ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a Parlamentnek a Bizottság és a Tanács folyamatban lévő, a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó értékelésével kapcsolatos véleményéről

B9-0337/2021

Az Európai Parlament állásfoglalása a Parlamentnek a Bizottság és a Tanács folyamatban lévő, a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó értékelésével kapcsolatos véleményéről

(2021/2738(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1] (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet),

– tekintettel a Parlamentnek a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek folyamatban lévő értékelése tekintetében fennálló, tájékozódáshoz való jogáról szóló, 2021. május 20-i állásfoglalására[2],

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 174. és 175. cikkére,

– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletet rendes jogalkotási eljárás keretében fogadták el;

B. mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a volumen és a finanszírozási eszközök tekintetében példa nélküli eszköz; mivel a Bizottság megkezdi az adósságkibocsátást, mivel mostanra az összes uniós tagállam befejezte a saját forrásokról szóló határozat[3] ratifikálását;

C. mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának demokratikus ellenőrzése, elszámoltathatósága és parlamenti ellenőrzése csak akkor valósulhat meg, ha a Parlamentet valamennyi szakaszba teljeskörűen bevonják, és azok során valamennyi ajánlását figyelembe veszik; mivel a Parlament véleményt nyilvánít a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd keretében tárgyalt kérdésekről, többek között állásfoglalások és a Bizottsággal folytatott eszmecserék révén; mivel a Bizottságnak figyelembe kell vennie ezt a véleményt;

D. mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet megállapítja, hogy az általános célkitűzés az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának előmozdítása és ezáltal a tagállamok rezilienciájának, válsághelyzetekre való felkészültségének, alkalmazkodóképességének és növekedési potenciáljának javítása, az említett válságnak különösen a nőkre, a gyermekekre és a fiatalokra gyakorolt társadalmi és gazdasági hatásai enyhítése révén, továbbá hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, támogatva a zöld átállást és legalább 57%-kal csökkentve a kibocsátást, beleértve az európai klímarendelet rendelkezései szerinti elnyelést is, valamint megfelelve a 2050-ig teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzésnek és a digitális átállási célkitűzésnek, hozzájárulva ezáltal a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergenciához, a fenntartható növekedés helyreállításához és előmozdításához és az uniós gazdaságok integrációjához, ösztönözve a magas színvonalú munkahelyteremtést, továbbá hozzájárulva az Unió stratégiai autonómiájához egy nyitott gazdaság mentén, és európai hozzáadott értéket teremtve;

E. mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyedi célkitűzése az, hogy a tagállamoknak pénzügyi támogatást nyújtson a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben a reformokra és beruházásokra vonatkozóan meghatározott mérföldkövek és célok megvalósítása céljából;

F. mivel a tagállamoknak főszabályként 2021. április 30-ig kellett volna benyújtaniuk a Bizottsághoz nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket; mivel eddig 23 tagállam nyújtotta be helyreállítási és rezilienciaépítési tervét a Bizottságnak;

G. mivel a Parlament több alkalommal felkérte a Bizottságot, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd keretében adjon tájékoztatást – többek között írásban is – a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésének aktuális állásáról;

1. úgy véli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az EU történelmi jelentőségű eszköze a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésére, a konvergencia ösztönzésére, a tagállamoknak a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatása enyhítésében és gazdaságuk erős és fenntartható növekedési pályára állításában való támogatására, az EU olyan hosszú távú kihívások kezelésére való felkészítésére, mint az igazságos, zöld átállás és a digitális transzformáció, valamint európai hozzáadott érték teremtésére;

2. kéri, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelési folyamata során a Bizottság szigorúan alkalmazza a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletet annak betűje és szelleme szerint, és készítsen mélyreható és átfogó értékeléseket a tanácsi végrehajtási határozatokra irányuló vonatkozó javaslatok elfogadása előtt; üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy nyár előtt biztosítsa azok gyors elfogadását, de elvárja, hogy a tervek értékelésekor ne tegyenek politikai engedményeket; hangsúlyozza, hogy az ambiciózus tervek és a megfelelő végrehajtás elengedhetetlenek ahhoz, hogy ne vesztegessük el ezt a történelmi lehetőséget; elvárja, hogy a Bizottság és a tagállamok legyenek képesek teljes mértékben kiaknázni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz nyújtotta lehetőségeket, és olyan magas színvonalú terveket dolgozzanak ki, amelyek jelentősen hozzájárulnak közös európai célkitűzéseinkhez;

3. meggyőződése, hogy a forrásokat igazságosan kell elosztani a társadalmak és a jövő nemzedékei között a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi, illetve területi konvergenciára, a jólétre és a gazdasági stabilitásra gyakorolt lehető legnagyobb hatás biztosítása érdekében; teljes átláthatóságot és elszámoltathatóságot kér a források elosztása és felhasználása során;

4. megismétli a Parlament arra vonatkozó felhívását, hogy biztosítani kell a tájékoztatáshoz való jogát a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek folyamatban lévő értékelése tekintetében annak érdekében, hogy a Parlament kifogástalan demokratikus ellenőrzést tudjon gyakorolni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz Bizottság általi értékelése és végrehajtása felett;

5. felszólítja a Bizottságot, hogy gondosan értékelje, hogy az egyes nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek valóban átfogó és kiegyensúlyozott módon hozzájárulnak-e a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 3. cikkében említett hat pillér mindegyikéhez, és ha igen, milyen mértékben; emlékeztet arra, hogy minden intézkedésnek hozzá kell járulnia egy vagy több, a hat pillérbe ágyazott európai jelentőségű szakpolitikai területhez;

6. örvendetesnek tartja, hogy a Bizottság tájékoztatása szerint valamennyi hivatalosan benyújtott terv teljesíti az éghajlatváltozással és a digitális beruházásokkal kapcsolatos célokat; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a javasolt intézkedések minőségi oldalát is annak biztosítása érdekében, hogy azok a teljes végrehajtási szakaszban hatékonyan teljesítsék mind a mennyiségi, mind a minőségi célokat;

7. emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelettel összhangban az eszköz – a kellően indokolt esetek kivételével – nem finanszírozhat ismétlődő nemzeti kiadásokat;

8. megjegyzi, hogy az egynél több tagállamot érintő, határokon átnyúló projektek magas európai hozzáadott értéket és kapcsolódó továbbgyűrűző hatásokat eredményeznek, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy kevés nemzeti terv tartalmaz határokon átnyúló projekteket; felhívja a Bizottságot, hogy erőteljesen ösztönözze a tagállamokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében finanszírozandó, határokon átnyúló projektek benyújtására;

9. megjegyzi, hogy a benyújtott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekből kiderül, hogy kevés tagállam döntött a hitelkérelem mellett; felhívja a tagállamokat, hogy a lehetőségek elvesztésének elkerülése érdekében mérlegeljék a rendelkezésre álló hitelek legjobb felhasználását;

10. felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe, hogy a jövőben szükség lehet a nemzeti tervek módosítására a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében, a tanácsi végrehajtási jogi aktus tervezetének elkészítése céljából;

Zöld átállás

11. üdvözli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végrehajtott zöld beruházásokat részben zöldkötvények kibocsátásával finanszírozzák;

12. hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében meghatározott módszertannak megfelelően valamennyi tervnek a teljes előirányzat (támogatások és hitelek) legalább 37%-át az éghajlatra kell fordítania; felszólítja a Bizottságot, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra vonatkozó 37%-os célkitűzés értékelésekor ügyeljen az egyes intézkedések dupla vagy téves besorolásának elkerülésére és a zöldrefestés megelőzésére; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes beruházásokat zöld beruházásnak minősítenek annak ellenére, hogy nem tartoznak a VI. mellékletben meghatározott nyomonkövetési módszertan hatálya alá; javasolja, hogy végezzenek további ellenőrzést a VI. mellékletben szereplő éghajlat-politikai nyomonkövetési módszertan bármely kiterjesztésével kapcsolatban; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat azon reformok bevezetésére, amelyek megkönnyítik az iránymutatásában meghatározott kiemelt területek sikeres végrehajtását;

13. emlékeztet arra, hogy a jelentős károkozás elkerülését célzó rendelkezések kulcsfontosságú eszközt jelentenek a zöld átállás támogatásához, valamint az a követelmény is, hogy az egyes nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő beruházásokra és reformokra fordított kiadások (támogatások és hitelek) legalább 37%-ának az éghajlat-politikai célkitűzéseket kell támogatnia, hogy el lehessen kerülni az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseivel ellentétes intézkedések finanszírozását; emlékeztet arra, hogy a taxonómiai rendelet[4] 17. cikke értelmében minden intézkedésnek tiszteletben kell tartania a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tervek nem tartják tiszteletben ezt az elvet, és felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa annak teljes körű tiszteletben tartását, többek között a végrehajtási szakaszban is, és tegye közzé az összes kapcsolódó értékelést; kitart amellett, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása nem vezethet a környezetvédelmi normák enyhítéséhez, és nem lehet ellentétes a környezetvédelmi jogszabályokkal és rendelkezésekkel;

14. emlékeztet arra, hogy tükrözve a biológiai sokféleség drámai csökkenése kezelésének fontosságát, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletnek hozzá kell járulnia a biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedéseknek az uniós szakpolitikákban való általános érvényesítéséhez; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen közzé áttekintést a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben felsorolt, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedésekről; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek többsége nagyon korlátozottan vagy egyáltalán nem tartalmaz a biológiai sokféleséget támogató intézkedéseket; elvárja, hogy a Bizottság e tekintetben szigorúan alkalmazza a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet, és különösen követelje meg azon javasolt reformok vagy beruházások kiigazítását, amelyek károsíthatják a biológiai sokféleséget, vagy amelyekhez nem tartoznak megfelelő kísérő intézkedések;

15. hangsúlyozza, hogy a beruházásoknak „tartós hatást” kell gyakorolniuk ahhoz, hogy az EU teljesítse karbonsemlegességi célkitűzéseit; támogatja az olyan zöld beruházásokat, amelyek Európa gazdasági átalakulásához vezetnek, és hozzájárulnak az éghajlat- és környezetbarát beruházási szakadék megszüntetéséhez azáltal, hogy nem támogatják túlzottan a tartós fogyasztási cikkek beszerzését; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv a rövid távú beruházásokra összpontosít, és további új generációs beruházásokra és reformokra szólít fel, amelyek azonnali hatással is járhatnak;

Digitális transzformáció

16. hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletnek megfelelően minden helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez, és amelyek a VII. mellékletben a digitális címkézésre vonatkozóan meghatározott módszertan alapján a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának legalább 20%-át jelentő összeget tesznek ki; emlékeztet arra, hogy az említett módszertant megfelelően kell alkalmazni a VII. mellékletben felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre is; emlékeztet arra, hogy a digitális célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatók egyes beruházások esetében növelhetők az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek növelik e beruházásoknak a digitális célkitűzésekre gyakorolt hatását;

17. emlékeztet arra, hogy a digitális kapacitásokra és a konnektivitásra irányuló beruházások esetén a tagállamok terveiben egy közös és objektív szempontokon alapuló biztonsági önértékelésnek kell szerepelnie, amely meghatározza az esetleges biztonsági problémákat és részletezi, hogy azokat hogyan fogják kezelni a releváns uniós és nemzeti jogszabályok betartása érdekében; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az ilyen beruházásokat tartalmazó valamennyi nemzeti tervben szerepeljen ez az értékelés, és hogy az érintett intézkedések ne legyenek ellentétesek az Unió stratégiai érdekeivel;

18. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy léteznek olyan nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek, amelyek nem teremtenek megfelelő egyensúlyt a digitális transzformációba és különösen a digitális infrastruktúrába történő beruházások tekintetében;

A gazdasági növekedés és a társadalmi és területi kohézió fellendítése

19. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek megfelelő figyelmet fordítsanak a gyermekeket és a fiatalokat célzó intézkedésekre különösen azokban az országokban, ahol strukturális problémákat tártak fel olyan területeken, mint a korai iskolaelhagyás, az ifjúsági munkanélküliség, a gyermekszegénység és a kisgyermekkori nevelés; kitart amellett, hogy a fiatalokat érintő – különösen a továbbképzéssel, az átképzéssel, az oktatással, a szakképzéssel, a duális oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos – reformokat és beruházásokat össze kell hangolni az ifjúsági garanciával, és a felszerelések beszerzése mellett a kompetenciák fejlesztésére kell összpontosítani; hangsúlyozza, hogy a gyermekeket érintő reformokat és beruházásokat össze kell hangolni a gyermekgarancia elveivel, és azoknak minden szegénységben élő gyermek ingyenes egészségügyi ellátáshoz, ingyenes oktatáshoz, ingyenes gyermekgondozáshoz, tisztességes lakhatáshoz és megfelelő táplálkozáshoz való jogára kell összpontosítaniuk;

20. üdvözli a szociális jogok európai pillérével összhangban lévő helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe, valamint a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás terén tett uniós kezdeményezésekbe foglalt, a társadalmi kohézió erősítését, a szociális védelmi rendszerek megerősítését, valamint a sebezhetőség csökkentését célzó intézkedéseket; emlékezteti a Bizottságot, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek kielégítő módon meg kell felelniük az értékelési kritériumoknak; úgy véli, hogy a zöld és digitális beruházások nagy lehetőségeket rejtenek magukban a minőségi munkahelyteremtés, az egyenlőtlenségek csökkentése és a digitális szakadék csökkentése terén; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a legkiszolgáltatottabb közösségek és régiók, valamint az éghajlatváltozás által leginkább érintett régiók részesüljenek a beruházások előnyeiből; felhívja a Bizottságot, hogy tántorítsa el a projektek valódi hozzáadott érték nélküli újracsomagolásának gyakorlatát, különösen a lemaradó régiók esetében, különösen akkor, ha ez az EU társadalmi, gazdasági és területi konvergenciaszakadék elmélyülésének kockázatával jár;

21. felhívja a Bizottságot, hogy ragaszkodjon ahhoz, hogy a tagállamok hajtsanak végre olyan reform- és beruházási intézkedéseket, amelyek fokozzák az igazgatási és intézményi rezilienciát és a válsághelyzetekre való felkészültséget;

22. kéri, hogy a Bizottság és a Tanács biztosítsa, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítése és végrehajtása során vegyék figyelembe és mozdítsák elő a nemek közötti egyenlőséget és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséget, valamint e célkitűzések általános érvényesítését; elvárja, hogy a Bizottság az Európai Számvevőszék 10/2021. sz. különjelentésével összhangban szisztematikusan gyűjtse össze és elemezze a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtására vonatkozó, nemek szerint lebontott adatokat, valamint tegyen jelentést ezekről;

23. emlékeztet, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek koherens csomag révén intézkedéseket kell tartalmazniuk a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan; úgy véli, hogy számos nemzeti terv nagymértékben épít a beruházásokra, de nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a strukturális reformok terén; emlékezteti a Bizottságot, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek kezelniük kell a tagállamok gazdaságainak kritikus szűk keresztmetszeteit, és hogy e célból minden tervtől elvárják, hogy hatékonyan hozzájáruljon a vonatkozó országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezeléséhez, beleértve ezek költségvetési szempontjait is; véleménye szerint a tagállam méretétől és választási naptárától függetlenül a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania annak biztosítására, hogy a javasolt reformok valódiak legyenek, és ne vonjanak vissza korábbi, ambiciózusabb reformokat;

24. hangsúlyozza, hogy a minőségi foglalkoztatás megteremtése egyike a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben foglalt célkitűzéseknek, amelyet egy átfogó reform- és beruházási csomag révén kell megvalósítani;

25. sajnálja, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket nem hangolják össze kellőképpen a partnerségi megállapodásokkal és az olyan uniós programokkal, mint az InvestEU; szorgalmazza, hogy többek között az InvestEU nemzeti komponensei felhasználásának megkönnyítésével teremtsenek szinergiákat és aknázzák ki a kiegészítő jelleget a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a partnerségi megállapodások és más uniós fellépések között;

26. emlékezteti a Bizottságot, hogy a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások jelentős mértékű bevonása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet kifejezett célkitűzése, többek között a közbeszerzési eljárásokban; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz alapjai elsősorban a nagyvállalatok javát szolgálják, és veszélyeztetik a tisztességes versenyt; felhívja a Bizottságot, hogy fordítsa a legnagyobb figyelmet annak biztosítására, hogy a kkv-k és az induló vállalkozások részesüljenek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó finanszírozásból, többek között mérföldkövek meghatározása és a programok tagállami végrehajtására vonatkozó, folyamatos iránymutatás révén; javasolja, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó finanszírozás egy meghatározott részének a kkv-k legyenek a végső kedvezményezettjei, valamint építsenek be közös mutatókat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz nyomonkövetési intézkedéseibe;

Az érdekelt felek bevonása

27. emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 18. cikke (4) bekezdésének q) pontja szerint, hogy a nemzeti helyreállítási és rugalmassági terveknek a következőket kell tartalmazniuk: „a nemzeti jogi kerettel összhangban a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat összefoglalása, valamint annak ismertetése, hogy az érdekelt felek észrevételei hogyan jelennek meg a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben”; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat, hogy valamennyi nemzeti érdekelt féllel konzultáljanak, és biztosítsák többek között a civil társadalom, valamint a helyi és regionális hatóságok bevonását a tervek végrehajtásába és különösen azok nyomon követésébe annak biztosítása érdekében, hogy a jövőbeli módosításokról vagy esetleges új tervekről konzultációkra kerüljön sor;

28. emlékeztet arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 152. cikke kimondja, hogy az Unió elismeri és támogatja a szociális partnerek uniós szintű szerepvállalását, és tiszteletben tartja önállóságukat; hangsúlyozza, hogy a nemzeti érdekelt felek, például a nemzeti parlamentek, a helyi és regionális hatóságok, a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom megfelelő bevonása döntő fontosságú lesz a nemzeti tervek és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egészének sikere szempontjából; hangot ad a Régiók Bizottsága által felvetett aggályoknak, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy számos tagállam nem vonta be, vagy csak nem megfelelően vonta be a regionális és helyi hatóságokat a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozási folyamatába, annak ellenére, hogy támaszkodtak rájuk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz alapjai nagy részének felhasználása során; sajnálatát fejezi ki továbbá amiatt, hogy egyes esetekben még a nemzeti parlamentek sem kaptak megfelelő szerepet vagy tájékoztatást;

Jogállamiság és a korrupció visszaszorítása a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása során

29. hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek sikeréhez szilárd átláthatóságra és elszámoltathatóságra van szükség a Bizottság, a tagállamok és valamennyi végrehajtó partner részéről;

30. emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek és az egyes nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet[5]; úgy véli, hogy a Bizottságnak minden olyan intézkedést vagy projektet el kell utasítania, amely ellentétes az EUSZ 2. cikkében foglalt uniós értékekkel;

31. emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell végrehajtani; kéri, hogy a Bizottság alaposan értékelje a tagállamok által az összeférhetetlenségek, a korrupció és a csalás megelőzése, felderítése és orvoslása, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós programokból származó kettős finanszírozás elkerülése érdekében javasolt intézkedéseket; felhívja a Bizottságot költségvetés-módosítási tervezet benyújtására az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) finanszírozásának növelése céljából, és biztosítsa számukra az e példátlan összegű uniós kiadások ellenőrzéséhez szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokat; sürgeti a Bizottságot, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása során nagyon gondosan kövesse nyomon az EU pénzügyi érdekeit érintő kockázatokat, különös figyelmet fordítva a közbeszerzésre;

32. felszólítja a tagállamokat, hogy szabványos elektronikus és interoperábilis formátumban gyűjtsenek és rögzítsenek adatokat a végső kedvezményezettekről és a kedvezményezettekről, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott projektek célkitűzéseiről, összegéről és helyszínéről, valamint használják a Bizottság által rendelkezésre bocsátandó egységes adatbányászati eszközt; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb véglegesítse az egységes adatbányászati eszközt; emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 22. cikkének (2) bekezdése előírja a tagállamok számára a szabványosított adatkategóriák gyűjtésének és az azokhoz való hozzáférés biztosításának kötelezettségét; emlékezteti a Bizottságot, hogy az ellenőrzés és kontroll céljából gondoskodjon e kötelezettségekről, és biztosítson összehasonlítható információkat a forrásoknak a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében végrehajtott reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló intézkedésekkel kapcsolatos felhasználásáról; emlékezteti továbbá a Bizottságot arra, hogy biztosítani kell a végső kedvezményezettek átláthatóságát, és biztosítani kell, hogy megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre a kettős finanszírozás elkerülése érdekében;

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok Parlament általi értékelése

33. úgy véli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz sikeres végrehajtása megerősíti a közös európai költségvetési architektúra iránti igényt és mintául szolgálhat számára; emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelettel összhangban a Bizottságnak meg kell határoznia az elért eredményekről szóló jelentéshez, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz nyomon követéséhez és értékeléséhez használandó közös mutatókat;

34. emlékezteti a Bizottságot a Parlament vétójogára a többek között a gyermekekkel és fiatalokkal kapcsolatos szociális kiadásokról szóló jelentéstétel módszertanának meghatározása tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy a jóváhagyásuk ütemezése tekintetében biztosítsa a teljes átláthatóságot; kiemeli annak fontosságát, hogy megállapodás szülessen egy szociális nyomonkövetési módszertanról, valamint egy eredménytábláról, amely beszámol a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz előrehaladásáról és végrehajtásáról; úgy véli, hogy a Parlamentnek benyújtott javaslattervezetek nem felelnek meg a Parlament elvárásainak;

Következtetések

35. felszólítja a Bizottságot, hogy a benyújtott terveket megfelelően és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelettel összhangban értékelje; komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek számos intézkedése megfelel-e az alapul szolgáló, Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet követelményeinek, és kéri a Bizottságot, biztosítsa, hogy a tervek minden eleme teljes mértékben összhangban álljon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben foglaltakkal;

36. emlékezteti a Bizottságot azon kérésére, hogy teljesítse a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet szerinti azon kötelezettségeit, amelyek értelmében a Parlament rendelkezésére kell bocsátania minden vonatkozó információt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet végrehajtásának jelenlegi állásáról, és figyelembe kell vennie a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd során kifejtett nézetekből fakadó valamennyi elemet, beleértve az illetékes bizottságok által megosztott és a plenáris ülésen elhangzott nézeteket is; üdvözli a Bizottság arra irányuló fokozott erőfeszítéseit, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtson a Parlamenttel tartott rendszeres találkozók során;

37. emlékezteti a Tanácsot arra, hogy különösen a végrehajtási határozatok elfogadásának fázisában a „Tanács előkészítő szerveinek keretében tartott viták releváns eredményeit meg kell osztani az Európai Parlament illetékes bizottságával”;

38. felkéri a Bizottságot, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszédek során továbbra is nyílt, átlátható és konstruktív megközelítést alkalmazzon;

39. emlékeztet a Parlament 2020-as álláspontjára egy erősebb helyreállítási tervre vonatkozóan, és felkéri a Bizottságot és a Tanácsot annak értékelésére, hogy szükség van-e további forrásokra a válság kezeléséhez annak érdekében, hogy biztosítsák az EU nagy gazdaságokkal való versenyképességét;

°

° °

40. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak.