ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a kubai emberi jogi és politikai helyzetről

B9‑0345/2021

Az Európai Parlament állásfoglalása a kubai emberi jogi és politikai helyzetről

(2021/2745(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Kubáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Kubáról szóló 2004. november 17-i[1], a kubai kormánnyal szembeni uniós politikáról szóló 2006. február 2-i[2], a Kubáról szóló 2007. június 21-i[3], a kubai lelkiismereti foglyokról szóló 2010. március 11-i[4] és az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről, nevezetesen a hozzájárulásáról szóló jogalkotási[5] és az azt kísérő nem jogalkotási, 2017. július 5-i állásfoglalására[6], továbbá a kubai emberi jogi helyzetről szóló 2018. november 15-i[7] és a José Daniel Ferrer ügyéről szóló 2019. november 28-i állásfoglalására[8],

– tekintettel az Európai Unió és Kuba között 2016 decemberében aláírt és 2017. november 1. óta ideiglenesen alkalmazott, a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásra[9],

– tekintettel a 2021. január 20-i EU–Kuba Vegyes Tanács fő eredményeire,

– tekintettel az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottságának 2021. február 11-i 14/2021 sz. állásfoglalására Kubára vonatkozólag,

– tekintettel az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ) a hivatalosan a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló EU–Kuba megállapodás keretében 2021. február 26-án tartott harmadik EU–Kuba emberi jogi párbeszédről szóló, 2021. február 28-i nyilatkozatára,

– tekintettel az EKSZ 2021. március 26-i, az egyoldalú kényszerítő intézkedésekről szóló harmadik EU–Kuba párbeszédről szóló nyilatkozatára,

– tekintettel az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2020–2024 közötti időszakra szóló uniós cselekvési tervre,

– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Kubáról szóló, 2018. májusi egyetemes időszakos felülvizsgálatára,

– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és más nemzetközi emberi jogi szerződésekre és eszközökre,

– tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által 1984. december 10-én elfogadott, a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni ENSZ-egyezményre, amelynek Kuba részes fele,

– tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásra,

– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet Kuba is aláírt,

– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Európai Unió és Kuba közötti kapcsolatok olyan politikai párbeszéden alapulnak, amely előmozdítja az együttműködést, az emberi jogok tiszteletben tartását, a kubai gazdaság modernizációját és a globális kihívásokra adandó közös válaszok kidolgozását;

B. mivel az EU és Kuba 2016 decemberében új korszakba kezdett a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás aláírásával, amely az EU és Kuba – mindaddig az egyetlen latin-amerikai ország, amellyel az EU még semmilyen megállapodást nem írt alá – között létrejött első megállapodás; mivel a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás meghatározza az EU és Kuba közötti kapcsolatra vonatkozó általános elveket és célkitűzéseket, többek között három, a politikai párbeszédre, együttműködésre és ágazati szakpolitikai párbeszédre irányuló fő fejezetet, valamint a kereskedelmet és a kereskedelmi együttműködést; mivel a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodást 2017. november 1-je óta ideiglenesen alkalmazzák; mivel a 27 uniós tagállam közül 26 ratifikálta a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodást;

C. mivel az EU és Kuba közötti, az EU emberi jogi különleges képviselője által vezetett emberi jogi párbeszéd 2015-ben jött létre; mivel a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás az EU és Kuba közötti kapcsolatok példátlan mértékű intézményesüléséhez vezetett; mivel az EU az egyetlen olyan szervezet, amely ilyen magas szintű párbeszédet folytat Kubával;

D. mivel 2021. február 26-án az EU és Kuba megtartotta a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló EU–Kuba megállapodás keretében folytatott harmadik hivatalos emberi jogi párbeszédet; mivel a két fél megvitatta a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságának kérdését; mivel az EU a nemzetközi emberi jogi jogszabályokkal összhangban hangsúlyozta annak fontosságát, hogy minden polgár számára lehetővé kell tenni, hogy civil társadalmi szervezeteken és egyesületeken keresztül aktívan részt vegyen a társadalom életében; mivel az EU emlékeztetett arra, hogy tiszteletben kell tartani a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeket;

E. mivel a tudományos kutatás szabadsága és a kreatív tevékenység is megvitatásra került; mivel az EU hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani a polgárok eltérő és nem összehangolt nézeteit, beleértve a művészi eszközök révén kifejezett nézeteket is, valamint elő kell mozdítani az inkluzív és konstruktív párbeszédet;

F. mivel 2018 decemberében Kubában hatályba lépett a 349. sz. rendelet, amely előírja a művészek és az őket alkalmazók számára, hogy a kubai kormány előzetes jóváhagyását kérjék a köz- vagy magánterületeken való működéshez, különben anyagaikat elkobozzák, őket pedig megbírságolják vagy szankciókkal sújtják; mivel 2019 júliusában hatályba lépett a 370. sz. rendelet, amely szabályozza és szankciókat vezet be az információk interneten történő ingyenes terjesztése tekintetében; mivel nemzetközi emberi jogi szervezetek elítélték a 349. és a 370. sz. rendeletet, mivel azok sértik az alapvető szabadságokat, és sértik Kuba 2019. évi alkotmányának a véleménynyilvánítás szabadságát garantáló 54. cikkét;

G. mivel a 349. rendelet elfogadását követően a San Isidro Mozgalom (MSI), egy művészekből, aktivistákból, akadémiai dolgozókból és újságírókból álló szervezet békés tiltakozásba kezdett a véleménynyilvánítás szabadságáért és a kubai művészeti cenzúra fokozódása ellen;

H. mivel Denis Solís González zenészt, az MSI tagját 2020. november 9-én őrizetbe vették; mivel „hatóság megsértése” miatt nyolc hónap börtönbüntetésre ítélték, és átszállították a Valle Grande szigorúan őrzött börtönbe, ahol 2020. november 16-ig a elzárva tartották, mialatt senkivel nem léphetett kapcsolatba; mivel 14 független művész és aktivista hétnapos éhségsztrájkba kezdett, hogy tiltakozzon fogva tartása ellen;

I. mivel 2020. november 27-én mintegy 300 ember gyűlt össze a kubai Kulturális Minisztérium előtt, hogy békésen tiltakozzanak a művészi szabadság Kubában tapasztalható hiánya, valamint Denis Solís González és más művészek önkényes letartóztatása ellen; mivel e tiltakozás eredményeként kubai hivatalnokok találkoztak 30 művésszel és aktivistával, és megállapodtak abban, hogy véget vetnek a kubai művészek zaklatásának, és párbeszédet indítanak az aktivisták és a kormány között;

J. mivel 2021. február 11-én az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága elővigyázatossági intézkedéseket fogadott el az MSI húsz megnevezett tagja javára; mivel az elvégzett elemzés fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alkalmazandó prima facie vélelem és a kubai állam jelenlegi körülményei alapján kielégítően bizonyítható, hogy az MSI húsz megnevezett tagjának élethez és személyi sérthetetlenséghez való joga komoly veszélyben van;

K. mivel az MSI egyik tagját, Luis Manuel Otero Alcántarát 2021. május 2-án a rendőrök elhurcolták otthonából, és akarata ellenére egy havannai kórházban tartották fogva, ahol hetekig nem találkozhatott családjával vagy barátaival; mivel az Amnesty International Otero Alcántarát lelkiismereti fogollyá nyilvánította; mivel május 31-én elhagyhatta a kórházat;

L. mivel 2021. május 18-án Maykel Castillo Pérezt, az MSI egy másik tagját letartóztatták, megbilincselték és azóta nyoma veszett; mivel azóta teljes elkülönítésben tartják fogva; mivel az ENSZ erőszakos eltüntetésekkel foglalkozó bizottsága felszólította a kubai kormányt, hogy tájékoztassa Castillo Pérez rokonait fogva tartásának helyéről, biztosítsa, hogy kommunikálhasson családjával és ügyvédjével, valamint nyújtson tájékoztatást a 2021. június 11-ig hangsúlyosan említett aggályok és ajánlások tekintetében hozott intézkedésekről;

M. mivel Kuba ratifikálta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet mind a nyolc alapvető egyezményét, de nem ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát;

N. mivel Kuba 2019-ben módosította alkotmányát, hogy elismerje a habeas corpus eljárást és más jelentős alapvető jogokat; mivel az elmúlt három évben a szigeten bevezették az internetet, amelyhez jelenleg 7 millió ember fér hozzá;

O. mivel Kuba 4 000 orvost küldött közel 40 országba, hogy segítsenek a Covid19-világjárványra való válaszadásban; mivel a világjárvány előtt a becslések szerint 28 000 kubai egészségügyi dolgozó állt alkalmazásban;

P. mivel az Európai Beruházási Bank (EBB) mintegy 160 országban tevékenykedik, amelyek közül néhány jelentős emberi jogi és alapjogi kihívásokkal néz szembe; mivel Kuba ugyanakkor még nem jogosult EBB-finanszírozásra;

Q. mivel az ENSZ Közgyűlése 27 egymást követő határozatot fogadott el, amelyekben felszólított a Kubával szembeni amerikai embargó megszüntetésére; mivel a Parlament régóta fennálló, számos alkalommal elfogadott és az uniós intézmények által is osztott álláspontja az, hogy ellenzi az extraterritorialitásra vonatkozó jogszabályokat, mivel azok közvetlenül károsak a kubai népre nézve, és befolyásolják az európai vállalkozások tevékenységét;

1. megismétli, hogy támogatja a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodást, valamint az EU kritikus elkötelezettségre irányuló megközelítését Kubával szemben, hogy támogassa az országot modernizációjában, de nyíltan felvállalva nézeteltéréseinket is;

2. hangsúlyozza az Európai Unió, annak tagállamai és a Kubai Köztársaság közötti kapcsolatok elmélyítésének fontosságát, különösen a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás keretében, a felek közötti kölcsönösen tiszteletteljes és előnyös kapcsolatok kialakítására való törekvés révén;

3. felszólítja azokat a kormányokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy mielőbb ratifikálják a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodást;

4. megismétli az EBB mandátuma meghosszabbításának fontosságát, és kéri, hogy Kuba teljes mértékben jogosult legyen az EBB finanszírozására;

5. támogatja a Kuba által eddig elért haladást az alapvető jogok országon belüli fokozottabb elismerése, valamint a modernizáció és a nyitottság jelenlegi folyamatának támogatása terén;

6. felszólít az Amerikai Egyesült Államok által Kuba ellen bevezetett gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokád feloldására;

7. felszólítja az új amerikai kormányt, hogy törölje Kubát a terrorizmust támogató államok listájáról, és folytassa az Obama-kormányzat alatt választott utat a két ország közötti kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében;

8. szolidaritását fejezi ki a San Isidro Mozgalom tagjaival, valamennyi aktivistával és az emberi jogok védelmezőivel a véleménynyilvánítás szabadságának kubai előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseik tekintetében;

9. felszólítja a kubai hatóságokat, hogy hagyjanak fel a tüntetők elleni büntetőeljárásokkal, és kezdjenek érdemi párbeszédet a San Isidro Mozgalom tagjaival és más művészekkel és aktivistákkal, akik a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdítására törekszenek Kubában;

10. felszólítja a kubai kormányt, hogy hozza meg a szükséges intézkedéseket a San Isidro Mozgalom tagjai és minden emberi jogi aktivista élethez és személyi sérthetetlenséghez való jogának védelme érdekében;

11. felszólítja a kubai kormányt, hogy ratifikálja a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, és biztosítsa az egyesülés szabadságához való jogot, beleértve a szervezetek nyilvántartásba vételét és a kollektív tárgyalásokat, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet normáival összhangban;

12. felszólítja a kubai kormányt, hogy ismerje el a független újságírást legitim gyakorlatként, és tartsa tiszteletben a kubai független újságírók jogait;

13. felszólítja a kubai kormányt, hogy a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban biztosítsa a kubaiaknak a kiutazáshoz és az országukba való visszatéréshez való jogát, beleértve a külföldi orvosi missziókban dolgozó orvosokat is;

14. felszólít a 349. és 370. számú rendeletek és más, a véleménynyilvánítás szabadságát sértő kubai törvények azonnali hatályon kívül helyezésére;

15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást Kuba Nemzetgyűlésének, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Bizottságnak, az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségébe tartozó országok kormányainak.