ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az „End the cage age” (Vessünk véget a ketreces állattenyésztésnek!) polgári kezdeményezésről

B9‑0302/2021

Az Európai Parlament állásfoglalása az „End the cage age” (Vessünk véget a ketreces állattenyésztésnek!) polgári kezdeményezésről

(2021/2633(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az „End the cage age” európai polgári kezdeményezésre (ECI(2018)000004),

– tekintettel az „End the cage age” európai polgári kezdeményezésről tartott 2021. április 15-i közmeghallgatásra,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikkére,

– tekintettel a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelvre[1],

– tekintettel „Az európaiak állatjóléthez való hozzáállása” című 442. sz. Eurobarométer-felmérésre, amely arra a következtetésre jutott, hogy az uniós polgárok 82%-a úgy véli, hogy a haszonállatok jólétét a jelenleginél jobban kell védeni,

– tekintettel eljárási szabályzata 222. cikkének (8) bekezdésére,

– tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság állásfoglalási indítványára,

– tekintettel a Régiók Európai Bizottságának a közös agrárpolitikáról szóló véleményére (3637/2018), és különösen a 65. módosításra,

A. mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikke az állatokat érző lénynek tekinti, és felszólítja a tagállamokat, hogy teljes mértékben vegyék figyelembe a jólétükre vonatkozó követelményeket;

B. mivel az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) fogalommeghatározása szerint az állatjólét azt jelenti, hogy az állat egészséges, elegendő helye van, megfelelően táplált, biztonságban érzi magát, képes a szokásos rendes viselkedést tanúsítani, és nem szenved a félelem, fájdalom és a stressz érzésétől;

C. mivel „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia elismeri, hogy sürgősen javítani kell az állatjólétet és ki kell terjeszteni annak hatókörét, kiemelve, hogy ez milyen előnyökkel jár az állatok, az élelmiszerek minősége, a gyógyszerek iránti igény csökkenése és a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából;

D. mivel az „End the cage age” európai polgári kezdeményezés 1,4 millió érvényes aláírást kapott, és a haszonállatokra vonatkozó első érvényes kezdeményezés;

E. mivel az európai polgári kezdeményezés fontos eszköz, amely első alkalommal teszi lehetővé a polgárok számára, hogy rendeletekre, irányelvekre, valamint egyéb szakpolitikai fejleményekre vonatkozóan javaslatokat kezdeményezzenek;

F. mivel évente több mint 300 millió haszonállatot tartanak ketrecben életük egy részében vagy egészében EU-szerte, ami szükségtelen és elkerülhető szenvedést okoz nekik, hiszen rendelkezésre állnak ketrecmentes állattartási rendszerek;

G. mivel az Régiók Európai Bizottsága felszólított a ketreces tartás fokozatos és tervezett megszüntetésére az Európai Unió egész területén;

H. mivel az Európai Parlament Kutatószolgálata által megrendelt tanulmány megállapította, hogy a ketrecmentes tartási rendszerek megvalósíthatók Európában, és rövid távon pénzügyi és politikai intézkedéseket, hosszú távon pedig jogszabályokat javasolt;

I. mivel a Covid19-válság rávilágított, hogy az iparszerű gazdálkodási gyakorlatok és a természetes élőhelyek ebből következő pusztulása magában hordozza új járványok kialakulásának veszélyét;

J. mivel a ketrecmentes tartási rendszerek rövid távú megvalósításához megfelelő pénzügyi beruházási támogatást, az ellátási láncban pedig a termelési költségek fedezése érdekében igazságosabb gazdasági megtérülést kell biztosítani;

K. mivel ezt a pénzügyi támogatást különösen a közös agrárpolitika (KAP) alapjai és intézkedései révén kell biztosítani;

L. mivel az Európai Számvevőszék „Az állatjólét az EU-ban” című különjelentése megállapította, hogy a tagállamok csak korlátozott mértékben használták fel a KAP forrásait állatjóléti célkitűzések teljesítésére;

M. mivel az Európai Környezetpolitikai Intézet tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy az állatok ketrecbe zárásának megszüntetése az állattenyésztés átalakításának részeként fenntarthatóbbá teheti a gazdálkodást, és jobb vidéki munkahelyekhez vezethetne[2];

1. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 98/58/EK tanácsi irányelv felülvizsgálatára, ideértve azt is, hogy az uniós állattenyésztésben 2027-ig fokozatosan felszámolják a ketrechasználatot;

2. hangsúlyozza, hogy megfelelő ösztönzők kialakításával és pénzügyi programok jobb kihasználásával támogatni kell a mezőgazdasági termelőket a fenntarthatóbb gazdálkodás felé való elmozdulásban; megjegyzi, hogy ezek az ösztönzők és pénzügyi programok – különösen a KAP-on belül – gyakran már léteznek, és azokat a tagállamoknak teljes mértékben ki kellene használniuk;

3. emlékeztet rá, hogy néhány uniós tagállam már elfogadott nemzeti jogszabályokat a ketreces állattartás bizonyos formáinak betiltására, amelyek túlmutatnak az uniós minimumkövetelményeken, ami kiemeli, hogy sürgősen uniós szintű jogalkotási fellépésre van szükség a ketreces állattartás gyakorlatának megszüntetése és a mezőgazdasági termelők számára Unió-szerte egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében;

4. megjegyzi, hogy az uniós ökológiai gazdálkodásban a fajok nagy többsége esetében már betiltották a ketreceket, és hogy e tilalom valamennyi gazdálkodási rendszerre való kiterjesztése jelentősen ösztönözhetné az ökológiai ágazat növekedését, összhangban a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia 2030-as célkitűzéseivel;

5. sajnálja, hogy a Bizottság a KAP felülvizsgálata során nem alkalmazta a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiát; kiemeli, hogy „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia által kitűzött célok és célértékek egyikét sem lehet elérni, ha a nemzeti és regionális stratégiai tervekben szereplő megfelelő célokat és intézkedéseket nem egyeztetik velük össze; felhívja a Bizottságot, hogy értékelésük során biztosítsa, hogy ezek a stratégiai tervek megfelelnek „a termelőtől a fogyasztóig” célkitűzésnek; ragaszkodik ahhoz, hogy a KAP nyomon követési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az lehetővé tegye a KAP hozzájárulását „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia céljaihoz és célkitűzéseihez;

6. hangsúlyozza, hogy az intenzív állattenyésztési gyakorlatok – beleértve a ketreces állattartást is – fokozott kockázatot jelentenek az antimikrobiális rezisztencia kialakulására és új világjárványok megjelenésére nézve, amint az a Covid19-világjárvány idején különösen napvilágra került, nemcsak a nagy állatsűrűség, hanem a termelés természetes ökoszisztémákba és azok biológiai sokféleségébe való beavatkozása miatt is; felszólítja az EU-t, hogy a húsfogyasztás csökkentésére irányuló erőfeszítések mellett hagyjon fel az intenzív termelési módok támogatásával;

7. felhívja a Bizottságot, hogy az EU kereskedelempolitikájának teljes felülvizsgálata révén biztosítsa, hogy az összhangba kerüljön az uniós zöld megállapodás célkitűzéseivel; felszólít az uniós állatjóléti normáknak meg nem felelő behozatal betiltására, beleértve a ketrecek használatának jövőbeli tilalmát is; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a meglévő minőségi és biztonsági követelmények mellett dolgozzanak ki hatékony ellenőrzést az importált termékekre vonatkozóan az uniós állatjóléti normák tekintetében;

8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.