolatokkal kell támogatni, amelyek mindenekelőtt Marokkó gazdasági és vidékfejlesztési szükségleteit veszik figyelembe, emellett óvják a tengeri környezetet, megelőzik a halállományok kimerülését, és óvják a vidéki környezetet, különösen a helyes vízgazdálkodás és a nagy, monokultúrás ültetvények elkerülése révén;

F.  mivel fejleszteni kell a fenntartható munkalehetőségeket a marokkói mezőgazdasági, halászati és a kapcsolódó ágazatokban, hangsúlyozva a családi és parasztgazdaságok szerepét, tiszteletben tartva a munkavállalói jogokat és törekedve az élelmiszer-feldolgozó ipar bővítésére, ezáltal növelve a munkavállalási lehetőségek számát a magasabb képesítést követelő és jobban fizetett munkahelyeken;

G. mivel kiemelt figyelmet kell fordítani a nemek közötti egyenlőség szempontjaira, egyre jobb munkahelyeket biztosítva a nők részére, előmozdítva a családi élet és a munka összeegyeztetését a férfiak és nők számára egyaránt lehetővé tévő megoldásokat;

H. mivel a zöldség és gyümölcságazat nagy fontossággal bír az Európai Unió déli országainak számos vidéki régiójában, különösen Spanyolországban és Franciaországban, ahol a gazdasági és társadalmi válság aggasztó méreteket öltött;

I.   mivel a Kereskedelmi Főigazgatóság által a manchesteri egyetemtől megrendelt, a földközi-tengeri térségi önálló szabad kereskedelmi övezetről szóló fenntarthatósági hatásvizsgálat (FHV) jobbára növekvő társadalmi nehézségeket és nem fenntartható környezetterhelést jósol a létrehozást követő első tíz évre;

J.   mivel az EU és Marokkó közötti halászati partnerségi megállapodást az Európai Parlament 2011. december 11-én elutasította;

K. mivel Nyugat-Szahara nem képezi Marokkó részét, és nem szabad sem nyíltan, sem hallgatólagosan az Unió Marokkóval aláírt egyetlen megállapodásába sem belefoglalni; mivel a Bíróság kijelentette, hogy az Uniót valamennyi fellépésében kötik a nemzetközi jogszabályok, és Nyugat-Szahara e megállapodásba történő bevonása nemzetközi megállapodást sértene;

1.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak sürgősen önálló stratégiát kell kidolgoznia a barcelonai folyamat eddigi hiányosságainak pótlására, figyelembe véve azokat a kihívásokat, amelyeket a régiót 2011-ben felrázó, de kezdeti céljainak megvalósításától még távol lévő arab tavasz jelent;

2.  javasolja, hogy az erőfeszítések középpontjában a gazdasági és kereskedelmi döntéshozatal során a regionális integráció megerősítése és a demokratikus térség előmozdítása, általánosságban pedig a különböző országokon belüli értékteremtési láncok javítása álljon, ami lehetővé teszi a tisztességes termelési és fogyasztási minták kialakulását;

3.  úgy véli, hogy az eredményes kereskedelmi kapcsolatok legfontosabb összetevői az egyenlő versenyfeltételek megteremtése, különös tekintettel a gyengébb pozícióban lévő érdekelt felekre, a természeti erőforrások védelme, a termelők megfelelő bérezése, a tisztességes fizetések és a fenntartható munkahelyek, amelyek révén elérhető a helyi piacok stabilizációja és a környezet védelme;

4.  aggodalmát fejezi ki, mert a legfrissebb UNICEF-jelentések szerint 1,5 millió iskoláskorú gyermektől még mindig megtagadják az oktatáshoz való jogot, és mert továbbra is létezik a gyermekmunka, különösen a vidéki térségekben, és mert a fokozottan exportorientált termelés alááshatja e jogellenes gyakorlat megállítására irányuló erőfeszítéseket;

5.  hangsúlyozza, hogy a Földközi-tenger medencéjének déli részén fekvő országokkal folytatott kereskedelem további liberalizációját megelőzően szükség van újabb, nagy körültekintéssel elkészített fenntarthatósági hatásvizsgálatokra a nehézségek elkerülése érdekében, mivel ezek veszélybe sodorhatják az arab tavasszal elindult folyamatot;

6.  meggyőződése, hogy a nemzetközi törvények értelmében Nyugat-Szaharát egyértelműen ki kell zárni bármely, az EU és a Marokkó között létrejövő megállapodás hatálya alól, ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy a nyugat-szaharai néppel külön megállapodások szülessenek, amennyiben erre igény merül fel;

7.  felkéri a Bizottságot, hogy tárgyalja újra a mezőgazdasági és halászati ágazat liberalizálásáról szóló megállapodását a tervezett intézkedéseknek a regionális integrációt javító, fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés követelményeihez való hozzáigazítása céljából;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a tagállamoknak és Marokkó kormányának.