ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a Covid19 jelentette globális kihívással való szembenézésről: a WTO TRIPS-megállapodás alóli mentesség hatásai a Covid19-oltóanyagokra, a kezelésekre, a felszerelésekre és a gyártási kapacitás növelésére a fejlődő országokban

B9-0307/2021

Az Európai Parlament állásfoglalása a Covid19 jelentette globális kihívással való szembenézésről: a WTO TRIPS-megállapodás alóli mentesség hatásai a Covid19-oltóanyagokra, a kezelésekre, a felszerelésekre és a gyártási kapacitás növelésére a fejlődő országokban

(2021/2692(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a Covid19-világjárvány példátlan globális vészhelyzetet és kihívást jelent, és világszerte pusztító egészségügyi és gazdasági következményekkel járt; mivel továbbra is jelennek meg a vírus új és fertőzőbb változatai, amelyek pusztító fertőzéshullámokat okoznak az alacsony és közepes jövedelmű országokban;

B. mivel a Covid19 áldozatainak száma tovább nőtt, miközben világszerte több mint 167,3 millió esetet erősítettek meg, és több mint 3,5 millió ember halt meg;

C. mivel a közelmúlt empirikus bizonyítékai szerint a járvány ténylegesen világszerte 7–13 millió többlet elhalálozást okozott;

D. mivel a rengeteg halálos áldozat mellett a Covid hosszú távú következményei világszerte a betegek 10%-át érintik, ami olyan hosszú távú betegséggel jár, amely a munkahely elvesztéséhez, elszegényedéshez és általában súlyos társadalmi-gazdasági sebezhetőséghez vezethet, különösen a megfelelő szociális biztonsági hálóval nem rendelkező országokban[1];

E. mivel rekordidő alatt számos vakcinát fejlesztettek ki és hagytak jóvá, ami versengéshez vezetett a populációk vakcinázása és a nyájimmunitás elérése terén;

F. mivel 2021. június elejéig világszerte legalább 1,8 milliárd adag Covid19 elleni védőoltást adtak be; mivel a világszerte beadott vakcinaadagoknak csupán 0,3%-át adták be a 29 legszegényebb országban, ahol a világ népességének mintegy 9%-a él;

G. mivel a jelenlegi Covid19-vészhelyzetben különféle kezdeményezések indultak, amelyek célja a Covid19-hez kapcsolódó oltóanyagokhoz, terápiás eszközökhöz és felszerelésekhez való hozzáférés terén fennálló globális egyenlőtlenségek kezelése, például a COVAX, amelynek célja a fejlett közbeszerzések összevonása, illetve finanszírozás és adományok nyújtása, vagy a szellemi tulajdonjogra vonatkozó bizonyos többoldalú rendelkezések felfüggesztése;

H. mivel 2021. május 25-ig a COVAX csak 71 millió oltóanyagadagot tudott leszállítani több mint 100 országba, ami éppen csak arra volt elég, hogy ezen országok összesített lakosságának 1%-át beoltsák, és az indiai exportkorlátozások miatt várhatóan 190 millió oltóanyagadaggal kevesebb fog rendelkezésre állni;

I. mivel a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó egyezmény IX. cikke szerint kivételes körülmények között a WTO miniszteri konferenciája határozatot hozhat arról, hogy felmentést ad a WTO-egyezmények, például a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS) szerinti bizonyos kötelezettségek alól; mivel minden ilyen felmentésnek indokolást kell tartalmaznia a kivételes körülményekről, a felmentés feltételeiről és időbeli hatályáról; mivel az egy évnél hosszabb felmentéseket a WTO miniszteri konferenciájának évente felül kell vizsgálnia azok megszüntetéséig; mivel a WTO jogi rendelkezései szerint a felmentésre vonatkozó határozatot az összes WTO-tag konszenzusa alapján kell meghozni, és amennyiben nem sikerül konszenzust elérni, a döntést háromnegyedes többséggel lehet meghozni;

J. mivel India és Dél-Afrika 2020 októberében benyújtott egy WTO TRIPS-mentességére vonatkozó javaslatot (IP/C/W/669), majd 2021 májusában 63 ország támogatásával egy módosított javaslatot (IP/C/W/669/Rev.1); mivel 2021. május 5-én az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője nyilatkozatot adott ki a Covid19-oltóanyagokra vonatkozó TRIPS-szabályok alóli mentességről szóló tárgyalások támogatásáról;

I. A Covid19-világjárvány megfékezésének sürgőssége

1. komolyan aggódik amiatt, hogy a Covid19-világjárvány az oltások terén főként a fejlett országokban elért eredmények ellenére továbbra sem mérséklődik; erősen aggasztja a világ számos régiójában, különösen Dél-Ázsiában és Latin-Amerikában kialakult járványügyi helyzet;

2. sajnálja, hogy a nemzetközi közösség teljesen felkészületlen volt az új globális világjárvány kezelésére, annak ellenére, hogy az elmúlt években prominens szakértők és a WHO többször is figyelmeztetett, és hogy a közelmúltban a SARS-CoV-1 is aggodalomra okot adó vészjelzés volt; rámutat továbbá az elmúlt évtizedekben alkalmazott megszorító politikák negatív következményeire, amelyek súlyosan érintették az egészségügyi ágazatba történő közberuházásokat, és végső soron aláásták több ország képességét és felkészültségét egy akut egészségügyi vészhelyzet kezelésére;

3. mély aggodalommal töltik el azok az Indiából származó beszámolók, amelyek szerint a krematóriumok és a temetők nem képesek megbirkózni a sok halottal, és az oxigénkészletek fogytán vannak, ami miatt betegek fulladnak meg, elkeseredett családok pedig kórházakat és készleteket fosztogatnak; mély sajnálattal mutat rá, hogy erre a helyzetre teljes mértékben számítani lehetett, mivel néhány héttel vagy hónappal korábban éppen ugyanez történt Latin-Amerikában, ahol a válság több országban erősödött, valamint korábban Észak-Amerikában, Európában és a Közel-Keleten is;

4. hangsúlyozza, hogy a szokásos intézkedések alkalmazása most nem lehet alternatíva; hangsúlyozza ezért, hogy a nemzetközi közösség átfogó és sürgős feladata a Covid19-világjárvány megfékezése; hangsúlyozza, hogy rendelkezésre állnak a helyzet kezelésére szolgáló eszközök, ami azt jelzi, hogy nem kerül sor közös fellépésre a válság kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy feltétlenül korrekciós intézkedésekre van szükség a világszerte kibontakozó humanitárius katasztrófa minimalizálása érdekében; emlékeztet Von der Leyen elnök nyilatkozatára, amely szerint a Covid19-oltóanyagokat globális közjavaknak kell tekinteni; rámutat arra, hogy alapvető fontosságú, hogy más alapvető gyógyászati termékekre is ugyanígy tekintsenek;

5. megjegyzi, hogy 11 milliárd adagra van szükség a világnépesség 70%-ának beoltásához, ami a nyájimmunitás eléréséhez szükséges küszöb, de ennek a mennyiségnek eddig csak töredékét állították elő; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az IMF szerint a globális termelés nem fogja elérni ezt a célt, mivel az év végéig várhatóan mindössze 6 milliárd adagot fognak előállítani;

6. aggodalommal állapítja meg, hogy a fejlett gazdaságokban eddig előállított Covid19-oltóanyagok túlnyomó többségét – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – főként belső fogyasztásra, vagy a belső felhasználásra és más fejlett gazdaságokba irányuló exportra állították elő; hangsúlyozza e tekintetben, hogy az EU globális exportjának csupán mintegy 10%-át szállították kevésbé fejlett gazdaságokba, és hogy az EU által gyártott adagok nagy részét OECD-országoknak értékesítették;

7. hangsúlyozza, hogy az előállításra és finanszírozásra vonatkozó jelenlegi előrejelzések szerint az átoltottsági arányok közötti különbség várhatóan tovább nő és 2021 vége felé tetőzik, közel 50 százalékpontos eltérésekkel, ami valódi globális oltóanyag-apartheid kialakulásához vezet; hangsúlyozza, hogy az egyenlőtlenségek valószínűleg jóval tovább fognak súlyosbodni, mielőtt javulni kezdenének, mivel optimista becslések szerint ezek az egyenlőtlenségek csak 2023-ban fognak megszűnni;

8. kifejezetten sajnálja, hogy a globális oltóanyaggyártási kapacitást eredetileg elsősorban a nyugati piacok ellátására tervezték; aggodalommal jegyzi meg, hogy a COVAX, amely a világ déli részének oltóanyag-ellátására irányuló fő multilaterális kezdeményezés, várhatóan csak 2 milliárd adagot fog biztosítani, ami a 92 legszegényebb ország szükségleteinek 20%-a; megjegyzi azonban, hogy eltekintve attól a kérdéstől, hogy ezen országok lakosságának fennmaradó 80%-a miként jut majd oltáshoz, úgy tűnik, hogy még e kötelezettségvállalás teljesítése is ambiciózus középtávú terv, tekintettel a közelmúltbeli indiai ellátási hiányokra és exportkorlátozásokra;

9. hangsúlyozza, hogy az oltóanyagok esete tankönyvi példa arra, hogy a hatalmas pozitív externáliákat mind nemzeti, mind globális szinten ingyenesen kell biztosítani; megjegyzi, hogy a fejlett országokban minden polgár ingyenes oltóanyaghoz jut; rámutat, hogy etikai szempontból helytelen lenne, ha ez az elv nem vonatkozna a sokkal szegényebbekre a fejlődő országokban; ezért kitart amellett, hogy a világon minden embernek ingyenes oltást kell kapnia, amint az oltóanyag előállítható;

10. hangsúlyozza, hogy a jelenlegi becslések szerint a COVAX-ot további 75 és 150 milliárd USD közötti összeggel kellene finanszírozni, az oltóanyagadagok árától függően; megjegyzi, hogy a legmagasabb szinten ez a finanszírozás a G7-országok összesített GDP-jének kevesebb mint 0,4%-át tenné ki, illetve a G7-országok által a Covid19-válságra válaszul 2020-ban diszkrecionális költségvetési ösztönzőkre fordított összegnek csupán 3,8%-ára rúgna;

11. hangsúlyozza, hogy a COVAX-hoz hasonló kezdeményezések olyan mechanizmusokat vezettek be, amelyek a keresleti oldalra összpontosítanak anélkül, hogy kezelnék a globális termelési kapacitások elégtelenségét; rámutat, hogy emiatt ezek a kezdeményezések végül „érkezési sorrend” alapján versenyeznek más érdekelt felekkel, nevezetesen a magas jövedelmű országokkal, miközben a kínálati oldal továbbra is korlátozott a termelési kapacitások világszerte történő növelésére irányuló integrált globális stratégia hiányában;

12. hangsúlyozza, hogy minél több időbe telik a globális nyájimmunitás elérése, annál valószínűbb, hogy a Covid19-vírus új változatai, amelyek esetében a jelenlegi védőoltások kevésbé hatékonyak, világszerte elterjednek; rámutat, hogy a Covid19-hez kapcsolódó oltóanyagok rendszeres vagy akár évente történő kifejlesztésének és leszállításának kényszerére vonatkozó lehetőség egyre valósabb; aggodalommal jegyzi meg azonban, hogy a jelenlegi korlátok mellett egy ilyen helyzet a jelenlegi globális egyensúlytalanságok fennmaradását jelentené;

II. Az oltóanyagok, kezelések és felszerelések globális kínálatának bővítése előtt álló akadályok felszámolása a jelenlegi világjárvány kezelése érdekében

13. nagyra értékeli azt a példátlan gyorsaságot, amellyel a gyógyszeripari vállalkozásoknak sikerült rendelkezésre bocsátaniuk a Covid19-oltóanyagokat, valamint az ezt lehetővé tevő technológiai eredményeket; hangsúlyozza ugyanakkor a közszféra forrásainak és az államilag finanszírozott tudományos kutatásoknak a kulcsszerepét, amelyek lehetővé tették a gyógyszeripari vállalkozások számára, hogy előzetes finanszírozás és jelentős kutatási és fejlesztési támogatások (K+F), valamint nagyszabású előzetes beszerzési megállapodások révén csökkentsék a teljes oltóanyag-értéklánc kockázatosságát;

14. hangsúlyozza az egészségügyi dolgozók, a betegek, a Covid19-túlélők és a lakosság alapvető hozzájárulását is, akik részt vettek a klinikai vizsgálatokban és a különböző terápiákkal és oltóanyagokkal kapcsolatos egyéb K+F tevékenységekben; ezért azon a véleményen van, hogy az ezeket az oltóanyagokat megalapozó innovációkat nem szabad kizárólagos szellemitulajdon-jogok révén privatizálni, illetve technológiaátadási akadályok elé állítani; aggodalommal jegyzi meg ezért, hogy a Pfizer/BioNtech, a Moderna és a Johnson&Johnson – az AstraZenecával ellentétben, amely kötelezettséget vállalt arra, hogy költségáron értékesít – a Covid19 elleni oltóanyag-szállítmányaikból minden bizonnyal jelentős nyereségre tesz szert;

15. tudomásul veszi a nyugati oltóanyaggyártók által a 2021. május 21-i globális egészségügyi csúcstalálkozón tett bejelentést, amely szerint 2022 végéig 1,3 milliárd adag oltóanyagot terveznek eljuttatni a legkevésbé fejlett országokba költségáron, más fejlődő országokba pedig „alacsony áron”, de hangsúlyozza, hogy ez a kezdeményezés messze nem elég;

16. hangsúlyozza, hogy a korlátozott oltóanyag-kínálatért folyó közel nulla összegű verseny biztosításának egyetlen módja az oltóanyagok és más egészségügyi vonatkozású globális közjavak globális ellátási kapacitásának tartós növelése;

17. hangsúlyozza továbbá, hogy ez a dinamika azt mutatja, hogy a jótékonyságon alapuló megközelítés, amely szerint a fejlett országok saját szükségleteik kielégítését követően finanszírozást vagy többlet oltóanyagadagokat ajánlanak fel annak érdekében, hogy meghatározatlan időtávon kielégítsék a legszegényebbek szükségleteit, nem működőképes és igazságtalan globális megközelítés a jelenlegi válság kezelésére;

18. felhívja a figyelmet, hogy az India és Dél-Afrika által benyújtott TRIPS-mentesség iránti kérelem, valamint a vezető tudományos folyóiratok és civil társadalmi szervezetek széles körű dokumentációt és bizonyítékot szolgáltattak annak igazolására, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat védő jelenlegi többoldalú keret akadályozza a Covid19-válság kezelését, és hogy a meglévő WTO-TRIPS rugalmassági mechanizmusok, amelyek eljárási szempontból összetett, országonkénti, termékenkénti és a szabadalom jogosultjaival folytatott előzetes tárgyalásokon alapulnak, nem alkalmasak a jelenlegi globális egészségügyi szükséghelyzetek kezelésére;

19. felhívja a figyelmet továbbá arra, hogy a TRIPS meglévő rugalmassági lehetőségeinek alkalmazásával kapcsolatos múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes országok gyakran attól tartottak, hogy a fejlett országok megtorló intézkedéseket hoznak, vagy hogy a kényszerengedélyek kiadása hírnévromlással jár; kiemeli, hogy a kényszerengedélyezés kizárólag a szellemitulajdon-jogok egyik kategóriájára, nevezetesen a szabadalmakra alkalmazható, a szellemitulajdon-jogok egyéb kategóriáira azonban, így például az adatvédelemre és az üzleti titkokra – amelyek esetleg megakadályozhatják a szükséges egészségügyi termék gyártásának bővítését – már nem terjed ki hatálya;

20. kiemeli, hogy a TRIPS meglévő rugalmassági lehetőségeinek e hátrányai komoly érvként szolgálnak egy olyan további átmeneti mentesség elfogadása mellett, amelynek jóvoltából kiterjeszthető e rugalmassági lehetőségek hatálya, valamint elkerülhetők a termelési kapacitás bővítését akadályozó nehézkes feltételek és igazgatási eljárások;

21. külön felhívja a figyelmet arra, hogy a közelmúltban Bolívia a Johnson & Johnson „egydózisú” oltóanyag generikus változatának több millió dózisára szóló előzetes beszerzési opciós importmegállapodást írt alá a kanadai Biolyse vállalkozással, amely mennyiséggel az ország lakosságának jelentős részét be lehetne oltani, már amennyiben a Biolyse számára engedélyezik, hogy a szóban forgó oltóanyagot a TRIPS jelenlegi rugalmassági lehetőségei keretében kényszerengedély alapján állítsa elő; rámutat azonban arra, hogy a szóban forgó „rugalmassági lehetőségek” alapjául szolgáló eljárások összetettsége miatt e beszerzési opció végrehajtása aránytalanul sok időt és erőforrást igényelhet; kiemeli, hogy e példa azt mutatja, hogy a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos kérdések ténylegesen akadályozzák a globális oltóanyaggyártási kapacitások további bővülését;

22. hangsúlyozza, hogy a Covid19-re vonatkozó új TRIPS-mentesség csak egyike annak a számos feltételnek, amelyek megléte alapvető fontosságú a jelenlegi szükséghelyzet kezeléséhez; annak elengedhetetlenségét is hangsúlyozza, hogy az oltóanyagok jelenlegi gyártói osszák meg technológiáikat és gyártási módszereiket addig a mértékig, hogy a mentességek a komplex összetétel rendelkezésre bocsátásával, a technológiai transzferek pedig a gyártáshoz szükséges know-how és készségek átadásával legyenek egyenértékűek;

23. üdvözli e tekintetben a WTO főigazgatójának, Ngozi Okonjo-Iwealának a Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának 2021. május 20-i ülésén elhangzott azon észrevételeit, amelyek szerint a TRIPS meglévő rugalmassági lehetőségei túl nehézkesek, és nagyobb mozgástérre van szükség; megjegyzi azonban, hogy az új TRIPS-mentesség önmagában nem elegendő, mivel sürgető szükség van egy holisztikus stratégiára, amely többek között a potenciális gyártókkal folytatott intenzívebb technológiatranszferekre is kiterjed;

24. hangsúlyozza, hogy az iparág által gyakran hangoztatott állítással ellentétben – amint arra a WTO szervezésben nemrégiben megrendezett, oltóanyagokról szóló találkozó[2] is külön felhívta a figyelmet – a gyártási kapacitások bővítése hitelt érdemlő módon a fejlődő országokban, például Brazíliában, Argentínában, Indiában, Thaiföldön, Dél-Afrikában, Pakisztánban és Bangladesben is megvalósítható, amennyiben a következő két feltétel legalább egyike teljesül: először is az adott országban található vállalkozások már rendelkeznek a jelenleg elérhető valamely oltóanyag gyártási know-how-jával (India és Brazília esetében például az AstraZeneca oltóanyagának know-how-jával) vagy saját maguk, nemzeti keretek között fejlesztették ki a technológiát (mint például Indiában a Bharat Biotech oltóanyag esetében); másodszor pedig, ezekben az országokban már kialakult a gyártási kapacitással rendelkező gyógyszeripari vállalkozások kritikus tömege;

25. hangsúlyozza, hogy a Bizottság eddig kizárólag arra összpontosított, hogy a nyugati oltóanyaggyártókat a tisztán önkéntes alapon történő technológia- és engedélymegosztásra ösztönözze; e tekintetben rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az oltóanyagokat gyártó gyógyszeripari vállalkozások közül eddig egyik sem osztotta meg technológiáját, know-how-ját és kutatási eredményeit a Covid19 technológia-hozzáférési eszköztárral (C-TAP) vagy a Covid19-mRNS-vakcinák technológiatranszferéhez létrehozott WHO-központtal, ami rávilágít arra, hogy az önkéntességen alapuló, valamint a kizárólag az iparág hajlandóságától függő megközelítések nem elégségesek;

26. felkéri a Bizottságot, hogy használja fel a meglévő összes hatáskörét, valamint használja ki a rendelkezésére álló valamennyi lehetőséget – ideértve szükség esetén a kényszerítő intézkedések alkalmazását is – annak biztosítására, hogy a vállalkozások megosszák a Covid19 leküzdését szolgáló egészségügyi termékekkel, többek között gyógykezelésekkel, diagnosztikai megoldásokkal és oltóanyagokkal kapcsolatos technológiákat és know-how-t a világ különböző pontjain, kiváltképpen pedig az alacsony és közepes jövedelmű országokban működő potenciális gyártókkal;

27. mélységes aggodalommal veszi tudomásul, hogy a közelmúltban ismertté vált bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy az engedélyezett Covid19-oltóanyagok jelenlegi gyártói több potenciális, uniós és harmadik országbeli generikusgyógyszer-gyártó gyártásbővítésre irányuló ajánlatát is visszautasították;

28. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a legjelentősebb gyártó országok különböző típusú, közvetlen vagy közvetett exportkorlátozásokat vezettek be az oltóanyagokra, illetve a kulcsfontosságú nyersanyagokra és egyéb inputokra, és hangsúlyozza, hogy ez veszélyezteti az oltóanyaggyártási kapacitások gyors globális bővülését; sürgeti a Bizottságot, hogy működjön együtt a gyártó országokkal az exportkorlátozások gyors felszámolása érdekében, saját exportengedélyezési mechanizmusát pedig váltsa fel egy átláthatósági export-követelményrendszerrel; ragaszkodik ahhoz, hogy biztosított legyen az ilyen adatokhoz való időben történő, valamint teljes körű hozzáférés; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság igénybe vette az átláthatósági és engedélyezési mechanizmust a harmadik országokba irányuló kivitel blokkolásához, mivel ez a nyitott globális ellátási láncokat veszélyeztető dominóhatásokhoz vezethet;

29. hangsúlyozza, hogy a TRIPS-mentesség a nyersanyagok – így például a lipid nanorészecskék és a bioreaktor-tartályok – előállításának és kínálatának diverzifikálásában is meghatározó szerepet játszhat, tekintettel ezek előállításának és ellátásának túlterheltségére;

30. hangsúlyozza, hogy amennyiben a Covid19 és annak variánsai elleni oltóanyagok globális közjavaknak minősülnek, a többoldalú erőfeszítéseket sürgősen a globális gyártási kapacitások gyors és tartós növelésére, valamint a kötelező technológiatranszferek biztosítására kell összpontosítani; az oltóanyaggyártás gyors ütemű, több országra kiterjedő bővítése érdekében strukturális platformok létrehozását szorgalmazza;

31. úgy véli, hogy az Uniónak e célt szem előtt tartva sürgősen elő kell mozdítania a WTO szintjén a többoldalú megállapodások, többek között egy világjárványokról szóló szerződés megkötését – amint azt az Európai Tanács elnöke a közelmúltban javasolta – a 2021. novemberi tizenkettedik miniszteri konferencián és a WHO következő közgyűlésén elfogadásra kerülő „Egészségügyi és kereskedelmi kezdeményezés” részeként; hangsúlyozza, hogy ez a kezdeményezés kiegészíti, nem pedig helyettesíti a TRIPS-mentességet;

32. sürgeti az Uniót, hogy az oltóanyagok globális kínálatának növelése érdekében más partnerekkel – például az Egyesült Államokkal és a Covid19-re vonatkozó TRIPS-mentességről szóló javaslat támogatóival – együttműködve terjesszen elő közös többoldalú kezdeményezést a nyugati gyógyszeripari vállalkozások és partnereik közötti, az érintett kormányok által felügyelt és szavatolt részletes terv kidolgozására vonatkozóan;

33. úgy véli, hogy az Unió egyoldalúan hozzájárulhat, valamint hozzá is kell hogy járuljon ehhez az erőfeszítéshez azáltal, hogy gondoskodik arról, hogy a jövőbeli előzetes beszerzési megállapodások teljeskörűen nyilvánosságra kerüljenek, és kötelező érvényű rendelkezéseket tartalmazzanak a nyílt és nem kizárólagos globális engedélyezés, a közösen használt szabadalmak, a know-how megosztása, az üzleti titkok alkalmazásának mellőzése, a szellemi tulajdont képező adatok, valamint a technológiatranszferekre vonatkozó kötelezettségek tekintetében;

34. sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a WHO „C-TAP” elnevezésű kezdeményezését, és proaktívan lépjen fel annak biztosítása érdekében, hogy az oltóanyaggyártók e multilaterális mechanizmus keretében megosszák szellemi tulajdonukat és technológiájukat; felkéri a Bizottságot, hogy azonosítsa és támogassa azokat a potenciális gyártókat, amelyek érdeklődésüket fejezték ki az oltóanyagok és a Covid19-cel kapcsolatos egyéb egészségügyi termékek gyártásának bővítése kapcsán, hogy ily módon e gyártók a lehető leghamarabb megkaphassák nem kizárólagos engedélyeiket és megkezdhessék a gyártást; felkéri a Bizottságot, hogy 2021 szeptemberéig tegyen jelentést a Parlamentnek e törekvések eredményéről;

35. üdvözli, hogy a Biden-Harris kormány az Egyesült Államokban úgy határozott, hogy támogatja a Covid19-oltóanyagok szellemitulajdon-védelem alóli mentesítését; rámutat egyfelől arra, hogy a kormányoknak a továbbiakban azon előfeltevés alapján kell eljárniuk, hogy a szabadalmakra, az üzleti titkokra, valamint a gyártás és ellátás támogatásához szükséges egyéb kulcsfontosságú szellemitulajdon-kategóriákra vonatkozó WTO-szabályok nem fogják hátráltatni a Covid19-oltóanyagokhoz való hozzáférés javítását, másfelől pedig arra, hogy ezt a várt fejleményt meg kell erősíteni egy „moratóriumról” szóló politikai nyilatkozat elfogadásával, amely szerint az országok a világjárvány idején tartózkodnak az oltóanyagokkal kapcsolatos intézkedések meghozatalától;

36. sürgeti az Uniót, hogy konstruktívan és proaktívan vegyen részt a Covid19-világjárványra való reagáláshoz szükséges valamennyi termékre és technológiára – többek között az oltóanyagokra, a kezelésekre és a diagnosztikai megoldásokra – vonatkozó ideiglenes TRIPS-mentességről szóló szövegalapú tárgyalásokon, és e célból adjon tárgyalási meghatalmazást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (9) bekezdése keretében; sürgeti a WTO valamennyi tagját, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb a WTO következő, 2021 novemberében tartandó Miniszteri Tanácsáig zárják le a tárgyalásokat, valamint érjenek el érdemi eredményeket a TRIPS-tanács soron következő júniusi és októberi ülésein;

37. felhívja az Uniót, hogy se a WTO-n belül, se pedig a szabadkereskedelmi és beruházási megállapodások alapján ne kezdeményezzen jogi eljárásokat azokkal az országokkal szemben, amelyek a Covid19-cel kapcsolatos egészségügyi termékekhez való szélesebb körű hozzáférést célzó szakpolitikai intézkedések elfogadásakor megsértik a TRIPS-rendelkezéseket; felkéri ezért az Uniót, hogy tegyen javaslatot arra, hogy a Covid19-cel kapcsolatos TRIPS-mentességről szóló megállapodás létrejötte előtti ideiglenes intézkedésként a WTO sürgősen adjon ki politikai nyilatkozatot, amely „moratóriumot” hirdet az oltóanyagokkal és más alapvető egészségügyi termékekkel kapcsolatos, a világjárvány kezelésére irányuló fellépésekre vonatkozóan;

III. A jövőbeli globális egészségügyi szükséghelyzetekre való felkészültség javításához szükséges feltételek megteremtése

38. hangsúlyozza, hogy a nemzetközi kereskedelem irányításának fontos szerepet kell játszania az orvosi kezelések és oltóanyagok gyors fejlesztésében, a termelés rohamos bővítésében, a reziliens globális ellátási láncok kialakításában, valamint a méltányos piaci hozzáférés világszintű biztosításában; kiemeli, hogy a jelenlegi világjárvány nyomán lendületet kell kapnia a jövőbeli egészségügyi szükséghelyzetekkel szembeni, valamint az e szükséghelyzetekre való globális felkészültséget célzó megerősített nemzetközi együttműködésnek; sürgeti a Bizottságot, hogy szolgáljon megoldással a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (IPBES) biológiai sokféleségről és világjárványokról szóló jelentéseiben azonosított alapvető okokra, kiváltképpen pedig az egyre összetettebb globális ellátási láncoknak a biológiai sokféleség csökkenésére és a bioszféra pusztulására gyakorolt messzemenő hatására, valamint a zoonózisok egyre gyakoribb megjelenésében és intenzitásának erősödésében játszott meghatározó szerepére;

39. felhívja a figyelmet továbbá arra, hogy mivel a következő években a Covid19 és egyéb zoonózisok új variánsainak megjelenése várhatóan rendszeres jelenséggé válhat, sürgősen és mindenképp ki kell dolgozni a globális közjavak – például az oltóanyagok és más alapvető egészségügyi technológiák – fejlesztését és elosztását szolgáló finanszírozási modellt; hangsúlyozza, hogy e modellnek a jövőbeli világjárványok tekintetében már a szellemitulajdon-jogok újragondolt globális keretét kell tükröznie, és el kell mozdulnia a kizárólagos jogokon alapuló modell felől az innovatív megközelítések felé, így például a sorozatgyártás kutatási-fejlesztési költségektől történő elválasztására épülő „jutalmazási modellek” felé;

40. kiemeli, hogy a jövőben kötendő minden egyes, a jövőbeli globális szükséghelyzetekre való felkészültség javítását célzó többoldalú megállapodásnak tartalmaznia kell egyfelől egy olyan szükségletorientált keresletoldali megközelítést, amely biztosítja a közös finanszírozást és a globálisan koordinált előzetes beszerzéseket, másfelől pedig egy olyan integrált és összehangolt kínálatoldali stratégiát, amely a nyílt tudományra, a nyílt és nem kizárólagos globális engedélyezésre, valamint a technológiatranszferek kötelezően alkalmazandó mechanizmusaira építve a teljes értékláncot megerősíti;

41. felhívja a Bizottságot, hogy a levont tanulságok alapján értékelje újra az uniós kereskedelmi megállapodások TRIPS+ szerinti kötelezettségvállalásait, tekintve, hogy e rendelkezések szigorúbbak a TRIPS-megállapodásban foglaltaknál; felkéri továbbá a Bizottságot és a Tanácsot, hogy térjen vissza a TRIPS-megállapodás 31a. cikkének alkalmazásához, hogy ily módon – ha az a jövőben szükséges – teljeskörűen ki lehessen használni a TRIPS tekintetében biztosított mozgásteret;

°

° °

42. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Kereskedelmi Világszervezetnek, valamint az Egészségügyi Világszervezetnek.